Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-11 / 84. szám

CSÜTÖRTÖK, 1974. ÁPRILIS TT. Segítség a szociális otthonnak Néhány év múlva épül fel Szegeden az új, minden igényt kielégítő szociális ott­hon. Addig sem engedhetjük meg magunknak, hogy ölbe tett kézzel tétlenkedjünk. A szegedi két szociális otthon közül a Mátyás téri az, ame­lyik majd annak idején az új épületbe költözik. Mégis van ott tennivaló addig a néhány évig is, hogy a la­kók minél nyugodtabb, kel­lemesebb környezetben tölt­hessék napjaikat A megyei tanács ez év ele­ji ülésén határozatot hozott a szociális otthonok társadal­mi segítéséről. Nem marad ki ebből a Mátyás téri sem. A műemlékké nyilvánított épületben átalakításokat ter­mészetesen nem végezhet­nek, de nagyobb értékű pénzt és munkát nem is ér­demes a régi kolostorépület­be befektetni. Kisebb javí­tásokra. a környezet szépí­tésére azonban szükség van. Tegnap, szerdán, a segítés szándékával ültek össze a szociális otthon irodájában a városi tanács egészségügyi osztályának, a szegedi KISZ­bizottságnak, a népfront vá­rosi bizottságának, a KSZV­nek és a 600-as Iparitanuló Intézetnek a képviselői. Az ipari tanulók vállalták, hogy rendbehozzák az eddig alig használt mosókonyhát. Rosszul zárnak az épület ajtói, nyitásuk, csukásuk za­varja a lakók nyugalmát. A kehdergyár szocialista bri­gádjai ezektől a kellemetlen zajoktól szabadítják meg őket: kijavítják, kicserélik a hibás zárakat. A város vál­lalkozó KISZ-tagjaira a fo­lyosót burkoló dekoritleme­zek pótlása, a karbantartó vállalattól kapott fürdőká­dak beszerelése, körülcsem­pézése és a szobák padozatá­nak javítása vár. Ezenkívül elvállalták, hogy a városgaz­dálkodási vállalat által ter­vezett parkban — amelybe már az erdőgazdaság dol­gozói elültették az ajándék­fákat — utat építenek. Az építőipari szakközép­iskola tanulói korábban fel­ajánlották, hogy a varroda és a raktár falait, amelyek szigetelés híján tönkremen­tek, rendbehozzák. A mai munkaképes kor­osztály. a fiatalok nemcsak kezük munkájával gondos­kodnak az idős és a beteg emberekről. A JATE első­éves matematika-fizika sza­kos hallgatói gyakran elláto­gatnak az otthonba, és elbe­szélgetnek a kedvességre, szeretetre is vágyó lakókkal. Füst a Bel­városban Dr. Livajity Antalné (Ju­hász Gyula utca 5.) azt ki­fogásolja, hogy szomszédjuk, ban a bútorgyár kéménye úgy ontja a füstöt, hogy az még zárt ablakon és ajtón keresztül is bejut a lakásuk­ba. A levelet aláírta a ház többi lakója is. A gyár egy része már el­költözött innen, így most ab­ban reménykednek, hogy ta­lán a másik része is elkerül innen és akkor kitárhatják ablakaikat. Addig azonban a gyermekek és a beteg idős emberek még az udvarra, folyosóra sem tudnak ki­menni. Levelük végén joggal azt kérdezik, meddig tart még ez az állapot? Erdő és szeméttelep Sokat beszélünk mostaná­ban Szeged fáiról, zöldöve­zeteiről. Altalános vélemény az, hogy minél több fát kell ültetni, a meglevőket pedig óvni, ápolni kell. Éppen ezért érthetetlen, amit Óbis Edéné (Kereszt utca 27.) ta­pasztalt a körtöltés melletti erdősávban Tarjántói a Fel­ső Tisza-partig. A környék­beliek az erdőt szeméttelep­nek nézik. A fák között — melyeket mintegy 20 éve a petőfitelepi iskolások ültet­tek tanáraik vezetésével — annyiféle kacat van. hogy még leírni is sok. Található itt üveg, ócskavas, rongy, műanyagok, edények, és így tovább. Jaj annak a gyer­meknek, aki ide betéved. Vérmérgezés . nélkül aligha ússza meg azt a kirándu­lást. Akik a Csaba utcáról át akarnak menni Petőfite­lepre jól teszik, ha még az orrukat is befogják, mert a sok szemét iszonyú bűzt áraszt. Ha felelőtlen emberek nem tették volna ezt az erdővel, úgy az ültetők, az egykori iskolások gyermekei játsz­hatnának a fák között, eset­leg Tarjánban lakó nebulók) számháborúzhatnának itt. Egy kilométer két megálló között A Tápéi soron végighalad­va jut a 10-es és a 43-as busz a József Attila sugar­úira, mióta lezárták a köz­lekedést a volt Szamos ut­ca felé. így most az emlí­tett buszok Tarján után csak a Szent György téren állnak meg. Ezt méltán kifogásol­ják azok, akik a felsővárosi körzetorvosi rendelő környé­kén laknak. Tizenhárom aláírással ér­kezett levél, a szerkesztősé­günkbe. Ebben azt kérik, hogy ideiglenesen — míg a fenti utca le van zárva — legyen megálló az orvosi rendelő környékén. Ügy gon­dolják, ha a 62-es busz meg­állhat itt, úgy megteheti ugyanezt a szóban forgó két buszjárat is. Nem tudni még, hogy lesz-e ideiglenes megálló a sugárúton, de annyi bizo­nyos, hogy akik itt laknak, és bérletet váltottak, most akár el is dobhatjak. Művelődés utáni veszélyek Egy pedagógus saját és társai nevében arról ír, hogy örömmel olvastak a Petőfi Sándor-könyvtár át­adásáról. Ugyanakkor veszé­lyesnek tartja a könyvtár előtti buszmegállót annál is inkább, mert a túloldalon a Móra-park vonzza a gyer­mekeket. Szemtanúja volt egy jelenetnek, amikorís egy. a könyvtárból kilépő iskolás át akart szaladni az úttesten és a megállóba ér­kező busz majdnem elütöt­te. Véleménye szerint a meg­állót egy házzal odébb kel­lene tenni. így elkerülhetők lennének az ilyen esetek. Ügy véljük, hogy levél­írónk megoldása nem lenne jó, hiszen akkor a könyvtár előtt nem megállnának, ha­nem még vagy már — at­tól függően, hogy melyik ol­dalra képzelte a megállót — nagyobb sebességgel közle­kednének. Helyesebb lenne inkább a könyvtár elé védő­korlátot, vagy láncot tenni. Életveszélyes ház írásban és szóban hét éve lakók tüzelője. Így a ház fa­kérik a Hámán Kató utca la is elázik. Kétszer leszi­21. számú ház lakói az vattyúzták ugyan, de a kö­IKV-tól a házuk felújítását vetkező napokon ismét meg­— hiába. Most szerkesztősé- jelent ugyanannyi víz. günkhöz küldtek levelet, A négy éve lebontott ház­melyben leírják, hogy a te- felügyelői lakás törmeléke tőjük már leszakadt volna, ha saját költségükön nem csináltatják meg. Mint írják, a veszély továbbra is fenn­áll, a lakásokba befolyik az esővíz, sőt a függőfolyosó is leszakadással fenyeget. Néhány hónap óta majdnem félméteres vízben úszkál a még most is az udvar „dí­sze". Fokozza az ott lakók el­keseredését az is. hogy utcá­jukban az egy övékénél jobb állapotú házat felújítottak. Az elkeseredés érthető, senkinek nincs kedve egy veszélyessé vált házban lak­ni. Válaszol az illetékes Február 13-i Postaládánk­ban Zajverseny címmel a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat Mikszáth Kálmán utcai fagyasztóüzemének za­josságáról írtunk. A bírá­latra Szabó József, a válla­lat igazgatója válaszolt. Mint írja. a zaj csökkentése érde­kében rugalmas gépalapokat alakítottak ki. Emellett a gé­pekre rugalmas csatlakozó­kat szereltek fel. Az üzem vezetőjét utasították a csend­rendelet szigorú megtartásá­ra. Hogy a tejszállítás se járjon nagy zajjal, speciális kocsival szállítják a kanná­kat. így véleménye szerint az üzem már kevesebb zajt okoz, mint az előtte megál­ló buszok. Közli még, hogy „a fentieken kívül vizsgál­juk annak lehetőségét, hogy a legnagyobb zajt okozó lég­hűtéses hűtőaggregátorokat vízhűtésűre alakítsuk át". És eg«r biztatás! „Amennyiben ezen átalakítások a zajszint csökkenését sítják, úgy pénzügyi tőségeinktől függően kításokat végzünk." kívánt bizto­lehe­átala­„Meg­csapolták" a Balatont Megnyitották a Sió zsilip­jeit, újból „megcsapolták" a Balatont. Az esetleges — a mezőgazdaságban régóta hiá­nyolt — tavaszi esőzésnek ké­szítettek helyet a tó vízszint­jének apasztásával. A zsili­pek megnyitásakor a Balato­ni Halgazdaság szakemberei kihelyezték az angolnacsap­dát, számítva a kígyó alakú halak vándorösztönének fel­támadására. Hamarosan gyártják Mesterséges anyatej A mesterséges csecsemő­táplálás tudományos alap­jait a múlt század második felében rakta le Liebig né­met kémikus, a róla elneve­zett malátaleves tápszerrel. Hazánkban az első tápszer­üzemet 1836-ban Felkán nyi­tották meg. 1912-ben létesült Budapesten a dr. Wander Gyógyszer és Tápszergyár Rt. Nemrég új fejezet nyílt a magyarországi csecsemőtáp­lálásban. Megindult a terme­lés a gyógyszeripar új léte­sítményében, a körmendi Lacta Tápszergyárban. A 300 millió forintos költséggel épült gyár termékei meg­szüntetik a tápszerhiányt. Az új üzemet a legkorszerűbb gépsorokkal szerelték fel, eze­ken naponta 3 tonna tápszert gyártanak. A legfontosabb alapanyag a tej, ezért tele­pítették a gyárat a nyugat­magyarországi tejtermelő körzet egyik központjába, a Rába menti Körmendre. Ha­marosan megkezdik a mes­terséges anyatej gyártását is, de a Robébi-tápszercsalád tagjai már készülnek. (MTI) Illegális átjáró? Levél érkezett címemre az Április 4. úr 42. szám alól. Küldője, Vajda Sán­dor „együttérzéssel és igaz részvéttel" olvasta Kudarc című minitárcá­mat, amelyben egy arro­gáns gyeptaposóval esett kalandomat firkantottam le. Szerinte azonban az nem az én kudarcom, ha­nem azoké, akik a Széche­nyi tér legutóbbi rendezé­sekor elfelejtették figye­lembe venni a hősömhöz hasonló emberek magatar­tását. Bár a levélíró nem közlésre szánta sorait, úgy­mond, csupán a baráti együttérzés adta kezébe Paxot, utólagos hozzájáru­lását remélve, hadd idéz­zek tőle mégis néhány mondatot. „Amikor kialakult a je­lenlegi rendezési koncep­ció, a téren fölállított egyik munkabódéban ügy­ködő építésvezetőt megszó­lítottam. bocsánatot kérek, lesz-e átjáró az élelmi­szerbolthoz, a trafikhoz és a fodrászathoz. A válasz: nem. Kérdezem, a gyalo­gosok és autósok nem fog­nak-e a virágágyon keresz­tül közlekedni? A válasz: uram, mi kivitelezők va­gyunk, a munkát terv sze­rint kell elvégeznünk. Kér­dés: ki fogja megakadá­megjelent glosszám tartal­mát. Azt ugyanis, hogy ok­talan dolog feleslegesen bosszantani az emberekel, a kialakult szokásokkal számolnia kell politikus­nak éppúgy, mint gyár­igazgatónak, vagy parkter­vező mérnöknek. Azt gon­dolni, hogy az óriási erőt jelentő beidegződések né­hány ceruzavonással, vagy voluntarista módszerekkel egyik napról a másikra megváltoztathatók, merő naivitás. Ennél sokkal könnyeb és bölcsebb do­log úgy tervezni-kijelölni­megmutatni az utakat, át­járókat, hogy azok ne késztessenek senkit „csak­azért is" szembenállásra, hanem éppen ellenkezőleg: ösztönözzék tovább az éle­tet, a teremtő munkát ak­tivizáló jó közhangulatot. Nem hangsúlyozhattam mindezt ismételten abban az április 7-én közzé tett Kudarc-ban, mivel a műfaj töryényei kizárták ennek lehetőségét, de amit akkor és azóta — a levélíróhoz hasonlóan — én is tapasz­taltam a Széchenyi téren, az csak szilárdabbá tette meggyőződésemet. Az „il­legális átjáró" ugyanis oly intenzív forgalmat bonyo­lít le, hogy annak útját állni — azt hiszem — csak lyozni, hogy itt ne alakul- falmagasságú betonelemek­jon ki illegális átjáró? Vá lasz: ez nem tartozik ránk. Aztán olyanoknak is el­mondottam aggályaimat, akik esetleg tudtak volna valamit tenni az ügyben, de teljes volt a közöny. Azóta is figyelve az ottani átjárkálást, olyan érzésem támadt, hogy csak vágy­álom marad nekünk a szép, tiszta, virágos Szege­dért mozgalom." Mindezt azért tartom a magam részéről is érdekes­nek, mert lényegében alá­támasztja egy korábban kel lehetne. De hát van-e szükség erre? Vajon mibe kerülne egy keskeny zeb­rát pingálni a fenti levél­részletben is említett he­lyen, és legalább méternyi széles átjárót nyitni pél­dául az élelmiszerüzlettel szemközt? Szerintem nem sokba. Nem kellene újra tervezni, és átépíteni semmit. Csak egy kis belátás, intézkedés és némi festőanyag szüksé­ges hozzá. F. N. I. Az ifjúsági törvény végrehajtása a néphadseregben A népgazdasági tervekben lyek rendszere — a bővülő meghatározott feladatok ré­széként — a honvédelmi költ­ségvetésben biztosított lehe­tőségeknek megfelelően — a néphadseregnél is jó ütem­ben halad a lakásépítkezés. A katonai vezetés az utóbbi esz­központi üdülőhálózaton kívül — értékes hozzájárulás a hi­vatásos és továbbszolgáló ka­tonák, valamint családtagja­ik kulturált és rendszeres pi­hentetéséhez. A honvédelmi miniszter ál­tendőben is kiemelten kezelte tal meghatározott tenniva­az életkörülményeket alap­vetően befolyásoló lakásellá­tást. Fél évtizeden belül a csapatoknál és intézmények­nél több mint 4 ezer lakást adtak át az igényjogosultak­nak. A korábbinál magasabb szintű a lakásokban a kom­munális ellátottság. A hiva­tásos katonák soráin a nőtlenek helyzetét lók alapján a néphadsereg­nél is eredményesen halad az ifjúsági törvényben fog­laltak gyakorlati megvalósí­tása. A hadseregben megnö­vekedett az alegységgyűlések szerepe. Ezeken a tanácsko­zásokon a fiatal katonáknak módjuk van rá, hogyelmond­belül ják elöljáróiknak a katonai köny- szolgálattal, az életkörülmé­Szociológus­tanfolyam Szegeden Az elmúlt napokban szo­ciológiai kérdezőbiztosi tan­folyamot tartottak Szegeden, a Déri Miksa Ipari Szakkö­zépiskola kollégiumában. A tanfolyam célja olyan szo­ciológiai alapképzettséggel pontjának, az Akadémiának, rendelkező szakemberek kép- valamint az Eötvös Loránd zése, akik kérdéses módszer- Tudományegyetemnek mun­rel adatokat gyűjthetnek az katársai, tanárai. A szegedi ifjúság körében végzett ak- tanfolyammal befejeződött tuális politikai közvélemény- elkezdett orszáeos kutatáshoz, s ezen túl a tu- a ldvaly eIKeMeu országos dományos kutatásokhoz is. szociológiai felmérőhalozat Hat megyéből összesen kiépítése. nyíti a számukra készülő, s nyekkel kapcsolatos vélemé­fokozatosan bővülő szállóhá- nyüket, javaslataikat, egy­lózat. ben tanácsot, segítséget kér­Már korábban megkezdték jenek problémáik, nehézsé­a néphadsereg több helyőrsé- Seik megoldásához. Ugyan­gében, vagy azok közelében, csak az ifjúsági törvény vég­helyi kezdeménéyezésekre és rehajtásával összefüggő mi­helyi erőforrások felhaszná- ciszteri intézkedés alapján, lásával hétvégi pihenőhelyek számos alakulatnál tanfolya­létesítését. A csapatpihenőbe- mokat szerveztek, hogy le­hetővé tegyék az általános is­kolai végzettség megszerzését a katonai szolgálat ideje alatt azoknak, akik még nem ren­delkeznek ezzel. Egy újabb intézkedés módot nyújtott ar­ra, hogy a hivatásos katona­fiatalok családalapítási előle­get kapjanak. Ebben a nagy jelentőségű kedvezményben eddig 300-an részesültek: 150 tiszt és 150 tiszthelyettes. Ilyen célra eddig 5,5 millió forintot fizettek ki. Megkezdődött a fiatal tisz­tek és tiszthelyettesek kül­földi utaztatása is. A múlt esz­tendőben több mint száz hi­vatásos katona látogatott el a Szovjetunióba. 56-an vettek .részt az elmé-. leti előadásokon és a gyakor­lati foglalkozásokon. Az elő­adók az Ifjúsági Lapkiadó Vállalatnak, a rádió és tévé tömegkommunikációs köz­Több fokozatú mérnök­képzés Szerdán, a Veszprémi Vegy­ipari Egyetemen L. S. Ata­nassian, az UNESCO felső­oktatási tárcájának igazgató­helyettese, és dr. Nemecz Er­nő rektor aláírta azt a szer­ződést, amelynek alapján a veszprémi egyetem vállalta, hogy az UNESCO megbízá­sából tanulmányt készít a hazánk négy egyetemén kí­sérletképpen bevezetett több fokozatú képzés tapasztala­tairól. A tanulmány elsősor­ban a műszaki és agrár­üzemmérnökök, illetve mér­nökképzés új módszerét ösz­szegezi és elemzi a társinté­zetek bevonásával. * Hazánkban — négy egye­temen — 1969-ben kezdő­dött meg a több fokozatú kép­zés. Ezzel az új rendszerű ok­tatással a gyakorlat egyre sürgetőbb igényének tettek eleget, hiszen a széles körű elméleti felkészültséggel ren­delkező mérnökök mellett egyre nagyobb szükség van az úgynevezett „kékköpe­nyes" mérnökökre, az olyan üzemmérnökökre, akik a ter­melés közvetlen irányításá­ban vesznek részt. A Veszp­rémi Vegyipari Egyetemen, a Kertészeti Egyetemen, a sop­roni Faipari és Erdőmérnöki Egyetemen, valamint a Bu­dapesti Műszaki Egyetem ve­gyészmérnöki korán az igé­nyeknek megfelelően — az első három esztendőben, az alapozó tárgyak elsajátítását követően, üzemmérnöki dip­lomát szerezhetnek a hallga­tók. További kétéves tanul­mány, az okleveles vegyész­mérnök diploma tanulással pedig kutatómérnök-végzett­séget szerezhetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom