Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-03 / 128. szám

VASÁRNAP, 1973. JTJNIUS 3. 3 Megnyitották a könyvhetet Tegnap délben, a Klauzál téri Kossuth-szobor előtt fel­állított emelvénynél meg­tartott ünnepséggel megkez­dődtek a június 8-ig tartó ünnepi könyvhét szegedi ren­dezvényei. Hegedűs András, a Szegedi Tanárképző Főis­kola főigazgatója megnyitó beszédében arról szólt, hogy a jó könyv mindig a nem­zet tanítója volt. A Kárász utca a könyvhét Wőtartamára könyvutcává alakult. Tíz könyvsátorban, illetve pavilonban kínálják a 101 könyvheti újdonságot. A Szegedi Nyomda külön pa­vilonban mutatja be legszebb termékeit, azokat, amelyek a „Szép könyv", valamint a „Jó minőségű nyomdai ter­mék" versenyben sikerrel szerepeltek. Az antikvárium is kihozta kiadványait, régi, több száz éves példányait az utcára, sajnos, nem az ígért ekhós szekéren. A tíz pavilon kö­rül már a kora délelőtti órákban óriási volt a forga­lom. Különösen sokan kere­sik a Magyar Remekírók most induló sorozatának el­ső darabjait, a Chronica Hungarorum faximile-kiadá­sát, a könyvhét alatt féláron kapható köteteket, a Szép verseket, a Körképet, a Ri­valdát és a szovjet elbeszé­lésgyűjteményt, a Tengeri szél című antológiát. Az ünnepi könyvhét sze­gedi programjában ma, va­sárnap délelőtt 10 órakor a Kárász utcai Móra Könyves­Pedagógusnapi ünnepségek Kitüntetések, jutalmak boltban a szegedi születésű fiatal prózaíró, Ördögh Szil­veszter mutatja be és dedi­kálja első novelláskötetét, A csikó című könyvet. Ugyan­csak ma délelőtt fél 11-kor a Juhász Gyula Művelődési Központban Moldova György író találkozik közönségével, majd a könyvutca pavilon­jaiban dedikálja a könyv­hétre megjelent Titkos zá­radék című kötetét. Holnap, hétfőn délelőtt 11 órakor a Tömörkény István gimnázium és szakközépis- j kólában Vargha Balázs író tart rendhagyó irodalomórát, majd délután 3 órakor a So­mogyi-könyvtár gyerek­könyvtárában Játsszunk a szóval címmel klubdélutánt i vezet a gyerekeknek. Hol­nap, hétfőn este 7 órakor ke­rül sor a JATE aulájában (Dugonics tér 13.) a könyv­heti ünnepi irodalmi estre. Az est vendégei Cseres Ti­bor József Attila-díjas, Kor­mos István József Attila-dí­jas, Palotai Boris József At­tila-díjas, Takáts Gyula Jó­zsef Attila-díjas és Veress Miklós József Attila-díjas. Bevezetőt mond és a műsort vezeti Vargha Balázs. Június 5-én, kedden a könyvutca képzőművészeti pavilonjában 3-tól 5-ig Dá­vid Katalin dedikálja könyv­heti kötetét. Ugyancsak kedden, délután 6 órakor látogat el a Sze­gedi Tanárképző Főiskolára Örkény István Kossuth-díjas író. Tegnap délelőtt Szegeden ünnepélyes keretek között rendezték meg az idei pedagógusnapi ünnepséget a me­gyei tanács székházában. Az eseményen megjelent dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára, dr. Ozvald Imre, a városi pártbizottság titkára, Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyettese is. Hantos Mihálynak, a megyei ta­nács elnökhelyettesének megnyitója után dr. Komócsin Mi­hály, a megyei tanács elnöke méltatta a pedagógusok mun­káját. Megemlékezett az iskolák államosításának jelentősé­géről, köszöntötte az ünnepelteket, majd kitüntetéseket adott át. Könyvek és vásárlók a szegedi könyvutcában Az Oktatásügy Kiváló Dol­gozója lett Bakacsi Géza igazgató (Röszke, általános iskola), Borbély Imréné óvó­nő (Szeged, Juhász Gyula ut­cai óvoda), Forgó Gyula igazgatóhelyettes (Ásottha­lom, általános iskola), dr. Gyenes Lajosné tanár (Sze­ged, közgazdasági szakkö­zépiskola), Hajdú Istvánná igazgató (Szeged, Kállai Éva nevelőotthon), Hargitai Imre iskolavezető (Szatymaz, mak­raszéki általános iskola), Kántor Gabriella tanár (Sze­ged, Rózsa Ferenc szakkö­zépiskola), Kecskés Antal igazgató (Szeged, Dózsa György általános iskola), Kucsora Franciska tanító (Kistelek, II. számú általá­nos iskola), Lele József ta­nár (Szeged, kisegítő iskola), Marosi Jenőné tanár (Sze­ged, Mező Imre általános iskola), Nikolényi György igazgató (Szatymaz, általá­nos iskola), Papp Istvánná igazgatóhelyettes (Csengele, általános iskola), Révész Istvánné tanító (Kistelek, Rákóczi Ferenc általános is­kola), dr. Somi Imréné ta­nár (Szeged, Dózsa György általános iskola), Szalay Fe­renc igazgatóhelyettes (Sze­ged, Tömörkény gimnázium és művészeti szakközépisko­la), Szalay István tanár (Kiskundorozsma, általános iskola), Szemerédi Imréné is­kolavezető (Forráskút-Gyap­jas általános iskola), Takács Jánosné főelőadó (Szeged, megyei tanács művelődés­ügyi osztálya) és dr. Tóth Péter ügyész (Szeged, Me­gyei Főügyészség). Miniszteri dicséretet kap­tak: Bitó József tanár (csengele-erdősarki általános iskola), Gyenge Balázsné igazgatóhelyettes (Gyálarét, általános iskola), Jármai Andrásné tanító (Szeged, Gutenberg utcai általános iskola), Kaári Sándorné igaz­gató (Kistelek, Karikás Fri­gyes középiskolai kollégi­um), Kocsis Jánosné óvónő (Szeged, Odesszai körúti óvo­da), Nagy Józsefné tanító (Kübekháza, általános isko­la), dr. Olasz Mihályné igaz­gatóhelyettes (Szeged, Béke utcai általános iskola), Pethes Andorné tanár (Kis­telek, II. számú általános is­kola), Szilágyi István cso­portvezető (Szeged, DÉLÉP), dr. Szüts Lászlóné tanár (Szeged, Gagarin általános iskola), Temesi Ferencné ta­nító (Szeged, Dugonics utcai általános iskola), Tóth Alfréd tanár (Szeged, Rózsa Ferenc szakközépiskola), dr. Veczkó Józsefné tanító (Szeged, Mó­ricz Zsigmond általános is­kola) és dr. Végh Józsefné tanár (Szeged, Rózsa Ferenc szakközépiskola). Kiváló Dolgozó: Bakai Jó­zsef kazánfűtő (Szeged, Me­ző Imre általános iskola), Bende Lajosné dajka (sze­ged-mihályteleki napközis óvoda), Dékány János hiva­talsegéd (Kübekháza, általá­nos iskola), Fehér Gyuláné dajka (Szeged, Marx téri óvoda), dr. Gyimesi Dezsőné gyors-gépíró (Szeged, megyei tanács művelődésügyi osz­tálya), llia Istvánné hivatal­segéd (Szeged, Tisza-parti gimnázium), Kása Pálné konyhalány (Szeged, békete­lepi általános iskola), Lovasi Jánosné főzőnő (Szeged, Ady Endre kollégium), Márton Mihályné hivatalsegéd (Sze­ged, Móra Ferenc általános iskola), Öszi Józsefné gazda­ságvezető (Szeg'ed, Tömör­kény gimnázium és művé­szeti szakközépiskola), Perla­ki Istvánné főzőnő (Röszke, általános iskola napközi ott­hona), Potóczky Györgyné főzőnő (Kistelek, I. számú óvoda), Szepesi Istvánné hi­vatalsegéd (Szeged, Guten­berg utcai általános iskola), Szűcs Antalné adminisztrá­tor (Kistelek, II. számú álta­lános iskola), Tari Ferencné gazdaságvezető (Szeged, vá­rosi tanács művelődésügyi osztálya) és Varga Józsefné szakácsnő (Szeged, Ady Endre kollégium). * A pedagógusnapról meg­emlékeztek a szegedi felső-, közép- és alsófokú oktatási intézményekben is, ahol az intézmények vezetői kitün­tetéseket, jutalmakat adtak át. A szaktárcákhoz tartozó intézmények dolgozói közül többen a minisztériumokban vették át kitüntetéseiket. A József Attila Tudomány­egyetemen az Oktatásügy Kiváló Dolgozója dr. Papp Ignác docens és dr. Weisz Imréné docens. Miniszteri dicséretet Balog Jánosné előadó, a Szocialista Kultú­ráért kitüntetést Ambrus György főelőadó kapta, Ki­váló Dolgozó Sári József gé­pész, Ampovics Jenő gépko­csivezető és Rózsa Istvánné portás. A Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetemen az Oktatás­ügy Kiváló Dolgozója dr. Béládi Ilona docens, dr. Ká­sa Péter docens, dr. Heiner Lajos adjunktus, dr. Pál Jó­zsef adjunktus. A Szegedi Tanárképző Fő­iskolán az Oktatásügy Ki­váló Dolgozója dr. Végh Joachimné docens, Wolgard Ilona, az I. számú gyakorló általános iskola szakvezető tanára és Miklós Pálné, a II. számú gyakorló általános iskola szakvezető tanára. Miniszteri dicséretet kapott Szabó Lászlóné adjunktus, dr. Andó Mihályné, az I. számú gyakorló általános is­kola szakvezető tanára, Nagy Istvánné, az I. számú gyakorló általános iskola ta­nítónője, Szili Antalné, a II. számú gyakorló általános is­kola szakvezető tanára, vala­mint a Pedagógusjelöltek Országos Találkozójának megrendezéséért Hegedűs András főigazgató, dr. Be­reczki Sándorné gazdasági igazgató és dr. Kóbor Jenő főiskolai tanár, a tudomá­nyos diákköri bizottság elnö­ke. Kiváló dolgozó Majoros Andor főrevizor, Molnár Sándor tanszéki laboráns és Tánczos Tiborné titkárnő. Az Élelmiszeripari Főisko­lán az Oktatásügy Kiváló Dolgozója Maróti János do­cens, az Élelmiszeripar Ki­nyezőre. A jelenlegi pártépítési problémáinknak a megértetése, elfogadtatása, és főleg a végre­hajtása még nem megoldott megyénkben. Prob­lémák vannak egyes irányító pártszerveknél, és döntően az alapszervezetekben. Tapasztalataink az alapszervezetekben és mindenekelőtt a ter­melőhelyi pártszervezetekre vonatkozóan, azt mutatják, hogy itt kell és lehet a legtöbbet pó­tolnunk ebben az ügyben. Tény, hogy az alap­szervezeti élet leggyengébb pontja a fizikai dol­gozók körében, végzett munka. NEM LEHET ELÉGGÉ hangsúlyozni és ismé­telni, mennyire árt ebben az ügyben az, ha az alapszervezetek pártépítő tevékenysége nem eléggé tervszerű, s ha különösen a pártépítésben nem veszik figyelembe eléggé az adott sajátossá­gokat, és nem differenciálnak kellően a kétkezi dolgozókat illetően. Bizonyos, hogy más területe­ken, mas rétegek között (ahol például a közvet­len napi munka, elfoglaltság is inkább ad le­hetőséget az eszmecserékre, mint egy-egy mun­kással tárgyalni, aki működő, zajos gépen dolgo­zik, normát teljesít), könnyebb a szervező és a nevelő munka. Tapasztaljuk továbbá azt is, hogy a fizikai munka embereinek többsége nem­csak elfoglaltságuk és esetleg a párt politikájá­val való egyet nem értés miatt várakoznak in­kább a parton kívül, hanem emberi szerénység­ből, vagy mert nem mindennapi „kenyerük" a beszéd, a politikai elmélkedés, emiatt nem is úgy jelentkeznek a pártirodán, mint esetleg más kategóriák képviselői. Kivált akkor, ha nem is beszélgetünk velük erről a kérdésről. Ezért bizo­nyos, hogy a pártépítő munka eredményeit alap­vetően befolyásolja, hogy módszereinket az élet jelen körülményeihez hogyan tudjuk igazítani. Az előbbihez hasonló a feladatunk a nők és fiatalok arányának további javításánál is. Erről csak annyit szeretnék megjegyezni: Budapest után a legtöbb foglalkoztatott nő Csongrád me­gyében van, amiből