Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-20 / 66. szám

3 Kedd, 1962. március 20. Hazai földben nyugszik Károlyi Mihály, a nagy hazafi (Folytatás az 1. oldalról.) válásáért az idegen érdeke­kért folyó háborúból. Káro­lyi tevékenysége egyre in­kább szembefordítja vele az úri Magyarországot, amely előbb különcnek, majd osz­tály- és hazaárulónak tartja. De ahogy távolodott a ki­váltságosoktól — úgy köze­ledett az elnyomottakhoz. Ahogy bezárultak mögötte az arisztokrácia kapui, úgy fogadta be szívébe a nép. Az 1918-as őszirózsás for­radalom győzelme után ala­kult új kormány élére, majd a népköztársaság elnökének tisztébe Károlyi Mihály ke­rült, aki háborúellenes ma­gatartásával és demokra­tikus programjával széleskö­rű népszerűséget vívott ki magának. Az 1918-as forra­dalom polgári demokratikus forradalom volt, amelyet a magyar népnek meg kellett vívnia, de azon túl is kellett jutnia, hiszen ebben az idő­ben a társadalom bajait a polgári demokrácia gyógy­szereivel meggyógyítani már nem lehetett, ezek a szerek m,ár hatástalanok voltak, mert a történelem a mun­kásosztály szocialista forra­dalmát tűzte napirendre. Ez a tény azonban semmit sem vesz el azoknak az érdemei­ből, akik 1918 októberében a Habsburg-monarchiával és a feudális-kapitalista rend­del szemben a demokratikus feradalom zászlóját hittel a kezükbe vették. Tettük a magyar türténelem, a társa­dalmi haladás, az igazi ha­zafiság nagy tette volt. Ká­rolyi személyes példájával is bebizonyította, hogy a pol­gári demokratikus forrada­lom céljait őszintén követi: 1919 februárjában saját ke­zével verte le kánolnai bir­tokán a földosztást jelző cö­vekeket; de egyetlen más földbirtokos sem követte példáját. összeforrt a munkásokkal, parasztokkal A munkásosztály és szö­vetségesei küzdelmének eredményeként a polgári foradalom tovább fejlődött, 1919 márciusában hazánkban győzött a szocialista forrada­lom, megpedig békés úton. A békés átmenetben jelen­tős szerepet játszott Károlyi Mihály haza- és népszerete­te, humanizmusa is. Belátta, hogy a munkásosztálynak kell átvennie a nemzet ve­zetését, félreállt, utat en­gedve a proletárhatalomnak. Akkor még a Horthy-fasiz­mus ellene irányuló hallat­lan rágalomhadjáratát — ha térben távol is került a ma­gyar hazától, végleg össze­forrt azokkal, akikért min­dig küzdött: a magyar mun­kásokkal és parasztokkal. Hazai tapasztalatai, a fasiz­mus előretörése Európában, a polgári demokráciában szerzett élményei mély ön­vizsgálatra indították. Ez az önvizsgálat érlelte meg ben­ne azt a felismerést, hogy csakis a munkásosztály for­radalma, a szocialista for­radalom, a munkásosztály ve­zette munkás-paraszt szö­vetség valósithatja meg az emberiség, s benne a ma­gyar nép felszabadulását. 1931-ben már fennen han­goztatta: x-Nem lehet gátat építeni a folyton hangosab­ban kiáltó, dübörgő hívás elé. ami árad. mint a viz. száll, mint a levegő, föld és város proletárjai egyesülje­tek! ... a ti kezetekben van az ország sorsa!* Töretlenül vallja, hogv az »új Magyar­országért folyó harcot a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártja viszi*, s nyíltan kiáltja, hogv »a harc min­den frontján engem mindig a dolgozók oldalán fogtok találni*. Károlyi elítéli a nyugati "prókátor® demok­ráciát, s rokonszenve a szovjet hatalomé lesz. "Ez az első állam — írja a Szovjetunióról —, amely va­lóban az ipari és mezőgaz­dasági dolgozókért él és harcol... ott az történik, amit a dolgozók érdeke és akarata diktál.* Emigrációbeli tevékenysé­ge ezernyi példát szolgáltat arra, hogy ezeket az elveket a gyakorlati politikai mun­kájában alkalmazta. A ma­gyar uralkodó osztály min­den közeledési kísérletét visszautasította, inkább vá­lasztotta a sokszor ínséges életet, de meggyőződését so­ha fel nem adta. Valóság lett, amiért küzdött 1946-ban, amikor a felsza­badult ország kormánya ha­zahívta nagy fiát, Károlyi Mihály láthatta, hogy mind­az, amiért életében küzdött — a magyar népi demokrá­cia talaján valóságba szök­kent. 27 évi távollét után magyar földre lépett — s ez a föld akkor már azé volt, aki megműveli. A ha­talom a munkásoké és a parasztoké lett, a nép vég­rehajtotta az összes demok­ratikus reformokat és fel­számolta a régi feudális-ka­pitalista rendet. Az ország visszanyerte nemzeti füg­getlenségét, s egyre szoro­sabb kapcsolatokat alakított ki a Szovjetunióval és a szomszédos népekkel. S ami a legfontosabb volt — az új, a kibontakozó forra­dalom, amelynek élén min­den elnyomott és kizsákmá­nyolt érdekének harcos kép­viselője, a munkásosztály haladt, egyre inkább szocia­lista jelleget öltött. A magyar munkások és parasztok őszinte örömmel fogadták Károlyi Mihályt. "Gyógyító hatással volt rám az első találkozás e lelkes tömeggel saját hazámban — mondotta a győri munká­sokkal való találkozásáról. — Ügy éreztem magam, mint egy öreg vadász, ami­kor meghallja a hivő kürt­jelet.* Az országgyűlés ün­nepi ülésén köszönti, s ér­demeit törvénybe iktatja. Hazatérése után történel­mi tapasztalataival nevelni akart, intő szavával a Hor­thy-rendszer gyászos szelle­mi örökségének felszámolá­sára figyelmeztet, s hirdeti a szomszéd népekkel és a Szovjetunióval való barát­ságot. Bár már 70 éves el­múlt, elvállalja, hogy a ma­gyar békedelegáció nem hi­vatalos tanácsadójaként te­vékenykedjék, majd két éven keresztül az új Ma­gyarországot képviseli Pá­rizsban. Szocialistának vallotta magát Károlyi Mihály szocialis­tának vallja magát, s dol­gozni akar a szocialista Ma­gyarországért. Hazatértekor összevetve 1918—19-et az 1945 utáni helyzettel, szinte önmagától kérdezi: "Az amit mi megpróbáltunk és nem sikerült, vajon sike­rül-e most? Most, amikor kedvezőbb helyzetben va­gyunk, most, amikor egy nagyhatalom áll Magyaror­szág mellett. A jelenlegi ve­zetőknek bölcsebbeknek kell lenniük, mint mi voltunk, okulniuk kell a mi hibáink­ból, meg kell őrizniük hitü­ket, töretlenül, de illúziók nélkül.* Károlyi Mihály ezen jóakarattal óvó és intő szavait akkor nem szívlel­ték meg azok, akiknek szólt. Öt magát 1949-ben a sze­mélyi kultusz következmé­nyeként jelentkező törvény­sértések mélységesen bánt­ják, s ezért lemond diplo­máciai tisztéről, ismét az emigrációt választja. Mi, akik megszenvedtük a sze­mélyi kuitusz bűneit és akik felszámoltuk ennek követ­kezményeit, megértjük Ká­rolyi Mihály indokait. A kérdésre a történelem már válaszolt; okultunk a múlt­ból; a mások és saját ma­gunk hibáiból is: pártunk elsöpörte a személyi kul­tuszt, s ma a lenini eszmék világító fénvét. követve, tö­retlenül haladunk előre a szocialista Magyarország építésének útján. Csak saj­nálni tudjuk, hogy Károlyi Mihály nem érhette meg azt az időt, amikor Magyar­országon teljes fényében tündöklik a szocializmus le­nini eszméje, g lerakjuk ha­zánkban a szocializmus alapjait. A magyar népi demokrá­cia, népünk nagy történelmi igazságtevője felemelte az ezer évig elnyomott és ki­zsákmányolt dolgozó töme­geket, s igazságot szolgálta­tott a nép minden olyan fiának, aki érte dolgozott és érte áldozta életét. Igazságot szolgáltattunk már 1946-ban Károlyi Mihálynak is és most, hamvainak hazahoza­talakor a szocialista Magyar­ország nevében megerősítjük történelmi érdemeinek elis­merését. Károlyi Mihályban azt a küzdőt tiszteljük, aki hosszú utat járt be, míg eljutott a néphez. Meg kellett küzdenie önmagával és környezetével, szakítania kellett azzal a ma­gyar arisztokráciával, amely­hez születésénél fogva tarto­zott. Ő ezt a lépést megtet­te, s cselekedeteivel bizonyí­totta, hogy elveti az úri Ma­gyarország társadalmi rend­jét, s kész minden áldozatot meghozni a nép hazájáért. Károlyi Mihályt megtagad­ta a saját osztálya, de befo­gadták és szívükbe zárták: a magyar munkások, parasztok és értelmiségiek. Élete pél­dául szolgál arra, hogy még az olyan távolról jövők is, mint amilyen ő volt, — ha van bennük igaz emberség, töretlen hit és akarat — har­cosai lehetnek a szocializ­musnak, az emberiség nagy ügyének. A nagy magyar hazafi, Károlyi Mihály örökre haza­tért. Küzdelmes életútját, ki­magasló tetteit és emberi példáját megőrzi a felszaba­dult magyar nép emlékezete! Nyugodjék békében a hazai földben! Kállai Gyula beszéde után a koporsót a mauzóleumba helyezték. Vesetők a vezetésről A kábelgyári „karmesterek" vitadélutánja — Rajtunk múlik. — Ez ka, a technológia mellett az gük növeléséről beszél Für­a "királyi többes« a műszaki emberekkel való bánásmód- tön János, a műanyag üzem­vezetés gazdasági irányítás- hoz is. Nem ok nélküliek rész vezetője. Ehhez a gon­sal foglalkozók 30—35 fős ezek a munkásmegjegyzések, dolathoz vezeti vissza né­csoportját jelenti a Kábel-és Ez kitűnik a telepvezető sza- hány művezető önállótlansá­Sodronykötélgyár szegedi te- vaiból is. gának okát is: lepén. Most valamennyien a — Egyesek kivételeket — Csak jó szakmai isme­telepvezetőre, Halász Árpád- tesznek magánosokkal, amit retekkel vezethetik a dói­ra figyelnek az egyik tanács- nem tesznek meg háromcsa- gozókat, s szerezhetnek te­teremben. Ö mondta az ládos anyákkal, imént ezt a két szót: "Raj­tunk múlik®. Hangsúlyozta, hogy eddigi feladataikat többé-kevésbé jól látták el a kábelgyári műszakiak, de a jövő többet vár tőlük. Fo­Az „ötösfogat" Persze könnyű dolog itt követelni, hogy minden osz­tály- és csoportvezető a kö­kozottabb önállóságot kapott példájaként említi a telep, a beruházási ügy­intézést is Szegedre telepí­tették. S ez nem kis dolog. — Könnyű a műszakiak­nak ... — szokták mondani az üzem olyan dolgozói, akik nem ismerik a vezetéssel járó felelősséget, a szerte­ágazó gondokat. Akik most itt vitatkoznak, a vezetés kérdéseiről, színvonala eme­vezessen. Nehezebb ezt a gyakorlatban megvalósítani. De hogy könnyebben lássák el feladatukat, azért ülnek most itt és vitatkoznak. — Nem helyes, hogy el­maradnak a műszaki konfe­renciák ... — szól közbe valaki. — Mindnyájan úgy érez­zük, hogy esak a mi mun­kánk a fontos. Nem tórő­kintélyt. Nem pedig erőskö­déssel. De az is fontra, hogy a vezetés felsőbb lépcsőfo­kain állók sem nyúljanak át a művezetők fején, bízzanak az emberekben. A meg nem értés iskola­az anyag­és áruforgalom, valamint a termelési osztály kapcsolatát. Amit egyenként kell megol­daniok, azt jól csinálják, de amiben össze kell fogniok, az elmarad. így nem lehet eredményesen vezetni. — Nem személyi ellentét­ről van szó — szól Horváth János, az anyag- és árufor­galmi raztály vezetője —, léséről egészen másként vé- dünk eléggé egymás segité. J^J&LS^S^ lekednek. A gondolatok találkoznak sével — teszi hozzá Nagy József, a főkönyvelő. Amikor tavaly a terv­Az üzem vezetését is teljesítésről volt szó, vagy meg kell tanulni — mond ják többen is, s mindjárt hozzáteszik a fiatalok figyel­mébe ajánlva —, ez sokkal nehezebb, mint bármilyen szakma elsajátítása. Mert Korábban az első lépéseknél építésről, egy akarattal ka minőségében bekövetke­zett változásról. Igazság az, hogy nem állunk a helyzet magaslatán. Néhol felüti fe­jét a kapkodás, a hajrá cs ez a hibák forrása. Ha hibát tapasztalunk dolgoztunk — magyarázza ~ Sárrai Béla, a TMK részlég- pgymas ™nkajaban, fogjunk ' B —— a hibák megszuntele­ezt Kapravári István vezető. — Ha valamelyikünk segítségre szorult, ott termet­nem elég a sokoldalú szak- tünk ismeret (néhányan ezzel sem rendelkeznek), meg kell ta­ossze sére budapesti szakértő mondotta. — Szeretném átadni ötven­esztendős munkám szakmai nulni bánni az emberekkel. A telep izmosodó üzemré­szei vezetéséhez alapos irá­nyító és szervező készség is kell. A gondolatok találkoznak. gára hagyjuk az embert. Nem elég az, hogy együtt fiataloknak dolgozik az "ötösfogat®. Az tapasztalatait ól fiataloknak, üzemrész- és csoportvezetők­nek is együtt kell munkál­kodniok. Az "ötösfogat® csak meg­fogalmazásban új a szegedi Egyformán vélekednek az itt üzentek életében. Az ^üzern ülök és a dolgozók is. Még az értekezlet előtt mondta a három vezető állású dolgo­zója, azonkívül a párt- és hogy ne a saját kárukon, s az üzem kárán tanulják meg az élet ábécéjét. A vezetés akkor lesz jó, ha a műve­zetők nem "fentről® szólnak a munkáshoz. Ez is rajtuk múlik műanyagtömlőző egyik munkása: — Ügy gondolom, a jó ve­zető olyan, mint a jó kar­mester, aki nemcsak vezé­nyelni tud, hanem több hangszeren játszani is. Ha jól értettem mondani­valóját, azt várja, hogy a művezetők értsenek a mun­üzemré6z szakszervezeti titkár tartozik a felszólalók szavaiból is ebbe. Eleven operatív irá- érezni lehet, hogy ebben az nyitó testületet alkotnak ők " ' — öten. Együttesen beszélik meg a napi feladatot, a ter­melés problémáit Bízzanak az emberekben ! A csoportvezetők önállósá­gáról, s szakmai képzettsé­Új városnegyed a régi Ottovaitelep helyén Az első világháborúban gött®. Itt épített takaros iker- helyén épült új házak előtt még katonai kórházi ba- házat két tanár, Márkus egyelőre még nem lehet min­rakkok voltak a helyén, az- András és Apró Mátyás is. denütt aszfaltozni. Ezért a té­után egy Ottovai nevű em- Az alap lerakásakor, vagy len több ezer téglát szállítot­ber hatalmas telke lett a mai akár a falak felhúzásakor tak ide, s a jó idő beálltával Külső-Móraváros. Még mos- pedagógustársaik jó szívvel társadalmi munkában lát­tanában is Ottovaitelepnek és kedvvel segítettek — de nak neki az érdekeltek a emlegetik ezt a Korda sor— így volt ez másoknál is, akik gyalogút építésének. Szél utca—Körtöltés közötti a telepen ütöttek tanyát. íme, így fest a régi Otto­részt, a Tolbuhin sugárúttól _ . , . vaitelep, mely mint ilyen, délre húzódó területet, de bi- aeglt a tanacs IS hamarosan beleolvad körn.ve­zonyára nem sokáig. Uj ne- Ám nemcsak a hevenyész- zetébe. A Tolbuhin sugárúti gyed alakul itt, a munkájuk ve megszámlált huszonkét részén már háromemeletes után gazdagodó emberekkel, családi ház épült errefelé. Az szövetkezeti lakóházak épül­Most még egy területi egysé- elmúlt hét esztendő alatt ke- tek. Külső peremén, a Szél get alkot, lakói egy válasz- reken 96 család építkezett utca végén jövőre négylaká­tókörzetbe tartoznak. Tanács- errefelé. Már csak hét telek sos társasházak építése kezdő­tagjuk Faragó János, aki áll üresen, valószínűleg ez dik. A tervező vállalat idén örömmel vezetett végig az ut- sem sokáig, hiszen most is augusztusra készíti el a ren­cákon. három ház van épülőben. dezési tervet, s a rendelke­Nem gondtalan azért a vi- zésre álló területen előrelát­rágzásnak indult telep lakói- hatólag húsz egyemeletes nak az élete sem. A házépí- épületet lehet emelni, ami tés még nem oldott meg min- újabb nyolcvan családnak Csáktornyai utca környékén dent _ £gy például a víz- nyújt otthont. A telep men­— mondhatni "egy rakáson® kérdést sem. Mindmáig egy tén épül meg Szeged Vidám — huszonhét, szemmel látha- néhány évtizede fúrt, kis tel- Parkja, ide higanygőz-lám­tóan új házat számláltunk jesítményű és kimerülőben pakkal világított korszerű be­meg. Ezek nem akármilye- levő anyakútból nyertek vi- kötőút vezet majd, tehát egy­nek, hanem alápincézettek, s ze4 a régi és új lakosok. A szerre a város szívében lesz legalább kétszobásak. Dolgo- gvors építkezés, az új hely- a telep —, azaz ma már Kül­zó emberek építették itt me- zat folytán azonban a kerü- ső-Móraváros. leg családi fészküket. leti tanács idén körvezetéken Három testvéré például a bekötteti a magasnyomású Amit még vár O lakosság Korda sor egyik legszebb há- vizet a telepre. Már ássák a za. Közülük a két fiatalabb, csatornák helyét, s hamaro- A megszaporodott lakosság Agócsi Piroska és József az san bárki bevezetheti házába igényeinek kielégítéséhez né­" " a vizet. hány kérdést azonban még Sötét volt eleinte az épülő mc8 kel1 oldani. Az egyik — utcák környéke. Ezért a múlt a csatornázas — csak a mó­évben minden második vil- ravárosi főgyűjtő-csatorna el­lanyoszlopra karégőt szerel- keszultevel lehetséges. A ma­tek. Panaszkodtak a nagv sík két kívánság teljesítését azonban gyorsítani lehetne. Rull Béla körzetbizalmi, s még sok lakos évek óta sür­96 új családi ház 7 év alatt A Korda sor, a Lendvai, a üzemben az emberek agyár­ral együtt nőnek. Az ilyen feladatok mellett nem is le­het elmaradni. A gyár fej­lődése néhány hét múlva gyorsabb tempóban megy is­mét előre, s ez természete­sen nagyobb lendületet, hoz­záértést is kíván a kábel­gyáriaktól. Több fejtörést, gondolkodást, az új helyzet­hez való alkalmazkodást mindenkitől, még inkább a műszaki vezetőktől. Ez az értekezlet olyan munkaérte­kezlet, amelyen a műveze­tők egyenként teszik hozzá a maguk ismereteit, tudását, észrevételeit a telepvezető beszámolójához, hogy való­ban emelkedjen a vezetés színvonala. Ez az értekezlet volt * kezdet, és nem is rossz. Igaz, a sok bírálat, a problémák felvetése jórészt címzés nél­kül hangzott el. A következő tanácskozásokon előbbre kell maid lépni azzal is. hogy nem úgy mondják: "Akinek inge, vegye magára«, hanem félreérthetetlenül megjelölik azt is. hogy ki a címzett. Ez elősegíti majd, hogy vala­mennyien hamarabb szaba­duljanak meg a hibáktól, jobban dolgozzanak, hogy a kábel gyári "kairóesterek® eredményesebben vezethesse­nek, N. P. egyetemnél dolgoznak, egyi­kük ápoló, a másik a műhely­ben részlegvezető. Egy évti­zeden át takarékoskodtak, de meg is van a gyümölcse. S a többi háztulajdonos? — Ugyancsak a két keze mun­kájával szerezte a családi házat. Korom Sándor ácsrész­legvezető, Nagvmihály Lász­sárra a telepiek. Négylakásos társasházak A Korda sor egyik oldalán Lend­geti a sűrűbb villamosjára­tot. Sajnos, eddig mindig csak tervekről, elgondolások­ló üzemi dolgozó, s az idős Kálmán bácsi, a DAV nyűg- most már aszfalt-, a díjas gépkocsivezetője is esi- vai utcában pedig cement- ról hallottak, végre tettet és nos, modern házban lakik, gyalogjárdát kaptak. Idén intézkedést is akarnak látni. Vegyesen települtek ide még egy aszfaltjárda épül a Ezenkívül mihamarabb szük­munkások, értelmiségik, s jól Csáktornyai utcában, s to- ség lenne élelmiSzerárudára megvannak az egykori peri- vább korszerűsítik a közvilá- is. férián, az "Isten háta mo- gítást is. Ám a puszta főid K. B. Kiállításra készölnek a kisipari szövetkezetek Április 13—14-én tartják Csongrád megye kisipari szövetkezetei küldöttközgyű­lésüket Szegeden. Itt vá­lasztják meg a KISZÖV me­gyei vezetőségét, ellenőrző bizottságát és az OKISZ or­szágos kongresszusára a kül­dötteket. E nagy jelentőségű esemény tiszteletére versen­gés indult a kisipari szö­vetkezetek tanulói között: ki készíti a legszebb minta­darabot szakmájában. A szabók, cipészek, papucső­sek, asztalosok és más szak­mák végzős, utolsó éves ta­nulóinak legjobb remekmü­veit a fent említett napokon és azt követően kiállítják Szegeden.

Next

/
Oldalképek
Tartalom