Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-21 / 67. szám

Csütörtök, 1963. március 21. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Az összevont vállalatok jú munkája egységes pártirányítás! is igényel Ami a szegedi textilipari vállalatok, az újszegedi kender-, lenszövő, a kenderfonógyár és a jutaárugyár egyesülését illeti, .megoszlanak a vélemények az érdekelt vállalatoknál. A többség azonban, helyesen, úgy látja, hogy az összefogás megsokszorozza majd erőiket, s az egyesülés, a gazdaságos, korszerű munka sokféle új lehetőségét tárja majd fel. Két hét múlva, április 1-én új névvel kezdi meg munkáját a három szegedi üzem. Társuk lesz majd a Hirdi Kenderfonógyár és a nagylaki kenderfonó egy részlege ls. Ekkor tulajdonképpen csak az összevonás történik meg. Az azonos vállalati cégjelzés, a Szegedi Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat a közös tervfeladatok vagy az egyszámla lényegében csak az új vállalat szervezeti keretét adja. Az egyesülés nem valósul meg az egyik napról a másikra. Ez hosszadalmas folyamat lesz, amely nemcsak a termelésirányítás és ügyvitel átalakítását jelenti, hanem a vezetők és munkások gondolkodásának megváltozását is. Ebben pedig nélkülözhetetlen lesz a pártés szakszervezetek tervszerű, hatékony nevelő munkája. Választ bérnek az embere't Ennék a gondolatnak adott kifejezést Végh László könynyűipari miniszterhelyettes is, amikor azt mondotta az egyik szegedj megbeszélésen, hogy a pártszervezetek és szakszervezetek segítségére nagy szükség lesz az összevonás megvalósítása során. Ezért kérdeztük meg a fuzionáló üzemek pártbizottságai és néhány pártszervezete titkárának véleményét: milyen feladatokat látnak, mit akarnak megvalósítani a közeljövőben. hogy eredményesen segítsék a vállalati öszszevonás munkáját. Az újszegedi üzemben, ahol az új egyesült válla'at központja lesz, hetek óta szüntetenül napirenden van az összevonás. Nem csoda, hiszen már többször találkoztak itt az összevonást előkészítő üzemi vezetők. Bárki is érkezzen minisztériumból vagy a testvérüzemekből, máris szétröppen a hír. hogv ismét tárgyalnak. Erre aztán fel'ángol a találgatás. miért jöttek, miről beszélnek stb. A kérdések eljutnak az üzemi bizottság titkáráig és vá-laszt ls kérnek ezekre az emberek. M< sem tudunk többet — Sajnos, többnyire csak vállvonoaatás a válaszunk — mondja Szappanos Lajosné, az üzemi pártb'zottság titkára. — Nem tudunk pontos feleletet adni a kérdésekre, mert mi sem tudunk többet, mint az irodákban vagy a gépek mellett dolgozó emberek. Hogyan nyújthatnánk segítséget — mint ezt a miniszterhelyettes mondotta —, ha magunk sem vagyunk kellően tájékoztatva. Dolgozóink egy része, különösen az alkalmazotti és műszaki beosztásban dolgozók érzékenyek, idegesek. Szerelnénk megnyugtatni ezeket az embereket, de mivel nem tudunk kielégítő választ adni kérdéseikre, ez a törekvés kevés sikerrel jár. A Szegedi Kenderfonógyárban azt mondja két pártalapszervezet titkára, Nyári Antalné és Gora Miklósné, hogv a munkásokat nem foglalkoztatja különösebben a vállalati összevonás. Annál inkább az Irodai dolgozókat és a műszaki beosztásúakat. Idegenkednek az újtól — Mint minden újtól, az összevonástól is idegenkednek néhányan. Tartanak az áthelyezéstől, s választ kérnek kérdéseikre — mondja Gora Miklósné. — Tudjuk, hogy a pártszervezetnek az átszervezés során meg kell majd magyarázni néhány úgynevezett népszerűtlen intézkedést, amelyek majd egykét műszaki és adminisztratív dolgozó áthelyezését jelentik. Az eddigi értekezleteken kapott tájékoztatók nem elégítettek ki bennünket. — Topogás van az átszervezésben — fűzi hozzá Zöldi Imre, a pártbizottság titkára. — Meglátszik e munkán, hogy nincs még az új vállalatnak egyszemélyi felelőse, nincs igazgatója. Helyes lenne, ha a pártszervezetek vezetőségeit tájékoztatni tudnánk, hogy választ adhassanak a hozzájuk intézett kérdésekre. Jó lenne, ha megismerhetnénk a már korábban összevont vállalatok öszszevonást követő pártmunkájának tapasztalatait. Ezzel nagy segítséget kaphatnánk a ml munkánkhoz. A juta árugyárban sokkal nyugodtabban szemlélik az eseményeket, vizsgálják az átszervezés problémáit. Kiüciönös bizalommal — Az iparátsziervezés. ezen belül a szegedi textilüzemek összevonásának népgazdasági haszna számunkra világos — magyarázza Nagygyörgy Imre párttitkár. — Alapszervezetünk vezetősége már foglalkozott a felmerült problémákkal. Egységes álláspont alakult ki, s eszerint végezzük munkánkat. Azt tartjuk szemünk előtt, hogy az emberek. akik évekig dolgoztak kisebb vagy nagyobb közösségben, munkakörben, ha bármilyen mérvű változás is következik be munkájukban, felzaklatja őket." Tudjuk, vannak, akik arra számítanak, hogy előbbre lépnek, mások, hogy helyüket megtartják. De azt is tudjuk, hogy némi átcsoportosításra lesz szükség az összevonások alkalmával. Ezért foglalkozunk az emberekkel. Az átszervezés első lépéseit látva, a Jutaárugyári pártszervezet vezetősége már megvitatta a pártmunka módszerét és ügy látja, hogy rövidesen szükség lesz a három nagy szegedi textilüzem pártszervezete munkájának összehangolására is. — A vezetőség tapasztalatait és meglátásait összegezve Nagygyörgy Imre a többi között elmondotta, hogy komoly szerep hárul az Összevonásra kerülő üzemek pártszervezeteire a vállalati sovinizmus leküzdésében, mert ilyen volt a szegedi textilüzemekben és van is. Első és legfontosabb feladatnak tekintik a kölcsönös bizalom megteremtését, mert ha bizalom van, könnyebb az előrehaladás az egységes vállalat megteremtésében. Most is, mint eddig, legfőbb politikai munkának a termeléssel való foglalkozást tekintik. Mivel a termelés irányítása a vállalatvezetéshez kapcsolódik, ezért fontosnak tartják, hogy mielőbb megvalósuljon az egységes pártirányítás is az összevonás után. Ünnepi KISZ-taggyűlés a tudományegyelem jogi karán Tegnap, szerdán délután a József Attila Tudományagyetem Jogi Karának 2-es számú tantermében ünnepi ÍÍISZ-taggyűlést rendeztek a jogászok. Ezen emlékeztek meg az 1919-es Tanácsköztársaság évfordulójáról, valamint a KISZ megalakulásának 6. évfordulójáról. Dr. Zsurá József, a KISZ egyetemi alapszervezetének alapító tagja mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi taggyűlés résztvevői nagy szeretettel köszöntötték özv. Kulich Mihálynét, Kulich Gyula édesanyját, aki fiának munkásságáról beszélt az egyetemistáknak. Ezután Tóth Lajos, a Jogi Kar KISZ-titkára az ifjúsági szervezetben aktívan tevékenykedő fiataloknak jutalmat adott át. Átszervezik a szegedi iparitanuló intézetet Ülést tartott a munkaügyi minisztérium kollégiuma Budapes- ta össze. Az ülés mindkét jeKedden délelőtt ten a munkaügyi miniszté- lentéssel egyetértett, s a riumban ülést tartott a mi- szólalok elismeréssel beszélnisztérium kollégiuma. Az tele az intézet munkájáról, a ülésen a szegedi Móra Ferenc szakmai képzést és a szociaiparitanuló intézet munkájá- lista nevelést, valamint a ról tárgyaltak. A megbeszé- KISZ-munkát egyaránt feltelést — amelyen résztvett Bócli László, a szegedi városi párt-végrehajtóbizottság tagja, országgyűlési képviselő, Sárközi István, a szegedi pártbizottság munkatársa és László Nándor, a Móra Ferenc iparitanuló intézet igazgatója — Kisházi ödön, munkaügyi miniszter vezette. A kollégium a szegedi iparitanuló intézet munkáját két jelentés alapján tárgyalta meg. Az egyiket az Intézet igazgatósága, a másikat a minisztérium főosztálya állítot£< • f v /rí /rj Sajat erobol még többet lehetne tenni Tisztasági vizit a szegedi boltokban Ilyenkor nemcsak a gondos háziasszonyok végeznek nagytakarítást a lakásban, hanem a munkahelyüket igazán magukénak érző bolti dolgozók is. Néhány nap óta több szegedi boltban hozzá ls kezdtek már a tavaszi nagytakarításhoz. Tisztasági hónap indult nemcsak a Szegedi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban, hanem a kiskereskedelmi vállalat ós a Ruházati Bolt árudéiban is. S hogy milyen eredménnyel, arról szeretnénk most beszámolni. Mint a patika Melegen süt » délelőtti nap, fényo visszaverődik a tisztára mosott ablakokon. Mert nemcsak a kirakatban elhelyezett áruk hívják magukra a figyelmet a különleges méteráruk boltjánál, aanem a tisztaság is szembetűnő. Bent az üzletben hasonlóan kellemes kép fogadja az embert. Bár vásárló mindig sok van, a bolt mégis ragyog a tisztaságtól. A raktárban som lehet kivetnivalót találni. Katonás rendben sorakoznak a szebbGYORSPOSTA GYORSPOSTA Vízhasználat — kárral A Kígyó utca 5. szám alatt lakom, ahol most jelenleg emeletráépítés folyik. Az én pincém ajtajánál van a vízcsap és onnan biztosítják a vizet az építkezéshez. A vízcsapra drótoztak egy gumicsövet, amit kivezettek az utcára, s amikor a vízre nincs szükség, akkor a cső végét elkötik. A gumicsőben levő nyomás miatt a pincében a vízcsap körül a drót meggyengül és a pincémet elönti a víz: bokáig érő vizben, sárban van a tüzelőm. Már többször kértem az építésvezetőséget, hogy szüntesse meg ezt a helyzetet, de mind ez ideig nem intézkedtek. Farkas Mihály A Csongrád megyei Építőipari Vállalat műszaki előadója, Orosz Lajos válaszolt a panaszra: — A legsürgősebben személyesen megvizsgálom a helyzetet. Ilyen kárt nem okozhatunk az emeletráépítések során a lakóknak és azonnal orvosoljuk a bérlő panaszát. Beszakadt járda szakadt a fal tövében. Már több ízben jelentettem írásban, szóban a hákkeze!őségnek, a köztisztasági vállalatnak. de panaszom még nem talált orvoslásra. Hamar Józsefné Lakásom, melv részben szuterénnek számít a Madách utca 11. szám alatt, most még egészségtelenebbé vá't. Ugyanis az utcai szobám ablaka alatt a gyalogjárda betonja immár két hónapja beA beszakadt járdára felhívtuk figyelmét a Sz-gedl Köztisztasági Vállalat igazgatójának Órdögh Istvánnak, aki a kővetkezőket válaszolta: — Ilyen irányú bejelentésről nem tudunk, azonban most a panasz nyomán a helyszínen vizsgáljuk meg a járda állapotát és gondoskodunk annak kijavításáról. nél szebb szövetek és a mintás nyári anyagok. A legnagyobb forgalmat talán Szegeden folyamatosan a Tisza Állami Áruház bonyolítja le. Az áruház vezetői, dolgozói már az új áruházról ábrándoznak, mégsem hanyagolják el a meglevőt sem. Az elárusítók minden elővett, megmutatott árut gondosan összehajtogatva, elcsomagolva azonnal visszatesznek a helyére, mert úgy tart jók: rendetlen boltban még vásárolni sincs kedve az embereknek. Raktár dolgában elég szűkösen áll az állami áruház mégis mindenütt a lehető legnagyobb rend fogadja a belépőket. Egy kis kivetnivaló A Szegedi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat árudóiban elsőnek kezdték meg a tavaszi nagytakarítást, a boltok csinosítását. A Széchenyi téri 7. számú boltban az eladótér a túlzsúfoltság ellenére tiszta, rendes Mégis akad kivetnivaló. Még pedig az üzlet bejáratinál elhelyezett tátogó halak. Nagyon ízléstelen, s csöppet sem étvágygerjesztő látvány a bádogtepsikben felhalmozott halak képe. (Ezt egyébként már több elvasónk is szóvá tette.) Hallottunk arról, hegy a vállalat a húsárudákba szerez be megfelelő haltárolókat. Jó lenne minél gyorsabban. A raktárban szintén egy nagy láda halat találunk, ami n&m éppen kellemes lllatct áraszt a helyiségben. Egyébként m nden igen rendezett, csupán egy kis meszelés kellene, mert a raktár falai az idők folyamán alaposan leszürkültek. A Szegedi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a nagytakarításon felül a boltok bővítésével, korszerűsítésével is készül a tavaszi-nyári idényre. Csak nemrég bővítették a Széchenyi téri 8. számú árudát, de önkiszolgálóvá a'akítják át a Kárász utca 31. számú üzletet is. Sürgős feladat a Kálvária téri élelmiszer áruda bővítése és felújítása is. A próbafülkékben Nemrégiben több panasz hamgoztt el arra, hogy a szegedi éruházrkbrn a próbafülkék nem eléggé tiszták, s a levetett és fe'akesztott ruhanemű poros lesz. Ezért különös gonddal megnézte a brigád az áruházak próbafülkéjét is. Megállapította, hogy bár a fülkék kicsik és legtöbb helyen alkalmi próbafülkék vannak, a tisztaság ezekben kielégítő. Nemcsak a Belvárosban, do a külső kerületekben is megkezdődött a b ltok tavasri nagytakarítása. A tapasztalat azonban az, hogy — bár a boltok nagy része túlzsúfolt és nem a mai igényeknek megfelelő — egy kis ügyességgel, saját erővel akár egyegy bolt dolgozóinak összefogásával is sokat lehet tenni a boltok csinosításáért, tisztaságáért. H. M. kintve. A jó eredmények mutatója többek közölt az is — állapították meg egyöntetűen a tanácskozás résztvevői —, hogy az elmúlt három évben minden alkalommal szegediek nyerték az iparitanuló intézetek közötti tanulmányi verseny első díj-vt. A vitában felszólalt Kisházi Ödön munkaügyi miniszter is. Dicséretben részesítette a szegedi intézet igazgatója. Azért a sokoldalú támogatásért pedig, amellyel az ipari tanulók képzésszínvonalának emelését segítették köszönetet mondott a szegedi pártbizottságnak és a városi tanácsnak. Az ülés fontos határozatokat hozott. Az egyik ilyen nagy jelentőségű döntés az Intézet átszervezését irja elő. A szegedi Ipari tanulók száma rohamosan nő: az elmúlt három évben 1600-ról 2400 fölé emelkedett. Ilyen hatalmas iskolát egy igazgatósággal fenntartani és működésének jó színvonalát biztosítani tovább már nem leheti Ezért a kollégiumi ülés elhatározta, hogy az intézetet kettéválasztják. A szegedi iparitanuló iskolából két külön intézetet szerveznek, két külön igazgatóságot hoznak létre. Az ehhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket megfelelően biztosítják. Határozat született arrél ls, hogy a Lenin körúton, megfelelő kollégiumokkal és műhelyekkel, új, 16—18 tantermes iparitanuló otthont, valóságos iparitanuló-kombinátot építenek. Egy szerződés nem elég! MINDEN jő kezdeményezést, ami hasznosnak ígérkezik, örömmel illik üdvözölni. Így adott hírt a DélMagyarország ls arról, hogy a beruházó, a tervező és a kivitelező szocialista szerződést kötött a jogi kar épületeinek emeletráépítéséhez. A rendeletekben engedélyezett határidőket csodálatosképpen lerövidítették, s ünnepélyesen megígérték, hogy minden tekintetben támogatják egymás munkáját. Lehe'etlen nem tisztelni szándékukat! Mégis: ha egy kicsit eltöpreng az ember ezen a dolgon, két kérdés is támad benne. Az egyik azt mondhatja: nem k;rakatpolitika ez? Mert rendben van, hogy ebben az esetben nem 25 meg 45 nap múlva küldözgetik vissza egymásnak a terveket, javaslatoltat, szerződéseket, hanem legföljebb két hét alatt, de ha a többi munkánál hajszálra betartják, nem szólva arról, hogy netán túllépik a megengedett Időt, akkor az öröm nyomban ürömmé változik. Szép az ls, ha egy építkezésen még a részhatáridőkre is gondot fordítanak — hiszen egyetemről lévén szó, nagyon fontos, hogy ne zavarják feleslegesen az oktatást —, az sem lenne rossz azonban, ha a többi építkezésen sem fordulnának elő •elcsúszások*. A másik kérdés: miért csak a jogi kar emeletráépítéséhez kötnek szocialista szerződést az illetékesek? Egy fecske még nem csinál nyarat! Az volna jó, ha ez a kezdeményezés valóban egy új szokás kezdetét jelentené, ha a beruházók, a tervezők és a kivitelezők mindig ilyen jól megértenék egymás gondjait, nehézségeit, s mindig igyekeznének figyelőmbe venni azokat, sőt segíteni is egymáson. Próbálkoztak ugyan már hasonló szerződést kötni a lakóházak emeletráépítésének ügyében ls, de nem sikerült végül egyezségre jutniuk. Kár. Talán e tekintetben még Inkább kellene, mint a jogi kar esetében! És minden más építkezésnél — legyen az lakóház, középület, vagy gyár — szükség volna arra, hogy ne a vállalati jogászok küzdjenek meg egymással a különféle határidők betartása vagy be nem tartása miatt, hanom már előre megszületne a megállapodás: ki mennyit tehet annak érdekében, hogy viták nélkül, közmegelégedésre menjen a munka. EHHEZ PEDIG legcélszerűbbnek látszik, ha szocialista szerződést kötnek egymással az érdekeltek, amihez igazodni becsületbeli ügy, amit figyelmen kívül hagyni: szégyen. Ha majd cz így lesz. senkinek re-n támad kételye a szándékot illetően. F. K. Irodaim! est Tótk Béla müveiből Tegnap este a Somogyi Könyvtár olvasótermében a városi tanács művelődés: csztálya, o Magyar Írók Szövetsége szegedi csoportja, a/. Állami Könyvterjesztő Vállalat 205. számú boltja és a Somogyi Könyvtár olvasószolgálata Tóth Béla műveit bemutató irodalmi esíet rendezett. Dr. Bezerédy István könyvtárigazgató megnyitó szavri után dr. Kovács Sándor Iván tanársegéd, a Tiszaláj rovatvezető kritikusa Tóth Bála életútjáról, eddigi irodalmi tevékenységéről, írói-emberi vonásairól beszélt. Ezután Bakos Rózsa, Tóth Éva és Csányi Miklós, az Egyetemi Színpad tagjai az író műveiből olvastak feL