Délmagyarország, 1976. április (66. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-22 / 95. szám

EggtSrtoK, 1970. április 22. Ki tud többet ? Országos szakmai tanulmányi verseny Szegeden Az ország 78 ipari szak­középiskolájának ötezer ta­nulója nevezett be a Kohó­és Gépipari, valamint az Ok­tatási Minisztérium által meghirdetett országos szak­mai tanulmányi versenyre. A Budapesten, Székesfehér­várott és Esztergomban ápri­lis elején tartott elődöntők 300 versenyzőjéből 34 szak­középiskola 64 tanulója ju­tott tovább a szegedi orszá­gos döntőbe, melynek a Déri Miksa Gépészeti és Erősára­mú Ipari Szakközépiskola adott otthont A háromnapos program tegnapi, szerdai ünnepélyes megnyitóján megjelent dr. Koncz János, a Csongrád megyei pártbizottság titká­ra, Vántus Istvánná, a Sze­ged városi pártbizottság kép­viseletében. Ott voltak a mi­nisztériumok, az Országos Pedagógiai Intézet, a Csong­rád megyei tanács vb műve­lődésügyi osztálya, a KISZ Csongrád megyei bizottsága képviselői is. Megnyitót For­gó Pál, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője mondott. Délután két nagy ágazat- gozatról Fórián István, a gé- ból nem kell felvételizniük, ban, a gépészeti és a villa- pész tagozatról Dobó Lajos Ezenkívül, a döntő többi mos szakcsoportban kezdőd- képviseli. Az idén negyedik versenyzőjéhez hasonlóan, lek meg a versenyek. A dön- alkalommal megrendezett mentesülnek a fizika és a töbe jutott tanulók — mind- országos versenyről mindkét matematika érettségi alól. nyájan végzős hallgatók — ágazatban tíz tanuló kerül- Mindkét tárgyból eleve je­elméletben és gyakorlatban het ki győztesen. Felkészült- lest kapnak, csakúgy, mint mérik össze tudásukat, ségük elismeréseként előnyt szakmai gyakorlatból. Csongrád megyét a Déri élveznek az egyetemi, főis- A verseny ünnepélyes Miksa ipari szakközépiskola kolai továbbtanulásnál: sem eredményhirdetésére holnap, két diákja, az erősáramú ta- matematikából, sem fiziká- pénteken délután kerül sor. L. Zs. Gyakorlati feladat végrehajtása Lesz-e elegendő? Sárgarépa, petrezselyem 1. Kevés a sárgarépa, ke- elégíteni. A sok eső és a át a mindenáron való sár­vés a petrezselyem, be kell belvíz azonban kerteket is, garépatermesztésre, tartsák osztanunk a krumplit is, háztáji gazdaságokat is pusz- be az egészséges arányokat, hogy kitartson újig, és hagy- tított, természetes, hogy ott hiszen az a mennyiség, ami­mánk sincs elegendő. A mi is kevesebb termett. Az el- re a piacnak szüksége van, megyénk mindegyiket ter- múlt év végén, közvetlenül könnyen megtermelhető. A meli, jelentős szerepet vállal a betakarítási időszak után fölösleges ingadozásokat az ország ellátásában is, sőt már 19 vagon sárgarépa és , . a^n 6rt» mindenesetre egyedül az er­külföldre is jut abból, ami 46 vagon petrezselyem érke­nálunk termett, szokatlan, zett hozzánk más megyek ­hogy ilyen eset előfordulhat, bői. Napirendre térhetnénk fö­lötte, hiszen itt a tavasz. Magunkat csapnánk be, cgyiket-másikat hamarosan ** hagynank magunkat tel­fölváltja az új, érdemes Jefn meggyőzni az időjárás mégis felelősséggel végig- salyos , tavaly gondolni, megteszünk-^ min- tíevf +keve^bbet vetett^ dent, vetünkte idén annyit, ™ln . tavalyelőtt! Miért? amennyire szükségünk lehet. ff* <f valyel°tt nagyon sok A mostani helyzet áttekin- tf"^ett- fkat "T t"dott té,éhen é.. = eladni a kereskedelem. Gyo_. tékesítési biztonság tudná az egész zöldségtermesztés­ben megszüntetni. Horváth Dezső Nehéz dologra vállalkoz- negyedévesek diplomázása na, aki megkísérelné elsorol- után is. Az újdonsült taná- i ni az ország hány városát, rok többsége visszatér lakó­közsegét kepviselik a Juhasz , . . .... Gyula Tanárképző Főiskola helyére, sokakat falvakba, hallgatói. Néhány évre sze- községekbe szólít a kineve­gediekké válnak, ide kötik zése. Az iskolai feladatok él­őkét tanulmányaik, szabad végzése mellett • elvárják idejükben itt keresnek a majd tőlük, hogy a felnőtt­művelődésre, szórakozásra oktatásban, az ismeretter­lehetőséget. Akarva, akarat- jesztésben is részt vállalja­lanul megismerkednek a vá- nak, esetleg a falu közműve­ros eredményeivel, gondjai- lődésének irányításába is be-" val, s mind többen — még kapcsolódjanak. A legtöbb ha nem is itt telepednek pályakezdőnek gondot okoz, majd meg — részt vállalnak tapasztalatok, módszerek a közösségi feladatokból, hiányában, hogyan tegyen Természetesen leendő hiva- eleget feladatának. A főisko­tásukhoz, a népművelői, lai TIT-szervezet megköny­vagy a tanári pályához kö- nyftheti leendő munkájukat, zelélló tevékenységet vá- afféle előgyakorlatként szol­lasztják, így bekapcsolódnak gálva az önálló népművelői a TIT munkájába is. tevékenységhez. Eleinte inkább csak asz­szisztáltak az idősebb, ta­pasztaltabb előadók mellett, ismerkedtek az ismeretter­jesztés változataival, mód­szereivel. Később már ma­guk is előadóként kopogtat­tak egy-egy üzemi ifjúsági klubban, nevelőotthonban. Szívesen fogadták őket a hasonlókorúak, a TIT városi szervezete is támogatta mun­kájukat. Hogy a tudományos isme­retterjesztésben való részvé­tel ne csak alkalomszerű le­gyen, a főiskolai hallgatók kezdeményezésére szervezett formát öltött az együttmű­ködés. Néhány napja hiva­talosan is megalakult a főis­kola hallgatói TIT-szerveze­te. Ahogyan Izsó Ágnes har­madéves hallgató, a szerve­zet titkára elmondta, sze­retnék elérni, hogy a főis­kola kulturális élete mindin­kább beépüljön a városi közművelődésbe. Ennek ér­dekében a TIT városi szer­vezete égisze alatt rendsze­resen tartanak majd előadá­sokat, tanfolyamokat, főként a Világunk című komplex természettudományos sorozat témáiból, (ferveik szerint te­vékenységüket az üzemek mellett a szövetkezeti mun­kásfiatalok, a szakmunkás­képző intézetek, a középis­kolák körére is kiterjesztik. A majdnem ötventagú szervezetben elsőéveseket és végzősöket egyaránt találni, biztosított az utánpótlás a Segítettek az ipari tanulók Ráfért volna már a festés kívül-belül az idegenforgal­mi hivatalra, különösen, mi­vel hamarosan kezdődik a szezon, s már az ünnepi he­tektől sem választ el sok bennünket. A hivatal a 600­as, Móra Ferenc Ipari Szak­munkásképző Intézet igaz­gatójához Hofgesang Péter­hez fordult segítségért, s ez nem is váratott magára so­kat. Kilenc ipari tanuló szán­ta péntek estéjét és szabad szombatját erre a társadalmi munkára: Dennert Miklós szakoktató vezetésével kívül­belül kifestették a hivatal épületét. Szépen, gyorsan és ügyesen dolgoztak. Munká­juknak a városkép is hasz­nát látta, hiszen szebb lett a Klauzál tér is. Munkavédelem az élelmiszeriparban Az utóbbi öt évben az Az üzemekben az elő­élelmiszeriparban 13 szaza- Irányzott 7 milliárd forinttal lékkai csökkent a balesetek szemben öt év alatt 10 és fél száma — állapította meg az milliárd forintot költöttek ÉDOSZ vizsgálata. Ez annál munkavédelmi célokra, főleg is jelentősebb, mert az ipar- a munkahelyek zsúfoltságát nak ebben az ágazatában az igyekeztek megszüntetni, mi­átlagosnál nehezebb körül- vei ebből eredt a legtöbb mények között, gyakran ned- baleset. A munkavédelmi ves-gőzös környezetben vagy beruházási összeg egyötödét, éppen hősegben, máskor vi­szont fagypont alatti homer- gatás gépesítésére, automa­sékleten dolgoznak. tizálására. (MII) Nőpolitikánkról - nőknek Aktívaülés Szegeden, az SZHT székházában A Szakszervezetek Csöng- söket, nöbizottsági tagokat rád megyei Tanácsa és a és a vezető beosztásban doL Közalkalmazottak Szakszer, gozókat. Az SZMT székhá­vezetének megyei bizottsága zában a nőpolitika! határo­hívta egybe tegnap délelőtt zathoz kapcsolódó időszerű Szegeden az üzemekben, a kérdésekről tartott előadást gyárakban, az intézmények­nél tevékenykedő nőfelelő. tésében és a tavaszi igyeke­zet megítélésében segítsé. kérzöldségből jelentős terű­günkre volt a megyei tanács lete? alászántották a ter vb mezőgazdasági és élelme- J^j^f1 zésügyi osztálya. Drága a sárgarépa, drága a petrezselyem. A kereske­delem jól végijátszott tör­vényei szerint van ez így: , „ , , ,. „. ha figyelembe vesszük, hogy szor k°PP JS?**4. még nem tudtuk kiiktatni. Rossz­tésre tartogattak, vagy csak a zöldjéért hagyták meg. Ki­fizetődőbb volt a levelét le­kaszálni és az értékesítem, mint az egészet fölszedni. Sajnos, a zöldségtermesztés­ben az „egyszer hopp, más­külföldről jelentős tételeket ... . . . , hozunk be. nem is csodál- ™JU ember magyaruzkod­kozhatunk az árán. De okát batna fff^ ífiy 1S: ha.t?b: azért kereshetjük, miért szo- bet yetffUck, volna' főbbet rultunk behozatalra abból, g**"0" volna az eso és a ami nálunk is termelhető; belvlz- Eszennt 3 magyara­sőt kiváló termelési hagyo­mányai vannak. volna legjobban, ha semmit Sárgarépából 1974-ben 600 se csinálunk. Hamis a ma­vagon került a "kéreskelem ^rázat kevesebb lenne valamilyen ágazatába me- most a bajunk' ha a tóvaly" gyénkben, tavaly csak 207 előtti bőséges esztendőnek vagon. Petrezselyemből 1070 ilyen kellemetlen fékező kő­vágón az 1974-es adat, és vetkezményei nem lettek 489 a tavalyi. A legfőbb ok , kiszámíthatatlan és elkerül- volna­hetetlen volt, a sok eső, a Az évről évre ingadozás pusztító belvíz megfellebbez- szabálya szerint idén megint hetetlen magyarázatul szol- bőséges termésre kellene gál. Nem nőtt meg, kipusz- számítanunk, ha az időjárás tult a sárgarépa és petrezse- nem szól közbe. Többre kö­lyem jelentős része, és ami töttek értékesítési szerződést megtermett, gyorsan rom- a nagyüzemek és a fogyasz­tott az is. Megyénk lakos- tási szövetkezetek is, mint sága 2.46 vagon sárgarépát tavaly. Bőségesen vetettek a és 239 vagon petrezselymet kiskertek tulajdonosai is, fogyaszt egy év alatt. Ezt a hogy legalább a családnak két számot fölösleges össze- legyen, és maradjon eladni hasonlítani az előbbi adatok- is, ha esetleg keresett cikk kai, hiszen régóta tudott lesz. A nagyüzemek vezetőit tény, hogy a megyénkbeli óva intette néhány hónappal fogyasztást a kistermelők is ezelőtt a kereskedelem egyik ki tudják és ki is szokták- vezető embere: ne váltsanak w Újonc határőrök esküje Kiskunhalason, a határ- rületparancsnok köszöntötte, feladatukat — a határ őr­őrséghez tényleges katonai Kiemelte a katonai eskü zését, a határrend fenntartá­szolgálatra bevonult Csöng- szellemében való gondolko- sát, A határállomásokon ki­rád megyei fiatalok most dás és cselekvés jelentőségét, és belépő személyek okmá­tettek esküt. Az ünnepélyes Elismerően nyilatkozott az nyainak ellenőrzését — fegy­eskütételen jelen voltak a újonc határőrök eddigi veres szolgálatuk egész idő­párt-, az állami és a tömeg- helytállásáról, és fegyelme- szakában teljesítsék becsü­szervezetek képviselői is. A zett beilleszkedésükről a ka- lettel, esküjük szerint, fellobogózott határőr-lakta- tonai életbe, az oktatott ka- Az eskütétel Kollár József nyában több ezren; szülők, tonai ismeretek példamutató alezredes vezényszavaira testvérek, rokonok, jóbarátok elsajátításáról. díszmenettel fejeződött be. is szemtanúi voltak a jól — A határőrök — mondot- A katonai ünnepség után szervezett, fegyelmet tükrö- ta a parancsnok — békében az ifjú határőrök az egész ző katonai eseménynek. is harci feladatot látnak el; napot hozzátartozóik köré­Az esküt tevő határőröket töltött fegyverekkel teljesí- ben töltötték el. Dudás István alezredes, ke- tik szolgálatukat. Megtisztelő G. B. Turgonyi Júlia, a SZOT nő­bizottságának tagja. Az immár hat éve életbe lépett határozat 2 millió 38 ezer dolgozó nőt érintett. Ma pedig a foglalkoztatott nők száma 2 millió 239 ezer. Az előadó körvonalazta azokat az állami kedvezményeket, melyek egyértelműen a dol­gozó nők helyzetét javítják. Hat év alatt szélesebbé vált a nők foglalkoztatási skálája. Üj szakmákban he­lyezkedhetnek el. Sajnálatos azonban, hogy a rizikai munkásállományon belül a szakmunkásnők aránya nem növekedett eléggé. Még min­dig sok közöttük a betaní­tott. Kedvezőtlen jelenség, hogy néhány pálya elnőie­sedett. Példa erre a textil­ipar is, ez a társadalom szá­mára egyáltalán . nem ked­vező jelenség itt érvényesül legjobban. A textiliparban foglalkoztatott nők egy ré­sze tíz, tizenkét év után vált d-t másik szakmára. A pá­lya elnőiesedése helyett az lenne az Ideális, ha ebben az iparágban a foglalkozta­tottak aránya 60—40 száza­lék lenne „csak" a nők ja­vára. A nőpolitika! határozat életbe lépése óta eltelt hat év nagyon sok tanulságot eredményezett. Ma mar más a gyakorlat, mint öt évvel ezelőtt. De a napi­rendrőt nem lehet levenni! A nőpolitikái határozatot együtt kell kezelni a terme­lési feladatokkal, a gazda­sági eredményekkel, a beru­házásokkal, a kulturális tennivalókkal, a munkafe­gyelemmel. Ax előadást követően a feltett kérdésekre Turgonyi Júlia válaszolt. 4 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom