Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-12 / 293. szám

t VASÁRNAP. 1071. DLCEMüEli 12. Külpolitikai REFLEKTOR A körülmények részletesebb vizsgálatából félreérthe­tetlenül kitűnt, hogy a németközi egyezményeknek a meg­előző hét szombatjóra kitűzött parafólása azért maradt el, mert az amerikaiak „beletapostak a fékbe" A washing­toni halogató taktika ..ajánlására" utasította Klaus Schütz nyugat-berlini kormányzó polgármester Ulrich Müller szenátusi irodai igazgatót, a nyugat-berlini küldöttség ve­zetőjét, egy héttel ezelőtt, hogy a megegyezés ellenére menjen vlsszia az NDK fővárosába, és terjessze elő a szenátus új, meghökkentő követeléseit. Amerikai halogatás Az amerikai halogatás közvetlen összefüggésben volt a NATO múlt heti miniszteri tanácsülésével. 8 a tanács­kozásokról kiadott közlemeny tanúsítja, hogy a NATO mostani ülésszakán még nem akar behatóan foglalkozni az európai biztonsági konferencia problémájával. Azaz az Egyesült Államok kormánya leghamarabb csak 1973-ban tartja elfogadhatónak a konferencia összehívását, hivatkoz­va arra, hogy csak a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyol­dalú megállapodást véglegesen életbe léptető jegyzőkönyv aláírása utón kezdődhettek meg a többoldalú előkészületek. A pozitív európai fejlemények ellenére, a „nyugat­berlini fék" hatására halogató döntést hozott a brüsszeli tanácskozás, bár Franciaország és más NATO-országok — a norvég, a dán, az izlandi, és jó részt a belga, az olasz — küldöttségek szerint ls már 1972-ben létre jöhet a tanácskozás. A francia kormány álláspontja: úgy lehet­ne legeredményesebben munkálkodni az európai feszült­ség csökkentéséért, ha az európai biztonsági értekezlet aktív előkészítését részesítenék előnyben, a Közép-Euró­pában állomásozó haderők csökkentésével kapcsolatos tár­gyalásokkal szemben. Az NSZK kormánya viszont nem helyesli, hogy már most „zöld fényt" adjanak az európai biztonsági értekezlet előkészítésének: a többség hajlott az amerikai irányvonal támogatására. A konfliktus megoldása: Bangla Deah A nemzetközi közvélemény figyelmének középpontjá­ban változatlanul a két nagy ázsiai ország, India és Pa­kisztán háborújával kapcsolatos események állnak. A katonai fejlemenyek a várakozásnak megfelelően alakulnak. Kelet-Pakisztán térségében óriási lendülettel nyomulnak előre az Indiai csapatok, míg Kasmírnál és a nyugat-pakisztáni—indiai tűzszünet! vonal mentén inkább állóháború bontakozott ki. Ennek kétségtelenül földrajzi okai ls vannak: Kelet­Pakisztán mintegy kétezer kilométerre van a minden szempontból nagyobb és erősebb Nyugat-Pakisztántól, és ez a kétezer kilométer Indiai területen húzódik. Kelet-Pakisztán a szó legszorosabb értelmében fel­szabadítójaként üdvözli az indiaikat, különösen azóta amióta lndtxa Gandhi ünnepélyesen bejelentette a Szabad Bengálla — Bangla Desh — hivatalos elismerését A la­kosság aktív és katonailag ls értékes segítséget nyújt azok­nak, akik azért küzdenek, hogy megszűnjön a brutális el­nyomás. amely eddig tízmillió embert üldözött el ottho­nóból. Azzal, hogy India elismerte a Bangla Desht, immár megváltoztathatatlan helyzetet teremt. Az indiai csapatok Dacra kapujában vannak: a Bangla Desh kormánya va­lószínűleg rövidesen elfoglalhatja helyét a fővárosban, és törvényesen képviselheti a 75 milliós kelet-pakisztáni nép, a tavaszi választásokon kifejezett akaratát. Ezután a tíz­millió menekült hazatérhet... A békás eszközök kudsros A hindusztánl háború beékelődött az ENSZ-közgyűlés közel-keleti vitájába, amely emiatt elhúzódott, és várha­tóan mára befejeződik. A főleg afrikai országok által elő­terjesztett javaslatot bizonyára elfogadják a küldöttek, és Izrael elutasítja, mint megannyi határozatot 1967 óta. Ezek után viszont igazolva látszik Szadat egyiptomi elnök, aki a múlt héten a Newsweek című amerikai lap­nak adott Interjújában kijelentette: ..Nem akarunk há­borút. de kimerítettünk minden lehetőséget az izraeli ki­ürítés elérése érdekében. Az a feladatom, hogy a békés eszközök kudarca után intézkedéseket tegyek az arab te­rületek felszabadítására, bármekkorák is legyenek az ál­lozatok". Arra a kérdésre, hogy mit szándékozik tenni az Egyiptom által megszabott határidő letelte után, Szadat azt válaszolta: „Azt teszem, amit bármely nemzet megten­ne területének felszabadításáért, mivel Izrael bezárta az ajtót mindenféle békés megoldás előtt. Ettől fogva az a feladatom, hogy minden áron felszabadítsam az egyip­tomi földért". Markovtts Tibor LEX Brazzaville A hivatalos baráti látoga­táson a Kongói Népi Köz­társaságban tartózkodó Lo­sonczi Pál, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Taná­csának elnöke szombaton befejezte kétnapos vidéki körútját és visszatért az ország fővárosába. Brazza­ville-be. Párizs Pompidou elnök vasárnap délután Indul Párizsból szu­perszonikus Concorde-repü­lögépen az Azori-szigetekre, hogy találkozzék Nlxon el­nökkel. A francia elnököt el­kíséri a találkozóra Schu­mann külügyminiszter, Gts­card d'Estaing gazdasági és pénzügyminiszter, valamint több magas rangú kormány­tisztviselő is. Belgrád Vasárnap Zágrábban osz­szehívták a Horvát Kommu­nisták Szövetsége Központi Bizottságát A KB-ülés na­pirendjén a JKSZ december 1-én és 2-án megtartott el­nökségi ülés határozataiban, valamint Tito pártelnök ott elmondott beszédében fog­laltak megvitatása szerepel. Tel Aviv Hírügynökségek egybehang­zó jelentése szerint tűzpár­baj volt szombaton délelőtt a Szuezi-csatorna középső zónájában izraeli és egylp­toni katonák között, össze­csapásról részletek nem Is­meretesek. Washington Az amerikai képviselőház óriási többséggel jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely 1973. április 30-ig teljhatalmat biztosít Nlxon elnöknek az árak és bérek feletti ellenőrzésre. Közel-Kelet és Hindusztán kérdése az ENSZ-ben Márható Daoca eleste # New York (MTI) Miközben szombaton a szó­lásra jelentkezett utolsó ki­• ÜJ Delhi (PTI, Reuter, AFP) A PTI indiai hírügynök­Üti '3: SUSSTSr sreSS! tette ki álláspontját a közel­keleti helyzetről az ENSZ- ^f^országa a köveS hó-' közgyűlés üléstermében, az b°gv Lliesftase Le Sí *a ^folyosókcHi matak a itayosókon ^tózas tűzszünetl felhívására: Először is. az ENSZ kény­Befejezte munkáját a LEMP VI. kongresszusa Edward Glerok a párt első titkára Kádár János hazautazott # Varsó (MTI) A Központi Bizottság Szombaton befejezte mun- megválasztotta a Politikai káját a Lengyel Egyesült Bizottság 11 tagját és 4 Munkáspárt VI. kongresszu- póttagját, a KB 11 tagú tik sa. A központi beszámolók kórságát és az 53 tagú Köz­alapján az ország jelenének ponti Ellenőrző Bizottságot, és jövőjének kulcskérdései- A LEMP új Politikai Bi­ről folytatott vitában a ta- zottságának tagjai: Edward nácskozás 1815 küldötte kő- Gierek, Edward Babiuch. zül több mint 1300 kifejtet- Henryk Jablonskl, Mieczys­te véleményét. 733-an szólal- law Jagielski, Plotr Jaro tak fel a plenáris és a bl- szewlez, Wojclech Jaruzels­zottságl üléseken, több mint ki, Wladyslaw Kruczek. Ste­600-an pedig írásban nyúj- fan Olszowskl, Franclszek tották be felszólalásukat. Szlachcic, Jan Szydlak, Jó­A kongresszus módosításo- zef Tejchma. kat hajtott végre a párt A kongresszus zóróülesé szervezeti szabályzatában, szombaton pontban 12 óra­Ezek fokozott követeimé- kor kezdődött. A küldöttek nyeket támasztanak a párt- viharos tapssal, óriási lelke­tagokkal szemben sedéssel üdvözölték azt a be­A kongresszus az előző ki- J^F £??£ lencven tagú Központi Bi- Lí^lett ENSZ-székházhan és a din- erovel s'-emoen, es uacca ei- zottság helyébe 115 tagút k • _ , • lomácial missziókon a! indo oste bármelylk Pillanatban választott. Az új KB tagjai A vezető párts^ryek ösz­lomaciai misszioKon az inao a ím. —vu közül 71 en ezl}ttal először szetételének ismertetése után kerültek be a párt legmaga- Edward Glerek mondott zár. sabb vezető testületébe. A «zöt. KB póttagjainak száma: 93. — Az újonnan megvá­A LEMP VI. kongresszu­sán megválasztott Központi ££ . BlZO"Sr?g n^tmét ^ bíztak meg, hogy megtartott első ülésen ismét nevükben kötizönetet mond­Edward Giereket választót- jak ^ me^bízataséru amelyet kaptunk. Szeretném, kifejezni hálámat ezért a bi-' szavazatgyűjtést folytattak a BT-határozat következetes „„„,»„„ érvényesítését sürgető 18 ha- ^ v^za ILpa­SREMBE^SEN JtTbe ^ML.^^A ellenjavaslat mellett. A színfalak mögötti manő- tánba; és harmadszor, esz­verezéssel Izrael támogatói- közöljön ki tárgyalósokat a nak sikerült elérniök, hogy pakisztáni kormány és Ke­a közgyűlési szavazást hétfő let-Bengália választott kép­délutánra halasztották. A közel-keleti vita hátte­rében, de nagyon is a flgye­vlselől között. Kelet-pakisztáni beszámo­lók szerint a pakisztáni csa­patok képtelenek komoly el­lem középpontjában folyta- ™á .f ÍIu ". T •Ódnak « k«n*..ltírfók ar lenallást kifejteni az indiai —pakisztáni konfliktus ügyé ben teendő lépésekről. Híva erővel szemben, és Dacca el­várható. A UPI legfrissebb jelentése szerint 5000 indiai talosan még senki sem kértL f&^S^into^ r>. . A/, rr, / ,, délután támadást intézett a Biztonsági Tanács ujabb pakisztáni állások ellen ülésének összehívását, de Dacca külvárosaiban, megfigyelők csaknem bizo- Az Üj Delhi kormány szó­nyosra veszik, hogy erre még elmerte, hogy a . . ... , , Kasmírban folyó harcokban szombaton éjjel, vagy vasár- az indiai fél súly09 veszte­nap sor fog kerülni. ségeket szenvedett. ta meg első titkárává. A két német állam és az NDK­Nyugat-Berlin egyezményei # Berlin (MTI) A Berlinben és Nyugat­Berlinben szombatra aláirt három egyezmény szövege egyértelműen arra utal, hogy a Német Demokrati­kus Köztársaság állami ha­tárai továbbra is biztosak és szilárdak maradnak, mind az NSZK és Nyugat­Berlin között lebonyolítan­dó tranzitforgalom, mind pedig a nyugat-berliniek NDK-ba való belépése vo­natkozásában. Általános szabály maradt, hogy azok az NSZK-beli állampolgá­rok. illetve állandó nyugat­berlini lakosok, akik "az NDK területére belépnek, vízumot, kötelesek igényelni az NDK illetékes hatóságai­tól és útjukat csakis akkor kezdhetik meg, ha a vízu­mot már beütötték érvényes úti okmányukba. Az egyez­mények azt is kimondják, hogy azokra az NSZK-beli és nyugat-berlini lakosokra, akik az NDK-területén tar­tózkodnak. a Német Demok­ratikus Köztársaság törvé­nyei érvényesek. | Ami a nyugat-berlini lakosoknak az NDK­ba való belépését illeti, az egyezmény szerint a nyu­gat-berlini polgárok egy évben összese 30 napot tölthetnek a Német De­mokratikus Köztársaságban. Ezt egyszerre vagy több alkalomra felosztva ls lgény­bevehettk. Sürgős családi esetekben, vagy emberies­ségi okokból a 30 napos kontingens igénybevétele utón ls kaphatnak hatarát­lépési engedélyt. A Német Demokratikus Köztársaság Nyugat-Berlinben öt irodát állít fel. egyenként hat-hat főnyi személyzettel. hogy ezek intézzék a beutazási engedélyek kiállítását- A nyugat-berlini szenátus fe­lelős az Irodák biztonságáért és az ott folyó munka za­vartalan biztosításáért A látogatáshoz autót azok vehetnek igénybe, akik be­tegek, testi fogyatékosak, akik háromévesnél fia­talabb. saját gyermekükkel utaznak, végül akiknek úti­célja több m'nt száz kilo­méterre van Nugat-Berlln­től. A nyugat-berlín'ek az egy napra szóló vízumért öt márkát, minden más ví­zumért 15 márkát tartoznak fizetni. Egynapos látogatás esetén nem, több napos beutazásnál viszont jelent­kezni kötelesek a népi rendőrség legközelebbi őr­sénél. O Az enklávék terület­csere útján való ren­dezéséről kötött szerződés szerint az NDK 17,1 hektár­nyi területet átad Nyugat­Berlinnek. viszont 15.6 hek­tárnyi olyan területet kap, amely eddig Nyugat-Berlin­hez tartozott. A területvesz­teségért kárpótlásul a nyu­gat-berlini szenátus négy­millió márkát fizet az NDK kormányának. Steinstüc­ken-t a legnagyobb nyu­gat-berlini enklávét ezentúl szélesebb út fogja összeköt­ni Nyugat-Berlin többi ré­szével. O Az NDK és az NSZK kormányának szerző­dése értelmében az NSZK és Nyugat-Berlin közötti tran­zitforgalomban az NDK fel­ségterületére belépő szemé­lyek a szükséges vízumot közvetlenül az NDK határai­nál kapják meg. Csoportos utazásoknál az összes részt­vevők részére elegendő egy engedély. A teherforgalmat általában leplombált gépko­csikkal bonyolítják le. A sze­mélyforgalomban az ellenőr­zés a személyazonosság meg­állapítására szorítkozik. Az egyezmény kimondja, hogy visszaélések gyanúja esetén az NDK hatóságainak joguk van szigorúbb ellenőrzésre is. Ha visszaélés történik, a tet­tesre pénzbüntetést róhatnak ki, de komolyabb esetben őrizetbe is vehetik. Az őri­zetbevételről az NDK ható­ságai a lehető leghamarabb tájékoztatják az NSZK ha­tóságait Mindenfajta vitás kérdés rendezésére a két fél közös bizottságot alakít, amelynek vezetője a két közlekedés­ügyi miniszter egy-egy meg­bízottja. Ha a bizottság nem tud megegyezni, az ügyet a két kormány elé terjesztik. Üthasználatl díj, útjavítási költségek és vízumkiadás fe­jében az NSZK kormánya évi 234,9 millió márka pau­sálé-összeget fizet a Német Demokratikus Köztársaság­nak. A két fél 1975 első fe­lében felülvizsgálja a fize­tendő pausálé nagyságát. zalomért is, amely engem a KB első titkárának tisztébe juttatott — mondotta záró­beszédében Edward Gierek, s hozzátette: tudjuk, mek­kora felelősség hárul ránk. milyen nehezek feladataink. Nem fogjuk kímélni erőin­ket, hogy ezeket a felada­tókat teljesítsük A Közpon­ti Bizottság a közeljövőben külön ülést tart, kimunkálja a VI. kongresszus határoza­tainak részletes végrehajtási tervét, és a legközelebbi időszak munkatervét A küldöttek egyhangúlag elfogadták a kongresszus záróhatározatát, amelynek szövegét a zárt ülésen is­mertettek és később hozzák nyilvánosságra. A kongresszus határozatot hozott az európai béke és együttműködés kérdéseiről. A LEMP újonnan megvá­lasztott Központi Bizottsága szombaton délután, Varsó­ban fogadást adott a kong­resszuson részt vett külföldi pártküldőtség tiszteletére. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a LEMP kongresszusán részt vett magyar pártküldöttség veze­tője, Komócsin Zoltán, a PB tagja, a KB titkára, a küldöttség tagja szombaton este hazautazott Varsóból. Dotációk az ésszerűség mérlegén AZ ÁLLAMI támogatásokról, köztük a dotációkról, a köznapi beszélgetésekben már-már természetes elítélően szólni; Job­bára tévedésnek, hibának minősíteni Ahhoz, hogy az állami támogatásokat megítélhessük, mindenekelőtt arra kell utalnunk, hogy a modern gazdaságirányí­tás világszerte — társadalmi rendszerek­től függetlenül — eszköztárába illesztette bizonyos tevékenységek pénzügyi preferá­lását. Közelítsük gondolatsorunkat a ml sajá­tos körülményeinkhez, amelyek a nemzet­közi összefüggésrendszerbe ágyazva nem ls annyira egyediek, mint gondolnánk. Az iparilag gyorsan fejlődő, s a korszerű gaz­dasági szerkezetet most kialakító kis or­szágok — ahol a fejlesztési tőke is. a belső piac is mérsékelt —. általában erő­teljes központi támogatásokkal ösztönzik az exportot, ez ugyanis a fizetési mérleg jellegzetesen krónikus hiányából, más szó­val: a fejlődés szaí-adatlan importigényé­ből logikusan következik. Ez a tendencia — a nemzetközi elemzéseik tényei szerint —, Dániában, Norvégiában, Görögország­ban, Magyarországon egyaránt általánosan kimutatható. Mindez voltaképpen csak annyit bizo­nyít — érvelésünk sem célzott egyebet —, mint hogy érzékeltessük: a támogatáspoli­tika nem ítélhető meg egyszerűsített logi­kai kerekítésekkel, „jó" és „rossz" jelzők­kel. Közelebbről vizsgálódva most már, ha­zai központi támogatásaink voltaképpen három csoportra oszthatók: a termelési, a fogyasztási és az exporttámogatásokra. Összegezve, egyetemleges érvénnyel nem jis lehet megbízhatóan értékelni ezeket az egymástól annyira különböző gazdasági, támogatási folyamatokat, hiszen van köz­tük olyan, amely egyértelműen kedvező­nek, sőt nélkülözhetetlennek minősíthető, s van olyan is, amely hangsúlyozottan ideiglenes jellegű, mert tartósan hátrányos a népgazdaság számára Érdemes — szemléltetésül — kiemel­nünk az állami támogatások szövevényes rendszeréből a fogyasztási dotációkat, az úgynevezett fogyasztási árkiegészítést Nos. bár ebben is egész sor különböző indítékú folyamat keveredik, a végeredmény úgy foglalható össze, hogy a tervszerű, folya­matos életszínvonal-emelés pillanatnyilag nélkülözhetetlen pénzügyi feltételrendsze­réről van szó. Ahhoz, hogy a tőkés világ­piac évről évre gvorsuló inflációié ne gyűrű z-ék át hozzánk « vls70nvis«0s ár­stobll'tás' áttörő. e-ŐW-s árf^h-J'ó hatá­saival. iel-mtős dotá-'-'k-a. kM»a'gve'é-l támogatásokra van grtlks*g. Nézzük mind­ezt a tény i-k t"kréh-n: n fozya-z'ás' ársta­hllizálás költségvetési hatása (az imoort­átgyűrűzést és a belföldi tényezőket együt­tesen számítva), 19fi9-ben 780 millió fo­rint volt. 1970-ben elérte nz 1400 miUió fo­rintot, az idei terv pedig már 1995 millió forinttal számolt. Talán nem árt mindezt a fogyhat ók, a vásárlók nézőpontjából kéz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom