Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-18 / 41. szám

Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghall­gatta és jóváhagyólag tudomásul vette Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyetlesének beszámolóját a KGST végrehajtó bizottságának 21. ülésszakáról, valamint a ma­gyar—lengyel gazdasági együttműködési bizottság VI. ülé­séről. A külkereskedelmi miniszter első helyettese beszá­molt az európai szocialista országokkal folytatott 1966. évi és az 1966—1970. évekre szóló hosszúlejáratú árucserefor­galmi tárgyalásokról, majd pedig az ez évi Budapesti Nemzetközi Vásár előkészületeiről. A kormány a beszámo­lókat megvitatta és elfogadta. A nehézipari miniszter tájékoztatta a kormányt a ne­gyedik ötéves terv erőmúépitési programjára vonatkozó elgondolásokról. A Minisztertanács a tájékoztatót tudo­másul vette. A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének ja­vaslatára a Minisztertanács meghallgatta a belkereske­delmi miniszter tájékoztatását arról, hogy milyen hatást gyakoroltak az árintézkedések a kereskedelmi forgalomra, majd a munkaügyi miniszter beszámolóját a február 1-i bélintézkedések végrehajtásáról. A kormány a jelentése­ket elfogadta. D bérintézkedések végrehajtásáról VILÁG PROLETÁRJAI* EGYESÜLJETEK! 1 MAGIAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam, 41. szám Ára: 50 fillér Péntek. 1966. február 18. A munkaügyi miniszter tájékoztatója beszámolt ar­ról. hogy a február 1-i bér­rendezés mértékéről az érin­tett dolgozóknak több mint a felét még az intézkedések végrehajtása előtt és a töb­bieket is február 7-ig érte­sítették. A személyi béremelések megállapításánál elsődleges szempontnak tekintették az anyagi ösztönzés javítását. Egyes esetekben emelték a munkakör ellátásával kap­csolatos követelményeket. A béremelés mértéke 50 forinttól 300 forintig terjed, egyes munkakörökben ezt az összeget is meghaladta. A dolgozók egy része kisebb emelésre számított, mint amennyit kapott. Az ipari munkások több mint egy­harmadának emelték a bé­rét; elősegítette ezt, hogy a vállalatok felhasználták saját bértartalékaikat is. A célkitűzéseknek megfelelően hajtották végre az egészség­ügyi dolgozók, a pedagógu­sok, a kereskedelmi dolgo­zók és az építőmunkások béremelését. A bérrendezéssel kapcsola­tos feladatok megoldásában igen jól együttműködtek az allami szervek és a szak­szervezetek. Minden szükséges intézke­dés megtörtént a nyugdijak és a családi pótlékok elren­delt mértékű emelésének végrehajtására. A belkereskedelmi mi­niszter jelentése az árintéz­kedéseknek a kereskedelmi forgalomra gyakorolt hatását elemezte. Januárban a ruhá­zati cikkekben alacsonyabb, egyes élelmicikkekben és a vendéglátóiparban maga­sabb volt a forgalom az 1965 januárinál. Február 1. óta a húsféle­ségek forgalmában bizonyos eltolódás mutatkozik az ol­csóbb cikkek irányában. Ilyen tendencia a vendéglá­tóiparban is érvényesül. Az üzemélelmezés forgalma alig változott. Az árleszállítás után első­sorban az ágynemű ós egyes műszálból készült ruházati cikkek forgalma nőtt. A hét­főn megkezdődött téli vásár iránt is már az első napok­ban igen nagy érdeklődés mutatkozott. Rendszeres és szigorú el­lenőrzéssel biztosítják az ár­intézkedések pontos végre­hajtását. A felmerült hiá­nyosságokkal szemben (pél­dául a hús- és töltelékáruk szabványtól eltérő zsírtartal­ma miatt) a kereskedelmi szervek minden esetben azonnal felléptek, s ennek hatása máris mutatkozik. (MTI) A magyar miniszterelnök látogatásai Kuwaitban Sugár András, az MTI tu­dósítója jelenti Kuwaitból: Kállai Gyula miniszterel­nök csütörtökön reggel fel­kereste az Arab (Perzsa) öböl partján fekvő palotájá­ban Szabah El-Szalem El­Szabah emírt, Kuwait ál­lam uralkodóját. Az emír dolgozószobájában fogadta a magyar miniszterelnököt. Kölcsönös üdvözlések után az emír sok sikert kívánt a magyar népnek és kormá­nyának az országépítő mun­kához. Örömmel nyugtázta, hogy a magyar vendégek sa­ját szemükkel ismerhetik meg Kuwaitot, s reményét fejezte ki, hogy meggyőződ­nek arról, hogy Kuwait sza­badon építi