Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-20 / 66. szám

KEDD, 1973. MARCtTJS K Fizetett szabadság a gyermekgondozási segélyezés idejére N. M.-né szegedi olvasónknak 1969-lien született az első gyermeke, s 1970-ben pedig a második. Szülési és gyermekgondozási szabadságon 1972. december l-ig volt. Fizetett szabadságot 1968ban kapott utoljára. Szeretné tudni: jár-e a szabadság, a pótszabadság megállapításánál a fizetés nélküli szabadságon töltött három év munkaviszonynak számít-e, és az elmaradt szabadságot meddig Igényelheti? A Munka Tőrvénykönyve végrehajtásáról szóló rendelkezések, valamint a 6/1967. (X. 8J Mii. M. számú rendelet 13. paragrafusa (4) bekezdése szerint a dolgozó anyát megilleti a fizetéses szabadság a szülési szabadság tartamára, és a tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt munkában nem töltött idóre, legfeljebb azonban egy évre, függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e táppénz, illetőleg gyermekgondozási segély. E rendelkezést alapul véve, meg kell kapnia a fizetett szabadságot a két gyermekkel szülési szabadságon töltött kétszer 20 hétre, továbbá a gyermekgondozási szabadságon töltött idő első évére. A rendelkezések szerint a gyermekgondozási szabadságon töltött idő munkaviszonynak számít, tehát az így eltöltött éveket a pótszabadság megállapítása szempontjából is növeli ez az idő. A szabadságnál azonban ez csak akkor fontos, ha a munkaviszonyban töltött idő két évnél hosszabb, mert a pótszabadság a betöltött két év után emelkedik egy nappal. A szabadságot mindig az esedékességének évében kell kiadni. Munkatorlódás, betegség, vagy más akadály esetén később, az akadályoztatás megszüntetésétől számított harminc napon belül kell kiadni. A kollektívszerződés ettől eltérő határidőt is előírhat. Azt azonban mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a korábban ki nem adott szabadság három éven belül követelhető, ugyanis az elévülési idő 3 év. Ebből az is következik, hogy az 1969-ben ki nem vett szabadság. (1969-re járó) már elévült, viszont az 1970es évre járó szabadság még 1973-ban kivehető. Dr. V. M. „Otthon ütő" vadak Az őzek, nyulak, fácánok közben visszafordulnak, s sajátos tulajdonsága, hogy némelyik ki s tud törni a ragaszkodnak környezetük- hajtók gyűrűjéből. A nyulak höz. A helyhez kötöttség, általában három-négy kiloilletve szokottság jól megfi- méteres, a fácánok öt-haí gyelhető a hálóval történő kilométeres körzetben moélő befogásoknál. A hajtók zognak. de az őzeket isszinilyenkor nagy lármát csapva te azonos területen lehet 1 éttere lik a kifeszített hálóla- na. A vadőrök jól ismerik az birintus felé a vadakat, ame- egyes jellegzetes trófeájú lyek riadtan menekülnek, de őzbakoksiak úgyszólván meegy bizonyos idő otán futás netrendszerű .járását. t. HKHIUÍT Ktróssiji: Dr. GrlbUa János Víui» Eva. Szécsi Géza és Pólíi Margit, Fődl Jénos es Surányi Erzsébet. Seres László és Terhes Anna. Orosz Kornél és Kiss Gizella. Sókl Károly és Kopasz Izabella, Keller György és Tapp Katalin. HUelényl János és Tárcsán Erzsébet, Laudtsz István es Tóth Katalin, Szilágyi Géza és Török Erzsébet, Balázs Tibor és Plctlkoszlty Jolán, dr. Kéri László és Monostori Máris, Kocsis Vilmos és Mthank Erzsébet, Gajdács László és Tempfll Márta. Kapitány Antal és Czutor Erzsébet, Farkns István és Tóth Julianna. Kelemen László és Páltty Margit Házasságot kötöttek. Születés: Tatai-festés Mik tóénak és Szél Gizellának Anita, Szén Andrásnak és Prágai Juliannának Mária Eva. Tóth KAAnyakönyvi hírek Hlrka Jánosnak és Mondovrcs Ibolya Annának Tímea, Hlrka Jánosnak és Mondovlcs Ibolya Annának Beáta, Roczó Ernő Istvánnak és Hanga Erzsébetnek Csaba Ernő, Sprőber Péternek és Bálint Irén Margitnak Erika Judit, Simon Sándornak és Mag Veronikának Zoltán, Vér Józsefnek és Kónya Ilonának Tibor, Kabad Sándornak és Bakos Erzsébetnek Sónrotynak és Márton Klárának oor. Szűcs Imrének és Bóka Klára. Lukács Péternek és Kalmár Erzsébetnek Alexandra. Dani Istvánnak és Rácz Máriának Zita Katalin. Imre Péternek és Urbán Margitnak Csaba. Csanylk Mihálynak és Szvetnik Gizellának Zoltán Mihály. Pálfy Miklósnak és Papp Olgának Mihály, savanya Illésnek és Szaszkó Máriának Zsolt. Seres Ferencnek és Tóth-Mlhály Juliannának Péter, Szabó Antalnak és Temesvári Ibolyának Attila Antal, Krisztin Imrének es Szűcs Máriának Erika, Szilául Sándornak és Móra Irénnek Sándor, Dobó Józsefnek és Ónozó Arankának Eva, Martonosi Ferencnek és Blte Líviának I.lvta. Börcsök Istvánnak és Farkas Katalinnak Brigitta, Bálint Józsefnek és Ábrahám Katalinnak Mónika. Kővárt Istvánnak és Gulácsy . Máriának Szabolcs Attila. Dohány Imrének és Máriusz Katalinnak Katalin Zsuzsanna. Ábrahám Mátyasnak és Kardos Annának Mónika, Fövenyes Csabának és Szabó Erzsébetnek Csaba, Sánta Istvánnak és Méhes Etelkának István. Szigeti Józsefnek és Bárdos Margitnak Katalin Mária nevü gyermekük született. Halálozás: Vldács Jánosné Tarl Piroska, Nlkodémusz Tibor, ördögta Norbert. Kabók Angéla. Kolozsl András Gézáné Deák Katarin, Andrási Lajoe, Pappr Mária. Bcnlte János. V.rjna Andrásné Deák Anna, BazcV Sándorné Bnlog Erzsébet, Itttb István, szénása Zoltán, Csontos Sr-Ilveszterné Puczkó Márta, Vass Mihály né Farkas Márta, Horváth Józsefné Mihály Erzsébet. Tanács Imre. dr. Lukács Iván. Dornstödter Józsefné Bárányi Lujza meghaM. n. KERÜLET Házasság: Tóth István tanén Tótt> Zsuzsanna, HorvÁOi Jenő és Szuhal Rózába, Tokai I Asz ló es Kovács Ilona. Bartus József és Bartos Klára Gyöngyi, Nagy Mihály és Szeri Mária. Bdnfl Dezső és Bodor Anna házasságot kötöttek. Halálozás: Vanyó Irtván né Blloczki Mária, Kocsis Mihály, Szabados Györgyné Nyilas Mária meghalt. Hl. KERULRT Házasság: Murkn Kálmán éa Szabó Julianna, Pásztor Tibor Róbert és Nagy Terézia Anna, Majdán András István és Sarkad! Kéén Katalin házasságot kötöttek. Születés: Csonka Inrrenek én Börcsök Piroskának Attila, Ualoh Miklósnak és Tanács Irénnek Emőke, Bárdos Dánszkl Ferencnek és Andii Mária Magdolnának Mónika, Berkes Györgynek és Cseszkó Kata! Innak Rita. Budai Sándornak éa, Klárának Imre. Gasztány Zoltánnak és Jonácsik Mária Ilonának Zoltán Ferenc, Szabó Antal Attilának és Goktts Anna Máriának Konrád Attila, Hegyi Istvánnak és Kocsis Annáuak Ildikó Andrea. Tippai Lászlónak és Komáromi Annának Mónika, Ábrahám Györgynek és Bajza Katalinnak Attila György, Dobó Imrének és Kopasz Máriának Dóra, Farkas Jánosnak és Szűcs Veronikának Anita Katalin, Gavallér Józsefnek es Kalapics Ilonának István Attila, Deme Jánosnak és Ungi Honának Tünde, Lázár Antalnak és Benecz Máriának Antal Sándor, Török Istvánnak és Schüsszler Erzsébetnek Csaba Márton rtevű gyermekük született. Halálozás: Gulyás Mónika, Jakab Antalné Szauer Margit, szűcs Gergelybe Gombos Julianna, Szabolcsi Gábornc Rankl Irón, Regdon János, Nyári Jánosné Katona Viktória, Haász Jakabné Szekeres Piroska, Juhász Julianna, Szentei Jánosné Forgács Ilona, Kovács Andrásné Mészáros Terézia, Típpai Mórifka, Téglás Györgyné Keresztény Zsófia meghalt. Fajták és eredmények A magyar mezőgazdasági lik a kukorica, és a termés- zépkésői érésű. Ezeknek a nagyüzemekben az elmúlt átlagokat tekintve. 1969-től a hibrideknek az elterjedése években alapvetően meg- világ élvonalbeli kukorica- folyamatos. Ahol tehetik a változtak a termelési eszkö- termő országai közé tartó- mezőgazdasági nagyüzemek, zök és termelési feltételek, zunk. Franciaország, USA, érdemes minél nagyobb teMindez oda vezetett, hogy Olaszország előz meg ben- rületen a köztermesztésben egynémelyik növényféleség- nünket a terméseredménye- alkalmazni a martonvásári, nél a terméseredményeket ket tekintve. Legfontosabb keszthelyi, szarvasi fajták tekintve, elértük a világszín- takarmánynövényünk ered- mellett. A Szegedi DC 624vonalat, a legjobbak között ményesebb termesztésének es, négyvonalas hibrid kukotartanak számon bennünket, egyik lényeges tényezője a rica magas, vastag, sötétA növénytermesztés eredmé- hibrid vetőmag, a négyvona- zöld szárú, széles, elhajló lenyének növelése érdekében las beltenyésztéses hibridek vélzetű hibrid, egy csövet állandó erőfeszítések történ- elterjedése. Most, hogy fejleszt. A szem hosszúkás, nek. Nem elég egynémelyik nagyarányú sertésprogramot lófogú. és sárga színű. Okfeltételt megvalósítanunk, a valósítanak meg a mezőgaz- tóber második harmadában jövedelmező gazdálkodás, az dasági üzemek, különösen lé- érik. Tenyészideje 164—166 elismerésre méltó eredmény nyeges. hogy minél kisebb nap. Termése hektáronként csak ott adódik, ahol vala- területen termeljék meg a 65—70 mázsa. Gépi betakarimennyi feltétel adva van, szükséges kukoricát. Részben tásra alkalmas. A különféközelít az optimumhoz. Ilyen tehát a termőképesség to- le termesztési körülményekfeltétel többek között a ma- vábbi javítása, részben pe- hez jól alkalmazkodik, kügas belső értékű, nagy ter- dig a külföldön, elsősorban lönösen szűkebb pátriánkmőképességű fajta is. A ter- Jugoszláviában elért ered- ban érdemes vetni, biztonmesztett növény értéke, vár- mények irányították a fi- ságosan termeszthető az orható termésmennyisége és gyeimet az új kombináció- szág déli részén. Kevésbé inminősége között egyértelmű- jú. két- és háromvonalas tenzív körülmények között is en pozitív az összefüggés. A hibridek hazai nemesítésére, jól terem. Érdemes az állotermést kialakító tényezők Olyan igénnyel is kell nap- mánysűrűségre figyelni, száközött a fajtának elsődleges jainkban számolni, hogy ál- raz művelésben hektárona szere ne landósult a kukorica-vetéste- ként 34—38 ezer tő szüksérület nagy volumene, az ál- ge6. £ lattenyésztés abrakszükséglete. gyorsan terjed a gépesí- ® JM emlékszünk, amikor ^ ^ nen*^ korszerű és uw ^ vsiamirevalő még a magyar mezőgazda- ^ termőképességű fajtákat neszemben ma már nemságban Bánkúti búzát és tó- ^^ de szilárd szárú csak árutermesztés folyik, lönböaő kis termésű kukon- fajtákat hogy a ^ be- banem kísérieti parcellákat cát termesztettek. Elmrtt az alkalmasak le- rendeznek be a különböző az idő. A korszerűen gazdái- gy^^ Ezekből a meggon- fajtákból, hogy évekre előre kodó mezőgazdasági nagy- dotesokből kiindulva, külö- kidolgozzák, milyen nagyüzemekben különösen meg- nöeen a korai érésű fFao 300 hozamú fajtákkal dolgoznak nőtt a jelentősége a nagy tel- csoportban volt szűk- a következőkben. Ugyanakjesítőképességű es korszerű ^^ miel55bj fajtacserére, kor a biztonságos és eredfajtának. Az elmúlt evek- s ugyanakkor a többi érés- ménves termesztés céljából a ben a magyar mezőgazdaság csoportban is kívánatos a vetésterület nagyságától fügéppen ezen kált óriásit. a téren produaz őszi búza és fajtaválaszték bővítése, el- gően két-három tenyészidősősorban szilárd szárú hib- csoportba tartozó, s ezeken a kukorica termesztésében ridekkel beiüi is legalább két-három kétségtelenül a fajta-, illet- fajtát termesztenek. A na. ve hibridhasználatban be- • gyobb figyelem, érdeklődés, állott változással tort az él- A minősített hazai és for- és szellemi koncentráció már re. galomba hozatalra engedő- megtérült. A szegedi tájban Tavasz elején érdemes a lyezett szemeskukorica-hib- ;s néhány gazdaközösség mezőgazdasági üzemeknek ridek között szerencsére ta- 0iyan termésátlagot takaríelgondolkozniuk. hogy köze- lálunk a szegedi tájhoz kő- tott be x elmúlt években, leg a kukoricavetés ideje, s tödő fajtákat is. így a Sze- ami korábban elképzelhetetmilyen hibrideket vessenek, gedi 270-est, a Szegedi DC— len VoK. A jövő még többet Hazánkban 1 millió hektár- 71-esi, továbbá a Szegedi (g^ ixii nagyobb területen dísz- DC 624-est. Éti tttóbbi kő- Ss. t. I Péter László Irodalmi emlékhelyeink könyvtárba. Fűteni már csak azért sem fBThetett, mert a szobában nem akadt kályha." özvegye is azt írta 1969. október 18-i levelében: „Miklós voltaképpen a nagy ház egy ablaktalan cselédszobájában lakott az egyetemi időszak elején, és nem valami igazi lakásban. Magam sohasem láttam a helyet, Miklós gyűlölte, és valójában csak aludni tért oda." volt Kormányoséit cselédszobába, amely 7923 nyarán néhány hétre József Attila otthona volt. Tovább menve, amint átvágunk újból a Lenin körúton, vessünk egy pillantást a Schulek Frigyes tervezte kedves, finom református templomra (1883), s jusson eszünkbe a szegedi szájhagyomány a tornyán ékeskedő kakasról; vajon valóban oly régi, s valaha az alsóvárosi templo1931 tavaszán, említi Baráti Dezső, ebből a kis mon jelezte az új hit diadalát a pápistákén? Gárdonyi, Radnóti* József Attila A vúroebóza és a Zaótór-héz Között a Kiss Ernő utcán menjünk a Lenin körúton át: a Mérey u. te. sz. ház udvari épületében lakott — a hagyományok szerint — szegedi újságiróskodása (1888—1891) egy szakaszában Gárdonyi Géza. Mint említettem, lakott még a lebontott Szegfű u. 2. sz. házban is. Visszatérve a Széchenyi térce. a Zsótér-házzai szemben találjuk a Jeme-y-házat (Széchenyi tér &X E városképi jelentőségű, szép épület L emelet 15. számú lakásának valamelyik szobájában lakott 1930 őszétől 1931 végéig, esetleg 1932 elejéig Radnóti Miklós. A költő 1930. szeptember 12-én iratkozott be a szegedi egyetem magyar—francia szakára. Az Októberi vázlat (1930. okL 6.), a Zaj, estefelé (akt 12.) és a Tápé, öreg este (dec. 6.) című verse minden bizonnyal ebben a lakásban született. Az utóbbi verset pesti barátjának, Sós Endrének dedikálta a költő; Sós ugyanis ez idő tájt látogatta meg barátját Szegeden. „Nem vitt fel a lakására — emlékezett Sós. — Ez azért volt, mert a diákszobának bérelt cselédszoba fogházcellára emlékeztetett. Egyetlen vaságy és szekrény állott benne. Sem asztal, sem szék nem volt. Ha a költö-diák tanulni akart, két lehetőség között ván« ámAn jakijdá mtm rllTMVÜ A (fiákszobából kobozták el az Újmódi pásztorok éneke címmel Pesten megjelent verseskötetét. Itt született tehát az erről frissen beszámoló vers, a Férfinapló második darabja: Oj könyvemet tegnap elkobozták, most egyedül ülök, ujjaim átfonva bokám körül, piros ptllét ástam ma babonásan a küszöb alá, és lassan elalszom! Majd fölébredek én is! Kedvesem arány varkocsán sikongat a naplény, lóbálva nö föl árnyam az égig és huszonkét szemtelen évem az éjjel bevacsorázik három csillagáé! , i!Ktl. április Iá Ugyanerre ae emlékére otaá a toésőfctá vers isc Most estébe fordul e sánta vasárnap, és itthon ülök. Békés és harcos könyveim fölött a polcokon s fiókjaim iukán lidércként imbolyog a házkutatás riadalma. Tört elég iá Ovttttop is ezt a lakást festi le, amikor így ír róla: „Öreg kapu, öreg gang. a kis udvari szoba sötét és nedves — itt ajándékozta első verseskötetét egy érzékeny pillanatban a kis cselédlánykának, aki — mindig úgy hitte — nagyon szerette verseit." A kopár, füstös szoba, mondja még, ellentétben a gazdagon, újra meg újra megénekelt szegedi meg tápai tájjal, nem örökül meg Radnóti költészetében. Ahogyan a Bánomkert sori „különös szálloda" sem. Tudjuk már, innen Radnóti a Zrínyi u. 8. alá, majd a Bánóinkért sori intermezzo után a Bokor u. 2.-be költözött. A Széchenyi térbői nyílik a Takaréktár utca. József Attila 1923. május 14-én kelt, már idézett levelében ezt írja nénjének, Jolánnak: „Ha megleszek, nyáron Szegeden leszek Kormányos Benő ügyvédnél, Takaréktár u. 6. Kapok egy szobát a fia révén, aki jó barátom. Már meg is beszéltük a dolgot." Menjünk be az udvarba, s bal kéz felől látunk Amogött Szemünk még tovább futhat a Kálvin tér 2. sz. házra, a Református Palotára: 1940. január 12-én Móricz Zsigmond itt is tartott előadást a Református Diplomások Egyesületében, az egyház tanácstermében a magyar élet sorsdöntő problémáiról. Balról nyílik a Szent Mihály utca. Már többször idézett 1923. május 14-i levelében József Attila ezt is írja nénjének: „Kedves Lucie, megbocsáss, hogy csak most írom meg a címet, de mikor Szegedre értem, csak azt tudtam meg, hogy Szt. Mihály u. 6. alatt laknak, s ott keresvén nem végezhettem el akkor semmit, mert senki se volt otthon, és az üzlet csukva volt. Aztán meg beteg is voltam..." A már idézett szövegrész így kezdődik: „Ha megleszek, nyáron Szegeden leszek, mégpedig nem a Szt. Mihály u.ban, mint mondtam Pesten, hanem Kormányos Benő ügyvédnél..." Sokáig rejtély volt, ki lakhatott a Szent Mihály u. 6. alatt, s mit kereshetett ott József Attila. Egy 1921. évi telefonkönyvből derült ki, hogy Böhm Sándor gabonakereskedőt kereste a fiatal diák: gyámjának, Makai Ödönnek rokonságához tartozott Bőhm Sándor, ezért tervezhették eredetileg úgy, hogy József Attila a nyár egy részét náluk tölti. Bizonyos, hogy később sikeresen is fölkereshette őket (volt rá elég ideje), de a vakációt nem ott töltötte, hanem főként Mezőhegyesen, s kisebb részben, mint említettem, Kormányoséknál a Takaréktár utcában. Ha kedvűnk van, tovább sétálhatunk a Szent István téren is túl, a Lechner térre. A 6. sz. házban lakott szegedi korszakában Móricz Pál (1870 1936), a Szegedi Híradó (1892—1893), majd a Szegedi Napló (1897—1900) munkatársa, utóbb a Közvélemény című helyi napilap felelős szerkesztője (1900—1901). Tárcái, történelmi elbeszélései két nagy táj világát örökítették meg: a Hajdúságét és Szegedét. Szegedi tárgyú írásai megérdemcbuck * iaSBőu kötetbe gyűjtést.