Délmagyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-10 / 84. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK) XIV. évfolyam, 84. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1958. április 10. rt'rrrw* ».•>» | Áz MSZMP Csongrád megyei : í végrehajtó bizottságának <' elismerése Aláírták a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- és kormány­küldöttségének tárgyalásairól szóló közös nyilatkozatot Szerdán este az Országház Mnnkácsy-terujében ünnepélyesen aláírták 8 Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének tárgyalásai­ról szóló közös nyilatkozatot. A közös nyilatkozatot magyar részről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, államminiszter, szovjet részről N, Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első tit­kára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke írta alá. A közös nyilatkozat ismertetésére holnapi számunkban visszatérünk. Mindazoknak, akik kedves szovjet vendége­ink szegedi fogadtatása- ' ban, valamint a nagy-; j gyűlésnek megszervező-,! sében, lebonyolításában; i közreműködtek, a gyű- ! j lésen megjelentek, a;; Magyar Szocialista Mnn- ! káspárt Csongrád me- ; | gyei végrehajtó bizott-j sága elismerését fejezi ki. j Fogadás a szovjet párt­és kormányküldöttség tiszteletére A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége tisztele­tére J. I. Gromov, a Szov­jetunió budapesti nagyköve­te kedden este fogadást adott a Néphadsereg Tiszti Háza nyári helyiségében. A fogadáson megjelent Dobi István, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Karoly, Marosán György, Rónai Sán­dor, Somogyi Miklós, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­jai, Komócsin Zoltán, Ne­mes Dezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának pót­tagjai, a Minisztertanács tag­jai. Ott volt a fogadáson Boldoczki János, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli nagykövete, vala­mint a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos képviselője. Részt vett a fogadáson N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első tit­kára, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, vala­mint a szovjet párt- és kor­mányküldöttség tagjai. Jelen voltak a fogadáson még a diplomáciai képviseletek ve­zetői is. A meleg, baráti lég­körben lefolyt fogadáson elő­ször J. I. Gromov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete mondott pohárköszöntőt. A nagykövet pohárköszöntője után a magyar himnusz hangjai csendültek fel. A fogadáson pohárköszön­tőt mondott dr. Münnich Ferenc, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke. A kormányelnök pohár­köszöntője után a szovjet himnusz hangzott el. Pohárköszöntőt mondott a fogadáson N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió párt- és kor­mányküldöttségének vezető­je is. F. R. Kozlov, a Szovjet-' unió Kommunista , Pártja Központi Bizottsága elnöksé­gének tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának ; első elnökhelyettese a békés együttélésre, a szocialista országok és a nem szocia­lista országok nagykövetei­nek és követeinek egészsé­gére, a fogadás részvevőinek egészségére emelte poharát A Nógrád megyei asszo­nyok — népviseletbe öltöz­ve — köszöntötték ezután N. Sz. Hruscsovot és régi népszokás szerint meglocsol­ták. A húsvéti ünnepeket kö­vető kedden ugyanis a régi ma­gyar népszokások szerint az asszonyok locsolják meg a férfiakat. Ezután a kedves jelenet után közvetlen, baráti beszélgetés alakult ki N. Sz. Hruscsov, a szóvjét párt- és kormányküldöttség tagjai, valamint a megjelentek kö­zött. N. Sz. Hruscsov elvtárs, Kádár János elvtárs kísére­tében elbeszélgetett több bu­dapesti és vidéki üzem igaz­gatójával, kiváló tudósokkal, asszonyokkal és más meghí­vottakkal. A fogadás mindvégig rendkívül szivélyes, közvet­len, baráti légkörben folyt le. ra %> A. P. Bojkova találkozása a magyar nőmozgalom vezetőivel A. P. Bojkova, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Le­ningrád városi bizottságának másodtitkára, a szovjet párt. és kormányküldöttség tagja, szerdán a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának helyisé­gében találkozott a magyar nőmozgalom vezetőivel. A kedves vendéget Erdei Lász­lóné, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának elnöke üd­vözölte. Ezután A. P. Boj­kova tolmácsolta Hruscsov elvtárs és a delegáció üd­vözletét. A továbbiakban arról szólt, hogy a szovjet nők szív­ügyüknek tekintik a béke kérdését Beszéde végén tolmácsolta a szovjet nők, különöskép­pen a leningrádi és moszk­vai asszonyok baráti üdvöz­letét és jókívánságait Ezután számosan köszön­tötték A. P. Bojkovát és rajta keresztül a szovjet nő­ket A baráti találkozó végén a nőtanács végrehajtó bi­zottsága nyilatkozatot foga­dott el az atom- és a hid­rogénfegyver-kísérletek be­szüntetése ügyében. Csepel dolgozói naiv lelkesedéssel és szeretettel fogadták a szovjet párt­ós Kádár és Hruscsov elvtársak szólaltak fel a csepeli nagygyűlésen N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere és J. I. Gromov, a Szovjetunió magyar­országi nagykövete szerdán a Csepel Vas- és Fémmű­vekbe látogatott el. Otjára elkísérte Dobi István, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Marosán György, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, valamint más magyar államférfiak. A Csepelre vezető utakon sokan gyűltek össze, hogy kö­szöntsék a kedves vendégeket. A Csepel Vas- és Fémművek bejáratánál Komjáthy László vezérigazgató üdvözölte a szovjet párt- és kor­mányküldöttség tagjait. N. Sz. Hruscsov válaszában sze­retettel köszöntötte a gyár dolgozóit. A küldöttség ezután megtekintette a még tőkés idők­ben épült régi csőgyárat, majd a népi államunk által emelt új csőgyárat és a szerszámgépgyárat. Az ünnepé­lyesen feldíszített gyáregységekben, az útvonalakon min­denütt forró szeretettel, éljenzéssel fogadták a küldött­séget. N. Sz. Hruscsov mosolyogva, kalapját magasba emelve köszöntötte a dolgozókat, s közülük többekkel be­szélgetett. Az üzemlátogatás után a nagytömegárugyár szerelő­csarnokában nagygyűlésen találkozott a szovjet párt- és kormányküldöttség a csepeli dolgozókkal. A hatalmas csarnokot teljesen megtöltötték a dolgozók, s nagy tö­megek hallgatták meg a gyűlést a nagycsarnok melletti helyiségekben, s a hozzá vezető utakon. Több mint tíz­ezren vettek részt vörös Csepel dolgozóinak e nagyszerű megnyilvánulásán. Kádár János elvtárs felszólalása A nagygyűlésen elsőnek Kádár János elvtárs szólalt fel. A szovjet magyar barát­ságnak erre a csepeli gyű­lésére, erre a találkozásra — kezdte beszédét Kádár Já­nos elvtárs — közéletünk vezetőinek egy csoportja jött el. Itt van Dobi elv­társ, Marosán, Kállai, Bisz­ku, Csergő elvtárs, Benke Valéria elvtársnő és még közéletünk más vezetői. En­gedjék meg kedves elvtár­sak, hogy április 4-re, a mi nemzeti felszabadulásunk és népszabadságunk születés­napjára gondolva, pártunk Központi Bizottsága, nép­köztársaságunk Elnöki Ta­nácsa és forradalmi mun­kás-paraszt kormányunk ne­vében átadjam önöknek mindnyájunk forró testvéri üdvözletét. (Taps.) BIBP - ­X ... / . " ^ | — Kedves elvtársak! A Csepel Vasművek fogalom a magyar iparban. De a Cse­pel Vasművek hagyományai fogalmat jelentenek a ma­gyar munkásmozgalomban is. A mi szocialista forradal­mi dalainkba sokszor bele volt fűzve a Vörös Csepel neve. Ezt a nevet ez a gyár az első világháború idősza­kában érdemelte ki, amikor forradalmi gócpontja volt annak a magyar munkás­osztálynak, amely felkelt az imperialista háború ellen a békéért, a habsburgok ellen a nemzeti függetlenségért és a burzsoázia ellen a szocia­lista forradalomért. Vörös Csepel — ez a név már fogalommá lett — Mostanában megszok­tuk, hogy őszintén és nyíl­tan beszéljünk egymással. Ez a szép és nagyszerű fo­galom: Vörös Csepel a mi négy évtizedes történei* műnkben nem egyformán érvényesült. A két világhá­ború közötti időszakban a Horthy-fasizmus kegyetlen terrorral nehezedett rá en-' nek a gyárnak a munkás­ságára, tűzZel-vassal irtotta itt a szocialista forradalom képviselőit, mert tudta: ha Csepelen, ebben a munkás­kollektívában erős a kom­munizmus, akkor erős az egész magyar munkásosz­tályban és akkor elveszett a burzsoázia ügye. — A második világháború időszakában is volt egy dön­tő időpont, amikor a fasisz­ták azt akarták demonstrál­ni, hogy a nép menekül a felszabadító szovjet hadse­reg elől és felszólították Csepel dolgozóit, hogy ürít­sék ki a gyárat és a szige­tet. Akkor Csepel munkás­osztálya — és meg kell em­lítenem, a proletárasszo­nyokkal az élén — szembe­szállt velük, s nem volt ere­jük többé e felett a nép fe­lett. (Nagy taps.) — Azután eljött a felsza­badulás napja. Megkezdő­dött a küzdelem, hogy új hátaimat teremtsünk, a nép hatalmát és hozzálássunk a szocializmus építéséhez. An­nak idején 1945. májusában az első munkaversenyt az országban — a Kommunista Párt országos értekezletének tiszteletére — ebben a gyár-, ban kezdeményezték és ezt a gyárat vitte ez p munkás-, kollektíva az első helyre! megnyerték a munkaver­senyt. Ez is forradalmi tett volt, elvtársak, bár ezt ka­lapáccsal hajtották végre a munkások. — Később más idők jöt­tek. A szocializmus alapjai­nak lerakásában ennek a gyárnak a kollektívája nagy szereoet játszott és ezért minden embernek, aki itt dolgozik — a hajlottkorúak­nak és azoknak a fiatalok­nak is. akikkel mi itt be­széltünk, s akik még csak most lesznek munkások —» szerintem szent kötelessége, hogy a szocialista építés 13 éves eredményeit, a nép vívmányait, védelmezze a rágalmazókkal szemben* (Nagy taps.) Tiszta elvet vallunk — teljes határozottsággal IMmPM Hl ÉÉ?yÖ Www mMWwmmmi miM m \ R P 8 mr, mAV * f fis í* i 1 WfMk flip p| gfi Mk " ü , CLiebmann felvétele) Tizenötezres tömeg tüntetett lelkesen a magyar—szovjet barátság mellett a Szegedi Textilművek udvarán a szovjet kormányküldöttség látogatásakor — Ha ellenségeink az épí­tés közben elkövetett hibák­ról beszélnek, erre a mi vá­laszunk ez: a hibák is a mieink voltak és mi fogjuk kijavítani őket. Nektek eh­hez semmi közötök, mert nektek nem az fáj, hogy mi, itt vagy ott hibáztunk, és kicsit lassabban mentünk, mint ahogyan mehettünk volna, hanem az, hogy itt proletárdiktatúra, népi hata­lom van és szocializmust építünk. (Ugy van, úgy van, nagy taps.) Mi a hibákat a saját sorainkban tisztáztuk. Kinek mi járt, kiosztottuk. Akinek a fejét meg kellett mosni, megmostuk. Aki nem bizonyult jó vezetőnek, az nem vezető most már. De ez a mi ügyünk, a munkás­osztály. a párt és a nép ügye. Ez nem az ellenség ügye. Az ellenséghez ne­künk egy szavunk van: mi a szocializmus, a népi hata­lom, a proletárdiktatúra emberei és népe vagyunk. (Ugy van, úgy van. Lelkes, ütemes taps és hurrá! fel­kiáltások.) — Kedves elvtársak! Mi, akik a párt központjában, a kormányban és az Elnöki Tanácsban dolgozunk, 1956. november első napjaitól, ab­ban a szent meggyőződés­ben cselekszünk, hogy nem mint nagy tudósok, hanem mint minden becsületes ma­gyar munkás, paraszt ember és értelmiségi dolgozó aka­ratának végrehajtói léptünk fel. (Nagy taps.) Mert ná­lunk, elvtársak, — beszél­hetett bármit is az e'ienség. a munkásosztály döntő több­sége, a parasztság óriási többsége és az értelmiség jobbik és nagyobbik fele igenis a népi hatalom, a né­pi demokrácia és a szocia­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom