Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

* VASÁRNAP. 1970. NOVEMBER 1. 234 Csépi József ELVESZETT TÁPÉI MILLIÓK Közel hárommillió forint kár érte a tápéi Tiszatáj Termelő­szövetkezetet Sípos Sándor (Ma­kó, Lehel u. 7. sz. alatti lakos) teglaüzemvezető és Rapcsány Árpád elcsapott főkönyvelő négy­eves „áldásos" együttműködése folytán. A bűnösöket a bíróság első fokop már elítélte. Sípos, mint főbünös ..folytatólagosan el­követett, különösen nagy kárt okozó csalásért és sikkasztásért" 9 évet, Rapcsány Árpád másod­rendű vádlott pedig „folytatóla­gosan elkövetett társadalmi va­gyonban, különösen nagy kárt okozó hanyagságért" két évet ka­pott. E panamáról korábban már hírt adtunk, de érdemes az ügyet közelebbről is megnézni. Havi harminc ezres Elsőként vegyük szemügyre magát a cselekményt és elköve­tőit. 1960-ban kezdtek a Tisza­táj Tsz-ben először téglagyártás­sal foglalkozni, öt évvel később azonban be kellett szüntetni, mert az egyik téglaüzem-vezető különkasszára dolgozott. A kö­zösség ráfizetett. A csalóra pe­dig ráborult a börtönajtó. Sí­pos Sándor már ekkor is tagja volt a tsz-nek, 6 is téglával fog­lalkozott, de mivel a közösség nem akart többé hasonló bajt megérni, abbahagyták a gyártást, mire Sípos kilépett. Később megkörnyékezték az elnököt ép­pen Síposék, aki hosszas töpren­gés után 1965. novemberében végül is az igazgatóság elé ter­jesztette a téglagyártás újból va­ló kezdését. Kikötötték, hogy Sí­pos nem lehet fővállalkozó csak alkalmazott. Rapcsány Árpád fő­könyvelőre bízták a gyártás jö­vedelmezőségi kalíkqiáció járnak elkészítését, mely egyben a meg­állapodás alapjául is szolgált. 2500 forint havi fixet állapítot­tak meg Síposnak, s ehhez a nyereségtől függő javadalmazást. A kalkuláció szerint Sípos mun­kabére (részarányosán a 2500 fo­rintból) ezer téglánként 25 fo­rint, szerszámhasználati díja 15 forint és eredményességi java­dalmazása 30 forint lehet Ez utóbbi csak akkor járt volna, ha a tervezett 70 forintnál, nagyobb nyereség származik a téglael­adásból, de mint később látni fogjuk, ezt a pénzt a csaló ve­zető a nagy, de gondosan palás­tolt veszteségek ellenére is fel­vette, aminthogy azokat a 10 fo­rintokat is, melyeket szárítótér­készítése címén állítottak be a kalkulációiba, de az egyéb mun­kák rovatéban másodszorra is ki­fizettette a tsz-szel. Sípos sosem gyártott annyi tég­lát, mint amennyire vállalko­zott, azonban még akkor is. ba nem folyamodik csaláshoz az igazgatóság által szentesitett laza kalkulációból eredően havonta átlagosan 7600 forint fizetése le­hetett volna, de neki 32 ezer 100 kellett, mert végül is ennyit ka­pott. Valójában a vonatkozó jogszabályok ekkor még csak 3500 forintot engedélyeztek ilyen beosztású szakembernek. Am ez a „miniszteri" fizetés a négy­eiemis üzemvezetőnek nem volt elég. A következő évben a fő­könyvelővel már új gyártáskal­kulációt készítettek, s ezer tégla önköltségi árét felnyomták 681 forintra. Természetesen drágább lett a szárítótér-készítés és a már amúgy is csalárd módon megállapított szerszámhasználati dfj is. A komikum erejével hat, hogy amíg az előző évben még 51 forint értékben 170 kilogramm szén kellett ezer téglához, addig az új tervben, már 250 kiló sze­net számítottak fel 88 forintos kiadás mellett. 1968-ban: 837 ezer 262 forinttal kisebb a tsz bevétele téglából, mint a kiadása, dc Rapcsány meggyőzi a vezetőséget: semmi baj sincs, mert éppen ennyit ér a befejezetlen termelés is. A föld kész, szénnel bekeverve, már csak formázni, égetni kell. Ez a hazugság ekkor már valójá­ban egymillió 248 ezer 663 forint veszteséget takar. Egy évvel ké­sőbb már 3 millió 381 ezer 071 forint a különbség a kiadások és a bevételek között. De a főköny­velőnek még hisznek. Hogy most éppen ennyi a befejezetlen ter­melés értéke. Gálánsán fizettek Később tetőzni szerették volna vagy talán simítani az ügyet az­zal, hogy félmilliónyi tégla el­pusztulását akarták igazoltatni az elnökkel, melyet nyolc hónap­pal korábban egy állítólagos zi­vatar pusztított el, melyért ter­mészetesen minden kiadást el­viselt a közösség. Csak ekkor lobbant fel a gyanú az elnök­ben. Miért csak most jelentkez­nek a kárral? Az ügy kivizsgálására alakult bizottság csakhamar tapasztalta, hogy fegyelmi hatáskörét sokszo­rosan meghaladó bűntettről van szó. A rendőrség ez év június 4­én letartóztatta Sípost és Rap­csányt. Aztán kiderült, hogy Sí­,pos Sándor négyévi közreműkö­dése alatt a tsz különféle címe­ken kifizetett 8 millió 147 ezer 707 foxmtot a termelésre, ami­nek fejében kapott a tégláért — beszámítva a saját építkezések­hez felhasznált értéket is — 4 millió 372 ezer forintot. A fő­könyvelő és Sípos által nyil­vántartott 17 ezer köbméternyi kevert föld valójában csak 4800 köbméter volt, s a remélt 8— 7 millió tégla helyett mindösz­sze 1,6 rr\illió tégla lett belőle. Ezzel csökkentve a kárt a téesz összvesztesége 2 millió 781 ezer 066 forint. Ebből Sípos Sándor munka nélkül egymillió 127 ezer 700 forintot vágott zsebre. Sípos az elvégzett munkáról nem vezetett megbízható nyil­ván tartást A teljesítményeket többnyire bemondások alapján könyvelte el. Emiatt végered­ményben több mint egymillió 440 ezer forint béralap is eltűnt, miközben egymillió 333 ezer tég­lával kevesebbet termeltek, mint amennyit jelentettek. Hetenként, bemondás alapján állították ki a teljesítményeket, s mentek a fő­könyvelőhöz a pénzért, aki min­denkor soron kívül, gálánsán fi­zetett. Ennyit az ügyről. Érdemes azonban néhány jellemzést is közreadni ezekről az emberek­ről. Hogyan vélekedtek róluk a vezetők, az ismerősök, s hogyan éltek Síposék? A falba olvadt A tsz-elnök mondja: Minden vezetőnek megvan itt a maga sa­ját munkaterülete. Ügy éreztük, a téglaüzem irányítására alkal­masabb ember a főkönyvelőnél nem létezik. Ellenőrzőképességei­ről legendák járnak most is. öt­ven fillér pénztárdifferenciáról már igazoló jelen tést kért. Meg­esett, hogy az egyik, vele egyen­rangú vezetőt 60 forint kártérí­tésre kötelezte, mert egyik szol­gálati útjáról egy vagy két órá­val később tért haza, s Rapcsány megtudta, hogy eközben a téesz személygépkocsijával a szüleit látogatta meg. Ügy tartották szá­mon, mint a szegedi járás „leg­jobb főkönyvelőjét", sokszor ju­talmazták külföldi utakkal is. Hatezer forint havi fizetésemel­lett erkölcsileg is megbecsült, ta­lán túlbecsült ember volt. A jogtanácsos: Sípos alapjá­ban véve amolyan tucatember volt. A folyosón a falba olvadt. Senkivel nem jutót tovább so­ha a köszönőviszonynál, itt a központban mindig csak Rap­csánnyal tárgyalt. Az ellenőrző bizottság elnöke: Engem eleinte kedvelt Sípos, de később már haragudott rám. Nem tudtuk ellenőrizni, mert nem volt analitikus nyilvántartá­sa. Azt nem tudom, miért nem követelte meg ezt a főkönyvelő, amikor minden más területen ragaszkodott ehhez. Közelebbről én sem tudtam soha megismer­ni. Reggel jött Makóról az autó­jával, délután pedig elment Egy alkalmazott: Pedig Sípos rettegett a vezetőségtől. A telep­ről belátott a majorba, s ha ott voltak a vezetők, remegett, őrt állított, figyeltette minden lépé­süket, merre mennek. Makón: Hosszú, sáros utca a Lehel utca. Vakra válogatom a házakat, s majdnem mindenütt ugyanaz a válasz: nem ismerjük Síposokat közelebbről. Amióta jól megy nekik, zárkózott életű, be­fordult arcú emberek lettek. Azt is csak mostanában tudtuk meg, hogy az öreg Sípos nem szana­tóriumban, hanem börtönben üdüL AZ ÁRVÍZ­KÁROSUL­TAKÉRT Rakodók A Vöröskereszt által szervezett 