Délmagyarország, 1967. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-04 / 103. szám

r Igy ünnepeltek Egyetlen napra meg ater- a « m m ssns a a;: a falusi emberek berekkel. Vasárnap meleg ta- ** f M VIIIWJ V» f ^ vaszj szellő kergette szét az gé^tztktrehóseperteeRa májusi menetek - Szolidaritás Itö^n^rödtek Vietnammal - Tiltakozás a görögországi a falvak, a földek, s talán terror ellen még a beteg embereknek Ezzel a farka májusi menettel a bordán?! határban, tanyák, árnyas erdők között találkoztunk. A Munkásőr Tsz, a Mező Imre és a Dobó István tsz-csoportok gazdát kerekedtek fel egy szép kirándulásra. A Dobó István Tszcs erdejében adtak egymásnak találkozót a bordányiak Tsz-gazdák, A szorgalom elismerése: munkások együtt Kongresszusi oklevél Forráskút! István, az üllési Kossuth Tsz tagja, jó papri­kások ismert készítője — amint képünkön is látható — „munkával" ünnepelt május elsején A szőreg! dolgozók májusi felvonulása — melyben a téglagyár és a borpalackozó munkásainak, a földműves­szövetkezet és az Egyetértés Tsz gazdáinak, valamint az általános iskola tanulóinak ünneplőbe öltözött, virágok­ka! és zászlókkal díszített csoportjai sorjáztak — a fut­ballpályán állapodott meg. A falu népe meghallgatta Már­ton András iskolaigazgató ünnepi beszédét, aztán meg­kezdődött a színes műsor. A „Három tavasz" nevet viselte az az irodalmi ösz­szeállítás, melyet az iskolá­sok irodalmi színpada adott elő. Nagy tetszést aratott az úttörők kamarakórusa és tánccsoportja is. Kedves szí­ne-virága volt a műsornak a kisdobosok tánca. A sportkedvelők két fut­ballmérkőzést nézhettek meg. Elsőnek a tsz két brigádja mérkőzött, után a borpalac­kozó és a téglagyár „futball­tehetségei" tartottak izes be­mutatót a labdarúgás „klasz­szis szépségeiből." , Űjseientivánon a májusi ünnepség a közös munka si­kerének ünnepe is volt. Át­adtál; az újszentiváni Üj Élet Tsz-nek a megyei pártbizott­ság által adományozott kong­resszusi oklevelet. Kedves eseménnyel, 38 kisdobos és úttörő avatásá­val kezdődött reggel az ün­nepség. Május elseje jelen­tőségét Nacsa József, a köz­ségi tanács vb elnöke mél­tatta. Csizmás Sándor, a járási pártbizottság titkára a di­cséret hangján beszélt a szö­vetkezeti gazdák tavalyi eredményeiről, mellyel a szegedi járási tsz-ek kong­resszusi versenyében máso­dik helyezést nyertek. Ennek elismeréséül átányújtotta a megyei pártbizottság által adományozott oklevelet Balla Pál tsz elnöknek. Az Új Élet Tsz elnöke a gazdaközösség nevében megfogadta, hogy idén, az Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére indított termelési versenyben hasonló szorga­lommal dolgoznak., örömmel jelentette be, hogy Simon Imre 17 tagú traktoros bri­gádja és Péli Ferenc 24 jós állattenyésztési brigádja ta­valyi lelkiismeretes munká­jával kiérdemelte a „Szoci­alista brigád" cimet. A gaz­daközösség elismeréséül, a megtisztelő cím mellett, pénzjutalmat nyújtottak át a két brigádnak. játék, tréfa, tánc Kisteleken és Dorozsmán Kisteleken már szombaton délután megkezdődött a má­jus elsejei ünnepségsorozat, mely hétfőn az esti órákig folytatódott. A május elsejei négyezres parádés felvonu­láshoz hasonló aligha volt még Kisteleken. A gimná­zium és az általános iskolák KISZ-istái, úttörői is ugyan­Haumann András bácsi, dorozsmai trombitás és zene- csak kitettek magukért szé­kara a forrásk útiaknak szerzett egy egész napra való pen kidolgozott műsorszá­örömet maikkal. laiius jozsei leiveteiei) Kiskundorozsmá." textil­ipari és gépjavító üzemi dolgozók, termelőszövetkeze­ti gazdák több mint négy­ezres serege vonult fel a májusi zászlók alatt. A köz­ségi ligetben tartott ünnepi nagygyűlésükről őszinte fel­háborodással tiltakoztak a görög hazafiak bebörtönzé­se ellen. Igazi falusi majálist ren­deztek a kübekháziak a falu széli sportpályán. A földmű­vesszövetkezet sátrakat állí­tott fel, ahol jó sört és íz­letes falatokat kínáltak az embereknek. A forgandó sze­rencsét megkísértő játékked­velők pedig egyik sátorban a szerencsekeréken kacér­kodhattak Fortunával. Az ünnepi felvonulás és beszédek után érdekes sport­eseményekre került sor. Az MHS községi szervezete aka­dályversenyt, lövészetet, fu­tóversenyt rendezett. A leg­jobbakat ajándékokkal ju­talmazták. Az általános is­kola osztályai futballmérkő­zéseken döntötték el, melyi­kük jeleskedik labdajáték­ban. A hangszórókból áradó ze­ne szórakoztatta a sörnek és bornak hódoló gazdákat, s akiknek később lábukba ment a tüzes nedű, azok a füves placcon akár táncra is per­dülhettek. Reggeli helyfoglalás a tisztáson. Kirándulók egy csoportja az üllési erdőben Hasonló még nem volt Tiszaszigeten Tiszaszigeten nemcsak a természet pompázott májusi színekben és napfényben, de a szövetkezeti gazdák és az iskolások felvonulása is any­nyira megkapó volt, hogy hasonlóra nem emlékeznek a tiszaszigeti emberek. A tsz ugyanis 15 mezőgazdasági géppel — kombájnokkal, te­herautókkal, traktorokkal és munkagépekkel — vonult ki. ezzel demonstrálva a közös munka erejét. A májusfák­kal és virágokkal díszes út­törőcsapatok sora pedig tör­ténelmünk, népünk tavaszát szimbolizálta. Jávor József községi párt­titkár, az általános iskola igazgatója beszélt május el­seje történelmi szerepéről. Nieszner Ferenc, a tiszaszi­geti Búzakalász Tsz elnöke, országgyűlési képviselő pedig a szorgalmas parasztasszo­nyokat köszöntötte. E napon tartották ugyanis a faluban az anyák napját. A földművesszövetkezet elő­adótermében meghitt hangu­latban ünnepelték az édes­anyákat a legilletékesebbek, az óvodások. Verssel, dallal kedveskedtek. A felnőttek asztaloknál ülve, vagy szék­sorok közt csoportosulva hallgatták a szeretet műso­rát. Majd a KlSZ-alapszer­vezet és a határőrség tánco­sai mutattak be népj tán­cokat. Délután a sportpályán szó­rakozott a falu sportkedvelő lakossága, izgalmas kispályás kézilabda-mérkőzésen szur­kolt a tiszaszigeti fiatalok­nak. A ragyogó napsütéses május elseje színes prog­ramját az esti táncmulatság zárta. Úttörők kulturális szemléje A szegedi úttöröház moz­galmas, sz'nes volt vasárnap. Az úttörők járási kulturális szent éjén mintegy 250—.100 iskolás adott találkozót. Er­oekes változatos műsorban gyönyörködhettek a né'ők. A járási K'Uturális sz-rn lén a legjobb műsorszámo­kat ctany. ezist és bronz oklevéllel jutalmazták. Arany oklevelet kapett a tápci ú<­ttrf-k tánccsoportja, a sztlv­rnaxi úttörők itodainti szín­pada és az ülléshez tartozó baromjárási iskola furulya zenekara. A szemlén három kamarakórus, a kisteleki Rá­kóczi úti iskola, a mórahal­mi és a tápéi úttörők kóru­sát szintén arany oklevéllel jutalmazta a zsűri. A