Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-17 / 218. szám

5 Szerda, 1975. szeptember 17. A Szovjet Irodalom élő melléklete Gazdag műsor a kábelgyárban Aj 18én áprilisban jelent meg a Szovjet Irodalom cí­mű folyóirat első száma. Ki­adója, a Lapkiadó Vállalat akkor kötött szerződést az Irodalmi Színpaddal: vállal­janak részt a művészek is abban a munkában, amely­nek célja a szovjet kultúra értékeinek bemutatása, az érdeklődők jobb tájékozódá­sának elősegítése Magyaror­szágon. Április óta a művészek) egy csoportja járja az or­szágot: gyárakban, nyári építőtáborokban adják elő műsorukat, amelyet Keres Emil Kossuth-díjas Érdemes Művésznek, az Irodalmi Színpad igazgatójának veze­tésével állítottak össze. Prog­ramjuk szinte havonta vál­tozik, hiszen az összeállítás gerincét mindig a Szovjet Irodalomban megjelent mű­vek adják. Az előadógárda különböző színházakból ver­buválódott — az Országos Rendező Iroda segít a szer­vező munkában. Az idén ed­dig összesen húsz előadást •tartottak az ország külön­böző városaiban és 12 KISZ­táborban, az év végéig 35— 40 bemutatót terveznek. Tegnap, kedden délután a kábelgyár kultúrtermében tartották meg második sze­gedi előadásukat (az elsőt a nyáron, a tudományegyetem KISZ-klubjában rendezték a nemzetközi építőtábor részt­vevőinek) a Szovjet Irodalom élő melléklete címmel. Az előadóművészek ezúttal is új programmal léptek a közön­ség — az üzem dolgozói, a város MSZBT-tagcsoportjai­nak képviselői — elé: a Szovjet Irodalom finnugor számának anyaga alkotta műsorukat. Győri Franciska, Horváth Ferenc Kiváló Mű­vész, Keres Emil, Rab Edit, Somhegyi György és a gitá­ron közreműködő Sztanko­vics Béla a pódiumszínpadi előadás törvényei szerint ögz. szeállitott programban ver­seket és prózarészleteket mutattak be, Szergej Jesze­nyin születésének 80. évfor­dulójára emlékeztek Ehren­burg. és Rozsgyesztvenszkij­írásokkal, valamint a költő verseinek tolmácsolásával. A most befejeződött finnugor kongresszuson hangzottak el Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének megnyitó szavai, amelyeket Keres Emil idézett az előadáson — a keleti finnugor költészet gyöngyszemeiből összeállí­tott verscsokor bevezetője­ként. A mai költők művel mellett a karjalai, votják, mari és udmurt népkölté­szet alkotásai is helyet kap­tak az összeállításban. Leo­nyid Martinov és Alekszandr Tvardovszkij művei, vala­mint Gallaj: A nagy nap című, Gagarin űrrepüléséről szóló szubjektív feljegyzései egészítették ki a gazdag kör­képet adó műsort. Ellenőrző bizottságok a termelőszövetkezetekben 2 Néhány termelőszövet­• kezetünk üzemrendészt alkalmaz. Az üzemrendészeti szervezet és a belső ellenőr­zés nem helyettesítheti egy­mást. Hasznosnak tartanánk megfelelő tanfolyam — nyil­vánvalóan a MÉM segítségé­vel, irányításával — szerve­zését, s azon üzemrendészek felkészítését Annál is ... .... ,.. kább, mert egy üzemrendész .,a káderkérdésbert T&e ""kell jövőben egyesülő téeszeknél az „összeolvadó mérlegek" vizsgálata, az azzal kapcso­latos különböző feladatok in­tézése. feladata-például a munkafe­gyelem megszilárdításában való közreműködés, a védel­mi, biztonsági berendezések­kel kapcsolatos ténykedés is lehet. Ezen a területen ko­moly előrehaladást, pozitív fejlődést lehetne elérni. Sajnálatos, hogy eseten­semmiféle ellenőrzés javítá­sa sem segít. Ha valahol hoz­zá nem értő ember ül az operatív vezetésben, az biz­tos, hogy folyamatosan hibát hibára halmoz, s semmit sem segít, hogy az ellenőrző bi­zottság vagy a revizor min­dig jegyzőkönyvet vesz fel. Ott mást kell tenni. Ilyenkor ,n-.W TUMOR* w»t«4Bok„.k BBTíaS!* 1"'SSÍm ÜSSXS88&S2& ják a funkciókból való levál­tást. A belső •szövetkezeti ellen­őrzés rendszere bevált. A munkához szükséges rendel­kezések jók, kielégítőek. Va­lamennyiünkre kötelezettség Közgyűlésen előfordult, hogy az ellenőrző bizottsági elnök a tagok között ült, nem az elnöki asztal mellett. Ap­ró kérdésnek látszik, mégis nagyon fontos, mert ő a szó­ként az ellenőrző bizottságot vetkezetben dolgozó tagság igyekeznek vagyonőri fel­adattal megbízni: ha kukori­cát lopnak, akkor az ellenőr­ző bizottság elnökét küldik ki, vagy ha a tanyán lakók jószága a közös vetést legeli, akkor az ellenőrző bizottság után szaladgálnak. Holott ez nem ellenőrző bizottsági fel­adat, hanem mezőőri, brigád­vezetői, vagy éppen ágazat­vezetői munka. S ha az el­lenőrző bizottságot ilyen fel­adattal bíznánk csak meg, akkor a másik területre, a legfontosabb bizottságát kép­viseli, ezt „a tiszteletadást" és megbecsülést a közgyűlé­sen is jelképezni kell. Felmerül a népszerűség kérdése is. Elnökségünk ál­láspontja e tekintetben egy­értelmű és világos. A társa­dalmi tulajdon védelmében kiemelkedő szerepe van az ellenőrző bizottságnak. Ha megállapítja, hogy adott szö­vetkezetben bűnös módon ke­zelték a tulajdont, akkor a feljelentést meg kell tennie. gazdálkodás eredményeit "be- Itt vita nem lehet hogynép. folyasolo kérdésekre nem - ' mj H jutna ideje, energiája, lehe­tősége. A zárszámadások ellenőr­zése ma már szakértők köz­reműködése nélkül nem vé­gezhető. Az ellenőrző blzott­vagy népszerűtlen. Minden szövetkezeti szerv­nek, így az ellenőrző bizott­ságnak Is minden intézkedé­sénél, állásfoglalásánál vizs­gálni kell: mi a valóságos csoportérdek, és ez alkalmaz­port- és a tagérdekeknek megfelelően rendszeresen, jól végezzük. Tovább kell javí­tani az ellenőrző bizottságok személyi összetételét a fel­adatokhoz igazodóan, s e fon­tos munkába fokozottan von­juk be a fiatalokat, a nő­ket is. A pártunk XI. kongresszu­sa határozatában megfogal­mazott társadalom- és gaz­daságpolitikai célokat jól szolgáljuk akkor, ha javítjuk a belső ellenőrzéseink haté­konyságát,, segítjük, növeljük az ellenőrző bizottságok tár­sadalmi szerepét, tekintélyét, megbecsülését. Árendás György, a TESZÖV elnöke, a KB mellett működő szövetkezetpolitikai munkaközösség tagja Gyártják a mérettartó textíliákat Megkezdte a nagyüzemi termelést a hazai textilipar első zsugorító, illetve szan­forizáló gépsora a győri Rá­batext textilipari vállalatnál. A zsugorítógép az utolsó,pa­mutipari kikészítő művele­tet, a mérettartósítást vég­zi, aminek eredményeként legfeljebb 1 százalékos a pa­mutáru méretváltozása. Az új eljárás másik tulajdonsá­ga, hogy fényt is ad a ter­méknek. A 7 millió forintos gép beállítása megkövetelte az sor át. egész technológiai alakítását. A gyár egyelőre azokat a termékeit szanfórozza, ame­lyekre a kereskedelem szer­ződést köt. Elsősorban a fér­fi és női ing-, illetve blúz­anyagokat készítik ki az új eljárással, mivel ezeknél el­engedhetetlen követelmény a mérettartás. Az inganyago. kat egyéves próbagyártás után 1975. második felében kezdték gyártani, a terv sze­rint 100 ezer méter készül az év végéig. Bányász­brigád rekordja A kongresszusi és felsza­badulási versenyben már so­kat hallatott magáról a? oroszlányi 22-es akna Kom­szomol-brigádja. A várpalo­tai pajzzsal biztosított, táv­vezérléses szovjet kombájn­nal művelt frontján többször ért el országosan kimagasló rekordot. Ez év első felében pedig az egy tagra jutó . át­lagos havi teljesítménye a legmagasabb volt a hazai szénbányászatban. A brigád arról is ismert, hogy szívesen vállalkozik; minden új típusú berende­zés alkalmazására. Élmények n A kéthónapi vakáció nem jelent szünetet a nevelői munkában, mert az a mér­legkészítés ideje. A nyáron tartott különféle tanácsko­zások, módszertani tanfolya­mok lényege így foglalható össze: mit tetteit a nevelők az elmúlt tanévben az ifjú­ságért, s mit kell tenniök a jövőben munkájuk hatékony­ságának fokozásáért? Korábban a diák passzív szerepre volt ítélve, ült az iskolapadban. De már ré­gen tapasztalhatók törekvé­sek a tanulóknak az isme­retszerző munkába való be­vonására. (A „cselekvő • is­kola" mozgalom a 30-as években éppen a "üzégédi ta­nárképző főiskolán bontako­zott ki!) Az elgondolás alap- kapcsolatainak a ja az volt, hogy a tanuló geivel foglalkozott, elé ne kész anyagot tálaljon a nevelő, s a diák ne csu­pán az anyag otthoni emlé­kezetbe vésésére szorítkoz­zon, hanem cselekvés útján szerezze meg az ismereteket. Minthogy az ismeretek így egész élménysorokon keresz­tül raktározódnak el a ta­nuló tudatában, az ered­mény sokkal tartósabb, mint a csupán emlékezetre épü­lő tankönyvi szövegek bif­láz ása. Ez az elgondolás először a természettudományos tan­tárgyak körében talált ked­vező visszhangra. Nem vé­letlenül, hiszen a módszer­tani kidolgozás is könnyebb volt. Ma már nemcsak a ta­nár mutat be kísérleteket, hanem a tanulók is. Az érettségi tételek egy részé­nél a jelöltnek megállapítá­sait kísérlettel kell igazolnia. A természettudományos tantárgyak előnye tehát az élményszerű ismeretszerzés­ben vitathatatlan. De ho­gyan vihető át ez a módszer a humán jellegű tantárgyak­ra? Mit tehet például a tör­ténettudomány azért, hogy a tanuló tevékenység révén jusson el helyes következte­tésekhez, hiszen egy törté­neti jelenség vagy folyamat csak egyszer zajlik le, meg nem ismételhető (mint a ter­mészettudományi kísérle­tek!), időben már kicsúszott kezeink közül. Hogyan lehet egyáltalán megragadni? Ho­gyan lehet a múltat élővé tenni? Ügy látszik, lehet. Még pedig elég változatos mó­don. Legalábbis ezt bizo­nyítja a történelemtanárok és múzeumi szakemberek nyári, debreceni országos konferenciája, amely a tör­ténelemtanítás és a múzeum lehetősé­Lássunk néhány lehetőséget a mód­szerek gazdag tárházából! Múzeumi történelemórát bárki láthatott már a tele­vízió képernyőjén. Itt nem egyszerű múzeumlátogatás­ról van szó, amikor a néző a tárlókban elhelyezett tár­gyakról csak futó benyomást szerez, s utána legfeljebb hangulati benyomása marad róluk. Itt az órát vezető ta­nár a tanuló kezébe adja a tárgyat, az anyagot, amely­nek szerepét közösen próbál­ják tisztázni és elhelyezni a társadalmi fejlődés egészé­ben. Ságok azt vizsgálják a jövő- kodik_e , népgazdasági és a ben a zarszaniadasi beszá- társadalmi érdekekhez. Sző! r z0övtk°eUn a ^rSámadő efiyik ^ontcsabb a szövetkezet a zaiszamadO feladata a helyes tudatfor­kozgyulesen milyen hataroza- málós az ellenőrz6 bizottsá­tot hozott? Azokbol mi va- gok továbbképzésével is. Mi­losult meg? Vessek fel sze- ebben sokat £uünke f£e ™ pielyre vonatkoztatva kik elmúlt két évben fkaimat dolgoztak jól, bíráljak azo- adtunk több het rendszel res továbbképzésre tapasz­mukodtek a jovedelemrom- talatcseréket szerveztünk. Jo­lasban azt a beszamolot di- gos elvárasa & tagszövetke_ cserjek, amelyik tárgyilagos. zetnek hogy írásos és mód­' Az ellenőrző bizottságok szerbeli tájékoztatókat is ké­példamutató, zömében fizikai szítsunk, munkát végző, becsületes t&- Az ellenőrző bizottsági el_ gokból allnak. Az ellenőrző nökökre \ bizottsági elnök és a tagok is ^esf éf £S3Sk2B a feladatukkal kapcsolatos alapvető ismereteket tudják; esetenként azonban a témák­ban járatos kitűnő szakértő­ket vegyenek igénybe. Erre őket jogszabályok hatalmaz­zák fel. elnök mellett a szövetkezet törvényes rendjét, gazdálko­dását jelképező, az ellenőr­zést összefogó, megvalósító személyre. Ha e „kettős ve­zetés" jól együttműködik, ak­kor stabilabb a gazdasagve­Ha egy-egy termelőszövet- zetés, eredményes a gazdái­kezetben, vagy szakszövetke- kodás. Külön, speciális fel­cetben a szakvezetés nem fe- adatként jelentkezik az ellen­lel meg a feladatoknak, azon őrző bizottságok számara a Fejlesztik a könnyűipari szakmunkásképzést A könnyűipari miniszter állásfoglalást adott ki a szakmunkásképzés fejleszté­sével, korszerűsítésével ösz­szefüggő vállalati feladatok­ról. A tanácsokkal együttmű­ködve lebonyolított széles körű vizsgálat során megál­lapították, hogy a szakmun­kástanulók létszáma a köny­nyűiparban 1957—74. között háromszorosára nőtt és a vállalatok erejükhöz mérten fejlesztették a tanműhelyi, illetve csoportos oktatás tár. gyí feltételeit, szociális ellá­tását. Az elismerésre méltó ered. menyek mellett azonban a vizsgálat felszínre hozott több, általánosítható hiá­nyosságot is. Nem mindenütt állnak rendelkezésre az ok­tatáshoz szükséges gépek, felszerelések, alapanyagok stb. Több helyütt lassan ha­lad a tanműhelyek korsze­rűsítése, az elavult gépek lecserélése. Gondot okoz az is, hogy a gyakorlati oktatók túlnyomó része még nem rendelkezik pedagógiai alap­képzettséggel. Vannak olyan vállalatok, ahol nem adnak külön díjazást azoknak a szakmunkásoknak, akik mel­lé oktatásra tanulókat oszta­nak be. A miniszteri állásfoglalás megjelöli a főbb tennivaló­kat is. Egyebek mellett meg­szabja, hogy a vállalatok a termelési és műszaki ter­vükre alapozott, időtartamá­ban azokkal összehangolt tervet készítsenek a gyakor­lati oktatás feltételeinek fej­lesztésére, első ízben 1976­ra, Illetve az 1976—1980-as évekre. A tárgyak beszélni tudnak, csak meg kell szólaltanl őket. Megszólaltatásukhoz szükséges a szakember. A tanulók kézzelfogható közel­ségbe kerülnek a történe­lemmel, a múlt megelevene­dik. De ezzel még nincs vé­ge. A múzeumi órán a diá­kok feladatlapon számolnak be a közös tevékenység so­rán megszerzett Ismeretek­ről. Múzeumi táborozásról e hasábokon fölösleges írni, hiszen közismert, hogy a pusztaszeri ásatásokban már évek óta részt vesznek diá­kok. Itt többről van szó, mint feltárási tevékenység­ről. Az ásó nyomán felszín­re került lelet a szakember magyarázata nyomán rögtön értelmet kap, a diák tehát „első kézből" érzékelheti munkája eredményét. Tisz­telni, óvni fogja a múzeumi anyagot. Be lehet vonni — főként szakközépiskolai ta­nulókat — a múzeumi segítő munkába. (Rajzok készítése, anyag rendezése, leletek konzerválása, restaurálás.) Tanulók vagy tanulócsopor­tok — muzeológus irányítá­sával — kutató munkát vé­gezhetnek a múzeumban," például egy iskolai paljw­-munka elkészítéséhez. Rengeteg anyag vész el az iskolákban. (Másutt* is!) Olyan anyag, amely tiz-húsz év múlva — mikor jelenünk már múlttá mosódik — jel­lemzője lehet mai életünk­nek. Ez a fölismerés, vala­mint az ifjúság gyűjtőszen­vedélyének értelmes cél szol­gálatába állítása, létrehozta az iskolamúzeumokat. Dr. Pórcsalmy János iskolamú­zeumát a debreceni Csoko­nai gimnáziumban már évti­zedek óta külföldről is rend­szeresen fölkeresik történész és pedagógus látogatók. A hajdúszoboszlói „Gönczy Pál" általános iskola, amely­nek alapítása a magyar re­formáció első évtizedeire esik, emlékszobát rendezett be névadója tiszteletére. Itt látható az egykori tanító — a kiegyezés után Eötvös Jó­zsef mellett államtitkár a Közoktatási Minisztérium­ban — tervrajza egy korsze­rű iskola megépítéséhez; egy maga tervezte iskolapad ma­kettje. Gönczy atlaszokat ké­szített, tankönyveket íri, növénytani gyűjteményét, mint oktatási szemléltető anyagot, sajátkezűleg állí­totta össze; ABC-s könyvé­ből három nemzedék tanult! A püspökladányi „Karacs Ferenc" általános iskola gaz­dag gyűjteményében egy lel­kes tanárnő egész életműve benne van. Az anyag jó ré­szét tanítványai gyűjtötték össze. S milyen értékes da­rabok vannak köztük! Ka­racs Ferenc térképei (réz­metsző volt, Kölcsey, Vörös­marty, Katona József barát­ja), Dugonics: Római mon­dák, Széchenyi Hitelje, Kis­faludy Aurorája mellett régi újságok, néprajzi, régészeti leletek. A tanulókhoz érthe­tően közeláll a népi gyer­mekjátékok világa. Nemcsak gyűjtötték, hanem föl is dol­gozták gyűjtésük eredmé­nyét. A legtöbb kiállítási darab mellett egy kis füzet, néhány oldalas leírás, rajz­zal, fényképpel illusztrálva, azt bizonyítja, hogy már ál­talános iskolai szinten is lehet tudományos igényű munkát végezni! Kétségte­len, hogy az ilyen, cselekvés útján megvalósuló ismeret­szerzés minden más jellegű történelemtanításnál haté­konyabb, mert saját élmény­hez kapcsolódik. Napjainkban úgy tűnik, hogy a történelemtanítás — legalábbis óraszámokban — egyre szűkebb területre szo-, rul. Pedig a múlt megisme­rése nélkül nem tudjuk megérteni jelenünket, enél­kül pedig nem tudjuk jö­vőnket sem tudatosan meg­tervezni! Dr. Máriaföldy Márton. a Tisza-parti Gimnázium, Óvónői és Vízügyi (Szakközépiskola Urnára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom