Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-25 / 302. szám

Siwía, 1957. decemfier 85. Oódi János bácsiuaf A LÓVASÚT BAKJÁM Utazás a hetven év előtti Szegeden, az omnibusz, a lovasát és a villamos jubileumán Nemlüen hiszem. hogy amelyet életbe U léptettek. » früstököt ls elhagyja most, akadna élő ember, aki emlé- éjjel, nappal működtettek. amlt a Gázgyárig meétehet­keznék salát élményei alap- «• • • nappal fizet minden ne ueyanis a fonjulókban ián a száz esztendővel ez- utas 12 krt. éjjel 16-ot». s addif, szabad esak enni a előtti Szegedre. Könyvek, le- még a podgvész díjszabást is hajlóknak. Az Ilona Utcánál írások és egyéb dokumentu- meghatározták. Ennél többet kitér6s msÁn6fíél ióné­mok, mint mozaikok marad- netn tudunk ezen -osi* köz- hány tóha1tásnyl ldőt lak az utókorra, amelyek lekedesi technikáról, annál tünk. bevárjuk a visszafelé alapján megálmodhattok a többet utódiáról, a lóvasút- ,öv6 koCBÍt Addu a kalauz vároa akkori arculatát S ról. kőnvékia merül a váltóakná­hogy miért fontos ez éppen 1881-ben a várostól enge- ba s átválttá a síneket ma? Száz esztendővel ezelőtt délyt kért a közúti vasút kl- Ahogy feltérdel, sűrű károm­tflnt fel a város1 "teáin az építésére egy belga részvény- kodás közben egv rongyda­omnibusz, majd később a 10- térsasá0 nevében Paget Edu- rabbal törölgeti félkarig ola­vasút. Mindkettőről keveset ard neVu mérnök. Az elvi jos kezét, maid beszalad — legyzett fel a krónika, lévén, eneedély után két évre. 1883- a mai Kefegyár helyén lévő hogy akkor méa nem írtak ban kezdik mea a pálvaépí- — Bekk-féle kocsmába éOV és nyomtak Itt úisáaot. A ma t^st g jgs^.ben adják át a kis gyomorerősítőért, mert már kicsit divatia múlt de forgalomnak. 1869-ben Sse- ahoev nekünk is panaszolta: az akkor „forradalmas" S&AftrtSm SBSTaWSBra SV^i S^U^SSJST^ ^VKTS'SÍK to ESSE^Sfc sí­ért Ide be. jóllehet vasút kö- ezegedi Gőzfűrész helyén) zat aki alle időzött bent. s frül^ Közbe" aí 16 köíDontt lrodfijánál tötte már össze a tiszaparti k0£ kocogták a lovak a sí- máris siet vissza. Igen ám. «*k & RVUSdílUAn Után ke- leverte a sínben a lábát, s Tisza éltensmnek által léim várost Budapesttel. Bizonyos nen Wruldl zöldre festett, de ekkor szinte belefut egy ™ hórihórgasra mi is ráné- ^Miníennnte dolog ~ a íf/iH mllí! f La^A k t mtor Ttn SSEEFi fjSSTal ffiS Í fÖítt foróulTS^is'lovat^eS tttKrtlf Ivekről 1856. november 14-én itt lépünk be a mába, helye- kozepKoru emberpe. awinek k a hideg. pedig csudaszép váltani futia a 20 pár mu- letve lemcev a? Irndáh., pár sorban liűr fr a Buda- „ebben egy volt kackiás bal- csak a sűrű o^ökránea- tav£LSZi rceaelP va„. Az inci_ köriből -­A volt szegcdi városi leónyis kola (ma' az egyetem Jogi ka­rának épülete) a Lenin kőn* felől ikkor „forradalmas", sí- fied-Rólcus. Gizella tér—Te- kegyetlenül elrontotta a , . K„__ «„,»„« ionén i .„ * , ... , ,_, , futó városi, közlekedési herpályaudvar. Ttazerakpart, gyomrát Ján« bácsi, össze- ffi^J^^JS ".tVS^T, * ? A lóvasút mai szú. egyetlen élő lóvasút háj- „ dens után a kalauz kelletle- dalmas tekintetünk láttán készítő mester pinceszerű tó. a ma 84 esztendős Hódi b , hal- nÜ1 iét> fel a kocsira s 8zin" bácsi, miközben naavot műhelye volt akkor az lro­a város 1856-ban? János bácsi házába Beteg- taamkat te ódalöki a 12 krajcáros ie- pödörint kackiás baiszán. Ol- da.) A kalauz az előző nanl grrocdoi .nkArn sav ágyán « öreg viccelődve fo- ma tam tűrnek flTöm- e2V rokusi csizmadia dalt pillantva láttuk is en- bevétellel ment elszámolni, s roŰlTÁéattö^tX mea «*» bennünket, és elbestolé- bácrite- ^fftemak. aki az Ilona ut- nek okozóját: a szépséges helyébe addie az Irodasíolga i rt tafií* se nyomán visszamegyünk fén]fhtootoa Xúgia p^nál száüt fel. A váltóba Schoor kocsmárosné állt ki lépett a kocsira, az jött ve­fosztanl nrrrn vannak tudni- lénk hajolva odasúgta. közben beért a visszafelé jo- az ajtóba, s Induláskor János lünk a Nagyállomásig. Addig A szepseges vő kocsi. János bácsi és a bácsi akkorát fúl n tülökbe, rom történt semmi, hanem kocsmárosné másik koésl haitóia üdvöz- hosv maid hanvatt esünk a visszafele átlapoztunk gon­az ajtóban lésképpen szinte egyszerre batár bakiáról. Elvégré nem dolatban néhánv hónapot, s ,, - fajnak bele a tehénszarvból hiába huszároskodott az öreg egyenesen beleszaladtunk a — Ez a meszelonvél a Sas készült tülökbe, s azon mód 12 esztendeig Bécsben.: télbe Irodába. mondia aggó- (Ugyanis a ma ottlévő szlta­helyett az utcák jő kövezet­te, Fakó, gyí. te. Sárga! — s Kelet és Nyugat művészeti találkozóját szolgálják tel láttassanak el: kiváltkép- Rdkus f;lől ^^ gunj'y^. pen hogy a pályaudvarhoz lfl ^ vá . ^ vezető útvonal az év minden „ „. szakában járható legyen. Ed- A májuM regeiben János Lajos, a fStevátz- és válva- toduluhk is tovább. A mai A Széchenyi téren át mint- János bécsi a mákosszínű dlg. mint tudva van. nagyobb f®®1 tordulót mester. Ott lakik a nto kbt- Ruhagyárnai. a Tavasz utcá- ha fri.ssebben kocognának a nvárl ..egyenruhát" felese sarak alkalmával a szegény "®d.fltk°tJSt 8 1F°da ,hely^LÍ!VŐ "f1 f8 a korháznál pintén lovak. 8 János bácsi is olvan rélte a melegebb saiátiáva' utasnak éppen annyi időre bakra- A 101 kedvünkért a házban, amelv möeött az le- várakozunk * kitérőkben, feszesen ül a bakon, hogv a A csizma év a kucsma is az van szüksége, mlg a pályaud­vartól a városba jutott, mint Pestről le egészen Szegedig." A gondolat tehát már meg­fogalmazódott, hogy haladni kellene, megszabadulni a visszahúzó sártól, azonban a kivitelezés még késett: mert kinek ta volt az sürgős? A várost vezető urak, az ideté­vedt kisebb-nagyobb hatal­masságok és gazdag utazók, futárok, hintón, nagyatádi szekéren, könnyű homokfu­tőn. vagy lóháton iártak-kel­tek. Sőt tisztái hajókon, ügy­nevezett luntrákon közelítet­ték meg a várost. Nemhogy a bokátokra de még a Cipő­talpukra sem tapadt sár. an­nál Inkább a dolga után futó pór népekére, városi polgá­rokéra. kisemberekére, a megélhetőségért rohanó, a Piacra dolgozó Iparoséra, ke­reskedőére. Esztendőre rá történt ta valami, amelyről így tr a már említett úiság: Éjjel a lővasulon — 12 krajcárért „A Szegedre és visszautazó közönség kényelmére az ál­lamvaspályatársaság igazga­tósága szegedi vállalkozók­kal egy rendes omnibuszjá­rat iránt intézkedett...", A NAGYMÜLTŰ szegedi szabad­téri játékok, és a vele kapcsolatos nagy jelentőségű művészi események: opera-, prózai és hangverseny-produk­ciók elég világosan körvonalazzák azt a művészi színvonalat, amelyen a sza­badtéri játékoknak a jövőben le kell zajlaniok. Annak idején egy Mascagni vezényelt, Gina Cigna, Apotlo Gran­forte és többen mások énekeltek, Ma­dách: „Az ember tragédiája" lenyű­göző színpadi keretben és előadásban került bemutatásra. Most, amikor a fiatal, népi demok­ratikus Magyarotszág kormányzata, Szeged város tanácsa, a párt támoga­tásával fölújítja az ünnepi játékokat, nyilvánvaló, hogy a színvonal csak egyenes folytatása lehet, sőt, a szín­padtechnika, az akusztika, a színpadi világítás hatásainak fejlődése folytán még nagyobb felkészültséggel kell áz előadások megszervezésének lebonyo­lításához hozzányúlni. A hagyományos szegedi szabadtéri játékok tere a világon egyedülálló akusztikai adottságaival mindezt lehe­tővé teszi. A színre kerülő darabok a nemes tradíciókat és a haladó hagyo­mányokat ápolják; — Szeged — fek­vésénél fogva — pedig Kelet és Nyu­gat művészetének találkozóhelye lesz. A SZEGEDI SZABADTÉHI JÁTÉKOK A MÜ SORTERVEZETET vizsgálva, szembeötlik elsősorban az, hogy „Az ember tragédiája" előadása mellett — mciy tndr hagyomány — ott látjuk a műsoron Puccini „Turandot"-ját olasz művészekkel a főszerepekben, és Ott látjuk Csajkovszkij: „Hattyúk tavá"­tutfc bemutatását reprezentatív szovjet együttes előadásában. Az önálló ba­lettnek a Dóm téren való megjelenése új szín az ünnepi játékok történetében. Egy olyan szín, amely tényleg a Kelet művészetét hozza a Nyugat művésze­tével egy időben a szegedi szabadtéri színpadra. A „János vitéz" előadásá­ban szeretnénk az eloperettesedett, el­szlruposodott daljátékot emberibb, magyarabb, és a magyar falu, a mai magyar falú lelkiségének megfelelőbb köntösben szinpadra vinni. Ez a négy bemutató képezné a gerincét a nyári jatékoknak. Emellett a fő idényben szeretnénk még az Állami Népi Együt­test is legalább egy estével müsorunk­ba iktatni. 1 A szabadtéri játékok előadásainak ( kisebbik problémája bármelyik darab egyéni szereplőgárdájának összeálli­§ tása és megszervezése. Sokkal nagyobb Szép szökés, kedves karácsonyi hagyomány, hogy a szeretet és | f('ladatot jelent egy olyan zenekar, él békesség ünnepén a gyárak kedves ünnepségeken ajándékozzák = énekkar megszervezese, betam­meg a gyermekeket. A sokszáz színes csomagban csokoládé, cukor! tasa, meíg o tér méreteinek, ukuszti­és játék lapul, s ahány darab, annyi mosolygós öröm, boldog gyer-1 ka] lehetőségeinek számításba vetelé­nteki szemvillanás. 1 vel alkalmas az előadásokban való A Szalámigyárban különösen meleg hangulatú ez az ünnep mln-I közreműködésre Legnídbb 120 tagú den esztendőben, mert nemcsak azokat a gyermekeket lepik meg 1 zenekarra lesz szükségünk, melyet kú­ajándékokkal, akiknek szülei nap, mint nap munkára járnak azl lon- erre d ccíf« szervezünk a Szegedi üzembe, hanem azokat a gyermekeket is. akiknek dolgos édesapjuk, g Nemzeti Színház zenekarabol, és vala­vagy édesanyjuk itt dolgozott utoliára. s Innen halt meg. A gyár kis! melyik vagy budapesti zenekarból. Az árvái minden esztendőben együtt örülnek a többiekkel a színes és s énekkarnál a feladat még kényesebb. gazdag üzemi fenyőfa alatt. , ! Jelenleg a szinháznok olyan kis lét­Ma délután 5 órakor 270 gyermek foglalja él a klubhelyisége számú az énekkara — amelyet szak­ülőhelveit, s a nekik való szórakoztató műsor után átadják a gyári nyelven „kamara-korus"-nak szoktak ajándékait. Számosan kapnak meleg téli ruhát, pulóvert, kardigánt 1 nevezni (32 fő) >—, hogy ez bármely és tréningruhát is az édességek és iátékok mellé. A hentesüzem p más együttessel összeöntve — Mszen munkásai, mint az elmúlt esztendőbon. az Idén is külön gyűjtöttek £ a Dom térre legalább 150 tggú ének­egyik meghalt munkatársuk kereső nélkül maradt családjának, sf§ kar kell—, teljesen elenyészik, és kép­ezen az ünnepségen adják át segítségüket az árván maradt cseléd- §j felen arra. hogy a nagy énekkarban nak p biztosítsa gyakorlatával és hangjával A Szegedi Kenderfonógyár szakszervezete és igazgatósága hét-s egy nagyhatású és művészi kórvs­főn és kedden rendezett meleg hangulatú karácsonyfa-ünnepségeket, p produkció kialakulását. Ezért a szín Az üzem dolgozóinak gyermekei, több mint 1400 gyermek p ház kórusát kamara-kórus jellegéből kapott ízléses és kedves karácsonyi csomagokat. A keddi délelőtti s át kell szervezni és meg kelt növést ­ünnepségen a Szegedi Kenderfonógyér dolgozói, a Londoni körútig teni olyan létszámra, amely egy 130 nevelőotthon száz állami gondozott gyermekét látta vendégül. A| tagú együttesben legalább egyharmad­vendéglátó ünnepségen a színjátszó csoport által összeállított hangu-p nyi erőt és ennek megfelelő biztonSá­latoe. kedves fenyőfaünnepi műsorban gyönyörködtek a kis pallósok.gj got képvisel, tmlf vsak azért is, mert majd mindannyian megkapták a Szegedi Kenderfonógyár dolgozói-p a kiegészítő, többi karénekest amatőr, nak ajándékait. A kedves kis ünnepség nemcsak a megajándékozottp széphangú énekkari együttesekből i'rt­tak számára volt megható, hanem sokáig emlékezetes lesz az ünnep- g lógatnánk ösSze. ségen résztvett kendergyári dolgozóknak is. A nevelőotthon vezető-p , sc-e és növendékei pedig ez úton is köszönetet mondanak a szép 1 A STATISZTÉRIA szereve egy ünnepségért cs ajándékokért É5 szabadtéri produkciónál termeszeden A GYÁR AJÁNDÉKAI mindig sokkal fokozottabb jelentőségű, mint egy színházi előadás keretein be­lül. Akár „Az ember tragédiája", akár a „Turandot" óriási tömegjeleneteire gondolok, a statisztériának több száz személyes tömegei jelennek meg sze­meim előtt. És ez nem is lehet más­képpen, mert hiszen ahhoz, hogy a tér arányainak megfelelő művészi hatást lehessen elérni, hatalmas méretű szín­padra van szükségünk, és egy ilyen óriási színpadot csak nagy tömegek tud­nak úgy benépesíteni, hogy a nézőben a valóság realitását keltő élményt éb­resszenek. Azt hiszem, n«m túlzok, ha úgy lá­tom, hogy május elejére az összes szín­padterveknek készen kell lenniök és hogy az egyes darabok betanítási mun­káját is már május elején meg kell kezdeni. Júniusban a színpad, vala­mint a hatezer személy befogadására alkalmas tribünnek a felállítását is munkába kell venni. (A fenti terveket végeredményében az illetékes kor­mányzati szervek hagyják lóvá, ígv aZok még módosulhatnak — A szerk.) A szegedi szabadtéri játékok távla­ta — ha a lehetőségeket vizsgáljuk — még ennél az előadássoi-ozatnál is na­gyobb. Hiszen, ha lehetővé válik a já­tékokat sikeresen felújítani, akkor a játékok hagyományos helyén túlmenő, en az évek folyamán még az üjszegedi szabadtéri színpad, de maga a Szegedi Nemzeti Színház is belekápcsotódhaHk az előadások sorozatába. Es hogy a há­rom színpad együttesen mit. jelent, ar­ra csak a salzburgi példát tudom fel­idézni. Bár a másbdlk világháború után a salzburgi ünnepi játékok színvonala a kapitalista Vállalkozás anyagi haszon­éhségének következtében erősen süly­lyedt, mégis a'világ legvonzóbb ilyet, terméseeta létesítménye maradt. Mel­lette évek folyamán igen sok ország Indított hasonló kezdeményezést. Ilyen a firenzei Maggio Musicale, a paler­mói Settimnna dl Moarcat«. melyen a háború előtt magam is vezényeltem. UJABBAN a csehek és jugoszlávok indítottak ugyanilyen vállalkozásokat. Mindez erősen figyelmeztet a szegedi szabadtéri játékok felújításának, szük­ségességére, hiszen ezzel nemcsak Sze­ged gyarapodnék új színnel, hanem egy már régebben a világhír árnyéká­ba került magyar vállalkozás kelne új életre, gazdagítván a magyar kultúra dicsőségét, és Ide vonzaná a külföldi és hazai érdeklődők nagy tömegeit. Hogy ez gazdaságilag mit jelent. Sze­gednek, nem kell bővebben magyaráz­nom. Viszont bizonyos kérdések — é3 itt főként az elszállásolás és vendéglá­tás problémáira gondolok —, megoldá­sát döntően előtérbe hozzák. VASZY VIKTOR övé. csak a bokáig érő bá­ránybőr suba a részvénytár­saságé. — Egy felet bfr ez csalt M. Ráfagy az eső. a hólé. össze­fagy. ki repedezik, s ahogv kitavaszodik, úgy mdlik szét, mint a rongy — dicséri Já­nos bácsi a részvényesek su­báiét. Most ls esik. sűrű pelyhekben, a Gizella tértől alig látni az Irodáig, ahol le­száll a szükséekalauz. az Iro­daszolga, és átadja a helyét az igazi kalauznak, kl azóta elszámolt már az előző napi viteldítakikal. Neki még su­bála sincs, a salát aúnuáiit nvűvi. mivelhogy az ő szol­gálata tető alá. a kocsi bel­sejébe szorítkozik. — C„ik azok a nvűves vál­tóaknák ne volnának a kité­rőkben. mert ilyenkor rsur­rlg áll bennük az eső. a hólé, s csak bele kell abba nvúl­nl... — t>anaszol1a megálló­tól megállóig, de azért szíves udvariassággal köszön a fel­szállóknak. zsémbeskedvfl vásárosoknak, polgár asszo­nyoknak. „hivatalos" közem­bereknek. akiket mindig na­gyon megbámulnak a gyalo­gos iárókelők. hiszen úlságos dolog az. ha valaki lóvasú­ton utazik. Hogy eh'rhczzilnk az évfordulóra l — A Gázgyártól Rókusig revbe költi el János bácsi a reggelit és az ebédet, dm a cudar idő láttán egvre csak a tizenkettedik fordulót vár­ja. — Annvi van egv nao. reg­gel öt órától éiiel 12 óráig, s mindezért 21 koroha dukál havonta, meg minden hetedik napban egv szabadnap Ak­kor n lovászok ülnek helyet­tük a bakra — mondia Já­nos bácsi, aki most útköz­ben mngn Is oda-odakaeslnt a Bekk kocsmára merthogy a kocis ember r.em marad­hat fűtőital nélkül a szabad ég alatt, a hóverte bakon. Ránk való tekintettel azon­ban most lemond róln az, öreg. meg azért is: nehogy összeakadjon Sas Laios nyu­galmazott rendőrkapitány főlovász-nálvamester úrral, mert akkor .;. — Kipótoljuk ezt még az omnibusz százesztendős év­fordulóin. amit maid a Sze­gedi Közlekedési Vállalat rendez 1058-ban. s amikor még én ls akarok táncolni! — hittant utánunk búcsúzóul az, öreg. s a lovak hátón meg­nattinfin hosszú nsinrát. hogv azok mindenképpen elhúzzák I n lóvasúti kocsit a jubileum­ra. Lödi Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom