Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-16 / 63. szám

Film kislexikon Sokan na© érdeklődéssel •írták a Film kislexikont, amelyet az Akadémia Kiadó 20 ezer példányszámban jelentetett meg. A csaknem ezer oldalas kötet igyekszik népszerű formában képet adni a filmművészet fejlődéséről, jelentős egyéniségéiről, legáltalánosabb esztétikai fogalmairól és technikai problémáiról. A különböző forrásokbői merített adatok mennyiségi éj tartalmi egyenetlensége az oka annak, ho© a cikkek nem épülhettek fel teljesen egységes szempontok szerint. Bizonyos országok filmművészete egyáltalán nem, vagy nem Jelentőségének megfelelően kapott teret. A kötet fo©atékosságal ellenére is népszerűnek ígérkezik. hiszen a fiatalság és az idősebb generáció egyaránt megtalálja benne kedvenc moziszínészét, Illetve a színészekre vonatkozó legfontosabb állomásokat, szerepeket, évszámokat. A bőséges fotóanyag, a filmművészettel kapcsolatos statisztikákat és eseményeket felölelő függelék, valamint a lexikonban szereplő filmek mutatótáblázata szintén hasznos segítséget nyújt a tájékozódásban, az Ismeretszerzésben, a szórakozásban. A kislexikont Ábel Péter szerkesztette több hazai és külföldi filmszakember segítségével. A kötést és a burkolót Mayer Gyula tervezte. A Munka Törvénykönyve módosításáról MELYEK A VALLALATON BELÜLI ÁTHELYEZÉS ÜJ SZAB ALYAI? pott szakképzésnek. — A dolgozót kérelmére más munsorkatonal szolgálatból le- kakörbe (vagy munkahelyszerelt dolgozót hat hónapig at .ke» helyezni (példa, , .. , . ul a terhes not), hozzaiamunkakorbe vagy mas mun a fegyelmi uton történt rulásával az áthelyezés az A Munka Tövénykönyve módosított rendelkezése szerint a dolgozót — a szakszervezeti bizottság véleményének kikérése után — lehet a vállalaton belül más kahelyre áthelyezni, ha erre a vállalat előtt álló feláthelyezést kivéve — nem lehet alacsonyabb munkaadatok elvégzése, a dolgozó körbe áthelyezni (beosztani), egészségének védelme érdekében va© más fontos okból szükség van. Az üzemi balesetet és foglalkozási megbetegedést szenvedett, valamint az Ismert 33/1963. (XII. 3.) számú kormányrendelet 14. §-a alá tartozó — gümőkórban megbetegedett — dolgozót a baleset bekövetkezésétói, illetve a foglalkozási betegség megállapításától, ha pedig emiatt keresőképtelenné vá- lenni arra hogy az _ lik, az ezt követő első mun mint amilyet bevonulása előtt a vállalatnál betöltött. — Ha pedig a dolgozó alkalmazásához, illetőleg munkaviszonyának megszüntetéséhez felettes va© más szerv jóváhagyása kell (például szakszervezeti tisztségviselő esetében a szakszervezeti bizottság), ez áthelyezéséhez ls szükséges. Az áthelyezésnél mindenkor fi©elemmel kell a előírt tizenöt, nyolc-, illetve háromnapos határidőnél rövidebb idővel is közölhető. Nem változott az a rendelkezés sem, mely szerint az áthelyezésnek a panasz elsőfokú elintézéséig a dolgozó nem köteles eleget tenni, ha közép- vagy felsőfokú tanintézetben tanulmányokat folytat, vagy az áthelyezés alacsonyabb munkakörbe va© más helységbe történt. Dr. K. J. kábaállástól számított két szükségessé tevő indokra is éven belül áthelyezni csak tekintettel —, a dolgozóra akkor lehet, ha ezzel a dol- nézve aránytalanul sérelmes gozót egészségi állapotának ne le©en. megfelelőbb munkakörben és munkafeltételekkel fog- Az áthelyezés közlésének lalkoztatják illetve ha az át- módjára és határidejére voállapoténak UZSSÜTSt rendelkezések nem jár és új munkaköre meg- változtak. Ha azonban valafelel az állapota miatt ka- mely rendelkezés szerint a Leveleink nyomán Mi Tan a tányérban? fcllenőizés a szegedi üzemi konyhákon A napokban több aláírás- bizony, ha tészta kerül a tá- det. Gyorsan haladt az sal levél érkezett szerkesztő- nyérba, ott is marad, ritkán ételkiadás, a mennyiség Bégünkbe. A levélíróik — a fo©asztják eL megfelelő volt, az elosztás Csongrád Megyei Állami A brigád a felsőbb szer- rendes. Építőipari Vállalat dolgozói vekhez fordult, ho© változ- Mégis már a tálalásnál — kifogásolták, ho© gyenge tassunak a tésztaíözés tech- több rnegje©zés elhangzott az étel minősége. Különösen nológiáján, mert a jelenlegi ~~ anélkül, ho© niegkóstolrosszak, „üresek" a levesek, körül mén vek között, ha az tók volna 32 ételt- Többek a főzelékek közül pedig a üzemi konyhákon be akarják hozott ilyen megje©zesek borsófőaelék ol.vam, mintha tartani az előírásokat, akkor is ^hangzottak: «_ a burvetésre készítették volna elő. nem tudják elfo©asztami a Panaszolták, ho© nem elég tésztát a dolgozók, zsírosak az ételek, s így a nehéz fizikai munkát végző- Kiemelt anyagnorma ket nem elégíti ki. Különösen rossznak találták az A Csongrád Megyei Alla0©essza-lakőncgyed kony- mi Építőipari Vallalat dolháján tálalt ebédet. Kozoí ***** B* ?', * . * , , szerű, minden kovetelmeny- , , . . , _ A levél nyomán brigád nek megfelelő Kossuth La- 8*1. a mennyiseggel De alakult a panasz kivizsgalá- jos sugárúti konyhán ké- nehanyan elmondtak, hogy sána. A brigád tagjai: a Sze- KZjtik az ételeket Egy pilged városi tanács kereske- tamás az étlapra; paradidelmi osztályának csoportve- csontleves, fejlábpörkölt, tejzetője, Kurucz Árpád, Kasza feies töltöttkáposzta, gulyásJózsef, a Debreceni Üzem- ieVes és sült tészta, és ami élelmezési Vállalat szegedi külön megjegyzendő, hetentclepének helyettes vezetője, ként legalább né©szer hars lapunk munkatársa. madik fogásként kompót, AU , ,A UAJ VAGY SÜTEMÉNYAhol jó az ebéd A konyhaj _ | A brigád szúrópróbaszer megtudtuk, hogy az építő- nye alakult ki, ho© bár rúen több üzemben, illetve lpari dolgozók étkeztetesé- a zöldborsó minőségét lileüzemi konyhán vizsgálta az nek ki£™ ' anyagnormaja tden jogos a kritikai de ételek készítésének körűimé- 6 fon„nt4 30. fl1" általában megfelelő, az igényelt, az anyagnormák be- ^r,nf'tekű. anyagot . \ nyeket kielégítő az üzemi ^^.tL^^ ebédjének a ^készítSet * Betörtek 60 ablakot Amikor átadták az újsze- üveg értéke körülbelül 230 gedi O©essza-lakonegyed- forint. Tulajdonképpen ez ben a 15, 16 és 17-es épület- ment itt veszendőbe, tömböket, a lépcsőházak ab- De nemcsak erről van itt lakait csak ideiglenesen üve- szó, hanem a morális hageztek be, ú©nevezett 2 tésról, amelyet ez a „munmilliméteres sima üveglap- kamódszer" kiváltott az új pal. A vasbetonkeretű abla- lakosokban. S joggal ©anakokba a terv szerint drót- kodtak: ha ezt í© lehet üveget kellett volna tenni, csinálni, akkor más munkát csakho© a kivitelező, a is hasonlóan végeznek el az Csongrád Me©ei Állami új házakon?! A látottakai Építőipari Vállalat arra a ezért is nem állták meg szó ne©edévre nem kapta meg nélkül, s értesítették róla az a szükséges drótüveg-meny- illetékes hatóságot, s az épínyiséget. tőipari vállalat vezetőségét Az új lakók a házak át- is. adásakor nem ls kifogásol- _ ,, .... ,, _ ták hnsv az ablakkeretekbe Zsák M,k,ós. » Csongrád sima üveset raktak tudták Megyei Allami «P'«»P°ri vatfhh r.l.fo' v Vállalat főépítésvezetője elho© kesobb u©is ki fog- _ u-i„M ják cserélni azokat. 1© is J^Z 3 történt. Amikor az újabb drótüveg-szállítmány meggonya nem étkezésre való.. Nem rövidítik meg a dolgozókat A beszélgetés során aztán, amikor már meg is ízlelték az ételt, többen meg voltak elégedve a minőséga nehéz fizikai munkát végzőknek kalóriadúsabb étel kellene. Ismét szóvá tették a mirelit zöldborsóból készült főzeléket és a burgonyát is kifogásolták. Dicsérték viszont az u©ancsak mirelit zöldbabból készült főzeléket. A brigádnak az alapos el•ezetójetöl ienőrzés során az a véleméAz esetek többeégében a Ebből 3 forint 30 fillért téa Csongrád Me©ei Állami Építőipari Vállalat munkaSSkW voH'véloS: helyein" is. A^zétk^i u .x i isorán éppen tarhonyaleves, nye ho© jó az űzetni kosrt krumplifőzelék megfelelő a választék, kielé- almásrétes voIt gítő a mennyiség. vállalatnál betartják az előírásokat, az anyagnormát, nem rövidítik meg a dolgozókat, s a lehetőségekhez mérten megfelelő ebéddel, panasz minőségére. Hagyományosan jobbl A ruhagyárban is elé©- aak megfelelő értékű volt. dettek a dolgozók az üzemi A konyhán tapasztaltak után a brigád nyomon követte az Ogyessza-lakóne©edre kiszállított étel. össze van ragadva, önkiszolgálás san barszinu, nem »" konyhán készült ételekkel. A kifőtt tészta minőségét viszont sokan szóvá tették. A tészta gyanúa fogyasztják szívesen. Több próbafőzés után kiderült, hogy hol a hiba. Az előírások .szerint ugyanis a késztésztát pirítani aztán főzni, és Az új lakótelepen terített asztaloknál, önkiszolgáló módszerrel folyik a dolgozók , ... ebédeltetése. A létszám válkell előbb, tozó minciig attól függ hidt'* v'^1 hány épltőmunkást iránvítanera K'abad leöblíteni. Ez a nak egy-e© munkahelyre, módszer .< zmban a tészta Az ellenőrzés napján 180 minőségét erősen lerontja, és ember részére hoztak ebéhússal é.s olt a napi étrenden. A brigád körül teK ül önösen sok jót tapasz- kintően megfi©elte az HM tált a brigád a textilmüvek- anyagnormák pontos betar- vacsorával látják el őket., ben. ahol a saját kezelésű tásat., s meg©őződött az H. M. üzemi konyháról igen ízlelem ételek ízéről, minőségéről, eleiek kerülnek a dolgoznik Hozzá kell tenni, hogy az asztalára. Miután az ellenőr- l'zerm konyhakon, s általázés során sok helyen panasz ban, olyan helyeken, ahol kodtak a kifőtt tészta minő- tobb vagy több ezer ségére, ezért itt is megvizs- fTbf részére főznek nem gálták a tésztefőzés techno- ><*pt igénnyel fö léplógiáját. Kiderült, hogy ezen 2 * a konyhán a hagyománya ™'nt az ?ttboni4 ko".vhán módszer szerint törik és hi- ^ 1 A* deg vízzel öblítik a troriát. k,'lb"bbz"kf és m.ndenk,™ " * <* 8 ^ kedvére^tenné Ert^ftgyetem8 bevéve a munkásszálláson készült leves és főzelék ízletes és az előírt kalóriaérkezett, a vállalat főépítésvezetősége utasította a szakipari részleget, ho© a mun- amm' kát végezzék el: azaz az nozni 8 ideiglenes sima üvegtáblákat szedjék ki, s helyükbe illesszék a drótüveg-táblákat. Kilencven darab 115X36 centiméteres na©rságú 'táblaüveg kiszedéséről volt szó. Harminc keretből előírásszerűen ki is szedték az üveget, a további 60 esetében azonban „munkamódszert" változtattak az üvegesek: kalapáccsal tördelték ki az ablakokat, ho© ©orsabban menjen a munka. A lakók megrökönyödve nézték ezt a műveletet. Hát í© is lehet dolgozni? — kérdezték, de feleletet nem kaptak rá. Az ablakok beverésére u©anis az üvegesek brigádvezetője, Magyar Endre adott utasítást Kétségtelen, ho© a betonkeretbe illesztett vékony üveglapokat nehezen lehetett kiszedni sértetlenül, hiszen fogta a megszáradt gitt, s a speciálisan kiképzett keretáblakszeg. A kiszedés lassan ment, s ezért estek az üvegeknek kalapáccsal. Lehet ho© ez a megoldás ..gazdaságosabb" volt, mert kevesebb munkával végezték el az üvegcserét. A sima üveglapok értéke, behelyezésének munkadíja összesen 727 forint. Ebből megmentettek épségben 30 ablakot. A kalapáccsal kivert ablakHaltyU Jtlacpít chtlélcczeU Az egykor Szegeden mű- „A háború utolsó esztenködő Balogh Margit nevét és dejében kezdtem komolyan képeit Tiszaparti városunk- festeni tanulni. Budán Deák ban ma már kevesen isme- —Ébner műtermében murik. Róla és sikeres portré- tatták nekem az első vonóiról csak a régi helyi csalá- sokat... Aztán Münchendókban esik szó. Pedig a ben tanultam tovább... KéBudapesten lakó, 67 éves sőbb Berlin, Drezda és Pákorában most elhunyt fes- rizs következett, mindig új tőnőt nemcsak érdemes mesterek, új szisztémák. De munkássága miatt szüksé- egyetlen célért: megtanulni ges számon tartanunk, ha- rajzolni... Bejártam mindnem mert kül- és bel- e©ik iskolát és a sok váföldi tartózkodási helyeitől rosban végignéztem a műfüggetlenül mindig szegedi- vészi irányokat. A posztnek érezte magát. Szép bi- impresszionistákat éppen zonyítéka ennek, ho© hát- úgy, mint az expresszionisraha©ott alkotásait végren- ták műveit. Határozott iránydeletileg a Móra Ferenc Mú- hoz azonban nem kötöttem zeumnak adományozta. Ha magam. Nem csináltam előBalogh Margit magányos, de re teóriákat. Tisztán és szaerőteljes egyéniségű alakját badon akarok festeni.. ." fel akarjuk idézni, legalkal- Ha Balogh Margit alkomasabb a húszas évek kö- tásait nézegetjük, egyre inzepének itteni újságjaiba la- kább meggyőződünk arról, pozni, ahol a reményteljes hogy azok a célkitűzések, pályakezdésű művésznő ad- melyeket művészi tevékenydigi és azutáni törekvései- ségében megvalósítani szénről í© vallott. dékozott, festményeiben és rajzaiban eredményesen tükröződnek. Ezek szerint arcmásainak lényegbeli jellemzőjévé vált a megjelenitett személyek belső és külső karakterisztiku mának ábrázolása. Hosszú időn keresztül tartó gyakorlat által mesteri rajzkészségre tett szert. Ami pedig portréinak formai változatosságát illeti, ezek — az induló évek iskolás finom — naturalizmusától, életműve beérett szakaszát jelző dekoratív-plaszticitásig — csakúgy mint az emberi különbözőség, ezernyi alakzatúak. Érdeklődése nem kizárólag az arcképekre korlátozódott. Szenvedélyesen kutatta és belelátott a „táj lelké-be" is. A tápéi utcácskák napsütéses parasztházainak és a kanadai vencouver-i kikötők megfestése között majd félszázad telt el mégis egyként nyilvánul meg e stádiumokon a művész múlhatatlan természet-szeretete. Balogh Margit hagyatéka — melyből tavasszal kiállítást rendeznek — nemcsak a Móra Ferenc Múzeumot, de Szeged képzőművészetét is fi©elemre méltóan gazdagítja. Sz. Z. utasítást megszegő Magyar Endre brigádvezető főépítésvezetői fi©elmeztetést kapott. Ezt a figyelmeztetést annál is fájóbb volt rnegfőépítésvez'etőségnek, mert a brigád vezető a legjobb munkások közé tartozik a szakipari részlegnél. A társadalmi tulajdont azonban mindenkinek meg kell becsülnie, védeni, óvnia kell olyan „kis értékek" esetében is, mint hatvan ablak. L. F. A csarnokban alig lát az ember e©-két méterre. Csak zaj, csattanások, egy-két rövid kiáltás. Aztán kor KEMENCEET ET OK már kék kö- — Nem unja? Nem va© 30 kiló. Ü©evörös pont indul el. penyt visel, kedvtel- e©hangú a munka? sen a kézikocsiba Hatalmas gőz csapó- ve nézi a kemencék — Többféle dol- kaparja vele az eldik a tetőre. Kocsi- etetését, ürítését. gunk van. Felváltva kokszosított szenet, nyikorgás. Újra elin- — Ezt csak nézni csináljuk. Egyszer Egy másik már tóidul egy piros folt. szórakoztató — ezt, egyszer azt. ja is a kocsit a hűGőz, koesinyikorgás. mondja —, nehéz — Több munka tőtorony alá. Amikor A „köd" lassan el- munka. van a gázzal, mint- a víz zúdul a még oszlik. Gyorsan, pon- — Meg kell szoknj sem gondolná — se- lángoló kokszra, már tosan mozgó alakok — böki oda e© fia- gíti Bartos István, megmozdul a töltőbontakoznak ki a talabb munkás, s ar- mert Nógrádi János gép. Behatol a retorcsarnokban. Az egyik rébb tolja az e©ik nem szeret beszélni, tába. Szétnyitják a falat teljes egészé- kiskocsit. Dolgozni, azt igen. — „kanalát", s szénsú— Meg lehet? De nézze meg in- lyától megszabadul— Meg. Csak akar- kább. Mindjárt ete- Va bújik újra elő. ni kell. Képzelje, ha tünk. _ zárhatod! A kösenki nem szokna Az emberek mun- vetkezőt, hozzá. Ki csinálna kához készülődnek, akkor a gázt? Ketten a töltőgép — Nem is olyan mellé állnak. Gyor- helyesel san megrakják szénJános, a nel a gép lapátját. ben vasajtók borítják. — Kilenc retortával dolgozunk — mondja Bartos István, a Szegedi Gázművek főművezetője, nehéz ez A kemenceüzem, Nógrádi ahol járunk, talán a 4-es brigád vezetője. Kinyilik az egyik relegkedvesebb helye a — Maga mióta esi- torta ajtaja. gáz©árban. Itt dol- nálja? — Jó! Kiégett már gozott. Most is, ami- — Tíz éve. a gáz. Új csomagolás — rosszabb minőség A borotvapenge-ellátásról A szépségért meg kell nőségét — megértem honfiszenvedni. Ezt mondjuk irá- társaim bosszúságát. Külnikusan nöismeröseinknek, földi pengét pedig nerm leamikor panaszkodnak: órák het kapni, hosszat kell várni a fodrász- — Miért? — kérdeztük a nál. városi tanács kéíeskedelmi De újabban a nök is osztályán, ránkpirítanak: a sima ar- — A Vegyianyag Na©+ecért meg kell szenvedni, reskedeimi Vállalattól azt a Ho© miért? Egészen egy- választ kaptuk, hogy csak a szerű a ma©arázata. Rosz- „jól bevált" magyar pengészak a borotvapengék. Míg ket tudják forgalomba hozegy tetszeni vá©ó férfi le- ni. A Budapestet, a Diadalt, kaparja velük képéről a az ötéves tervet és a Figaszört — ha sikerül —, a rót. Ezekből van bőven rakesillagos ég emlegetése mel- táron. Külföldi ©ártmányú lett elég gyakran a penge- pengék nem érkeznek. Amakészítő üzemek nevét is ©ar pengék alapanyaga is „imájába" foglalja. jóminőségű import-acél. Én is naponta „dicsé- — Akkor miért nem jók rem" a magyar pengék mi- a zsiletek? — Valószínűleg rossz a gyártási technológia — volt a válasz. Hát ez valószínű. Csak e©et nem értek: mi történt a Figaróval? Mert egy-két évvel ezelőtt, ^amikor még más volt a csomagolása, kitűnő penge volt. Jobb, mint bármelyik külföldi márka. Aztán eltűnt a boltokból s trafikokból. Mo6l újra előkerült. Talán az alatt a másfél év alatt — amíg új csomagolását tervezték (mert ugye, azért nem volt?) — elfelejtették a gyártási technológiát? Vagy a minőség „javítása" érdekében nemcsak a csomagoláson módosították? Ha ez történt, jó lenne visszafelé lépni. És ugyanolyan minőségben*•' gyártani a Figarót, mint eddig. Reméljük, hamarosan javul a jó alapanyagú magyar pengék minősége. De a minőség érdekében nemcsak beszélni, hanem tenni is kellene valamit. — Mehet! E© magas, fiatal férfi hosszú vasrudat emel fel. Lehet S újabb kemenceajtó nyílik ki. Egy műszak alatt 100 mázsa szenet eszik a kilenc retorta. S alig beszélnek. Csináljak, amit kell. A. KK. A. * 0él-magyarország bedd. m5. ^^