Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-18 / 142. szám

7 Vasárnap, 1961. június li, 7 Szeged hangyersenyélete és a modern zene (Hozzászólás a Dél-Magyarország cikkéhez) Á Dél-Magyarország május 26-i számában korszerűbb szegedi hangversenyéletért* címmel cikk jelent meg, mely az idei zenei évad eseményeit abból a szempontból vizsgálta, és értékelte, ho© milyen mennyiségben és súlyban szerepeltek hangversenyeinken a modern zene reprezentatív alkotásai. A cikk keveselli az ilyen művek számát, és javasolja, ho© a következő idényben na©obb mennyiségben játsszunk hangversenyeinken századunk zenéjének nagy és értékes alkotásaiból. Ez a kérdésfeltevés érdekes és Szeged hangversenyélete számára na©on fontos, a cikk mondanivalója, szándéka és törekvése is helyes. A probléma azonban igen bonyolult. Mindenekelőtt azt szeretném megállapítani, ho© a mai zene az idei hangversenyeken sem szerepelt mostoha gyermekként, s néhány modern mű sikeres előadása joggal vált emlékezetes kulturális eseménnyé. Ennek ellenére is kétségtelen, hogy ilyen tekintetben további tennivalóink vannak, különösen a mai magyar zeneszerzők műveinek bemutatásával kapcsolatban, Mindennek azonban — azokon a nehézségeken felül, amiket a Dél-Ma©arország említett cikke már felsorolt, — további akadályai is vannak, és na©on veszélyes ösvényre tévednénk, ha a modern művek mennyiségét anélkül akarnánk növelni hangversenyeinken, ho© ezekkel a problémákkal jóelőre nem gondolnánk. A modern zene alkotásainak jórésze u©anis a régebbi korok műveihez képest szokatlanul nagy előadói apparátusra íródott, s amíg a mi különféle szegedi együtteseink és zenekaraink a kívántnál kisebbek, jó előadásukról természetszerűleg nem beszélhetünk. Éppen ezért örvendetes, ho© az Országos Filharmónia a közeli jövőben rendezni kívánja a vidéki zenekarok státusz-helyzetét, mindenütt a megkívánt mértékben emelve fel a létszámot. E tár©i feltételek megteremtése mellett további probléma az előadói apparátus nevelésének kérdése. Jelenleg az a helyzet, ho© e©ütteseink még nem ismerik eléggé a modern stílust, ezután kell őket közel juttatni hozzá. Ez persze csak részben feltétele a mai zeneművek előadásának, részben követelménye is: modern zene nélkül nyilvánvalóan nem lehet eljutni a modern stílus megértéséig. Mégis arra mutat ez, ho© a túlzott, meggondolatlan "adagolás* azért sem lenne helyes, mert rossz előadásokat szülne, s tudott dolog, ho© rossz előadással még századunk zenéjének alkotásait sem kedveltethetjük meg a közönséggel. Mindez önmagában bizonyítja a zenei nevelés fontosságát. Még jelentékenyebbé válik ez, ha arra gondolunk, hogy erre a nevelésre nemcsak a zenészeknek, hanem nyilvánvalóan a közönségnek is szüksége van. Ebből a szempontból tekintve rendkívül fontos, az a nevelőmunka,, amit az általános iskolások számára rendezett hangversenysorozatunkkal már régebben megkezdtük. Ezt a mozgalmat a továbbiakban ki kell szélesítenünk. Hatékonyságát talán még azzal is fokozhatnánk, ha e hangversenyek műsorára a jövőben modern magyar zeneműveket is tűznénk. E©általán: a mai magyar zeneműveknek a modern muzsikán belül is nagyobb szerepet lehet és kell biztosítanunk minden szegedi hangversenyen, sőt a város zenei életének egészében. Ezzel kapcsolatban mint a színház igazgatója, szeretném elmondani, ho© a jövőben nagyobb szerepet szánunk a modern, elsősorban a mai magyar zenének műsortervünk kialakításában, ötéves tervünkben ugyan csak két új magyar opera bemutatása szerepel, mi azonban ennél többet szeretnénk bemutatni. Jelenleg két mai magyar opera partitúrája van színházunknál: az e©ik Hegedűs Árpád Aranykoporsó című müve — Móra Ferenc híres regénye nyomán, — a másik Ligeti György Bernarda háza című, Gárcia Lorca drámájából készült munkája. Mindkét operát most tanulmányozzuk, reméljük, az eredmény minden szempontból kedvező lesz, s mindkét művet bemutathatjuk. De nemcsak több mai magyar operát, több mai balettet is szeretnénk előadni. Befejezésül ismételten szeretném hangsúlyozni, ho© Szeged zenei életében valóban több modern zenemű előadására van szükség. Most u©ain én ezzel kapcsolatban elsősorban a gátló tényezőkről, az akadályokról és a nehézségekről beszéltem, de korántsem azért, mintha ezeknek a sokszor valóban nehezen leküzdhető nehézségeknek az emlegetésével növelni akarnám a modem zene előadásának útjában álló akadályokat, hanem ellenkezőleg: azért beszéltem ezekről, ho© megszüntetésükhöz a magam részéről ezzel is segítsek hozzájárulni. VASZY VIKTOR Az iker-kérdés — Es anyuka, mondd csak, az ikrek hogy születnek? — Ügy kisfiam, mint a többi csecsemő. — És anyuka, jó lenne, ha neked is ikreid volnának? — Tudja az ördög... — Talán jó, mert akkor Péterke is olyan nagy lenne már, mint te, Béluskám. — És anyuka, akkor mi egyformák lennénk a Péterkével? fi— Igen, egyformák lennétek, kisfiam. •— De anyuka, az mégse lenne jó... Miért kisfiam? — Mert mikor apa két egyforma nyakkendőt kapott a születésnapjára, azt mondtátok, hogy az egyiket vissza kell vinni... Mciiek két egyforma? (SI) A műkincsek megmentoiről Közös német—szovjet filmalkotás készült a drezdai műkincsek második világháború alatti hősies megmentéséről, mint arról már korábban hírt adtunk. A filmet a Német Demokratikus Köztársaság felszabadulásának 16. évfordulóján mutatták be "öt nap, öt éjszaka* címmel. Képünkön a film egy kockáján Annakatrin Bürger női főszereplő. SZÉKELY LAJOS; a ,p illám li áh ú ni " KULISSZÁI MOGOTT H!lllllllll!lll!lill!ll!!llllllllill!lllillllllllltlllll!llllilllll!llil!!lllll!lll!llllltlliilll(l!lll|U F. A döntő fordulat napja... Ettől kezdve egészen végig a két sereg halá1942... Kialakult a Szov- déli arcvonal-szakaszon in- los markolással szorította jetunió, Anglia és az Egye- dúltak támadásra. Súlyos e©mást; a front lényegében sült Államok hatalmas anti- harcokban áttörtek, és egyik megszilárdult... A történet fasiszta koalíciója, de a há- támadó élük a Kaukázus fe- vége ismeretes.* ború fö terhét a szovjet nép- lé, a másik Sztálingrád irá- úr nek továbbra is egyedül kel- nyába nyomult előre. November 19-én a Sztálett viselnie. Hiányzott a úk lingrádig előretört hatalmas megígért második front. Július 17-én elérték a na© német ék északi és déli olA nácik és csatlósaik 266- Volga-parti vá;os közvetlen dalába ellenállhatatlan erera növelték hadosztályaik környékét. És ekkor megkez- jű szovjet ellentámadás nyoszámát Mindenáron ki akar- dődött a legújabb kori törté- múlt. Napok alatt elvágták ták- csikarni a ovőrelmet A nelem hösi eP°sza- Kétszáz és körülzárták a városban tak csiKarm a ©özeimet, A napon át tartott a küzdelem harcoló 6. német hadsereget kol... Ezek valahogy igen gyerekes, bohókás dolognak ségeddel úgy sáfárkodol, ahogy akarsz, de nincs jogod tűntek előtte, s haragba is keveredett az Istennel meg a bűnben hagyni egy ártatlan gyermeket!... papokkal, bizonyára azért, mert úgy vélte, mindez még — Én azt nem is teszem... — akadozott Ravasz Kelssz o rafinériájánál is nagyobb huncutság. ler nyelve. Az öregasszonyok ezért aztán megint hírbe hozták. — De azt teszed, mert megvqpod tőle a keresztség mondván, hogy ez a ravasz Keller maga az antikrisztus, szentségét! de a férfinép igen-igen tisztelte kivételes tudományáért. — Plébános úr... Hát ez a Ravasz Keller sokszor megtréfálta a falut, — Inkább szállj magadba, fiam! de minden cselekedete közül annak volt leghangosabb — De hiszen mi az a keresztség, plébános úr? csattanása, hogy a későn jött gyermekáldást, a kis Ra- — A keresztség az ' első szentség, amely letörli lelvasz Keller Toncsit nem tartotta keresztvíz alá... Elvitte keinkről ősszülöink bűnét és a keresztség előtt elkövetett a tanácshoz, bejegyeztette az anyakönyvbe, nagy áldomást összes bűnöket. S te ezt elmulasztottad gyermekednél... csinált, de Zsolozsmás Keszei plébános úr parókiája előtt Ravasz Kellemek erre tágra nyílt a szeme. Azonnal megcsipkedte ostorával a lovakat, s egyenesen hazavág- kész volt a felelettel, s már látta, hogy ebben a temetőtatott. Ha valaki szóba hozta a dolgot, tréfával ütötte el. kerti hitvitában csak Zsolozsmás Keszei maradhat alul. — Ilyen nyirkos őszi időben meghűl a gyerek a szen- — Hát én ezt mind megértem, plébános úr, sőt igen telt víztől... jól is tudom. De minthogy apa vagyok, én csak jobban S hiába magyarázták neki, hogy "nem mártik, nem tudom, mi a jó egyetlen gyermekemnek, buggyantik ott mög a gyerököt*. Ravasz Keller hajthatat- — Már hogy mondhatsz ilyet! lan maradt. Mert hogy név kell a gyereknek, az még csak — Mert ha a keresztség minden előző bűnt letud, stimmel, de azt így is, úgy is a tanács szokott adni, ott nRm jobb-e a gyereknek, ha ősz fejjel löttyentik rá a be is jegyezték a Toncsi gyereket a nagykönyvbe. Aztán szent vizet? Nemjobb-e, ha az utolsó kenettel egyszerre egy kis ajándék is "kinézett*, gyerekkocsi, gyerekpaplan Veszi fel ezt a szentséget is, és egy ajtóval odébb a s más efféle. A pap meg mit ad? Egy kis vizet, egy kis mennyország? hókuss-pókuszt, s végül a sekresztyés tartja a markát — Egészen meg vagy te zavarodva, fiam... vagy a nagy perselyt. S különben is, ő nem hiszi ezt az _ Már hogyan volnék? Csak azon csodálkozom el egész ceremóniát, a falunak meg mi köze hozza. oly nagyon, hogy akiknek lelkére bízták a nyáj üdvösséSenki sem ertette, hogy mi utott ebbe az emberbe, gét> erre a Uisajtóra mindeddigien rá nem találtak. Mert meri, hogy templomba legenykora ota nem jart, s hogy ha teszem azt> mindenkit így keresztelnének, csupa-csupa akkor is csak lanyokat gusztalni mászott fel a kórusba, megtisztult lélek emelkedne fel Isten országába, és akkor az hagyján. De hogy "poganynak* hagyja a gyereket... bizony senki sem dunsztolódna a pokol forró kátrányában! ez fene nagy istenkísértés, mcselkedes az egiekkel. Pedig A körülállóknak tetszett a csavaros logika. Hiszen azok még nála, Ravasz Kellernel is eszesebbek... ami igaz< igaz Akár van mennyország, akár nincs, ezzel _ . „ is maradt Ravasz Keller, egészen csak megnehezítik oda az utat, noha. éppen a léleknek talunyelven addig, amíg divatba nem jött Papu- a menny felé kalauzolása lenne a dolguk — gondolták csos Vince feleségének a szökése. Amíg az ember mun- végig Ravasz Keller fogós leckéjét. kán volt, Terus megszökött a Savanyú Kása Jani legkir — Ez így rendeltetett, s te porszem vagy ahhoz, hogy sebb fiával, s széltében-hosszában beszélték, hogy kint másként rendelj! — csattant fel Zsolozsmás Keszei. laknak a határban, a traktor szálláskocsijában, lévén a — De az nem rendeltetett, hogy pelenkáson vagy Savanyú Kása legapróbb legényfia traktorista. Hogy pe- szakállason kell-e keresztvíz alá hajtani a fejet, plébános regtek az asszonynyelvek félelmetes orsói! úr! Átkeresztelnek meglett embereket is más vallásról... Mint a cirkuszosok Aztán ha már itt tartunk, azt is meg kell mondanom, -Egyik nap az egyik'dűlőben, másik nap a má- hogy rosszul gazdálkodnak ebben az egyházban Itt lenne, zgyuc nap uz eyyon, u,u.„j , r ugye, ez az ujitas. Mennyi fat, szurkot, olajat meg lesíkban... hetne takarítani odalent — bökött a föld felé. — El le— Keblükön kenyerük... traktor utan hazuk. .. hetne csapni az összes alkalmazottat a pokolból, mert Volt hát min csámcsogni, nyelvet köszörülni ismét, ugye mindenki egyenest a mennyországa marsolna.. .Egyetlenegy ember nem felejtette és rtem bocsátotta meg . ._» _ pogány beszéd! Az ördög rabja vagy Ravasz Keller »istentől elrugaszkodott* cselekedetét: Zso- istentelen mdr a földi létben beléd köllozsmás Keszei plébános úr. Újra és újra prédikált az tözött! — pattogott harsányam Zsolozsmás Keszei. — Nem apáról, aki »eldobta magától és istentől egyetlen gyer- is hallgatlak tovább. Aki ilyen beszédre hajtja a fülét, mekét*, s a gyermekről, aki -pogány szívvel szívja ke- maga is vétkes. — Ezzel megfordult, elindult vissza a resztény anyja édes tejét*. Az ájtatosok ilyenkor elsírták temetőbe, s szemei előtt szent könyvek lapjai peregtek, magukat, de ez már nem hallatszott a templom hűvös Ugyan mivel lehetne társai előtt leforrázni ezt a raffihajóján kívülre. Zsolozsmás Keszei plébános úr azonban nélt parasztot? Ugyan mit kellene az emelkedőről apostoli várta, igen-igen várta az alkalmat, hogy találkozzék »az pátosszal visszakiáltani? Nem jött kapóra semmi. Ehelyett ősi törvényt által hágó apávalRavasz Keller érces hangja szállt utána. Ezt az alkalmat is meghozta az ősz. A. plébános áj- - És akkor, plébános úr, a földön sem kellene a híttatosan sétált a temetőkertben, Ravasz Keller meg ott nek oly sok pásztor! Meri ugye axt is mondja a katekizvágta a kukoricaszárat munkacsapatával a temető mel- mas, hogy ahol pap nincs, szükségből más is keresztelhet! leit Mintha mindketten érezték volna szemük találkozá- Csönd, elégedett mosoly, aztán halk kuncogás szállt sából, hogv beszélnivalójuk van, elindultak, egymás felé. fel az embergyűrűből, s mikor Zsolozsmás Keszei elforRavasz Keller után odaszállingóztak a többiek is. dült a temetőkert első ösvényén, kirobbant az elégedett Beszédem van veled, fiam.... — kezdte a plébános kacaj. törődött, bánatos hangon. «= A te lelkeddel, a te üdvös- = Hiába, no, Ravasz Keller ennek is jól megadta! . a városért, kétszáz ádáz, tűz- "Elborzadok, ha látom, a zel és halállal terhes napon térképet — írta egy német át, de végül is a hitleri se- katona, aki később elesett, regek rettenetes vereségével — Teljesen egyedül vagyunk, végződött. külső segítség nélkül. Hitler -jp alaposan bennhagyott minket Berliner Börsenzeitung, a csávában.* szeptember 10.: "Tegnap kaptunk e© kis "A Sztálingrád körül folyó snapszot — írta e© másik, harc — világjelentőségű küz- — Éppen kapóra jött, mivel delem. A mai történelemben akkor vágtunk le egy kuelőször fordul elő, ho© e© tyát * város csaknem az utolsó fal »A hadosztályból még 69 leomlásáig tartja magát.* ember harcképes. Bleyer New York Herald Tribu- még él, Hartlieb is. A kis bűne, szeptember 27.: Degen elvesztette mindkét "A város védői tomboló karját, remélem, hamarosan tűz, sűrű füst, szerterobbanó Németországban lesz. Az élet bombák, lerombolt épületek befejeződött számára is*- — és holttestek káoszában tar- vetette papírra e© harmatották magukat. Nemcsak dik névtelen német katona, halálraszántan védekeztek, Moszkvai rádió: hanem ahol csak lehetett, "Minden hét német katotámadtak is.« nából kettő elesett a Szov"B'öldi pokol ez a Sztálin- jetunióban. Sztálingrád tögrád — írta egy német őr- megsír.* vezető nem sokkal halála úk előtt. — Verdun, vörös Ver- 1943. január 8-án Rokodun — új kiadásban, új esz- szovszkij szovjet hadseregközökkel. Folyton támadunk, csoport-parancsnok kivételes Ha reggel sikerül elfoglal- bánásmódot ajánl a 6. nénunk e© épületet, estére bi- met hadseregnek, ha megadzonyosan kivernek onnan ja magát. Paulus tábornok bennünket. — Hitler parancsára — viszszautasítja a na©lelkű ajánMartin Bormann, a náci latot, párt vezetője a következőket A 6. hadsereget — üzente mondotta: Hitler — időlegesen bekerí»A szlávok azért vannak, tették az orosz erők... Isho© dolgozzanak nekünk, merem a 'bátor 6. hadsereget Már ameddig szükségünk és parancsnokát, s azt is van rájuk, azután meghal- tudom, ho© teljesíti köteleshatnak. Nem részesülhetnek ségét. a német egészségü©i ellá- 1943. február 2-án délután tásban. Nem viselünk gon- 4 órakor a Doni Hadseregdot fennmaradásukra ... csoport a Sztálingrádnál kóNem kívánjuk őket iskoláz- rülzárt 22 német hadosztály tatni, elég, ha százig tud- ellenállását végleg megtörte, nak számolni. Így jobban Az ellenség halottakban, sehasználható fajankók lesz- besültekben és foglyokban nek. A vallást meghagyjuk több mint 300 ezer embert nekik szórakozásul Élelmet veszített, nem kapnak többet, mint' út" ami feltétlenül szükséges. Mi E© szovjet újságíró fe! vagyunk az urak, mi követ- akarta keresni a győzelem kezünk először!* után Csujkov és Rogyimcev A szovjet nép Bormann katonáit, de mire megérke"felvilágosításai* nélkül is zett állásaikhoz, már elvotudta, mi forog kockán Sztá- nultak nyugat felé. Éppen lingrádnál. csalódottan távozni/ készült. Úr mikor egy épen maradt fa"Október 14-én — írja a Ion szembetűnő betűket pilvárost védő Csujkov szovjet látott meg. Korommal írták' tábornok — a németek teljes Itt álltak ellen Rogyimcev erővel támadtak. Ez volt az gárdái a Halálnak, egész sztálingrádi csata leg- (Következik: véresebb, legkegyetlenebb "TISZT — TISZTNEK"!