Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-30 / 203. szám

A rozetíázó nemzeti érték Egy újítás jelenéről és lövőiéről Szegeden kevesen ismerik ző mérnökeinek, hogy ott is rozettázott hengerek télhasza címben említett rozettázót, kísérleteznek a rozettázással. nálásat. Egy nap aiatt nems azt a munkát, amelyet ez- Kérte a gépgyár dolgozóit, zonyította a gyaKoriaioan, zel végeznek a Magyar Ká- akik már sok kábelipari gé- hogy az ujitas JO, nasznos, belművek szegedi gyáregy- pet terveztek, készítettek, alkalmazható. A kisericieKci. ségében. A dróthúzóiparban, hogy kezdjenek hozzá ők is ugyan túl vannak, ae meg s a rokonszakmákban is csak a rozettázás megvalósításá- sem használjak uzemszeruen, kevesen ismerik a rozettá- hoz, ilyen gépek konstruálá- a már elfogadott ujitast zást. külföldön viszont már sához. Néhány napja özegcaen sokfelé alkalmazzák. Lapunk Fli<?mf»rő jártak a Diósgyőri gépgyár hasábjain beszámoltunk már Elismerő tervezőmérnökei kozul azok, arról hogy a szegedi kábel- nyilatkozatok akik foglalkoznak a rozettagyárban Varró György és E dloegyöri tanácskozás ^gép ^ezfecveh készitetarsai hónapok otá foglal- idöszakában Szegeden már sével. Elmondottak hogy koznak egy berendezes ke- eiőrehaladott állapotban volt az ide" teiwen teuu szítésével, amellyel megold- v ó Györgyék' újítása. A szeretnek elkesziteni egy jak a rozettázást a dróthú- ^tLÉllEr megoldot- ^ toendezés p^otípuzásban és a kábelgyártás- .. rQzettázást csak a fel- sat Azonban hozzaiuzteK, ban. Mint a külföldi szak- ^kSfotel^ vo t hogy a szegedi ujitas korul mai folyóiratokban is olvas- ' Diósgyőrött is huzavona van. K&fcTSSSKSá: kjssrsk&sac sr"w-" növe"i m0v" ^r? «ssss& ss&áfsss • kohó- és gépipari miniszter- Í. coleál Mi a haszna? helyettesnek. Gágyor Pálnak, fo-slata srolgaL A szegedi újítás lényege fz ipangazgalosag vezető- fokétatesebb rozettázó az, hogy a dróthúzó gépsor lenek is. Mindketten nagy bereild'zés készítéséhez, végén befejező műveletként elismeressel nyilatkoztak az egy ötletes gép hatalmas új berendezésről. Elmcndot- Folvtatni „spulnit" alkot, a drótkari- ták, kíváncsian varjak, mi- f. / - " , kákát úgy ralija egymásra, lyen eredményt hoz majd a kísérleteket hogy ne akadjanak össze, a a termelőmunkában. későbbi felhasználáskor és a A vendégek elismerő sza- Míg Diósgyoron előbbre nagy sebességgel húzó töm- vai után az újítók megnő- nem lépnek, jó lenne, ha lőző- szigetelőgépeken is vekedett munkakedvvel igye- Szegeden folytatnák a kisérhasználni lehessen. Más keztek tökéletesíteni a ma- leteket, ha már elfogadták haszna is van a rozettázott guk szerkesztette gcpet. Az az újítás alkalmazását. A dróthengereknek. Kevesebb utóbbi időben mégis kedvet- berendezés iránt ugyanis a huzalszakadás és szinte lenek, panaszkodnak, mert nemcsak idehaza érdeklődvégteleníteni lehet a szige- nem használják újításukat, nek, hanem külföldön is. telesre kerülő huzalt. A hen- Űgy érzik, mellőzik alkotó, A szegedi javaslatot látva gervégeket összeforraszthat- kezdeményező készségüket, egy nemzetközi tárgyalás alják és szinte leállás nélkül, sőt egyesek akarva, nem kalmával elmondották a difolyamatosan dolgozhatnak a akarva akadályozzák újítá- ósgyőriek, hogy várható egy szigetelőgépek. suk alkalmazását. ilyen gép megszületése MaA műszakiak szakembe- Valóban, a műanvagtömlö- gyarországon. Jugoszláviából reik figyelme nemcsak Sze- ző üzemrészben voltak, akik és Ausztriából máris árgeden terelődött az utóbbi nem szívesen fogadták a ajánlatot kérnek az új géphónapokban a rozettázás fe- rozettázott hengereket és ez re. Ügy látszik, nemcsak ideié. Néhány hete a miskolci éreztette hatását a további haza, hanem külföldön is dróthúzó üzem egyik mér- kísérletekben is. Végül az kíváncsian várják, mi lesz a nöke Csehszlovákiában járt, újítók közül Varró György rozettázás jövője, mi lesz a s hazatérte után elmondotta vállalta magára, hogy a töm- szegedi újítási javaslat sorsa, a Diósgyőri Gépgyár terve- lőzőgépen is kikísérletezi a N. P, A közművelődésben is fl kiállításon láttuk igényesen A magyar mezőgazdaság legnagy obb ekéje: 5 méter széles és 1.7 méter mély barázdát húz. Az imtözőcsatorná-épités munkagépe Itt a bizonyíték: A primőr zöldségtermesztéshez nem érdemes tömegesen építeni. Nagyszerűen megfelel a „filléres" fólia-alagút is drága üvegházakat Asotthalom művelődési élete nagyon érzi a fiatalok hiányát. — A lányokat még valahogy összetoborozzuk, a fiúkkal azonban nem boldogulunk. Sokan másutt dolgoznak, s az ingázók is csak a késő délutáni órákban érnek haza. Sem idejük, sem kedvük színdarabpróbákra járni. Szerencsénkre itt az erdész szakiskola, onnan verbuváljuk a fiúszereplőket — magyarázza Börcsök Szilveszter kultúrotthon-igazgató. Kevés a fiatal Az ifjúság elvágyódása nemcsak a termelőszövetkezetben, de a művelődő mozgalomban is amolyan „gordiuszi csomó". Csak velük lehet eleven, friss kultúréletet teremteni, de ehhez kevés a fiatal. Értük, az ők ittmaradásukért kell változatos, szórakoztató műsorokat rendezni. Az ásotthalmi fiatalok fészekkeresése azt parancsolja: teremtsünk számukra megfelelő kereseti és szórakozási-művelődési lehetőséget. Panoráma részlet a KGST tagállamainak szabadtéri gépibemutatójáról. 500 mezőgazd asági gépújdonságt Van-e ilyen törekvés a faluban? Börcsök Szilveszter a művelődési mozgalom lelkes vezetője meghív a tett színhelyére. A kultúrházba. Alacsony, hosszú épület; látszik, hogy eredeti rendeltetése nem a szellem és lélek művelése volt. — A felszabadulás előtt kocsma működött itt — jegyzi meg Börcsök elvtárs. Bent barátságos kép fogad. Az előadóterem rendezett, tiszta, a falakat népművészeti kerámiák, szőttesek díszítik. A szomszédos helyiségben kedves műanyagasztalkák és székek. — Itt rendeztük be az ifjúsági klubot. A KISZszervezettel együttműködve zenehallgatásokat, könyvismertetőket, filmmegbeszéléseket szerveztünk. Lemezjátszó, rádió és televízió áÜ a fiatalok rendelkezésére. Mint méhek a virágra « A harmadik helyiségben éppen a televízió munkálkodik, a kispajtásokat szórakoztatja vidám, ifjúsági műsoraival. Vasárnap és hétköznap délelőttökön úgy járnak ide. mint a méhek a virágra. Nemcsak a televízióműsor, hanem a sok fantáziadús játék is vonzza, amit nemrégen vásároltak kétezer forintért. Nem kisebb élmény a mesedélelőtt sem, egy teremmel odébb a könyvtár, 5400 kötete között sok ifjúsági és meséskönyvet kínál. Dicséretes a szakkörök munkája. A mozi vezetője, Vajda Sándor szervezte meg a fotószakkört. Több fényképezőgép, nagyítógép, és Vajda mester fotorajongása sok fiatal amatőrt szerzett a fényképezésnek. A másik szakkör a bábosoké. Zentai Antalné pedagógus 10—12 tagú bábjátékosai, a maguk készítette figurákkal, sok vidám percet szereztek a felnőtteknek és kicsiknek egyaránt. A tapsok mellett hivatalos elismerést is kaptak: a járási szemlén első helyezést nyertek. Űj keletű hiba: feloszlott a 35 tagú énekkar. A dalkedvelő gyógyszerész ugyanis más faluba költözött, s a dalkör vezető nélkül maradt. Jelenleg nincs olyan pedagógus, aki karmesteri elhivatottságot érezne magában. 140 színházbérlet Ásotthalom művelődési életében még nem volt példa hasonló megmozdulásra; 150 tsz-tag ült vonatra, hogy közösen megnézze Szegeden a Vidróczki szabadtéri előadását. Már a műit évben sokan megízlelték a színjátszás szépségeit, a szegedi színház és a helyi kultúrház szorgalmazására ugyanis a tsz 140 bérletet vásárolt tagjainak. Nemcsak Thália berkei csalták közös kiruccanásra az ásotthalmiakat. A KISZszervezet kirándulásokat szervezett, meglátogatták Pécset. Mindez biztató kezdet, mind az ifjúság szervezeti életének színessé, változatossá tételében, mind a közművelődésben. Persze hasonló kiruccanásokat szervezhetnének a tanyavilág kisebb központjaiban is. Ide már a kultúra magvetőiként kell érkezniök a KISZ-fiataloknak. Műsoros délutánokat, estéket rendezni. A nyolc kilométerre levő Gátsoron megfelelő helyiség van, Kissoron is szívesen fogadják, a közelebbi Bokor-tanyán szintén. Emlékezzenek csak az egy-két éves itteni szereplésükre a mintegy 100 néző lelkes tapsara ... A tanácstitkár és a kultúrfelelős a járműgondra hivatkozik. Pedig aligha lehet megoldhatatlan akadály Az ásotthalmi házak fényigényesek; ilyenné kell teremteni az emberek lelkét is. Igényeljék a művelődés fé-' nyét. E hosszantartó nemes munka egy-egy fényre nyíló „ablakszeme" — valamennyi kultúresoport. valamennyi előadás. Balogh Ödön Százezernyi érdekesség, még sokkal több látni, tanulni való! Így fest egy mondatban a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár. Mindent látná, alaposan tanulmányozni egy hónap js kevés lenne. A KGST óriási mezőgazdásági gépi' bemutatója a legérdekesebb talán? Vagy a műszerkiállítás? Csodálni való szinte mindentudó gépkonstrukciók, melyek mind-mind csak az ember gondolatat „lesik". A tojásgyár? A tyúkok, melyek soha sem kotlanak, s évente 280-at tojnak? Az 5 mázsáltál súlyosabb sertések, a 12 ezer liter tejet adó tehenek? Kilós katalógus kellene ahhoz, hogy mindent felsoroljunk. Hűen tükrözi a kiállítás, hogy mi lett a magyar mezőgazdaságból mióta néphatalom van nálunk. És már azt is sejteni engedi, milyen is lesz majd a kommunista társadalom földművelése. (SomogyIn<5 felvételei) A Mosonmagyaróvári Mezőgazda sági Gépgyár legújabb vagondrénes altalajiazitó gépe - „c souafegyver" az aa/.aly ellen Mindkét árlány súlyosabb 500 kilónál 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1964. fcugusztus 30.