Délmagyarország, 1972. június (62. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-28 / 150. szám

CSÜTÖRTÖK, 1972. JÚNIUS 92. Szegedi emlékek Megtelt A kertben dolgozik, amikor |BB|BIIBBBBI — s a színház? csengetésemmel megzavarom. . . . . Kaput nyit, leülünk az üve- Bí. r^QMMj^^^B azcrt az 18 • gezett verandán, az utolér- HTBBllBBMB^M ~ ^ °Pera előadásokon hetetlenül jó, növényszagú, ^nfBlllfl^^^^^^^H mindig telt ház volt. Jellembudai ^ levegőben. Etósz^ a B, ^JH^I^^H ző Vaszy szervezőkészségére, fe^téf őJUgon(tozra aJgyepetU's J^H^^^^H ,nár negyvenhatban vendégrossz ventillátor motorjából BK 11£ művészeket hozott Szegedre, saját mugu készítette Cűnyl- ||k <«jp> A Carmenben például Andai llte£rmesferVerná1kSTe || MM ^^ ^ még a kerítést sem. Úgy f| JWJ| Nagyon szép előadásokat csilátszlk, ha nem volna ilyen náltunk. csodálatos szépségű hangja pP^^^B _ A Szegedi Szabadtéri A budapesti Opera ének- peltkarában kezdte énekesi pá- if^^^^^^ES — A Szabadtéri Játékokat lyafutását 1939-ben. Itt ls- az én címszereplésemmel merkedett meg Vaszy Vik- M^BHBBBBI nyitották meg a Hunyadi torral, aki hamar felismerte, Lászlóval. A legnagyobb élmi rejtőzik, illetve ki rejtő- kialakult társulati szellem, ményem azonban a szabadtézik a fiatal kóristában, s Mindenki új tag volt, min- ri első Bánk bánjához íű1945 őszén meg is hívta szó- denki idegen volt, hiányzott ződik. Amikor odaértem, listának Szegedre, a Nemzeti egy kialakult, összeérett hogy: „Hazám, Hazám, te Színház opera társulatába. mag, amelyik hosszú évek mindenem, Tudom, hogy — Hatvan kiló voltam, alatt összeszokott Aztán, "lindez^ neked köszönheEnnél többet nem is kell amikor megismertük, meg- valóban'ot" mondanom — mosolyog Si- szerettük egymást, már na- Szegeden indultam el a mamándy József, a Magyar Ál- gyon jó volt a szellem. Nem gánénekesi pályán. Amikor lami Operaház magánéneke- vitatkoztunk, ha el kellett ezt énekelem, abban benne se. - Irtózatos sokat koplal- menni egy kiló zsírért éne- körtöltésül ^táimta® tam, hosszú ideig egy Ungi kelni. Különben még mindig lanszor megcsodált napleMarl nevű öreg mosónéni- tartoznak Szegeden egy kiló mente, amikor az Alföldbe nél voltam ágyrajéró. Ügy liszttel egy fellépésemért. merül a NaPéreztem magam, mint egy Elfelejtették megadni — ne- — Azóta, hogy Szegeden kivert kutya. Két szegedi csa- vet jóízűen. neréSó^nőttS^' W Iád, Erdélyi főorvos úr és — 'Nehéz Idők voltak. Bencsáth főorvos úr család- - Ezek nagyon szép idők ^Túkal^or°Se£ ja karolt fel, megosztották voltak — helyesbít Simándy De még fiatalnak érzem mavelem az otthonukat. Bármi- József. — Negyvenhat tava- gam. A művész, ha valóban kor felmehettem hozzájuk, és szán ingyenkoncertet adtunk művésznek született, mindig ez nagy szó volt mert a a Széchenyi téren, hogy azok SrtfcSfSJj1'wkületefkt magamfajta embernek em- is meghallgathassák hang- ván, a művésznek, akárhány bcr is kell, sokszor Jobban, versenyünket, akiknek nincs évet él le, optimista gyermint kenyér. pénzük színházra. Az egyik meklelke^ marad. ^ Maleczky — A színházi kollektívá- szobor mellett állítottuk fel ban nem tudta kielégíteni a dobogót öt-hatezer emezt az Igényét? ber is összejött, az a térzsú— A nyomor ugyan na- tolásig megtelt! Gondolhatgyon összekovácsolta a kol- ja, milyen fantasztikus éllégákat, de még nem volt mény volt... Iskola életközeiben M fa és az almaja Sokszor hallani ezt a mon- tálytársait, Hogy elejét ve- ügyesebb és okosabb diak. datot: „Nem esik messze az gyük a problémáknak, az Lám, ez a szegény kislány alma a fájától." A közmon- osztályfőnök behivatta a kis- az iskolába is magával hozdás jelentését mindenki is- lány édesanyját. Az első ta otthonról az édesapja némeri. Azt azonban már ke- mondatok után rájött a való- zetelt. Nem esett az alma vesen gondolják, hogy ez a ságra: az édesanya pontosan messze a fájától. Keserves megállapítás sokszor egy-egy úgy viselkedett, mint a lá- munkába került, amíg a kispedagógiai probléma megöl- nya... lány hasznos tagja lett a ködásának is kulcsa. Ugyanis a Volt egyszer egy fiú tanú- zösségnek és megtanulta a szülő magatartása, az otthoni lóm. Első osztályos volt, s mások eredményeit, teljesítkörnyezet mindig hatással mégis egyre-másra gyűltek a ményelt ls tisztelni, van a gyermek fejlődésére, fellegek fölötte. Az évet az- Számos példát tudnék még s a bajoknak a forrása elég zal kezdte, hogy az őszi ter- mondani arra, hogy a gyersok esetben egész a szülői melőmunka után kiutalt dí- mek felfogása, modora, életházig nyúlik vissza Bér- jat kevesellve éktelen patá- stílusa stb. nem független a mennyire is igyekszik jó ha- liát rendezett. Végül azon- családi házban látottaktól, tással lenni a tanulóra az ban kiderült, hogy nem is Az élet a gyermek előtt játiskola, ha az otthoni vagy járt neki több, mert a bri- szódik le, s ő is részese az a társadalmi körülmények a gádon belül ő volt a leglus- otthoni örömöknek, gondokfiatalokat más irányba lns- tább. Később sajnálattal ál- nak és izgalmaknak. Ezeket pirálják, csak fél eredményt lapítottuk meg, hogy a szetud a nevelő elérni. Ahol rénység és az önkritika a magával viszi saját életébe is, mint ahogy a szülők mapéldául durva a családban többi testvérének sem volt guk is magukkal hordják az egymás közötti beszéd, erős oldala. még a munkahelyre is az annak a szülőnek a gyerme- Eszembe jut T. Ilona is, otthoni élet kisebb-nagyobb ^AOBBB^H" gondjait. A családi Szőrmegyár Közel 100 ezer prémes állat A puskinói — moszkvai több mint százan kapnak interület — vadtenyésztő gaz- gyenes beutalót az ország daság állatállománya mint- "anatóriumaiba ós üdülőibe „„ , ... . A vadtenyésztők gyermekei egy 90 ezer prémes állat Az nyaranta a szovhoz úttörő1929-ben alapított szovhoz táborában töltik a vakációt, ma egyike a legjövedelme- A kilencedik ötéves terv zőbb gazdaságoknak: évi Jövedelme meghaladja az egymillió rubelt. Nagy mennyiségben kerülnek Innen a Szovjetunió üzleteibe és a leningrádi nemzetközi szőrmeaukcióra a nerc-, coboly-, és sarkiróka prémek. A Puskinóban tenyésztett fekete coboly gereznája aranyérmei nyert a Lipcsei Nemzetközi Vásáron. A vadtenyésztő gazdaságban jelentős szelekciós és törzslenyésztő munkálatok folynak. Az itt kitenyésztett coboly és nagy termetű sötétbarna nerc rendkívül finom prémet ad. A szovhoznak van saját tenyésztésű zaftr- és gyöngyháznerc, ezüst-, feketeróka és kékróka falkája. A szovhoz egyik fő feladata a törzsanyag előállítása. Évente mintegy 15 ezer kis állatot szállítanak Innen az ország többi gazdaságának. A szovhoz hatalmas jövedelemmel rendelkezik, ebből az utóbbi években 250 lakást építtetett dolgozót számára, felépült a szovhoz telepén a kultúrház, egy 140 férőhelyes gyermekgondozó kombinát, iskola, rendelőintézet, üzlet, szolgáltató kombinát. Évente végére (1071—1975) a szovhozban a prémes állatok száma el fogja érni a százezer darabot. (APN—KS) Oszkárral hetvenkét éves ko> rában még együtt énekeltünk, olyan fiatal volt, hogy csuda. Komor Vili bácsi hetvenhat éves korában halt meg. Olyan fiatal volt belül, hogy egyszerűen nem vette figyelembe évei számát. Székely Mihály szerdán még énekelt a Bocca Negrá-ban és három-négy nap múlva temettük. Fiatal ember volt. Fiatalosan, fantasztikus hlvatásérzékkel lépett színpadra, mintha húszéves lett volna. Csak a teste öregedett meg. Tőlünk pár méterre, a verandán héthónapos kisbaba levegőzik egy babakocsiban. Simándy József feláll, odamegy, megnézi a kislányát. Elmosolyodik, rámnéz. Elismerően bólintok: nagyon szép baba. Egyet elfelejtettem megkérdezni Simándy Józseftől, szokott-e gyermekeinek dúdolni, énekelgetni? Gulay István ke az iskolában is ilyen akivel azért került összeüt hangnemben Igyekszik be- közésbe az osztályközösség, vező hatásai erősítik az isszélni a társaival. Az a diák, mert magán kívül okosabb kolai nevelőmunka eredméaki dologtalan, csavargó ba- embert nem ismert a vilá- nyességét, a gyermek jellerátok közé keveredik, az gon. Ügye akkor vált külö- mének egészséges fejlődését, előbb-utóbb idomul hozzá- nősen kellemetlenné, midőn kiegyensúlyozott emberi májuk és tanulmányaiban visz- már a tanárainak is sorra gatartását, segítik jó tanulszaesik. Ha a szülők otthon kiosztogatta a „primitív" a mányi előmenetelét . stb. Mi az iskola politikai felfogásé- „koncepció nélküli" stb. jel- azt szeretnénk, ha minden val ellenkező nézetre oktat- zőket. Kértük az édesapját, gyermek sok szépet és jót ják gyermeküket, ott a ket- hogy jöjjön be az iskolába, hozna magával a szülői háztős nevelés hatásaként rövid Nos, megmagyarázott ő min- ból, s minél több szülő teidőn belül jelentkezik a kép- dent. S amikor elmondta a remtené meg otthon a csamutatás jellemromboló ha- pedagógusokról kialakult vé- Iádban annak a feltételeit, tása. leményét, akkor már nem hogy minéi több jót és szé^^^^^^^^^^^^M^^HcaodAlkoEtam, hogy mlért^^^^^^^^H^^^^^^^^^H primitív a kislány szemé A pedagógusnak nem célja, hogy beleavatkozzék a családok magánéletébe. Ha vannak kérései, kívánságai, azok is olyanok, amelyek a gyermek fejlődése, jellembeli kibontakozása stb. érdekében hangzanak el. A család belső életének helyzete azonban akarva-akaratlanul kisugárzik az iskola felé is. A hirtelen visszaesés mögött a nemegyszer a megromlott családi viszony áll, a kisírt gyermekszemek sokszor az otthon uralkodó szeretet nélküli légkörről tanúskodnak. Hány és hány jól induló, tehetséges gyermek életét tette már tönkre a tanulmányi ideje alatt bekövetkezett válás. a családi élet rendezetlensége, az alkohol rabságában szenvedő családfő durvasága. Hány és hány gyermek lelke égett ki korán és vált cinikusan kritizáló, fásult fiatallá, mert nem kapta meg otthon a várt szeretetet, s nem volt, akit gondjával, bánatával akárcsak egy jó szó erejéig is felkereshetett volna. pet lásson otthon is az életben minden nevelő, s miért re készülő fiatal.. nincs az osztályban nála Bánfalvi József Hajóról a föld alá A szülőknek az emberekkel való kapcsolatát ls viszszatükrözi a gyermek viselkedése. Emlékszem, volt egyszeregy kislány, aki már az első hetekben feltűnt ellentmondást nem tűrő megállapításaival. Pár hét múltán már az osztályközösség is jelezte: nemcsak hogy nem tűri az ellenvéleményt, de még le is nézi a többieket. Helyesebben: „felülről kezeli" az oszHogyan lehet tájékozódni föld mélyén a rejtelmes eljuttaták a kincstárnak. Aa első térképet 1560-ban a selkőzetek között, a természe- meci bányában készítették, s tes és mesterséges folyosók ezt követően már számos dolabirintusain? Ez a kérdés kumentum őrzi az egykori évek óta foglalkoztatja az föld alatti munkahelyek utemberiséget. Az ipar és a bányászat fejlődésével már túllépte a kíváncsiság határait, s bányászok millióinak létkérdésévé vált. Az első ókori maradványok szerint az egyiptomiak már rendszerezték a föld mélyének ját, irányát. A bonyolult mérések és az egész föld alatti térképezés rendszerét forradalmasította a Gyroskop nevű műszer, amelyet először a hajókon alkalmaztak. Ez a berendezés egy nagy — 20 ezer percenútjait. járatait. A járatok kénti fordulatszámú villanykezdeténél, elágazásánál korongokat helyeztek el, amelyeket viaszból vagy fából készítettek, s rájuk vésték a motor, amely egyetlen szálon függve, vagy vízen lebegve biztonságosan mutatja a csillagászati északi irányt. A következő útszakasz hosszát, hajókon alkalmazott műszer Irányát is. A korongokat több mázsás volt, a föld alá kötelek kötötték össze, hogy ekkora berendezési nem lemég biztonságosabbá váljon hetett levinni, éppen ezért a közlekedés a mélyben. Va- az említett alapelvnek meg lószínű ilyen bánya mélyén elhelyezett kötél volt a mitológiai Ariadné fonala is. Az évezredek alatt a korongokat és a kötelet felváltották a mérőműszerek, az alapelv azonban maradt, s a térképkészítés lényege alig változott. Nálunk Magyarországon nagy hagyományai vannak a bányaméréseknek, már 1400—1500 körül összegezték a föld alatti utak adatait és azt rendszeresen kellett keresni a lehelő legkisebb megvalósítási formáját. Négy világhírű műszergyártó cégnek sikerült, az elsők között a Magyar Optikai Műveknek ts. összesen 30 kilogrammos a föld alatti műszer, amelyet háton is levihetnek a bányákba, ahol biztonságosan jelzi az irányt. Az új műszer gyártását és alkalmazását hazánkban is megkezdték. ooooooooooooboöws Hullámsír 2. A fiatalember, akit Sánta Ferinek hívtak, s éppen a Tombácz halászbokrában volt a legügyesebb laptáros, kesernyés mosollyal legyintett: — Ügy ki voltunk koplalva, Miska bácsi, hogy a végén már csak lézöngtünk s a világ legszöbb asszonyához se tudtunk volna hozzányúlni. Még komiszkinyeret se kaptunk, répát mög káposztát faltunk nyersen, ha éppen akadt... No ettől még a szultán háremében sem tudtunk volna helytállni. Erre a fordulatra ő is elmosolyodott, szemét huncutkodva hunyorgatta, s újból kortyintott egyet — Nono — pajzánkodott Tombácz —, azt mondják, hogy ott még a holt is mögelevenödik. — Hát ha van hozza szerszáma — sodrintott nagy, hegyes bajuszán az öreg Zsótér s alig hallhatóan göcögött. De Sánta Feri keserű kifakadása, hogy a katonák koplaltak s üres hassal vívták meg a dicső bevonulást, felhergelte a kis társaságot, mely egyre gyarapodott egy-egy lebzselővel, akik eddig a sóntésnek dőlve iddogáltak s tétova tekintettel mércsikélték. hogy melyik asztalhoz érdemes letelepedni valami jó hír vag/ országos szenzáció reményében. A felforrósodott hangulatban persze újra a mameluk-kormányt szidták, hazaáruló bandának nevezték, Tiszát pedig Habsburg-lakájnak, aki mindent megtesz, hogy a király kedvébe járjon, Ausztriának kedvezzen s közben eltékozolja a legfontosabb hazai érdekeket is. — Itt van ez a gyászos gazdasági kiegyezés... Tíz évre eladták mögen az országot. Hát a kormány urai nem látják azt, amit mi is tudunk, hogy a vamközzösség végzetes a magyar iparra nézve, s hogy Ausztria a mi vérünkön fog möggazdagodni, mi mög előbb-utóbb koldusbotra jutunk? Ezt Ábrahám hajósgazda mondta, aki harminc év után is fanatikus híve volt Kossuthnak, s ennek megfelelően bolyhos körszakállt viselt, mindig zsinóros, feszes, fekete magyarpuhában járt, s még a legnagyobb hidegben is csak tollas pörgekalapot nyomolt a fejébe. Lakása is tele voll Kossuth-relikviókkal a Kossuth-bankók bekeretezve lógtak szerte a szobája falán, s ereklyeként őrzött egv poharat, melyből a nagy száműzött ivott, mikor itt járt utoljára s megtisztelte híveit az Arany Oroszlánban. — Még abba is belegyeztek ezek a banditák, hogy a vámot mi aranyban fizessük, ami anynyit jelönt, ftogv ha — töszöm — egy mázsa gyapjúszövet vámja nyolcvan forint, akkor ez papírpénzben nekünk száz forintnak felel mög. Hát ez lött a dualizmusból! — No hütsd ie egy kicsit magadat — emelte föl poharat Zsótér, aki higgadt, s türelmetlenség helyett inkább megalkuvásra hajló természet volt. Neki még mindig Deák volt az ideálja, a józan mérséklet embere, aki felfogását a valóság lehetőségeihez szabta s húzódott az elhamarkodott megfontolatlanságtól, még ha szive szerint boldogan lazított volna ls fegyelmén. — Nem jó mérgelődni a te korodban. Ábrahám ivott, de csak nem csillapodott. — Andrássy elhitette a világgal, hogy nyolcvanezer embörrel s hatvanmillió forinttal mögszállja Boszniát. Aztán mi történt? Kiderült, hogy háromszázötvenezer katona is kevés volt s húszmillió forintot éppen az imént szavaztak mög pótlásul. És mi a hasznunk belőle? Az, hogy újabb nemzetiséggel gyarapodtunk, s mindezért még nekünk köll fizetnünk és — véröznünk. — Ez utóbbit Sánta Feri felbujtására fűzte szavaihoz, mert látta, hogy a fiatalember még mindig halálosan fáradt és kimerült. — Igaz-e, Feri? — Aranyigazság mindön szava. Jóska báesi. de az azért mégse mögy a fejembe, hogy még az éielmezésünkrőL se gondoskodtak, ha már mindön áron hódítani akartak. Vagy azt akarták, hogy éhön dögöljünk? Zsótér vette át a szót, s ő elég tekintélyes volt ahhoz, hogy még a heves Ábrahámot is elhallgattass. — Mögmondom én, édös fiam, hogy az hogy volt. Ebben az országban nagy fejetlenség uralkodik. A kormány és a vármegye sehogyse tud mögegvezni abban, hogy melyik parancsoljon. A régivágású főispánok nem tűrik, hogy a megye dolgába beleüsse az orrát a miniszter, a miniszter mög azt mondja, hogy mindönki tartozik engedelmesködnl. A miniszter tehát clröndölte, hogy a vármegyék legalább, mondjuk, ötszáz fogatot állítsanak elő sürgősen, hogy a Boszniában harcoló katonák élelmezését biztosítsák. (Folytatjuk.) i 4