6eeítőakció keretében összegyűlt pénzből 35 millió forintot oszta­nak ki a közeljövőben Csongrád megve árvízkárosultjai között. A községi tanácsok társadalmi bi­zottságokat szerveztek, a körül­mények pontos ismeretében dön­tenek maid. melyik családot mek­kora összeggel segíthetik házá­nak újjáépítésében, illetve hely­reállításában. A Vöröskereszt ál­tal juttatott. Dénz ugvan nem jut közvetlenül a károsultakhoz — az építkezés végső árát csökken­tik végeredményben vele —. ha­tása ázonban az első részletek fizetésétől érezhető lesz. hiszen a havonkénti törlesztés összege is arányosan csökken. A segélv ősz­szege 15—40 ezer forintig 'erjed­het. de szükség esetén a 60 ezer forintot is elérheti. A károsul­taknak nem kell folvamodniok érte a bizottságok behívják az érdekelteket. Aki kimarad mégis valamiképpen, és jogosultsága vi­tathatatlan. termákzetesen maga Jelentkezzék. Horváth Dezső AZ ANEKDOTÁS EMBER Panaszával tele lehet. írni egv bibliát, iókedvével kettőt is. Apró meséket mond. ha biztatják. Azt mondja, egy sem az övé. ő csak tanulta őket. Egv öreg pásztor­embertől tanulta, az szokott ide iárni. amíg meg nem halt. Pedig 1ó sokáig élt. maidnem száz évig mégis meghalt. Kis mesének, nagv mesének egv a vége: igaza van a szegény embernek. Ilyeneket mesélt: — Az uradalom kanászának volt egv fia. De nagvon élesen vágott annak az esze. mondta is a tanító, hogv fölsőbb iskolába kéne beadni. Annyira vitte a gverek. pap lett belőle, onnan meg püspök. Igen ám. de amíg 5 eddig iutoft. megöregedett az apja. Fölvitte magához, amikor vendégek jöttek. be is mutatta, hogy milyen ágyból, milyen mag­ból kelt ő ki. hogy az ő apja kondás kanász volt. Megszólal erre az öreg: bizony fiam. ha a fene nem evett volna téged ezzel a püspökséggel, talán még szám­adó kanász is lehetett volna be­lőled. — A cinkotai pap avandzséroz­ni szeretett volna. Apát úr. vagy mi akart lenni. Mátyás király­hoz kellett volna folyamodni, de az meg nem akaródzott neki. Azt mondja a cinkotai kártor: oda se nézzen a plébános úr. majd én elmegyek a király elé. El is megy. felel is a három kérdésre, mert Mátyás olvan be­csületes királv volt. hogv három kérdésért adott egv apátságot. Közben a kántor is lói iárt. ren­deletbe hozatta, hogv legyen na­gyobb ezentúl a cinkotai kocs- . mában az icce. De a mechaniz­mus már akkor beleütött a vi­lágba. mert az ára is nagyobb lett. Ha mesterember mondia a me­sét. előbb-utóbb mesternek is kell abban lenni. Misa bácsi pedig 80 éves takácsmester Kisteleken, en­nélfogva előkerekedik a kovács meg a csizmadia dolga: — Varga volt akkor még csak a csizmadia, nem csizmadia, ami­kor ez történt. Iszogatnak a kocs­mában. amikor eltaláliák. hogy melyik mesterség a különb. Anv­nyira oda volt mind a saiátiáért. hogv a királv színe ejőtt kötöt­tek ki tegyen igazságot. Adott a királv a vargának száz apró bőrt. hogy csinál ion belőle csizmát, a kovácsnak meg száz apró vasat, hogv csináljon abból baltát. A kovácsnál ment is ez szépen, megolvasztotta, összeforrasztotta a vasakat, szép kis baltát fabri­kált össze belőle. Vitte a király­hoz .mindiárt. a varúa is a csiz­mát. Igen megörült a baltának Mátvás. de amikor a százfoltú csizmára nézett, csak ennvit mondott: na. add ide édes szol­gám a kezedet. Mögfogta maga alá rántotta. rádurrantott egv nagyot: itt a csizma díja. Attól kezdve lött a vargából csizmadia. Azért kellett nekem ezeket el­mondanom. mert a kisteleki rongvszövő takács szövőszéke mel­lől eljutottunk egészen a Hol­dig. Éppen csak jutottunk volna, mert visszaráncigáltak mindig. "— Én nem hiszem el. hogv oda akárki is föl tudjon menni. Mondhatja nekem akárki, még maga is. de én el nem hiszem. Cicella meg Dávid van csak oda­fönt. hogy menne oda eleven em­ber? Paraszt, vagyok, megértem, de ekkora szamárságot azért ne akarjon bebeszélni nekem senki. Én mennék egyenest Mátyás király elé. tegyen igazságot mo6t is Cicella meg Dávid dolgában, csak a kezemet, ne kérje. de a sofőrünk épeszűbb ember. az hozza magával az egész televí­ziót. hogv ő látta, a tulajdon két szemével látta, hogyne volna igaz. Tökéletlen alkotmány Mihály bácsi előtt a televízió is. mert azt mondia kapásból: a televízió mutogathat, amit akar. mert az a televízió dolga, hogv mindig mutasson valamit. De én akkor se hiszem el. hq százszor is mu­totia. Elmönnek egv dombra, vagv akárhova a masinájukkal, aztán belekiabálnak, hogv most szálltunk le a Holdon. Mindig pókhálózzák valamivel a népek eszit. Amikor a technikai részletek táján járunk, a szövőszék lábitó­ján. a nvüstön meg a bordán rá­gódunk. akkor kanyarodunk visz­sza újra a Holdba menéshez. — Azzal nem vagyok csak tisz­tában. hogvan lövik ki? Képen láttam, rettenetes nagv alkot­mánynak kell annak lenni. Mi sebesen mehet az. ha beindul! Ott kiszállnak belőle, de mi lövi to­vább? Mi lövi vissza? Meg ho­gvan tud olvan gyorsan menni, hogy egv-két perc ide. egy-két Dere oda. aztán meg is kerülte a földet. Az autó. ha elmegy mellettem, rám hozza a szívbait. Ez még annál is gyorsabban menne? Olyan nincs! Megint a sofőrünk veszi át a szót. hogv amíg ő nem látott szövőszéket, ő 6e tudta, hogvan készül a rongyszőnyeg Meg ké­ne nézni egyszer a rakétát is. — Tudja meg maga. hogy más a rongyszőnyeg és más a rakéta. Hogv kóvályoghatna született em­ber ott az isten lába körül az égben? Eddig jutottunk, nem tovább. Amíg a Volga masinisztája és a világ legrendesebb öreg takácsa között dúl a kibékíthetetlen osz­tályharc. én meg addig iutok magamban, hogv 500 forintos nyugdíias állassal alkalmazhatna a televízió valami cifraeszű. öreg juhászt, vagv kanászt is a sok tudós koponya mellé, hogv igaz­ságot tegyen ilyen nagv kérdé­sekben. ha már Mátvás királyra nem futia a státuszunk. ÁTOKHÁZÁTÓL ÁSOTTH A LOMIG „Láthatják az utódok, hogv elő­deink honnan indultak és mi­iven nehéz körülmények között jött létre az egykori tanvavilág­ból a mai község... A kötet cí­me jelképnek is mondható. Igyekszik jelezni az utat. amit a tanvai nép a sivár, homokbuckás átokházi határtól a mai fejlődő Ásotthalom község felépítéséig megtett... A mű kiadásával a felszabadulás 25. évfordulóiát ist emlékezetessé akartuk tenni." Asotthalom most megjelent tör­ténelemkönyvének előszavából idéztük az előbbi mondatokat. A környék homokián szívós akarattal tanító Szécsi György — mire a könyv megjelent, saj­nos. gvászkeretbe került a neve — kezdte a munkát, a régészeti emlékektől a falu mai életéig iutotl el írásában. csatlakozott hozzá Juhász Antal. Börcsök Vince. Makra János. Börcsök Szilveszter és Zsolnai József — valamennyien alapos ismerői en­nek a tálnak. A legelők — a já­rások — népétől a szőlő- és gyü­mölcskultúra gyarapodó embe­réig iut el a könyv, érdekes ada­tokkal szolgálva azoknak is. akik a falubeliek közvetlen ..hazájá­ról" keveset tudnak. A tanyai életmód tanvai társadalom, szo­káshagyományok című fejezete­ket haszonnal forgathatják azok. akik a napjainkban rohamosan átalakuló. de végeredményben mindig megfeithetetlen titoknak számító külteries életmódról tá­jékozott szakember összefoglalá­sát váriák. ,és a népi névadás ki­apadhatatlan forrásába kóstolnak bele azok. akik a határ földrajzi neveivel ismerkednek a könyv lapjain. Példamutató ifvekezettel. a község anvagi vállalásával ké­szült ez a könvv — a falu né­pének. A község történelmét persze tovább írta az idő. remél­jük. a mindent gvűitő kezek a most íródó sorokat is hasonló gondossággal rakiák össze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom