Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-26 / 277. szám

CSÜTÖRTÖK. IflíO. NOVEMBER 38. 81 A provokátorok ellen KeiRESszos; műszakok • Conacry (AP, AFP. Reu­ter) A conacryi rádió szerdán bejelentette, hogy az éjsza­ka újabb „ellenséges betöré­sek" történtek Guineába. „A forradalom hangja" nevű rádió Dakarban lehallgatott adása nem tett említést ar­ról, hogy a betörési kísérle­tek hogyan végződtek. A conacryi rádió összesen négy partraszállási kísér­letről számolt be. Mint is­meretes, Guinea és a nem­zetközi közvélemény több­ségének véleménye szerint a zsoldosok agresszióját Por­tugália irányítja. Szerda délelőtt New York­ból Dakarba érkezett a Biz­tonsági Tanács öttagú tény­megállapító bizottsága. A bizottság délután folytatta útját Conacryba, hogy a helyszínen vizsgálja ki Gui­neának Portugália ellen emelt panaszát. A nepáli küldött által ve­zetett bizottság egy hét múl­va tesz jelentést a Bizton­sági Tanácsnak. A Szenegál folyam menti országok szervezetének (OERS) miniszteri tanácsa Conaoryban rendkívüli ülé­sen vitatta meg a guineai helyzetet és a Guinea ellen elkövetett agressziót. A rendkívüli ülés után kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy Guinea portugál ag­resszió áldozatává vált. A miniszteri tanács úgy dön­tött, hogy teljes támogatás­ban részesíti Guineát és he­lyesli az Afrikai Egység­szervezet miniszteri tanácsá­nak és védelmi bizottságá­nak összehívását december 9-re Lagosba. A Magyar Szolidaritási Bizottság táviratban tiltako­zott az Egyesült Nemzetek Szervezeténél a Guineai Köztársaság elleni külföldi agresszió miatt. Ugyancsak táviratot intézett a Guineai Köztársaság kormányéihoz, amelyben biztosította a gui­neai népet a magyar nép teljes és cselekvő szolidari­tásáról. Laird fenyegetőzik # Washington (MTI) Laird amerikai hadügymi­niszter a bombázás általá­nos felújításával fenyegette meg a VDK-t a szenátus külügyi bizottsága előtt, vallomástételének abban a részében, amelyet már nem közvetített a tévé. Laird minden korábbinál messzebb ment az általános légihá­ború felújításával való fe­nyegetőzésben. A szegedi iparvállalatok dolgozóinak szocialista mun­kaversenye is új lendületet kapott, pezsgőbb lett a pártkongresszus idején. A kenderfeldolgozó ipar legnagyobb gyárában, az újszegedi központi üzemben ötször tíz napra határozták meg a kongresszusi külön­munkaverseny időtartamát. A versenyben három fon­tos feladatot tűztek ki cé­lul: 1. A termékek minő­ségének javítását, hogy több legyen az I. osztályú áru ará­nya. 2. Mennyiségi túltelje­sítést, mivel az árvíz elleni védekezés idején jelentősen elmaradtak terveik teljesíté­sében, de azon felül is lét­számhiánnyal küszködnek. 3. Az önköltség csökkentését, amelynek egyik legfonto­sabb meghatározója az anyagfelhasználás. Az újszegedi gyár szocia­lista brigádjai élen járnak ebben a nemes versenyben. Tegnap, szerdán délután a gyár műhelyeiben termelési tanácskozásokat tartottak, s a dolgozókkal ismertették a nagyvállalat és minden munkahely eddigi eredmé­nyeit, vázolták a még hátra­levő időszak legfontosabb feladatait. Értékelték a kongresszusi munkaverseny elmúlt dekádjának eredmé­nyeit is és kiosztották a ju­talmakat. A külön meghirdetett kongresszusi versenyben szép pénzjutalmat kapnak a legjobb brigádok és a leg­jobb eredményt elérő dol­gozók. A verseny természe­tesen az üzemek között is folyik, a legjobb üzem el­nyeri a vállalat által ala­pított kongresszusi zászlót. A tegnapi termelési ta­nácskozásokon azt javasol­ták az újszegedi gyár kom­munista munkásai, hogy küldjenek táviratot az MSZMP X. kongresszusá­nak, amelyben üdvözlik a kongresszust, jó munkát kí­vánva a küldötteknek. A táviratot elküldték, s azt is tudatták benne, hogy a párt­kongresszus tiszteletére ki­bontakozott munkaversenyü­ket nem fejezik be novem­ber végén, hanem decem­berben is a kongresszusi fel­ajánlásoknak megfelelően folytatják munkájukat, hogy tovább javítsák gazdálkodá­suk színvonalát. A termelési tanácskozások alkalmával vehette át a szö­vőüzem Augusztus 20. nevet viselő szocialista brigádja nevében Gubik Etelka bri­gádvezető az ezerforintos pénzjutalmat az elmúlt de­kádban elért kiemelkedő eredményeikért. A másik legjobb eredményt a cérnázó üzemben dolgozó és Sziklai Sándor nevét viselő brigád érte el. Tóth Kálmánná bri­gádvezető ugyancsák ezer forint jutalmat vett át a kollektíva nevében. Az egyéni versenyben minden dekád végén hu­szonnégy dolgozó kap 200— 200 forint pénzjutalmat. Ez alkalommal a legjobbak kö­zött volt a eérnázóban Sán­ta Gizella és Ungi Mihály­né, a vetülékcsévélőben Csá­vás Sándorné, a felvető üzemrészben Makovics Sán­dor, a szövődében Móráth Katalin, Németh Antalné, a kikészítő üzemrészben Ju­hász József, a kiszerelő üzemben pedig Báló János­né. A tegnap délutáni mun­kástanácskozásokon 140 ki­válóan dolgozó kapott igaz­gatói dicséretet, amely fel­jogosítja majd őket arra, hogy ezért az írásban adott dicséretért a nyereségrésze­sedésből külön 200 forintot kapjanak. Augusztus eleje óta kong­resszusi versenyben mun­kálkodnak a Szegedi Tex­tilművek KISZ-fiataljai. Ok­tóber 31-én zárult a három­hónapos versenyszakasz, s tegnap délután került sor az ünnepélyes eredményhirde­tésre. A fonóbrigádok kö­zül a Kossuth szocialista brigád (fonó II. A műszak), a szövödeiaknél az Egyetér­tés szocialista brigád ÍP' műszak) bizonyult legjobb­nak. Teljesítményükért kongresszusi zászlót és 3 ezer forint jutalmat vehet­tek át Lajkó Ferenctől, az üzemi KISZ-bizottság titká­rától. A maga munkaterü­letén ugyancsak kiemelkedő teljesítményt nyújtott és el­ső lett a kiskundorozsmai Gagarin-brigád és a Kossuth villanyszerelő brigád: szin­tén kongresszusi zászlót és jutalmat kaptak. A legjobb alapszervezetnek járó zász­lót és jutalmat is ez alka­lommal adták át a fonó B műszak KlSZ-alapszerveze­tének. A Szegedi Állami Gazda­ság dolgozói teljesítették kongresszusi felajánlásukat. Még november 7-ig elvetet­ték a tervezett területen, több mint kétezer holdon az őszi kalászosok magját, le­törték a kukoricát, befejez­ték a szüretet és most már végeztek a mélyszántással is. Bartók Zenei Hét Szegeden A kékszakállú herceg vára A Bartók-ünnepségek kö­zéppontjában kedden este került sor Bartók Béla egyetlen operájának, A kékszakállú herceg várának felújítására. Az esemény Párizs Európa népei konkrét lé­péseket várnak az európai biztonsági értekezlet előké­szítésére — mondotta Valé­rián Zorin, párizsi szovjet nagykövet a diplomáciai tu­dósítók szövetségének ebéd­jén. A nyugat-berlini kér­déssel kapcsolatban a nagy­követ kérdésekre válaszolva kijelentette: a négy nagyha­talom között elvi egyetértés van atekintetben, hogy Nyugat-Berlin nem része az NSZK-nak. Ennek az elvnek alapján megegyezésre lehet jutni a nyugat-berlini kér­désben. Az elvi megegyezés alapján a gyakorlati megol­dásról az NDK és az NSZK kormánya, illetve az NDK kormánya és a nyugat-ber­lini szenátus kell hogy egy­mással megállapodjanak. Berlin Gromiko szovjet külügy­miniszter szerdán Berlinben megbeszélést folytatott Wai­ter Ulbrichttal. az NSZEP első titkárával, az NDK ál­lamtanácsának elnökével. A szívélyes, baráti légkörben lefolytatott megbeszélésen, az európai biztonságot érintő és a két felet érdeklő kérdé­sekről tárgyaltak. Belgrád Walter Scheei nyugatné­met külügyminiszter szer­dán, Mirko Tepavac jugo­szláv külügyminiszter meg­hívására háromnapos hiva­talos látogatásra Belgrádba érkezett. Bonn Willy Brandt nyugatnémet kancellár szerdán hazaérke­zett háromnapos hivatalos olaszországi látogatásáról. A kance'lár Saragat köztársa­sági elnökkel és Colombo miniszterelnökkel folytatot' megbeszéléseket. Santiago „Az ország rézlelőhelyei­nek és más természeti kin­cseinek államosítását ha­laszthatatlan feladatunknak tartjuk" — jelentette ki Or­lando Canturias chilei bá­nyaügyi miniszter. Tanácskozás az ifjúság helyzetéről A Hazafias Népfront me­gyei nőbizottsága és pedagó­giai bizottsága tegnap dél­előtt Szegeden, a népfront városi székházában együttes ülést tartott. Az ülésen meg­vitatta az ifjúság helyzeté­nek alakulását és azokat a feladatokat melyek az MSZMP KB 1970. február 18—19-i határozata alapján váltak ismertté. Bevezető előadást tartott dr. Horváth Körolyné. a megyei pártbi­zottság nőfelelőse és Oláh Miklós, a KISZ megyei bi­zottságának osztályvezetője. Az előadásokat élénk vita követte. tesztrendszerrel fiz elért pontszám dönt Azok a vizsgálati módszerek, melyekkel valakinek a képességét bizonyos feladatsor elvégzésével teszik próbára, egyre ismertebbé valnak. Vannak egyetemek, ahol ezzel a módszerrel kérik számon a tananyag elsajátítását. Hogy ki mit tud, azt nálunk még csak a KPM megyei Autóközle­kedési Tanintézetében derül ki a teszt segítségével: első ízben november 8-án, majd november 22-én adtak ily mó­don számot a KRESZ elsajátításáról a hallgatók. Az új vizsgáztatási rendszerről Polonkai Sándor. a KPM megyei Autóközlekedési Tanintézetének igazgatója adott tájékoz­tatást. Az említett két alkalom­mal közel 300-an vizsgáztak a tesztrendszer segítsegével. Lényegében három részből áll a vizsgalap, melyen mind­össze 25 kérdés szerepel. A KRESZ-táblák a rendőrlám­pa jelzései, az útburkolati jelek megnevezése 10. a for­galmi szabályok ismerete ugyancsak 10 pontot hoz. Ugyanis 10—10 kérdés sze­repel ebben a két kérdés­csoportban. Aki a gyakor­latban jól eligazodik, a for­galmi helyzetek megítélésé­nél alkalmazni tudja a KRESZ szabályait, az ötször három, azaz 15 pontot ér el. így jön ki az eredmény, a 55 pont, mely egyben ered­ményes vizsgát jelent. Aki csak 29 és 25 közötti pont számot ér eT. annak a hely­színen szóbeli vizsgát kell tennie. Akinek 24 vagy an­nál kevesebb pontja van. az csak 15 nap múlva adhat újra számot tudásáról. A vizsgán kiosztott tesztlapok különböző típusúak: A, B, C, H. M jelzésűek, s jelzé­süknek megfelelően a kérdé­sek is eltérnek. A tesztla­pok értékelése a helyszínen, pár perc alatt úgynevezett sablonok segítségével törté­nik. A műszaki vizsgán egyelő­re még a régi módon, szó­'beli kérdések alapján dönte­nek arról, hogy a jelölt meg­felel-e a követelményeknek, január 1-től azonban újabb változás lesz a vizsgáztatás rendszerében. Az elérhető maximális 35 pontba ezután a műszaki kérdésekre adott helyes válaszok pontjait is belefoglalják- Tehát a KRESZ-t és a műszaki vizs­gát összevonják. Megszigo­rítják a vizsgáztatást is: aki­nek 35 pontnál kevesebbje lesz. az megbukott. A megyei Autóközlekedési Tanintézet Párizsi körúti székházát egy-két éven be­lül átalakítják, modernizál­ják. Üj tantermeiben néhány új segédeszköz is kerül. Eng­land elnevezésű tanpadokat szereznek be. melyek segít­ségével már az első órán elsajátítják a hallgatók a kormány, a kocsi belső be­rendezéseinek kezelését. a kapcsolást, miközben filmen vetítik eléjük az utca forgal­mát. így olyan körülménye­ket teremtenek, mintha a hallgató nem a tanintézet padjai között ülne, hanem a legnagyobb forgalomban ve­zetne. A tanintézet a közeimúlt­ban megállapodást kötött a szabadkai autó-motorklub­bal: ki-ki a saját területén ismerteti azokat a KR.ESZ­szabályokat. melyek a szom­szédos országban érvényben •annak. Erre annál is in­kább szükség van, mert a kishatárforgalom keretében ezrek és ezrek látogatnak el hét végén Jugoszláviába vagy Magyarországra. Varga Edit egybeesik a szegedi opera negyedszázados jubileumá­val, amely egyben a magyar operakultúrának is jelentős állomása. A bartóki alkotás már színre került Szegeden. A mostani második előadás köntösnélküli színpadképé­vel egészen más benyomást tesz nézőre és hallgatóra. Ezúttal a hangsúly azon van, hogy Judit asszony és a Kékszakállú artikulált ének­beszéddel és kifejező arcjá­tékkal pótolja az eddigi vas­ajtók mögötti történést és látványt. A bartóki muzsika az egyetlen segítőtársuk. A naturalisztikus díszletek, a sokféle látnivaló most nincs és így a puritán levegőjű szerelmi dráma lírai mozza­nataival a két szereplőn, énekhangjuk kifejezési ská­láján és a legmélyebbre ha­toló zenekaron áll vagy bu­kik. Ügy érezzük, ez az új formájú színpadi megoldás síjcerült. Bartók operája valójában oratóriumszerű, miután nem a cselekmény mozgalmassá­ga viszi előre. Ezért nem is szorul a darab a modern színpadi segédeszközökre. Az új dramaturgiai meg­oldás magával hozza az iga­zi drámai izzást és ezért a remekmű felesleges „felfe­dezése" helyett, annak kivi­telezése érdemel elsősorban különös figyelmet. Vaszy Viktor zeneigazgató a köz­ponti irányító, aki a színek gazdagságával nem hatásesz­közöket teremt palettája szá­mára, hanem élő valósággá formálja a vezérkönyv kot­tafejeit. A Szegedi Szimfonikus Zenekar egyre fejlődik hangzásban és a technikai csiszoltságban. Ezúttal külö­nösen a bartóki deklamáció­hoz alkalmazkodott, ami a Kékszakállúban a darab megértésének előfeltétele. Teljes elismerés illeti Versenyt Ida rendezőt az operai hangzást szolgáló művészi munkájáért. Ilyen kevés eszközzel színpadi légkört sugározni, valóban rendkívüli teljesítmény. A díszlettervező Sándor Lajost és a jelmeztervező Kemenes Fannyt a drámai cselek­ményhez simulásért kell megdicsérnünk. A Juditot alakító Lengyel Ildikó ragyogó hangjának minden regiszterét kiaknáz­ta és egységes zenei produk­ciót nyújtott. Teljes átélés­sel formálta a szerelmes asz­szony jelenetről jelenetre fo­kozódó érzelmi küzdelmét önmagával. Szövegmondásá­nak tisztasága a hallgatóhoz közvetítette Balázs Béla köl­tői sorainak szépségét. Sinkó György Kékszakállúja orgá­numának megerősödéséről, teltségéről és árnyaló képes­ségéről tanúskodik. Amióta a szerepet tőle hallottuk, ösz­szeforrt a bartóki stílussal, mélyről jő az indulatkitöré­sekben, simogatóan lágy lírai mozzanatokban. A Bartók-opera után Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző A bűvös szekrény című vígoperáját újították fel. Szatmári Géza Kevesebb moziban kevesebb Világszerte bebizonyoso­dott ugyanis, hogy a televí­zió elterjedésében, különösen pedig a színes adások meg­kezdésével csökkent az ér­deklődés a mozik iránt. Ma­gyarországon éppen ezért a következő ötéves tervben feltehetőleg 250-nel kevesebb kis filmszínház fog üzemel­ni és 60 ezerrel kevesebb előadást tartanak, Így amíg 1970-ben 3960 mozi tevé­se nvkedett az országban, az ötéves terv végére már csak 3710 marad, s ezekben az öt évvel korábbi átlag 700 ezer előadással szemben már csak 640 ezret tartanak. 1075-re 2400 falusi mozi közönsége rendszeresen lát­hat szélesvásznú filmeket, ú'aQb 800 olyan helyiségben is, ahol erre eddig nem adó­dott tnód. Békéscsabán. Sopronban Székesfehérvárott. Érden. a szegedi Odessza lakótelepen ui. 35 milliméteres széles­vásznú. 350—500 személv be­fogadóképességű filmszínhá­zát létesítenek majd rész­ben állami. részben helyi erőforrásokból. A tervidő­szak alatt feltehetően még 'ggalább 89 hasonló Cilm­szmházat adnak majd át rendeltetésének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom