Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-14 / 62. szám

/ KEDD. 1972. MÁRCIUS 14. Az ösztönző nyugdíjpótlékról K. P. szegedi olvasónk ti- keretében munkában töltött jékoztatást kér arról, hogy Időre a dolgozót attól függet­kinek éa mikor jár az ösz­tönző nyugdíjpótlék. Olva lenül illeti meg, hogy melőszövetkezeti és szakszö­vetkezeti tagok, a bedolgo­az zók, az ügyvédek, a kisiparo­Mire jő a művészet? Aki a Holdra szeretne menni öregségi nyugdíjra való jo- sok és a kiskereskedők. sónk 60-lk életévét nemrég gosultságot a munkaviszony- Az ösztönző nyugdíjpótlék töltötte be. szereiné tudni, ban álló dolgozókra vonatko- a teljes munkaidőben foglal­hogy ha a vállalattól kilép és zó nyugdíjrendszer alapján koztatott dolgozót arra az nem megy nyugdíjba, hanem szerezte-e meg vagy pedig időre illeti meg, amely alatt tényleges munkát végzett, vagyis amelyre munkabért mint kisiparos dolgozik to- mezőgazdasági termelőszö­vább. akkor hány százalékos vetkezeti tagokra vonatkozó I nyugdíjpótlékra lesz jogo- nyugdíjrendszer keretében, kapott. Az ösztönző nyugdíj ­Az 1972. január 1-vel ha peuzt, faradsagot, energiát a .,,znvh-l művészetekre az emberiség, v „ igenyue ... amióta csak leszállt a ti- Ezzel azonban meg ról es kétiábra állt? 3. illetve a kisiparosokra (ma- pótlék szempontjából tehát gánkereskedőkre) vonatkozó figyelmen kívül marad a • tályba lépett jogszabályok nyugdíjjogszabályok alapján, munkaviszonynak (kisipari az oregsé- A rendelkezés szerint meg- szövetkezeti tagságnak) az a jogosultság állapításra kerülhet ösztönző tartalma, amely alatt a dol­gozó munkaképtelen beteg lehetőségei adnak az öregsé­gi nyugdíjra megszerzése után munkában nyugdíjpótlék hozzátartozói töltött évekre ösztönző nyűg- ellátásnál és öregségi korha díjpótlék megállapítására, tár betöltése Az ösztönző nyugdíjpótlék rokkantsági nyugdíjnál is. azt a dolgozót illeti meg, aki^^^^HBH • nyugdíjjogosultság meg- ^ nyugdíjpótlékba részmun szerzése után - a nyugdíj kaidöben továbbdolgozóka. génybevétele nélkül - mun- ^ a mezőgazdasági termelő­szabadságon tizetés nélküli után baleseti volt stb. Fentiek alapján, ha olva­Nem illeti meg az ösztön- sónk 60-ik életévének betöl­i nwito/tíínZflál. — —: —i — . tése után mint kisiparos to­továbbdolgozókat vább dolgozik, akkor ösztön­.. , . . „ —„„„jzdasági termelő- ző nyugdíjpótlékra nem lesz kaviszony vagy kisipari szó- szövetkezeteknél (szakszövet- jogosult. Erre csak akkor vetKezeti tagság keretében, kezeteknél) munkaviszony- lesz jogosult, ha 60-ik élet­teljes munkaidővel legalább ban diókat. Nem jogosultak évét követően munkaviszony­egy évet munkában töltött Az öntönző nyugdíjpótlék a nyugdíjjogosultság megszer­az ösztönzö nyugdíjpótlékra ban marad, és vállalatánál az egyéb jogviszony kereté- tovább dolgozik legalább egy zése után munkaviszony" vagy ben tovóbbdolgozók sem, így évet kisipari szövetkezeti tagság például a mezőgazdasági ter- Dr. V. M. Miórtf áldozott^ mindig ls ra utazik, feltétlenül repülőt forradalmasította a festésze­tet, létrehozta az impresszió­nem nizmust, mint irányzatot. Az magyaráztunk meg mindent, öröklődésben oly fontos sze­Miért izgult lélegzetvissza- repet játszó fehérjemoleku­Az első ember a Hold- fojtva az emberiség az Óceán Iák úgynevezett kettős spi­ra lépett. Újságíró va- átrepülésénél, az első űrha- ráljának felfedezéséről szóló gyok, embereket kellett fag- jós útjánál, az első holdbéli könyv nemrég nagyobb si­gatnom; mit szolnak hozzá? lépéseknél? Olvan milliók kerrel fogyott a világ laikus Egy külföldi filmrendező azt is> akiknek vajmi kevés esé- millióinak jóvoltából, mint felelte: „Engem jobban ér- iydk volt, illetve van az ugyanebben az időben a vi­dekelnek a földi dolgok, óceánrepülésre, az űrhajó- lágon megjelent több tízezer Annyi mindenen kellene segí- zasra, s kiváltképpen a teni itt, lenn az emberek- holdutazásra? Nyilván azért, nek!" mert saját emberi lehetősé- MIM E filmrendezővel sokan gejnk tágulását, a természet nek korok, amikor a világ egyetértenek. Hiszen, hányan leigázásának győzelmét érez- megismerésében a tudomá­akarnak a ma élő emberek zbk at ezekben a pillanatok- nypk játsszák a döntöbb közül a Holdra jutni? ötez- ban. Mert emberi termés/e- szerepet, más korokban — ren, ötvenezren, ötmillióan? tünk fontos része — ha nem mert a kutatást előítéletek Rá se férnének sokkal töb- az alapja —, hogy éretni és akadályozzák, vagy a tüdő­ben. IItt a Földön meg ma tudni akarjuk, milyen a vi- mánvos már több mint hárommii- jagi rajtunk kívül M M liárdnyian vagyunk! Érde- a Világ az emberiség szá - ­mes öt- vagy akár ötvenmii- mára? A természettudomány mondani a világról, az em­lio különc ember miatt any- azt vizsgálja: az embertől berekről, az emberi kapcso­nyi pénzt elpocsékolni? függetlenül, milyen szabá- latokról. t«SCS?JL? lyok ™zgatják 3 világot? Manapság alighanem a ta­tárt ják tehát sokan felesle- A művészet azt kutatja, mi- dományos megismerés szere­ges pénzkidobásnak, hanem lyen szabályok mozgatják az pe a y nagVobb. de mint ni azonnaT'a f'elf&JeST, láta Lti'a SláffiT* ^ ^ Snyakönvvi hírek t. KERÜLET Házasság: Dr. Máriás! Ottó ás FélegyházT Erzsébet. Pálkuti Ist­ván és Apró Gizella. Harkai János és Vízvári Edit, ivilog Antal és Rácz Eva, Adonyl La­jos és Ludvtg Judit. Király Józset és Nagykálóczl Anna, Forgó Zoltán és Varga Ilona, Szűcs Péter és Gáli Klára há­zasságot kötöttek. Születés! Pálinkás Jánosnak ás Balázs Erzsébetnek János, Ángyán Lászlónak és Pancsula Katalinnak László, Graser Csa­ba Ferencnek és Adám Klárá­nak Edina, Farkas Lászlónak ás Kispéter Mária Katalinnak Hajnalka, Páterfl Ferencnek és Marozsl Erzsébetnek Ildikó. Ve­ezelovszk! Sándornak és Molnár Juliannának Rózsa Andrea, To­matás Györgynek és Berta Va­ronlkának Rita, dr. Csatári La­josnak éa dr. Pusztai Katalin­nak Akos Lajos. Tóth Istvánnak és Strum Rozáliának László, Németh Péter Pálnak és Novo­donszkl Mária Erzsébetnek Pé­ter, Födi Mihálynak és Németh Ilonának Csaba. Pataky Miklós Györgynek és Novákl Orsolya Katalinnak Orstéva. Vurga Já­nosnak és Gál Etelkának Zol­tán, Szélpál Jánosnak éa Bodó Veronikának Ágnes. Mthálv .Iá; zsefnek és Sárlcz Ilona Máriá­nak Eva. Udvart Antalnak és Pataki Rozáliának Zsolt, Tápal Gábor Miklósnak és Molnár Ka­talin Rozáliának Gábor Róbert, dr. Varga Pálnak és Hegedűs Erzsébetnek Pál. Koperntczkv Ferenc Imrének és Torma Má­ria Lujzának Ferenc Csaba Tóth István Lászlónak és Kará­csonyi Irén Veronikának István Ferenc. Lévai Péternek és Dér Ilona Máriának Ilona Gabriella. Börcsök Károlvnak és Oltvány! Erzsébet Máriának Erika. Kiss Sándornak és Pakal Izabella Jolánnak Zsolt, Katona Gyula Flóriánnak és Szabó Xlonának Andrea Ilona. Dudás-Márta Ist­vánnak és Farkos Mária Edit­nek Anikó. Fodor Ferencnek és pékánv Erzsébetnek Gabriella. Vlda Miháivnak és Smelkó Etel­kának Márk. Táoai Lászlónak és Ürmös Etelkának EdU, Tót i Gyula Lajosnak és Fodor Ilo­nának Tamás Béla. Bóka Já­nosnak és Berkó Olze'lának Sándor. Pao István Tamásnak éa Császár Mária Honának Ta­más István. Magda Jánosnak és Teodos Teréziának István. Hajas Józsefnek és Balla Julianna Er­zsébetnek József Tibor, Hegedűs. Rudolfnak és Pataki Julianna Piroskának Gábor Rudolf, Széli János Antalnak és Kurucz Er­zsébetnek Zsolt Pénzes Mihály­nak és Garami Olgának Olga. Krisztin Bélának és Merész Évá­nak Erika. Oláh Oszkár János­nak és Dropka Verának Csabi Oszkár. Turú Vilmosnak és F5­plty Katalinnak Vilmos Márton Mihálynak és Laezt Margitnak Margit Kiss Ferencnek és T,a­bancz Mária Franciskának Ka­talin. Moldován János Sándor­nak és Fenyvesi Zsuzsannának Zsuzsa. Tapodl Istvánnak és Veres nőnének Mónika Ilona Faggyas Ernő Jánosnak és Huszta Viktóriának Zoltán Imre Dékány László Vincének és Ball Márta Mártának Tibor, Révész Istvánnak és Szlkora Mária An­nának Mariann. Szögi Imrének ás Tsndarl Mária Honának Im­re. Szepesi Pálnak és Köblös Hona Margitnak Péter Attila nevű gyermektlk született. Halálozás: Komlósl Géza. Szi­lágyi Lajos János, zádori Ist­ván, Kispéter Tibor. Nógrád1 István. Csuka Hdtko. Hegedűs Lajosné Újvári Etelka, Takács Irma. Csókás! Andrásné Bullás Erzsébet. Kádas Ferencné Pász­tor Gabriella. Nagy-Mlhály J6­zsefné Oláh Teréz, Vetró Jó­zselné Aradi Ma-glt Rozália, Kiss Istvánné Kirdoa Rozália. Baják István. Vladár József. Somogy1 József. Ooda Ferencné Márkus Mária. Világos Jórsof. Horváth Ferencné Pap Mária. Heller­Szabó Márton, dr. Czlrják Lász­lóné Szőnyj Terézia Domonkos Sándorné Pap Etelka, Hepp Gyula. Bartos Tibor. Csóti Jó­zsefné Dunai Kovács Erzsébet, Farkas Péter Pálné Paragi Ju­lianna, Mészáros Antal meghalt. •. KERÜLET Házasság: Völgyesl Ferenc Károly és Mlke Etelka, Szabó János és Marián Julianna. Krl­zsán Mihály János éa Béleczki Piroska Eva házasságot kötöt­tek. Halálozás: Szabó Lajosné SQli Margit. Tusjak Pál. Ördög Fe­renc. Bohata Bálintné Lugosi Judit, Unatlnszky Andrifine Róvó Anna, Pap Mihály meg­hált. IHL KERÜLET Házasság: Csengődi Sándor és Ungi Anna, Sebők Géza Sándor és Tóth Ildikó Magdolna, Haj­nal Sándor és Fejős Anna Haj­nalka. Csányl János Antal és Kulcsár Éva, Dobó István és Patylk Aranka Mária házassá­got kötöttek. Születés: Csehó Józsefnek és Bozsó Rozáliának József, Gom­bos Károly Györgynek és Igaz Csilla Máriának