vers­mondásban Urbán Julianna (Dorozsma) és Bárkai Klára (Baks), a prózamondásban Bordán Irén (Kübekháza), Hinek Erika (Dorozsma), énekszámokban pedig Kószó Éva tápéi kisdoboö szólója, Molnár Ágnes, Sövényházi Éva és Nagy Sándor tápéi úttörők triója bizonyult leg­jobbnak. Teljesítményüket arany oklevéllel jutalmaz­ták. Ezüst oklevelet kapott az üllési úttörők tánccsoportja, a baksi ós a pusztamérgesi út­törők irodalmi színpada a csengelei iskolások színját­szói és a sándorfalvi tanulók báhszakköre. Az egyéni szá­mokban Kuris Erzsébet szatymazi tanuló szavalatát, Czakó Sándor bordányi út­törő mesemondását érdeme­sítette ezüst oklevélre a bí­ráló bizottság. Bronzoklevelet kaptak az ásotthalmi. Illetve a sövényházi úttörők szinját­szói, a sándorfalvl és új­szentiváni iskolások szavaló­kórusai. a sándorfalvi és al­győi úttörők tánccsoportja, az algyői kamarakórus és a tiszaszigeti úttörők irodalmi színpada. Az úttörők járási kulturá­lis szemléjén résztvettek a kisdobosok legjobb művésze­ti csoportjai is. Arany okle­velet kapott a tápéi kisdobo­sok tánccsoportja és verses­jelenete, bronz oklevéllel tüntettek kl az ásotthalmi Is­kola kisdobosainak tánccso­port ját és színjátszóit. Ugyancsak arany oklevelet ítélt a bírálóbizottság Varga Magdolna pusztaszeri kisdo­bosnak, aki a mesemondás­ban tűnt ki, továbbá ezüst oklevélre érdemesítette Karai Erzsébet tápéi és Olasz Etel­ka pusztamérgesi kisdobost szép szavalatáért. Gépkocsik karavánja vonul a forráskúli főutcán sem volt maradásuk otthon a lakásban. A „stábok" még este ki­vonultak az erdőbe, ligetek­be: húsfőző állásokat, laci­konyhákat, tábori sörözőhe­lyeket építettek. No meg a pályákat készítették a tűzol­tó versenyekhez, a motoro­sok és a modellezők bemu­tatóihoz. A zsombói erdőben a Rózsa Sándor csárda kör­nyékén már a kora reggeli órákban helyszínen találtuk Molnár Sándor bácsit, a te­rület „térparancsnokát". Sán­dor bácsi alig győzte felso­rolni, mi minden lesz itt május elsején. Csak a leg­fontosabbakat említette: öt­száz vendégnek kell birka­paprikást főzni. Ha az ün­nepi menet kiérkezik a fa­luból, elsőként a helybeli ál­talános iskolák úttörő együt­tesei adnak műsort. Felavat­ják az új kisdobosokat és úttörőket. Később a zsom­bói, és a dorozsmai önkén­tes tűzoltó csapatok rendez­nek versenyt. Itt akarnak be­mutatkozni a nagyközönség előtt a községi felsőfokú re­pülőmodellező szakkör fia­taljai is. Este pedig halász­léevés, tánc meg nótamon­dás, ki meddig bírja. Például Forráskúton Sán­dor Tibor, a Haladás Tsz el­nöke azzal fogadott bennün­ket: „olyan nagy sátort épí­tettünk a mulatsághoz, hogy még a szemünk is elfárad, ha végigtekintettünk rajta. A vendégekkel együtt 1500 sze­mély ül asztalhoz a sátor­ban. A húsfőzők, szakácsok birodalmában 20 öblös bog­rácsban rotyogott a papri­kás. Közben a falu széléről, a központi major irányából elindultak a gépek, autók, ünneplőbe öltözött emberek áradata. A vidám nap folyamán a forráskút! nagy család is el­szomorodott egyszer, amikor Görögországot idézték. Egy­séges volt a vélemény itt is: „Tiltakozunk a görögroszági terror ellen, szabadságot kö­vetelünk a bebörtönzött gö­rög hazafiaknak!" S a járás községeiben is a gyűlések kifejezték a szoli­daritást a harcoló vietnami néppel. i Y v

Next

/
Oldalképek
Tartalom