Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-13 / 163. szám

KEDD, 1971, JÜLIUS IS. Kísérleti borpince Plevenben megnyílt a Bolgár Szőlészeti és Borászati Intézet kísérlett borpincéje. Itt a tervek szerint az összes borászati műveleteket elvégzik: feldolgozzák a szőlőt, mustot, majd bort készítenek, a bort stabilizálják, lefejtik és palackozzák. A pince fő feladata, hogy segítsen az intézetnek az új borfajtákkal folytatott kísérletekben — hiszen az intézetnek és fiókintézeteinek ültetvényein 1600 fajta szőlőt termesztenek. A pince évente ezer toivna szőlőt ls fel tud dolgozni. Már meg ls kezdték az első húsz borfajtával végzett kísérleteket. Jár-e háztáji föld az B. I. szegedi olvasónk azt szeretné megtudni, hogy mint családtag és egyedüli örökös, jogosult-e továbbra is husznáinl, illetve megtartani elhunyt édesanyja részére a termelőszövetkezettől használatra kapott háztáji földet. A háztáji föld használatára jogosultak körét és jogosultság-feltételeit a termelőszövetkezeti törvény határozza meg. A törvény szerint a háztáji föld használata a termelőszövetkezeti tagokat munkájuk alapján illeti meg. A termelőszövetkezeti tag házastársak, külün-külön is — saját tagsági viszonyuk alapján — jogosultak a háztáji földre, ha az előírt munkájuknak eleget tettek. Ha a termelőszövetkezeti tag az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt (férfi a 65., nő a 60. életévét) elérte, ez időpontot közvetlenül megelőző évben végzett munkája alapján megállapított mértékben jogosult a kijelölt háztáji földre. Az idevonatkozó rendelkezések szerint, ha a tagsági viszony haláleset miatt szűnik meg, az elhunyt örökösét megilleti a tag részére kijelölt háztáji földjén abI. KERÜLET Házasság: Nagy Imre és K«r>pau-Tóth Ilona, Csobén László ••s ayörfl Éva, dr. Palásti (lébor és Dell Elvira, Lovászi István os Várnai Erzsi'bei. Masa István és Tóth Magdolna Etelka, Misik Péter és Kunstar Marta, Wlegand Gyula és Rózsa Eva. Olár Péter és Kiraclmcr Katalin. ,loo Lajos <s Köhler Magdolna, Rákos István és Farkas Rozália, Kiss László és Kiss Edit. Ökrös Árpád és Kiss Erzsébet. Szabó György és Vecsernyés Mária, Annus Andor és Marczls Zsuzsanna, Kozma Mihály és Rovó Ilona, Ugrt Ferenc és IIunyadvárl Eva, Kern Ferenc és Majláth Etelka, Kaufmann István és Majláth Ágnes, Somogyi Béla és Császár Terézia, Barna Ferenc és Bencze Katalin, Tóth István és Lévay Ildikó, Galiba Mihály és Szekér Márta, Dávid László és Hoffer Márta, Molnár Sándor és dr. Uerezvai Rózsa, Kádár József és Kovács Edit házasságot kötöttek. Születés: Matyasovszky Ernőnek és Csapó Erzsébetnek Zsuzsanna. Szőke Bélának és Koosis Máriának Tamás, Antal Ferencnek és Tóth Klárának Ferenc, Kazal Gézának és Argyelán Ilonának Anikó, Bakos Jánosnak és Fazekas Ilonának János, Molnár Albertnak. és Daka Idának Anita, Csengődi Sándornak és Jenci Ilonának Attila Csaba. Buruzs Józsefnek és Bálint Hajnalkának Tamás Norbert, Bödő Tibornak és Mczőfl Juditnak Judit Ildikó, Búza Györgynek és Kazárt Margitnak Virág Anikó. Katona Józsefnek és Kovács Erzsébetnek Attila, Rózsavölgyi Istvánnak és Terhes Máriának Andrea Rita, Németh Sándornak és Berzúk Ilonának Mónika Edina. Farkas Józsefnek és Ordögh Ilonának Ilona, Fekete Istvánnak