Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-09 / 183. szám

Megállt az idő „Nyáron, a szabadságolási idő alatt könnyebb lenne a szülőknek is, gyerekeknek is" — vélekedtem februárban, amikor megindult a Petőfi Sándor sugárúti bölcsőde fel­újítása. Nos, megkaptuk mindannyian, amit vártunk: gye­rekek, szülők, gondozónők — az újságíró. Itt a nyár, s ta­gadni sem lehet, hogy tatarozgatják a bölcsődét. A bökkenő csupán az, hogy június 30-án kellett volna átadni, de a határidő — mint annakidején a bölcsőde ingoványra épített fala — kissé elcsúszott, Szeptemberre. Ha jó matematikus lennék, most kiszámítanám, hány kilométerrel kell emiatt többet cipekednie a szülőknek, mennyi időt rabol el ez na­ponta tőlük, mennyi idegi fáradságot jelent gondozónők­nek, gyerekeknek egyaránt a három kisegítő bölcsőde zsú­foltsága. Nővérek vagy automaták Érdekes levelet hozott minap a posta. írója, dr. S. I-né. Egyik cikkünkkel vitatkozva, néhány jogos vagy kevésbé jogos ellenvetés mellett azt a kijelentést is megkockáztatta, hogy „nincsenek rosszul fizetve az egészségügyiek, a fize­tésrendezésük szükségtelen". Mindezt annak alapján állít­ja, hogy egy osztályos főnővér 2200 forintos havi jövedel­met vallott be neki beszélgetés közben. Könnyű lenne dr. S. I.-nénak okosan, hosszasan érvelve válaszolni, de talán meggyőzőbb lesz felhívni a figyelmét arra, hogy ország­szerte kórházi osztályokat kénytelenek bezárni már a nő­vérhiány miatt. Szegeden is beszélik, hogy már a gyermek­klinika is szinte tragikus nővérhiánnyal küszködik. Való­színűleg nem azért, mert nincs szükség fizetésemelésre, és sok fontos szociális intézkedésre: egyetemi bölcsőde és óvoda, újabb és újabb nővérszállások létrehozására. Ha a levélírónk érveire hallgatunk, önkiszolgáló kórházakat kell létesíteni addig is. amíg a három műszakét, az 1300 forint kezdő fizetést, az albérletet zokszó nélkül vállaló nővér­áutomatákat feltalálják. Rendelők és hagyományok Mi is kell egy orvosi rendelőhöz: szoba, előtér, mellék­helyiségek. Kissé hagyományos recept, de mintha jobbat ki sem lehetne találni. Hogy aztán az előtérben együtt vá­rakoznak a beteg emberek — és mondjuk — a nőgyógyá­szaira váró terhes anyák, az szintén hagyományos. Ilyenek a gyermekgyógyászati rendelők is, amelyeknek várójában téli időszakban egyszerre 25—30, vagy még több, kevésbé vagy jobban beteg gyerek zsúfolódik össze. Sőt, a legtöbb helyen, a várószobában egyszerre két rendelőhöz sorakoz­nak kicsik és nagyok. Az utóbbiak — ahogy panaszolja né­hány olvasónk — kissé keserűen betűzik a plakáton: leg­drágább kincsünk a gyermek. Mert arra kell gondolniuk az új házak modern rendelőknek is alkalmas, de üzletnek szánt földszintjét látva, hogy a drága szó, úgy látszik, visz­szanyerte eredeti, anyagiasabb értelmezését. Veress Miklós Vízpótlásra 280 millió köbméter vizet tárolunk Tavak, vízlépcsők Infravörös dohán yszárító Folyóink vizének 98 szá­zalékát importáljuk, kül­földről kapjuk, de sajnos, éppen nyáron rendelkezünk a legkevesebb vízzel, amikor a legnagyobb 6zükség lenne rá. A tavaszi vízbőségből (esetleg a nyárelejeiből) kell tehát tartalékolnunk az aszá­lyos, csapadékszegény év­szakra. Korábban elsősorban a folyók régi holtágaiban és természetes tavainkban gyűj­töttük a vizet. Az utóbbi egy évtizedben azonban a hegy­és dombvidéken, síkvidéken egyaránt csaknem száz nagy víztározó tó épült. Mezőgazdasági öntözésre már 125, tározó tartalékol vizet, összesen 79 millió köbmé­ternyit. Nemrégiben avattuk a békési duzzasztót, amely nyolcmillió köbméter vizet tart vissza a Körös medré­ben, s az idén további 23 új tó­val és hatmillió köbméter vízzel gazdagodik víztáro­zóink állománya, vízkin­cse. Tóépítkezéseinkbői nem csupán az öntözés az egye­düli haszon, mert legalább ugyanilyen értéket jelent az üdülés és a vízisportok le­hetőségének kiterjesztése is. Csaknem valamennyi tóba halakat telepítettek és most már a horgászok ügyesked­nek a vízparton, próbálgat­ják türelmüket, szerencséjü­ket. Pécs közelében az orfűi víztározó partján üdülőtelep épült, a vendéglátóipar is berendezkedett, s nemcsak a fürdőzők, a horgászok és a csónakázók, hanem a vitor­lássport szerelmesei is he­lyet kaptak a tavon. A legnagyobb változást azonban a második Tiszai vízilépcső hullámtéri táro­zója hozza. Négyszer akkora lesz, mint a Velencei-tó, s így a Bala­tonnal is vetélkedő üdülő­és vízisportéletre nyújt le­hetőséget. Jelenleg vízpót­lásra az ország különféle tá­rozóiban összesen 280 millió köbméter vizet tartaléko­lunk, s ezt a vízkincsünket is csaknem megkétszerezi majd a Tisza II. vízilépcső­jének tengere. (MTI) A tudomány és technika különböző területein széles­körűen felhasznált láthatat­lan infravörös sugarak új al­kalmazásra kerülnek a szov­jet mezőgazdaságban. Szuhu­miban, a „Grúztabak" tröszt kísérleti ipari berendezésé­ben már néhány esztendeje infravörös sugarakkal szá­ntják a dohány. Szuhumiban az „Alasara" állami kiadóvállalat gondozá­sában megjelent Mihail Laszarejsvili agronómus tol­lából egy füzet az infravörös dohányszárításról. Az agronómus így nyilat­kozott az APN tudósítójá­nak: — Kísérleteink igazolják a nyers dohány új víztelenítési módszerének nagy haté­konyságát. Ez a módszer nemcsak a dohányszárítás idejének lényeges csökkenté­sét teszi lehetővé valameny­nyi hagyományos szárítással szemben, hanem a dohány aromáját is megőrzi. A kísér­letek eredményeiből kitűnt, hogy az új dohányszárítási módszernek nagy előnyei vannak. Míg a napon való szárítás rendszerint 16—18 napot vesz igénybe, addig infravörös sugarakkal a szá­rítás egész eljárása, a fül­lesztéssel együtt másfél-két és fél napra csökken. Hatszáz kocsi 48 év alatt Szegedi egyetlen kocsigyártójáról Az idős mester félretette Az idős mesternek szép zíliában csak a tablók kép­az Esti Hírlap és a Képes emléke fűződik az 1947-es viseltek. Űjság egy-egy számát Mind- Szegedi Ipari Vásárhoz. Ma már csak javításokat egyik lapban bekeretezett — Az iparügyi miniszter végez Kovács János, kovács mesterlevele is van, így né­ha elkalandozik munkája: is felajánlot­nehéz elszakadni egy hírt: hintót exportálunk sokáig álldogált a kiállított Svájcba, a Szovjetunióba, az munkám mellett, nézegette Egyesült Államokba... a szakmai fogások minden autórugók, alvázak kerülnek Jóleső érzéssel olvasta e rejtett megnyilvánulását, a a műhelybe. A Közlekedési híreket a 62 éves Kovács „kritikus" helyeket. Elisme- Múzeum kocsigyűjteményé­János, Csongrád megye röen nyilatkozott a kocsiról nek összeállításához kérték egyetlen dolgozó kocsi <*vár- és azt mondta, hogy a szak- szakvéleményét, restaurátori tója. Talán fellendül a régi társtól fogadjam a gratulá- munkálatokat iparág, szükség lesz még a c.iót, mert ő is kocsigyártó tak, kihaló mesterség termékeire, családból származik és sokat Szegedtől, és két év múlva hátha jelentkeznek új szak- forgolódott, tanult, dolgozott már úgyis nyugdíjba vonul, emberek a néhány főt szám- a műhelyben. Abban az év- Addig is dolgozik szakmá­lalo szakmaba... A megje- ben kaptam meghívást a ... ... lölt hírek a szekrénybe ke- brazil fővárosba: vegyek ]aban' vizsgáztat a KIOSZ rülnek régi iratok, kitünteté- részt kocsijaimmal az ottani rnestervizsgaztató bizottságá­sek, árjegyzékek mellé. Az kiállításon. A meghívóban ban. Szerette volna, ha ko­1780-ban alapított Kölber fényképeket és árjegyzéket csigyártó is került volna a testvérek kocsigyárának kértek tőlem. Aztán elma­fényképpel illusztrált ár- radt az út... Sok volt a bizottság elé, de a szakma jegyzékét mutatja a mester, megrendelés, a SZAK is le- senlíit nem csábított' még a kSd^HbdffS kötötte ««»* nos kocsigyártó hasonló ka- én voltam a sportköri elnök, talógusát is. A megrendelő (SZAK—Fradi 3:2!) így Bra­kiválasztotta a neki tetsző típust, esetleg módosítottuk az ízlésnek, az egyéni kívá­nalomnak megfelelően. Utol­jára tavaly kellett előven­nem a Kölber-féle füzetet. Egy gróf Károlyi László­féle „magyar" kocsit készí­tettem 6aroglyával, aláfor­dulóval az egyik tsz-nek. Negyvennyolc évvel ezelőtt divatos apróhirdetésre jelentkezett senki. Politzer Tamás Feliratok, utcakövek, blokkok Egy turistaút jegyzetfüzetéből Ügyes turista külföldön kövezett. A járda széle kise beszerezhető jó néhány fon­sem érzi idegennek magát, kockaköves, belseje beton- tos apróság. Ha más nyelven is beszélnek lapokból áll. Drezda főutcá­körülötte, ha a szokások kü1- jának járdáját a különböző I I lönböznek is az otthonitól, burkolóanyagok játéka szin- 1—— alapvetően minden ismerős: te parkosítja. A látvány esz- Zeit ist Geld. az idő pénz; az emberek, a házak, az élet. tétikai örömöt okoz. tartja a német közmondás! A dekorativitás mellett S hogy ezt figyelembe is ve­azonban hasznos is lehet, ha szik, tapasztalni minden üz-; nem fed mindent az egybe1- letben, áruházban. A korv­függő aszfalt: csőrepedésnél fekcióosztályon a ruhákon az nem kell felcsákónyozni az levő gyári márkacédula nem­egészet, csak felszedik a kö- csak a méretről, az anyag ves részt, s máris hozzáfér- minőségéről, a cikk áráról tá­hetővé válik a hibás veze- jékoztat, hanem egyúttal ték. Azt hiszem, a szegedi blokk is. Az elárusító csak szakembereknek érdemes kézjegyével látja el, s már­lenne utánanézni, hogy nem is lehet menni a pénztárhoz érné-e meg nálunk is ilyen Még az aprócikkek osztá­2. Minden ismerős? Útitársam oldalba bök autóbuszban: — Nézd csak! Az autóbusz vezetőfülké­jének falára különböző fel­iratok vannak függesztve. Mint otthon. Csakhogy ez itt mind így kezdődik: „Bit­té...", kérem. Nálunk nem módon burkolni az utcákat? lyán sem ismerik a blokkod így kezdődik, viszont úgy fe- lást. A pult végére kosara­jeződik be, hogy: tilos!" I 4 I kat. tálcákat tesznek, abból Hát ez persze Lipcsében !—J vesz el egyet-egyet minden van, nem Szegeden. Jártunk első osztályú ven- vásárló, összeszedi bele, ami­déglőben és útszéli bódéban: re szüksége van, s a pénz­sör mindenütt volt. Abban tárhoz lép vele. A pénztáros semmi meglepő nincs, hogy egyúttal be is csomagolja az Az NDK-ban már egyet- ut a legközönségesebb, 40 árut. len villamoson sincs kalauz, PÍenniges is Radeberger de időt takarít meg ax NJ mindenütt jegyváltó automa- abban, meS ezt is h<?gy a nagyobb üzletekben; ták működnek. A pestinél megfelelően hűtik. például a drezdai Centrum,. modernebbek évekkel ko- az utcakon az automa- áruházban (ott is az a ne-« rabban szerelték fel őket. Ha ta' Ételt- italt adnak, édes- ve) csomagmegőrző automa­az ember bedobja a pénzt, séget, cigarettát. (Az álloma- tákat helyeztek el a bejárai megtekeri a masina kurbli-' sokon nálunk is működnek közelében. Nem kell végig­ját, s máris kezében a jegy. más hasonlóak.) Ami ennél hurcolásznia a városon a A 29 es végállomásán is í°bban tetszett, az automa- holmit bevásárlás után. ha a* Drezdában dolgozó magyar tákba közhasználati cikkeket e.nlbarnek másutt 18 va3 fiatalokkal szállunk fel a is elhelyeznek: szappant, mo- e in ezni va ,a- ,, villamosra. Német ajkú hely- sószert a kisbabák orrának beli nincs a lathataron sem. ' — Kérek két 20 fillérest tisztítására szolgalo tampont. — mondja egy drezdai ma- Még a leggondosabb házi­gyar. asszony is megfeledkezik — Húsz pfennigest? olykor egy-két szükséges hol- füzetében. Abból írtam~most — Nem, otthoni fillért. mi megvásárlásáról, de sem- ki az elmondottakat. Hátha A két érmét bedobja, s mi baj, az automaták segít- akad köztük eltanulható. máris tekeri a jegyváltót. ^^ akár éjnek idején is Fehér Kálmán Egymás utan tizenhatszor. Akkor megállt. Nem bará­tunk, hanem a gép. Ügy lát­szik észrevette végre, hogy külföldi vendégei vannak! A külföldet járó legszíve-^ sebben hazahordana minden szépet és jót, amit látott fi tapasztalatokkal könnyű dol* ga van, elférnek a jegyzet^ Feltűnő, hogy az NDK vá­rosaiban mennyivel kevesebb az aszfalt, mint nálunk, pe­dig több a szilárd burkola­tú úttest. Kis kockakövet, betonlapot fektetnek le in­kább aszfalt helyett, még­pedig úgy, hogy keverik őket. Az utca közepe például asz­faltos, két széle, a „leállósáv" szegődtem el inasnak a sze­gedi Hodács János üzemébe, azóta mintegy hatszáz kocsit készítettem. Magam csinál­tam a szükséges vasmunkát, bognármunkát is... Az or­szág minden részéből jöttek megrendelők, vásárokra vit­tük a kész kocsikat. Magam­nak soha nem készítettem egyet sem ... A Felhő utcai műhely cég­táblájára is rákerültek a ki­tüntetések, jelezvén, hogy az iparág kiváló mesteréhez tér be a megrendelő. — 1930-ban kaptam az el­ső kitüntetést a segéd- és tanonckiállításon... Válaszol oz illetékes Kívánatos vagy elengedhetetlen? Néhány megjegyzéssel el­látva közöltük Pintér Ferenc levelét június 23-i számunk Olvasóink írják rovatában. Levélírónk arról panaszko­dott, hogy a Búbosban nem engedték be nyakkendő nél­kül. Mivel nem ez az első eset, hogy a fullasztó ele­ganciát bírálják, megkockáz­tatjuk a kérdést: a ruha te­szi az embert, vagy a nyak­kendő? A Búbos Étterem vezető­sége válaszlevelében elné­zést kér a történtekért Pin­tér Ferenctől. Remélik, hogy hasonló eset nem fordul elő. Sajnos — írja az étte­rem üzletvezetője —, ven­dégkörünk összetétele miatt szükségessé vált, hogy zenés presszónkba a nem megfele­lő öltözékű, ápolatlan ven­dégeket ne engedjük be, a többi vendég nyugodt és kulturált szórakozásának biztosítása végett. Természetesen a hozzánk betérni kívánó Pintér Ferenc vendégünk elmarasztalását csupán a szolgálatban levő portás önkényes magatartá­sa, az üzletvezetői utasítás rossz értelmezése okozta. Ellentétben a cikk írójá­nak ,.szabály az szabály" véleményével, mi csupán a kulturált öltözéket követel­jük meg, amit természetesen nem csupán a nyakkendő viselése határoz meg. főleg nyáron. Ellenben vélemé­nyünk szerint, egy éjjeli szórakozó helyen még az 1500 forintos ruhának és a 400 forintos cipőnek is kí­vánatos, ha nem is elenged­hetetlen kiegészítője a nyak­kendő. Idáig a levél: most már csak azt lenne jó tudni, hogy ez a bizonyos ruha­darab kivánatos-e, vagy csak elengedhetetlen? szobrai Bolyai Farkas (1775—1856) Bolyai János (1802—1860) (20.) Két matematikus zse­ni — apa és fia — emlékét őrzi a panteon mészökom­pozíciója, amelyet Gárdos László készített. Bolyai Farkas és Bolyai János alakját Szeged számára Kiss István szobrászművész ti megmintázta: az 6 bronzfi­gurái a József Attila Tudo­mányegyetem természettudo­mányi karának központi épületében állnak. SZOMBAT, AUGUSZTUS 9. DÉLMAGYARORSZÁG i

Next

/
Oldalképek
Tartalom