Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-16 / 189. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK: A MAGYAR SZOCIALISTA M UN KAS PÁ RT LA PJ A 59. évfolyam, 189. szám 1969. AUGUSZTUS 16, SZOMBAT Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Felavatták a kábelgyár új nagycsarnokát Dr. Horgos Gyula miniszter avató beszéde Az üzem tovább bővül Tegnap, pénteken Szegedre látogatott dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, hogy ünnepélyesen átadja a szegedi kábelgyár új üzemcsarnokát. A gyárlátogatás előtt felkereste az MSZMP Szeged városi bizottságát, ahol dr. Ozvald Imrével, a pártbizottság titkárával. Halász Árpáddal, a Szeged m. j. városi tanács vb elnökhelyettesével. Prágai Tiborral, a városi pártbizottság mb. osztályvezetőjével és Horváth Jánossal, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársával tanácskozott, majd társaságukban érkezett a Magyar Kábel Művek szegedi gyárába. Itt Zentai Ernő. a Magyar Kábel Művek vezérigazgatója és Kakuszi Géza, a szegedi gyár igazgatója fogadta a minisztert és Sípos Gézát, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkárát. Az igazgatósági épület tanácstermében Erős László, a Magyar Kábel Művek műszaki igazgatója tájékoztatta a minisztert és a megjelent vendégeket a gyár „második lépcsőjének", az új 8000 négyzetméter alapterületű csarnok üzembehelyezésének körülményeiről. Elmondta, hogy az új csarnok gépi felszerelését úgy alakították ki. hogy megfeleljen a szegedi kábelgyár kialakuló technológiai sorrendjének. A nyersanyag útja egyenes vonalban halad a kezdő munkafázistól egészen a készáruraktárig. A műhely gyártógépeit fokozatosan telepítik le a budapesti üzemből, s új gépeket is vásárolnak a szegedi gyár részére. Ezután dr. Horgos Gyula arról beszélt Erős Lászlóval. a vidéki telepítés során gyakran tapasztalják, hogy a budapesti üzemek nem a legmodernebb gépeket adják le új ipartelepükre, hanem a régieket, az elavultakat, s emiatt a vidéki ipar színvonala. termelékenysége alatta marad a fővárosinak. Mi a helyzet a kábelgyár esetében? — tette fel a kérdést. Érdeklődött még a gyár nyersanyag-ellátásáról, a nyersanyagok — réz és alumínium — minőségéről. A műszaki igazgató válaszában elmondta, hogy a nyersanyag-ellátásuk jó és kielégítő. Az. alumíniumiparral megfelelő a kapcsolatuk. A hazai, a Csepelről vásárolt vörösréz ls kielégíti igényeiket. A 7 milliméter átmérőjű rézhuzal eléri a chilei vagy a zambiai vörösrézhuzalok minőségét. Jól nyújtható. vezetőképessége pedig homogén. A hazai PVC-anyagok is kielégítik a gyár igényeit, termékeikkel versenyképesek lehetnek a hazai és a külföldi piacokon. Tájékoztatta a műszaki igazgató a minisztert arról is. hogy a Magyar Kábel Művek fokozatosan Szegedre koncentrálja a gyengeáramú vezetékek gyártását. Nem adnak át elavult gépeket a szegedi gyárnak, hanem új berendezéseket vásárolnak és gyártanak. Csak a gyártmányt adják át, nem a gyártó gépeket, sőt az itt levő és már elavultnak számító masinákat is hamarosan kicserélik modernebbre. A szegedi gyár Somogyi Károlyné felvétele Aa üzemcsarnokban. Képűnkön (balról Jobbra): Sípos Géza, Zentai Ernő, dr. Horgos Gyula és Kakuszi Géza jelenleg a gyengeáramú ve- nyeit. X vidéki ipartelepi- Intenzív fejlesztés mellett ls zetékek 80 százalékát állítja tésekkel kapcsolatban ki- növelhető a foglalkoztatottelő. emelte: ság mértéke. S még egy közbe vetett kérdés: — Mikor éri el a szegedi gyár tevékenysége a budapesti szinvonalat? Válasz: — Szegeden némely területen jobb a helyzet, mint a budapesti üzemben, s ez az állapot előnyösen változik a fejlesztés során. A termelés bővítését itt is a termelékenységgel kell biztosítani. A beszélgetés során kiderült, hogy a szegedi gyárat a következő években tovább bővítik. A mostani 12 ezer négyzetméter alapterületű gyártócsarnokhoz újabb 4500 négyzetméter alapterületű csarnokot építenek és ezzel a szegedi gyár „óriás csarnoka" 16 500 négyzetméterre bővül, a kapacitás pedig évente meghaladja az 1 milliárd forintot. Ezt a bővítést a reális igények diktálják, a hazai és a külföldi piacon biztos vevőkre találnak. Ezután került sor az ünnepélyes aktusra. Az új csarnok bejárata előtt Zentai Ernő vezérigazgató megkérte a minisztert, hogy adja át az új üzemrészt A bejáratot elzáró szalagot átvágta a miniszter és a kíséretében levő vendégekkel megtekintette a gyár új munkatermét. Délután kettő órakor a kábelgyár ebédlőjében ünnepi nagygyűlést rendeztek, ahol Zentai Ernő vázolta a szegedi gyár fejlődésének eddigi és jövőbeni útját, majd dr. Horgos Gyula mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjében megemlékezett alkotmányunk megszületéséről. államunk létrejöttéről. Ezután részletesen elemezte szocialista iparpolitikánk eredmé— A Kohó- és Gépipari Minisztérium és az irányítása alá tartozó vállalatok vezetése az érintett megyék és városok párt- és tanácsszerveibe, azok támogatásával számos vidéki ipartelepítést valósított meg. Ennek a politikának az eredménye Szegeden a kábelgyár, a kéziszerszámgyár és a vasöntöde. Tíz évvel ezelőtt született meg a döntés. hogy a budapesti kábelgyár Szegedre telepíti a kábeldobok és szigetelt vezetékek gyártását. Első ütemként 80 millió forintot fordítottak a fejlesztésre, s a volt szegedi huszárlaktanyában 1965-ben már 360 millió forint értékű árut termeltek. — A tízéves fejlődés jellemzéséül szeretném elmondani — folytatta beszédét a miniszter —, hogy míg 1960-ban ez a gyár csak 27 millió forint értékű árut állított elő. ebben az évben viszont több mini 530 millió forintos tervet készítettek, ami a hazai kábelgyártás egyötöd részének felel meg. Ezzel a termeléssel a szegedi kábelgyár az európai kábelgyárak között nagyságrendileg jelentős helyet foglal el. Jelenleg több mint ezer fős létszámmal dolgozik, ami az induló 31 fős törzsgárdához viszonyítva igen nagy fejlődés: Az új nagycsarnokkal kapcsolatban a következőket mondta: — A most átadott üzemcsarnokban még tovább növelhető a munka termelékenysége, lehetővé válik a korszerű géptelepítés. az anyagmozgatás gépesítése és jobb üzemszervezés révén a termelő tevékenység hatékonyságának növelése. A dolgozók kulturáltabb munkakörülmények között végezhetik munkájukat, és az Beszédének végén eredményes munkát kívánt a szegedi gyár dolgozóinak, majd kitüntetéseket nyújtott át a gyár építkezésében kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak. A Gépipar kiváló dolgozója című miniszteri kitüntetést adta át Hodossy Sándor üzemmérnöknek, Kalmár László műszaki ellenőrnek és Ungi Imre művezetőnek (a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozójának). Miniszteri elismerő oklevelet kapott Moharos Péter osztályvezető. Farkas György főosztályvezető. Rajnai Béla főosztályvezető és Szép Lajos, a szegedi kábelgyár főmérnöke. Zentai Ernő vezérigazgató Kiváló dolgozó jelvényt adott át hat, s vezérigazgatói dicséretet kilenc dolgozónak, öten pénzjutalmat kaptak. A nagygyűlés után színvonalas műsort adott a Magyar Kábel Művek férfikórusa Kalmár Márton karnagy vezetésével, zongorán kísért dr. Holéczy Géza, szólót énekelt Lendhardt János. Magvar felszólalás a BT-ben A Biztonsági Tanács Libanon és Izrael kérésére összehívott rendkívüli ülésén csütörtökön este folytatta a Libanon ellen intézett legutóbbi izraeli légitámadás kérdéseinek megvitatását. Azzal kapcsolatban, hogy a korábbi ülések során az izraeli delegátus több ízben alaptalan kirohanásokat intézett a szervezet ellen, az ülés megnyitásakor a BT elnöke felszólította a küldötteket: ne térjenek el a napirendi kérdésektől, és ne intézzenek támadásokat a Biztonsági Tanács tekintélye ellen. Charles Yost, az Egyesült Államok küldötte felszólalásában gyakorlatilag Tel-Aviv politikájának védelmére kelt. Kijelentette, hogy a KözelKeleten megélénkült „erőszakos cselekményekért" mindkét felet egyaránt felelősség terheli. Yost javasolta, hogy az ENSZ küldjön megfigyelőket az izraeli—libanoni határra. A második felszólaló, Szenegál küldötte élesen elítélte az augusztus 11-i izraeli agressziót. A delegátus követelte az izraeli agresszorok határozott elítélését a tanács részéről. Tardos József, a Magyar Népköztársaság küldötte az Izrael által gyakorta hangoztatott „jogos önvédelemről" szólva megállapította, hogy jogos önvédelemről csak azok az országok beszélhetnek, amelyek elnyomóik ellen harcolva hazájuk felszabadításáért küzdenek. Ezzel a szóhasználattal Izrael agresszív törekvéseit iparkodik álcázni. A Biztonsági Tanács feladata, hogy határozottan elítélje Izrael legutóbbi agresszív lépését, és követelje a Biztonsági Tanács 1967. novemberi határozatainak maradéktalan teljesítését. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken, magyar idő szerint 16.18 órakor folytatta a libanoni területek ellen Izrael által végrehajtott légitámadással kapcsolatos vitát. Anglia képviselője hangoztatta, hogy kormánya elítél minden erőszakos cselekményt és helyteleníti a közel-keleti tűzszünet bármilyen megsértését. Anglia teljes mértékben támogat „minden átfogó politikai rendezést" és véleménye szerint „konstruktív támogatást" kellene nyújtani akár a libanoni—izraeli határon elhelyezendő ENSZ-megfigyelőknek, akár a béke megőrzését célzó valamilyen más lépésnek. Finnország képviselője hangoztatta, hogy Izraelnek és Libanonnak egyaránt tiszteletben kell tartania a tűzszünetet. „Ha a jelenlegi helyzet tovább tart, ez azzal fenyeget, hogy az egész Közel-Keleten felborul a tűzszünet. A békés megállapodás hiánya feltétlenül azoknak előnyös, akik e rendezés ellen munkálkodnak" — hangoztatta Finnország képviselője. A vita tart. Gyűlések, munkásparaszt találkozók Augusztus 20. ünnepi programja Alkotmányunk születésének huszadik évfordulójáról Szeged és a szegedi járás lakossága ünnepi gyűléseken, munkás-paraszt találkozókon emlékezik meg. A gyűléseken nemcsak az ország első szocialista alkotmányának jelentősége kerül szóba, az előadók beszámolnak hallgatóiknak az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről is. Szegeden hétfőn, 18-án este 6 órai kezdettel a mihálytelki művelődési otthonban Bódi László, az MSfcMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tagja, országgyűlési képviselő tart ünnepi beszédet. Kedden, 19-én délután 3 órai kezdettel. az ügyvédi kamarában rendezendő megemlékezés szónoka dr. Falábú Pörkölthöz, gulyásleveshez, halászléhez készít alapanyagot a Kecskeméti Konzervgyár, Lángoló Tisza néven. Az alapanyaghoz — amely sóból, cukorból, sűrített paradicsomból, paprikafélékből, olajból, zsírból, vöröshagymaporból áll — csak a húst kell adagolni. Az új cikket 0,25 literes üvegekben hozzák forgalomba, s a használati utasítás szerint 1 kilogramm húst tartalmazó pörkölthöz 6 deka, 1 liter halászléhez pedig 8 deka alapanyag szükséges. Ebből az alapanyagból egyelőre 50 ezer üveggel készül. (MTI) Dezső, a szegedi ügyvédi munkaközösségek pártszervezetének titkára. Szerdán, 20-án délelőtt 10 órai kezdettel a közelmúltban felavatott újszegedi pártházban sorra kerülő politikai gyűlésen dr. Ozvald Imre, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára emlékezik meg alkotmányunk születésnapjáróL Augusztus 20-án este az alkotmánynap szegedi eseménysorozata a Hazafias Népfront városi bizottsága által rendezett bállal fejeződik be az újszegedi Vigadóban. Alkotmányunknak az új kenyér szimbólumával ötvöződött ünnepe falusi lakosságunk egyik legkedvesebb ünnepnapja. A járás harminc községében mindenütt ünnepi nagygyűlés köré csoportosuló rendezvénysorozatra készülnek. Külön fényt kap az ünnepség azokban a községekben, ahol a termelőszövetkezet fennállásának huszadik évfordulója is kapcsolódik az új kenyér ünnepéhez. Ásotthalom, Forráskút, Űjszentiván, Szőreg lakossága ünnepli az alkotmány napján a község történelmi fordulópotját is a tsz-alakulásra emlékezve. Kisteleken a szövetkezeti napok, Zsombón iskolaavatás, Bakson pedig a Magyar —Bolgár Barátság Termelőszövetkezet bolgár vendégeinek látogatása kötődik az ünnephez.