Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-13 / 163. szám

KEDD, 1971. JÜLIUS 13. 3 Az egyetemi felvétel előtt Tanfolyam középiskolásoknak Tegnap, hétfőn reggel Vá. sárhelyen a Szántó Kovács János középiskolai kollégi­umban dr. Csákány Béla tanszékvezető egyetemi do­cens, a József Attila Tudo­mányegyetem tudományos rektorhelyettese megnyitotta azt a kéthetes bentlakásos tanfolyamot, amelyet a hát­rányos helyzetű gyerekek számára szervezett a Csong­rád megyei tanács művelő­désügyi osztálya és a szege­di tudományegyetem. A tanfolyamra mintegy 230 III. osztályt végzett közép­iskolás tanuló gyűlt össze Vásárhelyen, az ország négy megyéjéből. Csongrádból. Bács-Kiskunból, Békésből és Szolnokból; közülük ötvenen Csongrád megyeiek, hatvan­ötén szegediek. Ezek a fia­talok a jövő esztendőben egyetemre szeretnenek je­lentkezni, főként, matemati­ka, illetve fizika, kisebb számban pedig biológia vagy orosz nyelvű szakra. Mint Klukovits Lajos. a szegedi Bolyai Intézet ta­nársegédje. a tanfolyam ve­zetője elmondotta, ez a két­hetes oktatás szerves részét képezi annak a másfél éves rendszeres előkészítésnek, amelyben a tanév tartama alatt részesülnek ezek a fia­talok. Itt koncentráltan újabb ismeretek elsajátítása • ra nyílik lehetőségük. A ta­nulás hatékonyságát előse­gíti, hogy egészen kicsi, mindössze 6—7 fős csopor­tokban folyik az oktatás, a Szántó Kovács János kollé­giumban. valamint a város két középiskolájában, a Fran­kéi Leó Közgazdasági és Egészségügyi Szakközépisko­lában. valamint a Bethlen Gábor Gimnáziumban. Napi 6—7 órát tanulnak a tanfo­lyam résztvevői, ebből a délelőtti 4 óra előadás jellegű, de itt is a feladatmegoldá­sok állnak előtérben. Az elő­adások magas színvonalát az biztosítja, hogy zömmel a JATE oktatói, illetve főisko­lai és néhány középiskolai ta­nár tartja. Délutánonként egyetemi hallgatók vezetésé­vel 3 órás feladatmegoldó gyakorlatokra kerül sor. Az elsa.iótítandók között azok az anyagrészek szere­pelnek elsősorban, amelyek a felvételi vizsgák tanulsá­ga szerint a legtöbb gondot okozzák az egyetemre je­lentkezők számára. A szoro­san vett tanuláson kívül a tanfolyam résztvevői elláto­gatnak a JATE Kísérleti Fi­zikai Intézetének lézerlabo­ratóriumába. valamint a ki­bernetikai és az elektron­mikroszkópiái laboratóriu­mokba is, emellett vasárnap a csoport egyik fele Már­télvra. a másik fele Gyopá­rosra kirándul Reigl Endre Panoráma helyett Egy „fővárosi" megye gondjairól Ugyan miféle gondok le- központ nélküli községben, játos arculathoz: munkaszü­hetnek abban a megyeben. Városias életlehetőség légin- neti napokon 300 ezer fővá­amelyre a főváros közvetlen kább ott alakul ki, ahol az rosi lakos utazik ki a Duna­közeiről sugároza fényét és iparosítás önmagában is ur- kanyarba, illetve az aprán­gazdagságát, s amely a tér- banizál: Szigetszentmiklóson, ként felépített nyaralókba kép szerint úgy öleli át Bu- Százhalombattán stb. pihenni, dapestet, mintha nem akar- . , _ , ,. ... , na belőle adni az ország töb- A legutóbbi evekben vala- Alakossáfii szolgáltatást bi részének! Aki messziről meiyest csoKKent a oevan- többé_kevésbé megnvugtató­„„„ . „„„.,A„4 ,,„„,, dorlas Pest megyebe, noha e * "Z ^f ó.nl,^ a* albérletek ma is iszonyú- an elintézték úgy, hogy 70 vonatablakból. autoulesrol ... ., ., , , , , , , gyönyörködik változatos tá- an d'agák\ Egy mosokony- szazalek,g kisiparosok keze­jaiban. az talán alig tudhat hanak sokkal magasabb a be adtak. Mintegy 10 ezer sokkal többet róla. Csak ak- here peldaul Gyalon . iparengedélyek Frank Péter és társai kor ismeri meg jobban a mint Pesten. Az a tény, hogy 878 ezer lakossal számoló ** településen utcasorok Máma. Az ivóvízgond azon­„fővárosi" megyének, az or- vannak ma .s villany nélkül ban maii nyomja-nyugtala­szag e legnepesebb közigaz- ZJSZ&S&Z tzrT te ** * . ^^ S gatas, egységenek sok-sok ezrek petróleumlámpává! ^goldasa a tanaea terveiben gondját, ha a felszín alá is kénytelenek világítani - jo- meS " . ? , • J megelőzi. Hetven viztarsulat betekint gos elégedetlenséget valt. ki működik ielenleg ;imelvek A megye párt- te tanácsi a munkásokból. Kínzó hiány ^^ segitségel együtt ha. vezetői állítják ugyan, hogy a jó ivóvíz, általában gyen- masorsan 30 szazalékig ellát. Budapestből több előnyük ge a szociális ellátottság. jók jó ivóvízzel a lakossaRot. szármázik, mint hátrányuk, Több lakást kellene építeni ,. ., ,. •„ . . u Végezetül einezést kérünk ae aztan sorollak garmada- allami erőből. A harmadik , vi i 4 - -44 4 -j • oo az olvasottá azért, mert. nem val a probléma kat, s ugy ötéves terv ideien 26 ezer tűnik, mintha ezek jórészt lakást csináltak ugyan, en- a kirándulóhelyek szepse­Pest közelségéből nek azonban csak 8 százaié- geit A ™egradl eppen erednenek. Akkora itt a ka volt állami, a többi csa­társadalmi mozgás, mint se- ládi erőfeszítés gyümölcse, hol másutt. Mintegy 170 ezer Legtöbb hajlékot a Gaiga­munkás, alkalmazott utazik völgyében, vagyis a paraszti naponta a fővárosba te visz- vidékeken építettek, a mun panoráma nagyszerűségéhez azonban — úgy véljük — bárki könnyebben hozzáfér­het. mint az életnek kevésbé látványos, de érdekesebb sza. Mivel Budapest, munka- kásiakta községekben jóval doigaihoz­F. N. I. Az irodaház olyannak tet­szik, mint az a sült hal, amelyről leették a hűst. Csak a vastagabb szálkák jelzik, hogy mi volt, vagy mi lesz. A harmadik szint vasbeton­borításán öt ember dolgo­zik. Daru emeli fel hozzá­juk az anyagot. Két társuk a vázszerkezet tövében tart­ja a frontot. Frank Péter ke­ménykötésű férfi. Bal kezé­vel vízszintes irányban inte­get a daru kezelőjének, majd a hüvelykujját lefelé fordít­ja csukott tenyeréből. Egy olasz film jut az eszembe, amikor a maffia így jelzett emberének, hogy az ellen­félnek befellegzett. Frank jelzése igencsak ártalmatlan. Feilépkedünk a létrán a födémre. Bemutatkozás után diktálja a brigád névsorát: — Frank Pál — magyaráza­tul megjegyzi, hogy nem az ő nevét értettem rosszul, ha­nem Pál az öccse —, Fekete Pál. Csikós Antal, Juhász József, Bárkányi Mátyás. Körmendi István es Ungi Mihály. „PRÍMA EMBEREK" Ungiról elmondja, hogy hosszabb ideje betegeskedik a vállá­val, táppénzben van. Külön­ben mórahalmi lakos, s a brigád tagjai nemrégiben megáltogatták otthonóban. de amikor felülvizsgálatra jön Szegedre, akkor ö is meg­nézi a munkatársakat a ház­gyári építkezésen. A brigódvezetőről: balás­tvai születésű, 42 éves, hu­szonegy éve dolgozik az épí­tőiparban. amelyből hét évet Budapesten töltött, és tizen­három éve dolgozik a DÉL­erő-utánpótlása csökken, a kevesebbet, mert itt szükeb­körnvékbeli települések gon- ben mérik a pénzt. A negye­doskodnak utánpótlásról, dik ötéves terv — remélik Vonattal, busszal, HÉV-vel — javít valamit a helyze­teszi meg ez a hatalmas tö- ten: 36 ezer új lakásra szá­meg minden reggel és este a mítanak, amelyből állítólag gyötrelmes utat. Azért gyöt- már 8 ezer épül állami erő­relmes. mert lassú. Hivatalos bői. Jelenleg 323 személy jut kimutatások is vallják, hogy 100 lakásra a megyében ötven évvel ezelőtt gyorsabb (Gyálon 500-nál is több), öt. volt a MAV személyszállító- év múlva ez várhatóan 301 sa. mint ma. személyre csökken majd. Rendkívül dinamikusan Természetesen a megye szaporodik itt a népesség, ipara is fejlődik. Mivel Pes­ami alighanem azzal is ma- ten korlátozott az ipartele­gyarázható, hogy olcsóbbak pítte, sőt bizonyos üzemeket a telekárak te könnyebben kiutasítottak onnan, ez las- j videsen átadásra kerülő bé- befogadóképességű mélyhűtő megszerezhetők. A megye san. de határozottan érezteti késcsabai hűtőház lehetővé raktarak a nagyobb nyara­.1. inchre , ... teszi, hogy az evek ota tartó lohelyeken. vagy a vendegla­1 alkossaga tíz esztendő alatt hatasat a tovaros hataran stagnáias ulan idén egy ki- tóipari centrumokban épül­84 ezerrel nőtt, de van olyan kívül. A DCM, a Dunai Hő- lóról 1,5 kilóra növekedjek nek majd fel. A hűtőipar a községe, amely ebben az idő- erőmű, a Dunai Kőolajfino- i az egy főre jutó mireliteárü- közvéleménykutatások alap­fogyasztás. Az ipar idén ján — a második műszak 15 400 tonnányi gyorsfa- megkönnyítésére — az eddi­gyasztott árut hoz forgalom- ginéi többet fordít a csoma­Uf hűtőház Dunakeszin^ Több lesz a mirelite áru Dunakeszin elkészült Eu- holott legalább 5000-re len­rópa egyik legkorszerűbb ne szükség. A magyar hütö­hütöháza. A hűtőház, ame- ipar ezzel kapcsolatban az lyet az olasz Termomeccani- illetékes kereskedelmi szer­ca cég ..kulcsátadással" épí- vekkel ismételten tárgyaló­tett fel, hat nagy, egyenként sokat kezdett. Nagy gondot 1800 tonna befogadóképes fordítanak arra, hogy kiala­ségű tárolótérből áll. Az új kítsák az elosztódepók háló­létesítmény és a szintén rö- zatót is. Ezek a 10—20 tonna ÉP-nél. Balástyón saját háza van, tíz évvel ezelőtt építet­te, kétszobás, összkomfortos. Két leánya közül a nagyob­bik közgazdasági szakközép­iskolába, a kisebbik a hely­beli általános iskolába jár. Szereti a családját és meg­jegyzi: — Egyik gyerek is lehe­tett volna, de így sincs baj, hogy mind a kettő lány lett. — Hát igen, a lány az nem gyerek, csak a fiú, tartja a régies kifejezés. Az építkezés főmérnöke príma embereknek jellemez­te