Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-30 / 25. szám

CSÜTÖRTÖK, 1875. JANUÁR 30. „Shakespeare nem ürügy számunkra" Sándor János a VI. Henrikről Aki föllapozza Shakespeare királydrámáinak kötetét, VI. Henrik címmel három dara­bot is talál. A múlt század elején Edmund Kean egy előadásba sűrítette, az euró­pai kontinensen elsőként a budapesti Nemzeti . Színház mutatta be ezt a változatot a múlt század derekán. A Royal Shakespeare Company 1984-es produkciója hozzá­vette a Ili. Richárdot, s IV. Edward címmel tévére rögzí­tették — itt láthatta a hazai közönség a Rózsik háborújít, illetve korábban a pécsi szín­házban. A Szegedi Nemzeti Színház február 7-i premierjének színlapján ez áll: VI. Henrik. Rendezője, Sándor János, ön­állóan, az eddigi beavatko­zásoktól függetlenül tömörí­tette egyetlen színházi esté­re a 15 felvonást. — Milyen szempontok ve­zették? — Szükségszerűen egy adott cselekményszálat, gon­dolati ívet kellett választani, s elhagyni epizódokat, me­lyek nem tartoznak szorosan elképzeléseinkhez. Így pél­dául az első VI. Henriknek majd háromnegyed részét ki­vettük, mivel Szent Johan­náról szól, s az eseményeket más oldalról világítja meg. — Hallhatnánk bővebben erről a gondolati ívről? — Valahol elhangzik: „Az élet, becsület, ország, min­den semmivé lesz." Tükröt szeretnék fölmutatni a tör­ténelem azon pillanatáról, amikor egy nemzet elvesz­tette önmagát, becsületét, hogy az okok elemzésével fi­gyelmeztessünk, ilyesmi töb­bé nem történhet. Arról a pillanatról van szó, amikor az ország életének eltékoz­lása vagy gyümölcsöző sza­porítása a lehetőség. Sha­kespeare az egymással tor­zsalkodó, a széthúzó erők ne­gatív példáján át vall arról számunkra, hogy az ország javáért kőző? munkára, ösz­szefogásra van szükség. — Ez lenne az előadás po­litikuma? — Nagyjából igen. Előke­rül egy másik gondolati szál is« amit körülbelül úgy fo­galmaznák: az adott szemé­lyek és pozíciók találkozása a történelem során. Vajon azok a személyek, akik rang­hoz jutottak a korabeli an­gol társadalomban, vala­mennyien alkalmasnak mu­tatkoztak-e a pozíciókra? V. Henrik sikeres király volt. VI. Henrik kevé3bé — Sha­kespeare itt általános em­beri-társadalmi kérdéseket Szegedi folyóiratok februári száma Megjelent a T iszatá), a Kincs, ccresó és a Szegedi Műsor februári száma. A Ti­szatáj szépirodalmi részének gerincét ezúttal színvonalas versválogatás alkotja. Fodor András, Szalai Csaba, Farkas Árpád, Király László egy-egy költeményét, valamint Simái Mihály négy versét és Kiss Anna két prózaversét közli a folyóirat, Mocsár Gábor Ég alatt, föld felett című kisre­gényének második folytatása teszi teljessé a szépirodalmi összeállítást. Négy cikk em­lékezik az örökség rovatban a 200 éve született Bolyai Farkasra. A cikkeket korabe­li metszetek, dokumentumok és rajzok teszik teljessé. A Tanulmány rovat László Gyula műveltségünk kezde­teiről szóló írását, Kiss Gy. Csaba Nemzetiség és oktatás­ügy című, valamint Joó Ru­dolf a bretonokról szóló cik­két közli. Kritikát olvasha­tunk a Tiszatáj februári szá­mában néhány izgalmas könyvről, a Művészet rovat ezúttal színházi tárgyú cik­ket közöl. A folyóirat feb­ruári számával együtt jelent meg a Tiszatáj 1974-es évfo­lyamának tartalommutatója. A Kincskereső című ifjúsá­gt irodalmi folyóirat Nagy László műhelyébe látogatott, s a költő négy versét közli. A „Jöjj el szabadság!..." cí­mű felszabadulási sorozat ezúttal Darvas József két re­gényrészletét állítja párhu­zamba. Mai bolgár költők versei mellett megtalálják az ifjú olvasók Kányádi Sándor költeményét. Jókai Mór szü­letésének 150. évfordulójára emlékezve az író egy elbe­szélése mellett cikk jelent meg Jókai Mór és q magyar nyelv címmel, elvezetik az olvasókat Jókai kedvenc tar­tózkodási helyére, Balatonfü­redre, és megismerhetik Jó­kait, a festőt is. A humort ezúttal Varga Domokos Dinnye és bolha című elbe­szélése képviseli. A februári szám illusztrációit Banga Ferenc fiatal grafikusművész készítette. Izgalmasnak ígérkezik a város kulturális és közmű­'velődésl élete — erről tájé­koztat a Szegedi Műsor feb­ruári száma. A színház, a mozik, a hangversenytermek programján kívül olvashat­juk a művelődési házak ren­dezvénytervcit, és a kiállítá­si programot. Érdekesnek ígérkezik Gyarmathy Ágnes kiállítása. Nemes Nagy Ág­nes szerzői estje a tápéi gye­rekekkel, Vitai Ildikó Penge­tő című gyermekműsora, Csala Benedek és Szabady József önálló estje, s minden bizonnyal nagyszerű művészi élményben lesz részük azok­nak, akiknek sikerült jegyet szerezni Kocsis 7oltán és a Bartók Vonósnégyes kon­certjeire. A színházban 7-én mutatják be Shakesocare: VI. Henrik című drámáiát, a gverekek februárban láthat­ják a Három szegény szabó­legény című mesejátékot, s a március 1-i bemutató: A királyasszony lovagja. feszeget, az élet vissza-visz­szatérő jelenségeit. — A három dráma ötvö­zésekor hogyan igazodtak ki a szerepekben? • — Természetesen azokat is összevontuk. Megkönnyí­tette dolgunkat, hogy alapve­tően két táborról van szó, a piros és fehér rózsákról. S mivel ugyanaz a szerep több névvel jelentkezik aszerint, hogy tulajdonosa milyen cí­met örökölt, a „rózsákon be­lül tájékozódva" nem okozott különösebb gondot a tisztá­rás. Shakespeare-t nem ürügyként használjuk. Gon­dolatait és költészetét sértet­lenül hagyva világítjuk meg — a mi szemszögünkből. A szerző nem történelemköny­vet írt, tehát az életrajzi pontosság, a kronológia szá­munkra sem követelmény. Az eredeti anyagból megőrzött jeleneteket csorbítatlanul hagytuk, a shakespeare-i köl­tészet szépsége nem vesz­het eL A címszerepet if). Ujlaky László alakítja. Margit ki­rálynő: Faluhelyi Magda, York: Kátay Endre, Gloster: Kovács János, Richárd: Csernik Árpád, Warwick: Mentes József lesz. Két ven­dégművész segít a rendező­nek, a díszlettervező Csányi Árpád (budapesti Nemzeti Színház) és a jelmeztervező Vágvölgyi Ilona (Békés me gyei Jókai Színház). Mind­kettőjüket régebbi munka­kapcsolat fűzi Sándor János­hoz, együtt dolgoztak azon a Shakespeare-cikluson, mely­nek korábbi bemutatóit (a II. Richárdot, a /V. és az V. Henriket) a békéscsabai kö­zönség látta. Sándor János rendezői műhelyének Shakes­peare-vonulatában a VI. Hen­rik szegedi bemuta'ója olyan állomás, mely egyfelől kap­csolódik a fenti királydrá­mák során megfogalmazott gondolatokhoz, másfelől vi­szont az előzményektől füg­getlenül is élvezhető, önálló produkció. N. L HétlötSI: Változások Újszeged buszközlekedésében Február 3-án, hétfőn lép életbe az Újszeged tömeg­közlekedését módosító új menetrend, mely várhatóan megoldja majd az újszegedi­ek régóta jogos közlekedési problémáit. A változások a 40-es és a 70-es járatot érin­tik. Hétfőtől megszűnik a 40-es körjárat, helyette — részben más útvonalon — a 44-es jelzésű autóbuszok közle­kednek. Ezek a Bajcsy-Zsi­linszky utcából indulnak, majd a Széchenyi tér érinté­sével, a hídon át, a Gyapjas Pál utcán, Odesszai körúton haladva érnek a Sportcsar­nok előtti végállomásra. Amikor az odesszai 201. szá­mú épületnél elkészül a for­duló, ide helyezik át a 44-es buszok végállomását. A járat útvonala visszafelé is ugyan­ez, csúcsidőben — 4 óra 35 nerctől 8 óra 15 percig és 12 óra 15 nerctől 18 óra 15 per­cig — tízoerces időközökben, "gyébként 20 percenként köz­'ekednek a buszok, melyek az Odesszai körút intézmé­nyeinek, lakóinak, valamint a strandolóknak közvetlen kapcsolatát biztosítják a vá­rosközponttal. A 70-es busz útvonala lé­nyegében változatlan marad, de járatait sűrítették, s nmig a Vedres utca nem készül el, nem a MP-ss és 207-es épü­'etek előtt áll meg, hanem a Torontál téren és Odessza 2. számú lakóházai előtt. Ut­vonala tehát jelenleg: Marx tár—Bartók Béla tér—Szé chcnyi tér—Torontál tér—Al­3Ő Kikötő sor—Lövölde út. A járat munkanapokon — csúcsidőben — félóránként, a íorgalommentesebb Időbér. — délelőtt és kora este, va­lamint a munkaszüneti napo­kon — óránként indul. Lényeges változást hoc Újszeged tömegközlekedésé­ben, hogv ez a 70-es járat Isét betétjárattal bővül, 70/A ás 70,'Y jelzéssel. Ezek a Marx téri piac és az odesz szai lakónegyed kapcsolatát biztosítják. IA 70/A jelzésű autóbuszol a Marx térről indulnak, a Bartók Béla tér és a Széche­nyi tér érintésével jutnak a Torontál térre — a Vedres utca elkészülte utál a 218­as épületnél lesz megállóhe­lyük —, majd az Alsó Kikötő sorra. Ennek a járatnak a 207. számú épületnél lesz a végállomása, s a Gabonater­mesztési Kutató Intézetnél fordul vissza, ucvanerre az útvonalra. Cs icsidőben min­den tizedik percben, 8—12.70­ig és 17.40—20.40-ig, vala­mint munkaszüneti napokon 20 percenként indul. A 70/Y Jelzésű járat a Marx térről indul, a Bartók Bála tár. a Széchenyi tér után a Székely soron halad, s a 224. számú épületnél áll meg — mindaddig, míg a Vedres utcai, 218-^s ház, előtti megállót nem veheti igénybe —, majd az ABC­úruház melletti végállomás következik, melyet a 201. épület előtti forduló elkészü­lése után ide helyeznek át. A 70Y járat a 70'A-hoz ha­sonló időközökben jár, de in­dulási időpontjaik nem es­nek egybe, így, akinek az út­vonal megfele', a kát Járat bármelyikét igénybe veheti, s ezzel felére rövidítheti a várakozási időt. A 70/A és 70/Y jelzésű autóbuszok Marx téri induló, illetve végállomása a Párizsi körút útteste, és az autó­busz-pályaudvar közötti öböl­ben lesz, ahonnan a Tarján— Nagyállomás közötti 11-es járat megállóját áthelyezik a rendőrség épületével szem­ben, a tejboltnál levő meg­állóhelyre. A Széchenyi téren a 44-es, a 70-es, a 70 A és 79/Y-os járatok a lakberen­dezési áruház előtt állnak meg. A 71-es busz útvonala, mely a Bérkert utcát és kör­nyékét kapcsolja be a busz­közlekedésbe, változatlan marad, de új csuklós-, és pa­norámabuszok járnak majd ezen a vonalon, melyeknek nagyobb a befogadóképessé­gűk. A bér'ettuiajdonosok ja­nuárra érvényes bér!c»iket február 5-ig használhatják az új járatokon, aki pedig már megvette az új vonalakra feb­ruári bérletét, harmadikáig felszállhat a régi számozású, 40-es és 70-es buszokra. Feb­ruár 5-étől azonban már csak az új, 44-es és 70-es (A, Y és sima jelzésű) bérle­teket fogadják el. A nyomtatott menetrend Újszegedre vonatkozó lanjalt a Volán terjeszti, az odesz­szai lakások postaládáiba még a változás előtt bedob­ják, illetve a járatok útvo­nala mentén található isko­lákban, középületekben, üz­letekben osztják szét. (ff kutatö­központ Az idén ek észül a GM makói hagyma nem esdő központtá átalakul oi élővilág a vízlépcsőnél Az élővilág átalakulása fi­gyelhető meg a kiskörei víz­lépcső környékén. Abádsza­lók térségében kialakított két kilométer hosszú, és három­száz méter széles modelltá­rozóban tanulmányozzák, milyen hatással van a víz a táj növényzetére. Megfigyelések szerint a mesterséges tó feltöltése után megkezdődött a sajátos tavi élővilág Jcialakulása. Feltűnt a vízi rovarokkal táplálkozó néhány ragadozónövény, ki­nyílt a tündérrózsa, megje­lentek az alföldi vízi világ jellegzetes madarai. Vissza a feladónak Sikerei kezdetén a fiatal szegedi festőnő lázasan ké­szülődött műveinek első ka­maratárlatára. Hetekkel előbb összeírta helybeli bac rátáit, ismerőseit, különös tekintettel azokra, akiktől jó, hasznos véleményt vár­hat képeiről. Névjegykár­tyáját — nyomtatott meg­hívó szöveggel — saját alá­írásával időben tette borí­tékba, de nem zárta le, s ragasztott rá egy forintos bélyeget. A küldeményt, 40 —50 névjegy nagyságú bo­rítékot, bedobta a postalá­dába a kiállítás előtt három nappal. Legnagyobb csodál­kozására a meghívottak zö­me nem vett részt a kiállí­tás megnyitásán, néhányan viszont ott voltak. Mi történt közben? A posta nem a meghívottak­nak kézbesítette a külde­mény zömét, hanem vissza a feladónak, miután a ki­állítást már megnyitották. A borítékra rátett egv kis címkét: „Szabálytalan." Akik nem kaptak meghívót, azpk .megsértődtek. Mikor a feladó reklamá't. azt. kan­ta válaszul, hogy küldemé­nye azért szabálytalan, mert a névjegykártyán kéz­írása is szerepelt. Különben belenézhettek a névjegy­kártya nagyságú, lezáratlan borítékba, és láthatták, hogy mire szól, és hogy az mennyire életbevágóan fon­tos egy első kiállítását meg­rendező festőnek. Inkább portózták volna meg a küldeményt, azért a címzettek kevésbé sértőd­tek volna meg, mint így, a meghívás „elmulasztásáért". Szegény festőnő, ha tudta volna, hogy önmagával fog levelezni, miután küldemé­nyének jelentős részét visz­szakapta, inkább nyakába vette volna a várost, hogy ismerőseit, barátait szemé­lyesen meghívja kiállításá­nak megnyitására. Igaz, hogy ebbe beletelt volna egy hét vagy több is, de akkor nem verte volna ma­gát megtéríthetetlen postai költségekbe, és reménye csorbítatlan maradt vólna a posta rugalmassága iránt, így viszont... no, leen, a posta bizonvára ezúttal is mogmaffvnrá'za maid a szn'-'álvta'anRúijot Oe ml lenne, ha ilven kivételes esetekben egvszer-másszor rugalmas lenne? L. F. A hagymanemesítésl és termesztési kutatások kon­centrálását szolgáló közpon­tot hoz létre Makón a Ga­bonatermesztési Kutató Inté­zet. A háromemeletes épüle­tet ez év második felében ad­ják át rendeltetésének. Ben­ne elsősorban *labo-a!órlu­mok és kutatószobák kap­nak helyet. Dr. Magassy Dániel, az in­tézet általános igazgatóhe­lyettese elmondotta: a neme­sítik azon fáradoznak, hogy a betegséggel szemben ellen­álló fajtákat állítsanak elő. Ehhez tartozik a korszerű növényvédelem, a termés mi­nőségének megivása a gyak­ran jelentkező p2ronosz"ó -a­veszéllyel szemben. Éppen ezért a vizsgálatok kiterjed­nek a növényvédelemre, azon belül a vegyszerérzékenység­re. A GKI rövidesen szocia­lista szerződést köt a Csong­rád megyei Növényvédő Ál­lomással. Közösen tűzik na­pirendre a vöröshagyma leg­jobb tárolási módszereinek kidolgozását. Ennek egyik előfeltétele a gépi szedés tech­nológiájának némi változta­tása, hogy a betaka-ításkor a hagymát a rátaoadó szeny­nyeződéstől, földmaradvá­nyoktól megszabadíthassák. Ilv módon kevesebb gondot jelentene a szállítás előtti feldolgozás, a válogatás. A hagymancmesítők részt vettek az iparszerű termesz­tési rendszer kidolgozásában, amelynek továbbfejlesztésé­hez is segítséget nyújtanak. T. B. Lyuk az úton Kettéosztották a villamospályát He yreáJítási munka Eltört a környék vízellá­tását szolgáló tíz centiméte­res átmérőjű nyomóvezeték a Zrínyi utca és az Eötvös utca sarkán. Az ütte3t alatt a víz annyi földet kimosott, hogy közel öt köbméteres üreg keletkezett, s a villa mospálya szegélykövei meg­süllyedtek. A hibát tegnap, szerdán kora délután egy villamosvezető észlelte, s kö­zölte a Szegedi Közlekedési Vállalat szakembereivel, ök azonnal értesítették a vízmű­veket, s intézkedtek a veszé­lyessé vált útvonalon. A két vasútállomás között közleke­dő villamosok útját a hlbés útszakasznál kettéválasztot­ták, így Rókusról az Eötvös utcáig, illetve átszállás után innen a Nagyállomásig köz­lekednek a villamosok. Délután a vízművek és a közlekedési vállalat dolgozói közösen láttak hozzá az út­test Javításához. A vizet el­zárták, kibontották a le3űly­lyedt köveket, s nekifogtak a vezeték helyreállítá«ához. Azt ígérték, hogy ezzel és a földvisszatöltéssel mára, csütörtökre virradóra elké­szülnek. )

Next

/
Oldalképek
Tartalom