Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-29 / 303. szám

SiAubftt, december 29* DÉL-MAGYARORSZÁG La multi ani... Holnap, december W-(n ünnepli a köztársaság kikiáltásának 15. évfordulóját a Román Népköztársaság. 1547. december 30-a óta a kommunista párt vezetésével óriási eredményeket ért el a testvéri román nép: a szocializmus, a kommunizmus útján haladva a korábbihoz képest teljesen megváltoztatta az ország gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életének arculatát. Az évforduló alkalmából közöljük az alábbi cikket, amely Bukarest fejlődésébe és lakosságának mai életébe ad némi betekintést. Valahogy úgy képzeltem el a mondabeli pásztort, „Burcur~-t, aki a fogarasi hegyekből lement a síkságra, nyáját hajtva maga előtt, hogy feltétlenül hosszú, fehér szakállt hordott, derekát vastag tüsző övezte és kezében ott volt elmaradhatatlanul a pásztorkodás nélkülözhetetlen kelléke, a furkósbot. Mert a szólásokban, a néphitben még fel-felvetődik az a-legenda, hogy Bureur pásztor alapította volna a várost, s innen származna a neve is, Bucuresti, ami az öröm városát jelenti. És bár a legendákat előbb-utóbb beszövi az idő, így a Burcur pásztorét is, mégis a belvárosban szerényen gubbaszkodik egy kis templom, amit valaha fából épített volna e nevezetes pásztor, s amit a város égése után köböl újból építettek Bukarest lakói. Az egész város új Legenda ide legenda oda, a lényeg az, hogy Bukarest a messzi hegyek és a kéklő Duna között fekszik a hosszúra nyúlt síkságon, amit a tenger zár le keleten. Éppen ezért a régi kereskedelem, az áru forgalma, a „hegyi emberek- és a tengeri halászok közötti cserék hozták létre az első településeket. 1460-ban maradtak felJegyzések, amik a városra vonatkoztak, „ha el nem égtek-. Mert az előző századokban mindent fából építettek és a törökökkel való háborúskodásban elégett a város is. Majd később az osztrák elnyomás keserű évei következtek, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy építészeti stílusban, építkezésekben, műemlékek létrehozásában nem fejlődhetett annyira. Persze azért akad jó néhány épület, amely klasszikus építészeti stílusban készült No de a bukaresti emberek nem is a régi építkezésekre büszkék, hanem a maiakra. Hiszen az egész város új, nincs is talán az egymillió 300 ezer lakosú Bukarestben utca, ahol ne tanúskodna •gy-két új bérház a felszabadult nép szorgalmáról, életszínvonalának emelkedéséről. Nagyjából már eltűntek — de néhol még megtalálhatók — a budapesti volt Mária Valériára emlékeztető negyedek, azonban maholnap ezeket is felszántják a traktorok és sugárutak, paloták — Bukaresti levél — épülnek helyükbe. „Monumentális, hihetetlen- — szokták volt mondogatni a külföldi vendégek, ha az építkezésekről esik szó. Ultramodern textllkomblnát Bukarest szívét a volt királyi palota és a Sala Palatului mögött félkörben elterülő új emeletes bérházak alkotják, amelyek között 19 emeletest is láthatunk. Különösen este szép a tér a színek sokféle vibrálásában, amint a neon nappali fényt áraszt Persze a lakóházak építésén túlmenően ma már kézzel foghatóak azok a törekvések is, amelyek a mezőgazdasági jellegű országból fejlett, ipari jellegű országot hoztak létre. Az ország gazdag nyersanyagokban. A ploesti olaj mezők, a fa, a só — kincset ér. Ma már a textilipara is jelentős exportra termel, mint például Bukarestben a „Gheorghiu-Dej Textilkombinát-, amely a város szélén — mint általában a legtöbb üzem — foglal helyet Nyolcezer munkás dolgozik Kelet-Európa legmodernebb gyárában. Orvosi rendelő, bölcsőde, üzemi kórház, napközi, 1600 személyes étkezde áll a dolgozók és gyermekeik rendelkezésére. De ami lényegesebb: a munkafolyamatokat az utolsó mozdulatig gépesítették. Hihetetlenül rövid idő alatt készülnek a ruhák. ' Év végi szokások Mivel a múlt év szilveszte, rét és az újévet Bukarestben töltöttem, néhány mondatban érdemes megemlíteni a szokásokat Tudvalevő, hogy Romániában a szilvesztert és a karácsonyt együtt ünneplik, éppen ezért a forgalom az óév utolsó napján hasonlít a budapestihez, különösen a „Calea Victoriei*-en, a Győzelem útján. A kirakatok tömve árukkal és a széles, tiszta utcák tele vásárlókkal. A gyermekeknek több téren fenyőfákat állítanak, amelyeket „mindenki karácsonyfájának- neveznek. A „Piata Palatulul--on is gyönyörű, 10—12 méter magas fenyőt díszítettek és a lampionok, díszfüggönyök, körték messze világítottak az estében. A karácsonyfa körül játékok, céllövöldék, kitömött medvék, motorbiclkllk és egyéb játékok találhatók, amelyeket a gyerekek „ostromolnak-, különösen az új év első napján, ajpikor is „gyerekek napja- van. Az üzletek késő estéig, 22 óráig — magyar idő szerint 31 óráig — árusítottak szilveszterkor. Szórakozás — olcsón Nem sokkal éjfél előtt csendesül a forgalom, elnémulnak a villamosok csilingelései és az autók dudálásal, csupán egy-két tűzijátékhoz előkészített ágyú pukkanása hallik. Legtöbb családban bensőséges az ünnep, csakúgy, mint odahaza, de azért a filmszínházak, éttermek, szállodák megtelnek, mint nálunk. Egy-egy mozijegy, szélesvásznú előadásnál a legdrágább hely is csupán 4— 5 leibe kerül. (6,50-től 8 forintig). Általában a szórakozóhelyekre későn érkeznek a vendégek, előre foglalt asztalokhoz, és bőséges vacsorát fogyasztanak. A Hotel Lidóban szilveszterezők, külföldlek és hazalak, a következő menüt fogyasztották; szilvapálinka, kaviár, libamáj, tonhal, malacpecsenye, sült pulyka, saláta, csokoládétorta, sajt, alma, szőlő, mogyoró, feketekávé és a különböző Italok. Igy természetes, hogy az óévből az új évbe az utat „végigeszik-. Éjfél elő^t pár perccel az államfő újévi köszöntőt mond, majd a villany kialszik, és a nemzeti himnuszból egy részletet játszik a zenekar, de a vendégek nem éneklik. Utána Ismét „vacsorázás-. Az asztaltársaság egymásnak halkan, szinte észrevétlenül kívánnak boldog új évet, de a csókolózás nem szokás. Papírcsákókat a reggel közeledtével többen vásárolnak, de az utcák korántsem zajosak, nem „teletrombitáltak". Egyegy rendezvénynél, de a szállókban is ízléses dekorációval felírják: „La multi ani 1963-, ami szó szerint lefordíthatatlan. Ezt a mondatot használják pohárkoccintáskor ÜL Az úttörők napja ÜJévkor Bukarest tele van sétálókkal, gyerekekkel. Ilyenkor tartják az úttörők napját, a karnevált. A Sala Palatului-ban és a volt királyi palota termeiben vidám gyerekhad köszönti az új esztendőt. Az említett helyen három tánc-, két játékés két étkezőterem állott a jelmezes karneválozó fiatalság rendelkezésére. Újévkor, mit csináljon a külföldi Bukarestben? Á Elmegy a „Restaurantul Romanesc Padvrea Banease~-ba, ahol minden felszolgáló pincér különböző vidékek nemzeti viseletében szorgoskodik. De ellátogat a Muzeul Satului-ba is, ahol 192 ház van eredeti tájjellegének megfelelően építve, többek között dobrudzsai, moldvai és székely házak. Szép, új város Bukarest. A felszabadult nép keze formálja, csinosítja napról napra. A külföldi, ha hazájába visszatér az új év első napjaiban, csak így búcsúzhat: La multi ani... Lukács Imre Mikor less as ember ós a Hold első találkosója ? A varsói munkás hírügynökség az új esztendő küszöbén néhány kérdéssel fordult a világ legnagyobb űrhajózási társaságainak vezetőihez, hogy lemérje, mit vár a világ 1963-tól az űrrepülés területén. Az első kérdés így hangzott: — Mikor érkezik az első ember a Holdra? A több mint félszáz válasz többsége 1967-re várja az ember és a Hold első találkozóját Habár a lengyel újságírók nem kérdezték, melyik ország éri el elsőnek a Hold felszínét, a svájci Interaviatól kapott válasz mégis szókimondó: „1967 eleje: állandó kutatóállomás létesítése a Holdon. Az amerikai űrpilóták azonban valószínűleg csak 1968-ban szállnak a Hold felszínére-. A második kérdés az ember „űrexpanziójának- további irányára vonatkozott A kérdezettek egyetértenek abban, hogy a Holdon „gyökeret vert ember- űrhódító útjának következő állomása egyesek szerint 1970-ben, mások szerint legkésőbb 1989ben: a Mars lesz. (MTI) Odaítélték a tanács 1962. évi irodalmi, képzőművészeti és műszaki ösztöndíját Tegnap a városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén döntöttek a tanács 1962. évi ösztöndíjainak odaítéléséről. A képzőművészeti ösztöndíjat, s az ezzel járó négyezer forintot Szelesi Zoltán művészettörténész kapta meg. Szelesi Zoltán több mint tíz éve aktívan tevékenykedik Szeged képzőművészeti életének irányításában. A szabadtéri játékok megrendezése óta a szegedi nyári tárlat szervezési és lebonyolítási feladatait vállalta magára. Idén ennek megrendezése országos elismerést váltott ki szakemberek körében. Évek óta nagy szorgalommal végzi a város művészettörténetének feltárási munkáját. Publikációs tevékenységével a szegedi képzőművészeti életnek országos elismerést vívott ki. Munkásságának elismeréséül a Művelődésügyi Minisztérium jelenleg 3 hónapos olaszországi tanulmányútra küldte. Az irodalmi ösztöndíjat, s a négyezer forintot lapunk munkatársa, Lődi Ferenc költő kapta. Az odaítélésnél figyelembe vették, hogy idén jelent meg Lődi Ferenc hatodik verseskötete Lepketánc címmel. E kötet, a költő fejlődésének felfelé ívelő szakaszát jelzi. Gondolatanyaga a szegedi irodalom felszabadulás utáni kibontakozásával együtt járó összes lényeges kérdések motívumainak lírai szintézisét igyekszik megvalósítani. A korábban megjelent Nehéz hűségben című kötettel együtt a Lepketánc a költői hűség hitvallása a nép ügye mellett. A műszaki ösztöndíjat Tarnai Lászlónak az ÉM Tervező Vállalat építészmérnökének ítélték oda. A fiatal mérnök a városi tanács megbízása alapján több tervet készített, ezek közül kiemelkedik az idén tervezett Rózsa Ferenc sugárúti 16 tantermes általános iskola, melyet a legkorszerűbb eszközökkel, de az iskola funkcióinak messzemenő megvalósítása mellett oldott meg oly módon, hogy a kivitelezési költség mélyen az országosan megadott egv tanteremre eső költségöszszeg alatt van. Január eheiélöl Szegeden az AKOV bonyolítja le a helyi autóbuszforgalmat Tegnap, pénteken délelőtt a városi tanácsnál ünnepélyes külsőségek között került sor a helyj autóbuszforgalom áiadására. Mint ismeretes, eddig Szegeden a helyi autóbusz-közlekedést a Közlekedési Vállalat bonyolította le A lakosság részéről egyre több jogos igény érkezett a tanácshoz, a Közlekedési Vállalathoz, melyeket a vállalat szegényes gépkocsiparkjával nem tudott kielégíteni. A szegedi autóbusz-közlekedés megjavítása érdekében tárgyalás kezdődött a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint a szegedi városi tanács között. Az előzetes tárgyalások eredményei tegnap realizálódtak. Megegyezés tőrtént a minisztérium és a tanács között: 1963. január elsejétől a szegedi helyi autóbusz-forgalmat az Autóközlekedési Vállalat bonyolítja le. Az ünnepélyes átadáson részt vett Földvári László közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, Hidasi György, a KPM autóközlekedési vezérigazgató-helyettes. Fáskerti Sándor, a KPM főosztályvezetője, Biczó György, a városi tanács vb-elnöke, valamint a Közlekedési Vállalat és az AKÖV képviselői. Biczó György üdvözlő szavai után Földvéri László miniszterhelyettes a következőket mondta: _ — A Közlekedés- és Pí»taügyi Minisztérium, az autóközlekedési vezérigazgatóság jó szívvel sietett a városi tanács segítségére. Mindent megteszünk Szeged autóbusz-közlekedésének megjavításáért. 1963. január elsejétől ezért elsősorban az AKÖV lesz felelős. A miniszterhelyettes ezután arról beszélt, hogy ezt az intézkedést az élet vetette fel, és teljesen megegyezik a kormány célkitűzéseivel. A termelési eszközök koncentrációját a lakosság javára kell gyümölcsöztetni. Az autóközlekedési vezérigazgatóság időben mindent elintézett, hogy az átvétel zökkenőmentes legyen. Az átszervezés során a közlekeRomániai szakember látogatása az ecsetgyárban (Tudósítónktól) Kedves vendég látogatta meg üzemünket: Mokos László, a nagyváradi Hala Llpschitz üzem műszaki vezetője. A nagyváradi gyár több részlegből áll. s fő profilja: műanyag tárgyak készítése és a kefe-ecset gyártás. Vendégünk a KGST keretében tapasztalatcsere-látogatásra érkezett hazánkba és gyárunkba. Fő érdeklődése, hogyan alkalmazzuk a műanyag szálakat a hazai ecsetgyártásban. azok a használatban miként váltak be, s miként fogadták a műanyag bevonulását az ecsetkészítésnél. Ugyanis a román ecsetipari szakemberek is a műanyag Szálakban látják az ecsetgyártás jövőbeni legfontosabb alapanyagát, azonban a felhasználók részérói még bizonyos idegenkedés nyilvánul meg a műanyaggal kevert ecsetekkel szemben. Készséggel mutattuk meg üzemünket és adtunk felvilágosításokat ezekre a kérdésekre. Közöltük, hogy a műanyaggal való kísérletezések üzemünkben eredményesek voltak és jövőre már a három légiont06abb ipari ecsetet csaknem teljes mennyiségben műanyagkeveréssel készítjük. A műanyag szálak a használatban igen jól pótolják a természetes serteanyagot Vendégünk nagyon eredményesnek minősítette tapasztalatcsere-látogatását ÜTŐM Bélaunó A csárdástól a bécsi keringőig Drezdai lap a szegedi Béke-zenekar szerepléséről Jjési dolgozók december közepéig megkapták az áthelyezési értesítést, mely részükre semmi különös hátránnyal nem jár. A minisztérium, valamint az autóközlekedési vezérigazgatóság a MA VAUT autóbuszainak igénybevételével igyekszik javítani a szegedi közlekedést Az utasoknak érezniök kell a nagyüzem előnyeit Az AKÖV autóbuszai részére mindig rendelkezésre áll a saját, valamint a MÁVAUT műhelyei, így üzemképes autóbuszok biztosítják a zavartalan közlekedést. A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy január elsejétől kulturáltabbnak kell lennie a közlekedésnek, a lakosságnak éreznie kell a változást, az igényeket maximálisan ki kell elégíteni. A kulturált utazás érdekében már január elsejétől hét darab új típusú nagy autóbuszt állítanak forgalomba. Ezenkívül igyekeznek megoldani a szegediek régi kérését és a 7-es villamosvonalon a Somogyi utcától a textilművekig január elsejétől ugyancsak autóbusz Közlekedik majd. Ezenkívül pontosan tanulmányozzák »z igényeket és ott, ahol zsúfoltság mutatkozik, átcsoportosítással próbálják megoldani a kényelmes utazást. Ismeretes, hogy a szegedi Béke-zenekar Zsiga Ernő vezetésével Drezdába, Szeged NDK-beli testvérvárosába utazott Az ottani Szeged vendéglőben fél éven át muzsikálnak estéről estére, a — mint a hozzánk érkező hírek tanúsítják — igen nagy sikerrel. A vendéglőből helyszíni közvetítést adott a drezdai rádió, a Die Union című újság pedig „A csárdástól a bécsi keringőig- címmel nagy riportban számolt be az együttesről. E riport egy részletét közöljük az alábbiakban. „Azok az utasok, akik az elmúlt pénteken a Hungária expresszel érkeztek Drezdába, nagyon sajnálták, hogy a motorvonatnak nem volt késése. Ezzel a vonattal utazott Zsiga Ernő magyar prímás szólistáival. Egész utazás alatt egyetlen percre sem tehették le a hegedűt, klarinétot is a cimbalomverőt. Hat hónapot töltenek Drezdában, a Szeged étteremben, ahol hamisítatlan magyar hangulatot teremtenekj Már szombaton este 7 óra után kiírták a Szeged bejáratára: minden hely foglalt. Zsiga együttese ekkor lépett fel először. A magyar zenészek rögtön meglepetéssel szolgáltak: mindenkit valódi szegedi paprikával ajándékoztak meg. És ezután kezdődött az, amit szavakkal nem ts lehet leírni. A hat zenész már az első percekben belopta magát a vendégek szívébe. Muzsikájukban nagyszerű tudást, nemzetközi tapasztalatot és magyar temperamentumot egyesítenek. A szovjet vendégek saját népdalaikat hallhatták, az idősebbeknek keringőkkel kedveskedtek, a magyar zene és a technikai virtuozitás kedvelői pedig Brahms, valamint számos magyar vidék csárdás-dallamaiban gyönyörködhettek. Elmélyült zenei átélésük és kiváló hallásuk mindenki számára kétségbevonhatatlanul bebizonyosodott, amikor a prímás régi magyar szokás szerint, egyik asztaltól a másikhoz ment, s az összjáték ennek ellenére is kiváló maradt. Nagyon örülünk, hogy ezt az együttest az NDK-ban üdvözölhetjük. Jelenlegi összetételükben az együttes nagyszerű közösséggé formálódott. Mindegyikük saját hangszerén szólista. Zsiga Ernő, Zsiga Béla, ifj. Zsiga Ernő, Kíszin Miklós, Kate István és Berkes István nem ismeretlen nevek Magyarországon. Arra a kérdésre, hogyan lesz valaki prímás, Zsiga Ernő a következő választ adta: -— Hétéves koromban kezdtem hegedülni. Régi magyar szokás szerint, hegedűt tettek a bölcsömbe, de azért naponta 7—11 órát kellett gyakorolnom és a konzervatóriumot is elvégeztem, Zsiga Ernő 1952-ben a magyar népi kultúra előmozdításáért a Magyar Népköztársaság népművésze kitüntető címet kapta*. Fogadás a Román Népköztársaság budapesti nagykövetségén Mihail Rosianu budapesti román nagykövet a Román Népköztársaság kikiáltásának 15. évfordulója alkalmából pénteken este fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson megjelent Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. Nagy Dániel, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Péter János külügyminiszter. Részt vett a fogadáson az MSZMP Közoonti Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a Minisztertanácsnak több tagja, valamint politikai, gazdasági és társadalmi életünk sok ismert személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. «