Helga, Varró Ferencnek és Balog Annának Ágnes Gyöngyi, Dani Sándor Józsefnek és Gombos Edit Ve­ronikának Katalin Andrea, Ko­szó Lászlónak és Turzó Éva Ju­liannának Éva, Süli Józsefnek és Staub Olga Annának Péter, Fekete László Gyulának és Juhász Katalinnak Katalin Ani­kó. Török Ferencnek és Juhász Máriának Ferenc nevű gyerme­kük született. Halálozási Snhramek Tivadar Adamovics Gyula, Molnár 36­zsefné Csamangó Rozália, Lip­csei Ferencné Gtgor Julianna Pongrácz Jenöné Strelhammer Stefánia. Klszner Péter Pál. Dezső István. Gera Józsefné Mészáros Terézia meghalt. A „beszélő notesz 99 mu. Mert a súlypont időnként eltolódhat. Voltak, s Iehet­felismerésekhez- a milyen feltételek még nem adottak — a művészet tudott többet ugy most sincs szó arról, mint­A művészet és a tudo- ha a művészi megismerés el­í^flSta?5idéz rosszallólag mány ugyanannak a véget veszíthette volna jelentősé­etfv Íven eszmefuttatóí? nem érö ^gismerés. folya- gét. Ellenkezőleg. A tudo­Persze a tudósod szeretnek matnak kél eszköze' A vi" mány 01 meg úi felLsmeré­S altér » everekek 138 emberi birtokbavételé- sei előkészítik a talajt. fel­Csakhosv iátékuk amizse- nek kétfélé- de egyirányú halmozzák az úi me-smer­S. módja. Néha jelentéktelen- nivalókat a művészetek szá­... . ÜTlri" né is válnak a különbségek, mára. Maidnem bizonvos. kutatás közvetlen hasznát. I Marx Gvörgy, a kitűnő ma­Aki egy-egy benyomását, ötletét, gondolatát frissiben meg akarja örökíteni a hosz­szadalmas és körülményes irogatás helyett, a zseb-mag­netofon segítségével gyorsan megteheti. A szovjet tenyér­nagyságnyi kis készülék ab­ban különbözik a világpiacot elárasztó — japán gyártmá­nyú — hasonló méretű tár­saitól, hogy nemcsak dikta­fonként használható hanem zenei felvételek készítésére és visszajátszására is alkal­mas, ugyanis három sebes­séggel — 3, 4, 7, és 9,5 cm/ mp — is rendelkezik. Be­széd rögzítésére a legkisebb szalagsebesség is alkalmas, az igényesebb felvételeket azonban ajánlatos a két na­gyobb sebességgel készíteni. Ebben az esetben a szalag természetesen igen gyorsan „elfogy" az orsóról, azonban ezzel meg kell alkudni a ké­szülék kis mérete érdekében (a szalagra egyébként két hangsávot lehet felvenni). A szovjet ipar ma már nagy sorozatban készíti az „Elek­tron—52" elnevezésű, a ka­bátzsebben elférő, könnyen kezelhető kis magnetofont. nek az űrhajóik, a telezz- _ kópjaik, a gyorsítóberende­zéseik. Tegnap ( | _ legalábbis elmosód- hogy az új évezred a művé­muiiókat n3k' A klasszikus görög köl- szetek ,nagy reneszánszának, vertek ammíá«zetót S^ÍTaStan^alt ® Az "^születésének nyitánya is Inkább a ml fizetó- «ptjka| Vvénvek felfedezé- lesz. se a múlt század vége felé, kérnek. sünket emelnék fel! A ii jólét fontosabb a boldoe­rághoz, mint azt firtatni, hogy mi történik ezer fény­évnyire innét." S hogy ne gondoljuk, hogy az Ilyesfajta kérdésfeltevés csak egyszerű, iskolázatlan, rossz körülmények között élő emberek némiképp érthető indulatából fakad, idézünk agy professzort, egy társa­dalomfilozófust, aki éppen (a kiüeresedő művészet vé­'dolmében hivatkozik így a tudományra: „A mai napig nem képes senkisem megte­lelni arra, miért is akar az ember behatolni a világűr­be." A professzor úgy láts/.ik elfeledte, hogy mér a közép­iskolában hallott azokról a yakmerő, nemegyszer az életüket áldozó emberekről, akik így, vagy úgy, megpró­báltak elszakadni a Földtől, s repülni akartak. Nagyon sokan szörnyethaltak, az igaz. De meggyőződésem, hogy ha a szóbanforgó pio­Ifesszor manapság távolabb­Bernáth László Pannónia-72 Pannónia—72 cfmmel — mazásának első tapasztalatai, az Országos Szövetkezeti Ta- a szövetkezeti demokrácia nács védnökségével — ismét kérdései, a termelőszövetke­megrendezik a szövetkezeti zetek szociológiai problémái, szakemberek nemzetközi ta- a külföldi szövetkezeti moz­lálkozóját Harkányban. Eu- galom tapasztalatai. A talál­rópában ez az első Ilyen kozó résztvevői ez alkalom­jellegű szövetkezeti fórum, mai Szentlőrincre és környé­amelyet a TIT Baranya me- kére látogatnak el, ahol ta­gyei szervezete évről évre nulmányozzák a különböző megrendez a híres dél-du- típusú szövetkezetek és az nántúli fürdőhelyen. országoshírű Mecsektej Szö­A szövetkezeti szakembe- vetkezeti Vállalkozás műkő­nek III. nemzetközi találko- dését. zóját — a TIT most kibo- A haza5 és a külföldi szak­csájtott felhívása és tájékoz- embereknek lehetőségük nyí­tatója szerint — 1972. lik arra is_ hogy megtekint­augusztus 13. és 26. kozott sék a Szekszárdon nyáron rendezik meg Harkányban. sorra kerüió dél-dunántúli A kéthetes Program során mezőgazdasági és élelmiszer­neves hazai előadok veze é- ipar>kiállít|st, s részt ve­sével olyan kérdéseket vitat- ^ ' nak meg, mint az egységes gyének Budapesten, a borvi­szövetkezeti törvény alkal- lúgverseny programjában. Váljunk el ? Hetek óta külön aludtak már. Irma beletörő­dött, hogy valami véget ért közöttük. Kár, hogy egyre gyakrabban kimaradozott. Ha kér­dezte, ingerülten felelgetett, hogy talán neki is joga van egy kicsit, a saját életéhez. Rendben van szívem; de gondolkozz, hogy meddig mehet ez így? Ilyenkor mindig ezt mondta Irma. ö rohant haza a kutatóintézet­ből. A két kicsit a szomszédasszony hozta a bölcsódéből és az óvodából. A nagyobbik már egyedül járt haza a napköziből. Vacsorafőzés, mosás, takarítás. Irma is unta. „Hát mi vagyok én, rabszolga? Vagy kiöregedett csataló?" A fürdöszobatükör elótt nézegette a testét. Soha senki nem gondolta róla, hogy három gyereket szült. F.gy csepp súlyfelesleget sem talált ma­gán. Alakját megirigyelhették volna a gimna­zisták is. „És elvégre, mindössze 29 éves va­gyok." Károly öt évvel volt idősebb nála. Amolyan strandfiú. Az expander és a súlyzók épp úgy a programjához tartoztak, mint mostanában a kimaradozás. Ha hazajött, csak úgy odavetette, mint ma is: — Szevasz. Van valami vacsora? Irma tálalt. Károly evett. Rendszerint, szót­lanul. Így ment már hetek óta. — Valami bajod van, Karcsi? — Nekem? Ugyan fiam. E«te Károly az úgy szélére ült — Irma, szóval... Figyelj rám — és a nő nyaka alá csúsztatta a kezét. Az asszony olda­lára fordult, kezéhez törleszkedett. Puhán meg­csókolta a tenyér fölött a férfi ütőerét. Károly érezte szája nedvességet. Belezavarodott a mon­datba. Csak érezte, hogy a vér szivattyúerős lökésekkel tör előre. Irma lehúzta Károly fe­jét, Károly a dereka alá nyúlt... Károly rágyújtott. Felhúzódzkodott az ágy támlájához. Lecsúszott róla a takaró is. Irma visszabújt az ágyba. Tekintete tisztán csillogott, úgy érezte, hogy most már képes tárgyilagosan gondolkozni. — Nézd, Irma — kezdte kis szünettel újra Károly. — Tudod, hogy én szeretlek... Tényleg. Meg a gyerekeket is. De ez már nem a régi. Irma ránézett. Talán életében először gyűlölt. — Hogyhogy? Csak nem kívánod, hogy Gá­borral albérletbe menjek? Ti meg, ellehetnétek a mamánál. — öten egy szobában? Ti meg ketten, a két szoba, hallban?!... Sose volt valami nagy szo­ciális érzéked. — Most kezded a cirkuszt? — csattant fel a férfi. — Semmilyen cirkuszt nem kezdek. Azt meg sem kérdezted, én akarok-e egyáltalán válni? Csak a döntéseidet közlöd. Mit érdekel téged a más élete ... Mindig megfutamodtál a nehézsé­Oj, ismeretlen érzés. Megborzongott tőle. Mel- gek elől. Meg se próbáltad, hogy valami |kl­lette feküdt egy férfi. A férje. Nyolc éve. Min- utat keressünk. dennap együtt feküdtek le, együtt keltek. Most, ha ránéz, mégis annyira idegen. Egy más. Egy ismeretlen ember. Néhány perce még szinte extázisban ölelték egymást. Károly az első érintésre feledte a „nagy jelenetet". Most hi­deg. Kíméletlen hangon rákezdi: Károly nem nézett sehova. Nagy gonddal — Dehogynem. Próbáltam. Nem birom, vagy nem akarom tovább. Irmán végigfutott a remegés. „Nem bírja to­vább, nem akarja tovább. Erre tényleg nincs mit mondani." — Hát jó. Azért egy nap gondolkozás!, időt fújta a füstöt. És Beára gondolt. Talán nem is csak kaphatok. — És elmosolyodott, jobb nő Irmánál. De mégis. Ahogy megszólal. Károly megkönnyebbült. Viharra, sirógörcsre Felhúzza picit a szemét! Es soha sem veszek- is elkészült. Nyolc évig élt Irmával, és annyira szik. Pihenés mellette minden perc. Irma pjeg- sem ismerte, mint egy munkatársát. szólalt: — Mi nem a regi? — s meglepődött nyugodt hangjától. — Hát, ez az egész. A mindennapok. Az es­ték. A 'harminc rossz között, egy jó. Nem elő­nyös ez az arány. — Arányban gondolkozol? Mit akarsz esi-, nálni? — Nézd, Irma ... Arra gondoltam ... öööó ... váljunk el. — Es a gyerekek? órájuk nem gondolsz? — De. Ügy szeretném, ha a fiú velem marad­na. És a két lány veled. Neked is jobb lenne, hidd el. — Ne győzz meg! És a lakás? Károly korán kelt. Hétre ment a laboratóri­umba. Irma még meg is csokolta bucsúzouK — Szóval, este válaszolsz, ugye? — Persze — felelte Irma. Délután Károly levelet talált az asztalon: „Döntöttem. Igazad van szívem. Ez így tény­leg nem mehet tovább. A kicsiket hatra hozza haza Manci néni. Ma még a fridzsiderben meg­találod a vacsorájukat. Katinak adjál hashajtót, Zsuzsinak kend be az arcát, sarga kenőccsel. (A fürdőszobaszekrenyben!) Gábornak csinálj va­lamit vacsorára. Hogy mit? Találd ki! Haza­költöztem a mamához. Hát jól van, szívem. — Váljunk el! Csók Irma." Regős Isiváo

Next

/
Oldalképek
Tartalom