Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-06 / 101. szám
A FAI Közgyűlés az Ihadémián Tiszta forrásból kitíiuíetései Georgij Beregovoj szovjet űrhajóst a világűr békés meghódításában elért kimagasló eredményeiért a Nemzetközi Repülőszövetség Gagarin-emlékéremmel tüntet- • te ki. A FAI egyidejűleg nagy aranyéremmel tüntette j Isi Szergej Iljusin akadénri- i kust, a repülés fejlesztésé- i ben szerzett érdemeiért. 1 Díszoklevelet kapott a Tupoljev-féle repülőgéptervező , iroda egész kollektívája. Hózáporok és kánikula Dr. Márta György szegedi rektor az akadémiai díj első fokozatának kitüntetettje Tovabbra is a Kárpát-medence tartja Európában a melegrekordot. A vasárnap Budapesten mért 28,8 fokos maximum mindössze 0,3 fokkal volt alacsonyabb az 1946. május 4-i rekordnál, és az ország különböző részein hétfőn is 25—30 fokig emelkedett a higanyszál a hőmérőkben. Ugyanakkor Nyugat-Európában, az Északi-tenger környékén és a német—lengyel síkságon erősen felhős volt az ég, többfelé esett az eső, helyenként zivatarok kíséretében. A Szovjetunió európai területének északi és keleti részén az előretörő sarkvidéki légtömegek hatására felhőátvonulások, hózáporok es szélviharok keletkeztek. Egyelőre — legalábbis Magyarország területét Illetően — sok változásra nincs kilátás. Kedd estig a meteorológusok szerint időnként megnövekvő felhőzet, elsősorban nyugaton és északon helyenként zápor, zivatar, napközben megélénkülő déli, délnyugati szél lesz. Az idő meleg marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 10—15, a legmagasabb nappali hőmérséklet 24—29 fok között várható. A péntekig szóló távlati előrejelzés szerint a következő napokban a legalacsonyabb hajnali hőmérséklet 10—15, a legmagasabb nappali hőmérséklet 25—30 fok között lesz. öt millimétert meghaladó csapadék hazánk területének 30 százalékán várható, elsősorban ' zivatar formájában. (MTI) Mohács lesz a rekorder A mohácsi Duna-parton a következő néhány év alatt Európa legnagyobb, legkorszerűbb farostlemezgyárát hozzák létre. Ennek az iparágnak Mohács a hazai bölcsője, itt működik tizedik esztendeje az ország első és egyedüli farostlemezgyára, amelyre eddig több mint félmilliárd forintot költött az állam. A további bővítés 480 millió forint költséggel valósul meg. Az évi 60 000 tonna kapacitású új gyáregység berendezéseit az osztrák Funcder-cég szállítja a közelmúltban megkötött szerződés alapján. A program szerint 1971 júliusától érkeznek a gépek és az új gyáregység 1973 januárjában kezdi meg a termelést. Hétrón délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdődött az Akadémia idei — immár 129. — évi közgyűlése. A közgyűlés elnökségében helyet foglalt dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is. A közgyűlést Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. Ezután Erdey-Grúz Tibor főttQkár terjesztette elő az Akadémia elnökségének beszámolóját. — Az 1968. évet társadalmunk egészséges haladása, politikai viszonyaink stabilitása, a népgazdaságban az irányítás új rendszerére való áttérés jellemzi. Mindez kedvező volt a tudományok nagyjából eddigi ütemű továbbfejlődésére. Tudományos életünkben befejezéséhez közeledik az a szakasz, amelyben a mennyiségi fejlődés volt a domináló és mindinkább előtérbe kerül a kutatási bázis minőségi fejlesztése, a kutatómunka hatékonyságának fokozása. — A gazdasági irányítás uj rendszerére való áttérés több vonatkozásban érintette és érinti a kutatás szféráját is. Fokozottabban előtérbe kerültek a társadalom aktuális konkrét igényei a tudománnyal szemben, szorosabbá váltak az elmélet és a gyakorlat kapcsolatai, növekedett a kutatóhelyek önállósága és egyben vezetőinek felelőssége. Az új gazdasági mechanizmus serkentőleg hat a tudományos életre. A beszámoló a továbbiakban részletesen foglalkozott az egyes tudományágak helyzetével, a kutatások tervezésével, a kádermunkával. a nemzetközi kapcsolatokkal. Ezután dr. Ajtai Miklós a párt és a kormány nevében üdvözölte az Akadémia közgyűlését, majd Rusznyák István átnyújtotta az idei akadémiai dijakat. A 12 ezer forintos első fokozatot kapta Kőhalmi Béla, az irodalomtudományok kandidátusa, Szász Pál, a matematikai tudományok doktora. Derzsy Domokos, az állatorvcstudományok kandidátusa, Holtán Zsuzsa, az orvostudományok kandidátusa, Tuschák Róbert, a műszaki tudományok doktora, Vitályos László, a műszaki tudományok kandidátusa, Bogdán Mihály, a műszaki tudományok kandidátusa, Berend Iván tudományos munkatárs, Márta Ferenc, a kémiai tudományok doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, a József Attila Tudományegyetem rektora ía homogén termikus bomlási reakció vizsgálatával nemzetközileg is elismert, kiemelkedő alapkutatási eredményéért és más tudományos eredményeiért), Kornál János, a közgazdaságtudományok doktora és Nemecz Ernő, a föld- és ásványtani tudományok doktora. Az akadémiai díj 8 ezer forintos második fokozatát 13 kutató kapta, ugyancsak jelentős kutatási eredményeiért. A közgyűlés nyilvános ülése Rusznyák István zárszavával ért véget. Délután több tudományos osztály tartott ülést; s az osztály ülések ma folytatódnak. Az elnökség beszámolóját szerdán zárt ülésen vitatják meg. Magyarkoreai kulturális munkaterv Nyitány az A KNDK-ban tartózkodó magyar kulturális küldöttség a kölcsönös megértés és a barátság szellemében tartott tárgyalások után Phenjanban aláírta a két ország közötti kulturális munkatervet. Az okmányt magyar részről Demeter Sándor, a KKI alelnöke, koreai részről pedig; Kim Szang Dzun, a KNDK Kulturális Kapcsolatok Bi- ! zottságának alelnöke irta alá. Az aláírt munkaterv 1969re az együttműködés bővítését irányozza elő és a munkaterv keretében többek között idén egy 70 tagú koreai ének- és táncegyüttes és egy koreai művészeti kiállítás magyarországi vendégszereplésére, illetve megrendezésére kerül sor. A munkaterv aláírását követően Kim Szang Dzun, a koreai kulturális küldöttség vezetője ebédet adott. Kádas István nagykövet ugyanaznap este vacsorát adott a koreai és a magyar küldöttség tiszteletére. Pak Szong CsoL a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a KNDK miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere május 5-én fogadta a KNDK-ban tartózkodó magyar kulturális küldöttséget és baráti beszélgetést folytatott a magyar vendégekkel. (MTI) Kedden kaput nyit a SZOT időszakos — tehát csak a nyári hónapokban működő — üdülőinek nagy része. Maga a nyári főidénv azonban hivatalosan csalt egy hónappal később, június 5-én kezdődik és szeptember 5-ig tart. Ebben a három hónapban már az összes SZOT-üdülők tele lesznek vendégekkel. Valamivel rövidebb ideig tart a gyermeküdülés, hiszen annak az iskolák időbeosztásához kell igazodnia. Így a kifejezetten gyermekek számára fenntartott időszakos üdülők csak június 11-én nyitnak és szeptember 2-án már az utolsó csoporttól is búcsút vesznek. A felnőtteket és gyermekeket egyformán számításba véve szeptember elejéig hozzávetőleg 170 000-en pihenhetnek a szakszervezeti üdülőkben. Ezeket a számokat tovább növeli a hajókirándulások utasainak száma. A két SZOT-hajó, a „Szocialista Forradalom 50." és a „Budapest" valamint a MAHARTtól bérelt „Felszabadulás" a március 18-án megkezdett első aldunai, illetve pozsonyi kirándulástól az október 26-án végződő utolsó aldunai. illetve bécsi kirándulásig bonyolítja ie a programba vett több mint 60 utat. Ezekkel a hat, illetve tíznapos hajóüdülésekkel a SZOT több mint 12 000 dolgozót jutalmaz az idén. (MTI) Megjelent a májusi Kisiparosok versenye Tegnap délelőtt Szegeden, Horváth Mihály utcai helyisegében ült össze a KIOSZ Csongrád megyei választmánya, hogy megtárgyalja az elmúlt fél év munkáját. Az értekezleten részt vett Horváth János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa. A megyei vezetőség beszámolóját Sass Ferencné megyei titkár ismertette. majd mintegy húsz hozzászóló foglalkozott a kisiparosok életének akutális problémáival, az új adóviszonyokkal és az ipari tanulók foglalkoztatásával. Az értekezleten ismertették a Csongrád megyei alapszervezetek között folyó munkaverseny elmúlt félévi eredményét, s átadták a győzteseknek az okleveleket. A járási helyi csoportok között ezúttal Hódmezővásárhely szerezte meg az első helyet, a helyi csoportok legjobbja Mindszent te"' A szegedi írók folyóiratának májusi számát tartalmas és érdekes összeállítás nyitja a hatvan éve született Radnó! ti Miklósról. Két közeli baI rátja, Ortutay Gyula és Baj róti Dezső személyes emlékeit teszi közzé. A költő özvegye Radnótinak egy levelét közli. Vargha Kálmán a Majális című verset elemzi. Több más anyagon kívül közreadja még a folyóirat Radnóti fordítóinak a francia Anne-Marie de Backernek és az olasz Gianni Torinak írását. Munkatársai közül ezúttal Takács Imrét mutatja be a folyóirat, illusztrációként közölve a költő két érdekes versét. A szépirodalmi rovatban ezen kívül Hatvani Dániel, Gutái Magda, Oláh János, Bécs Ernő, Veress Miklós, Pardi Anna és Sípos Áron verseit. Kemény Dezső novelláját és Cserhalmi Imre Fitos című tévéfilmjének folytatását olvashatjuk. A most is gazdag Hazai tükör Lődi Ferenc szocfbgráfiai igényű nagy riportját közli a dorozsmai cigányokról, Lelkek ablak nélkül címmel. Mészáros György a cigány népköltészetet mutatja be. A Kilátóban és a Művészet rovatban egyebek között Topot Antal szobrászművészről és a szegedi színház vezetesében beállott változásokról olvashatunk. Az új számot gazdag kritikai anyag és a most is színes Krónika egészíti ki. A középikoru férfi a vizsgálat alkalmával megtagadja, hogy bármit is mondjon. Az egész vizsgálat úgymond nem érdekli. Ezzel a részéről le van zárva az ügy. A tisztázás előtt pedig elzáródik egy út, tovább kell tapogatózni az igazság után, mert valaki nem volt hajlandó lámpást gyújtani. Hogy miért? Nyilván nem akart ellentétbe kerülni senkivel. A baj ott van, hogy önmagával sem került ellentétbe, amikor így határozott. A konfliktus elöli ilyen kitérés, az elhárító mozdulat, a szótlan magatartás lényegében nem más, mint beleegyezés. Beleegyezés valamibe, ami nincs rendjén, esetleg olyan valamibe is, ami kifejezetten bűn. Egy ember, vagy több, egy egész közösség ellen, s mindenképp a közösség erkölcse ellen. A baj ott van, amikor mindezt valaki simán összeegyeztetheti a lelkiismeretével. Pedig, ha tud valamit, kötelessége volna tudatni másokkal, a többiekkel is. Amint hogy aki tud valamit, annak kötelessége arról másokat is meggyőzni. Előfordul, hogy szakemberek adják fel a bizonyítás harcát olyan esetekben, mikor a „fentről" elhangzó vélemény megcáfolására, érvek sorakoztatására lenne szükség. Kitérnék a szembejövő konfliktus elől, igazuk tudatában is képtelenek igent vagy nemet mondani. Inkább követnek egy csalhatatlannak minősített, ám korántsem tévedhetetlen akaratot. Ezen a csinált békességen aztán nem is csak, vagy nem is anynyira ők vesztenek, mint az egész közösség, amelynek a termékeny vita — bármilyen éles vita — állt volna érdekében. Az, hogy a vitából a jobbik megoldás kerüljön ki győztesen. Egyesek megfáradasra hivatkozva keresik a mindenáron való nyugalmat, kerülik az összecsapásokat, az őszinte véleménymondást, elsősorban persze fölfelé. Ha van is benne időnként megértésre apelláló motívum, mindenképpen rossz dolog ez, egyrészt mert rossz közérzetet szül az üzemben, hivatalban, másrészt mert hiányérzetet támaszt, üresjárat-jellege van. A félreállás már a közömbösséggel határos: a lelkiismeret joggal tiltakozik hát el: lene, akár kis, akár nagy dolgokról, akár gazdasági, akár I politikai vonatkozásokról legyen szó. j Egyébként emberi méltóság kérdése is ez a reüek| tálás. A hatalom ténye vagy akár illúziója is képes em; bereket megszédíteni — mások ellenében. Akármilyen I iciri-piciri kis hatalom is, sőt, láthatjuk, többnyire a pieurka pozíciókból kukorékol leghangosabban a kiskirálymentalitás. Ha a tisztviselő ügyintézéskor, a művezető a munkahelyen, vagy akár egy eladó bevásárlás közben ezt fitogtatja — s még "hány és hány napi alkalom a j konfliktusokra — az önérzet szót kér — és joggal. Amint szót kér mellette az állampolgári méltóság is. mikor péll dául a bürokráciával ütközik. Nyilvánvaló, hogy annak kell először is fellépni a jelenség ellen, aiki közvetlenül találkozik vele, a saját bőrén érzi. Mert akárhogy is néz| zuk ezek a problémák vannak, s ha valakinek a kiskiralvkodasra nincsen szava, azzal csak méginkább báto, rítja az ilyenféle illúziókat. Szocialista társadalmunk rendkívül tág lehetőséget j biztosít az egyén számára. De ebben az is benne van, • hogy az egyénnek mindem szálat meg kell ragadnia, ami a szocialista szellemhez kötődhet. A maga gyakorlatában ki-ki ezerszer és ezerszer kerül döntés elé. Az emberség. a tisztesség, a legjobb utdás alapján határozhat, ezek viszont általában nem a könnyebb ellenállás felé irányítják. De az őszinte sző, a meggyőződés tiszta forrásából fakadó kiállás annyival értékesebb is. Legjobb tudása szerint, őszintén tárta fel a gondokat egy gyár küldötte a szocialista brigádvezetők országos értekezletén. „Lehet, hogy lesz egy kis baj" — mondta már akkor, számítva, hogy talán neheztelni fognak rá. de vállalta. Mint azóta értesülhettünk, valóban — enyhén szólva — „nehezte, lés" lett belőle. S úgy áll a dolog, hogy a küldött, a szak! ma egyik legjobb fonónője megválik eddigi, egyben első munkahelyétől. Őszintesége mégis, ezzel együtt is ösztön1 zés: a hibák szóvá- és jóvátételére. A vele szemben tanúsított magatartás viszont érthetően ellenérzéseket vált ki a közvéleményből. A z egymásrautaltság és összetartozás érzése nemcsak hogy nem zárja ki, sőt erősiti a felelősséget a | különféle emberi konfliktusok alkalmából. Mert ; aki hallgat, az általában önmagáért hallgat, de aki szól. i aki föllép igaza tudatában, mindig egyben másokért is cselekszik. Azért, hogy gyökeresedjen a jobb, igazán szocialista szellemű magatartás, hogy ritkuljanak az ember) önzés, hiúság vagy éppen ostobaság okozta hibák. SIMÁI MIHÁLY Külföldi Május elseje alkalmából szinte a világ minden tájáról érkeztek hazánkban küldöttek: a proletár internacionalizmus követei. Számos szakszervezeti delegáció vett részt az ünnepi rendezvényeken, s vesz részt jelenleg abban az országjárásban, melynek célja a magyar munkásosztály, a magyar nép életének, a szakszervezet tevékenységének megismerése. Tegnap délelőtt Szegedre érkezett egy hattagú küldöttség. Tagjai: Nikola Vaszilev Nikolov, a Vraca terület SZMT-elnöke és Gjurka Szimeonova textilmunkasnő Bulgáriából; Walid El-Samorrai, a szakszervezet központi vezetőségének tagja és Abdullah El-Arabi szakszervezeti tanácsadó, egyben a szakszervezeti újság rovatvezetője Irakból; Ahmed Husszein, Husszein Ahmed, az EAK szakszervezeti küldöttségének vezetője; és Panyiotisz Minasz, a ciprusi textil-szakszervezet főtitkára. Az új szakszervezeti székházban Juhász József, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának vezető titkára fogadta őket. Délután a megyei tanácsházára vezetett a delegáció útja, ahol Győri Imre, a MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta, s részletesen tájékoztatta őket megyénk fejlődéséről, társadalmi-politikai arculatáról. A beszélgetésen jelen volt Siklós János, a megyei pártbizottság titkára, dr. Perjési László, a városi pártbizottság első titkára, s a megyei városi pártbizottság több vezető munkatársa Ezt követően az SZMT székházában a szakszervezetek tevékenységéről folytattak eszmecserét vendégek és vendéglátók, majd városnézés következett. Ma délelőtt a szalámigyárat, kora délután pedig a szegedi textilműveket látogatják meg, ezután Sándorfalvára mennek, ahol lovasbemutató is szerepel a programban. Szerdán béke-nagygyűlésen vesznek részt Szegeden. Ezt követően mindszenti termelőszövetkezetbe, majd szentesi sütőipari üzembe vezet útjuk, s ezzel fejeződik be a háromnapos látogatás. KEDD, 1969. MÁJUS 6, DÉLMAGYARORSZÁG1