Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

* VASÁRNAP. 1970. NOVEMBER 1. 234 Csépi József ELVESZETT TÁPÉI MILLIÓK Közel hárommillió forint kár érte a tápéi Tiszatáj Termelőszövetkezetet Sípos Sándor (Makó, Lehel u. 7. sz. alatti lakos) teglaüzemvezető és Rapcsány Árpád elcsapott főkönyvelő négyeves „áldásos" együttműködése folytán. A bűnösöket a bíróság első fokop már elítélte. Sípos, mint főbünös ..folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalásért és sikkasztásért" 9 évet, Rapcsány Árpád másodrendű vádlott pedig „folytatólagosan elkövetett társadalmi vagyonban, különösen nagy kárt okozó hanyagságért" két évet kapott. E panamáról korábban már hírt adtunk, de érdemes az ügyet közelebbről is megnézni. Havi harminc ezres Elsőként vegyük szemügyre magát a cselekményt és elkövetőit. 1960-ban kezdtek a Tiszatáj Tsz-ben először téglagyártással foglalkozni, öt évvel később azonban be kellett szüntetni, mert az egyik téglaüzem-vezető különkasszára dolgozott. A közösség ráfizetett. A csalóra pedig ráborult a börtönajtó. Sípos Sándor már ekkor is tagja volt a tsz-nek, 6 is téglával foglalkozott, de mivel a közösség nem akart többé hasonló bajt megérni, abbahagyták a gyártást, mire Sípos kilépett. Később megkörnyékezték az elnököt éppen Síposék, aki hosszas töprengés után 1965. novemberében végül is az igazgatóság elé terjesztette a téglagyártás újból való kezdését. Kikötötték, hogy Sípos nem lehet fővállalkozó csak alkalmazott. Rapcsány Árpád főkönyvelőre bízták a gyártás jövedelmezőségi kalíkqiáció járnak elkészítését, mely egyben a megállapodás alapjául is szolgált. 2500 forint havi fixet állapítottak meg Síposnak, s ehhez a nyereségtől függő javadalmazást. A kalkuláció szerint Sípos munkabére (részarányosán a 2500 forintból) ezer téglánként 25 forint, szerszámhasználati díja 15 forint és eredményességi javadalmazása 30 forint lehet Ez utóbbi csak akkor járt volna, ha a tervezett 70 forintnál, nagyobb nyereség származik a téglaeladásból, de mint később látni fogjuk, ezt a pénzt a csaló vezető a nagy, de gondosan palástolt veszteségek ellenére is felvette, aminthogy azokat a 10 forintokat is, melyeket szárítótérkészítése címén állítottak be a kalkulációiba, de az egyéb munkák rovatéban másodszorra is kifizettette a tsz-szel. Sípos sosem gyártott annyi téglát, mint amennyire vállalkozott, azonban még akkor is. ba nem folyamodik csaláshoz az igazgatóság által szentesitett laza kalkulációból eredően havonta átlagosan 7600 forint fizetése lehetett volna, de neki 32 ezer 100 kellett, mert végül is ennyit kapott. Valójában a vonatkozó jogszabályok ekkor még csak 3500 forintot engedélyeztek ilyen beosztású szakembernek. Am ez a „miniszteri" fizetés a négyeiemis üzemvezetőnek nem volt elég. A következő évben a főkönyvelővel már új gyártáskalkulációt készítettek, s ezer tégla önköltségi árét felnyomták 681 forintra. Természetesen drágább lett a szárítótér-készítés és a már amúgy is csalárd módon megállapított szerszámhasználati dfj is. A komikum erejével hat, hogy amíg az előző évben még 51 forint értékben 170 kilogramm szén kellett ezer téglához, addig az új tervben, már 250 kiló szenet számítottak fel 88 forintos kiadás mellett. 1968-ban: 837 ezer 262 forinttal kisebb a tsz bevétele téglából, mint a kiadása, dc Rapcsány meggyőzi a vezetőséget: semmi baj sincs, mert éppen ennyit ér a befejezetlen termelés is. A föld kész, szénnel bekeverve, már csak formázni, égetni kell. Ez a hazugság ekkor már valójában egymillió 248 ezer 663 forint veszteséget takar. Egy évvel később már 3 millió 381 ezer 071 forint a különbség a kiadások és a bevételek között. De a főkönyvelőnek még hisznek. Hogy most éppen ennyi a befejezetlen termelés értéke. Gálánsán fizettek Később tetőzni szerették volna vagy talán simítani az ügyet azzal, hogy félmilliónyi tégla elpusztulását akarták igazoltatni az elnökkel, melyet nyolc hónappal korábban egy állítólagos zivatar pusztított el, melyért természetesen minden kiadást elviselt a közösség. Csak ekkor lobbant fel a gyanú az elnökben. Miért csak most jelentkeznek a kárral? Az ügy kivizsgálására alakult bizottság csakhamar tapasztalta, hogy fegyelmi hatáskörét sokszorosan meghaladó bűntettről van szó. A rendőrség ez év június 4én letartóztatta Sípost és Rapcsányt. Aztán kiderült, hogy Sí,pos Sándor négyévi közreműködése alatt a tsz különféle címeken kifizetett 8 millió 147 ezer 707 foxmtot a termelésre, aminek fejében kapott a tégláért — beszámítva a saját építkezésekhez felhasznált értéket is — 4 millió 372 ezer forintot. A főkönyvelő és Sípos által nyilvántartott 17 ezer köbméternyi kevert föld valójában csak 4800 köbméter volt, s a remélt 8— 7 millió tégla helyett mindöszsze 1,6 rr\illió tégla lett belőle. Ezzel csökkentve a kárt a téesz összvesztesége 2 millió 781 ezer 066 forint. Ebből Sípos Sándor munka nélkül egymillió 127 ezer 700 forintot vágott zsebre. Sípos az elvégzett munkáról nem vezetett megbízható nyilván tartást A teljesítményeket többnyire bemondások alapján könyvelte el. Emiatt végeredményben több mint egymillió 440 ezer forint béralap is eltűnt, miközben egymillió 333 ezer téglával kevesebbet termeltek, mint amennyit jelentettek. Hetenként, bemondás alapján állították ki a teljesítményeket, s mentek a főkönyvelőhöz a pénzért, aki mindenkor soron kívül, gálánsán fizetett. Ennyit az ügyről. Érdemes azonban néhány jellemzést is közreadni ezekről az emberekről. Hogyan vélekedtek róluk a vezetők, az ismerősök, s hogyan éltek Síposék? A falba olvadt A tsz-elnök mondja: Minden vezetőnek megvan itt a maga saját munkaterülete. Ügy éreztük, a téglaüzem irányítására alkalmasabb ember a főkönyvelőnél nem létezik. Ellenőrzőképességeiről legendák járnak most is. ötven fillér pénztárdifferenciáról már igazoló jelen tést kért. Megesett, hogy az egyik, vele egyenrangú vezetőt 60 forint kártérítésre kötelezte, mert egyik szolgálati útjáról egy vagy két órával később tért haza, s Rapcsány megtudta, hogy eközben a téesz személygépkocsijával a szüleit látogatta meg. Ügy tartották számon, mint a szegedi járás „legjobb főkönyvelőjét", sokszor jutalmazták külföldi utakkal is. Hatezer forint havi fizetésemellett erkölcsileg is megbecsült, talán túlbecsült ember volt. A jogtanácsos: Sípos alapjában véve amolyan tucatember volt. A folyosón a falba olvadt. Senkivel nem jutót tovább soha a köszönőviszonynál, itt a központban mindig csak Rapcsánnyal tárgyalt. Az ellenőrző bizottság elnöke: Engem eleinte kedvelt Sípos, de később már haragudott rám. Nem tudtuk ellenőrizni, mert nem volt analitikus nyilvántartása. Azt nem tudom, miért nem követelte meg ezt a főkönyvelő, amikor minden más területen ragaszkodott ehhez. Közelebbről én sem tudtam soha megismerni. Reggel jött Makóról az autójával, délután pedig elment Egy alkalmazott: Pedig Sípos rettegett a vezetőségtől. A telepről belátott a majorba, s ha ott voltak a vezetők, remegett, őrt állított, figyeltette minden lépésüket, merre mennek. Makón: Hosszú, sáros utca a Lehel utca. Vakra válogatom a házakat, s majdnem mindenütt ugyanaz a válasz: nem ismerjük Síposokat közelebbről. Amióta jól megy nekik, zárkózott életű, befordult arcú emberek lettek. Azt is csak mostanában tudtuk meg, hogy az öreg Sípos nem szanatóriumban, hanem börtönben üdüL AZ ÁRVÍZKÁROSULTAKÉRT Rakodók A Vöröskereszt által szervezett 6eeítőakció keretében összegyűlt pénzből 35 millió forintot osztanak ki a közeljövőben Csongrád megve árvízkárosultjai között. A községi tanácsok társadalmi bizottságokat szerveztek, a körülmények pontos ismeretében döntenek maid. melyik családot mekkora összeggel segíthetik házának újjáépítésében, illetve helyreállításában. A Vöröskereszt által juttatott. Dénz ugvan nem jut közvetlenül a károsultakhoz — az építkezés végső árát csökkentik végeredményben vele —. hatása ázonban az első részletek fizetésétől érezhető lesz. hiszen a havonkénti törlesztés összege is arányosan csökken. A segélv őszszege 15—40 ezer forintig 'erjedhet. de szükség esetén a 60 ezer forintot is elérheti. A károsultaknak nem kell folvamodniok érte a bizottságok behívják az érdekelteket. Aki kimarad mégis valamiképpen, és jogosultsága vitathatatlan. termákzetesen maga Jelentkezzék. Horváth Dezső AZ ANEKDOTÁS EMBER Panaszával tele lehet. írni egv bibliát, iókedvével kettőt is. Apró meséket mond. ha biztatják. Azt mondja, egy sem az övé. ő csak tanulta őket. Egv öreg pásztorembertől tanulta, az szokott ide iárni. amíg meg nem halt. Pedig 1ó sokáig élt. maidnem száz évig mégis meghalt. Kis mesének, nagv mesének egv a vége: igaza van a szegény embernek. Ilyeneket mesélt: — Az uradalom kanászának volt egv fia. De nagvon élesen vágott annak az esze. mondta is a tanító, hogv fölsőbb iskolába kéne beadni. Annyira vitte a gverek. pap lett belőle, onnan meg püspök. Igen ám. de amíg 5 eddig iutoft. megöregedett az apja. Fölvitte magához, amikor vendégek jöttek. be is mutatta, hogy milyen ágyból, milyen magból kelt ő ki. hogy az ő apja kondás kanász volt. Megszólal erre az öreg: bizony fiam. ha a fene nem evett volna téged ezzel a püspökséggel, talán még számadó kanász is lehetett volna belőled. — A cinkotai pap avandzsérozni szeretett volna. Apát úr. vagy mi akart lenni. Mátyás királyhoz kellett volna folyamodni, de az meg nem akaródzott neki. Azt mondja a cinkotai kártor: oda se nézzen a plébános úr. majd én elmegyek a király elé. El is megy. felel is a három kérdésre, mert Mátyás olvan becsületes királv volt. hogv három kérdésért adott egv apátságot. Közben a kántor is lói iárt. rendeletbe hozatta, hogv legyen nagyobb ezentúl a cinkotai kocs- . mában az icce. De a mechanizmus már akkor beleütött a világba. mert az ára is nagyobb lett. Ha mesterember mondia a mesét. előbb-utóbb mesternek is kell abban lenni. Misa bácsi pedig 80 éves takácsmester Kisteleken, ennélfogva előkerekedik a kovács meg a csizmadia dolga: — Varga volt akkor még csak a csizmadia, nem csizmadia, amikor ez történt. Iszogatnak a kocsmában. amikor eltaláliák. hogy melyik mesterség a különb. Anvnyira oda volt mind a saiátiáért. hogv a királv színe ejőtt kötöttek ki tegyen igazságot. Adott a királv a vargának száz apró bőrt. hogy csinál ion belőle csizmát, a kovácsnak meg száz apró vasat, hogv csináljon abból baltát. A kovácsnál ment is ez szépen, megolvasztotta, összeforrasztotta a vasakat, szép kis baltát fabrikált össze belőle. Vitte a királyhoz .mindiárt. a varúa is a csizmát. Igen megörült a baltának Mátvás. de amikor a százfoltú csizmára nézett, csak ennvit mondott: na. add ide édes szolgám a kezedet. Mögfogta maga alá rántotta. rádurrantott egv nagyot: itt a csizma díja. Attól kezdve lött a vargából csizmadia. Azért kellett nekem ezeket elmondanom. mert a kisteleki rongvszövő takács szövőszéke mellől eljutottunk egészen a Holdig. Éppen csak jutottunk volna, mert visszaráncigáltak mindig. "— Én nem hiszem el. hogv oda akárki is föl tudjon menni. Mondhatja nekem akárki, még maga is. de én el nem hiszem. Cicella meg Dávid van csak odafönt. hogy menne oda eleven ember? Paraszt, vagyok, megértem, de ekkora szamárságot azért ne akarjon bebeszélni nekem senki. Én mennék egyenest Mátyás király elé. tegyen igazságot mo6t is Cicella meg Dávid dolgában, csak a kezemet, ne kérje. de a sofőrünk épeszűbb ember. az hozza magával az egész televíziót. hogv ő látta, a tulajdon két szemével látta, hogyne volna igaz. Tökéletlen alkotmány Mihály bácsi előtt a televízió is. mert azt mondia kapásból: a televízió mutogathat, amit akar. mert az a televízió dolga, hogv mindig mutasson valamit. De én akkor se hiszem el. hq százszor is mutotia. Elmönnek egv dombra, vagv akárhova a masinájukkal, aztán belekiabálnak, hogv most szálltunk le a Holdon. Mindig pókhálózzák valamivel a népek eszit. Amikor a technikai részletek táján járunk, a szövőszék lábitóján. a nvüstön meg a bordán rágódunk. akkor kanyarodunk viszsza újra a Holdba menéshez. — Azzal nem vagyok csak tisztában. hogvan lövik ki? Képen láttam, rettenetes nagv alkotmánynak kell annak lenni. Mi sebesen mehet az. ha beindul! Ott kiszállnak belőle, de mi lövi tovább? Mi lövi vissza? Meg hogvan tud olvan gyorsan menni, hogy egv-két perc ide. egy-két Dere oda. aztán meg is kerülte a földet. Az autó. ha elmegy mellettem, rám hozza a szívbait. Ez még annál is gyorsabban menne? Olyan nincs! Megint a sofőrünk veszi át a szót. hogv amíg ő nem látott szövőszéket, ő 6e tudta, hogvan készül a rongyszőnyeg Meg kéne nézni egyszer a rakétát is. — Tudja meg maga. hogy más a rongyszőnyeg és más a rakéta. Hogv kóvályoghatna született ember ott az isten lába körül az égben? Eddig jutottunk, nem tovább. Amíg a Volga masinisztája és a világ legrendesebb öreg takácsa között dúl a kibékíthetetlen osztályharc. én meg addig iutok magamban, hogv 500 forintos nyugdíias állassal alkalmazhatna a televízió valami cifraeszű. öreg juhászt, vagv kanászt is a sok tudós koponya mellé, hogv igazságot tegyen ilyen nagv kérdésekben. ha már Mátvás királyra nem futia a státuszunk. ÁTOKHÁZÁTÓL ÁSOTTH A LOMIG „Láthatják az utódok, hogv elődeink honnan indultak és miiven nehéz körülmények között jött létre az egykori tanvavilágból a mai község... A kötet címe jelképnek is mondható. Igyekszik jelezni az utat. amit a tanvai nép a sivár, homokbuckás átokházi határtól a mai fejlődő Ásotthalom község felépítéséig megtett... A mű kiadásával a felszabadulás 25. évfordulóiát ist emlékezetessé akartuk tenni." Asotthalom most megjelent történelemkönyvének előszavából idéztük az előbbi mondatokat. A környék homokián szívós akarattal tanító Szécsi György — mire a könyv megjelent, sajnos. gvászkeretbe került a neve — kezdte a munkát, a régészeti emlékektől a falu mai életéig iutotl el írásában. csatlakozott hozzá Juhász Antal. Börcsök Vince. Makra János. Börcsök Szilveszter és Zsolnai József — valamennyien alapos ismerői ennek a tálnak. A legelők — a járások — népétől a szőlő- és gyümölcskultúra gyarapodó emberéig iut el a könyv, érdekes adatokkal szolgálva azoknak is. akik a falubeliek közvetlen ..hazájáról" keveset tudnak. A tanyai életmód tanvai társadalom, szokáshagyományok című fejezeteket haszonnal forgathatják azok. akik a napjainkban rohamosan átalakuló. de végeredményben mindig megfeithetetlen titoknak számító külteries életmódról tájékozott szakember összefoglalását váriák. ,és a népi névadás kiapadhatatlan forrásába kóstolnak bele azok. akik a határ földrajzi neveivel ismerkednek a könyv lapjain. Példamutató ifvekezettel. a község anvagi vállalásával készült ez a könvv — a falu népének. A község történelmét persze tovább írta az idő. reméljük. a mindent gvűitő kezek a most íródó sorokat is hasonló gondossággal rakiák össze.