Frank Péteréket. Én szak­mai pályafutásuk felől ér­deklődtem. önmagáról így vallott a brigádvezető: — Megmondom őszintén, én valamikor napszámos ember voltam a falumban, bár apámnak 6 hold saját földje terült el a tanya kö­rül. A hat holdból azonban három sömlyékes legelő volt és csak három hold homo­kos terület számított termő­nek. Gondolhatja, hogy a családnak még a kenyerét sem biztosította a „birtok". Nyolc elemit végeztem, és csak jó húsz évvel ezelőtt adtam a fejem az építőipari pályára. Örülök. hogy így választottam, ha újból húsz­éves lennék, ha visszapereg­ne az idő, megint csak ezt a szakmát követném. Ebből már sejtheti is, hogy nem bántam meg. — Mit szeret az épület­szerelő szakmában? — A szabad levegőt és ön­magát a szakmát, a saját munkámat. A társaim is hasonló gondolkodású embe­rek. Egy se szédül, bírják a magasságot. Télen ugyan hi­deg van az épületeken, de még az is jobb, meg egész­ségesebb, mint valamelyik kormos, poros műhely. Ha jól megy a munka, a kere­set sem utolsó. Persze, a mi brigádunkban nem lehet la­zsálni. itt él az a szólás­mondás, hogy egy minden­kiért és mindenki egyért. A ke­HARM1NCEGY resetük MŰSZAKIG valóban elíogad­Munka Érdemrend ezüst fo­kozatával is kitüntették. Vál­lalásaik között nincsenek látványosságok: nem jár kö­zülük senki magasabb isko­lába, gyanítom, hogy ritkán megy a kollektíva együtte­sen moziba vagy színhazba, talán szépirodalmat is keve­sebbet olvasnak, mint a vá­rosi bérházban lakó kollé­gáik. Életkörlüményeik el­térnek a munkásátlagtól. A brigád fele Sándorfalván, a másik fele Balástyán lakik, egyedül Ungi mórahalmi. Így másképp zajlik le a hét­köznapjuk is: Reggel 4—5 óra között kel­nek fel, mert az autóbusz öt órakor dudál a sarkon. Az utazás fél óra, hatkor kezdik a műszakot. Visszafelé ugyancsak öt órakor indul­nak. Odahaza a ház körül, a kertben is akad tennivaló mindennap. S ez így megy napról napra, évről évre. Á munka is azonos, az életrit­mus is követi. A végered­mény mégis eltérő. Frank Péter felsorolja az utóbbi évek jelentősebb épitmé­nyeit, ahol ők voltak az épületszerelök: — A megyei tanácsháza, EMERGÉ gumigyár, tej­üzem, patyolat, a házgyár és most a házgyár irodaépü­lete. Lakóházat nemigen építettünk, zömmel gyára­kat, üzemeket. Egyformák ugyan, de mind más és más lett. A sze­gedi vál­lalat dol­A TETŐRŐL MESSZE LÁTNI közben megtízszerezte lélek- mitó Vállalat, a Csepel Au­számál. Érd ma 35 ezernyi tógyár — ha a többiről nem lakossagával lepén.vszerüen is szólunk — olvan hatal­elterült óriási települte, ahol mas ipari bázist jelentenek, elmaradott falusi körűimé- hogy még Pesten is érezhető nyek között élnek azok. akik vonzó hatásuk. Mintegy 40 napközben városi nagyüze- ezer budapesti szakmunkás, mekben dolgoznak te gon- műszaki érteimiségi, pedagó­dolkodásuk, igényeik is en- gus jár ki ezekbe az üze­nek megfelelő. Dr. Mondok mekbe dolgozni. A megye Pál megyei tanácselnök pa- iparában egyébként — a naszkodta, tavaly 80 kilómé- Pestre ingázókon kívül — ter hosszú vízvezetéket épí- 106 ezren dolgoznak, a me­tettek Érdre, de ez szinte zógazdaság észre sem vehető a több embernek ad megelhettet. mint 20 kilometer átmérőjű, Meg egy adat ehhez a sa­ba belföldön, 50 százalékkal golás fejlesztésére, többet, mint az elmúlt év­ben. Lényegesen nagyobb készletek jutnak exportra is. A nemrégen megvásárolt svéd csomagológéppel tet­Idén 40-50 féle gyorsfa- szetős kivitelű, egyadagos | ; ,4 .. ... ... , dobozokban arusitiak maid be. A hűtőipar valasztekat ^lan^ egyelőre mar nem akarja vő marha_ és sertéshús kész, bŐ;r.lte^.Ínkaí.b„fi".l:5 í.?! étel, a vagdalt hús, a pirí­szik. hogy a meglevő gyors­tott máj te a szalontüdő. A fagyasztott árufélékből ele- későbbiekben olyan csoma gendo kerulion az üzletekbe. „„,-,„„ ,,..„ .... „ Ennek azonban sokszor gat- ^anyagokban adjak majd pedig 94 ezer ját szabja hQgy keves a el a m>relitefélék egy ré­bolti mélyhűtő pult. mind- szet, amelyekben az etelek össze 2600 van az országban, íelmelegithetök. ható, három-négvezer forint havonta, de volt olyan hó­nap is. amikor ötezer körül kaptak. Az igaz, hogy ab­ban a hónapban harmincegy műszakot teljesítettek. El­mondott egy példát Frank Péter. Űj ember került kö­zéjük. és néhány nap után panaszkodni kezdett a bri­gádvezetőnek, hogy sokat kell dolgozni, más helyeken nem hajtanak úgy. Frank válasza igen tömör volt: aki pénzt akar keresni, annak nem lehet ácsorogni a mun­kahelyén. A jövevény a hét végén bejelentette, hogy nem bírja azt a tempót, és kilép a társaság soraiból. „Keres­sél más brigádot" — mond­ták neki sértődöttség nélkül. A brigád különben 1962 óta vesz részt a szocialista versenyben. Örömmel mond­ják, hogy eddig négyszer nyerték el a szocialista cí­met. s minden esetben kap­tak pénzjutalmat. A brigád minden tagja kapott már ki­tüntetést. Frank Pétert a gozói, de a városba ritkábban járnak be. mint a balástyai piacozó asszonyok. Tíz esztendeje szerelik a gyárak csarno­kait, épületeit Szeged nyu­gati iparkörzetében. Falu­juk is abba az irányba esik. — Képzelheti, magam is mennyire elcsodálkozom, amikor Szegeden járok, hogy mennyire megváltozott, mennyi lakóház épült. In­nen a tetőről odalátni a tar­jani lakónegyedre, a vízto­rony és a magas házak lát­ványnak is szépek. Én mint építőipari munkás mondom, hogy bámulatos ez a fejlő­dés. Későbbi beszélgetés során kiderül, hogy Frank Péter nem csupán az öccsét szer­vezte be a brigádjába, ha­nem édesapja is tőlük ment nyugdíjba, mint szocialista brigádtag. Ma is ledolgozza még a nyugdíjasoknak le­dolgozható penzumot a régi társak között. S csak ak­kor bosszankodik, ha elrom­lik a daru és nem jön fo­lyamatosan az anyag a te­tőre. Nézegetjük még a leendő irodaépület legfelső födém­jeit, és az éttermi rész szé­pen domborodó tetejét. Né­hol nem stimmelnek az il­leszkedések. Frank Péter azt mondja erre, hogy az ő dol­guk a hézagok kitöltése is Figyeljem meg, milyen simj és egyenletes lesz nemso kára. Mivel ők maguk is si­mán és egyenletesen dol­goznak hosszú évek óta együtt, és a főmérnök még nem talált kifogást utánuk, Gazdagh István

Next

/
Oldalképek
Tartalom