egyenesen következik: ennek megfelelően kell, hogy alakuljon a nők aránya Is a párttagságon belül. Pillanatnyilag az ország gos átlagnál magasabb a nők aránya, azonban arányuk a felvételben eléggé hullámzó. Erre fel­tétlen fel kell figyelnünk, és megfelelő intézke­dést is kell tennünk. A fiatalok felvételének a szorgalmazását a sa­játos megyei körülmények teszik fontossá szá­munkra. A párttagság átlagéletkorát figyelembe véve, az ország egyik legidősebb megyéje va­gyunk. Napjaink egyik pártépitési gondja annak mér­legelése: hogyan tovább? Mi a teendő? Hogyan ellensúlyozzuk a felvételeknél például azt az egyébként pozitív jelenséget, hogy a fizikai dol­gozók közül — akik lépést tartanak az élettel és tanulnak, mind politikailag, mind szakmailag — egyre többen kerülnek szellemi vagy egyéb ve­zető munkakörbe. Megyénkben az említett két év alatt 1138 fizikai munkát végző párttagból lett különböző szintű vezető. Természetes jelen­ségnek tartjuk ezt szocialista rendszerünkben, és ez egyben azt is bizonyítja, hogy a legkép­zettebb, legműveltebb munkások kerülnek be a pártba. A fizikai beosztásból történt áthelyezé­sük viszont már rontja a párt fizikai munká­sainak arányát. Felvetődik, mit lehet itt tenni, mit csináljanak a pártalapszervezetek? A feladat egyértelmű: pótolni ezt a pozitív „veszteséget" a munkások legjobbjaival. AHHOZ, HOGY JAVÍTSUK a pártépítést, a tagfelvételt, javítsuk a párttagság szociális ösz­szetételét, természetesen emelni kell a mércét a párttagfelvételben is. A legjobb fizikai mun­kásokat, a parasztság, az értelmiségiek, az al­kalmazottak legjobbjait kell a párttagság so­raiba felvenni. Itt szeretnék utalni arra a körülményre, hogy mi most — és a jövőben is —, noha a tagfel­vételnél a fizikai munkásokra koncentráljuk fi­gyelmünket, ez nem jelentheti azt, hogy becsuk­juk a párt kapuit a szellemi dolgozók- bármely rétege előtt. Szükségünk van a tudósok, a kuta­tók, a művészek, a műszakiak legjobbjaira; de szűkségünk van kiváló főkönyvelőkre, könyve­lőkre, közgazdászokra, agronómusokra, tanácsi és szövetkezeti dolgozókra is. Ez természetesen ugyancsak bonyolult feladat elé állít bennünket, mely feladatot mindnyá­junknak, minden párttagnak, hosszú időn át „gyakorolnunk" kell. Leckénk ezzel kapcsolatban az, hogy a felvett párttagok többsége ténylegesen fizikai munkás legyen, ugyanakkor ne utasítsunk el a szellemi vagy egyéb területen dolgozók kö­zül egyet sem, aki munkájával, magatartásával, eddigi életével, a társadalmi átlag fölé emelke­dett, és ezzel megérdemli, hogy párttag legyen, s növeli személy szerint is a párt tekintélyét, tiszteletét. A mérce emelése csak akkor lesz reális és eredményes, ha ezzel egyidőben emeljük a kö­vetelményeket önmagunkkal szemben is, a pár­ton belül. Ennek egyik alapvető módja: a nagyobb kö­vetelmény támasztása, a pártszervezetekkel szemben; az alapszervezetekben a párttagság ré­széről önmagával szemben, mégpedig a Szerve­zeti Szabályzat érvényesítésében, a határozatok végrehajtásában, a kommunista magatartás nor­máinak betartásában. Igényeseknek kell lennünk általában anyagi és erkölcsi téren, magatartásunkban önmagunk­kal és másokkal szemben is. Ezt az igényességet és követelményt természetesen megfelelően kell differenciálnunk. És azzal is szembe kell néz­nünk, hogy aki ezt a nagyobb követelményt nem akarja, vagy nem tudja vállalni, az lépjen ki a pártból. A LEGJOBB POLITIKA is a végrehajtáson áll, vagy bukik. Ha mi, a pártunknak országo­san és helyileg — a dolgozó tömegek által el­fogadott — politikáját a lehető legnagyobb ha­tásfokkal akarjuk területünkön megvalósítani, elengedhetetlen, hogy a vegrehajtás irányítóját, szervezőjét: magát a pártot nemcsak munkájá­ban, hanem szociális összetételében is folyama­tosan erősítsük. Ezzel a politika végrehajtásának előfeltételeit teremtjük meg. váló Dolgozója Számiéi Im­réné adjunktus, Varga János, docens, dr. Afifcó József fő­iskolai tanár, Sándor István docens. Miniszteri dicséretet Torma József nyelvtanár és Czuprák Lászlóné könyvelő kapott. A vasútforgalmi techni­kumban az Oktatásügy Ki­váló Dolgozója Vörös Zoltán tanár, miniszteri dicséretet dr. Szöllösi Gyula igazgató­helyettes kapott, Érdemes Vasutas Hausler Ágnes szak­tanár. A gépipari technikumban Móricz József tanár, a KGM Kiváló Dolgozója lett. Az erdészeti technikumban Ha­lápi Ferenc vezető szakfel­ügyelő, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta, Nagy Lajos agrármérnök-tanár, Németh Ferenc igazgatóhe­lyettes és Szőke Dezső igaz­gatóhelyettes a Mezőgazda­ság Kiváló Dolgozói. * A pedagógusnap alkalmá­ból tegnap az Ifjúsági Ház­ban kitüntetéseket adott át Oláh Miklós, a KISZ megyei bizottságának titkára Is. KISZ Érdemérmet kapott Bártfai György, a Szegedi Orvostudományi Egyetem szülészeti és nőgyógyászati klinikájának gyakornoka, Kiváló ifjúsági vezető lett Kiss Annamária, az egész­ségügyi szakiskola pártössze­kötő-tanára, aranykoszorús KISZ-jelvényt kapott dr. Bessenyi Sándorné (Szeged, közgazdasági szakközépisko­la), Hegyvári Ferencné (Do­maszék) és Lajkó Lajos (Ásotthalom-Irodasor). Üttörővezető érdemérmet Joó Ferenc (Szeged), Bakacsi Géza (Röszke) és Palágyi Istvánné (Algyő), Kiváló út­törővezető kitüntetést Tobak Csaba (Kistelek) kapott. * Tegnap délelőtt Szegeden, a városi tanácsház díszter­mében adták át a városi ta­nács művelődésügyi osztá­lyára beérkezett 1972—73. évi pedagógiai pályamunkák díjait. I. díjban részesült Deák László és Deák László­né, a 600. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet taná­rainak pályamunkája. II. dí­jat nyert Harmath Imre, a Hámán Kató általános isko­la, Molnár Imréné, a Ságvá­ri gyakorló gimnázium és Németh Endre, a Radnóti , Miklós gimnázium tanára. III. díjas lett Kopasz Mar­git, a Gera Sándor általános iskola és dr. Vida Mihályné, a Béke utcai általános iskola tanárainak közös dolgozata, Mészáros Istvánné és dr. So­mi Imréné, a Dózsa György általános iskola tanárainak pályamunkái. IV. díjban ré­szesült a felsőtagozatos nap­közis munkaközösség hat­tagú kollektívája: Csala Já­nosné, Csánk Elemérné, Ha­raszti Józsefné, Kun Lenke, Marosi Jenőné és Török Bé­láné. Ugyancsak IV. díjat kapott Duzsik Józsefné, a petőfitelepi és Kirschner Jó­zsefné, a Béke utcai általá­nos iskola tanárainak közös dolgozata, Horváth Ferenc­nek, a Rózsa Ferenc szakkö­zépiskola igazgatójának és dr. Lehoczky Károlynénak, a kisegítő iskola pedagógusá­nak pályamunkái. Uj acél­fajta Nő a kereslet az új acél­fajta iránt, amely az Özdi Kohászati Üzemek és a Vasipari Kutató Intézet szakemberei kísérleteinek eredménye. Az új acélfajta jól forgácsolható. Megmun­kálásakor felületén olyan védőréteg keletkezik, amely a kopást lassítja. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom