Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-30 / 151. szám

VT1ÁS PtOL^TÁRrAf/EGYgSÜLJfTEKi Vrf • . ff 7! r V cvvV v>v 64. évfolyam 151- szára 1974. június 3CL, vasárnap Árat 1 forint MAGYAR S ZOCIAL IS T A MUNKÁSPÁRT LA P J A Két téma ­azonos tanulság A napirendet tekintve, két átfogó, nagy témakörről ta­nácskozott az országgyűlés. Megtárgyalta a múlt évi költségvetés végrehajtását, s ezzel összefüggésben a fizetési mérleg, a gazdasági és pénzügyi egyensúly alakulá­sát, majd áttekintette a népgazdaság egyik fontos területé­nek, a könnyűiparnak a helyzetét, különös tekintettel az iparág nagyszabású korszerűsítési programjára. Valójában két különálló kérdéscsoport ez. kapcsolatuk azonban magától értetődő, különösen ha egyik-másik kép­viselő hozzászólásának tükrében vizsgáljuk őket. Azért em­lítjük ezt, mert kitűnik belőle, hogy a még teljes egyet­értés esetében is milyen sok színnel, lényeges momentum­mal gazdagíthatja a helyi viszonyokat tüzetesen ismerő, egyszersmind a népgazdasági összefüggéseket jól értő em­ber a napirendre tűzött kérdések tárgyalását és a döntést felőlük. Az ülésen felszólalt Tolna megye egyik képviselője, aki „civilben" a simontornyai bőrgyárat igazgatja, és el­mondotta, milyen óriási fejlődés előtt áll üzemük. Bárki azt hihetné, hogy az erősen iparosodott község, amely újabb, kiemelkedően nagy beruházásra számíthat, általában is fejlett, korszerű viszonyokat tud biztosítani lakóinak. A képviselőnő szavaiból kiderült, hogy nem egészen így áll a helyzet. Hasonló nehézségekkel küzdenek más ipari köz­ségek is. Egy másik képviselőnő — könnyűiparról lévén szó, a nők felettébb aktívak voltak ezen az ülésszakon —, aki tör­ténetesen ' a Kaposvári Ruhagyárban dolgozik, most „fo­gyasztóként", a szebb, jobb, s lehetőleg olcsóbb gyermekru­hák gyártásáért szállt síkra; ugyanakkor mint, konfekció­ipari munkás, arra a következtetésre jutott, hogy bár rop­pant fontos feladatok ezek, megvalósításuk igen nagy ne­hézségekbe ütközik. E nehézségek egyike-másika pedig a megváltozott világpiaci események következménye, amin aligha tudunk változtatni. A népi ellenőrzés országos vezetője, aki számos jelen­tős vizsgalat tapasztalatainak birtokában szólt hozzá, arra mutatott rá, hogy a könnyűipar gyártmányaitól, különösen a ruházati cikkektől, a vásárlók elsősorban a tartósságot kérik számon. Mások szemében viszont — akik ugyancsak sokan vannak — a divat gyors követese fontosabb, aligha szorul bizonyításra, hogy ez a két követelmény gyakori el­lenié- a szobán forgó szakmákban. Meg egy példa, ugyancsak a könnyűiparból. A textil­gyáraktan igen elterjedt a két és három műszakos mun­karend. Az éjszakai műszaktól azonban sokan idegenked­nek, s ez a körülmény — a munkaerőhiány közepette — bizony nem növeli a textilszakma, illetve egyes munka­körök vonzóerejét. De családvédelmi és szociális okokból is korlátozni igyekszik az ipar a harmadik műszakot. A nagy teljesítményű, drága berendezések jobb kihasználása vi­szont a népgazdaságnak, a gyárnak és az ott dolgozóknak is érdeke. Az országgyűlésen elhangzottak nyilvánvalóan hozzájárulnak ahhoz, hogy ezt az ellentmondást még szűkebb térre szorítsák vissza. Mindezt azért emiitjük, hogy ízelítőt adjunk abból, még az ilyen, alapjában és egészében jelentős eredménye­ket összefoglaló országgyűlési tanácskozások is jó alkalmat adnak az előadóknak és hozzászólóknak a téma sokoldalú megvitatására. A képviselők többnyire élnek ezzel az al­kalommal. Mert — hogy ezzel fejezzük be összefoglalónkat — a mostani tanácskozás valóban biztató, örömteljes ered­ményekről adhatott számot. S az elmúlt esztendő — a költségvetés adatai ezt kéz­zelfoghatóan bizonyítják — a termelés, a külkereske­delem, a pénzügyi helyzet alakulása és nem utolsó sorban a lakosság jövedelmi és életviszonyai szempontjából kiemelkedően sikeresnek mondható. Mindenesetre, a leg­jobb eredményeket felmutató esztendő eddig a jelenlegi tervidőszakban, amelyek nem lebecsülhető nehézségek kö­zepette születtek. Ami pedig a könnyűipart, annak folyamatban levő lendületes korszerűsítését illeti, a textil- és ruházati ipar, a bútorgyártás a kereskedelmi kínálatban mindenki által ta­pasztalható gyors fejlődése mindennél többet mond. Ez a folyamat pedig, mint a könnyűipari miniszter hangsúlyoz­ta, csupán jó kezdetnek tekinthető. A kérdés lelkiismeretes tárgyalása nagy segítség lehet ahhoz, hogy a folytatás bi­zonyosan jobb legyen. Az MSZMP delegációja Szíriába, Libanonba és Irakba utazott Pullai Árpádnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével a Szí­riai Arab Újjászületés Szo­cialista Pártja vezetőségé­nek, a Libanoni Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak, s az Iraki Arab Újjá­születés Szocialista Pártja vezetőségének meghívására, tegnap magyar pártküldött­ség utazott a Szíriai Arab Köztársaságba, Libanonba és az Iraki Köztársaságba. A küldöttség tagjai: Sán­dor József, a Központi Bi­zottság tagja, a KB osztály­vezetője, Vaskó Mihály, az MSZMP Heves megyei bi­zottságának első titkára, Varga István, a KB osztály­vezető-helyettese és Korpo­nai Jánosné, a miskolci vá­rosi pártbizottság munkatár­sa A küldöttséget a Ferihe­gyi repülőtéren Győri Imre, a Központi Bizottság titkára búcsúztatta. Jelen volt Ga­rat Róbert külügyminiszter­helyettes. Abdul Halim Kad­daur, a Szíriai Arab Köz­társaság nagykövete, s Wi­dad A. Ajjam, az Iraki Köztársaság nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője. (MTI) Elutazott a mongol párt és kormányküldöttség Szombaton délelőtt eluta­zott Budapestről a Mongol Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságá­nak, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának meghí­vására hivatalos, baráti láto­gatást tett hazánkban. A küldöttséget Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnöksé­gének elnöke vezette. A mongol párt- és kor­mányküldöttséget ünnepé­lyesen búcsúztatták a Feri­hegyi repülőtéren. A kedves vendégek búcsúztatására több ezer fővárosi dolgozó jött el a repülőtérre. A fő­épület homlokzatát mongol, magyar és vörös zászlók övezték, s kétnyelvű búcsú­felirat díszítette. A betonon csapatzászlóval felsorakozott a néphadsereg díszegysége. A testvéri mongol nép képviselőinek búcsúztatására megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Losonczi Pál. a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke; ACZP.I György. Kállai Gyula, Nemes Dezső, Né­meth Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Győri Imre és Övári Miklós, a Központi Bizott­ság titkárai, s az MSZMP Központi Bizottságának, a Kádár János búcsúzik J. Ccdcnbaltól, lőtéren a Ferihegyi repfl­Népkozíársáság Elnöki Ta­nácsának és a kormánynak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető szemé­lyisége. Ott volt Kádas Ist­ván, a Magyar Népköztársa­ság ulánbátori nagykövete. Indulásra készen a kombájnok A naponkénti kiadós esők adják az egyedüli magyará­zatát annak, hogy idén Pé­ter-Pál napján még az őszi árpa aratását sem tudták megkezdeni megyénk gazda­ságai. Ez nemcsak azért szo­katlan, mert a kaszás aratás idején ilyenkor már a búzát is vágták, hanem azért is, mert az aszályos években két héttel hamarabb munkába indultak már a kombájnok. Pusztaszer, Öpusztaszer, Kistelek. Balástya, Ásottha­lom. Mórahalom és Kiskun­dorozsma határában várható az első „kaszavágás". A me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője, Gál Jenő az AGROKER vezetőivel körbe, járta a napokban a termelő­szövetkezeteket, hogy a fel­készülésről, gondokról ér­deklődjön. Tőle kértünk rö­vid tájékoztatást tegnap reg­gel. — Kilencvenhétezer hek­tár kalászos gabona vár ara­tásra az idén — kezdte tá­jékoztatóját Gál Jenő. — Az a tapasztalatunk, hogy gaz­daságaink jól felkészültek er­re a nagy munkára. Négy­száznyolcvan üzemképes kombájn munkájára számí­tunk. — A határszemlék becslé­sei szerint most is szép ter­mésre van kilátásunk, szép az árpa, a rozs és a búza is. Bár viharok járták minden­felé a határt, a búza nem dőlt meg. legtöbb helyen a rozs is állta az erős szeleket, az őszi árpa viszont most is megdőlt firjszsnytv és Nixon a Krím félszigeten Szombaton délelőtt Moszk­vában, a Kreml Katalin-ter­mében folytatódtak a hiva­talos tárgyalások Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgor­njj. Alekszej Koszigin, illet­ve Richárd Nixon és a kí­séretükben levő személyisé­gek között. Többek között tárgyaltak a nukleáris kí­sérletek további csökkenté­sének lehetőségeiről. majd pedig az európai biztonsági és együttműködési értekez­let problémakörét vitatták meg. Leonyid Brezsnyev és Ri­chárd Nixon szombaton a Kremlben aláírta a Szovjet­unió és az Egyesült Álla­mok gazdasági, ipari és mű­szaki együttműködésének elősegítéséről szóló hosszú lejáratú megállapodást. Az együttműködés magá­ban foglalja a nyersanyago­kat, mezőgazdasági terméke­ket, különböző gépeket és gépi berendezéseket, készter­mékeket és fogyasztási cik­keket előállító, valamint a szolgáltatási szférában mű­ködő új vállalatok építésé­hez és a meglevő vállalatok; korszerűsítéséhez szükséges gépek és berendezések vá­sárlását és eladását. Leonyid Brezsnyev es Ri­chárd Nixon szombaton re­pülőgépen a Krím félsziget­re érkezett, hogy ott folytas­sák a legmagasabb szintűi szovjet—amerikai tárgyalá­sokat. Indulásra készen Dorozsmán Jelen volt a búcsúztatasna; a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezető­je és tagja. Eljöttek az ün­nepélyes búcsúztatásra a budapesti mongol kolónia tagjai is. A vendégek érkezésekor díszjel harsant, majd a I díszőrség parancsnoka je­lentést tett Jumzsagijn Ce­denbalnak. Felhangzott a magyar és a mongol him­nusz, s közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le a Mongol Népköztársaság államfőjének tiszteletére. Jumzsagijn Cedenbal Ká­dár János társaságában ellé­pett a díszegység arcvonala előtt, és köszöntötte a kato­nákat. A mongol párt- és kormányküldöttség szívélyes búcsút vett a magyar veze­tőktől, a diplomáciai képvi­seletek vezetőitől. Jumzsa­gijn Cedenbal Kádár János társaságában elhaladt a bú­csúztatására összegyűlt bu­dapestiek hosszú sora előtt. Mongol, magyar és vörös zászlócskák emelkedtek a magasba, s hosszasan éltet­ték a szocializmust építő mongol népet, a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság népeinek barátságát. A diszegység díszmenete után úttörők virágcsokrokat, nyújtottak át a mongol ven­dégeknek, akik ezután Ká­dár Jánossal, Losonczi Pál­lal, Fock Jenővel és Púja Frigyes külügyminiszterrel a betonon várakozó repülőgép­hez indultak. Itt a magyar vezetők szívélyes búcsút vettek a mongol vendégek­től. Jumzsagijn Cedenbal a repülőgépbe beszállva még egyszer búcsút intett a fő­városi dolgozóknak, akik tapssal, zászlócskáik lengeté­sével viszonozták az üdvöz­lést. Néhány perccel később a magasba emelkedett a mon­gol párt- és kormánykül­döttség különgépe, amelyet, a magyar légierők vadász­gépköteléke a határig kisért. * A magyar—mongol tárgya­lásokról kiadott közös köz­leményt a 2. oldalon ismer; i tétjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom