Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-24 / 20. szám

3 Szombat, 1959. január 17. 125 Pezsdülő népfrontmunka az I. kerületben A Hazafias Népfront szegedi I. kerületi bizottsága széleskörű akciót indított a lakosság még nagyobb tömegeinek a mozgalomba való bevonására. Megkezdte a tárgyalásokat a választások idején tevékenykedő körzeti aktívákkal, választási elnökségek, szavazatszedő bizottságok tagjaival, s a következő hónapokban népfrontcsoportokat akar létrehozni. Ezek a csoportok választási körzetenként tömörülnek, s a közéleti tevékenységbe minden érdeklődőt bevonnak. Már a közeljövőben fontos kérdéseket kíván megbeszélni a népfrontbizottság a kerület lakosságával. Például az 1959. évi községfejiosztési tervet, a társadalmi munka kiszélesítését, a »Szép Szegedért«-mozgalom tennivalóit stb. Üjra megelevenedik az elgondolások szerint a békemozgalom. Több békebizottságot alakítanak az első negyedévben, s a békemozgalom tízéves jubileuma alkalmából számos békegyülést tartanak a kerületben. Megkezdődött az üzemekkel való 3ZVVOsabb kapcsolat kiépítése is. A közelmúl tban már több helyen, a Szőrme- és Bőrruhagyárban, a Vas- és Fém KTSZ-nél, a DÁV-nál, s az Asztalos Szövetkezetben folytak megbeszélések. Több helyen előadást is tartottak a népfrontmozgalomról. A kerületi bizottságban elöadócsoportot szerveztek, melynek tagjai felkeresik az üzemeket, intézményeket. Számos ké- . rés futott be például az I. kerületi népfrontbizottsághoz, hogy tartsanak ismertető előadást az űrhajózásról, Mikojan amerikai látogatásáról és egyéb közérdekű kérdésről. A népfrontbizottság minden ilyen kérésnek helyt ad, s ezek az előadások szorosabbra fűzik a kapcsolatot a dolgozókkal. Az időjárás jobbrafordultával ismét megkezdi a népfrontbizottság a műemlékek és tudományos intézmények csoportos látogatását. Szakelőadó irányításával ismerkednek meg a kerület lakosai például az egyetemi füvészkerttel, az alsóvárosi Mátyás-templommal, a múzeumban kiállított tárgyakkal. Társadalmi összefogásra is készülnek az I. kerületi népfrontbizottságban Szeged szebbétételéért. A bizottság aktívái a közeljövőben felkeresik azokat az üzleteket, melyeknek portáljai csúfítják a városképet. Az üzletek vezetőit felkérik, hogy vegyenek részt a "Szép Szegedért«-mozgalomban. Többen arra kapnak megbízást, derítsék fel, hogy hol nem kielégítő a közvilágítás, s hol kellene azon segíteni. Ezenkívül támogatja a kerületi népfront azt a kezdeményezést, hogy társadalmi munkával az újszegedi füvészkerthez utat építsenek. TÖBB, mint kedvtelés... Egy tehetséges fafaragó „műhelyében' A szegedi múzeum laboratóriumában nagy kedvteléssel nézegettem, hogy az ügyes restaurátor ujjai alatt hogyan teremtődik újjá egy agyagkorsó, annak egy töredéke aiapján; száz darabkából hogyan áll össze egy több ezer éves váza, s miközben tekintetemet körülhordoztam a régiségeken, egy fafaragásra lettem figyelmes. Őskori életkép — az ősember és a medve harca, puha tiszai fűzfából. Egészen rajtafeledkeztem, s csodálatomban meg is kérdeztem, vajon honnan való ez a faragás. \ Saliga László, a restaurátor felnézett és csöndes szerénységgel válaszolt: — Az enyém. Én faragtam — azzal újra a cserepekre összpontosította figyelmét. De ekkor már nem hagytam. Minden szerénykedése ellenére kikényszeritettem. hogy mutassa meg a többi szobrot is, és mesélje el, hogyan barátkozott meg ennyire a fával; s mikor, hogyan gyakorolja a fafaragást. Ügy érzem, tehetséges emberre bukkantam, akit be kell mutatnom, akinek a faragásai többet jelentenek, mint szimpla kedvtelést. Végül szóra is bírtam. Legkedvesebb témája : a történelem II verseny mindig a tervfeladatok megvalósítását segítse Király Károly SZMT-titkár a munkavarseny szervezéséről Hogyan fejlesszük tovább a termelőmunka új lendü- re vállalkoznak, amelyekel letét, a verseny egészséges hajtásait? Ki hogyan látja en- már azelőtt is elértek. nek a módját? Milyen visszatartó körülmények és szem- — A verseny célkitűzés eléletek ellen kell harcolni? Erről beszélgettünk a Szak- ket a már eimondott szemszerkezetek Csongrád megyei Tanácsának titkárával, Ki- tok alapián rály Károly elvtárssal, aki így válaszolt: , \ . gazdasagi — Megyénk iparának 1958. évi termelése túlszárnyalta az előbbi évek eredményeit — állapította meg. — A termelés főbb gazdasági mutatói általában pozitívak. Komoly eredmények születtek a termeléaz üzem vezetőinek kell Leghelyesebb, ha az ered- kidolgozniuk. Helyes, hogy ményeket maguk a dcl- a kidolgozott szempontoknál gozók tartják nyilván. Erre a célra nagyon megfelel a pontozásos rendszer. Például két pontot kap az a dolgozó, aki az általs kékenység növekedése, a ta- szített árut, vagy íélkészkarékosság, az importanya- terméket hibamentesen adgok felhasználásának csök- ja tovább, vagy egy ponfigyelembe vesszük az élenjáró, kiváló dolgozók termelési tapasztalatait is, De nem elegendő csak a versenyszempontok kidolgozása, hanem gondoskodjunk a zavartalan munka műszaki előfeltételeiről is. Gondoskodjunk arról, hogy műszaki anyagellátási zavarok ne gátolják a folyamunkát és a verkentése és a termelési költ- tot kap az a dolgozó, aki a ségek alakulása terén. Eze- hozzá eljuttatott félkészkét termékben felfedi a hibát, a szép eredményeket A mérésnek ezzel a rnódnagyban segítette a szo- szerével a dolgozók óráról cialista munkaverseny. órára tudják, hogy milyen matos eredményeket értek el. senyt. — Pártunk Központi Bi- Egyébként a helyes és — A szocialista munkazottságának. határozatából igazságos mérést a dolgo- versenyre való mozgósítás adódó feladatok megoldásá- zók igazságérzete is meg- — folytatta — a szakszerra tovább kell szélesíteni a kívánja. vezetek feladata. A mozgómunkaversenyt. Okulni kell A versenyszervezés so- sllas alapja a szakszervezeti az elkövetett hibákból. Az végezzünk a dolgozók bizalmi jó munkája legyen, elmúlt év jó tapasztalatait körében" politikai felvilágo- G ismeri legjobban munkaszükséges szélesíteni, és ,utómunkát. Tudatosítsuk, társait, s azoknak ügyesazokban az üzemekben is hogy az életszínvonal emel- bajos dolgait. Az ő feladafel kell, használni, ame- kedését a termelékenység la segíteni, hogy a dolgolyekben a versenyszervezcs- emelkedésének kell meg- zóknak elintézetlen ügyek nél nem értek el ió eredmé- el6znie- Csak úgy élhetünk es problémák ne csökkentnél nem ettek ei jo ereame jobban ha többet & olcsób_ sek munkakedvet. Fontos, nyeket. ban termelünk. Dolgozóink h°gy a művezetőkkel kö— Véleményem szerint a ismerjék azoknak az ünne- z°sen biztosítsák a szükséverseny célkitűzéseinek az péknek, évfordulóknak a Ses műszaki feltételeket és ez évi' tervfeladatokból kell jfif^égét, amelyeknek népszerűsítsék a jó kiindulniuk és a tokát a végrehajtás során arra is> hogy "osztályidegen megmutatkozó problémák elemek ne agitálhassanak a megoldására kell kidolgoz- munkaverseny ellen és ne ni. A célkitűzések olyanok íarassak Ie azt. . , „ „„ — Meg több üzemben talegyenek, hogy ne csak az lálkozung a verseny,Zerveélenjárókat, hanem a dol- zésnek rossz és bürokratigozók nagy többségét, az kus módszerével, a felajánüzemek derékhadát is moz- lások gyűjtésével. Ezek gósítsák. A célkitűzések reálisak és teljesíthetők