és Temesvári Máriának Ildikó, Koch Antalnak és Katona Etelkának Taimás Antal, Hayfron Willtam Wilíridnek és dr. Kiss Ágnesnek Ágnes Eszter, Gyuris Jánosnak és ÖtottKováes Juliannának Noémi Katalin, Kisguczl Mihálynak és Detkl Irénnek László Mihály, Nagy Lajosnak és Szúnyog Irénnek Péter Lajos, André Jánosnak és Szabó Ilonának Barbara, Miklós Istvánnak és Mihály Almának István. Dömötör Györgynek és Kovács Katalinnak Gyöngyi. Vlncze Bélának és Domahldy Teréziának Béla. Németh Jenőnek és Török Rozáliának Krisztina Rozália. Pélfi Györgynek és Márta Máriának Terézia, Tlralla Ferencnek és Majoros IbolyaAnyakönyvi hírek nak Tünde Ibolya. Márta Jánosnak ós Vidéki Honának Katalin, .Jakus Györgynek es Fődi Mártának Anlko, Lengyel Károlynak és Szunyi Klárának Zoltán, Szabó Istvánnak és Bata Piroskának Tünde. Tóth Jánosnak és Szántó Erzsébetnek Tamás Kálmán, Telszlcr Antalnak es Harmath Máriának Tamás Antal, Péter Sándornak és Szabó Máriának Andrea, Kovács Istvánnak és Hegyes Máriának István, Veszelinov Dánielnek és Markovlyev Ilonának Predrág, Sándor Ferencnek és Kovács Teréziának Mónika. Kiss Jánosnak és Kovács Margitnak Márta. Takáos Imrének és Adám Klárának Mónika Márta, Farkas Imrének és Varga Erzsébetnek Imre Lóránt, Németh Antalnak és Gyémánt Évának Tibor, Janka Bélának és dr. Várkonyl Agnesnak Tímea Ágnes, Klri Mihálynak és Meszes Olgának Andrea, Hábel Istvánnak és Kőszegi Ágnesnek Ferenc István, Gyuris Gézának és Bacsó Margitnak Anita Margit, Molnár Andrásnak és Tátrai Erikának András László, Király Lászlónak és Kovalik Klárának Attila László, Hajda Pálnak és Badényl Ilonának Tamás Pál, Radvánszkt Mihálynak és Dudás Terézlánuk Róbert. Daka Mártának és Lábodl Máriának Zsolt, Mihó Edének és Goda Juliannának Attila, dr. Csapó Zsoltnak és dr. Barthos Évának Szabolcs Endre, Szöjlősl Ferencnek és Csernl Annának Ferenc János, Rodenckl Antalnak és Finta Katalinnak Katalin, Plgniczkl Józsefnek és Mládl Máriának Mária F.illn. Ludányl Gyulának és Varga Annának Endre, papdl Andrásnak és Kondász Etelkának Ildikó, Naszradl Györgynek és Megyeri Annának Rita Annabella. Gundrum Kázmérnak és Slnton Veronikának Tibor, dr. Pap Jánosnak és Horesik Ibolyának János Iván. Amaczi Viktornak és Bfró Zsuzsannának Péter. Varga Istvánnak és Becsei Rozáliának Edina Rózsa. Rigó Balázsnak és Keresztes Ilonának Eszter Ilona, Gyuris Ferencnek és Szegvári Annának Eva nevü gyermekük született. Halálozás: Kovács Lajos Mihály. Latorcai Márton, Tóth Edzsébet. Juhász Lajosné Csúcs Anna, Ungi György, Sebestyén János, Molnár Károlyné Lele Ilona, Bakos István, Kirschteief Józsefné Pangert Ilona, Klspéter Ferenc. Enyedi Józsefné Róth Erzsébet, Szöllősi lstvánné Velemt Mária, Hrcska Istvánné Koczkás Viktória, Torma István, Rádl Dezső, Máté Imre, Dezső Sándor. Kovács Lajos, Tomlty György, Nógrádi Ferencné Tóth Julianna, Szélpál István. Gercsó Sándor, Jani Mihály, Hódi Imréné Lele Mária, Kovács Gyula meghalt, n. KERÜLET Házasság: Dr. Szabó Béla és HochstSdter Zsuzsanna, Monostori Antal és Eozó Maria Katalin. Bodrogi Ferenc és Bódi Etelku. Csikós János József és Pesti Mária Magdolna, Nádudvari Tibor és Tompái Etelka Lilla házasságot kötöttek. Halálozás: ökrös Jánosné Táborosl Erzsébet, Nagyiván József Vince, Vajger István, Pataki József, Nagy Bálint, Czérevics Sándorné Császár Terézia meghalt. ni. KERÜLET Születés: Alsó-Molnár Györgynek és Kovács Erzsébetnek Györgyi. Borbély Ferenc Bélának és Lauf Terézia Erzsébetnek Terézia, Tenkel Sándornak és Sanylna Angelinának Olga, Börcsök Szilveszter Györgynek és Krisztin Mána Rozáliának Olga Emese, Bárkányi Istvánnak és Korom /Inna Máriának Annamária, Ménesi Istvánnak és Mészáros Klárának Szilvia Klára. Szalma Sándornak és Szilágyi Anna Máriának Sándor, Tímár Antalnak és Klspéter Irénnek Katalin, Szabó Sándor Józsefnek és Rovó Juliannának Sándor Szilárd, Török Lászlónak és Urabély Máriának Tímea Ildikó, Juhász Gyuln Mihálynak és Kádár Irén Piroskának Irén Julianna, Lippai Istvánnak és Tóth Juliannának István. Takács Lászlónak és Pataki Adriennének Bence László, Bakó Zoltának és Hladinlczkl Ilonának Zoltán, Fantl Istvánnak (s Nagy Ilonának István, Orlei Tamásnak és Kiss Anna Máriának Andrea, Acsai-Varga Lászlónak és Kormos Mária Magdolnának Zsuzsanna, Kálmán Tibornak és Zákány Erz.sébetnck Tibor, Janzsó Jánosnak és Sebők Rozáliának Attila Szilveszter, Halász Józsefnek és Hegedűs Matildnak Rita Hajnalka, Terhes Ferencnek és Kiss Erzsébetnek Erika nevü gyermekük született. Halálozás: Bunda Péter. Makra Imre, Szolnoki István, Hudák Anna, Horváth-Zslkó András. Mai őrfalvi Mózesné Horváth Julianna, Sándor László György, Filák János, Pap Vilmos, Pap 11 Pálné Szél Terézia, Balla Illés meghalt. ban az évben végzett, meg nem térült munka és befektetés ellenértéke. Az ellenérték helyett az elhunyttal közös háztartásban élt örökös — a termelőszövetkezet vezetőségének hozzájárulásával — a gazdasági év végéig a háztáji föld használatára jogosult lehet. A rendelkezések szerint a termelőszövetkezeti tag halála esetén — az elhalálozás évétől függetlenül — a további évekre is csak az elhunytnak olyan házastársa tarthat igényt háztáji föld használatára, aki nem tagja a termelőszövetkezetnek, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, vagy tartósan munkaképtelen, vagy törvényes tartási kötelezettség alapján mást eltart. Olvasónk a fent ismertetett rendelkezésekre figyelemmel — legfeljebb az elhalálozás évére — kérheti a termelőszövetkezet vezetőségétől a meg nem térült munka és befektetés ellenértékét, illetve a háztáji föld használatához a hozzájárulást a gazdasági év végéig. Ezen túlmenően háztáji föld további használatára irányuló igényének teljesítésére nincs törvényes lehetőség. Dr. V. M. 0 kukorica karrierje Amikor Kolumbus Kristóf 1492-ben Kubában először pillantotta meg az ember magasságú, széles levelű növényt, aligha gondolt arra, hogy a kukorica bevonul a mezőgazdaságba, s ott példátlan karriert fut be. Mint érdekes ritkaságot hozta magával nagy útjáról, s eleinte valóban csak a botanikuskertek érdklődtek iránta. Bár Kolumbus állította, hogy a kukorica jó ízű, ezt nemigen hitték el neki, hiszen embereivel együtt a hazafelé vezető úton éhséggel küszködött, s az éhség köztudottan a legjobb szakács. Az amerikai őslakosságnak azonban kedvenc tápláléka volt, s mindenütt, ahol a gyarmatosítók amerikai földre léptek, ott találták a kukoricát; a spanyolok Mexikóban, a franciák Kanadában, az angolok Virginiában. És ez sokáig igy is maradt, az amerikaiak hosszú ideig nem váltak meg kedvelt kukorica kenyerüktől. George Washington, amerikai elnökről tudjuk, hogy csak európai vendégek látogatásakor evett búzakenyeret Persze a kukorica karrierje csak közvetve indult el az asztaltól: mint a legértékesebb takarmánynövény hódította meg Európát, ahová 1520 táján került. Először Andalúziában termesztették, majd Spanyolországból Franciaországon és Olaszországon át DélkeletEurópába is eljutott. 1574ben az Eufrátesz völgyében is kukoricát kezdtek termeszteni, s ezzel az új növény befejezte világkörüli útját. Az évszázadok során a kukoricatermesztés Európa kedvező éghajlatú vidékeire összpontosult, így Magyarországon, Romániában és Jugoszláviában valóságos kukoricaszigetek alakultak ki. De rendkívüli alkalmazkodó képessége folytán a hűvösebb zónákba is eljutott: Tirol déli lejtőin 1300 méter magasan is megterem, sőt eredeti hazájában, Mexikóban 3500 méter magasságban is megtaláljuk. A kukorica további gyors elterjedésének feltételeit a modern hibridfajták meghonosításával teremtették meg. A mezőgazda számára ma már magától értetődő, hogy a hibridfajták hosszú listájáról választja ki a számára legcélszerűbbnek tűnőt A kukorica vetésterülete millió hektárokban mérhető, s a kiváló takarmánynövény hazánkban is a mezőgazdaság slágere lett. Magyarországon ezévben 1 325 000 hektáron terem kukorica, nagyobb t®; rületen, mint búza. „Gyémánt" a magyar ezüstből Kevesen tudják, hogy Magyarországon, a bodrogkeresztúri üzernbn alumíniumból „pirokoritet", a gyémánt keménységével vetekedő alumíniumoxidot állítanak elő. A karbidokkal megmunkálható anyag rendkívül sima, fényes lesz, s a koptatásnak mintegy ötvenszerte jobban ellenáll, mint az acél, kétszázötvenszer jobban, mint a porcelán, s ugyanolyan jól, mint a keményfém, avagy ismertebb nevén a vídia. Felhasználhatósága annál sokrétűbb, mivel olyan forgácsoláshoz is alkalmas, amelynél munka közben az esztergakés nem hűthető, így a gyémánton is túltesz. A 2,5 milliméternél kisebb átmérőjű színes fémhuzalok húzásához a pirokorit húzószerszámok a keményfémből készültekhez képest kétszeresháromszoros teljesítmény elérését biztosítják és ötszörös az élettartamuk. A tűzálló pirokoritból készült laboratóriumi tégelyekkel olyan hőmérsékleten (1600—1950 C-fok között) ls dolgozhatnak, amelyen a közismerten drága platinafémből készült tégelyek már elolvadnak. Természetesen az új anyagnak vannak „hibái" is, gyengéi közé tartozik például, hogy a fémekhez viszonyítva kicsi a hajlítószilárdsága, s nem bírja huzamosabb ideig a váltakozó mozgású igénybevételt. {Merényletek a levegőben és a földön 15. Levél a színhelyen Charles Bürke Elbrick, az Egyesült Államok brazíliai diplomáciai képviseletének 61 esztendős vezetője 1969. szeptember 4-én Rio de Janeiroi lakásán ebédelt és fél kettőkor fekete Cadillac kocsiján visszaindult a nagykövetség épületébe. Néhány száz méterre lakásától az autó elé kanyarodott az 1500-as Volkswagen. A kocsiból két férfi ugrott ki, egyikük kloroformos vattát nyomott Elbrick arcára, majd az elkábult diplomatát belökte a Volkswagenbe. A másik támadó arra kényszerítette a gépkocsivezetőt, hogy kocsijával nagy sebességgel induljon el egy közeli, beépítetlen erdős dombocskára. A gépkocsivezető tíz perc múlva merészelt visszatérni a lakott környékre, rendőrt keresett és a kiérkező detektívek társaságában ment viszsza az emberrablás színhelyére. A detektívek néhány pillanat múlva egy nagy borítékban elhelyezett levelet találtak az emberrablás színhelyén. A rövid, de rendkívül kemény hangú szöveg arra szólította fel a brazil kormányzatot — tömören, népelnyomó diktatúrának, kegyetlen katonai klikknek nevezte őket —, hogy azonnal bocsásson szabadon tizenöt politikai foglyot. A levélben közölték a tizenöt fogoly nevét és azt is, hogy melyik börtönben tartja őket fogva a brazil kormány. A levél részletesen foglalkozott a szabadon bocsátás megkívánt körülményeivel, megjelölve, hogy hol kell, vagy hol lehet átadni a foglyokat, még azt is előírták, hogy a kormány a rádióban és a televízióban milyen közleményben köteles bejelenteni a szabadon bocsátást. A levél egyébként nem hagyott kétséget afelől, hogy a feltételekről semmiféle tárgyalásnak nincs helye — egyik utolsó mondata így hangzott: „Értsék meg a katonai junta tagjai, a szemet szemért, fogat fogért ideje van". Több mint három napig • tartott, amíg a brazil kormány — amelyet egyébként az amerikai kormány igen erős nyomás alá vett Elbrick nagykövet életének megmentése érdekében — úgy határozott, hogy szabadon bocsátja a kért tizenöt foglyot. A foglyokat ezután repülőgépen Mexikóban vitték; a volt foglyok ott rögtön a nemzetközi sajtó képviselőinek kérdéspergőtüzébe kerültek. De még mielőtt bevonultak volna a repülőtér egyik nagy csarnokába, a brazil kormány különleges kérésére foto- és filmriporterek csoportja készített egész sor felvételt a repülőgépről leszállott egykori politikai foglyokról. A Rio de Janeiró-i hatóságok megrendelésére készített felvételsorozatot képtávírón azonnal Brazíliába továbbították; a brazil televízió adását megszakítva mutatta be a képeket. Néhány órával később Rio de Janeiro egyik külvárosában Tijucában, egy éppen a strandra tartó üres taxi vezetője az utcakereszteződésnél egy férfire lett figyelmes, aki hevesen integetett. Amikor a taxi megállt a sofőr felkiáltott: „Hiszen maga az amerikai nagykövet! Szegény fickó! Mi történt a fejével, mi az a ragtapasz a homlokán?" Valóban Charles Bürke Elbrick volt a taxinak integető férfi. A friss sérülés homlokán mindössze félórás volt, akkor ütötte be a fejét egy gépkocsiajtóba, amikor elrablói egyik autóból a másikba tuszkolták. A taxi a nagykövetség épületébe szállította, ahol azonnal megérkeztek a brazil rendőrség és kémelháritás emberei. Elbrick elmondotta, hogy elrablása után félórával magához tért a kloroform-kábulatból, megállapította, hogy rendkívül kisméretű egyszobás téglaépületben tartják fogva, amelynek ablakain színes függöny van és ez akadályozza a kilátást. Elrablói naponta többször is meglátogatták, megfelelő ellátásban részesítették és amikor az első étkezés után panaszkodott, hogy szivartárcáját lakásán felejtette, megkérdezték tőle, milyen szivart szív. Néhány perccel később két dobozzal hoztak kedvenc szivarmárkájából. Este megkérdezték tőle: óhajtja-e, hogy reggelre kimossák és kivasalják az ingét. Szabadon bocsátása élőtt már másfélkét órával megjelent az apró épületben az az ember, akit az elrablók vezetőjének tartott és közölte: „A brazil kormány szabadon bocsátotta azokat a politikai foglyokat, akiket megneveztek". „Most láttuk a televízióban, hogy az embereink már Mexikóban vannak, ön is szabad lesz nemsokára" — mondotta a férfi. Nem sokkal később bekötötték Elbrick szemeit és autóba ültették. A gépkocsi renkívüli sebességgel indult útnak, majd megállt és a bekötött szemű nagykövetet egy másik gépkocsiba tuszkolták be. Akkor ütötte be fejét a gépkocsiajtóba. Elrablói néhány perc alatt valahonnan ragtapaszt szereztek és a vérző karcolást leragasztották. Űjabb autóút következett, újra rendkívüli sebességgel. Majd a kocsi lassítani kezdett, valószínűleg ekkor értek lakott területre. Az autó megállt, egy férfi közölte a nagykövettel: „Itt most kitesszük magát az autóból. Negyedóráig maradjon ebben az utcában, aztán mehet, amerre akar". Kézenfogták, egy kapuhoz vezették a bekötött szemű Elbricket, aki még hallotta, hogy két kísérője futva a kocsihoz tart, felbúgott a motor és az autó elrobogott. Elbrick azonnal letépte szeméről a kötést, megállapította, hogy az utca, ahol szabadon engedték az Eduardo Ramos út — néhány pillanattal később a közeli utcakergszteződésnél meglátta a szabad jelzéssel közeledő taxit. (Következik: Elítélendő módszerek* NAPI KISLEXIKON a gyorsírásról A különlegesen rövid jelekből és rövidítésekből álló gyorsan jegyezhető írás beszédek, tárgyalások, diktált szövegek gyors rögzítésére alkalmas; görögből származó neve: sztenográfia. • Eredete? Cicero felszabadított rabszolgájának, Marcus Tullius Tironak jeleit használta az ókor és a középkor, amelyekkel a latin írásbeliség általános elterjedtsége idején szótagokat és szavakat rövidítettek. • Változatai? A modern gyorsírás betűírás. Két fő változata ismeretes: a geometrikus és a kurzív. Az angolul és franciául beszélő országok az angol Taylor-féle geometrikus rendszerű gyorsírást használják, amelynek elemei körök, ellipszisek, ezek egyes részei, rövid, hosszú vonalak különböző helyzetekben, amelyeket nem kapcsolnak össze — tehát nekünk ugyancsak ismeretlen jelrendszer. A kurzív rendszer kidolgozója a német Gabelsberger, lényege pedig, hogy a gyorsírási jelek összekapcsolásából áll, amely elsősorban a mássalhangzókat jelöli, a magánhangzókat csak közvetve (a szomszédos mássalhangzó vastagításával, sor fölé emelésével vagy sor alá, süllyesztésével, két mássalhangzó kötésének nyújtásával stb.). • Hazai írásrajták? Az első gyorsírásfajta hazánkban Gáti István „szaporaírása" volt a 18. század végén. A 19. századi reform-országgyűléseinken már parlamenti gyorsírók jegyeztek a Taylor-féle geometrikus rendszer Kovács Imrétől származó (1821) „magyarított" változatával. (A gyorsírás elnevezés Kovács Imrétől származik, a sztenográfia helyett.) Szélesebb körben a Gabelsberg-rendszer Markovits által átültetett változata terjedt el 1863 ulán. Közben még sokféle változat „divatozott", mígnem a Radnai Béla által egységesített gyorsírást fogadták el a Tanácsköztársaság idején. f

Sebesség? gyorsírás sebességét. a percenként leírt szótagszámmal mérik, irodai fokon 120—150 szótag a követelmény, beszedfokon 250—nél több.