Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-12 / 59. szám

/ KEDD. 1974. MÁRCIUS IR Talán soha nem tudjuk már meg, hogy ki volt az a fiatal kubai munkás, aki 1925-ben így üd­vözölte a Havanná­ban időző nagy orosz költőt: „Én is bolse­vik vagyok!" Muja­kovszkij minden­esetre meghatározó élményként említi az esetet 1926-ban meg­jelent könyvében, a „Felfedezéseim Ame­rikáról" című köteté­ben. A költő mind­Majakovszkij Havannában USA-tulajdonú ház-1 sorairól, s a csillogó luxushotelek Veda­do-negyedéről. Majakovszkij 192Ő­ben járt Kubában, abban az esztendő­ben, amikor Julio Antonio Mella meg­alapította az első sok "rögződtek a köl- mok uralkodik. Lá- kVbai, kommunista tőben az 1920-as esz- tott csempészett Pa"ot- AkJ™f «ak tendők Kubájáról? whisky-raktárt, ' Mindenekelőtt arról ahonnan a prohibi­írt, hogy Havanna- cionista USA-ba in­ban ismét megbizo- dúltak a szállítmá­Havannában, átuta­zóban a mexikói Ve­racruzba. kevesen tudtak Ku­bában a Nagy Októ­beri Szocialista For­radalomról — 48 esz­tendővei később a három Amerikában nagy amerikai cégek, szabad Kuba már sa­— Északon, Közép- a Ford, a Clay és a ját szocialista forra­és Dél-Amerikában Bock felhőkarcolói- dalmának 15. évfor­össze 24 órát töltött "Fogott: mind a nyok, említést tesz a Milyen benyomá- — az Egyesült Álla- ról, a Prado-sétány dulóját ünnepelte. HÁZASSÁG L kerület Szeged: Berger Zoltán és Ma­tejka Zsuznanna, Duranyik Jenő és Dániel Eva. Kiss Lajos és Ba­logh Klára, Boros Béla és Ecse­kl Erzsébet, Martpnosi Sándor és Szabó Katalin, Erdödi János es Kövér Katalin. Szüllősi László és Pályl Jolán, Deme András és Rápó Jolán. Slnkovtts Lajos és Dózsa Jolán Arva Zoltán és Herczeg Mária, Gáti János és Bartók Katalin, plskorski László és Szabó Katalin házasságot kö­töttek. H. kertilet szeged: Hódi Mihály és Bal Julianna, Füdl Vinee és Szabó Katalin, Balassa Zoltán es Kapás Piroska. Seres Lajos és Nédó Aranka házasságot kötötték. Algyő: Berek Sándor és Fátyol Margit házasságot kötöttek. m. kerület Szeged: Deák János és Hor­váth Eva Mária hazasságot kö­töttek. SZtlLETES I. kerület Szeged: Csurcsiá Imrének és Szalma Erika Zsuzsannának Krisztina, szekeres Istvánnak és Kis Teréziának Gábor István. Va­nó Károlynak és Kováes Valéria Máriának Valérta. Sebők István­nak es Molnár Jolánnak Csaba, Tóth Sándornak és Sárkány Er­zsébet Sárának Attila Sándor, Tóth Ferencnek és Császár Ibo­lyának Ferenc Gábor. Böröcz Flóriánnak és Menyhért Iloná­nak Tamás Flórián. Eperjesi Já­nosnak és Boldog Rozáliának Erika Rozália. Kuncslk Jánosnak és Kondás/ Erzsébetnek János. Sárkánv Lukácsnak és Mózes Kabllának Ildikó. Ktszely László­nak és Zajacz Juliannának Ani­kó. Dávid Istvánnak és Looso Utenek Marina Ute. Szil Elemér Istvánnak és Avar Katalinnak Barnabás, dr. Posgay Kázmérnak es dr. parh Évának Krisztina Ju­dit. Mezei Gyulának és Kéri Irénnek Szilvia Etelka, Balla Já­nosnak és Szekeres Honának Anikó. Petrlk Istvánnak és Ko­rács Annánuk Anikó, Kispéter Gézának és Olur Évának Altiig, Kisguczl Istvánnak és Szflrs Ilo­nának Csaba. Böröcz Istvánnak es Laczkó Ilonának Andrea, ör­dög János Miklósnak és Kúszó Máriának Zoltán, Angyal László­nak és Halász. Zsuzsanna Máriá­nak László, Borsos Máténak és Csányl Mariának Máté József, Oláh Miklósnak es Varga Kata­linnak Ágnes Piroska. Bggl Lászólnak és Makk Rozália Évá­nak László. Oláh László István­nak és Gál Máriának Ágnes Zsu­zsanna, Terhes Jánosnak és Var­ga Klárának Henriette Zsuzsan­na. Olajos Illés Jánosnak és Bo­Z.ókl Erzsébetnek Illés Róbert. Tombácz Istvánnak és Kovács Rozáliának Rózsa Szilvia, Szabó István Jászlának és Tóth Erzsé­betnek István. Balázs Mihály Lászlónak és Bencze Livia Judit­nak Péter, Lakatos László Ist­vánnak és Nagy Eszter Margit­nak Zoltán László, Tóth Győző Imrének és Tóth Zsuzsannának Eszter, Budai Gyula Györgynek és Farkas Mária Katalinnak Gyula. Ottroba Antulnak és Lesznockl Irénnek Gábor. Kon­dás/ Sándor Pálnak és Szögi Ilonának Sándor, savanya rmré­nek és Nagymátyás Rozáliának László, Ambrus tstvánntik és Molnár Anna Rozáliának István, Gál Imrének es Várvölgyi Ilo­nának Tamás Imre. Zsiga -Györgynek és Molnár Margitnak Renáta Erzsébet. Nagy Imrének és Szabó Ilonának Adrián. Kontl Ferencnek és Horváth Irén Ilo­nának Ferenc. Varga Istvánnak és Lajtai Jolánnak Mónika. Schacherer Frigyes Károlynak és Turl Máriának Károly, Liszkai Jánosnak és Pakai Ilonának Gá­bor, Kovács Pálnak cs Sebők Margitnak Ágnes, Kismárton Fe­rencnek és Csányl Gizellának Eva. Berek Sándornak és Fátyol Margitnak Tibor. dr. Kiss Zol­tánnak és dr. Stöszner Évának Renáta Anett. Nagy Sándornak és Farkas Margitnak Anikó, László István Ferencnek és Frltsch Erikának Krisztina Ildi­kó. Molnár Zoltánnak és Ábra­hám Piroskának Zoltán. Han­gyái Zoltánnak és Klspál Kata­linnak Andrea, Fcdtna Mihály­nak es Szabó Máriának Mihály Aladár. Csikós Józsefnek és Do­rogi Erzsébetnek Zoltán, Fülöp Ferencnek és Kránlcz Erzsébet­nek Ildikó, Uhrin Gyulának és Márton Eszter Annának Melinda Katalin, Kádár Lászlónak és Nádas! Eszternek András Nor­bert, Simon Józsefnek és Dudás­Máriának Zsuzsanna Ágnes. Né­meth Imrének és Kántor Ibolyá­nak Róbert Imre, Fekete József­nek és Lackó Rozáliának Jo/seí, Magony Jánosnak és Szanka Má­riának Rita Kinga, 'Vágó János­nak cs ikladj Mamit Maimnak Családi események lanos, Bolvárl Endrének és Pet­iakt Franciskának Kinga Gabrí­rea. Kiss Dezsőnek és Fodor Gi­zellának László nevű gyermekük született, HALÁLOZAS I. kerület Szeged: szabó Vilmos péterné Sinkovics Erzsébet. Mangó Fe­renc, Jakab Mária Zsuzsanna, Koler Jakab. Gémes Pálné Fe­rencslk Rozália, Argyelán János, Meleg István. Kiss Imre János, Kovács Irén. Bernecker Pál. ella. Dobó Györgynek és Szo- Kereszthegyi Béléné Nyári Má­botka Katalinnak Csaba György, ria. Kozák-Katona Andrásné Olasz Ferencnek és Turoczkl Idá- Vastag Ilona. Dudás János, nak Erika Ida, Molnár Ferenc- Molnár Jánosné Csala Rozália, nck és Kocsis Ilonának Ferenc Ocskó Pétierné Rácz Piroska Tamás. Papp Jánosnak és Ma- Magdolna. Hegyi Andrásne Pe­gyar Rozáliának Gabriella nevű chan Emília. Vancsura Józsefné gyermekük született. Hasziló Ilona, poroszkai János­né CzutOr Erzsébet. Micskó Te­m. kerület réz. Szabó Tünde, Lázár László. Arkosi Géza, Vass Szilveszter. Szeged: Becsei József István- Zádori-Fekete Imre. Csenki La­nak és Mucsi Erzsébet Piroska- jos László, Opauszki Pál. Koltai nak Csaba József, Sz.élpál Imré- Mátyás meghalt, nek és Bájhober Editnek Imre, Terzln Józsefnek és prónal Mag- n. kerület dolnának Andrea, Andrejcsik Pálnak és Hriagyel Eszter Erzsé- Szeged: Temesvári András, Bo­betnek Barbara Henriett. Maass kor Dénesné Abránovlcs Margit. Gerhard Ernstnek és dr. Prigli Sindler János. Frelhaut Ferencné Mária 'Ildikónak Veronika, Ró- Lőrinc/. Rozália, Bálint Zoltán zsa Imrének és Bacsó Ilona Er- meghalt. < zsebeinek Zsolt Attila, Kónya Györgynek és Kopasz Máriának Algyő: süli Istvánné Tarl Ju­Beáta Erika, Bajorhegyi Zsolt- lianna, Nyíri Pál meghalt. nak és Völgyesi Márta Annának Mariann. Komáromi Miklós Zol- m. kerület tánnak és Harkai Katalinnak Miklós János. Korom Mihálynak Szeged: Franczia Jánosné vigh és Szabó Etelka Annának Mag- Ilona. Csamangó Józsefné Abra­dolna Erika. Antal Mihálynak t-s hám Julianna. Varga Istvánné Timár Julianna Margitnak Ró- Lenhardt Erzsébet. Hatvani And­bert Mihály. Szlráczki Jánosnak rás. Szathmárl Sándor. Prösztl és Gémes Arankának János. Tal- Berta Olga. Börcsök László. So­mácst István Antalnak és Forrai mos Józsefné Magyar Mária, Máriának Tamás. Csányj Péter Hoífner Ferenc meghalt. Mtklósnak és Kránltz, Edit Anná­nak Edit Andrea, Hajnal István- Kiskundorozsma: Simon And­nak és Lengyel Erikának And- rés, Pető Sándor meghalt. A tudomány' és a technika Régi nömozgaimi vezetők találkozója A Magyar Nők Országos ja után Kelemen Zoltánná Tanácsa a nemzetközi nőnap osztályvezető ismertette a alkalmából hétfőn este ösz_ nőmozgalom előtt álló jelen­szehívta azokat a régi nő- legi feladatokat, majd fel­mozgalmi vezetőket, akik kérte a jelenlevőket, járul­közvetlenül a felszabadulás janak hozzá emlékezéseik­után oly sokat tettek a nők kel. a rendelkezésükre álló demokratikus jogaiért és dokumentumokkal a magyar egyenjogúságáért. nőmozgalom csaknem három Erdei Lászlónénak, a évtizedes legújabbkori törté­MNOT elnökének megnyitó- netének megörökítéséhez. W. M. Mak és A. F. Ho­watson doktor, az Ontariói Rákkutató Intézet két orvosa beszámolt a leukémia vírusá­nak kutatásáról. Elektromik­roszkóp segítségével felfe­deztek olyan „részecskéket", amelyeknek struktúrája em-­lékeztet az állati leukémia kórokozóira. Ezeket a vírus­résZecskéket leukémiás bete­gektől nyert kultúrákból si­került elkülöníteni. Bármilyen érdekesek ls ezek a kísérleti eredmények, mégis bizonyos körültekin­téssel kell fogadnunk. Nem ez az első eset, hogy igen komoly tudományos csoport azt hitte, sikerült megtalál­nia az emberi leukémia kór­okozóit. Sajnos mind ez ideig minden remény meghiúsult. * A Varsói Elektrotechnikai Intézet munkatársai kidol­gozták a nagy szilárdságú elektromos szigetelő porce­lán gyártásának új módsze­rét. A porcelánanyagot króm- és foszforvegyületek oldatával dúsították, aminek eredményeként sikerült je­lentősen fokozniuk a porce­lán mechanikai szilárdságát. Az ilyen porcelánt szigetelők gyártására és egyes mecha­nikai alkatrészek, pl. a nyo­mószivattyúkban használt kábelvezetékek előállításá­nál használják. A világrekordokat össze­foglaló Guiness Book of World Records tartalmazza egy vegyi molekula nevét is. Mégpedig azért, mert az a molekula viseli a világ leg­hosszabb nevét. A molekula 1285 szén-, 2501 hidrogén-, 343 nitrogén-, 375 oxigén- és 8 kénatomot tartalmaz. 2000 betűből álló tudományos ne­ve megtölt egy egész gépelt oldalt. Leírása — és elolva­sása — ugyancsak nehéz fel­adatnak bizonyul. Methiony­glutaminylarginyl.... — de ez még csak a kezdet. Mindeddig úgy vélték, hogy a repülőgép eszméje Leonardo da Vincitől szár­mazik, aki 1486-ban készítet­te el az első vázlatot erről a készülékről. Koppenhágában azonban a közelmúltban egy 1325-ből származó flamand kéziratot találtak, amelyen hasonló konstrukciójú terv­rajz látható. Sajnos, eddig nem sikerült megállapítani, hogy ki a kézirat szerzője. sfSCy Táppénz a jutalom ? @ Ö ®S A R®SZESE^S után N. F. szegedi olvasónk múlt év szeptember 5-től no­vember 21-ig táppénzes állományban volt. Vállalatánál kö­zölték vele, hogy a betegség idejére év végi részesedést nem kap, csupán — kárpótlásként — táppénzt. Munkatár­saitól pedig azt is hallotta, hogy nemcsak az elveszett év végi részesedés után kaphat táppénzt, hanem a betegség évében kapott jutalom után is. Mint olvasónk írja, a múlt évben kiemelkedő munkája után két esetben is kapott na­gyobb összegű jutalmat. Kéri, írjuk meg: mit tartalmaz a jogszabály a jutalom és az év végi részesedés után járó táppénzről. A 10/1968. (XII. 21.) SZOT pedig a munkaidőt heti öt számú szabályzat szerint év nap alatt dolgozzák le, ak­végi részesedés után táppénzt kor 261 (szökőévben 262). az a dolgozó kaphat, akit a Az év végi részesedés után bérrész tekintetében kereset- a táppénzt a keresőképtelen­veszteség ér, és keresőképte- ség első napját magában fog>­lensége egyhuzamban leg- laló naptári évet követő év­alább 30 napnál tovább tart. ben pótlólag folyósítják, ami­A kollektív szerződések álta- kor az év végi részesedést el ­Iában meghatározzák, hogy a számolják. így tehát 1973, dolgozó milyen tartamú tá- évre járó év végi részesedes vollét idejére kapja meg az kifizetését követően számfej­év végi részesedést. Év végi tik és folyósítják a táppénzt részesedés után táppénz at- azoknak, akiknek keresőkép­tól a naptól jár, amelyiktől telensége 1973. évben kezdő­a vállalat kollektív szerződé- dött. se nem biztosít a dolgozó ré­, , , . , ... A rendelet szerint nem f\vég' reszesedest. k hat év vegl részesede3 Például, ha a dolgozo a kol- mán tá pénzt az aki kere. lekt v szerződés szerint a ke- sőképteienségének teljes tai­resokeptelensege 30. napjaig tamára megkapja az év végi kap ev vegi reszesedest, e részesedést továbbá az sem, bérrész után táppénz a kere- akinek keresőképtélensége sokeptelenseg 31. napjatol egyhuzamban 30 nap, vagy jar. Ha viszont a kol ektív annál rövidebb időtartamú, szerződés a keresokeptelen- k, munkaviszony meg. ség miatti távollét tartamá­szűnését követően válik táp­ra egyáltalán nem biztosít év énzre jogosulttá> s végül vem reszesedest. akkor ebe,- akinek munkaviszonya a ke_ végi részesedést, akkor e bér réSz után a keresőképtelen ség első napjától jár a táp­resőképtelenség ideje alatt megszűnik, vagy olyan mun­S!"^!1!!,^1!8868 a 30 na' kaviszonyba lép, amelyben év végi részesedés nem jár. De nemcsak az év végi részest­pot meghaladja. Az év végi részesedés te­kintetében a táppénz alapját dés után iór táppénz, hanem a keresőképtelenség első nap- a keresőképtelenség első nap­ját magában foglaló naptári iát magában foglaló naptári évre folyósitott részesedés évben folyósított jutalom összege képezi. A részesedés után is- Tehát olvasónk ke­napi átlaga a napi táppénz resőképtelensége idejére jo­alapja. A napi átlag kiszá- g°suIt táppénzre az 1973. év­mítása úgy történik, hogy az ,e íáró ev ve&' részesedes év végi részesedés összegét utan> valamint az 1973. ev­elosztják a keresőképtelen- ben kaPott jutalmak után is. ség első napját magában fog- A jutalom után járó táppénz laló naptári évnek a mun. összegét az év végi részese­káltató munkaidő-beosztása desre vonatkozo szabalyok szerinti összes munkanapja- szerint számítják ki es folyc­val, valamint az e napokkal sítják, azzal az eltéréssel, egybeeső munkaszüneti na- h°gy a táppénz a keresőkép­pokal. Az így kapott hánya- telenség első napjától jár. A dos az év végi részesedés táppénz napi összege az egy napi átlaga. Az osztószám, naPi"a esö év vé8> részese­ha a munkaidőt heti hat nap dés> illetve jutalom 65, illet­alatt dolgozzák le a vállalat- ve 75 százaléka, nál: 313 (szökőévben 314), ha Dr. V. M. Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai 01 Ilyen élmények után találkozott Pósával, 01. aki megbecsülte, értékelte, tisztelte őt — hogyne nevezhette volná szellemi apjának Az Én Újságom, szerkesztőjét! A „régi iskolába tartozók" körében Persze, Pósa Lajos nemcsak gyermekköltő volt. (A gyermekirodalom történetében megvan a je­lentősége még akkor is, ha verseit olvasva, ma mar a monoton egyhangúság, olykor-olykor a ru­tin és a primitívvé vált egyszerűség zavaróan hat is ránk. Gyermekversei közül kihulltak az idő rostáján az idilli népszemléletet és a vallá­sos eszmeiséget sugárzó költeményei.) Felnőttek­nek írott, konvencionális formai megoldásokat alkalmazó verseivel, amelyek a szellemi igényte­lenséget és a problémátlan életszemléletet úgy tüntették fel, mint a magyarság és a moralitás eszményét, a „régi iskola", a nép-nemzeti epigo­nizmus egyik vezér-egyéniségévé s ezzel együtt a modern, az új idők dalaival jelentkező költé­szet bigott ellenfelévé vált. Több tényező okoz­ta, hogy a költő Móra „a régi iskola" köréhez csatlakozott, most az egyik legfontosabbról. a Pósa-hatásról, a Pósához fűződő érzelmi kötődés­ről szólhatok csupán. Még az egyetemi évek vé­gén, 1899—1900-ban úgy tűnt, hogy Móra, a köl­tő az epigon lírával ellentétes költőeszménnyel jegyzi el magát. Amikor a kapitalizmus ember­ellenességét. a társadalom nyomorát átélte, ami­kor a természettudomány hatására megrendült benne az istenhit, amikor rádöbbent, hogy- a lel­ke bonyolult, kiismerhetetlen erők csatatere, a kétely, a vívódás lett úrrá rajta, s ebből az élet­érzésből született is néhány megrázó erejű köl­teménye. Az Éjszakák, a Hajnalhasadás, az Isten című versekben a vívódó, útkereső Mórát ismer­jük meg. a századforduló emberét, aki nagyko­rúvá akar lenni, önállóvá akarja kiküzdeni ma­gát. Ilyen Móra-versek a Pósával kötött barátság, az ő költői eszményével történt azonosulás után nem születnek többé. Érdekes. hogy írónk ugyanekkor prózában, különösen publicisztikai írásaiban Ady szemléletével rokon ... A Pósáékhoz írott levelekben Móra a régi is­kolához való tartozását egyértelműen megszólal­tatta. Kiss József költő, a Hét szerkesztője. írói jubi­leuma 40. évfordulóján meghívott vendégként felolvasott a Dugonics Társaságban 1910. febru­ár 9-én. Móra így tájékoztatta erről az esemény­ről Pósát február 15-i levelében: „Az ám, itt járt az ősz koldús — a hogy ő mondja magá­ról — Szegeden. Az újságokból kiíratta ugyan, hogy hogy fogják őt ünnepelni — előbb, mint Szegedre hírt adott volna, hogy jön-e csak­ugyan — de aztán irtózatosan megcsalódott, s a mi gyűlölet belefér — pedig úgy nézem, még a csizmaszárában is ezt hord ez a kis ember — ar.t alkalmilag mind ráköpi Szegedre. Elmondom neked, hogy áll a bál, mulass, vagy bosszankodj rajta, a hogy érdemesebbnek látod. A zsidó pap addig rágta a Tömörkény [a Társa­ság főtitkára — H. A.] fülét, meg a Lázárét [Lá­zár György polgármester. a Társaság elnöke a pesti lapokat tele fújta reklámmal, egyben pedig leírt ide a keresztfiának. Kun Józsefnek (verseit láthattad már a Hétben, többet, mint én. mert én a kezembe nem veszem öt év óta) — hogy lejön, de legyen gavallér a társadalom és adjon neki pénzt." Kiss József hívei gyűjtést rendeztek, de — Móra közlése szerint — csak 300 korona gyűlt össze, ennyit pedig szégyeltek átad­ni. „... s így nagy hazánkfia nem kapott egy krajcárt se. Azért volt olyan harapós, mint mondják, egész ittléte alatt, mint egy hörcsög. Ládd, milyen undorítóan szép ez az ünneplés így közelrül. . Hanem hát mi közünk nekünk ehhez?" Pósa tetszésére számítva, az ő ízléséhez iga­zodva írta Móra ezt a levelet: idegenül, ellensé­gesen, megvető gúnnyal szólt az ünnepelt Kiss Józsefről; megfricskázta a jó barátot. Tömör­kényt is a felolvasóülés megrendezéséért; közölte, hogy öt év óta. 1904. óta — azaz, barátságuk kezdetétől — a Hét nem volt a kezében. Móra szemléletét nem tette magáévá az a lap sem — a Szegedi Napló —, ahol írónk újságíróként dol­gozott. A napilap „Kiss József Szegeden" főcím­mel, és ..A költő-király felolvasása" alcímmel tá­jékoztatta olvasóit a Dugonics-Társaság felolva­sóüléséről. A tudósításban ezek olvashatók: „A koszorús költő, kinek negyven éves jubileumát most ünnepli az ország. Szegedre is eljött, hogy itt is hallassa szavát, hogy a Dugonics-Társaság­ban felolvassa lelkének újabb szülötteit, az ő páratlan, igézően szép költeményeit." Nemcsak a teremben tapsolták meg a költőt, az utcán, „... a torony alatt valósággal lázzal ünnepelte a közön­ség". „Kiss József jól érezte magát köztünk, s igen hízelgőn nyilatkozott Szegedről. A város na­gyon tetszik neki, de kivált meghódította őt a magyaros, közvetlen és őszinte vendégszerelet." Sőt, a Szegedi Napló ugyanebben a számban, H. A J (nagy versszakértő mind a kettő), hogy külön glosszában szólt arról is hogy Kiss JóJ hazánk ősz költőjét végre is meghívták, hogy ol- zseíről könyv jelenik meg vásson föl, mint vendég... A nagy költő erre (Folytatjuk) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom