Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-16 / 40. szám

\ VASÁRNAP, 1975. FEBRUÁR 16. A szegedi járás kommunistáinak pártértekezlete Üb; "Hsl XiirWiíiM JKÉ jteíKíí BBBfc&i k í.'i Wjjk*. S fxró; y IPiifli p Bira? WWBM KVg BBBMTO? iwlifljjjy?* «§9eÍÍ8hW'?': Jui III r ÍJ m •y ág 'ff w w ^SSB É&|jL • :, J ^ 1* L /Ilp+í üdvözölte a szegedi járás körében meglevő érdekellenkommunistáinak pártértekez- tétekkel is. Mucsi Antal, az letét. Kifejezte a megyei ópusztaszeri pártszervezet pártbizottság elismerését titkára a termelőszövetkezeti azért az eredményes munká- vezetők és a tagság közötti árt, amelyet a járás kom- kapcsolatokról és együttmümunistái és lakói végeztek ködésről beszélt. Dr. Ábraaz elmúlt négy esztendő so- hám. Antal, a tanács járási rán. Ez alatt az idő alatt a hivatalának elnöke az állam: szegedi járásban csökkent a felügyelet munkájában beráfizetéses termelőszöve„ke- következett pozitív változázetek száma, egyre szélesebb sokkal kapcsolatban elmoridkörben bontakozott ki a kor- ta, hogy következetesebbé szerű nagyüzemi gazdái ko- vált a tanácsok munkája, de dás. Ezután a szocialista de- még mindig sok kívánnivalót mokrácia kérdéseiről beszélt hagy maga után a helyi tarészletesebben dr. Antalffy nácsok gazdasági tevékenyGyörgy. sége a beruházásoknál és a • x- x- felújításoknál. Dr. Rusz — A szocialista tarsada- „,, , , . . , ,...,, Mark, a deszki szanatórium lomban alapvető politikai A szegedi járási pártértekezlet küldötteinek egy csoportja. főorvosa a nemzetiségiek helyzetéről szólva elmondta, i .t,,-,- x x , hogy a délszlávok községüklamunk célkitűzéséit, es ak- . . ,. .... . . . . ben a teljes egyenjogúságot kérdés, hogy a dolgozók értsék, ismerjék pártunk és álalapszervezetek munkáját. Megállamtották, hogy az MSZMP X. kongresszusát követő időszakban következetesebben érvényesítették a pártélet lenini normáit, erősödött a demokratikus centralizmus. A felsőbb pártszervek határozatai — különösen az utóbbi két évben — egyre következetesebben valósultak meg községi és alapszervezeti szinten, egyre inkább kötelező érvényűvé váltak az alapszervezetekben. a párttagokra nézve. A járási pártszervek tervszerűen és következetesen beszámoltatták az irányításuk alá tartozó községi pártbizottságokat, pártvezetőségeket, alapszervezeteket a határozatok végrehajtásának helyzetéről. Ennek következtében a pártszervek és -szervezetek munkája tovább fejlődött, rendszeresebbé vált. Az eltelt négy év alatt jelentős változások következtek be, amelyek megváltoztatták a járásban a pártirányítás feltételeit A járási tanács megszüntetésével, a döntés, a hatáskör és a jogkör nagyobb része a községekbe került. Növekedett a helyi tanácsok önállósága és hatásköre. A tsz-ek gyors ütemű fejlődése, területi koncentrációja, a gazdálkodásban az önállóság és döntési jogkör szélesedése is jelentős változásokat hozott. Az állami és gazdasági életben bekövetkezett változások hatására a társadalmi szervezetek kezdeményezőkészsége és önállósága is fejlődött. A járási pártszervek a változások figyelembevételével, a Politikai Bizottság 1972. március 21-i határozata alapján módosították és továbbfejlesztették munkastílusukat, munkamódszereiket, a pártmunka hatékonysága érdekében. összegezte a beszámoló, s végül értékelte a községi pártbizottságok, pártvezetőségek, a járási pártbizottság osztályainak tevékenységét, a pórtfegyelem helyzetét, valamint a társadalmi és tömegszervezetek munkáját. tívan részt vegyenek azok megvalósításában — mondta többek között. Ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy mindez csak a szocialista demokrácia legteljesebb körű kibontakoztatása révén lehetséges. A szövetkezetek önkormányzatának működésében kevés a tapasztalatunk, de az fontos, hogy a párt útmutatása, a szocialista állam akarata érvényesül-l jön a szövetkezeti demokrácia kiterjesztésében és gyakorlatában. Sokan ma még úgy fogják fel a demokráciát, hogy az a döntések területén érvényesül, pedig a demokráciának sokkal több eleme van, és kell, hogy érvényre is jusson a tájékoztatásban, az ellenőrzésben és a gazdasági elemző munka folyamatában is. Ez nem csupán gyakorlati, hanem politikai kérdés is. Beszélt még élvezik, kultúrájukat gyarapítják, és megfelelő részvételt kapnak az állami és társadalmi szervezetekben. A járás ifjúságának helyzetével foglalkozott fölszólalásában Kulcsár Péter, a szegedi járási KISZ-bizottság titkára. Kiemelte többek között, hogy a KlSZ-szervezetek arra nevelik a fiatalokat, Hogy dolgozzanak a párt politikájának valóraváltásáért, s ma már egyre több fiatalnak a KISZ az ajánlója, amikor felvételét kéri a pártba. Tóth Sándor, a kübekházi pártalapszervezet küldötte a takarékosságról szólva elmondta, hogy csak akkor van értelme a megtakarításoknak, ha azok ésszerűek, s ebben a párttagok legyenek majd a kezdeményezők. Kovács Sándor baksi küldött a falu pártalapszervezeteinek munkáiét folszólalasában dr. Antalffy . „ , , . . r. „ . .. , .., , ecsetelte, s reszletesen beGyorgy a bürokratikus voná- _ ' , .. , ....... „„.-.. szelt Baks község fejlodesesok megletérol, s amint , ... . ., . , . , rol, arról a nemes szándékVita a beszámoló fölött —,„! * • - * gozók részvételéről a vezető testületekben mondott el megszívlelendőket A falvakból eljáró munkások helyzetével és a helybeli munkalehetőségek megteremtésével foglalkozott fölszólalásában Murányi György, a mórahalml pártszervezetek küldötte. Elmondta, hogy községükből nemrégiben még 800-an jártak el, elsősorban szegedi gyárakba, de ma már ötszáz eljárónak helyben teremtettek munkaalkalmat. Kifogásolta, hogy a mórahalmi postaforgalmi szakközépiskolának még máig sem építettek kollégiumot, amelynek hiánya hamarosan zavarokat okozhat a szakoktatásban. Faragó Vilmos, bordányi küldött a párt ifjúsági és nőpolitikái határozatainak megvalósulásáról beszélt. Elmondta, hogy a bordányi tanyavilágban még sok helyütt nincs bevezetve a villany, s ezért a napi tíz órát földeken dolgozó parasztasszonyok egyáltalán nem élvezhetik azokat a lehetőségeket, melyet a háztartási gépek biztosítanak. Azt is fölemlítette, hogy a nők közéleti tevékenységének kibontakozását ma még gátolják a konvenciók, az asszonyok nehezebben oldódnak föl a közösségekben, s bátortalanok a közéleti munkában is. A fiatalok szívesen vállalnak vezető beosztást, de segítségre szorulnak. Legjobban úgy segíthetnek az idősebbek az ifjaknak, ha példát mutatnak vezetői munkájukkal és magánéletükkel. A pedagógusok munkájáról szólt Buknicz Istvánné tanárnő, az üllési pártszervezet küldötte. Elmondta, hogy a párt oktatáspolitikai határozatát egyre tökéletesebben megvalósítják községükben. Beszélt a tanyán lakó gyermekek iskoláztatásának Ijelyzetéről, arról a szép eredményről, hogy körzetükben a korábbi 100 tanyai iskolásból már csak 26an tanulnak a falutól távoL Bevezették Ullésen a pályaválasztási tanácsadást, s felkészültek arra is, hogy községükben létrehozzák a dolgozók középiskoláját. K XImán Ferenc, a zsombói pártalapszervezet küldötte a szakszövetkezetek helyzetét elemezte. Sajnálattal említette meg, hogy a falu határában egyre jobban pusztulnak a szőlő és gyümölcsöskertek. A korábbi területnek a háztáji kertekben 27 százaléka, a közös művelésű területeken pedig 80 százaléka ment tönkre. Égetően szükség van — mondta — a szőlő- és gyümölcsösterületek felújítására, újabbak telepítésére. Dr. Széli Sámuel, a járási NEB elnökhelyettese a testület munkájáról adott részletes tájékoztatást a pártértekezlet küldötteinek. Elmondta többek között, hogy évente 10—12 vizsgálatot végeznek; gazdasági, szociális és kulturális kérdéseket tekintenek át. Ebben az esztendőben megvizsgálják a járásban, hogyan érvényesülnek a népesedéspolitikai határozatok, miként végzik munkájukat a termelőszövetkezetek ellenőrző bizottJfcágai. A vitát Jáhni László foglalta össze, a küldöttek elfogadták a beszámolót és az állásfoglalást, majd a pártértekezlet megválasztotta a járási pártbizottság 51 tagját, > s 32 küldöttet a megyei pártértekezletre. A szóbeli kiegészítés után élénk vita kezdődött a járási pártbizottság beszámolója fölött. Elsőként Király József, Sándorfalva községi pártbizottságának titkára mondott véleményt. Fölszolalásában a pártmunka stílusáról beszélt bővebben; megítélése szerint a párt vezető szerepe a járási munkahelyeken, a falvakban kevésbé érvényesül. Arra törekednek a sándorfalvi pártszervezetekben — mondta —, hogy a pártélet vonzóbbá váljon a fiatalság előtt, s a párton belüli cselekvési egység, az „egy nyelven beszélés" gyakorlata váljon állandóan érvényessé. Tóth Károlyné, a pusztaszeri Hét Vezér Termelőszövetkezet elmúlt évi munkáját vázolta, s köszönetet mondott azért a segítségért, amelyet az őszi betakarításhoz adtak a diákok, katonák és munkások. Örömmel beszélt a közös gazdaság megerősödéséről, hogy szövetkezetükben egyre inkább érvényesülnek a vállalati jellegű vonások, s szeretnének nagyobb mértékben részt venni a hazai húsprogram, a zöldségtermelés és a cukorrépa-termelés fejlesztésében. Márton Nándor, a tiszaszigeti termelőszövetkezet párttitkára elsősorban gazdasági kérdésékkel foglalkozott fölszólalásában. A tiszaszigetiek jó eredményeikkel hozzájárultak már a húsprogram, a zöldségtermelés fellendítéséhez, a környéknek és Szeged lakosságának ellátásához. Elmondta azt is, hogy a Tisza—Maros háromszögben levő községek ezután együtt kívánnak gazdálkodni, s így jobban kihasználni a technikai és technológiai fejlődés előnyeit. Az állami élet demokratizmusával, a helyi tanácsok munkájával foglalkozott részletesebben is Fekete Flóriánné balástyai tanárnő, a községi pártvezetőség titkára. Kifogásolta, hogy sok falusi tanácsi vezető még ma is arra vár, hogy majd „felülről" megmondják, mit kell tenni. Végezzék úgy a munkájukat a helyi tanácsok, hogy a lakosság érezze: értük van a tanács, és nem megfordítva. Ábrahám Vince, a rúzsai Néoszabadság Termelőszövetkezetben kibontakozott szocialista munkaversenyről mondott el szép példákat és eredményeket. A brigádok versenye nagyban hozzájárult ahhoz hogy a szövetkezetben tavoly 20 százalékkal javult a bruttó termelés értéke, 32 százalékkal nőtt a nyereség, és 33 százalékkal az árbevétel. Lőczí Pálné óvónő, az ásotthalmi pártbizottság tagja a falu közoktatásának helyzetét elemezte, örömmel nyugtázta, hogy a tanyai iskolák száma csökkent, egy re több tanyán élő kisgyermek jár a falu iskoláiba, ahol magasabb színvonalú oktatásban részesülhet. Sürgette az ásotthalmi új iskola felépítését, s megelégedéssel tudatta, hogy hamarosan bővítik a falu óvodáját, s bíznak abban is, hogy felépül Ásotthalmon egy 200 gyermeknek étkezést biztosító menza is. A megyei pártbizottság nevében dr. Antalffy György parátus munkájában, keresni, sajnos, más területeken is megtalálhatók, a közéletben is, a gazdasági tevékenység- ,, , . • „ . „ ... ... ~~ megvalósult a vizmu, 11 ezer ben is, s altalaban egy „tul- , „ . növekedési tünet" jelentke- négyzetméter jarda vizvezezik életünkben. Ezért köte- tek"rendszBr> , iskolaval múlt évek során 4,5 millió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a község fejlesztéséhez. így A Járási pártbizottság első ülése lességünk ellene harcolni, és ahol lehet, nyesegetni sűrűsödő ágait. A termelési eszközök kongyarapodtak, és a sportpályát is korszerűbbé tették. Ocskó Imre, a kisteleki ÁFÉSZ elnöke az irányelvekből két passzust ragadott centráltabb kihasználásáról kj fölszólalásában. Az elmcbeszélt Bujdosó Albert, n jeti munka és a gyakorlati csengelei pórtszervezet kül- tevékenység alkotó összhangdötte. Felhívta a figyelmet járói és a munkahelyi sajáarra is, hogy senkiben ne tosságokkal való kapcsolatákeltsenek illúziókat, mivel a rói, valamint a fizikai dolnagyobb, koncentráltabb gazdaságok sem működnek önmaguktól, hanem még komolyabb, felkészültebb irányítást kívánnak a vezetőségtől. Kifogásolta a küldött, hogy a MAV megszüntette Csengelén a teheráruk kiés berakását, azért nekik 20 —25 kilométerre kell elszállítaniuk évente mintegy 2000 vagon mezőgazdasági terméket. Gátolja ebben a gazdaságot, hogy az E5-ös útra a vontatókat nem engedik fel, s a mellékutak igen rosszak. — Vajon melyik a nagyobb összeg, a vasút megtakarítása, vagy a szövetkezet ráfizetése? — Tcérdezte, alighanem teljes joggal. Kálló Antalné, domaszéki tanárnő, a községi pártvezetőség tagja a politikai nevelőmunkáról szólt, elsősorban a művelődési és kulturálódási lehetőségekről. Foglalkozott a szakszövetkezeti parasztság A választás után az új szegedi járási pártbizottság meg-i tartotta első ülését és soraiból megválasztotta a pártbizottság első titkárának Jáhni Lászlót, titkárának Szögi Bélát, majd a tizenegy tagú végrehajtó bizottságot, s a fegyelmi bizottságot. A fegyelmi bizottság elnökévé dr Ócsai Józsefet választották. Ezután megválasztották a járási pártbizottság mellett működő munkabizottságokat és azok vezetőit. A pártépítési munkabizottság elnökévé Krasznai Mihályt, a gazdaságpolitikai bizottság elnökévé Simon Lajost, az agitációs- és propagandabizottsag elnökévé pedig Murányi Györgyöt választotta meg a pártbizottság. A járási pártbizottság tagjai és tisztségviselői A PÁRTBIZOTTSÁG TAGJAI Dr. Ábrahám Antal (Szeged), Ábrahám Vince (Rúzsa), Bagány László (Kistelek), Bata Ferenc (Óttömös), Barta Imre (Ásotthalom), Bibók Istvánné (Mórahalom), dr. Bodó Istvánné (Szeged), Börcsök Szilveszter (Mórahalom), Börcsök Tiborné (Szatymaz), dr. Dézsi Csaba (Mórahalom), Dobó Szilveszter (Mórahalom), Faragó M. Vilmos (Bordány), Farkas Lajosné (Szatymaz), Fekete Flóriánná (Balástya), Gyuris János (Pusztamérges), Harkai Szilveszterné (Kübekháza), Herpai Mihály (Baks), Jáhni László (Szeged), Karsai Árpádné (Szeged), Király Ferenc (Deszk), Kovács Józsefné (Pusztamérges), Kökény László (Tiszasziget), Krasznai Mihály (Szeged), Kulcsár Péter (Szeged), Lóczi Pálné (Ásotthalom), Mucsi Antal. (Opusztaszer), Murányi György (Mórahalom), Nieszner Ferenc (Tiszasziget), Ocskó Imre (Kistelek), dr. Ocsai József (Sándorfalva), Pap István (Kistelek), Rácz Lajosné (Üllás), Rovó József (Sándorfalva), dr. Rusz Márk (Deszk), Sárközi István (Zsombó), Simon Lajos (Szeged), Szabó János (Szeged), Szász Gergely (Pusztaszer), Szeberényi Jenöné (Bordány), Szécsi Béla (Szeged), Szél Istvánné (Balástya), Szögi Béla (Szeged), Szugyiczki Györgyné (Domaszék), Takó Klára (Sándorfalva), Talpai János (Tiszasziget), Tanács Imre (Röszke), Tóth Jánosné (Sándorfalva). Tóth Károlyné (Pusztaszer), dr. Tóth László (Szeged), Tóth Szilveszterné (Zákányszék), Varga István (Mórahalom). A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG TAGJAI Első titkár: Jáhni László, titkár: Szögi Béla. A vb további tagjai: dr. Ábrahám Antal, Ábrahám Vince, Bibók Istvánné, Király Ferenc. Ocskó Imre. Rovó Jó-sef, Szugyiczki Györgyné, Talpai János, Tóth Szilveszterné.