Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-20 / 67. szám

4 K70MRAT, 1971. MÁRCIUS a ualasztasi Kii törvényről Hódit a műszál Európa egyik legnagyobb kenderfeldolgozó vállalata a mintegy 6000 dolgozót foglalkoztató Szegedi Kenderfonó és Szövő Vállalat, a textilipar strukturális átalakításának megfelelően mindinkább előtérbe helyezi a korszerű, mesterséges szálasanyagok felhasználását. A következő években fokozatosan megötszörözik — a jelenlegi évi 250 tonnáról több mint 1300 tonnára növelik — a színes „műszalma-szövetek" készítésére alkalmas szintetikus műanyagfóliaszalag termelést. Az ok Ás 1970. rmI • MI • 1 issa-volgyi évi árvís — Híres énekes vagy: miért öltözöl rongyokba? — Máskülönben nem lennék hires! O A Vízgyűjtő terület felső részein lehullott csapadék hatására a Tiszán és mellékfolyóin kialakult — minden eddigi magasságot túllépő — árhullámok vize Vásárosnaménynál a Tiszában egyesült, A kis időeltolódással érkező árhullámok a Szamos torkolatának közelében még mintegy 10 cm-rel a nyilvántartott legnagyobb vízállásnál magasabbra emelték a Tisza szintjét. Amint azután az árhullám lefelé haladtában elborította a védtöltések közötti hullámtereket, veszített he_vességéből, habár megközelítette és egyes helyeken el is érte a korábbi maximumokat. A legmagasabb vízszint a Tisza e középső részén Szolnok körzetében alakult ki, ahol a'z árvíz telt medret talált, mert az áprilisi, május eleji, hóolvadásből származó vizek még nem vonultak le. Szolnoknál a felső-tiszai első árhullám május utolsó napján 909 cmrel tetőzött, 15 cm-rel magasabban az eddigi 894 cm-es legnagyobb vízállásnál. A második felső-tiszai árhullám már eredetileg is kissebb hozamokat szállított, ellapulása miatt nem érte el a májusi áruhllám magasságát. Szolnoknál június 23— 25-e között már „csak" 850 cm-re hágott, vagyis kereken 60 cm-rel volt alacsonyabb a korábbi értéknél. A vízállások viszonylag kedvező alakulása annak köszönhető, hogy a jobb parti mellékfolyókról, a Bodrogról, Sajóról és a Zagyváról nem érkeztek ebben az időben jelentősebb víztömegek. A Felső-Tiszán és a Szamos mentén kialakult helyzet alapján — a hidrotneteorológiai tényezők további kedvezőtlen alakulására számítva — a Közép-Tiszán is tartós védekezésre kellett felkészülni. Az alacsonyabb védvonal-szakaszokon nyúlgátakat építettek, s megindult a védekezési anyagok (homokzsák, homok, kő stb.) kiszállítása, készenlétbe helyezése. A hosszantartó magas vízállások kemény próbára tették a töltéseket. A kiszállított, részben nyúlgátépítésére szánt anyagokat zömmel az átázott, csurgó töltések megtámasztására, a töltések lábánál felpuhult altalaj leterhelésére használták fel. Tiszakarád és Tokaj belsőségében a feltörő fakadó vizek veszélyeztették az alacsonyabb fekvésű épületeket. Azok a hatalmas esők. amelyek a Felső-Tisza, a Iskola életközeiben Felnőnek a fiatalok Az idősebb nemzedék mindig hajlamos arra, hogy a fiatalokat gyerekként kezelje. tgy volt ez régen, s' úgy vélem nem lesz különben a jövőben sem. A felnőttek mindig nehezebben veszik észre másokban az emberré érés kiteljesedését. S amikor az iskolák tanulóinak mint fiataloknak a jogairól esik szó, többen kétkedve fogadják ennek komolyságát, s valahogy így válaszolnak rá: nem játszunk velük túl korán felnőttösdit? A diáknak csak egy dolga van: tanulni! Valóban, a legfontosabb feladat az iskolában ma is a tanulás. De, hogy az emberréválás folyamatában milyen érdekesen alakul a diákok sorsa, és mennyire elszalad velük is az idő — arra én is a napokban döbbentem rá! A napokban, midőn három szegedi iskola statisztikai adatait nézegetve rájöttem: e három intézményben közel félezer tanuló töltötte be a 18. életévét és április 25-én az urnák elé járulnak. Választópolgárok lettek és szavaznak a jelöltekre. Elgondolkozom. Visszapergetem az éveket, s valahol ott kötök ki: nem frázis az, hogy — gondjai ellenére — mások a mi iskoláink, miint a légiek. A „közel az élethez" jelszó sok-sok mindenre kötelezi a tanárt. Ilyenkor bukkan elő, hogy az iskolának nemcsak a szocialista munka és erkölcs stb. nevel őm ü hely éve kell válnia, hanem a szocialista élet demokratizmusának gyakorlóhelye is egyben. A marxizmus klasszikusainak gondolataiból idézek: a kommunizmus távlatában a marxisták az állam fokozatos elhalásával számolnak. Ez csak úgy képzelhető el. hu az állam munkájába már jóval előbb bevonják a dolgozókat, ha jártasságra tesznek szert a közügyek intézésének technikájában, és megszerzik az ehhez szükséges szakképzettséget. A dolgozókat tehát nevelni kell. s ennek kapcsán nyilvánvaló: a szocialista iskolának is feladata a közéletbe való bekapcsolódás igényeinek felkeltése a fia talokban. Az oktatási intézményeknek a maguk sipeciá lis módján és területén buzdítaniuk kell társadalmi tevékenységre, közösségi leiadatok elvégzésére. Az iskola tanulójának látnia kell a demokratikus elvek megvalósulását például az iskolai KISZ-szervezet tevékenységében, a tanárok vezetési módjában, s nem utolsósorban az isikola egészséges légkörében. E pedagógiai tevékenység felelősségére különösen szépen rámutat Lenin az alábbi mondataiban: „Nálunk van egy »csodaszer-«, amellyel egy csapásra meg lehet tízszerezni államapparátusunkat, olyan szer, amellyel soha egyetlen kapitalista állam nem rendelkezhet. Ez a csodaszer a dolgozók bevonása az államigazgatás mindennapi munkájába." A padban ülő kisdiák tehát lasisan kinő az agyonfirkált iskolapadok közül, kiszélesedik előtte a világ, s máról holnapra az állampolgári jogoknak a felnőttekkel egyenrangú gyakorlójává válik. Érzi, hogy cselekedeteinek a közügyek szempontjából is súlya van. s most már őt is. kötelezi a felelősség az állam sorsáért. Még érzi az iskolai rendtartás és a mindennapi iskolai feladatok elvégzésének kötelező erejét, de ugyanakkor már jelentkezik előtte a maga valóságában az élet, a sokrétű tennivaló. S ebben a sajátos nevelési légkörben válik valóra az az elv, hogy nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. S hadd mondjam meg őszintén, én ezért tartottam komoly dolognak, hogy egyes iskolákban a párt- és a KISZszervezet tagjai külön is beszélgettek az első szavazókkal, mintegy úthaindították őket az állampolgári élet felé. Így van ez rendjén, mert a demokráciát, a demokratikus életformát is tanulni kell... Hogy mennyire volt jó a lecke, az majd az életben elválik. De ehhez az első lépés az, hogy a jelölőgyűléseken, hivatalokban, s minden olyan helyen, ahol dolgozóink ügyét, államunk sorsát intézik, fogadják szenetettel és bizalommal fiataljainkat. Tisztességgel és őszintén, hogy mindaz, amit az iskolában a tankönyvekből tanultak, ne szenvedjen időnap előtt csorbát egyesek hányavetisóge, „nagyvonalúsága" miatt. Az ifjúsági párthatározat szellemében bízzák meg őket bátran feladatokkal, adjanak nekik lehetőséget, hogy beleszóljanak a közügyekbe, s tapasztalatot és rutint szerezzenek a vezetéshez. Ismerjék meg jogaikat, de tudják meg azt is. mi a kötelességük. Erezzék és lássák, hogy a szocialista demokrácia értelme nem pusztán a véleménynyilvánítás, hanem a vélemények cseréje útján a leg jobb megoldások megtaláló sa. S ha el is hagyták az iskolapadokat, akkor is tanítsuk, vezessük őket őszinte szeretettel, emberi türelemmel. Neveljük őket, hogy mihamarabb eljussanak arra a szintre, ahol már kötelességüknek érzik a közügyekkel való foglalkozást, és kialakul bennük a közügye kért érzett komoly felelősség. S mindez azért is fontos, mert egyre szélesedő demokratikus életünk további kibontakozásának ez az egyik legbiztosabb alapja. Bánfalvi József Batár patak, a Túr, a Szamos és a Kraszna vízgyűjtőjét érték, a Maros erdélyi vízgyűjtő területeire is kiterjedtek és katasztrofális árvizeket idéztek elő. Az esőzóna főleg a Maros vízgyűjtőjének magas hegyvidékén okozott felhőszakadásokat. Május 8—12-e között ismételt esőzések telítették a talajt, majd 48 óra alatt 100 mm, egyes helyeken 100 mm-nél is több csapadék hullott. Az újabb rendkívüli esőzésből származó víztömeg így szinte teljes egészében és azonnal lezúdult a lejtőkről. A patakok kiléptek medrükből és elárasztották a völgyeket, elmosva az útjukba eső akadályokat (utakat, vasutakat stb.), elöntötték a völgyekbe települt helységeket. Románia területén sok falu és város került teljesen vagy részben víz alá, egyebek között Marosvásárhely, Segesvár, Gyulafehérvár és Déva egy része, továbbá számos ipartelep, nem is beszelve a nagy kiterjedésű mezőgazdasági területekről. A kataszrófa jelentős emberáldozatokat is követelt. Az áradás hevessége, a folyó felső szakaszán tomboló pusztítás és az eddigi legmagasabb vízszinteket méterekkel meghaladó vízállások jelezték, hogy a Maros magyarországi szakaszán is rendkívül magas víz várható. Az árhullám május 18-án érkezett az országhatárhoz. \ makói vízmércén 30 óra alatt csaknem 2 méteres* emelkedés következelt he. Az áradás óránkénti mértéke olykor meghaladta a 10 centimétert is. Végül is a 20-án bekövetkezett 624 cmes makói tetőzés 44 cm-rel haladta túl az eddig észlelt (580 cm-es) legmagasabb vízállást. A Maros árhulláma Szegednél a Tisza folyóban már meglehetősen magas, 750 cm körüli vízállásokat talált. Rövid két nap alatt a Tisza szintje a Maros torkolat körzetében 140 cmrel emelkedett, és a szegedi mércén 890—895 cm-re hágott. Az ekkor Szegedtől még távollevő szamosi— felső-tiszai árhullám további rendkívüli vízállás-emelkedéssel fenyegetett, ami a Maros mintegy 15 kilométernyi alsó, a Tisza visszaduzzasztó hatásának kitett védvonalaira jelentett különös veszélyt. (Folytatjuk.) Választókerületi bizottságok A választási szervek közé tartoznak az országgyűlési választókerületi bizottságok is. Feladatuk az országgyűlési képviselők választásának előkészítése és levezetése, továbbá a képviselő támogatása munkájában. A korábbi törvények a tanácsi választókerületben is elrendelték a választókerületi bizottságok alakítását. A módosító törvény — a választási eljárás egyszerűsítése végett — akként rendelkezett, hogy a tanácstagok választásánál a választókerületi bizottságok feladatát is a választási elnökségek látják el. Választási elnökségek államigazgatási területi egységenként — tehát megyénként, városonként, községenként — alakultak. Az országgyűlési választókerületi bizottságokat minden országgyűlési választókerületben meg kellett alakítani. A választókerületi bizottság tagjait a népfront megyei bizottsága jelölte ki és azt a megyei tanács végrehajtó bizottsága erősítette meg. A választókerületi bizottságok tehát éppen úgy a népfront szervei által létrehozott társadalmi szervek, mint a választási elnökségek. Ez is kiemeli a választások népfrontjellegét. A választókerületi bizottság öttagú. A választókerületi bizottság tagjai sorából elnököt és titkárt választott. Az országgyűlési választókerületi bizottság működése arra a választókerületre terjed ki, amelyben megalakult. Megbízatásuk az országgyűlés megbízatásának teljes idejére — négy évre — terjed. A választások levezetése után feladatuk lesz a képviselők munkájának segítése. Hatáskörükbe tartozik a választók gyűlésének összehívása, ha a képviselő visszahívására vonatkozó javaslatot kell megvitatni és a visszahívás felől dönteni kell. Az országgyűlési választókerületi bizottság működési területén (tehát a választókerületben) a következő feladatokat látja el: — nyilvántartásba veszi az országos választási elnökség által elfogadott képviselőjelöltet; ha több jelöltet állítottak, akkor valamennyi jelöltet; — elbírálja azokat a kifogásokat, amelyeket a szavazatszedő bizottságoknak a szavazási eredmény megállapításával kapcsolatos határozata ellen bejelentettek; a törvénynek ez a rendelkezése azért fontos, mert társadalmi szerv — a választókerületi bizottság —, nem pedig állami szerv feladatává teszi az olyan alapvető kérdésben való döntést (természetesen csak ha vita van), amely gyakorlatilag azt dönti el, hogy a jelölt képviselő lesz-e, illetőleg több képviselőjelölt közül melyikük lesz a képviselő; — megállapítja az országgyűlési választókerület választási eredményét, ami a szavazókörökben leadott szavazatok száménak összesítését jelenti; — összehívja a választók nyilvános gyűlését (gyűléseit) az országgyűlési képviselő visszahívására irányuló javaslat megvitatása és a döntés végett; a visszahívás joga a választás jogával szorosan összefügg, és a választás demokratizmusának egyik biztosítéka; a törvény ennek eljárási formáját határozza itt meg. Az országgyűlési választókerületi bizottság a választások előkészítése, valamint levezetése során több kérdésben állástfoglal (képviselőjelöltek nyilvántartásbavétele, kifogások elbírálása, választás eredményének megállapítása stb.). Tiszasziget az élen Társadcrmí snun". jvai a csinosabb faluért Szintetikus papír Számos tudós kifejtette már azt a nézetét, mely szerint 2000-re nem lesz elegendő fa a világon. Az irtás meghaladja az új erdők telepítését. úgy hogy a papírgyártás súlyos alapanyaghiánnyal küzd majd. Ennek a hiánynak az orvoslására japán szakemberek szintetikus papír előállításán fáradoznak, a kőolaj makromolekuláris anyagainak felhasználása révén. Kiegészítő eljárásokkal átlátszatlanná teszik a műanyagot és így a múpapír nyomdai használatra is alkalmassá válik. A szintetikus papír látszatra hasonlít a természetes papírhoz. Tapintással is alig észlelhető a különbség. De jelen pillanatban a szintetikus papír még a normál papír árának háromszorosába kerül, tekintettel a kutatási költségekre és a fejlesztési kiadásokra. | Évről évre nőtt a társaI dalmi munka becsülete a j szegedi járás falvaiban. Már ! korábban is felismerték a benne rejlő nagy lehetőségeket és több helyen igyekeztek úgy szervezni a társadalmi összefogást, hogy minél több haszna legyen belőle a közösségnek. Az elmúlt évben a szegedi járásban a társadalmi munka értéke 16 millió 413 ezer forint volt, az 1 főx-e eső társadalmi munka értéke 150,03 forint. Ez jobb a megelőző esztendő átlagánál, hiszen I akkor 15 millió 839 ezer forint volt az összes társadalmi munka értéke, egv főre 1146 forint 19 fillér jutott. Tavaly igen sokat segítettek az úttörők és a KISZeselc is. A társadalmi munka az alábbiak szerint oszlott meg: a lakosság 2 millió 631 ezer forint értékben, a tsz-ek és szakszövetkezetek 3 millió 125 ezer forint értékben, az úttörők és KISZ-esek 481 ezer forint értékben segítettek, az egyét) szervek társadalmi munkája II millió 409 ezer forint, a vízmű és vízhálózat építéséhez végzett és fizetett társadalmi munka 7 millió 475 ezer, míg a villanyhálózat bővítésénél végzett és fizetett társadalmi munka 1 millió 292 ezer forint volt. A lakosság a vízmű és vízhálózat építésénél szorgoskodott különösen, az árkok ásásánál és feltöltésénél, a csatornák és átereszek karbantartásánál, tisztításánál, belterületeken pedig a járdaépítésnél és -felújításnál. Sokfelé nagy gond még a villany, különösen külterületeken. A villanyhálózat bővítésével kapcsolatos földmunkáknál is szívesen részt vállalt a lakosság. A fiatalok, a KISZ-esek és úttörők leginkább a fásításban, a parkok és virágágyak megóvásában, gyakorlókertek kialakításában tevékenykedtek. A nagyközségek és falvak versenyében Tiszasziget került az élre, hiszen 1 millió 75o ezer forint értékű társadalmi munkát produkált a fiatármenti fglu lakossága, s az egy főre jutó társadalmi munka értéke 1093 forint. Második lett Baks, 1 millió 810 ezer forint teljesítéssel, s az egy főre jutó társadalmi munka értéke 673 forint 36 fillér. Harmadik Pusztamérges lett, ahol 556 ezer forint értékben végeztek társadalmi munkát, az egy főre jutó teljesítmény 325 forint 90 fillér. A járási átlagon felüli eredményt ért még el Deszk, Domaszék, Röszke, Sándorfalva. Szatymaz, Szőreg és Tápé. Sajnos, rosszul vizsgázott Sövényháza, ahol mindössze 12 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, és az egy főre eső teljesítmény nem éri el az 5 forintot. Mintha Sövényházán az emberek nem szeretnék saját házuktáját rendben tartani. Siralmas a helyzet Ásotthalmon is, hiszen a nagy lélekszámú községben 59 ezer forint társadalmi munkát végeztek. s az egy főre jutó érték 9 forint: 84 fillér. Ettől kicsit vigasztalóbb a kép Ktibekházán, bár a tavalyi társadalmi munkával ők sem dicsekednek.