Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-23 / 172. szám

Az ünnepi nyitány előtt A szabadtéri játékok előkészületei, az ünnepi hetek felkészülésének napjai a csúcshoz érkeztek. Még egy nap és szombaton este megszólalnak a tanfárok: jelzik az egy hónapig tartó nagy eseménysorozat kezdetét. A város érthetően mozgalmas képet nyújt ezekben a napokban. Csupán gyors körülnézés is — amelyet lapunk munkatársa több városvezetővel együtt tett a csütörtöki napon — arról tanúskodott, hogy az előkészületek dicséretére válnak a szegedieknek. Pedig az idei év felkészülése sok tekintetben nem a legkönnyebb volt. A rakoncátlankodó Tisza, a szokatlan időben megduzzadt víz szaporította a gondokat. A lényegében tegnap megnyílt újszegedi camping betonútjait is még sárréteg borítja (ideje lenne gyorsan eltakarítani), s a felázott talaj késlelteti az oda tervezett építkezések, iroda- és büféépületek alapjainak lerakását. A Tisza-parton is a hídtól lefelé még csak most parkosíthatnak, csinosíthatnak, hiszen eddig a víz, a sár megakadályozta a munkát. Annál szorgalmasabban dolgoznak most ezen. A városban sorra tüntetik el a forgalmasabb utakon a gödröket, huppanókat, s ha nem is mindenütt a legszebNon stopszolgálat a határon A röszkei magyar kőzúü határátkelő állomáson egész nap élénk az élet. Külföldiek és magyarok naponként százával jönnek és mennek, lépik át a határt. Tegnap óta különösen megélénkült a befelé jövő forgalom. Az autók között most talán a legtöbb a jugoszláv rendszámú. hiszen csütörtökre virradóan életbe lépett a szegedi ünnepi hetekre az egyszerűsített belépés jugoszláv állampolgárok részére. Már a hajnali órákban megérkeztek gépjárműveikkel az „első fecskék". A déli órákig már csaknem száz jugoszláv lépett át vízum nélkül a magyar határon, s a határsorompónál felállított idegenforgalmi pavilonnál váltották ki két napra szóló látogatójegyüket. Ez a tulajdonképpeni vízum, amelyet pillanatok alatt kézhez kapnak. Utána az útiokmányok kezelése és a vámvizsgálat is gyors és folyamatos. Az idegenforgalmi pavilonban — éjjel, nappal — egyébként pénzt is lehet beváltani, jegyek kaphatók a szabadtéri játékokra, az ünnepi hetek prospektusait, Szeged térképét adják az érdeklődőknek. Így azután nemcsak a jugoszláv autók állnak itt meg, hanem sok más külföldi kocsi is, ben, de mégis jól halad az utak helyreállítása. (Az ünneptől függetlenül is ráférne, máskor is útjainkra ez a gyors javítás.) Ügylátszik nem volt eredménytelen az építkezések vezetőihez, munkásaihoz intézett kérés sem, hogy lehetőleg minél kevesebb szemetet, a munkával járó elkerülhetetlen törmeléket, piszkot ne hagyjanak eltakarítatlanul a munkahelyek körül. Jó lenne, ha mindenütt tartós volna ez a törekvés.) A lehetőségek szerint felkészült a Fürdők és Hőforrás Válllat ls, amelynek nyilván a legtöbb bajt okozta a kései áradás. A strand mégis már megnyílt, s talán tovább szépui az idén. A tiszai élet kétségtelen legnagyobb eseménye a vállalat csendes kis ünnepsége volt, örömteli hajóavatás — egyelőre még házi keretek között. Első útját tette meg a várva várt mikrovízibusz, amely a vállalat vezetőinek elgondolása alapján készült a Magyar Hajó- és Darugyár váci üzemében. Előreláthatóan a jövő héten kezdi meg a 22 személyes, csinos vízi alkalmatosság a rendszeres közlekedést a Tiszán, de már tegnap sok csodálója akadt a partról és az élénk életű úszóházak ból. Már tegnap látszottak az első jelei a várható nagy idegenforgalomnak, annak, hogy az elkövetkező 4 hétben mintegy 220 ezer belföldi és külföldi vendéget vár Szeged. A röszkei magyar határátkelőhelyen különösen észlelhető volt a növekvő forgalom. (Erről az alábbiakban külön riportban is beszámolunk.) A szegediek idén is kétségtelen szeretettel fogadják vendégeiket, s maguk is sokat várnak az ünnepi hetektől. A szabadtéri játékok és a különféle rendezvények feltehetően lem okoznak majd csalódást, sót Tiaradandó élményeket jelentenek majd. Nem közömbös azonban, hogy minden más apróságban, külsőségeiben is jó benyomást keltsen a város, s lakói is kellemesen érezzék magukat, ünnepinek érezzék e heteket. Ez pedig csak együttesen érhető el: kinek-kinek a maga munkaterületén. Holnap, megkezdődik Szeged ünnepe. A középületek, közterek zászlódíszt öltenek: hazánk piros-fehérzöld zászlaja mellett leng majd több helyen Szeged város piros-fehér-sárgakék lobogója is. Szép volna — a tanács ezúton is kéri a lakosságot —, ha a lakóházak is az első két napon, szombaton és vasárnap lobogódíszt öl lenének, öltsön városunk ünnepi díszt, fogadjuk szeretettel vendégeinket! Ktrmánmilatkorat sz idei árvízvédekezésről (Somogyiné telv.) A röszkei határátkelő idegenforgalmi pavilonjánál amelynek utasai érdeklődnek a város nagy eseménye iránt. Igen sok a csehszlovák átutazó is, de sokan jöttek tegnap bulgárok, svájciak, görögök, s még sokféle nemzet képviselői. A távoli Szíriából is érkezett egy autó utasokkal, s megállt az . idegenforgalmi pavilonnál. Angolul érdeklődött, s képzelhető milyen nagy volt a meglepetés, amikor a kocsi rendszáma láttán a pavilonban szolgálatot teljesítők egyike arabul válaszolt. Itt dolgozik ugyanis a nyári szünidejében a jordániai Hadadin Zuher, aki a szegedi Orvostudományi Egyetemen folytatja tanulmányait, s jelenleg IV. éves hallgató. A határon átlépve a földművesszövetkezet csinos „gombájában" hideg sör, italok, harapnivalók kaphatók. Mellette már épül az új csinos kisvendéglő, csak az a kár, hogy ennyire megkésve. A Szegedi Építőipari Vállalat azt ígéri, hogy augusztus elsejére elkészülnek vele. Szükség is lesz rá, éppúgy mint arra, hogy a , földművesszövetkezet rend behozza és bővítse a határtól nem messze levő, országút menti kisvendéglőjét Méltó vendéglátást! ]\Jem mellékes, milyen ételekkel, italókkal és milyen környezetben várja belföldi és külföldi vendégeit a város. De maguk a szegediek is jogosan várják el, hogy zavartalanul, kulturált körülmények között szórakozzanak az éttermekben, csárdákban. A Csongrád Megyei Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat idén sokat költött több étterme, cukrászdája korszerűsítésére, számos újdonságot kezdeményezett. Sajnos, mégis vannak kirívóan bosszantó mulasztások. Éppen az egyik legkeresettebb és a külföldiek számára különösen vonzó csárda, az öreg Kőrössy Halászcsárda nyújtja a legelszomorítóbb képet. Valóságos zsibvásáron, romhalmazon, szeméthegyen keresztül közelíthető csak meg, s valami különös szerencsénk volt tegnap, hogy nem tört le az autónk kipufogó csöve. Mondják az arrajárók, hogy volt már akivel előfordult. Ebben perszenem a vendéglátó vállalatnak kellene intézkednie, hanem a legsürgősebben a kerületi tanácsnak és a vízműveknek, amely otthagyja a hatalmas kifolyó csővezetéket félig a földbe ásva, félig meredezve az út kellős közepén. A szomszédságában rozsdás ágyrámák egymásra hajigálva, valószínű a kórház mellette levő üdülője építkezéséhez tartozóan, amelyen egyébként csütörtökön egy lélek sem dolgozott. Az viszont már a vendéglátó vállalat hibája, hogy leírhatatlanul és főleg használhatatlanul elhanyagoltak a mellékhelyiségek és az ég világán semmit sem tettek a csárda csinosítására, hangulatossá tételére. Mindez nem is elsősorban pénz kérdése lenne, mutatja ezt szomszédságában a Földművesszövetkezet kezelésében levő Kis-Kőrössy Halászcsárda, amelybe öröm belépni. Rendezettség, tisztaság, számos apró hangulatos ötlet fogadja a vendégeket, s amerre csak nézünk, mindenütt a szabadtéri játékok plakátjai tűnnek szembe. (A Nagy-Kőrössynél egyetlen egyet sem láttunk.) A Nagy-Kőrössy csárda különben megérdemelné, hogy minél többen felkeressék, mert az alig egyhetes új vezetéssel igazán jó halételeket, sőt különlegességeket készítenek benne. (Nem véletlen, hogy még így is az elmúlt öt nap alatt két mázsányi halat kebeleztek be a jóétvágyú vendégek.) Ugyancsak a kerületi tanács és a vízügyi szervek feladata lenne az is, hogy gondoljanak a partfal további építésére, a part megerősítésére itt a csárdánál úgy, ahogyan azt nagyon szépen elkészítették a Kis-Kőrössy csárda részén. U'iragadott példákat említettünk csak meg, mert remélhető, hogy a vendéglátó szakemberek még idejekorán körülnéznek a városban, s megteszik a szükséges intézkedéseket, vagy legalábbis az idei tapasztalatok alapján az előkészületeket a szegedi vendégvárás megjavítására. (Nem sokáig tűrhető például a Roosevelt téri rozoga, s nem is a legtisztább halsütő bódé sem.) Higgyék el, mindez — megint csak azt mondhatjuk — nem mindig, sőt talán nem is elsősorban az anyagiaktól függ. ötlet, szív és kezdeményezőkészség kell hozzá. Miért hiányozna ez az ünnepi hetek hivatott vendéglátóiból? A forgalom különben egész nap igen nagy volt a batáron. A Jugoszláviából érkezők között horgosiak, szabadkaiak, újvidékiek, kanizsaiak, zágrábiak, belgrádiak is voltak. Sándor Lajos Kanizsáról jött Testvérei Szegeden élnek, velük találkozik és — mint mondta — kellemes napokat tölt Szegeden. — Örülök, hogy Szegedre jöhettem — állapította meg Bagaria Gézáné. Két gyermekével Szabadkáról érkezett autóbusszal a jugoszláv határig és Röszkéröl szintén busszal futott be Szegedre. Cseszkó Illés, a kanizsai cipészszövetkezet dolgozója szintén jókedvűen motorozott a határállomásra. — Még nem jártam Szegeden, de ismerőseim sok szépet meséltek a városról. Hiszem, hogy maradandó emlékekkel térek majd vissza Kanizsára. A vonat Roszkére 16 óra 45 perckor dübörgött be. Ezzel is többen jöttek Jugoszláviából — ha nem is annyian, mint gépjárművekkel a közúti átkelőhelyre —, akik könnyített belépési engedélyt kértek és kaptak. Az útiokmányok kezelése és a vámvizsgálat kocsiról kocsira pergett A zágrábi Beleszlin János először találkozott Szegeddel, lakóival. — Nagyon jó — mondotta —, hogy a két szomszéd nép kapcsolatai egyre erősödnek, s személyes barátság alakul ki a jugoszlávok és a magyarok között. * A röszkei közúti határátkelő helyen nincs szünet. Éjjel és nappal non stop szolgálat van. A nagyszámú gépjármű „elhaladása" is jó, mert a határállomásnál szélesítették az utat és körforgalmúvá alakították. S mindazokat, akik Szeged felé veszik útjukat, szívélyesen fogadja a vendéglátó város. (Folytatás az 1 oldalról) rendkívüli belvizek kb. 430 millió forint kárt okoztak. Az összes kárból mintegy 750 millió forint a mezőgazdaság vesztesége, ez jórészt az alföldi belvíz járta területek és a tiszai hullámterek elöntéséből keletkezett. A védekezési költség kereken 450 millió forintra rúg (a Nyugat-Dunántúlon kb. 40, a Duna mentén 350, a belvizeknél 60 millió forint). Ebből visszanyerhető anyagok (zsák, pátrialemez, terméskő), valamint a védekezés során létesített végleges jellegű művek (szorítógátak, körtöltések, lokalizációs gátak) mintegy 80 millió forint értéke megtérül. A nyugat-dunántúli árvíz következtében 353 ház elpusztult, 870 megrongálódott. A 400 km hosszú Dunaszakasz mentén az eddigi felmérések szerint 340 összedőlt, illetve erősen megrongálódott épületet kell újjáépíteni és 2300 kisebb mértékben megrongálódott házat kell kijavítani. Számos Duna menti üzem termelésében jelentős kiesést okozott a magas víz. Az árvíz rövid ideig tartó elöntést okozott a NyugatDunántúlon 150 ezer holdon A Duna mentén károk csak a hullámtéren és a töltések mögötti, fakadóvizekkel borított sávon keletkeztek. 60 ezer hold szántóterületen, ahol a vízkár természetes velejárója az árvíznek. 200 ezer holdat újra kell vetni. Ehhez a vetőmagot, a műtrágyát és a talajművelő gépeket a kormány rendelkezésre oocsátotta. A veszély elmúltával nagy erővel megindult a helyreállítás. A megrongálódott vízi létesítményeket és műtárgyakat az Országos Vízügyi Főigazgatóság dolgozói október végéig kijavítják. A védekezéshez felhasznált anyagok visszanyerése folyik A közlekedési létesítményeket nagyrészt már rendbehozták. A személyi tulajdonban levő, megrongálódott házak újjáépítésének segítésére a megyékben helyreállítási albizottságok alakultak. A helyreállítási munkákhoz az OTP hosszú lejáratú, kamatmentes hiteleket biztosít. A károsultakat a kormány adókedvezményben részesiti. A veszteséget szenvedett termelőszövetkezetek gazdálkodásához szükséges anyagi és pénzügyi fettételek biztosítására intézkedés tőrtént. Az elpusztult ingóságok, egyéb személyi károk pótlására a károsultak segélyben részesülnek a Vöröskereszt által társadalmi kezdeményezésre szervezett gyűjtésből. Bár a károk nagyok, a népgazdaság közeli és távlati céljainak elérését nem akadályozzák meg. A kormány felhívja és kéri az üzemek dolgozóit, a lakosságot: amilyen hősiességgel elhárították a fenyegető árvízveszélyt, ugyanolyan lelkesedéssel és szívóssággal munkálkodjanak a károk helyreállításán, a veszteségek pótlásán. A minisztériumok és az üzemek a helyreállításhoz szükséges összegeket elsősorban saját erőforrásaikból biztosítsák, dolgozzanak jól szervezetten, tervszerűen, hogy teljesítsék éves terveiket. Országunk egynegyede a folyók árvizétől elhódított terület, ezért évről évre tökéletesítjük árvízvédelmi rendszerünket. Az eddigi és a most levonult árvizek tapasztalatai alapján a kormány szükségesnek tartja a védőművek gyorsabb ütemű fejlesztését, a korszerű védekezéshez szükséges anyagok beszerzését, a járási tanácsok megfelelő szakigazgatási szervének műszaki dolgozókkal fokozatosan történő megerősítését, hogy — az évről évré növekvő árszinteket tekintve — az árvízvédelmi szervezeteink és berendezéseink a biztonságos védekezés Igényeinek mindjobban megfeleljenek. A Minisztertanács rendkívül nagyra értékeli az árvízvédekezésben résztvevők munkáját. Akik kimagaslóan helytálltak őrhelyükön, kormánykitüntetésben részesülnek. A kormány felhatalmazta az árvízvédelmi kormánybiztost. hogy a védekezésben tevékenyen közreműködők részére „Árvízvédelemért" emlékérmet adományozzon, (MTI) Közéletünk hírei A LENGYEL NAGYKÖVET FOGADÁSA Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete, Lengyelország újjászületésének 21. évfordulója, a Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából csütörtökön este fogadást adott a Gundel-étteremben. A fogadáson megjelent Biszku Béla, Fehér Lajos, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Benkei András belügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Kovács Imre élelmezésügyi miniszter, Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, Trautmann Rezső építésügyi miniszter, dr. Beresztáczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, továbbá a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Ott volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. DOBI ISTVÁN ÜDVÖZLÖ TÁVIRATA GAMAL ABDEL NASSZERHEZ Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke meleg hangú táviratban köszöntötte Gamal Abdel Nasszert, az Egyesült Arab Köztársaság elnökét, az Egyesült Arab Köztársaság nemzeti ünnepe, a forradalom győzelmének 13. évfordulója alkalmából. Ebből az alkalomból táviratban fejezte ki jókívánságait Péter János külügyminiszter Mohmoud Riadnak, az EAK külügyminiszterének. (MTI) Befejeződött az őszi árpa aratása A rozstermés felét, a búza 10—12 százalékát aratták le eddig Csütörtökön a Földműve- pa aratását lényegében belésügyi Minisztériumban fejeztés, a rozsaratással a Izinger Pál növénytermesz- felénél tartanak. Országtési főigazgató tájékoztatta szerte megkezdték a búza a sajtó képviselőit a gabo- és a tavaszi árpa aratását nabetakarítás és a legsürgő- is. A július 18-i adatok szesebb nyári mezőgazdasági rint 180 000 hold búza termunkák helyzetéről. Közöl- mése került raktárakba. A te többek között, hogy a tavaszi árpa aratásával a gabonaérés általában kéthe- déli megyék elérték a 40—50 tes késésben van. s ennek százalékot. A gabonák vimegfelelően eltolódás mutatkozik a „normálisabb" szonylag lassú és fajták szerinti szakaszos érése lehetőévekhez képest. A nehézsé- séget adott a növényápolási gek ellenére a gabona ve- munkák meggyorsítására. A tésterületnek körülbelül egy- kapások fejlődése és ápolfharmadáról takarították be sága országszerte kielégítő, eddig a termést. Az őszi ér- (MTI) <í«ombat, 1965. július 5. DÉL-MAGYARORSZÁG 3