Délmagyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-08 / 159. szám

Ketffl. 1958. július 3. } Szegedre látogattak a budapesti Vörös Csillag Traktorgyár békehareosai Baráti eszmecserét folytattak a városi békebizottsággal Két napig tartózkodtak őket annak monumentalitá- Vörös Csillag Traktorgyár Szegeden a budapesti Vörös sa, parkos, füves térsége, békebizottságának titkára a Csillag Traktorgyár béke- Este azután a budapesti és gyár munkásai, békeharco­harcosai. Szombat délután a szegedi békeharcosok, a sai nevében köszönte meg a szép és tágas kékszínű autó- békebizottságok tagjai fogadtatást, majd munkáju­busszal érkeztek, hogy ki- baráti beszélgetést folytat- kat vázolta. Megható és cseréljék tapasztalataikat a tak szívhez szóló beszédet mon­szegedi békeharcosokkal és a népfront székházában. A dott Kasza Zsigmond, asze­megismerjék a várost. A baráti eszmecserét Lacsán gedi Felszabadulás Tsz dol­Vörös Csillag Traktorgyár Mihályné, a szegedi békebi- gozója. békebizottságának mintegy zottság titkára nyitotta meg. Köszönetet mondott a sok 40 tagja frissen, vidáman A szegediek nevében szere­tettel . üdvözölte a Vörös Csil­lag Traktorgyár békebizott­ságának tagjait, a gyár mun­kásainak képviselőit. A beszélgetés során Totka ^ígeiSen"" még"6"számos"an szállt le a gépkocsiból a népfront Vörösmarty utcai székháza előtt. A vendégek között voltak idősebb és fiatalabb mun­kások, asszonyok. leányok, jó traktorért, amelyet a gyár dolgozói készítettek, megkönnyítve a dolgozó párasztok életét. A meghitt hangulatú be­Károly, a MÁV nagyállo­sőt többen gyermekeiket is más békeharcosa ismertette magukkal hozták azt a munkát, amelyet a zottsá munká1áról életük­Többen közülük meg soha szeged! vasutasok a békéért ről beszéltek Később azutón nem jartak Szegeden. vegeznek. Kovács István, a , . edi halászlét szol_ A vendegek érkezesux népfront szegedi bizottsaga á]tak fe, ami íz,ett után megtekintettek a va- neveben köszöntötte a lato­ros főterét, s megragadta gatókat. Fellegi Mihály, a szólaltak fel a szegediek és a pestiek közül. A békebi­Öreg tanulók „szabadulnak" Mihály teleken együttesen budapesti mun­kásokkal, a traktorgyár bé­keharcosaival. a látogatóknak is. Vasárnap délelőtt a ven­dégek megtekintették a vá­rost. ismerkedtek nevezetes­ségeivel, majd útnak indul­tak Szarvason keresztül Bu­dapestre. A jól sikerült ta­lálkozó mély benyomást tett A szegedi és a szegedvi- főn a mihályteUkiföldmű­deki juiamuvesszovetkeze- vesszovetkezeti aruhazban a budaDesti mun­teknek igen sok olyan dol- gyakorlati munkából is gozója van, akik sok év- & fc vei ezelőtt mint egyszerű parasztemberek, lányok, asz­szonyok, vagy munkások ke­rültek a földmüvesszövetke­zeti mozgalomba, s azóta kiválóan elsajátították a szo­cialista kereskedelem igé­nyeinek és követelményei­nek megfelelő szakmai tu­dást. Ezeket a dolgozókat azonban mindeddig nem te­kintették szakmunkásoknak. A Földművesszövetkezetek Megyei Szövetsége és a Földművesszövetkezetek Já­rási Szövetségének vezetői felsőbb intézkedések alap­ján elhatározták, hogy eze­ket a szövetkezeti mozga­lom építésében derekas mun­kát végző embereket most szakmunkási oklevélhez jut­tatják. Az oklevelek el­nyerése azonban szigorú •vizsgához kötött. Az első 48 munkásból és dolgozó parasztból lett kereskedő az írásbeli vizsgáját már si­keresen el is végezte. Ugyanezek az emberek hét­A piaci spekuláció ellen Aki rendszeresen láto­gatja a szegedi piacokat, hamarosan észreveszi, hogy a becsületes ter­melők — tsz-parasztok, egyéni gazdák — mel­lett a Marx téren és a Szent István téren spe­kulánsok is találhatók. Ezek, a korábban rend­szerint bizonytalan eg­zisztenciájú személyek minden időszakban meg­találják a módját, hogy kint a város környékén összevásárolják a mező­gazdasági terményeket, s azután busás haszon­nal adjanak túl rajta egy-egy hetipiacon. Ök azok, akik húsvét előtt összegyűjtik a to­jást olcsó pénzért a fa­lun. idebent pedig ki­használva azt. hogy nagy a kereslet, méreg­drága áron adják to­vább a háziasszonyok­nak. Aratás idején, tud­ván, hogy a tanyai pa­rasztnak drága minden perc, kimennek hozzá "egy kis gyümölcsért*. A gazda, csakhogy meg­takarítson egy utat a városba a legnagyobb dologidőben, jóval áron alul adja neki az almát, körtét. A spekuláns pe­dig sokszor százszázalé­kot is keres rajta, mert kell a friss gyümölcs a fogyasztóknak. Ez a ré­teg vásárolja össze ara­tás, törés után az árpát, kukoricát, hogy akár dara formájában, akár literenként méregesse el az ősz, a tél folyamán annak a munkásnak, aki egy malackát tart oda­haza az ólban és nincs elég pénze, hogy egy­Gyümölcsmagozó, baromfikoppasztó­gép betétek, gumiból készült strandcipő a Gumiipari Ksz új gyártmányai Az egyszerű kivülálló el- ségben gyártanak tömlőket képzetesében úgy él a Sze- ezévben az előzetes leköté­gedi Gumiipari Szövetkezet, sek alapján, mint ahol jobbára csak ja- Fontosabb munkáját ké­vításokat s néhány kisebb pezi még a szövetkezetnek jelentőségű gumiárut ké- az exportra is szállító Élel­szítenek. Műhelyeikből ki- miszeripari Gépjavító Vál­kerülő cikkek azonban igen lalat megrendelése is: gyü­változatosak. Gyártanak itt mölcsmagazó gépbe — me­futballbelsőtől kezdve elek- lyekböl Lengyelországba és tromos ipari célokat szolgá- Csehszlovákiába is szállí­ló gumiárun át sok min- tunk — a tulajdonképpeni dent az ipar, a kereskede- magozást végző gumibeté­tem részére. teket szállítja a szövetkezet. A szövetkezetnek egyéves A baromfikopasztó gépek­szállítási szerződése van pél- hez úgynevezett gumikorbá­dául autó- és motorkerék- csokat — százezer darab — pár-tömlőkre a Csepel gyá- készítenek különböző mé­rakkal. Az AUTOKER retben. Ezek a fogaskerék­ugyanebből 100 ezer dara- szerű recézéssel készült kor­bos rendelést írt alá. Ösz- bácsok a gépbe szerelve szesen mintegy ötmillió fo- körbe forognak és csapkod­rínt értéket kitevő mennyi- va tépik a leforrázott ba­romfi tollát. Ezeken kívül a tatabányai Erőműnek, az Alföldi Bútorgyárnak és más üzemeknek is dolgozik a szövetkezet. Több cikkféleség kísérleti gyártás alatt áll. így lati­celből kerékpáiüiésre bo­rítókat. és nyers gumioldat­ból készült ragasztókat gyártottak, illetve készíte­nek kísérletképpen. A strandszezon alkalmából könnyű, gumikeveréses mű­anyagból pedig olcsó strand­cipők gyártását tervezik. g 3 A szocialista országok ereje A második világháború után, a kapita- gazdasági nehézségei méginkább fokozód lizmus és a szocializmus közötti harc nak. Már a burzsoá sajtó is elismerte, közepette jött létre a szocialista országok hogy idén sokkal kevesebb iparcikket tábora, hogy megbonthatatlan barátságban gyártanak, mint tavaly. Ez azt jelenti, és elvtársi együttműködésben egyesítse a hogy a két világrendszer gazdasági fejlő­társadalmi haladásért küzdő népeket. A dése közötti különbség mindjobban meg­szocialista világrendszer történelmi felada- mutatkozik majd. Igen beszédesek a kö­ta abban rejlik, hogy a békés gazdasági vetkező adatok: ma már a szocialista ál­versenyben • legyőzze a kapitalista világ- lamok a világ ipari termelésének csaknem rendszert és világot átfogó erővé váljék. egyharmadát állítják elő. A világ szénter­Ismeretes, hogy a történelmi fejlődés kő- melésének 37 százalékát, öntöttvas- és vetkeztében a világrendszerek versenyének acéltermelésének egynegyedét, gyapotter­kiindulópontja a kapitalizmusnak kedve- melésének harmadrészét szintén a szocia­zett. Hiszen a fiatal szovjet államot az el- lista államok állítják elő. maradott cári Oroszország vétkes öröksé- Rá kell mutatnunk arra is, hogy a fent­gének súlya nyomta. Elegendő megemli- említett gazdasági fejlődés valamennyi teni, hogy míg a cári Oroszország 1913-ban szocialista államra vonatkozik. Ugyanak­csupán 2.6 százalékban részesedett a világ- kor számos kapitalista ország má~ évtize­termelésből, addig az Egyesült Államok 38 dek dta hiába próbálkozik az iparosítás százalékban vett részt abban. Ezután a saj; s lgy gazdasági gyengeségénél fogva külső intervenció és a polgárháború kor- CSUpán a nagy kapitalista hatalmak nyers­. szaka következett. 1921-ben a szovjet ál- anyagbázisát szolgálják. :lam a világ ipari termelésének már csak A világrendszer összehasonlításánál : szazalekat allltotta el°" meg kell jegyeznünk, a szocialista or­A szovjet hatalom azonban leszámolt el- szágok már eljutottak addig a határig, fenségeivel és megkezdődött a békés fej- hogy a termelőeszközök előállításának ká­: lődés ideje. A Szovjetunió nagyhatalommá r0sodása nélkül láthatnak a könnyű- és [ vált, s napjainkban az ipari termelés te- élelmiszeripar nagyarányú fejlesztéséhez, : kintetében elhagyta - az Egyesült Alla- a lakosság igényeinek mind teljesebb ki­:mok kivételével — az összes kapitalista elégítéséhez. : országot. Az imperialisták a második világháború Az elmúlt négy év során a Szovjet- után sok mindennel megpróbálkoztak, unióban több mint 3000 nagyipari vál- hogy javítsanak helyzetükön. Azt állítot­falatot helyeztek üzembe. Ha összeha- ták, hogy csak ők rendelkeznek atom­sonlítjuk - az 1953. és az 1957. évi terme- fegyverekkel. Kiderült azonban, hogy a lési eredményeket, a következő képet Szovjetunió is atom-nagyhatalom. Ekkor kapjuk; acélból - 38 millió tonna he- nagyhangon hirdették: hidrogénbombával lyett 51 millió tonnát, szénből - 320 mii- az egész világot elpusztíthatják. De eb­lió tonna helyett 463 millió tonnát, gyap- ben is tévedtek A továbbiakban háborús júszövetből - 209 millió méter helyett politikájukat a rakétafegyverekre alapoz­289 millió métert, bőrcipőből - 238 mii- ták. S amikor a Szovjetunió kilőtte a vi­lió pár helyett 315 millió párat állítottunk iag első interkontinentális ballisztikus elő. lövedékét, megint csak alulmaradtak. A Szovjetunió mellett a többi európai és Miben rejlik a szocialista országok si­ázsiai népi demokráciák is hasonló ered- kereinek titka? ményekkel büszkélkedhetnek. A tények ' „. , , ,„,. ,, ... tehát azt bizonyítják, hogy az elmúlt 40 Mindenekelőtt magaban a szocializmus-; év során a szocializmus országaiban soha ban> 32 UJ tarsadalmi rendben. Hiszen. nem látott gyorsasággal fejlődtek a ter- ebben a társadalomban a nep kizarolag a: melő erők és emelkedett a dolgozók anya- Iavara dolgozik. A szocialista orsza-; gi és kulturális színvonala. gok ereje pedig a testvéri baratsagbol, az: . . , egyuttmukodesbol és a kölcsönös segít-. A haboru utam években a szocialista ségből fakad Nyugaton viszont az államok i országok tobb mint megnégyszereztek ipa- köztj kapcsoiatokat az uralkodás, az alá-; ri termetesüket, ugyanakkor Nyugaton - rendeltség, az erőszak és a rablás jel-: a mestersegesen szított konjunktura es lemzi s é a barátság ^ a kizsák-: fegyverkezesi hajsza ellenére is - ez ido mányolás politikája közötti különbség te-i alati csupán duplajara emelkedett a ter- remt ciyan feltételeket a két világrendszer; m s- versenyében, amelyek a béke és a szocia-1 1958 eddigi adatai arra engednek kö- lizmus ügyének végső győzelméhez ve-: vetkeztetni, hogy a kapitalista országok zetnek. tételben szerezze be az összes takarmánynak­valót. Az ilyen, a termelőt és a fogyasztót egyaránt kiuzsorázó, a normális piaei árak kialakulását akadályozó "piaci le­gyek* ellen irányul a kormány most megj'e­lent rendelete a mező­gazdasági termények, termékek és állatok ér­tékesítéséről. A speku­láció letörését szolgáló rendelet értelmében az egyes, közellátási, keres­kedelmi szf'mpontbói fontos piacokon — ha az illetékesek úgy kí­vánják — termelői iga­zolványt kell felmutatni az értékesítést végző sze­mélyeknek. Az élelme­zésügyi miniszter szom­bati rendelete szerint Szeged és Debrecen vá­rosok piacai olyan pia­cok. ahol augusztus 1 után az eladóknak a ta­nácsok által kiadott ter­melői igazolvánnyal kell igazolniok, hogy jogo­sultak saját mezőgazda­sági terményeiket és termékeiket árusítani. A Szeged környéki be­csületes gazdák a be­vezetőben elmondottakat ismervén, egész bizto­san nem veszik felesle­ges zaklatásnak a ter­melői igazolványok rendszeresítését. ' mert­hiszen az ő érdekeiket is szolgálja. A városi la­kosság széles rétegei pe­dig csak örömmel üd­vözölhetik ezt a rendel­kezést, mert a piaci spe­kulánsok visszaszorítása már régi óhaj Szegeden. Á Délmagyarország bírálata nyomán Intézkedtek a parkettagyártó fokozására A múlt hónapban foglal- Szegedről szállítani az ehhez kozott a Délmagyarország az- szükséges nyersanyagot. Ez­zal, hogy Szegeden korszerű zel kapcsolatosan a Csong­géppel rendelkező parkett- rádmegyei Tatarozó Vállalat gyártó üzem van, melyet igazgatósága, melyhez az azonban nem használnak ki üzem tartozik, az alábbi le­megfelelően, s ezért el kell vetet írta a szerkesztőségnek: »Parkettkészítö gépeink ezidő szerint tényleg nincse­nek megfelelő módon kihasználva. Ennek oka, hogy a jóváhagyott tervünk szerint tíz munkásnál többet nem tu­dunk foglalkoztatni, mert ennél több személy alkalmazása az építőipari tervteljesítésünket gátolná. Vállalatunk en­nek ellenére más vállalatok részére is készít parkettát, de nem olyan mennyiségben, mint amilyen az igény. Miután a parkett készítéséhez szükséges hulladék-nyers­anyag Szegeden biztosítható, előterjesztést tettünk felügye­leti hatóságunkhoz, hogy a jóváhagyott tervünkön felül biztosítson munkáslétszámot a megfelelő bérrel együtt, hogy gépeinket megfelelő módon kihasználva, jobban tud­juk az építőipar igényeit kielégíteni, s ezzel együtt a la­kosság érdekeit szolgálni. Turi József igazgató* Ásotthalmán megnyílt a járási úttörő tábor A szegedi járás úttörőinek tábora tegnap, hétfőn nagy­szerű hangulatban nyílt meg Ásotthalmán. A járás több községéből megérkeztek a vidám úttörők: lányok és fiúk, hogy az ásotthalmi er­dőben sok szórakozással, kellemesen töltsék az időt. A szegedi járás ásotthal­mi úttörő táborában 350 út­törő üdül és szórakozik majd és a csoportok heten­ként váltják egymást. Az úttörőtábor megteremtésé­hez elismerésre méltó segít­séget adtak a járási tanács, valamint a járás termelőszö­vetkezetei és állami gazda­ságai. AZ ALMA-ATA! MEGFIGYELÖÁLLOMÁSON Nem valami újfajta ágyúk láthatók ezeken a képeken, hanem annak a hatalmas berendezéseknek egyike, amelyekkel a szputnyik megfigyelé­seit végzik. A Szovjetunióban hetven megligyelőállomás végzi a III, szput­nyik optikai m"gfigye!ését. Köztük az alma-atai hegyi obszervatórium. A baloldali képen: M. Matyagin és A. Haritonov, az asztrofizikai intézet tu­dományos munkatársai megvizsgálják a meniszkusz-teleszkopo^ mielőtt megkezdenék a III. szputnyik megfi­gyelését. — A jobboldali képen: — Az obszervatóriumban különleges "Nafi* típusú fényképezőgépet állí­tottak mnnkába. Pjotr Bo-jko beállítja a fényképezőgépet

Next

/
Oldalképek
Tartalom