Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-25 / 302. szám

Aláírták a magyar—vietnami árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet A Magyar Népköztársaság és laboratóriumi vegyszere­és a Vietnami Demokratikus ket, tűzállótéglát, esőkabát­Köztársaság képviselői a test- anyagot, ponyvát és más árut véri barátság és kölcsönös szállít a Vietnami Demokra­megértés szellemében tárgya- tikus Köztársaságba, ahonnan " lásokat folytattak a jövő évi többek között olajos magva­árucseréről. A tárgyalások kat, kacsatollat, hús- és gyü­eredményeként csütörtökön a möícskonzervet, teát, jutát, Külkereskedelmi Miniszté- írópapírt, nyomtatványt, riumban aláírták az 1965. év- nyerspamutszövetet és kéz­re vonatkozó árucsereforgal- műipari cikkeket importál, mi és fizetési jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvet magyar A megállapodás értelmében részről Szalai Béla külkeres­a két ország közötti árucsere- kedelmi miniszterhelyettes, a forgalom az ideihez mérten Magyar Népköztársaság kor­jövőre tovább emelkedik. mánydelegációjának elnöke, A magyar külkereskedelem vietnami részről Hoang Van különböző gépeket és szállító Diem külkereskedelmi mi­eszközöket, távközlési beren- niszterhelyettes, a Vietnami dezéseket és precíziós készü- Demokratikus Köztársaság lékeket, acél-, alumínium- kormánydelegációjának elnö­kábelt, lemezt, gyógyszereket ke írta alá. (MTI) Illést tartott a KGST élelmiszeripari állandó bizottsága December 15 és 21 között eredményeket és elfogadta Szófiában megtartotta har- 1965. évi munkatervét, madik ülését a KGST élelmi- Az állandó bizottság szá­szeripari állandó bizottsága mos, az élelmiszeripari vál­Az ülésen részt vett Bulgá- lalatok tervezésével, a ter­ria, Csehszlovákia, Lengyel- melési folyamatok gépesíté­ország, Magyarország, Mon- sével és automatizálásával gólia, a Német Demokratikus összefüggő kérdéseket és Köztársaság, Románia és a egyéb problémákat vitatott Szovjetunió küldöttsége. Meg- meg. Végül megvizsgálta, figyelőként jelen voltak a hogy a KGST tagállamok ho­Vietnami Demokratikus Köz- gyan hajtják végre a tanács társaság, a Koreai Népi De- szervei által korábban elfo­mokratikus Köztársaság és gadott, az élelmiszeripar Kuba képviselői. egyes ágazataínak fejleszté­« <~4rr. sét szolgáló ajánlásokat. Az állandó bizottság szám- ^ -lés a te]jes és kölcsö_ ba vette az 1964. évi munka- nös megértés szellemében terv teljesítése alapján elért végezte munkáját. (MTI) Megkoszorúzták a mártírok emlékműveit ' iftjítj j.r,.' . ... "li ' ' ' • Húsz évvel ezelőtt végez- szorúzási ünnepségei rendez­:tak ki Sopronkőhidán Baj- tek Bajcsy-Zsilinszky Endre csy-Zsilinszky Endrét, Kre- társai sírmelékénél is. utz Róbertet, Pataki Istvánt A sopronkőhidai fegyház­és Pesti Barnabást, az ellen- ban — ahol márványtábla állási mozgalom mártírjait, őrzi Bajcsy-Zsilinszky Endre Ugyancsak két évtizede ál- emlékét — Sopron város dozta életét a fasizmus elle- párt- és tömegszervezetei­ni harcban Kulich Gyula, nek, üzemeinek képviselői Háy Mihály és Szír (Wein- rendeztek ünnepséget. Az berger) Dezső. A mártírok ünnepség után megkoszorúz­halálának huszadik évfordu- ták és virágokkal borították lója alkalmából csütörtökön el az emléktáblát. (MTI) délelőtt koszorúzási ünnepsé­get rendeztek a Kerepesi te­metőben, a munkásmozga­lom nagy halottainak em­lékművénél, ahol a pártbi­zottság, a tömegszervezetek és testületek helyezték ei a kegyelet koszorúját. Az évforduló alkalmából ugyancsak csütörtökön ko­Szélesedik külkereskedelmünk kapcsolata A magyar áruk ebben az évben több mint 100 ország­ba jutottak el. 1964-ben to­vább növekedtek külkeres­kedelmünk államközi kapcso­latai, s jelenleg 54 országgal van érvényes államközi, il­letve bankközi kereskedelmi és fizetési megállapodásunk. Bővült az árucsere mind a baráti, mind a tőkés or­szágokkal. Változatlanul a szocialista országokkal bo­nyolítja le külkereskedel­münk forgalmának túlnyomó részét, pontosan 70 százalé­kát. A legnagyobb és legje­lentősebb kereskedelmi part­ner a Szovjetunió hazánk összkülkereskedelmi forgat­nának egyharmadában része­sedik. Az ipar számos ága dolgoz fel szovjet nyersanya­got, a Szovjetunióból kapjuk a külföldről származó vasérc 80 százalékát, a kőolaj teljes mennyiségét, a gyapot két­harmad részét, a ferrootvő­zetek 72 százalékát, az ólom 85 százalékát, a fenyőfúrész­áru háromnegyed részét. A Szovjetunióból származó be­hozatal több mint 80 száza­léka nyersanyag. A Szovjet­unióba irányuló magyar ex­portban viszont ugyanilyen arányt képviselnek a gép- és finommechnikai ipar külön­böző termékei. A baráti országokkal eb­ben az évben folytatódtak harmadik ötéves tervünk előkészületei. A tervegyez­tető tárgyalások hozzájárul­nak ahhoz, hogy az újabb nagy tervidőszakban szoro­sabbra fűződjenek a népgaz­daság valamennyi ágát ösz­szefüző és fejlesztésüket eredményesen elősegítő gaz­dasági kapcsolatok. Külkereskedelmünk eddig 30 országgal kötött hosszabb időre többnyire öt évre szóló kereskedelmi szerződést Ülést tartolt a népfront járási bizottsága A Hazafias Népfront sze- utolsó ülését tartotta a Já­gedi járási bizottsága ez év rási tanács székházában. Sa­jó Gyula elnöki megnyitója Fogszakorvos alkalmazása üzemekben Az Egészségügyi Miniszté- za tartozó terület lakosait is rium kiadta az üzemi fog- ellátja. Hasonlóképpen elő­szakorvosí ellátás megszer- nyös, ha több, egymáshoz vezésének irányelveit. közelfekvó kisebb üzem dol­Altalában 4000 dolgozó el- gozóinak ellátására közös látására lehet fő foglalko- üzemi fogszakorvosi rende­zésű — napi hatórás mun- lót hoznak lértre. kaidejű — fogszakorvost al- Az üzemi fogászat! szak­kalmazni az üzemekben. A rendelő helyiségét, berende­létszám megállapításakor az zését és a működéséhez egy telephelyen dolgozók szükséges egyéb feltételeket, számát kell figyelembe ven- mint a fűtést, takarítást, az ni. Ha azonban az illető üzem biztosítja, egészség­üzemben a munka jellege ügyi felszereléséről, gyógy­következtében a fogromlás szerrel való ellátásáról stb. fokozott veszélye áll fenn, az illetékes tanács (kórház után Kalapis István járási titkár értékelte a népfront idei munkáját a járásban. Megállapította, hogy a nép­front idei tervét maradék nélkül teljesítették. A népfrontbizottság tagjai élénk vita után elfogadták a járási bizottság jövő évi munkatervét Úttörők karácsonya Fenyőünnep a Szabadság Moziban Feldíszített karácsonyfa vészei és a gyerekszereplők mány minden izgalmas tar­várta tegnap délelőtt a Sza- megkezdték a Hüvelyk Ma- dulójánál kipirult arccal, badság Mozi előcsarnokában tyi című mesejáték előadá- izgatottan kiabáltak és inte­azt az ezer úttörőt, akit a sát A kétrészes darab be- gettek a színpadra. Féltettek KISZ Szeged városi bízott- mutatása közben — azon- a jókat, óvni, védeni akarták ságának 'úttörő elnöksége felül, hogy sűrűn felcsattant őket, megmondták nekik, meghívott a szegedi gyere- a közönség hálás tapsa — a mit csináljanak és mit ne kek hagyományos fenvőfa gyerekek gyakran beleszól- csináljanak. A szereplök — ünnepére. Alighogy elfoglal- tak, belekiabáltak a cselek- Bordás Dezső, Gémesi Imre, ták helyüket a meghívottak, mény menetébe. Szinte ma- N. Szabó László, Börcsök megjelent közöttük a piros guk is a darab szereplőivé István, Kerpely Judit, Décsy ruhás, nagy szakállú, csíz- váltak. Hogyne kiabáltak Györgyi, a színház művé­más télapó" Vörös ruhás volna, amikor a gonosz Ga- szei és Abrándi Tamás, Hü­krampuszok kísérték, vir- rabonciás veszedelmes csel- velyk Matyi alakítója — nagy gáccsal a kezükben. szövései fenyegették a jókat, igyekezettel, jókedvvel, a — Azt hallottam — mond- az erős és bátor Hüvelyk sikernek örülve játszottak, ta a kisdobosok és az út- Matyit, a rend derék őrét, A végén minden jóra for­törők üdvözlése közben a Hosszú Pétert, a kedves mu- dult. Nemcsak azért, mert színpadról a télapó —. itt latságos Ruca cigányt, a da- a szereplők sorsa közmegelé­csupa jó gyerekek ülnek, liás királyfit és a szépséges gedésre rendeződött, a go­Igaz ez? királykisasszonyt. nősz Garabonciást megbün­— Igaz — zúgta harsá- Amikor például a Gara- tették, és most minden meg­nyan az ezer gyerek kó- bonciás varázsitalt akart hívott gyerek megkapta ka­rusa. itatni Hüvelyk Matyival, rácsonyi ajándékát, hanem A színpadnak és a néző- egyszerre harsányan felzú- azért is, mert az újra meg­térnek ez a jó kapcsolata, gott a gyerekek kórusa. jelent télapó — Halasi Iván amely rögtön az ünnepség — Ne idd ki! Ne idd ki! volt, a színház tagja — be­kezdetén egy csapásra meg- De hát kiabálhattak; Hü- jelentette, hogy jöv6 ilyen­született, később sem szűnt velyk Matyi mégis megitta a kor ismét eljön a gyerekek meg Akkor sem, amikor varázsitalt Ez volt sze- közé és hasonló előadást , . - , ' „ " „j; Kénynek a szerepe, el kel- rendez nekik. Kaldor Jenőnek, a Szegedi ^ kábulnia A gyereknézők Persze csak akkor, ha ad­Nemzeti Színház tagjanak a azonban a kudarc ellenére dig a gyerekek mindig jók rendezésében a színház mű- sem csüggedtek. A cselek- lesznek. Dohányék BALLADA EGY MUNKÁSCSALÁDRÓL Kérdezz az emberektől Dohányné mutatott neki fér- család női tagja! egy szak­egyszerű kérdéseket, s le- jérőL Igen, ő csak tudja, mányba járnak, az ő műsza­gyen türelmed végighallgat- már el is temették. kuk most éppen nem egye­ni őket. Megérzik az őszinte Már el is temették? S Do- zik meg Dohány Jánoséval, érdeklődést, s nemcsak ázá- hányné ott maradt egyedül Ha ő marad egyedül ott­juk nyílik szóra, megnyílik két kicsi lányával, Máriával hon délelőtt, eljár a boltba, előtted szívük is. és Erzsivel. megfőzi az ebédet. És ha történeteiket be- Dohány János mégis ha- Nekik a gyár is otthonuk, szorzod tízezerrel, megisme- zaérkezett. Nem a sírból jött ahol megbecsülik őket mun­red a város összes munkás- meg, hanem Szarátovból. kájukért, állhatatosságukért. családját. Mert lehet, hogy Fáradt volt, s beteg, de meg- S Dohányné úgy tud mérge­egy s más esemény, mit el- látta szeretteit, a családját, lődni, ha rossz anyagot kap mondanak életükből, külön- s talpra állt. Felesége abban gépére, s ha hibát talál, úgy böző, de a lényeg, a tarta- az évben helyezkedett el is­lom mégis ugyanaz. Felsővé- mét a Bakaiban, amikor rosban és Rókuson, Szegeden, megszülettek ikreik, János Csepelen, az egész világon, és Anna, Ö azóta 17, férje 8 éve dolgozik a szegedi ken­derfonógyárban. S már nem is igen jut eszükbe azoknak a nehéz éveknek az emlé­ké. ahol munkáscsaládok élnek. • teszi szóvá, ahogy csak az viselkedhetik, aki érzi, köze van a gyárhoz. Ezt nevezik másképp mun­kásöntudatnak. Egyik napról a másikra mindenük megsemmisült. Pe­dig nem volt csodapalota, csupán egy apró házacska a Kereszt utcában, ahol Do­hány János családja éldegélt A gyerekek lassan felcse­peredtek, de a gondokból Szinte telibe találta a bom- azért maradt egyelőre elég ba. Se a nagyszülők, se Do- ebben a népes családban. hányné, s két kislánya nem volt éppen otthon. Micsoda szerencse! Így legalább meg­maradt puszta életük. Dohány sem volt otthon: 6t sem bánt„tta soha apja. a fronton volt „hazaért hal- _ , ... , | K J «/I ««•• I •. ri. • li. „ - — m m. Hiszen ugye harcias szak­mát választott, mikor az el­sőt odahagyta, hogy több pénz kerüljön a konyhára: kazánfűtő lett. A Bakaiban dolgozott, amíg a behívópa­rancs utol nem érte. A Ba­kaiban, mely ma már elvá Ezelőtt öt esztenővel köl­töztek a Molnár utcai két­szobás lakásba. A két asz­szonylány már nincs velük, s bár János még nem sok pénzt hoz a házhoz, hiszen másodéves ipari tanuló, jól élnek, ha beosztják, minden­re telik. Azóta vettek ebédlő- és konyhabútort, kicserélték a hálószoba berendezését is. A régi lakásból csak a tűzhely Randevúra indult vasár- ős a rádió maradt meg, mert nap délután a két nagylény, mind a kettő Jó még. Hangos szó, veszekedés még­sem volt soha közöttük. Do­hány János éppúgy sohasem ütötte meg gyerekeit, ahogy s ígérték, 10-re hazajönnek. Fél 11 lett valahogy belőle. Sebaj, ott a vacsora, s az­ntán lehet lefeküdni. De kö­Fizetéskor a család min­den tagja érintetlenül viszi haza keresetét, s Dohányné osztja be, mennyi kell éle­vetkező vasárnap hiába ké- lemre, előre nem látható kí­lldtóLataitlan 8 D°hány CSa" szülődtek feL Hiába ragyo- adásokra, mennyi telik ruhá­gott a konyha, s a frissen A plébános úr kapásból ráismert a fényképre, amit négyezernél kevesebb dolgo­zó esetén is lehet fő foglal­kozású fogszakorvost alkal­mazni. Ilyenek különösen az édesipari, malomipari, ecet­gyártó, savgyártó és feldol­gozó, gumi javító, festékelő­állító, általában a vegyipari üzemek, továbbá a nyom­dák. az építőipari, üveggyár­tó, textilipari üzemek, vala­mint az olyan vállalatok, ahol a munkások sűrített le­vegőben dolgoznak. Olyan üzemekben, ahol a rendelő elhelyezése és mű­ködésinek k'használása ezt lehetővé teszi, célszerű az úgynevezett nyitott rendsze­rű üzemi fogszakorvosi ren­delés. Az ilyen rendelő az üzem dolgozóin kívül a hoz­— rendelőintézet) gondosko­dik. (MTI) Televíziónézők a közősben A hosszú téli esték már majorja felé. Van ott egy nem az otthonülő beszélge- iroda, eleg szűkös és kissé téseké, sem az álmosító hall- kopott, de „beleíér" az egész gatásoké a balástyai tanyák világ. A sarokban esténKént többségében. Olykor méí a felnyitja szemét a televízió rádió sem tartja házában a és szórakoztatja, neveli a család országra-világra fi- szavára hallgató szövetkezeti gyelő tagjait. gazdákat. Egyesével, vagy Amint leszáll az alkony többedmagukkal lépnek be a és elfogyasztják vacsoráju- tanyaiak a kis irudada, kat. rendre elindulnak a dű- gyakran már alig jut hely lökön a Móra Ferenc Tsz A no vi szádi M agyar Szó jubileuma Megjelenésének 20. évfor- forduló alkalmából fogadta dulóját ünnepli a Magyar Alinda Tibort, a Fórum ve­Szó, a jugoszláviai magyar zérigazgatóját és Varga nemzetiség lapja J. Veszeli- Lászlót, a Magyar Szó fő­nov, a JKSZ Központi Bi- szerkesztőjét. A szívélyes be­zottsága végrehajtó bizottsá- ,7élgetés során a Magyar Szó s^^s3 kk°£ kérelői táíék°ztetták r ponti Bizottságának titkára "elinovot a jubiláló lap fej­aedden Belgrádban az év- lődéséről. a kései érkezőnek. — Jövőben talán már job­ban megférünk — mondo­gatják egymásnak. — Hát, csak megépül a2 az ebédlő! Ott aztán lesz hely — így szorítanak he­lyet a jó szomszédoknak. A balástyai Móra Ferenc Tsz vezetősége ugyanis tágas ebédlő építését tervezi. Itt nappal jó ebédet, este hasz­nos és szórakoztató televí­zióműsort szolgáltat tagjai­nak. Közösen a munkában, közösen a szórakozásban. A televízió gyorsan megszer­vezte a „szórakozás szövet­kezetét" is a tanyai gazdák közt elmosott edények sora, az elvesztegetett fél óra miatt az egész délután fuccsba ment Soha többé ne: el. ra, másra. Utazgatni nem igen szoktak. Dohányné nem szívesen mozdul ki otthon­ról. Huszonkét éve házasok. Igaz, tavalyelőtt megismer­késtek kedett Párádon — mert üdülni azért már elment — Így volt. Pedig Dohányék egy mosonmagyaróvári ta­nem ismerték sem a peda- nárnővel, de azok hiába lá­gógia, sem a pszichológia togatták meg őket kétszer is tudományát. Csak tudták, Szegeden, nem viszonozták. mi a rend egy Iádban. munkáscsa­öten dolgoznak közülük a kenderfonóban. A családfő fűtő, a felesége, Mária lánya és Anna a vizesfonóban. Má­ria férje, Vízhányó László pedig az üzem villanyszere­lője. Volt idő, amikor Erzsé­bet is ott dolgozott. Nekik a gyár is otthonuk. Régebben Dohány csak va­sárnap találkozott odahaza a családjával. Amikor hétköz­nap hazament, felesége rend­szerint már a gyárban volt, a gyerekek pedig aludtak. Akkor leveleztek egymással. Igaz, levelezni olykor még most is szoktak, mert bár a Azért szeretik a kará­csonyt, mert ilyenkor helybe jön a család minden tagja, még a más városban lakók is. S akkor olyan jó talál­kozni, elbeszélgetni velük. Igy éltek és így élnek Do­hányék. Az elmúlt húsz esz­tendő nem szaladt el nyom­talanul felettük: megnyugod­tak, megállapodtak, kiterebé­lyesedtek. Életük természetes mederbe talált, s nem cso­dálkoznak azon, hogy így si­került. Aki erdőben él, nem csodálja a fákat. Ha történetüket beszorzod tízezerrel, megismered a vá­ros összes munkáscsaládját. FEHÉR KALMAN DÉL-MAGYARQRSZÁG Péntek, 19M. december 85. 7 4&tr

Next

/
Oldalképek
Tartalom