Délmagyarország, 1963. június (53. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-27 / 148. szám

Csütörtök, 1903. június 27, DÉL-MAGYARORSZÁG 3 A greifswaldí egyetem delegációja Szegeden A József Attila Tudományegyetem meghívására két nap óta a Német Demokratikus Köztársaságból, a greifswaldi Ernst-Moritz-Arndt egyetem hivatalos delegációja tartózko­dik Szegeden. A delegációt, amelynek dr. Breuer rektor­helyettes és Möhr asszony, a külföldi kapcsolatok referense a tagjai dr. Wehrli professzor, a greifswaldí egyetem rek­tora vezeti. A két egyetem vezetői között a tárgyalósok kedden délelőtt kezdődtek meg, amelyen a József Attila Tudomány­egyetem részéről dr. Nyíri Antal és dr. Fodor Géza rektor­helyettesek, dr. Fonyó Antal és dr. Koch Sándor dékánok, dr. Madácsy László dékánhelyettes, dr. Haláss Előd pro­fesszor, dr- Szántó Ferenc tanszékvezető docens, dr. Bérezik Árpád adjunktus és Gruber László oktatási osztályvezető vettek részt. Megállapodtak abban, hogy a két egyetem kö­zötti együttműködés kiszélesítésére szerződést kötnek, amelynek értelmében lehetőség nyílik oktatók és hallgatók kölcsönös cseréjére, közös kutatási témákban való együtt­működésre és oktatási tapasztalatok átadására. Kedden este dr. Nyíri Antal rektorhelyettes vacsorát adott a vendégek tiszteletére, szerdán a greifswaldí delegáció tagjai felkeres­ték az egyetem intézeteit, a Germán Nyelvek- és Irodalmak tanszékén német szakos hallgatók vizsgáin vettek részt. A német vendégek ma utaznak el Szegedről. A legjobb bizonyítványt ANYUKA KAPTA Szörényi Jenő már osz- sét a ruhaipari technikum Most már ő is tanulással tályfőnök is volt a kiegészítő első osztálya, ű már nem kö- tölti estéit, úgy mint a gye­iskolában. Ott foglalkozott telezhető ennek elvégzésére, rekei. Versenyben vannak azokkal a gyerekekkel, akik mégis jelentkezett. A mi- egymással. A győztes a gye­a nyolc általánost elvégez- nisztórium engedélyezte Szö- rekek közül került ki az ev ték, de középiskolába nem rényi Jenő, 47 éves újszegedi végén- A legnagyobb, aki jelentkeztek, vagy akiknek lakosnak, hagy kozépiskolá- gimnazista, kitűnőrendű ta­kérelmét valamiért elutasí- ba járjon, esti tagozaton, nuló. Oklevelet is kapott tották- Ebben az iskolában Azóta mondott búcsút egy szorgalmáért. Aztán jön a tanított szaktantárgyat. Itt időre a katedrának, felese- két kisebb, meg ő. Holtver­senyben állnak, mindannyi­an négyes rendűek. magyarázta a gyerekeknek rélte azt az iskolapaddal, nagy-nagy türelemmel a Huszonhat társával heti 3 szakrajzot, s mint osztályfő- alkalommal hallgatja az elő­nök, igyekezett minden gond- adásokat. A hét szabadnap­jukról tudni, problémáikon jain pedig készül a leckéből, úgy mint valamikor kisisko­la j^&tt , W • am£°r Kinek-kinek elég a kérdezik, felelni tudjon. O a , . „. ,, . , , „ , koridős az osztályban, ezért ak*r általános, akár közép­választották bizalminak, iskolás. És mégis ki az, aki segíteni. Katedra helyett pad Most ő ül az iskolapadban. Lakásból „tanulószoba" Nagy cm sok a tanulnlvaló. magáé, tavaly kezdte meg működd ^^S^T^Í ládban? létben sajátltja el. csa­Az üzemszervezés a gazdasági vezetés fontos eszköze Az ötletszerűség és a kapkodás kára A termelés jobb megszer­vezésének — tágabb érte­lemben az üzemszervezés­nek — szerepe és jelentősé­ge a munkatermelékenység emelése szempontjából ter­mészetesen nem mai keletű felfedezés. Minden időben a termelés vezetésének eszkö­ze, elengedhetetlen feltétele volt a munkaeszközök és az emberi munka bizonyos harmóniájának, összhangjá­nak a megteremtése. A kér­dés csak az: hogyan szer­vezzük ma és hogyan szer­vezhetnénk meg még jobban a termelést, úgy, hogy az éló- és holtmunka-felhaszná­lás a lehetőségek határain belül leggazdaságosabb le­gyen, illetve a termelési költségeket csökkentse. A napjainkban folyó termelés­szervezés csak többé-kevésbé felel meg ennek a követel­ménynek, Hiányzik a szisz­tematikus, az egész vállalat működését felölelő tervsze­rűség a munkából. A szerve­réi tevékenység ötletszerű és nem minden esetben irá­nyul a legfontosabb kérdé­sekre. Ugyanakkor látni kell, hogy a vállalatoknál végzett üzemszervezési tevé­kenységgel a költségek csök­kentése szempontjából csak akkor érhetünk el megfelelő eredményeket, ha a vállalat vezetésében, működésében a termelési folyamatok egész láncolatát tartják szem előtt. Ellenkező esetben csak részeredményeket hoz a szer­vezés, s a normarendezés so­rán feltárt kieső idők csök­kentése minimális értékű. Milyen általános követel­ményt állíthatunk tehát az üzemszervezési tevékenység elé? a) A vezetők szemléletében el kell odáig jutni, hogy az üzemszervezői munkát komplextevékenységnek te­kintsék, mely elsősorban mű­szaki, gazdasági, élettani és lélektani ismereteket kíván meg. Az üzemszervezési te­vékenységnek a vállalat egé­szére kell kiterjednie, a ter­melési folyamat minden te­rületére, így a termelés elő­készítésére, előfeltételeinek biztositásóra, magának a ter­melői folyamat munkájának a megszervezésére, irányítá­sára, a termelőmunkához kapcsolódó ügyvitel, nyil­vántartás megszervezésére stb. b) Az üzemszervezés nem­csak az élőmunka takarékos felhasználásra kell korláto­zódnia. Legalább ilyen fon­tos az anyaggal, a gépekkel, az energiával, másszóval: a holtmunkával való takaré­kosság ls. Ezért az üzem­szervezői munkának fel kell mérnie a termelőerők vala­mennyi elemét (munkaerő, munkaeszköz, munkatárgy). Tervszerűen biztosítani kell, hogy ezek időben, megfelelő mennyiségben és minőségben álljanak rendelkezésre. e) Ma, amikor az ipari ter­melés gazdaságosabbá tétele gyorsütemű fejlődésünk egyik döntő feltétele, az ipar struktúrájában lényeges változások várhatók. A gaz­daságosabb termékek gyártá­sára azok a vállalatok térnek át, amelyek tegnap még kor­szerűtlen termékeket gyár­tottak. Nyilvánvaló, hogy az új termelési feladatok a ter­melés folyamatában is jelen­tős változásokat hoznak, ezért ma fokozott gonddal túzsgálni kell a termelőfo­elégítő szervezgetések okoz­nak ide-oda szervezgetése­ket, zavarokat. A megalapo­zott üzemszervezői munka egyik alapvető feladata ép­pen az, hogy egy időszakra viszonylag jól mozgó, stabil szervezetet hozzon létre, mely az adott körülmények­hez mindenkor rugalmasan alkalmazkodik. Ott pl. ahol gyakori a programváltozás, Saép, hogy Szörényi Jenő, aki már közelebb jár az öt­Helyben venhez, mint amennyit el­A többiek nevében is szél, hagyott a negyvenből, isko­amikor arról a nagy segít- lába jár. De ennél ls szebb, ségről beszél, amit a vállalat hogy beismeri & legnagyobb adott azzal, hogy üzemen t h ^ . felesét, az belül létesítette ezt a tech- e er ^ gona a Ie ese& az nikumot. Ott van helyben, a hallgató háromszor is meggondolja, hogy mulasz­szon. Egymásnak ls többet tudnak így segíteni. Valósá­gos tanulóbrigádok alakul­tak. anyuka vállán van. Ügy gondolja, azért lehetett "ta­nulószoba* a lakásból, mert ő mindenben a segítségükre van. Ezért az év végén a leg­jobb bizonyítványt 6 kapta. M. £. Újabb amerikai föld alatti atomrobbantás Az atomenergia-bizottság jelentése szerint az Egyesült Államok újabb föld alatti atom kísérletet hajtott végre a nevadai telepen. A robbanás kisebb erejű volt, kb. húszezer tonna tnt­re becsülik. A keddi robbantás a tize­dik volt az ez évben a ne­vadai síkságon végzett kísér­letek között és 67. az 1961 szeptemberben megkezdett robbantási sorozatban. (MTI) Elsüllyedt egy halászhajó A München nervű nyugat­német halászhajé elsüllyedt a Grönland nyugati partjait végigsöprő viharban. A 42 főnyi legénységből 27 életét vesztette. (MTI) lyamatban várható és a már ahol a termelés nagymórték­ben függ az anyagellátástól és a rendelésektől, ott a szervezetnek is olyannak kell lennie, hogy ezeket a válto­zásokat követni tudja és ne legyen szükség az egész szer­vezet állandó változtatására. Az itt felsorolt néhány megfelelő intéz- összefüggés alapján nyilván­való, hogy különösen ma, amikor teljes ütemben fo­lyik az ipar átszervezése, a gazdaságosabb ipari terme­lés céljából a termelés sza­kosítása, a profilgazdag vál­lalatok kialakítása, az üzem­szervezés nem lehet kam­pányfeladat, hanem a veze­téssel járó folyamatos tevé­kenység. Kahullts István. bekövetkezett változásokat is. Az új gyártmányok, az Új gép, az új anyagok, az új technológia következményeit a termelésben fel kell mér­ni és az új helyzetből adó­dó feladatokat a termelés egész folyamatában kell vizsgálni a kedések kidolgozása célja bél. De nemcsak az ilyen kézzelfogható változásokra kell felfigyelni, hanem a szervezés a vezetés fontos eszköze akkor is, amikor kézzelfogható változás nem állott elő, az eredeti állapot megmarad, A termelés bi­zonyos elemeiben ugyanis állandóan képződnek kisebb­nagyobb tartalékok, és he­lyes, ha ezek együttes hatá­sát bizonyos időközönként feltárjuk és hasznosítjuk. A fentiekből következik, hogy a Jó, színvonalas szer­vezői munka feltétele a vál­lalati tevékenység elemzése, hiszen az üzemszervezésnek a gazdasági elemzésekre kell épülnie. A szervezési tevé­kenység ugyanis nem korlá­tozódhat egyes munkahe­lyekre, az egyes üzemrészek határain belüli tevékenység­re, ellenkezőleg a vállalat kerítésein túlra is kilép. A kieső idők, vagy a gazdaság­talan termelés okainak vizs­gálatakor sokszor tapasztal­juk, hogy pl. nem megfe­lelő a vállalatok közötti együttműködés, hibásak a kooperációs tervek, sok probléma adódik a helytelen profilírozásból, az ütemtelen termelés vizsgálatakor a megrendelő gyakran nem át­gondolt, változó igényel stb. zavarják a termelést. Ma még sokan idegenked­nek a tervszerűbb, alaposabb üzemszervezéstől. Ügy gon­dolják, attól tartanak, hogy a szervezés során feltárt "tartalékok* csorbítják a ve­zetés tekintélyét, másrészt attól tartanak, hogy az ál­landó szervezgetésben labi­lis helyzet alakulhat ki a vállalatoknál. Ezzel szemben az igazság egyrészt az: a te­kintélyt sohasem az csorbít­ja, ha a vállalat vezetése ar­ra törekszik, hogy a terme­lést minél gazdaságosabbá tegye, s ennek érdekében minden lehetőséget igénybe vesz. Sokkal inkább elítélen­dők azok, akik a népgazda­ság kárára, vélt érdekeik vé­delmében elhallgatják és el­hallgattatják a jót, az ész­szerűbbet. Az igazság az, hogy ahol körültekintő üzemszervező munka folyik, ott nemhogy zavarokat idé­zünk a termelésben, hanem fordítva, az ötletszerű, csak a pillanatnyi igényeket ki­Húszezer Lohmdnn-csirke két tsz-ben Külkereskedelmi szerveink korábban új, kiváló tulaj­donságokkal rendelkező tyúkfajtát vásároltak a Né­met Szövetségi Köztársaság­ból a magyar mezőgazdaság számára. Az úgynevezett Lohmann-tyúkok elszaporí­tása a bábolnai állami gaz­daságban már megtörtént, s a legjobb baromfitenyésztő szövetkezetek már Lohmann­okkal foglalkoznak. A sze­gedi Dózsa és Üj Élet Tsz-ek gazdái utóbb felnevelésre több mint 20 ezer Lohmann­íajtájú csirkét vásároltak. Az első Lohmann-csirkók három héttel ezelőtt érkez­tek meg a Dózsa Tsz barom­finevelő telepére, s jelenle­gi átlagsúlyuk máris 30 de­kagramm köriil van. A hagyományos magyar fajták még a legintenzívebb tenyésztési körülmények kö­zött is általában tíz hét alatt érik ei az 1 kilogrammnyi átlagsúlyt, viszont a Loh­mannok a bábolnai tapaszta­latok alapján már nyolchetes korukban — ha azokat kellő szakértelemmel kezelik — az 1 kiló 20 dekás darabonkénti átlagsúlyt is elérik. Nehéz a Németh? Levél érkezett messze Finnországból Szegedre. Sze­rencsésen meg ls jött, de nem a címzetthez, aki név szerint dr. Nehéz Rudolf, s más né­pek szokása szerint dr. Ru­dolf Nehéz-ként áll neve a borítékon. Akárhogyan for­gatjuk azonban, nem olvas­ható a gépelt címzés Németh Mihálynénak, mint ahova szerda reggel kézbesítette, Il­letve a kilincsre tette a le­vélhordó. S talán egy házban laknak? Szó sincs róla! Ne­hezék a Zákány utca 48-ban, Némethék pedig a Kossuth Lajos sugárút 6J-ban. Kár, hogy a jóhírű postának ilyen szépséghibát okoz valaki, akinek úgylátszik egyaránt nehéz a Németh, meg a fi­gyelmes kézbesítés... A levél mindenesetre —a további bonyodalmak elke­rülése végett — átvehető szerkesztőségünk titkárságán naponta délelőtt 9-től dél­után 6-ig. A vidéki színházakról Olaaióifik ívják Huzavona a ventil átorok köriil Naponta vásárolok a Ká­rász utcai csemegeboltban. Az üzletben csak a kenyér­éi a fűszerosztály sarkán el­helyezett kisméretű ventil­látor működik. Ez a szellőz­tetés nagy melegben kevés, az áruk megkívánnák, hogy megfelelő levegőhűsítő-be­rendezés legyen. Ezzel kap­csolatban már Javaslatot tet­tem a Csemege Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalatnak és a városi tanács kereske­delmi osztályának is. Több mint egy év óta húzódik e panasz orvoslása. Tudomá­som szerint újabb ventillá­torokat már beszereztek, de azokat nem szerelték fel. Szükségesnek tartom, hogy az ott dolgozók, a vevők és a higiénia érdekében a szel­lőztetést sürgősen megold­ják. Dr. Sz. S. Gutenberg utca 14. Kivilágítás a játékok idejére Nagy ünnepeinken egyik legszebben dekorált épület a Klauzál téren a DAV köz­pontja. Az ott dolgozó elv­társak bőven alkalmazzák dekorációjukban a villany­körték tömegét Ez este na­gyon tetszetős és több szege­di javaslatát tolmácsolom: jó lenne ezt a dekoratív kivjlá gítást a szabadtéri játékok idején is megvalósítani. A város egyik látványossága lenne s ebben az időszakban talán az Időjárás sem akadá­lyozná a hosszantartó deko­rálást. Dr. Bánkfalvy Gyula Díszmedence vagy strand? Lakásunk ablaka a me­gyei tanácsházára és az előt­te levő szép, modern parkra nyílik. Szinte öröm kinézni az ablakon, azonban több­ször olyan látvány tárul állítottuk a medence partjá­ra, s azóta a gyerekek a "bronzhölggyel* is "kikezd­ték*. Az egyik gyerek a szo­bor térdén lovagol, a másik az ölében, a harmadik a kar­elém, ami megbotránkozta- ján, a negyedik meg éppen tott- Kisebb-nagyobb gyere- a vállára igyekszik íelmász­kek meztelenül, vagy fürdő- ni, nadrágban lubickolnak a Segíteni, változtatni kelle­park medencéjének vizében ne a helyzeten; ide is park­s szaladgálnak az alacsony, őrre van szükség, széles peremen. Sisák Beáta Tavasszal egy női szobrot Kossuth Lajos sgt. 10. If ét napig tanácskoztak Budapesten a Fészek Klubban a magyar színházi élet vezető szakemberei, Igazgatók, főrendezők, s a Magyar Színházművészeti Szövetség meghívott tagjai. Most, a tanácskozások be­fejeztével megállapíthatjuk, hogy a szerteágazó vitának, amely magába foglalta a vidéki színházak életének éa az idei színházi évad­nak a problémáit, az új magyar dráma sorsa vált a fő kérdésévé, legfontosabb és legjelentősebb vitatémá­jává. Az a kérdés állt a referátumok és a felszóla­lások középpontjában, hogy színházaink — a vidékiek és budapestiek egyaránt — hogyan, mennyire eredmé­nyesen foglalkoznak az új magyar drámai alkotások­kal, segítik-e színpadra 'vi­telüket, támogatják-e íról­kat, Ügy szerepelt ez a probléma a vitákban, mint a jó munka egyik legfonto­sabb mércéje. Mit mondott erről a ta­nácskozás? Hogyan állnak vidéki színházaink e tekin­tetben? Ruttkai Ottó, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója beszámolójában ismertette, hogy az álíamo. eítás — 1949 — óta a vi­déki színházak §0 mai té­májú magyar darabot ad­tak elő. Ezek közül 15 ere­deti bemutató volt. A Pé­csi Nemzeti Színház ki­emelkedő eredményeket ért el az új magyar drámai művek színre hozásában. A miskolci színház pedig — nagyon helyesen — pályá­zatot hirdetett a magyar drámaírók számára. Ezen­felül több vidéki színház segítette hasznos kezdemé­nyezésekkel az új magyar drámairodalom fejlődését. Hol áll ebben a munká­ban a szegedi színház? Nem állítjuk, hogy itt. Szegeden teljesen elhanyagolták az új magvar darabok szín­padra állítását. Több, má­sutt már előadott darabok bemutatásán felül az idén is láttunk a szegedi szín­házban új magyar ősbemu­tatót. E tekintetben azon­ban ennél többre van szük­ség, mindenekelőtt arra, hogy ezek az új darabok valóban mai problemati­kát, mai gondolatokat va­lóban színvonalasan jele­nítsenek meg. Ilyen művek előadásával a mi színhá­zunk előbbre léphetne, s az új magyar drámai művek bemutatásában ott állhat­na a vidéki színházak élén, vagy legalábbis a legjol> bak között, A vitában sok szó esett az eszmei offenzíváról, ar­ról, hogy ebben a nagy küzdelemben a színházak­nak is vannak fontos ten­nivalóik. Az egyik legjobb fegyver, leghatásosabb esz­köz ennek a küzdelemnek a szolgálatában az új ma­gyar dráma Sók minden­ben elmaradhat ugvan ez a klasszikus művektől, de abban, hogy mai gondola­tokat, mai problematikát dolgoz fel, felül is múlhat­ja őket, hiszen a mai néző számára mindenekelőtt en­nek az új tartalomnak, ön­nek az új problematikának a megjelenítése a legérde. kesebb, legizgalmasabb éé legtanulságosabb. A színházi szakemberek kétnapos vitája — nagyjá­ban-egészében — ilyenféle eredményekkel fejeződött be. Valójában azonban csak úgy lesz, úgy lehet ered­ményes ez a kétnapos ta­lálkozás, ha méltó folyta­tás követi majd, ha ezután több Új magyar drámát láthatunk a vidéki színhá­zak színpadán. Itt, Szege­den isi í

Next

/
Oldalképek
Tartalom