legyenek. mert ellenkező esetben elkedvetlenítik a dolgozókat. — Nagyon fontos az is, eredtiszteletére műszakokat ményt elért dolgozókat. versenyben kiemelkedő eredményt elérők erkölcsi, társadalmi és anyagi megbecsülése. — A versenyszervezés kiindulását és befejező állomását mindig a termelési tanácskozás adja. Ezeken a tanácskozásokon kell isa bürokratikus módszerek mertetni a dolgozókkal a károsak a munkaverseny verseny célkitűzéseit stb. szervezésében is. A munkaverseny mindig .... a menetközben felmerülő mert a dolgozok nagy tobb- termelési problémák megsege nem ismerheti a terv- oldására irányulják, mert feladatok megoldásából adó- ez segíti a dolgozó embej hogy a verseny sorári elért dó problémákat és így na- rek javát szolgáló célok í eredmények könnyen és gyon sokszor olyan fel- megvalósítását — mondotta folyamatosan értékelhetők ajánlásokat tesznek, és befejezésként Király elvj legyenek. olyan eredmények elérésé- társ. Átépítik a járdát és az úttestet a Mérey, Töök és Kossuth utcák egy-egy szakaszán Apám barkácsoló einfoglall a faragás, eredeti fog- azt mondja, fából nehezebb lalkozásomat megváltoztál- faragni, de egyszerűbb, mert ber volt. Fillér községből tam. Tejipari szakember vol- nem kell önteni gipszbe, való, ahol az egész lalu ma- tam, s megpályáztam a Nem- bronzba, és így tovább. Szergyar bútorok faragásával zeti Múzeum egyik restaurá- számait maga készíti: 3—4 foglalkozott régente. A kész- tori állását. Képzettségem, véső, ugyanannyi éles bicska séget és a fa iránti rokon- iskolai végzettségem nem és egy kisballa a "műhely*, szenvet tőle kaptam. Már volt hozzá, de faragásaimat Én hiszem, hogy ha segitgyerekkoromban is faragtam bemutattam. és felvettek, séget kap gyakorlott, érett sok apróságot, de a plaszti- Később ugyanilyen beosztás- művészektől, s erős akarattal kus faragásra csak 5 éve ban kerültem Szegedre. tanul és dolgozik, ez a magával hozott tehetség mű70—80 szobrot vészi rangra emelkedik kaptam rá. Kedves, eredeti ajándékkal akartam meglepni egyik barátomat és szoborba mintáztam Toldit a malomkővel. Azután a mafaragott már S. I. Szabadidejét leginkább fa-80 kis a-i yar történelmi mondák ragással tölti. Már 70 lakjainak megformálásához szobra van — nagyobbrészt , . . . i 7 - - • » 1 . 1 „ 1- . ., „14-CrrrtK még nagyobb kedvet kait tam — Kinizsi és Tinódi következett íaragási programomban. — Amint egvre jobban leajándékba adta őket. Szobrászt ambíciót nem dédelgetett magában, de itt össze- i ismerkedett Tápai Antal! szobrászművésszel és elhatározta, hogy komolyabb igénnyel, tudatosabban dolgozik ezután, támaszkodva Tápai Antal segítőkészségére is. Előmintázás és rajzolás nélkül farag, s még fiatal ahhoz. hogy. tehetségét kibontakoztathassa. Gyorsan dolgozik. Ha egv-egv jellegzetes alakot meglát, azt kéihárom nap kifaragja szabadidejében. Mutat egy kis szobrot: tegnapelőtt kezdett hozzá, s már csak "Simogatni-* kell. Egy megrögzött alkoholista kifejező mása. szépen zenélő, kemény fából. Mellette egy parasztfigura, arrább egv székely kapu. Szépek, kifejezők, tehetségről áru'kodnak. Egy fából szeret faragni — még a többalakú szobrokat is úgy tervezi, hogy egyetlen rönkből alkothassa meg. Más anyagra még sose gondolt — | Vörös Újság közli »A Kommunista Internacionálé I. Kongresszusához!" c. kiáltványt. Károlyi Mihály köztársasági elnök Juhász-Nagy Sándort igazságügy miniszterré nevezte ki. Jecsmerics tábornok, a szerb dunai hadosztály Szabadkán székelő parancsnoka közölte Boblet ezredessel, a szegedi francia parancsnokkal, hogy. a jugoszláv kormánytól nyert utasítása értelmében csak a francia csapatok részére vásárolt élelmiszereket engedheti be Szegedre. Ilyenformán Szegedet végkép elvágták a várostól délre esö piacaitól: (Természetesen csak a hivatalos behozatal: maradt el, megmaradt, sőt az eddiginél is erősebben vi- : rágzott a csempészet.) Az építőmunkások és a fürészgyáriak is bérmozgalmat kezdtek. Az utóbbiaknak egyik követelése volt a napi 9 órifs munkaidő (!) bevezetése. Balogh Lajos ny. százados, a föloszlatott városi közgyűlés közismerten szószátyár tagja föllebbezést nyújtott be a föloszlatás ellen. A Szegedi Naplóban valószínűleg Móra Ferenc fűzte hozzá e megjegyzést: »Ennél súlyosabb kritikát igazán nem mondtak még a kimúlt közigazgatásról... ugyan mi szükség lenne egy ilyen gerinctelen. kritika nélküli testületre?« '•Eltemették az ezredzószlót* címmel a lapok közlik, hogy a város háziezredének, n 46-osoknak zászlaját — az ezred történetére vonatkozó más dokumentumokkal együtt — elhelyezték a múzeumban. A zássJót kis ünnepség keretében vette át Móra Ferenc. A város ez évi tervének majd az utcák járdáit és ban három új bérház kétárgyalásakor az Országos úttestét, valamint biztosít- szül. Ha már ilyen nagy Tervhivatal jelentős össze- ják az új épületekhez fel- építkezés folyik itt, ésszerű get biztosított Szeged vá- tétlenül szükséges közmű- hogy annak befejeztével rosának az állami lakás- vezetékeket is. korszerűsítsék a nagyon építésekhez úgynevezett já- Mintegy másfélmillió fo- rossz úttestet és járdákat az ,., , . , . . untot kapott a varost ta- u,i hazak környékén. Ezért rulekos beruhazasokra. nács ilyen céira Ebböi az _ ugyancsak a fenti egyA múlt évben felépült összegből, közel egymillió millió forint terhére — telnagyobb bérházak és az forint költséggel, teljesen jesen átépítik az utca útévben elkészülő lakó- atéPitik a Mérey utca jár- testét, járdáit a József Aidáit, úttestét a Párizsi kör- tila sugárúttól a Teleki úti saroktól a Rákóczi té- utcáig. rig. Az úttestnek a Rákó- Az Országos Tervhivatal czi téren átvezető és a Le- által biztosított fenti kenin körútig terjedő részét rétből a fennmaradó félegyelöre nem korszerűsítik, millió forintot mind a hacsak a Rákóczi téri megyei rom helyen, a Mérey, Tötanácsháza felépítése után. rök és Kossuth utcákban, az A Török utca burkolatát új épületek közművezetékéa Rákóczi tértől a Mikszáth re fordítják. Kálmán utcai részen ha- . Az ut,cak átépítését a jó xdo beálltává], elorelathatoez épületek környékén ebből, a kizárólag ilyen célra biztosított összegből, átépítik reszen sonlóan újjáépítik. an május hónapban kezdik Jelenleg a Kossuth utcá- míg. Idén 280 tonna árut exportálnak a Jutaárugyárból A Könnyűipari Miniszté- a jelentős növekedés mégrium a napokban küldte el a sem ró teljesíthetetlen felSzegedi Jutaárugyárnak a/, adatokat az üzeni dolgozó 1959-es év tervfeladatainak kollektívájára. Figyelembe jóváhagyásáról szóló értesí- kell vennünk, hogy a múlt tését. Az év feladatai a múlt év harmadik negyede vének esztendőhöz viszonyítva meg- kezdetén jelentősen, 23,2 szánövekedtek, s fokozottabb zalékkal megnövekedett az munkát követelnek a dolgo- üzem munkáslétszáma. Az zóktól. A tavalyi 1831,2 ton- azóta eltelt idő alatt ezek nás termelés után most 1910 az új munkások is megfetonna az évi előirányzat, te- lelően elsajátították a munhát 4,2 százalékkal nagyobb kájukkal járó fogásokat, a múlt évinél. Ennek az 1910 munkamódszereket. olvan tonnának 14,7 százaléka 280 szakmunkásokka lettek, min* tonna aru szerepel exportelőirányzatként. szemben a a gyárban mar hosszabb idemúlt évi 12 százalékkal. Ez je dolgozó többi munkások.