külföldi kapcso­latait más országokkal, te­kintet nélkül a társadalmi rendszerek különbözőségére. Kállai Gyula kijelentette, hogy a magyar vendégek tud­nak Kuwait nagy gazdasági eredményeiről, az élet- és kul­turális színvonal emelkedésé­ről. A magyar nép nagy örömmel fogadta néhány éve a hírt. hogy Kuwait kivívta függetlenségét — mondotta. A szívélyes baráti beszélgetés végén a két államférfi meg­elégedéssel állapította meg, hogy teljes az egyetértés a nemzetközi kapcsolatok alap­elveiben: a különböző társa­dalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élése, az egyenjogúság alapján való együttműködés, a béke, a le­szerelés kérdéseiben. Ezután Dzsabir Al-Ahmed El-Szabah miniszterelnököt kereste fel a magyar kor­mányfő és vele is szivélyes baráti beszélgetést folytatott. A gépkocsioszlop a miniszter­elnökségről a vadonatúj Khaldija leányiskola megte­kintésére indult. A bejárat­nál Khaled Maszud oktatás­ügyi miniszter és Szaud Rifai asszony, az iskola fiatal igaz­gatója üdvözölte a magyar vendégeket. Elmondották, hogy az ott tanuló ezer leány közül körülbelül ötszáz más arab országból jött, sok a palesztinai arab menekült, algériai, egyiptomi, szíriai ösztöndíjas. Kállai Gyulát a középiskola diákjainak 15 tagú zenekara Brahms Ma­gyar táncainak kiváló elő­adásával köszöntötte. A ma­gyar vendégek ezután meg­tekintettéék a tökéletesen berendezett fizikai szertárt, tornatermet, uszodát, kony­hát. könyvtárat, orvosi ren­delőt. színháztermet, s részt vettek egy biológiaórán. A vendéglátók elmondták, hogy az ország, amely a kapitalis­ta világ olajtermelésének húsz százalékát adja, bősége­sen áldozhat az oktatás fej­lesztésére és a legtöbb diák nemcsak ingyenes oktatás­ban, hanem ellátásban, ruha­juttatásban és zsebpénzben is részesül. Kállai Gyula a következő bejegyzést tette az iskola vendégkönyvébe: „Nagy örömmel látogattuk meg gyönyörű modern isko­lájukat. Sok sikert, kiváló tanulmányi eredményeket kí­vánunk az oktatói karnak és a növendékeknek". A kuwaiti lapok első olda­lon, fényképes tudósítások­ban számolnak be Kállai Gyula és a küldöttség érke­zéséről. Csütörtök este a kuwaiti miniszterelnök a Daszman palotában vacsorát adott Kállai Gyula tisztele­tére. SZOVJET EMLÉKIRAT AZ ELVESZETT ATOMBOMBÁKRÓL KITÜNTETTÉK A VIETNAMI FELSZABADÍTÓ HADSEREGET AZ ÉLET FIAIRÓL KUN BÉLA­EMLÉKÜNNEPSÉG ÜJ MÓDSZER A GÁZELLÁTÁSBAN :::::: HARMADIK TALÁLKOZÓK A VVK-BAN Űj fürdők épüllek a megyében Jobban kihasználni a természeti adottságokat — A községfejlesztési alap felhasználása Tömlőgycrtás Szegeden Az Országos Gumiipari Vállalat szegedi EMERGE gyáregységében megkezdték a tömlőgyártás előkészítését. Felső képünkön az úgynevezett csík­vágógép végszerelése látható. A gépnek az a feladata, hogy megfelelő méretű sza­lagokra vágja a gumírozott textiliát, a tömlőgyártás egyik alapanyagát. A csí­kokra szabdalt textília betétszövet ezután a második képen látható úgynevezett mo­noband tömlőkészítő gépre kerül, ahol a gyártás folyamán először ölt tömlőalakot a gumírozott alapanyag. Képeink a gépsor végszerelésének utol­só fázisait mutatják be. (Somogyi Károl.vné felvételei) A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap, csütörtökön ülésezett. Meg­vitatta — egyebek között — a tisztasági, a strand- és a partfürdők helyzetét, fejlesz­tési lehetőségeit a megyében. Jóváhagyta a végrehajtó bi­zottság az ötéves községfej­lesztési tervek készítésére vonatkozó előterjesztést is. Csongrád megye ellátott­sága fürdőkkel az országos átlagnál vala­mivel kedvezőbb. A megyében — Szeged m. j. város kivételével — már ki­lenc tisztasági, kilenc strand­és tizenegy partfürdőt tarta­nak számon. Különösen a második ötéves tervben volt nagyarányú itt a fejlődés. Csupán a tisztasági fürdő •pítésére, fejlesztésére mintegy 36 millió forintot fordítottak a helyi taná­csok. Igaz viszont az is, hogy a fürdők többségének a felsze­relése, berendezése hiányos. Hozzávetőleges számítás sze­rint legalább 20 millió forint kellene ahhoz, hogy a már meglevő fürdők valóban színvonalas szolgáitatást ' nyújthassanak. E probléma megoldása így a következő I évek feladata közé tartozik. Ezzel együtt a harmadik1 öt­éves terv időszakában Hódmezővásárhelyen fel­építik az új tisztasági für­dőt. A vb megállapította, hogy a megyében még korántsin­csenek kihasználva a termé­szet adta adottságok. A part­fürdők fejlesztésének is ko­moly lehetőségei vannak. Ezzel együtt rendelkezésre áll a gyógyításra is alkalmas termálvíz, amelynek hasznosítása egészségügyi szempontból is indokolt. Csupán a mórahalmi fürdő készült úgy, hogy már a ter­vezéskor számoltak a moz­gásszervi megbetegedések gyógyításával. Az igények alapján elsősorban a makói és a szentesi fürdőket akar­ják úgy fejleszteni, hogy be­vezethessék a gyógyító jel­legű szolgáltatásokat. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága — figyelembe véve a községí'ejlesztési bi­zottság javaslatát — határo­zatot hozott az 1966—70. évekre szóló községfejiesztési tervek el­készítésérc. A harmadik ötéves tervben jelentős létesítmények épül­hetnek a megyében község­fejlesztési alapból, ehhez rendelkezésre bocsátják a szükséges építési mutatókat, építőipari kapacitást. A helyi tanácsok a harma­dik ötéves terv elkészítése­kor már számolhatnak az állami támogatás összegével. A megyei tanács ugyanis évenként lakosonként 14 forint álla­mi támogatást kap. Ennek az összegnek 60 szá­zalékát — évente ez 2,7 mil­lió forintot jelent — a sür­gősségi sorrendnek megfe­lelően osztotta el a vb. Az idén Baks, Fábiánse­bestyén, Pitvaros, Magyar­csanád és Kiibckháza kap­ta meg a 2,7 millió forin­tot. 1967-ben Csengele a vízmű, Ásotthalom és Nagymágocs az óvoda, Szentes pedig a csatorna építéséhez kap me­gyei segítséget. Ezt követően Csanádalberti, Pusztamérges, Rúzsa és öttömös a vízellá­tás javításához, míg Csong­rád az SZTK rendelő építé­séhez kap segítséget. 1969­ben Mindszent a vízmű. Szentes az SZTK-rendelő, Makó az autóbuszváró, köz­ponti rendelő építéséhez és iskolakorszerűsítéshez, Csongrád pedig vásárcsar­nok építéséhez kap pénxt. 1970-ben Szegvár a vízmű, Kistelek pedig a csatorna építéséhez kap a megyei ke­retből állami támogatást. Gyógyszer, mangán, cink Sok újdonság, nagy összegű megtakarítás a vegyiparban Hetven űj termék, mintegy 120 különféle gyártmány szabványosítása, az új cik­kek előállításához szükséges műszaki feltételek megte­remtése tanúskodik a Nehéz­ipari Minisztérium vegyipari ágazatának múlt évi mű;za­ki-fejlesztési eredményeiről. Számos űj gyógyszerkülönle­gesség, 46 százalékos nagy hatóanyag-tartalmú karbamid műtrágya, mangán, réz, cink. nyomelemes nitrogénműtrá­gya. 92-es oktánszámú ben­zin. germaniumdioxid. nagv teherb'rású traktor gumiac­roncs és számos más új lon­ság van többek közö' t az ű.i gyártmányok hosszú lis­táján. A szorosan vett vegyipar, továbbá a gyógyszer, a gumi, a kőolaj- és földgáz, vala­mint az alumíniumipar 1966 évi műszaki fejlesztési re-ve a tavalvinál is több felada­tot tartalmaz. A megnöveke dett feladatokhoz pénzt is többet bocsátanak az ínat­ágak rendelkezésére. A köz­ponti beruházási keretekben műszaki fejlesztésre előirány­zott összegeken felül, a ta­valyi 485 millióval szemben az idén 540 millió forintot fordítanak gyártmány korsze­rűsítésre és gyártásfejiesztés­re. A nagy befektetései újabb termékújdonságokbar., a választék széles körű bő­vítésével, a termelékenység további növekedésével, az önköltség csökkenésével té­rülnek meg. A gyártmányfejlesztéssel kapcsolatban mintegy 75 termék szabványosítását, mű­szaki feltételeinek kidolgozá­sát tervezik, javítják azok­nak a cikkeknek — bizonyos méretű gumiabroncsodnak, ékszíjaknak. lakkfestékek­nck — minőségét, amelyekre reklamáció érkezett. A kő­olajipar európai színvonalra emeli az úgynevezett magas cseppenéspontú gépzsír minő­ségét és bevezeti a mély der­medéspontú, nagy igérybe­"étetí '-;nlló kenőolajok rvártását A műszaki fejlesztés ered­ményeként jelentkező több­termelés és minőségjavulás egyedül a szerves és szervet­len vegyipar 7 kalkulálható új gyártmánynál 126 millió forint hasznot hoz. (MTI) A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom