Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-20 / 196. szám

SZEGEDI KÖLTÖK Veress Miklós Szabadulás Az égen furcsa felhők egy őrült kéz uottásat Mozdul bennem a felnőtt kör ebe allnak rácsai Szívében hét madár van szemében szamyas amulat megáradt kattogásban csapkodjak véres tollúkat A távol kék kavargás szitakötöszárny metszete A torokban sikoltás hogy enekelni kellene Az égen furcsa felhők a földet földnek kepzellk Hallgat leül a felnőtt bólintja tűnődéseit Szivében hét maddr volt szemében szárnyas ámulat Cipójen sárga sárfolt zsebében pénz utón kutat Megnyugszik mmt ki boldog padlóra színeket hajit a mozdulatlan dolgok tükrözik mozdulasait Virágok énekelnek betöltve idót és teret S lábujjhegyen a gyermek elnéz a hajlott váll felett Sz. Kelemeti János. A szonettet szeretem Sekelyes tóvá folyik szét a gondolat az alaktalan mondatokkal áradó versben. Zavaros, értelmetlen sorokat, mik bosszantanak csupán, írni mire jó?! Fáj sokszor az ts. hogyha nem találok rímet a sor végén: hiába játszott eldobott kővel tó tükrén a költőt Faj az elmerüli, fel nem szökdelő kő. A tizennégy sort szeretem. Szonettet olvasni, írni — öröm, gyönyörűség: elfojtott sóhaj ostorozza lelked. A szabadsag formák gyóngykagylojában él, a nagyzag, szépség, szerelem — e hűség. — A szabadosság silánysaga mit sem ér! Petri Ferenc Etűdök ZSUZSÓf.'AK Szomjúságomban megitattál, előttem mégis aszalyok útja porlik. Szempm sebesedik, ínyem lobosodik derengő testedig, terítő borodig lábamat utak őrlik. Nélküled csavargóban szomjazom szoknyák harangzúgasában bóvizú hideg tóban. Szivem labinntusaban fénytelen szavak üledéke; Hetszerhétfejú sárkányt győztem le érted vértelen tusában. Most már megtérni veglegesen hozzád már hazatemi vágyom: torokszorító magányom emlékét levetem előszobádban. Amig elmúlik ez az éjszaka, virrasztok ébren; füstaztatta üvegcsarnokok fekete gyomrába megtérnek fáradt acélvonatok, amip ragyogsz a szivem vitrinében. csillagos lovak ballagnak égigerő fasorokban éber csillagok alatt avarban gazolnak térdig szemükben fekete felhő feketéllik óriási árnyak között mindörökre arcod lampasa feherlik Tőigyesgy Miklós verse! Állványon pattan a máz és fordul a földre elömlik a hátán vések a létért vasbeton izzik szikla-szilánkok szállnak egy percig a lendület éneke ritmusa járja a kán-kánt SOMOS MIKI.OS HAZ ÉS KERÍTÉS KÖZÖTT 41 éffOM virág H lieaf és a magyar beat A beat-zene jelentkezése ketsegtelenül egyik legérdekesebb jelenség az utóbbi é\ ek során a világ zenei térkepén. Olyan stílus született a népszerű zenei műfajok körében, amely a világ jelentós részén aránylag nagy tömegeket tud meghódítani nemcsak zenehallgatóként, hanem gyakran a zene Jlktlv művelőiként is. Vajon teljesen új ez a stílus? A beat nem egészen egyenlő a dzsesszel, de nem is különbözik homlokegyenest tőle: ugyanannak a fejlődési folyamatnak a része, mint a dzsessz. A dzsessz — mint ismeretes — Amerikában a századforduló környékén az elnyomott néger (és részben teher) rélegek érzésvilágának kifejezéseként született, tele erővel, panasszal, tiltakozással. Zenei formáiban felhasznált mindent, ami ezekhez a retegekhez eljutott: az ősi néger zene ritmusát csakúgy, mint a protestáns korál harmóniáit, vagy a katonai fúvoszene harigszineit. Jlyen elemekből alakult ki újszerű ötvözetként a dzsessz, amelynek megszólallatói eleinte nem voltak hivatásos muzsikusok. nem is kottából játszottak. hanem a muzsikálás alkalmából maguk rögtönözték szólamaikat. Ebből a kezdetből a dzsessz nagyon bor \ olult é<sokoldalú művészetté feilőúött. Egyes iskolái még őrzik a regi stílust, (pl. a „dixieland "-zenekarok), mások azonban új formákat hódítottak meg. kialakították a „szimfonikus"', a „kamara", a „modern", sőt az. ..atonális" dzsesszt, amelyekben az. eredeti hagyományok már a modern müzene eredményeivel forrtak össze. A kávéházak, a mulatóhelyek világából a dzsessz a koncerttermek felé tört, legjobbjai elismert hangverseny-muzsikusok lettek, művészetüket ma már nem fogadják olyan elementárisán feltörő érzelmekkel, mint elődeikét, hanem koncertszerüen hallgatják. A dzsessz eredetileg azt a szakadékot igyekezett bei ölteni, amely a csak kevesek számara szolgáló müzene és a hagyományos népzene között. tátongott, hiszen olyan művészet volt. amely a paraszti (vagy ősi afrikai) eredetű nepies formákat új városi elemekkel kapcsolta öszsze. Amióta azonban megindult a dzsessz fejlődése a popularitásból a koncertek felé, egyre nagyobb szakadék keletkezett a művészi dzsessz és a közvetlenül szórakoztató igényeket betöltő tánczene között. Ez a szükséglet keltette életre a beat-zenét. A dzsessz korábbi stílusainak has.vományait folytatja, rendelkezik például ugyanazzal a fnsseséggel, mint a régi dzsessz — csakhogv ezek a hagyományok most újabb erősítést kapnak a népzenéből. ezúttal nem a négerekéből. hanem az európai népek hagyományaiból. A „Bealles Együttes" egyes számait akár skoi népzenenek is elkönyvelhetnénk de ugyanilyené ket találunk más együttesek műsorában is. s az egész iranyzattal egyidóben mindenütt megerősödött a népzene kultusza. Felújítja a beat stílus a régi dzsessz tiltakozó, protestáló hangját is, az úgynevezett protestsong, vagy közelebbről a ,.pol-beat", a politikai rnondanivalójú beat-zene éppen ezt szolgálja, mint. ahogy a nálunk legutóbb tartott sikeres pol-beat fesztivál is bizonyította. A dzsesszt sokan — mint például Yehudi Menuhin — uj népzenének nevezték. Ez a megállapítás fokozottabban érvényes a beat-re is, hiszen itt nem egyszerűen amerikai zenei elemek aszszimilálásáról van szó, hanem az európai hagyományokból és európai igényekből kinőtt sajátos irányzatról. Egyértelműen igent kell tehát mondanunk a beat zenére? Éppúgy nem. mint ahogy tagadnunk sem lehet hasonló kizárólagossággal, Egy műfaj, egy művészi irányzat sohasem pusztán jót hoz létre és ritkán, vagy sohasem pusztán rosszat. Ezért nem lehetett sommásan ítélni a dzsesszről sem, amelynek spontán fejlődését szintén nagyban befolyásolta, hogy első sikerei utan lantáziát látott benne az üzlet is. és virágzó ..iparággá" fejlesztette. A dzsesszhen ezért két. irányzat küzdött egymással, a jó, értékes népi eredetű dzsessz harcolt a kapitalista szórakoztató iparral. Ugyanezt mondhatjuk el a beatről. Itt is keveredik a ló a rosszal, az értékes az értéktelennel. Az irányzat, a címke itt sem márka még Esetenként, művenkent dönthetjük el, hogy mivel állunk szemben. A művészetet azonban nem kell feltétlenül azonosnak tekintetünk híveinek viselkedésével. A tánchoz kapcsolódó zenei stílusok évszázadok óta elsősorban az iíjúság köréből toborozzák híveiket. Egy-egy XVI1. századból származó iratban ugyanolyan hevesen ostoroztak az új táncot és az új zenét, sőt gyakran ugyanazokkal a szavakkal — kivetnivalónak találták az ifjúság zajos lelkesedését, mint ma. A „lelkesedés" persze valóban ölthetett és ölthet a társadalomra elfogadhatatlan formát, de hegy mikor jut túl az ízlés határán, az nem elsősorban magától a zenétől vagy lánctól függ, hanem az iljúság neveltetésétől, körülményeitől, fegyelmetől. S kérdés tehát főként pedagógiai és nem zenei termeszei ű. És a magyar beat? Nekünk is van beat zenénk. Az líj stílus hulláma hozzánk is elérkezett és magával ragadta ifjúságunk nem is jelentéktelen részét. Vannak kitűnő beat zenekaraink., vannak a beat zenét, és benne a pol-bealet amatőr alapon lelkesen művelő fiataljaink. Igaz, zenéjük nem kapcsolódik szei vesen a népi hagyományokhoz, mint némely más országban, s igaz ezáltal ismét csak követői vágjunk egv nemzetközi irányzatnak és nem egyenrangú alkotói. Hulláma is akkor érkezett, el hozzánk, amikor máshol már túl volt az első tetözésen. Mégis "niba volna ennek alapján negatívan ítélni meg a magyar beat helyzetéi. Aki reálisan, józanul szemléli, eredményeket is lát a beat-ben. egv erőteljesebb zenei stílus, s egy ráépülő aktív zenei gyakorlat terjedését. F. reális szemlélet alapján nem a beat valamiféle „megszelíditésében", hanem a benne rejlő értékek kibontakozásában kell látnunk további ffejlődesenek útját. virágot árultam a téren sírtam szégyenkeztem és [féltem azt kiáltoztam: szépek hogy mindet megvegyétek sivalgó számon fennakad és megfordul az ének hánykódva élem álmomat megálmodom hogy élek álom virág és mintha élni kérdezőn nez a messzeségbe VITÁNYI IVAN MÉSZÁROS MIHALY: ORFEUSZ Szakonví Károly Csillagok és pel árdák Hajnali hatkor felébresztett valami zümmögés. dehát még aludhattam volna, hanem Emőke hét óra felé a fejemre ült. kis kezével dobolt a mellemen, hogv mondjam meg, mikor kezdődik a tűzijáték. Bárhogy szeretem Ernőkét, a kisebbik fiamat, ez az ostoba kérdezősködés kihozott a aodinmbol, ugj'anis este már szépen elmeséltem neki. hogy ma.id felmegyünk a tetőre, onnan jó látni a Gellérthegyet. Nem tudom, Ernőkét mi izgatta jobban, a tető vagy a tűzijáték, dehát emiatt verte ki az álmot a szememből. Gvula. a nagyobbik fiú. átjött a szomszéd szobából, előzőleg hallottam, hogv telefonon beszélt valakivel, már felöltözött. haját teleszórta az anyja hajlakkjával, fogadni mernék, hogy borotválkozott is a ..Philips" emmel. pedig m»g pihéi is alig '.annak, egyszóval átjött és közölte. liOgy uj gibbon majmokat, szerzett az Állalkert. most beszélt az inspekeiós állatorvossal, gibbon, mondta, latinul hyiobetes, és kissé a hálószoba tükre felé urduivá röpke előadást tartott eme maimfajtáró! méretérői. karja hosszúságától. é: arról, hogy Az-ia délkeleti részen található. Én nem tudom, mi a fen°nek veszi tel azt a nagyzolo pózt mostanaban, talán én is Ilyen voltam kamaszkoromban, már nem emlékszem. Tény. hogv ő sem hagjott. aludni. Jól van mondtam, ha mar ilyen szépen összejöttünk, hol van anyátok, adhatna valami reggelit. Ki akartam bújni az ásyból, de Etnöke megint rákezdte, hogv mikor lesz a tüziiáték. — Este. te átkozott kölyök — üvöltöttem. Persze, amilyen érzékeny, mindjárt bőgni kezdett. Nekem meg tobb sem kell, méregbe gurulok attól, hogy méregbe gutultam. — Nelli — kiáltottam. — Hol ténferegsz? — Edénvcsörömpölés a konyhából, na majd kapok ezért a „ténferegsz -ért! S miközben leráztam magamtól a kétségbeesett Ernőkét, odaállt az ágy lábához Gyula, hórihorgas alakja, mint egy professzoré. Az arca meg egészen láncos lesz ilyenkor. — AZ indulat eliioniál.vositja az értelmet — mondta. — A. pedagógia legrosszabb módszere az érteimellen lehurrogás. Fel kell fogni a gyermek képesség-szintjét és inkább százszor megmagyarázni neki valamit, mint egvszer oktalanul elhallgattatni, ami. ki tudja. milyen rossz pszichés következményekkel járhat... — Mintha meg is hajolna c seppet, hogy részemre befejezte az oktaI Hst. Most Ernőké következik: — Tüziiáték csak este lehet, mert szük.seges hozza a sötétsóg. Hogy jol lehessen látni a pe6 DEL-MAGYAROR5ZA6 vasárnap, 1361. augusztus 2%