Délmagyarország, 1966. augusztus (56. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-20 / 197. szám

Magyarország a nemzetközi autóutak csomópontján Az utolsó tfz esztendőben h világ közlekedése rohamos eyorsasággal fejlődött Az egyes országok szakminiszté­riumai újabb és újabb erő­feszítéseket tesznek az úthá­lózat karbantartására és új utak építésére, a fejlődés azonban nagyobb arányú, semhogy az úthálózat gyara­podása lépést tarthatna a közlekedés növekedésével. Londonból Szegeden ót Mindezeket Mészáros-Ko­máromy Lászlótól, a Közúti Főigazgatóság helyettes veze­tőjétől tudtuk meg, amikor a hazai útépítés távlati ter­vei iránt érdeklődtünk. — Hazánk úthálózata és hidjai átépítésére, korszerű­sítésére és fenntartására évente mintegy kétmilliárd forintot költ k'irmánvzatunk. Az utak építése még a leg­fejlettebb országokban és a legmagasabb fokú gépesítés révén sem tart lépést a szé­dületes gyorsasággal fejlődő gépkocsiforgalommal. Az utóbbi évtizedek egvre köve­telőbben jelentkező igényé­ből a szakemberek azt a következtetést vonták le. hogy helyes lenne, ha a nemzetközi forgalom felmé­rése nemzetközi szervezetek — tehát az ENSZ és a KGST — foglalkoznának, meghatározva a nemzetközi­leg jelentős útvonalakat, s kö­telező szabványt állapítana meg. A hálózat tökéletesíté­sét a tagállamok országos közmunka-program és pénz­ügyi lehetősegeik szerint igyekeznek megvalósítani. Hazánkat elsősorban az 1950. szeptember 16-án, Genfben elfogadott program­nak az E5, a lapokban már ismertetett útvonala érdekli, amely — mint tudjuk — Londonból indulva Calais— Brüsszel—Liége—K öln— Nürnberg—Passau—Bécs­Győr—Budapest—Kecske­mét—Szeged—Újvidék­Belgrád—Nis—Tesszaloni­ki—Szilivri—Ankara útvona­lon vezet a török—szír hatá­rig. A dél-európai országok a bulgárok javaslatára vár­nai értekzeleten határozták el 1965 októberében, hogv a már említett görögországi. E5 „S" (Sud=dél:) déli szár­nyán kívül egy rövidebbet te éoítenek. mégpedig Bul­gárián keresztül. El 5 és T Kevesebben tudják, hogy az ország más „E" út építé­sében is érdekelt Az egyik ilyen az „E15" számozású. Ez a magvar fővárosból in­dul Szolnok—Püspökladány irányában, majd Ártándon lépi át a határt Érinti Nagy­váradot Kolozsvárt. Brassót, Bukarestet. Ennek másik szárnya „E15a" jelzéssel Ko­lozsvár. Torda Sebes. Pites­ti után csatlakozna Buka­restben a keleti szárnnyal, majd folytatná útját Slobozia —Kostanca útvonalon a ten­gerig. A déli-északi irány for­galmát bonyolítja le hazánk­ban az „E96"-os. amely Fiu­méből Zágráb—Csáktornya útvonalon éri el a határt al­kotó Mura folyót, és Lete­nyétől Nagykanizsa Balaton déli partja Siófok—Budapest irányban az eddigi 7-es út­vonalon érkezik, maid a fő­város után az eddigi 3-as úton Gyöngyös—Miskolc— Tornyosnémeti irányban éri el Kassát. A szocialista országok kí­vánságára a KGST — együtt­működve az ENSZ-szel — szintén kijelölte a gazdasá­gosan használható útvonala­kat a szocialista államok egymásközti forgalmában. Ezeket a „tranzit" szó kez­dőbetűjével. „T" jellel nyomtatják a térképekre. Országunkat két ilyen nemzetközi útban érdekelt, mégpedig az Ungvárról érke­ző Záhony—Kisvárda—Nyír­egyháza—Debrecen útvonal­ban (jelenleg 4-es számozá­sú). amely Püspökladánynál csatlakozik az „E15"-be. ez Erdélybe és Budapestre viszi utasát Lengyelországgal való kapcsolatunkat a ..T7"-es út segíti, amely Varsó—Krakkó —Rózsahegy—Zólyom— Ipolyság—Parasapuszta— Rétség érintésével éri el a 2-es jelzésű utat és Balassa­gyarmat—Vác érintésével jut el Budapestre. Hint a pókhálók Ezek az utak részben — ha még nem is a megsza­bott előírások szerint — máris használatban vannak, részben pedig épülnek (mint a Budapest—Bécs. vagy a balatoni autópálva). részben pedig tervezés alatt vannak (pl. a „T7"-es út Parasapusz­ta—Rétság szakasza:). Az azonban bizonyos, hogy a fejlődés iránya helyes. a biztonságos. nemzetközileg kifejlesztett utak között pók­hálók módjára szövik maid be a magyar tájakat a bel­földi forgalmat biztosítani hivatott közlekedési útvona­lak. Tüll PARAGRAFUSOK A Magyar Népköztársaság országgyűlése 1949. au­gusztus 20-án iktatta torvénybe népi demokratikus álla­munk alkotmányát. Egy annyi évszázadokon át elnyomott ország történetében rendkívüli jelentőségű esemény olyan alaptörvény elfogadása és kihirdetése, amely a nép jogait és kötelességeit, nagy politikai ós társadalmi vívmányait rögzíti, foglalja össze. Alkotmányunkat a dolgozó nép adta önmagának, nem felsőbb hatalomtól, nem valamely kiváltságos osztálytól kapta azt. Ezért érzi megalkotásának pillanatától magáé­nak minden dolgczó magyar, ezért ünnep azóta minden évben augusztus 20. hazánkban. Tizenhat év távlatából a paragrafusok tükrében, hivatalos adatok és állampolgárok véleményei alapján mozaikszerűen nézzük meg, rrnt adott nekünk a mi alkotmányunk. A MAGYAR NÉPKÖZT ARS AS ÁG BIZTOSÍTJA 45. § POLGÁRAI SZAMARA A MUNKAHOZ VALÓ JOGOT. Statisztikai adat: 1949-ben Csongrád megye lakosai­nak száma 430 ezer fő, ebből az állandó foglal­koztatott 188 ezer fő: 1965-ben Csongrád megye lakosainak száma 436 ezer fő, ebből az állandó foglalkoztatott 224 ezer fő. Bakacsi Pál Ferenc nyugdíjas ács: kerítéséért állandó harcot kellett folytatni, s nem egy­szer sztrájkkal is. — A munkanélküliség ré­me állandóan kísértett 1936­ban már csak Pesten kaptain munkát. Ettől kezdve kilenc éven át éltem távol ottho­nomtól, családomtól, hol itt, hol ott vállalva munkát vagy várakozva munkaalka­lomra. 1944 végén, Szeged felszabadulása után gyalog jöttünk haza többedmagam­mal Szegedre, azóta itt dol­goztam nyugdíjaztatásomig. — Ezerkilencszázhuszon­kettőben lettem segéd, s elő­ször az ifjúmunkások között, de már 1923-tól a szakszer­vezetben is tevékenykedtem. Hiszen mire az inasévek le­teltek, minden építőmunkás tudatában volt annak, hogy jogaiért csak szervezetten harcolhat. Még így is nehe­zen ment, mert minden mun­kaadó tudta, kik azok a munkások, akik a megmoz­dulásokat kezdeményezik. — A munkabér minden fil­lérjéért, a munkaidő csök­§ A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG 6ÍZTOS1TJA A DOLGOZÓKNAK A PIHENÉSHEZ ÉS ÜDÜ­LÉSHEZ VALÓ JOGÁT. Statisztikai adat: 1965-ben egy dolgozó átlag 15 nap fizetéses szabadságban részesült; 1966-ban a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa 6927 dolgozót, illetve családtagot részesít kedvezmé­nyes hazai és külföldi üdülésben, egy dolgozó üdülési költségeihez a szakszervezet és az állam átlagosan 750 forinttal járul hozzá. Kovács Józsefné gépírónő: — Évek óta családommal vagyok várakozássial, hogy együtt töltöm szabadságomat az iskolai szünetben én is vállalatunk balatonleilei alaposan kipihenjem ma­üdülőjében. Fiam 12 éves, gam, s naponta reggeltől es­kislányom 6. éves volt, ami- tág együtt lehessek gyéré­kor először kaptam beuta- keimmel. lót. Megkedveltük ezt a nyá- — Nemrég jöttünk haza, ri pihenési módot, s azóta s most egy évig megint en­az idén már ötödször nya- nek a szép nyári üdülésnek raltunk a Balaton partján. az emiékeit idézzük, hogy újabb élmények lemileg és fizikailag egy- zésére utazhassunk megszo­aránt. Már tavaszonkint tele kott üdülőhelyünkre. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG VÉDI A Hí g DOLGOZÓK EGÉSZSÉGÉT ÉS SEGlTI A DOL­S GOZÓKAT MUNKAKÉPTELENSÉGÜK ESE­TÉN. Statisztikai adat: 1965-ben Csongrád megye állami szektorában 27 millió forintot költöttek egész­ségügyi, 104 millió forintot pedig szociális és kulturális beruházásokra, a két tétel összege az összes állami beruházásoknak 12,5 százaléka; 1950-ben Csongrád megyében 91 ezer volt, 1966­ban pedig 229 ezer a betegségbiztosításban ré­szesülő dolgozók száma. 1954-ben a megyében 12 millió forintot, 1965-ben pedig 65 millió fo­rintot fizettek ki táppénzre. Hajdú János pénztáros: — Az SZTK rendelőintézet 1 óta szanatóriumi kezelés­672 részesül. Intézeti gyógy napja táppénzes betegállo- keze,ese ideJen ^^ tobb mányban van és felgyógyu- m:int 45 forint táppénzt fi­lásának elősegítésére július zetnek ki részére. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BIZTOSÍTJA 48. § A DOLGOZÓKNAK A MŰVELŐDÉSHEZ VALÓ JOGÁT. Statisztikai adat: az 1952—53-as tanévben Csongrád megyében 63 ezer fő részesült általános, közép­és felsőfokú állami oktatásban; az 1965—66-os tanévben 33 ezer fő tanult ugyanilyen iskolák­ban, Illetve intézményekben, s ezen belül 13 év alatt háromszorosára nőtt a középfokú oktatás­ban résztvevők száma. Ábrahám Géza tsz-főkönyvelő: — Egy ideig juhászbojtár, majd alkalmi mezőgazdasági munkás voltam. Természete­sen annak idején nem raj­tam, hanem családom anyagi körülményein múlott, hogy az általános iskola elvégzése után nem tanulhattam to­vább. — 1950-ben hat hétig bent­lakásos könyvelői tanfolya­mon vettem részt, ennek el­végzése után lettem tsz fő­könyvelő. Tisztában voltam vele, hogy még tovább kell képeznem magam, s erre meg is volt minden lehetőségem. Előbb középfokú könyvelői képesítést szereztem, majd kétéves tanulás után a mér­legképes könyvelői oklevél­hez is hozzájutottam. Ez volt a legnehezebb. — Túl vagyok rajta, A szőregi Egyetértésben hato­dik éve dolgozom főkönyve­lőként, kilenc beosztottam van, s csaknem 30 milliós vagyonnal gazdálkodunk. Azt hiszem, 38 éves létemre még mindig nem szégyen, ha tovább tanulok; A MAGYAR NÉPKÖZT ARS ASAGBAN A NÖK 50. § A FÉRFIAKKAL EGYENLŐ JOGOKAT ÉL­VEZNEK. Statisztikai adat: 1949-ben 61 ezer, míg 1965-ben 87 ezer volt Csongrád megyében az állandóan fog­lalkoztatott női dolgozók száma. Korek Józsefné dr. kerületi tanácselnökhelyettes: megbízatásomhoz nélkülöz­hetetlenek. Ekkor jelentkez­tem a kétéves tanács aka­démiára. Ennek befejezése után közvetlenül beiratkoz­tam az egyetemre és 1961­ben megszereztem az állam­és jogtudományi diplomá­mat — Az államigazgatást mun­ka végzése során bővültek tömegkapcsolataink és ennek alapján mondhatom, hogy az élet bármely területén aka­dály nélkül érvényesülhet az alkotmánynak 'a női egyenjogúságra vonatkozó paragrafusa. — A tanácsi rendszer szü­letésével egyidőben kerültem a tanács apparátusába. 1950­ben a városi tanács oktatási és népművelési osztályát bízták rám. A következő vá­lasztásig, 1954-ig dolgoztam ebben a beosztásban, amikor is tanácstaggá és a kerületi tanács végrehajtó bizottsá­gának titkárává választoltak meg. 1956-ban lettem a vég­rehajtóbdzottság elnökhelyet­tese. — Még 1954-ben szükségét éreztem olyan ismeretek megszerzésének, amelyek az államigazgatási munkában elsősorban társadalmi vetületeit emeljük ki, amelyek között a Igfontosabb a párt irányító, ellenőrző tevékenysége. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt ezt teszi, ami­kor a szocialista demokrácia fejlesztésére ösztönöz, a tanácsok, az üzemek, a ter­melőszövetkezetek, de az egész közélet vonalán. Ezt a feladatát teljesíti akkor is, amikor az országgyűlés szerepének nö­velését szorgalmazza, mind annak tör­vényalkotó tevékenységében, mind az El­nöki Tanács és a kormány munkájának ellenőrzéseben. De a szocialista demokrácia, mint a szocialista állam szervezetének egyik alapvető elve nemcsak az állam formá­jának, megszervezésének és felépítésének módjára vonatkozó koncepciók rendszere, hanem felfogható úgy is, mint az állam­polgári jogok és kötelességek rendjében elhelyezkedő alapelv. Mert hiszen tartal­ma valójában azoknak a politikai jogok­nak és kötelességeknek az összessége, amelyeket a szocialista állam az állam­polgároknak biztosít az állami tevékeny­ségben való részvételt illetően. Éppen ezért teszi szükségessé a demokrácia to­vábbfejlesztése nálunk is a képviseleti rendszer további korszerűsítését. Ez an­nál inkább így van, mert az alkotmány nem meríti ki felsorolásában mindazokat az alapve4'" jogokat, amelyek pedig a szociális mokrácia fogalmi körébe tar­toznak. 'lampolgári jogok katalógusa a mi ányunkban sem tartalmazza pl. a társadalmi tulajdonhoz való jogot, ami pedig a szocialista demokrácia rend­szerének alapját képezi. Szerkezeti okai vannak ennek feltehetően. A szocialista alkotmányok ugyanis ezt az összefüggést nem jogként fogják fel, hanem az alkot­mány egyéb rendelkezései során a társa­dalom gazdasági alapjáról rendelkezve juttatják ezt kifejezésre. Ezért mondhat­juk, hogy a szocialista demokrácia tar­talmit jelentő jogok és kötelességek kö­re tágabb, mint azoknak a jogoknak és kötelességeknek köre, amelyeket a szo­cialista alkotmányok ilyeneknek nyilvání­tanak. A SZOCIALISTA ÁLLAMRÓL szóló le­nini tanítás a szocialista demokratizmus­ról a mi államépítésünk számára is hasz­nos tanulságul szolgál. Akár az állami szervek működésének szervezeti körül­ményeire, akár a nép által végzett ellen­őrzésre, akár pedig a szocialista törvé­nyesség követelményének maradéktalan betartására utalhatunk ezzel kapcsolat­ban. A Magyar Népköztársaság eddigi fej­lődése során is sokat tett ezen elvek meg­valósítása éidekében. De még sok a ten­nivaló, különösen most, amikor gazdasági életünkben is az új problémák lépnek előtérbe. Sokat kell tenni az elméleti tételek tisztázása érdekében is. Az állam, a de­mokrácia és a politikai vezetés fejlődé­sének kérdései új megvilágításba kerül­nek. Eszerint a tudományos vezetés lép előtérbe, mint a szocializmus építésének egyik legfontosabb módszere és követel­ménye. Le kell küzdenünk továbbá a szocialis­ta demokráciára vonatkozó egyoldalú és formális elképzeléseinket is. A dolgozók­nak a vezetésben való részvételének for­máit nem lehet most már enélkül vizs­gálni, hogy ne legyünk tekintettel azok­ra a célkitűzésekre, amelyek előttünk állanak. Ezért figyelembe kell vennünk, hogy milyen társadalmi tartalomnak fe­lelnek azok meg. A dolgozóknak a tár­sadalom vezetésében való tényleges rész­vétele természetesen a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztésének lényeges összetevőjét képezi. Olyan új tartalom kialakításáról van szó, melynek célja a szocialista társa­dalom teljes felépítése, miután hazánkban már leraktuk a szocializmus alapjait Eh­hez pedig többek között arra is 6zükség van, hogy figyelmünket ne csak a veze­tésben való közreműködés formáira szű­kítsük le, hanem azt is vizsgáljuk, hogy a különböző formáknak tulajdonképpen mi is a társadalmi célja. Szakítanunk kell azzal a szemlélettel, amely alapvető mértéknek a szocialista demokrácia rend­szerében a vezetésbe bevont emberek számát tekinti, függetlenül a vezetés cél­szerűségi és hatékonysági szempontjaitól. A sok bizottság, albizottság egyáltalán nem automatikusan ható csodaszerek a demokratizálás folyamatában! Arra kell törekedni, hogy az objek­tív össznépi érdekeket és a dolgozók kü­lön érdekeit úgy hozzuk összhangba, hogy az emberek gyakorlati tevékenysége az össznépi érdekeknek megfelelően érvé­nyesüljön. Ügy gondoljuk, hogy az anyagi érdekeltség elve is olyan megoldást kö­vetel, amely együtt jár a dolgozók er­kölcsi és politikai fejlesztésével egyaránt. A társadalmi élet minden szektorában, de a vezetés területén is a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztése megköveteli a tudatos vezetés megszilárdítását, a szer­vezett, szakszerű, konkrét vezetői stílust is jelenti. A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIÁT nem helyes csupán úgy felfogni, mint a válto­zás eszközét! Meg kell látnunk, hogy a szocialista demokrácia rendszere ha­zánkban jelenlegi intézményeivel és for­máival is hatalmas társadalmi változás mutatója, egy fontos történelmi fejlődési szakaszt jelent az ember teljes emancipá­ciójának útján. Ezen az úton pedig álla­mi szervezetünk, azon belül különösen tanácsi szervezetünk továbbfejlesztése is szükséges, amely a tanácsi szervek társa­dalmi és politikai jelentőségének továb­bi erősítését irányozza elő. A tanácsok továbbfejlődésének legdöntőbb elemét ma a tanács! hatáskörök fokozatonként! és szervezetenkénti differenciált pontos ki­dolgozásában, a tanácsi választott testü­let kizárólagos hatáskörének szélesítésé­ben, az igazgatási tevékenységben betöl­tött irányító és ellenőrző szerepének nö­velésében látjuk. A fejlődés irányát és tartalmát: a tanácsok államhatalmi jel­legük növelésének kimunkálásában je­lölhetjük meg. Ügy gondoljuk, hogy ld kell alakítani a központi beavatkozás egészséges arányait, úgy, hogy a taná­csok saját területükön betöltött vezető szerepe növekedjék. Ügy kell tekintenünk a helyi tanácsokra, mint a szocialista de­mokrácia érvényesítésének legfőbb álla­mi szerveire. Mindez a szocializmus építésének ér­deke. De eszköze lehet a béke védelmében történő nemzetközi erőfeszítésekhez való hatékonyabb hozzájárulásunknak is. Hi­szen a szocializmus valamennyi ered­ményének gyarapodása a békéért küzdő erők nagy tartaléka mindenütt a vilá­gon. Az Ember nagy szabadságharca folyik Vietnamban és másutt. Ott is ahol né­gereket gyilkolnak és lobogva égnek a fajgyűlölet keresztjei! Az elnj'omás, a zsarnokság, az önkény, és az embertelen­ség ellen harcoló népek testvéreink és szövetségeseink. Ezért állunk megingat­hatatlanul azok oldalán, akik a legtelje­sebb szolidaritást vállalják a szocializ­mus, a haladás, a béke erőivel, s együt­tesen minden segítséget megadnak a' hős vietnami népnek. TÖRTÉNELMÜNK tanúságai, a ma­gunk elnyert szabadsága és annak az al­kotmánynak a szelleme jelöli meg helyün­ket a világban, a nemzetközi politiká­ban, szabja meg barátságunk irányát és feladatainkat, amelyet ma ünnepelünk. Csütörtök, 1966. augusztus 25. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom