Délmagyarország, 1966. augusztus (56. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-20 / 197. szám

Magyarország a nemzetközi autóutak csomópontján Az utolsó tfz esztendőben h világ közlekedése rohamos eyorsasággal fejlődött Az egyes országok szakminisztériumai újabb és újabb erőfeszítéseket tesznek az úthálózat karbantartására és új utak építésére, a fejlődés azonban nagyobb arányú, semhogy az úthálózat gyarapodása lépést tarthatna a közlekedés növekedésével. Londonból Szegeden ót Mindezeket Mészáros-Komáromy Lászlótól, a Közúti Főigazgatóság helyettes vezetőjétől tudtuk meg, amikor a hazai útépítés távlati tervei iránt érdeklődtünk. — Hazánk úthálózata és hidjai átépítésére, korszerűsítésére és fenntartására évente mintegy kétmilliárd forintot költ k'irmánvzatunk. Az utak építése még a legfejlettebb országokban és a legmagasabb fokú gépesítés révén sem tart lépést a szédületes gyorsasággal fejlődő gépkocsiforgalommal. Az utóbbi évtizedek egvre követelőbben jelentkező igényéből a szakemberek azt a következtetést vonták le. hogy helyes lenne, ha a nemzetközi forgalom felmérése nemzetközi szervezetek — tehát az ENSZ és a KGST — foglalkoznának, meghatározva a nemzetközileg jelentős útvonalakat, s kötelező szabványt állapítana meg. A hálózat tökéletesítését a tagállamok országos közmunka-program és pénzügyi lehetősegeik szerint igyekeznek megvalósítani. Hazánkat elsősorban az 1950. szeptember 16-án, Genfben elfogadott programnak az E5, a lapokban már ismertetett útvonala érdekli, amely — mint tudjuk — Londonból indulva Calais— Brüsszel—Liége—K öln— Nürnberg—Passau—BécsGyőr—Budapest—Kecskemét—Szeged—ÚjvidékBelgrád—Nis—Tesszaloniki—Szilivri—Ankara útvonalon vezet a török—szír határig. A dél-európai országok a bulgárok javaslatára várnai értekzeleten határozták el 1965 októberében, hogv a már említett görögországi. E5 „S" (Sud=dél:) déli szárnyán kívül egy rövidebbet te éoítenek. mégpedig Bulgárián keresztül. El 5 és T Kevesebben tudják, hogy az ország más „E" út építésében is érdekelt Az egyik ilyen az „E15" számozású. Ez a magvar fővárosból indul Szolnok—Püspökladány irányában, majd Ártándon lépi át a határt Érinti Nagyváradot Kolozsvárt. Brassót, Bukarestet. Ennek másik szárnya „E15a" jelzéssel Kolozsvár. Torda Sebes. Pitesti után csatlakozna Bukarestben a keleti szárnnyal, majd folytatná útját Slobozia —Kostanca útvonalon a tengerig. A déli-északi irány forgalmát bonyolítja le hazánkban az „E96"-os. amely Fiuméből Zágráb—Csáktornya útvonalon éri el a határt alkotó Mura folyót, és Letenyétől Nagykanizsa Balaton déli partja Siófok—Budapest irányban az eddigi 7-es útvonalon érkezik, maid a főváros után az eddigi 3-as úton Gyöngyös—Miskolc— Tornyosnémeti irányban éri el Kassát. A szocialista országok kívánságára a KGST — együttműködve az ENSZ-szel — szintén kijelölte a gazdaságosan használható útvonalakat a szocialista államok egymásközti forgalmában. Ezeket a „tranzit" szó kezdőbetűjével. „T" jellel nyomtatják a térképekre. Országunkat két ilyen nemzetközi útban érdekelt, mégpedig az Ungvárról érkező Záhony—Kisvárda—Nyíregyháza—Debrecen útvonalban (jelenleg 4-es számozású). amely Püspökladánynál csatlakozik az „E15"-be. ez Erdélybe és Budapestre viszi utasát Lengyelországgal való kapcsolatunkat a ..T7"-es út segíti, amely Varsó—Krakkó —Rózsahegy—Zólyom— Ipolyság—Parasapuszta— Rétség érintésével éri el a 2-es jelzésű utat és Balassagyarmat—Vác érintésével jut el Budapestre. Hint a pókhálók Ezek az utak részben — ha még nem is a megszabott előírások szerint — máris használatban vannak, részben pedig épülnek (mint a Budapest—Bécs. vagy a balatoni autópálva). részben pedig tervezés alatt vannak (pl. a „T7"-es út Parasapuszta—Rétság szakasza:). Az azonban bizonyos, hogy a fejlődés iránya helyes. a biztonságos. nemzetközileg kifejlesztett utak között pókhálók módjára szövik maid be a magyar tájakat a belföldi forgalmat biztosítani hivatott közlekedési útvonalak. Tüll PARAGRAFUSOK A Magyar Népköztársaság országgyűlése 1949. augusztus 20-án iktatta torvénybe népi demokratikus államunk alkotmányát. Egy annyi évszázadokon át elnyomott ország történetében rendkívüli jelentőségű esemény olyan alaptörvény elfogadása és kihirdetése, amely a nép jogait és kötelességeit, nagy politikai ós társadalmi vívmányait rögzíti, foglalja össze. Alkotmányunkat a dolgozó nép adta önmagának, nem felsőbb hatalomtól, nem valamely kiváltságos osztálytól kapta azt. Ezért érzi megalkotásának pillanatától magáénak minden dolgczó magyar, ezért ünnep azóta minden évben augusztus 20. hazánkban. Tizenhat év távlatából a paragrafusok tükrében, hivatalos adatok és állampolgárok véleményei alapján mozaikszerűen nézzük meg, rrnt adott nekünk a mi alkotmányunk. A MAGYAR NÉPKÖZT ARS AS ÁG BIZTOSÍTJA 45. § POLGÁRAI SZAMARA A MUNKAHOZ VALÓ JOGOT. Statisztikai adat: 1949-ben Csongrád megye lakosainak száma 430 ezer fő, ebből az állandó foglalkoztatott 188 ezer fő: 1965-ben Csongrád megye lakosainak száma 436 ezer fő, ebből az állandó foglalkoztatott 224 ezer fő. Bakacsi Pál Ferenc nyugdíjas ács: kerítéséért állandó harcot kellett folytatni, s nem egyszer sztrájkkal is. — A munkanélküliség réme állandóan kísértett 1936ban már csak Pesten kaptain munkát. Ettől kezdve kilenc éven át éltem távol otthonomtól, családomtól, hol itt, hol ott vállalva munkát vagy várakozva munkaalkalomra. 1944 végén, Szeged felszabadulása után gyalog jöttünk haza többedmagammal Szegedre, azóta itt dolgoztam nyugdíjaztatásomig. — Ezerkilencszázhuszonkettőben lettem segéd, s először az ifjúmunkások között, de már 1923-tól a szakszervezetben is tevékenykedtem. Hiszen mire az inasévek leteltek, minden építőmunkás tudatában volt annak, hogy jogaiért csak szervezetten harcolhat. Még így is nehezen ment, mert minden munkaadó tudta, kik azok a munkások, akik a megmozdulásokat kezdeményezik. — A munkabér minden fillérjéért, a munkaidő csök§

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG 6ÍZTOS1TJA A DOLGOZÓKNAK A PIHENÉSHEZ ÉS ÜDÜLÉSHEZ VALÓ JOGÁT. Statisztikai adat: 1965-ben egy dolgozó átlag 15 nap fizetéses szabadságban részesült; 1966-ban a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa 6927 dolgozót, illetve családtagot részesít kedvezményes hazai és külföldi üdülésben, egy dolgozó üdülési költségeihez a szakszervezet és az állam átlagosan 750 forinttal járul hozzá. Kovács Józsefné gépírónő: — Évek óta családommal vagyok várakozássial, hogy együtt töltöm szabadságomat az iskolai szünetben én is vállalatunk balatonleilei alaposan kipihenjem maüdülőjében. Fiam 12 éves, gam, s naponta reggeltől eskislányom 6. éves volt, ami- tág együtt lehessek gyérékor először kaptam beuta- keimmel. lót. Megkedveltük ezt a nyá- — Nemrég jöttünk haza, ri pihenési módot, s azóta s most egy évig megint enaz idén már ötödször nya- nek a szép nyári üdülésnek raltunk a Balaton partján. az emiékeit idézzük, hogy újabb élmények lemileg és fizikailag egy- zésére utazhassunk megszoaránt. Már tavaszonkint tele kott üdülőhelyünkre. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG VÉDI A Hí g DOLGOZÓK EGÉSZSÉGÉT ÉS SEGlTI A DOLS GOZÓKAT MUNKAKÉPTELENSÉGÜK ESETÉN. Statisztikai adat: 1965-ben Csongrád megye állami szektorában 27 millió forintot költöttek egészségügyi, 104 millió forintot pedig szociális és kulturális beruházásokra, a két tétel összege az összes állami beruházásoknak 12,5 százaléka; 1950-ben Csongrád megyében 91 ezer volt, 1966ban pedig 229 ezer a betegségbiztosításban részesülő dolgozók száma. 1954-ben a megyében 12 millió forintot, 1965-ben pedig 65 millió forintot fizettek ki táppénzre. Hajdú János pénztáros: — Az SZTK rendelőintézet 1 óta szanatóriumi kezelés672 részesül. Intézeti gyógy napja táppénzes betegállo- keze,ese ideJen ^^ tobb mányban van és felgyógyu- m:int 45 forint táppénzt filásának elősegítésére július zetnek ki részére. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BIZTOSÍTJA 48. § A DOLGOZÓKNAK A MŰVELŐDÉSHEZ VALÓ JOGÁT. Statisztikai adat: az 1952—53-as tanévben Csongrád megyében 63 ezer fő részesült általános, középés felsőfokú állami oktatásban; az 1965—66-os tanévben 33 ezer fő tanult ugyanilyen iskolákban, Illetve intézményekben, s ezen belül 13 év alatt háromszorosára nőtt a középfokú oktatásban résztvevők száma. Ábrahám Géza tsz-főkönyvelő: — Egy ideig juhászbojtár, majd alkalmi mezőgazdasági munkás voltam. Természetesen annak idején nem rajtam, hanem családom anyagi körülményein múlott, hogy az általános iskola elvégzése után nem tanulhattam tovább. — 1950-ben hat hétig bentlakásos könyvelői tanfolyamon vettem részt, ennek elvégzése után lettem tsz főkönyvelő. Tisztában voltam vele, hogy még tovább kell képeznem magam, s erre meg is volt minden lehetőségem. Előbb középfokú könyvelői képesítést szereztem, majd kétéves tanulás után a mérlegképes könyvelői oklevélhez is hozzájutottam. Ez volt a legnehezebb. — Túl vagyok rajta, A szőregi Egyetértésben hatodik éve dolgozom főkönyvelőként, kilenc beosztottam van, s csaknem 30 milliós vagyonnal gazdálkodunk. Azt hiszem, 38 éves létemre még mindig nem szégyen, ha tovább tanulok; A MAGYAR NÉPKÖZT ARS ASAGBAN A NÖK 50. § A FÉRFIAKKAL EGYENLŐ JOGOKAT ÉLVEZNEK. Statisztikai adat: 1949-ben 61 ezer, míg 1965-ben 87 ezer volt Csongrád megyében az állandóan foglalkoztatott női dolgozók száma. Korek Józsefné dr. kerületi tanácselnökhelyettes: megbízatásomhoz nélkülözhetetlenek. Ekkor jelentkeztem a kétéves tanács akadémiára. Ennek befejezése után közvetlenül beiratkoztam az egyetemre és 1961ben megszereztem az államés jogtudományi diplomámat — Az államigazgatást munka végzése során bővültek tömegkapcsolataink és ennek alapján mondhatom, hogy az élet bármely területén akadály nélkül érvényesülhet az alkotmánynak 'a női egyenjogúságra vonatkozó paragrafusa. — A tanácsi rendszer születésével egyidőben kerültem a tanács apparátusába. 1950ben a városi tanács oktatási és népművelési osztályát bízták rám. A következő választásig, 1954-ig dolgoztam ebben a beosztásban, amikor is tanácstaggá és a kerületi tanács végrehajtó bizottságának titkárává választoltak meg. 1956-ban lettem a végrehajtóbdzottság elnökhelyettese. — Még 1954-ben szükségét éreztem olyan ismeretek megszerzésének, amelyek az államigazgatási munkában elsősorban társadalmi vetületeit emeljük ki, amelyek között a Igfontosabb a párt irányító, ellenőrző tevékenysége. A Magyar Szocialista Munkáspárt ezt teszi, amikor a szocialista demokrácia fejlesztésére ösztönöz, a tanácsok, az üzemek, a termelőszövetkezetek, de az egész közélet vonalán. Ezt a feladatát teljesíti akkor is, amikor az országgyűlés szerepének növelését szorgalmazza, mind annak törvényalkotó tevékenységében, mind az Elnöki Tanács és a kormány munkájának ellenőrzéseben. De a szocialista demokrácia, mint a szocialista állam szervezetének egyik alapvető elve nemcsak az állam formájának, megszervezésének és felépítésének módjára vonatkozó koncepciók rendszere, hanem felfogható úgy is, mint az állampolgári jogok és kötelességek rendjében elhelyezkedő alapelv. Mert hiszen tartalma valójában azoknak a politikai jogoknak és kötelességeknek az összessége, amelyeket a szocialista állam az állampolgároknak biztosít az állami tevékenységben való részvételt illetően. Éppen ezért teszi szükségessé a demokrácia továbbfejlesztése nálunk is a képviseleti rendszer további korszerűsítését. Ez annál inkább így van, mert az alkotmány nem meríti ki felsorolásában mindazokat az alapve4'" jogokat, amelyek pedig a szociális mokrácia fogalmi körébe tartoznak. 'lampolgári jogok katalógusa a mi ányunkban sem tartalmazza pl. a társadalmi tulajdonhoz való jogot, ami pedig a szocialista demokrácia rendszerének alapját képezi. Szerkezeti okai vannak ennek feltehetően. A szocialista alkotmányok ugyanis ezt az összefüggést nem jogként fogják fel, hanem az alkotmány egyéb rendelkezései során a társadalom gazdasági alapjáról rendelkezve juttatják ezt kifejezésre. Ezért mondhatjuk, hogy a szocialista demokrácia tartalmit jelentő jogok és kötelességek köre tágabb, mint azoknak a jogoknak és kötelességeknek köre, amelyeket a szocialista alkotmányok ilyeneknek nyilvánítanak. A SZOCIALISTA ÁLLAMRÓL szóló lenini tanítás a szocialista demokratizmusról a mi államépítésünk számára is hasznos tanulságul szolgál. Akár az állami szervek működésének szervezeti körülményeire, akár a nép által végzett ellenőrzésre, akár pedig a szocialista törvényesség követelményének maradéktalan betartására utalhatunk ezzel kapcsolatban. A Magyar Népköztársaság eddigi fejlődése során is sokat tett ezen elvek megvalósítása éidekében. De még sok a tennivaló, különösen most, amikor gazdasági életünkben is az új problémák lépnek előtérbe. Sokat kell tenni az elméleti tételek tisztázása érdekében is. Az állam, a demokrácia és a politikai vezetés fejlődésének kérdései új megvilágításba kerülnek. Eszerint a tudományos vezetés lép előtérbe, mint a szocializmus építésének egyik legfontosabb módszere és követelménye. Le kell küzdenünk továbbá a szocialista demokráciára vonatkozó egyoldalú és formális elképzeléseinket is. A dolgozóknak a vezetésben való részvételének formáit nem lehet most már enélkül vizsgálni, hogy ne legyünk tekintettel azokra a célkitűzésekre, amelyek előttünk állanak. Ezért figyelembe kell vennünk, hogy milyen társadalmi tartalomnak felelnek azok meg. A dolgozóknak a társadalom vezetésében való tényleges részvétele természetesen a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének lényeges összetevőjét képezi. Olyan új tartalom kialakításáról van szó, melynek célja a szocialista társadalom teljes felépítése, miután hazánkban már leraktuk a szocializmus alapjait Ehhez pedig többek között arra is 6zükség van, hogy figyelmünket ne csak a vezetésben való közreműködés formáira szűkítsük le, hanem azt is vizsgáljuk, hogy a különböző formáknak tulajdonképpen mi is a társadalmi célja. Szakítanunk kell azzal a szemlélettel, amely alapvető mértéknek a szocialista demokrácia rendszerében a vezetésbe bevont emberek számát tekinti, függetlenül a vezetés célszerűségi és hatékonysági szempontjaitól. A sok bizottság, albizottság egyáltalán nem automatikusan ható csodaszerek a demokratizálás folyamatában! Arra kell törekedni, hogy az objektív össznépi érdekeket és a dolgozók külön érdekeit úgy hozzuk összhangba, hogy az emberek gyakorlati tevékenysége az össznépi érdekeknek megfelelően érvényesüljön. Ügy gondoljuk, hogy az anyagi érdekeltség elve is olyan megoldást követel, amely együtt jár a dolgozók erkölcsi és politikai fejlesztésével egyaránt. A társadalmi élet minden szektorában, de a vezetés területén is a szocialista demokrácia továbbfejlesztése megköveteli a tudatos vezetés megszilárdítását, a szervezett, szakszerű, konkrét vezetői stílust is jelenti. A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIÁT nem helyes csupán úgy felfogni, mint a változás eszközét! Meg kell látnunk, hogy a szocialista demokrácia rendszere hazánkban jelenlegi intézményeivel és formáival is hatalmas társadalmi változás mutatója, egy fontos történelmi fejlődési szakaszt jelent az ember teljes emancipációjának útján. Ezen az úton pedig állami szervezetünk, azon belül különösen tanácsi szervezetünk továbbfejlesztése is szükséges, amely a tanácsi szervek társadalmi és politikai jelentőségének további erősítését irányozza elő. A tanácsok továbbfejlődésének legdöntőbb elemét ma a tanács! hatáskörök fokozatonként! és szervezetenkénti differenciált pontos kidolgozásában, a tanácsi választott testület kizárólagos hatáskörének szélesítésében, az igazgatási tevékenységben betöltött irányító és ellenőrző szerepének növelésében látjuk. A fejlődés irányát és tartalmát: a tanácsok államhatalmi jellegük növelésének kimunkálásában jelölhetjük meg. Ügy gondoljuk, hogy ld kell alakítani a központi beavatkozás egészséges arányait, úgy, hogy a tanácsok saját területükön betöltött vezető szerepe növekedjék. Ügy kell tekintenünk a helyi tanácsokra, mint a szocialista demokrácia érvényesítésének legfőbb állami szerveire. Mindez a szocializmus építésének érdeke. De eszköze lehet a béke védelmében történő nemzetközi erőfeszítésekhez való hatékonyabb hozzájárulásunknak is. Hiszen a szocializmus valamennyi eredményének gyarapodása a békéért küzdő erők nagy tartaléka mindenütt a világon. Az Ember nagy szabadságharca folyik Vietnamban és másutt. Ott is ahol négereket gyilkolnak és lobogva égnek a fajgyűlölet keresztjei! Az elnj'omás, a zsarnokság, az önkény, és az embertelenség ellen harcoló népek testvéreink és szövetségeseink. Ezért állunk megingathatatlanul azok oldalán, akik a legteljesebb szolidaritást vállalják a szocializmus, a haladás, a béke erőivel, s együttesen minden segítséget megadnak a' hős vietnami népnek. TÖRTÉNELMÜNK tanúságai, a magunk elnyert szabadsága és annak az alkotmánynak a szelleme jelöli meg helyünket a világban, a nemzetközi politikában, szabja meg barátságunk irányát és feladatainkat, amelyet ma ünnepelünk. Csütörtök, 1966. augusztus 25. DÉL-MAGYARORSZÁG 3