Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-16 / 191. szám

Szerda, 1957. augusztus 14. 3 Éljen az MSZMP, a nép alkotmányának erős védelmezője! Amit nem lehet elfelejteni Beszélgetés az ellenforradalom mártírjának, Sziklai elvtársnak özvegyével Két asszony ül velünk szemben a Hazafias Népfront fogadásán. Talpig feketében, mind a kettő. Az ellenforradalom két mártírjának feleségei, anya és lánya: özvegy Kiss Lrtjtwné és özvegy Sziklai Sándorné. Mind- tés után is győzni kell, vagy meghalni. Sok pillanat volt már az életükben, ami Igy tette fel a kérdést, ami nem engedte az alkudozást, a meghátrálást. S a két férfi most tizenkétéves szocialista épíkettőjük szeméből újra és újra kibuggyan a könny, végigfut arcúkon a rémület nyoma, mikor szeretteiknek, férjeiknek az ellenforradalom banditái által véghezvitt meggyilkolásáról beszélnek. Kiss elvtárs és Sziklai elvtárs régi mozgalmi emberek voltak. Kiss Lajos 1944-45ben Szegedin volt pártmunkás. A földosztás egvik irányítójaként segített vaiósággé tenni a magyar parasztság sok évszázados vágyát: paraszti tulajdonira adta a párt küldötteként a földet. Régi, tizenkilencbeli harcaira emlékezett vissza ez időbea Már az első szocialista forradalomban is részt vett, a Horthy-fasizmus felülkerekedése után börtönbe került, majd családostól külföldre emigrált a horthysta-rendszer állandó üldözése elől. Olaszországban, Ausztriában, Bajorországban, Jugoszláviában kóborolt a család, mig a felszabadulás megadta számukra a jogot, hogy hazájukba visszatérhetnek. A földosztás hetei életének legboldogabb időszaka volt. A gazdává lett nincstelen parasztok százaiban él a földosztók emiéke és igy él a Szeged környéki agrárproletárok emlékezetében is Kiss elvtárs alakja. Neve, munkája eggyéfonódott a parasztság legszegényebb részének felszabadulásával. Vidéki küldetésének befejezése után Pestre költözött a család — mondja özvegy Sziklai Sándorné, Kiss Lajos leánya családjuk történetét. Férje, aki partizánként küzdötte végig a háborút, a nép államától Budakeszin kis magánházat kapott. Oda költöztek mindnyájan. A Kiss- és a Sziklai-család több évtizedes munkásmozgalmi móltat, meg nem alkuvó harcosságot vitt magával a volksbundista svábok fellegvárába. A falu szegényeinél keresték meg barátaikat, s elvtársakat is találtak köztük. Együtt dolgoztak ezekkel a kommunistákkal hosszú éveken át. Kiss elvtárs a község népfrontbizottságának Vdlt az elnöke, felesége pedig a párt községi titkára. Ezért az ellenforradalom dühe elflsZöí rájuk zúdult. Fasiszta soliancok, a német felsőbbrendűséget hirdető hitlorlsta svábok lámadtak a békés családi otthonra. Az asszonyok és a két kisgyermek, — Julika és Zója — alig tudtak elmenekülni. A két férfi otthon maradt. A banditák gépfegyverrel, kézigránáttal törtek a házra. Nekik csak egy pisztolyuk volt, mégis felvették a harcot. Nem hátrállak meg az ellenség elől. nem kezdtek vele alkudozni, mert tudták: nekik vagy harccal válaszolt a rájuk tört ellenforradalmi bandák támadására. A menekülő család csak a fasiszta lámadók üvöltését, a gépfegyverek, géppisztolyok ropogósát, a robbanó kézigránátok csattanásait hallotta. Rövid harc Után a két harcos; a földosztó, a Horthy-höftönöket megjárt, az emigrációt végigszenvedett idős einber, Kiss Lajos elvtárs és veje megszűntek élni. Harc közben haltak meg, hősként, dé életük nagyon fájdalmas áldozat. Fájdalmas és szomorúan tanulságos. Arra tanít mindannyiunkat, akiknek szent a párt, a nép és a szocializmus ügye, hogy soha ne felejtsünk. A gyászruhás asszony könynyes szemén az elszántság ereje villan fel. •- Nagyon rossz állapotban vagyok. Tegnap kezdődött férjem és apám gyilkosainak pere. A gyilkosok tagadnak s attól sem riadnak vissza, hogy a tanúkat a község még mindig szabadon mozgó fasisztáival megtélemlitsék. Ez ls nap mint nap felkavarja bennem a fájó eiplékeket és a szocializmus ügyének féltését. Azt üzenem mindenkinek: ne feledjék el a mi tragédiánkat, sok száz család tragédiáját, ne legyenek liberálisak az ellenséggel szemben, hiszen az sem kegyelmezett nekünk. Vége a beszélgetésnek. A kisfrt szemű asszony másokhoz fordul, akik körülveszik szerető gondossággal és részvéttel hallgatják szavait. Bámulatos aZ a letkiierő, amellyel ez a kommunista asszony élete nagy fájdalmát viseli, amellyel tgy, gyászban, fájdalomban égve Í9 harcra tud lelkesíteni. Közvetlen hangú munkásgyűlés a Szegedi Kenderfonóban Augusztus 15.. csütörtök. következnek a felszólalások. Délután 2 óra. A Szegedi Ebben, az egész gyűlésben Kenderfonógyárban befelező- volt valami megkaoó. új. küdik a délelőtti műszak. Az embei'ek a meleg munkatermekből nem hazafelé indulnak. hanem a kultúrterembe Veszik Útjukat. Munkásgyűlés lesz. Fél 3 után néhánv oerccel Nemes Júlia, a kártoló munkésnője nyitja meg a gyűlést, s üdvözli a megjelenteket. Krizsén Ferenc elvtárs, a szegedi városi párt-végrehaitóbizottság tagja szól ezután. Röviden ismerteti az országos pártértekezlet és határozata jelentőségét, s a tennivalókat. — A párt. a kommunisták •— mondja — együtt haladnak a dolgozó emberekkel. krösddlk a bizalom, s a párt kéri. igényli a dolgozók észrevételeit. Diktatúra Van az ellenségnek, azonban a legteljesebb demokráciát kell élvezniök a dolgozóknak. Beszéde Után egymás után lönböző a régi gyűlésektől. Nem pufogtak a frázisok, ki-ki elmondta mindazt, ami a szivét nyomta, a neki tetszőt és a nem tetszőt ls. Olyan közvetlen beszélgetés volt a munkásgvűlésen. azonban mégis fegyelmezettségről, a népi hatalom előrehaladásának segítéséről tett szén tanulságot. Honvédszázados kért szót. Két tiszttársával a tiszti karhatalomtól jött el a gyűlésre. — Kilencszer volt élüzem a Kenderfonó — mondta —. s bízunk, hogv tizedszer is az üzem homlokára kerül az élüzem csillaga. Ehhez kívánunk .10 egészséget, sok sikert" Egyszerű vilanyszerelő. Pribék Tibor a munkafegveAnyagi tehervállalás nélkül is javíthatjuk munka- és védőruhaellátást a Építők, vasasok és rakodómunkások — ha csak alkalom adódik — minduntalan szóvá teszik a munka- és védőruha-jüttatás fogyatékosságalt. A szakszervezetek Csongrád megyei bizalmialnak szegedi értekezletén két vasmunkás — Méfi István, a Vasöntödéből és Lebó János, a MÁV öntődéiének munkása — elmondotta, hogy többszöri reklamációtok ellenére sem történt még ma sem hathatós intézkedés a munkaruhák elosztásának, kihordási idejének helves megállapítására. Ök és az értekezlet más részvevői is kifogásolták, hogy fentről, a vállalat vagy intézmény felettes szerveitől, a munkahely és munkanem közelebbi ismerete nélkül szabják meg a munkaruha kihordásának idejét. Ezért gyakran előfordul. hogv kahelyelken jártak rongyokban. hanem sokan ebben a ruhájukban jártak be a gyárija ls. A munkások százai, ezrei örülhettek. ha olyan ruhában járhattak ünnepnap. mint amilyent most bejárónak használnak. Tizenkét esztendő múlt mér el és kinőttünk az elesettségből. a rongyosságból. 12 év alatt nagv annak árát kapnák meg. Ebben az esetben utcai használatra alkalmatlan ruháikat fognák be munkára. Tehát megtakarítást érnének el. Figyelemreméltó ez az elgondolás. mert egyúttal a népgazdaság is megtakarítana anyagot és munkát. A pénzbeli iuttatás. a salát ruha Államunk használata nagyobb takaréösszegeket kosségra ösztönözné a munáldozott arra is. hogy a leg- kást. mert ha óvia munkarunehezebb fizikai munkát vég- hóját, ennek közvetlenül saző dolgozókat ellásSa védő- és ját zsebén keresztül érzékeimunkaruhával. Az első mun- né hasznát. karuhák kiadása óta sokat változott a luttatás rendié, módia. s változtatták a kihordás határidejét is. Államunk szüntelen kutatta, hogyan tudnánk csökkenteni az egy munkásra jutó költségeket. hogy bővíteni lehessen a juttatásba bevontak körét. Évről évre szaporodott a juttatásban részesültek száma. olyan helyre, ahol kevésbé ntégis sűrűn merül fel a kérPersze. a pénzbeli juttatásnak van árnyoldala. Problémát okozna olyan helyeken, ahol elengedhetetlen például az egyforma ruha. Vagy a kilépőkkel való elszámolás ütközne nehézségekbe. Az ls előfordulna, ha védőruha helyett pénzt adnának, hogy eavések nem megfelelő ruhában jelennének meg munka* helyeiken. Éppen ezért arra a következtetésre lutunik: helyenként fenn kellene tartani a természetbeni iuttatést. különösen, hö az védőruhára szól. Másutt viszont pénzbeli iuttatás látszik hasznosabbnak. Ezt a juttatási módrrt azonban ne fentről, hanem helyben, az adott ÜZembeh. munkahelyen határozzák meg a munkások véleményének. javaslatainak meghallgatása után. Bízzák a ju tatás módiának megállapítását a helyi vezetőkre és azt is. hogy kinek milyen időközönként adjanak ruhát, vagy térítést. Ezzel a munkások nagyobb megelégedésére Újabb anyagi tehervállalás nélkül bővíthetjük a munka- és védőruha-juttatásba bevont dolgozók körét, lemről, meg a nyereségrészesedésről beszél. A dolgozókon múlik, hogy mennyi lesz a nyereségrészesedés. dolgozzunk hát becsülettel. Kifejezésre juttatja 6 is. hogv az ellenforradalmárokkal szemben a törvéhyesség megtartásával ítélkezni kell. „Nem engedjük. hogv még egyszer október huszonhárom legyen". Ábrahám Vlncéné. a kártoló iflunkásnőle szóvá teszi: az utóbbi években nagy hiba volt. hogv a pártvezetők nem vették figyelembe a nép véleményét. Tanulság ez a párt száméra. „Helyes — mondla —. hogy jól megválogatják, kik kerülnek az MSZMP soraiba. A párttagság nem Iárhat előnyökkel, hanem fokozottabb kötelességekkel. A párttagság nem jelenthet előjogokat. a munkája alapján értékeljük az embereket". Hírül adla. hogy alkotmányunk ünnepére a délelőtti műszak dolgozói űi munkasikereket akarnak és votólkedéoro hívják a délutáni műszak dolgozóit. Az egyeteth jelenlevő képviselőjéhez fordul Szűcs Istvánná, Kéri, tolmácsolja, hogy a munkások becsülik az egyetem bw csillctes oktatóit, diákjait, Szól az egyetem képviselflje az egyetemi áj tanévről, előkészületért rfll. Haraszti György, ez az őszt hajú ember elmondja, hogy d már két ellenforradalmat ért meg. A dolgozó emberek sokat tanullak október 23 tói, nem engedik soha lábrakapni az ellenforradalmat, A bizalomról, a tártadalmi tolajdon védelméről szól Peták József. Sok a lopás, társadalmi tulajdon herdálása és mindezt az ország, a dolgozó emberek slttylik meg. És többen szólnak mások is; gyáruk, az ország javéért. szakad a ruha. kevesebb időre ad iák. mint olvan helyre, ahol vassal, olajjal, tűzzél, vagy vegyianyaggal dolgoznák. Sokan aZt szeretnék, hogy még szélesebb rétegek részesüli éhek munka- és VédőrUha-tottátásban. Nem ritka az olVan vállalát. ahol egyesek igen türelmetlenek és nem műlik el termelési értekezlet, hogy el ne hangzana kérő szó. néha még türelmetlen sürgetés is: adlon a vállalat, adion az állam. dés: miért nem kapott egvik. vagy másik munkáscsoport már éddig murlkafuhát? Azt felelhettük, hogy csak addig nyújtózhatunk, ameddig a takaró ér. Különösen az ellenforradalmi kártevések utáni nehéz gazdasági helyzetünkben nincs többre etőnk. Ez azonban nem iekm-ó aíá n'e'' férné nek'" 'töb- Áz áruminta-bemutató az augusztus 20-i ben. vagyis ne adhatnánk ünnepségek egyik legkiemelkedőbb esetnényének ígérkezik meg több dolgozónak munka- ° ° J 9 ruhát. Természetesen anélkül. hogy államunk nagyobb Szeged és környéke mezőgazdaságának, mezőgazdasági iparónak szemléje lesz a mihályteleki kiállítás A Hazafias Népfront szeAz Üzemek dolgozói fordítana frre"Egv~- letfilrtftoSsafte^metó— még a legfiatalabbak is —. ha másként nem. hát szüleik felszabadulás előtti munkaruhájára gondolva felidézhetik a tőkés világ munkásellátásának időszakát. A szegedi munkások nemcsak munszerűen a jelenlegi ellátási rendszer változtatásával iobban. a dolgozók nagyobb megelégedésére oldhatnánk rrleg a védő- és munkaruhajuttatást. LÍiehtj JHihálif (1827-1906) Minden Zichyk közt legnagyobb nevű, Te, Családod félt, hogy foltot ejtsz nevén; Sotnogy fiát a nagyvilág becsülte, Itt hírgazdag vagy, ott kincsben szegény. Merészen rajtolt, szárnyas álmaidban, Eszmék s eszmények lázas lelke cseng; , Feloldott titkok vallomása vittan: Jós mámotod egy szebb jövön mereng. Tudós vagy. költő, bölcselő, apostol Elmés ecsettel (távol a gonosztól) Mindig az embert zengi hü lírád. Tömérdek műved tarka változatban A test s a létek vágyát szűri át... örök időkre csillogsz változatlan! MÁRKY IMRE A szakszervezeti bizai— ' miav értekezletének felis felvetették azt a szegedi szólal ói hasznosnak látszó iavaslatot. hogy ne felülről döntsék el. högy kinek miiven időközben és mennvi munkaruha iár. Éhnek eldöntését bízzák az üzemek, vállalatok vezetőire. sőt ezen túl arra is fel kellene jogosítani a vállalatok Igazgatóit, hogv maguk döntsék el: természetben. I vagy pénzben kania-e meg a dolgozó ilven irányú járandóságát. Ezek eldöntése előtt tanácskozni lehetne a szakszervezetek helyi vezetőivel, s elsősorban magukkal a munkásokkal. Biztosan hasznos javaslatokat adnának, nagyobb megelégedésükre szolgálna a iuttatás ilyenképpen kialakított módia. Több szegedi üzemben szívesen vennék a munkások. ha a munkaruha helyett gazdasággal kapcsolatos ipari üzemek dolgozóival közösen igen szépnek, látványosnak ígérkező mezőgazdasági kiállítást rendez augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepének tiszteletére Mihályteleken. A nagyobb arányú készülődések még csak pár napja kezdődtek el, de már ezekből is következtethetünk, hogy a mezőgazdasági kiállítás a 20-i ürlnepsígek egyik legkiemelkedőbb eseménye lesz. A kiállítást Mihályteleken az Új iskola összes tantermeiben, s udvarán rendezik be. Itt a többi közöti érdekességként bemutatnak különböző ágasbúza termelési kísérleteket. Különösen érdekesnek ígérkezik a zöldség- és gyümölcstermesztési leállítás! részleg. A városhoz tartozó kertek, egyéni és szövetkezeti 9 gazdaságok legszebb sárgarépa. paradicsom, fűszer- és étkezési paprika terméseit mutatják be. Bőségesen lesz szőlő és gyümölcs Is a kiállításon. Bemutatják a hagyományos kultúrnövények, a búza, kukorica, bUrgotlya, cukorrépa, rozs termesztésében elért újabb eredményeket s lehetőségeket ls. Részt vesz többek kőzött a kiállításon a Szegedi Konzervgyár. Változatos késztermékeit és a vele szerződésben lévő termelők legszebb terméseit mutatja be. A Szalámigyár hentesáru különlegességekkel és a világhírű szegedi szalámival szerepel. A szegedi MF.ZÖEK Vállalat bemutatja öt év távlatában a város és vidéke mezőgazdasági árutermelésének fejlődését. A Szeged és Körzete Vidéki FÖldműveSszőVetkezet a gyümölcs- és a baromfitenyésztés. illetve felvásárlás fejlődéséről ad képet a látogatóknak, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat pedig a fűszerpaprika-termelés s feldolgozás menetéről eredményeiről. Virág-, zöldség- és aprómagtermesztési eredményeiről — melyet a kiállításon bemutat a Kertészeti Vállalat — bizonyára sokáig metőkertészet lg szerepel szebbnél szebb pálmáival, virágaival a kiállításon. A Szegedi Vetőmag Felügyelőnemesített vetőmag készleteiből tart mlntabcmutatót. A termelőszövetkezetek közül, különösen az újszegedi Haladás-, a ságváritelepi Táncsics- és a mihályteleki Üj Élet Tsz-ek tagjai tesznek kl a jelek szerint magukért. A kiállítás rendezősége flz előbb felsorolt sok neVező mellett szívesen fogadja a további jelentkezőket is. Az egyéni gazdák közül ls szép számmal jelentkeztek már eddig is, hogy részt akarnak venni terményeikkel a kiállításon. A rendezőség azt szeretné. ha legkésőbb 19-én délig minél többen jelentkeznének még egyéniek, akik szerepelhi akarnak a kiállításon. A legszebb terményeket díjazzák. A kiállításról a harapnivaló, az ital Sem hiányzik majd. A Csongrádvidéki Pinemlegetik majd a vállalat cegazdaság a kiállítás "ideié. ügyes kezű dolgozóit, A te- re borkóstolót rendez 't