Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-08 / 184. szám

Csütörlök. 1957. augusztus 8. 3 A SZEGEDI ELLENFORRADALOM —— A cipőgyár! vaszteség: 15 millió A vásárlóké: 100 ezer pár cipő Néhány hete. mikor az új­szegedi szövőgyár vesztesé­geit számba vettük, kicsit elhamarkodva azt a követ­keztetést vontam le. hoav az ottani 7 és fél milliós kár­tevés a legnagyobb szegedi tétel. Sajnos tévedtem — méghozzá igen sokat. Nem magát a tévedést sajnálom, hanem azt. hogv egy szegedi üzem, s az üzemen keresz­tül az állam ennek az ösz­szegnek pontosan a kétszere­sét veszítette. Ki gondolta volna, hogv a Szegedi Cloőavár termelési rendiének felforgatása ilyen súlyos anyagi következmé­nyekkel Járt? Mérnedig a számok nem csalnak, s ilyen­formán a cipőgyári számla végösszege megközelíti a 15 millió forintot. Sokan esetleg kételkednek ebben, különösen, ha a két üzem méreteiből és munkás­létszámából Indulnak ki. de mindjárt érthetővé válik a dolog, ha figyelembe vesz­szük, hogy a Cioőgvár sokkal értékesebb, drágább anyag­gal dolgozik. Igen nagy szá­mok képviselik évi termelési értékét s a forgalmi adó kul­csa is jóval magasabb. De lássuk a veszteséglistát! szesedést várnak az év vé­gén. Melyik a munkásság igaz. őszinte arca? Októberben és novemberben rövid időre megtéyesathették és megfé­lemlíthették — rá tudták kényszeríteni a sztréikot. de a becsületes, derék munkát nem lehet emberekre kény­szeríteni — azt önként vál­lalják. Lassan-lassan maid ezt a számlát is kiegyenlítik, mert bár az ellenforradalom testálta ráluk. csak ők tud­ják lóvé tenni. S. I. —«— — mxmwfcwwK mm felavatják a mihálytelki új MŰVELŐDÉSI OTTHONT Az újjáéledt augusztusi nap forrón süti a mihálytelki ut­cákat. A nyári utakon bokáig érő porban bandukolnak a lovak, a bakon ülő emberek a volt Lábdi-malom előtt el­hajtva föl-fölnéznek az új­köntösű épületre. A fiatalok kíváncsi szemekkel néznek be a most beépített ablakokon. Azt lesik, hogy milyen lesz a szíhpad, mekkora lesz a táncterem? Befejezéséhez közeledik a munka A mihálytelki művelődési otthon építése már az el­múlt ősszel megkezdődött. Az avatása után már a járás ellenforradalom akadályozta meg a munka gyors befejezé­sét. A tavasszal folytatták az építést, a III. kerületi ta­nács v. b.-nek határozata egyik legszebb tánctermében rendezhetik báljaikat. Szín­játszó csoportot, tánccsoportot is tudunk ezután szervezni, hiszen lesz szép helyiségünk, alapján. A munka már ahol a bemutatókat megtart­termelés nélkül kifizetett bér tervezett nyereség elmaradása és tényleges veszteség « vasútról ellooott áru értéke az államnak befizettek volna forgalmi adóként további nyereségkiesés az I. negyedévben elmaradt forgalmi adó 1967. jan. 1—márr_ 3t-í« összesen: Amint a végösszegből a pénzben pontosan ki nem fejezhető más károkból és a korábban összeállított szám­lákból kiderül, a Cíbőgyár egymagát olyan hOribilis ká­rosodás érte. mint a két leg­nagyobb szegedi üzemet, az újszeged! szövőgyárat és a Kenderfonógyárat együttvé­ve. A szóban forgó Idő alatt közel 1Ö0 ezer pár női cipő esett kl az üzem termelésé­ből. „Nincs többé önéletrajz" Október 24-Ig nem volt Itt semmi baj, még túl is telje­sítették tervüket, de az ez­után következő napokban már érzett a műnkén az ide­gesség. Ennek ellenére azon­ban még az utolsó rendes munkanapon, október 25-én is nagyon közel lártak a száz százalékhoz. Másnap mégis minden összeroppant, s az üzemi hangadók és a városi sztráikszervezők kezdemé­nyezésére és erőszakoskodá­séra megkezdődött a novem­ber 7-ig tartó sztrájk. A jó­zan. értelmes szót túlharsog­ta az uszítók kórusa. Bihari Eva az egyetemi ellenforra­dalmárok hírharangja volt, Gitav Antal az üzemen belül kifejtett ellenforradalmi szer­vezkedés mellett városi szin­ten is tevékenykedett. Kara­kas István borgőzös hangla is fel-íelcsapódott a lázas hangulatban, a kivonulás és az esztelen sztrájk mellett. A szálak Itt-ott az űző­mén kívülre vezettek. Kertes Endre, a Ruhagyár hírhedt ellenforradalmi főnöke sok niás üzem mellett Itt is szer­zett magának és ügyének hí­veket. s Szabó Istvánné a kultúrterem színpadán, szé­les gesztusokkal ugyancsak az ő utasítását kommentálta mély meggyőződéssel. Vala­mennyi bűnöző, rovott múltú ..munkás" a felszínre vergő­dött. Agócsi Sándor koráb­ban a népi demokratikus államrend elleni kémkedé­sért ült börtönbüntetést — akkor meg félórás beszéddel traktálta a munkásokat. Be­szédéből csak úgy fröccskölt az uszítis és a munkáshata­lom becsmérlése. Valaki meg is zavarta öt a mocskolódás­ban. mondván, hogv magáról is szóljon már néhány szót. de egy másik büntetett elő­életű védelmére kelt. ..njnes többé önéletrajz!" felkiáltás­sal. Rz egyszerű „dolgozó" Nem maradt veszteg a volt cipőgyáros sem. Az államo­sításig jól menő cipőüzemet tartott fenn Makón Gomb­kötő István, de az államosí­tások után egyszerű „dolgo­zó" lett. Valószínű, hogy az új szituációt csak átmenet­ként képzelte el a maga szá­mára, mert neki is kedvére való volt a változás. Ennek ellenére azonban eléggé óva­tos maradt, biztos lapokra látszott csupán, s inkább a háttérből való izgatást, uszí­tást pártolta. Ez volt a mód­Ft 966 000 1642 000 60 000 7650 000 1000 000 3000 ono 14.318.000 Tovább csökken a ftyermekbénulásos megbetegedések száma Az Egészségügyi Mi­nisztérium tájékoztatója szerint lásos . _ csökkenése — az újonnan bejelentett megbetegedések a végéhez közeledik. Tegnap „vonult föl" Budai András festő két munkatársával, s most végigkalauzolt bennün- behozatalával ket az újjászülető épületen, könyvtárnak, Még sok a törmelék, de a fa­lak már frissen vakoltak. A villanyszerelők dolgoznak a világító berendezés felszere­lésén, az épületasztalosok a terem és a színpad padlóza­tát készítik el. —17,-re kész kell lennünk —> mondja Budai András elvtárs, és az a szeretet, amivel a munkások a művelődési ott­hon építésének munkáját végzik, biztossá teszi, hogy 17.-re valóban készen áll a község új művelődési ottho­na. , Varga Vince elvtárs, a III. szere egyébként az október 23. előtt forrósodó hangulat­ban is. A központi üzem ellen­forradalmi szervezőit nem­csak. hogy támogatták a DÉMA politikai zsandárai. hanem sok esetben túl is tet­tek raita. Kecskés Zsuzsan­na nevelőként kezdte pálya­futását. de bizonyos pénzek eltulajdonítása után eltiltot­ták a nevelői gyakorlattól, s így ő is szürke „dolgozó" lett — a Cipőgyár telepén, ö már vehemensebb volt. mint a többiek, s az adandó alka­lommal. a nagy elhatározá­sok sorompólába állt. Egyik elvbarát iával. Tóth Sándorral „megszállta" a Cipőgyár üze­mi bizottságát, hogy lefoglal­ja annak pénzét (máá megint a pénz!) és anyagi eszközeit, s egyúttal funkciót szerezzen magénak. Gombkötőhöz ké­pest nyílt kártyákkal ját­szott. — nem tagadta ellen­forradalmi törekvésének lé­nyegét. Furfang, megfélemlítés, demagógia... A munkásokra ez a gárda erőltette rá az esztelen, ön­gyilkos sztrájkot — furfang­gal. megfélemlítéssel, dema­gógiával — s ha a kért szám­ba vettük, a kártevők szám­bavétele sem árt. A november 14-től l-ig tartó sztrájk sem magától robbant ki. s mint minden üzemben, itt is elégtelen lett volna a városi sztráikszer­vezők minden erőfeszítése, ha a helyi, üzemi ellenfor­radalmárok nem ismételték volna meg a megszerzett po­zíciókon keresztül az erősza­kos nyomást a munkásokra. Ekkor még sikerült nekik — de utoljára. Sajnos, a gazdasági kárte­vés itt is egész láncolattá szélesedett. Igaz. hogv a két­szeri sztrájk billentette leg­mélyebbre az üzem gazdasá­gi mérlegét, de még ezután ls nagy károk keletkeztek — a sztrájk, az országos és helyi rombolás következménye­Jíént. Novemberben és de­cemberben még Csak 4 órás műszakokat tudtak az üzem­ben foglalkoztatni, de ianuár második feléig is csak 6, il­letve 7 órás munkanapokat tudtak tartani az áramkor­látozás miatt. Februárban az anyaghiány lassította a mun­kát. fékezte a kapacitás tel­jes kihasználását. Mint a veszteséglistából is kiolvas­ható. ennek Ugyancsak sú­lyos anyagi következményei voltak népgazdaságunkra nézve. Melyik a munkás igazi arca? Miután az anyag- és ener­giaellátás meglavult. az ok­tóberben és novemberben félrevezetett munkásság igen derék munkába kezdett. Azóta már lóval túlhaladták a tavalyi gazdaságossági színvonalat. és lényegesen csökkentették a költségeket. Jelenleg úgy állnak. hoav eav teljes havi nyereségré­endrei járásban fekvő Pilis­szántó községtől eltekintve a gyermekbénü- —. valamint a Duna—1Tjsza járvány enyhe közén üdültetési korlátozás alá eső terület jelenleg nincs. , „„„ - , - A fővárosban az új megbe- kermeir tanára elnöhVTycttéÁe országos számát tekintve — tegedések szama csökkent. e iátogatá« Után fezt is el­az elmúlt héten tovább foly- a július hónapban gver- mondta, mit jelent a köwég mekbénulés elleni első védő- lakosságának éa fiatalsápá­oltásban részesült 1953. és nak a művelődési otthon meg­1930. évi születésű gyerme­kek második védőoltása, amely a megfelelő védettség biztosítása szempontjából el­tatódott. Az üdültetési korlátozás megszűnt Tiszalök Szabolcs megyei községben, ezzel szemben a 14 éven aluliak Csoportos üdültetése szem pontjából egészségügyi zárlat engedhetotlen — Budapesten építéae. Szórakozhatnak a fiatalok alá kellett venni Pilisszántó Pest megyei és Pély Heves megyei községet. Csoportos gyermeküdülte­tés szempontiából jelenleg zárlat alatt álló területek: Borsod megye egész területe. Miskolc megyei jogú város; — Mihálytelken előadást, bálát megfelelő körülmények között mindeddig nem tud­tunk rendezni — beszélte el. és a járványtól erősebben érintett területeken — au­gusztus 13-én, az ország töb­bi részén augusztus 22-én kezdődik. Ezzel egyidejűleg — Az Ifjúság ha bálázni akart, első védőoltásban részesül- az Iskolateremben szoron­nek azok ez 1655. és 1956. évi gott, vagy a gabona raktár­| születésű gyermekek, akik- ban (amikor az éppen üres Hajdú-Bihar"megyéből a bi- nek védőoltását júliusban át- volt) rendezett bálát. Azt is hnrkeresztest és a berettyó- meneti betegség vagy egyéb elgondolhatjuk, hogy milyen újfalusi járás területe, vala- ok miatt el kellett halaszta- körülmények mellett! Mozit, mint a püspökladányi járás- hl; oltásra kerülnek továbbá színházat, valamire való szín­* JA az 1957. évi január és feb- játszó bemutatót nem látha­ruár hónapban született cse­csemők és az 1951—'1952-—­1953 és 1954. évben szüle­tett gyermekek. A védőoltá­sok helyéről és pontos ide­jéről a lakosságot a helyi te,"Pest megyéből Fót és Pl- egészségügyi hatóságok ide­lisszántó községek. jében és megfelelő módon old-i« » fiatalok problémáját, A Dunántúlon — a szent- tájékoztatják. akik a művelődért otthon ból Biharnagvbajöm, Báránd és Püspökladány községek. Szabolcs-Szatmár megyéből Nyíregyháza város, Nagykál­ló. Nyírbátor, Kisvárda és Pátroha községek. Heves me­gyéből a békást járás terüle­tott a mihálytelki lakosság, csak ha bement a városba. Az új művelődési otthon, me­lyet a III kerületi tanács több mint 200 ezer forint költ­séggel alakíttatott át, meg­hatjuk, Mozielőadásokat is rendszeresítünk. A jövő év­ben az emeleti részek rend­a községi klubhelyiség­nek[ tömegszervezett helyisé­geknek teszik alkalmassá a2 épület ma még kihasználatlan részeit. Kisebb előadóterem épül az emeleten, hogy a tö­megszervezeti megbeszélése­ket. termelőszövetkezetek gyűléseit legyen hol megtar­tani, ne terheljék minden megmozdulással a művelődési otthon nagy előadótermét; Színes avatóműsorra készülnék A község fiatallal nagy örömmel készülnek az au­gusztus 20-t avatóra. Az is­kolás gyerekek a helyi nép­dal anyagból és tánelcpések­ből összeállított Pnprlkaiilte­tés című népt játékot mutat­ják be. amit. Szalma János­ná tanítónő állított össze és tanított be. Szegedi üzemi csoportok Is meglátogatják a művelődést otthon avató ün­nepségét és bemutatják leg­szebb számalkat. Az ősz fo­lyamán megindult a mihály­telki fiatalok kulturális cso­portjainak munkála is. A mihálytelki házak fö­lött lassan szétterülő nyár­végi estt ködök régi népda­lok hangiolt viszik tova még ma is, estéről estére. A népi hagyományok még elevenen élnek Itt, a nagyanyák F.iká­ról suttogó meséken alszik el a legfiatalabb nemzedék. Az új művelődési otthon nemcsak korszerű színházi előadásokat, mozit, brillehe­tőségeket jelent, hanem a népi kulturális hagyományok ápolásénak jobb lehetőségeit ls. Sz. G. A hathengeres; 75 lóerős Csepd-Dicsel­imotor felbúg alattunk, s a tiszai rév­kapitányság valóságos kis mentő-yarhtja nekilendíti a mostanában jól megáradt Tiszának. Pillanatok múlva már a strand és os úszóházak kőzött húzunk el, olyan rettenetes erővel dolgozik mögöttünk a csiga, amely másfél métere, hullámokat hasít és kavar, majd lök a partok felé. A fürdőzők, akik o megengedettnél mcsz­szebb merészkedtek a Tiszába, gyors csa­pásokkal startolnak a partra, a fehér­zászló, kishajó láttán. Egy bravúros, tet­szelegni akaró motorcaónakos viszont fity­tyet hány a vízrendészeti szabályoknak és alig két méterrel cikázik el mellettünk a méteres hullámok tetején. A révkapi­ftánvság szegedi parancsnoka rtoszailólag csóválja a fejét, s rögtön a noteszába jegyzi a motorcsónak számát: Sze X 08. Tulajdonosa Koczka Ferenc, aki bár nem friss keletű vízijártnssági vizsgával rendel­kezik, mégsem tudja, hogy kis linjókat — nagy szívóhatásuk! miatt — oldalról csak 30 méterre szabad megközelíteni, elölről pedig 300 méter a tisztes közfor­galmú távolság. Gyerekek, ahol a part szakad.. * A klinikákkal szemben, az újszegedi szakadékos, könnyen omlú partoldnlon 5—6 tíz-tizenkét éves gyerek játszik, kettő pedig ballonok segítségével ereszkedik le a Tiszán. Nagy a megszeppenés, mikor leáll mellettük a Diesel. Csongrádi sugár­úti és Kossuth utcai gyerekek: Lnvner István, Csernveváez. Gyula, Piszkoszki László és a többlek, akik minden szülői felügyelet nélkül csatangolnak a veszé­lyes tiszai partszakaszon. A ballonok ter­mészetesen a kis hajúba "Vándorolnak*; a kapitányságon majd visszaadják a szü­lőkkel megjelenő "tulajdonosoknak*. — A nagy bnrackéférben oz is előfor­dult — mondja a parancsnok —, hogy a szabálytalanságért elvett ballonok miatt az ogvik sofőr-apa nem tudta időben el­szállítani a barackot, mert gyerekei nem akarta/ bevallani a titokban leszerelt és a Tiszára vitt belső gumik hollétét. Éjjel aztán jöttek érte nagy "zenebonával* .. s Fürdő a város szennyvizében A kishajó közben a volt vasúti hídon túlra crt. Az itteni fürdőzők bizony egy­kettőre kereket oldottak — ot!Ti^»*a ru­hájukat is a parton = mire kikötöttünk; ŐRJÁRAT A VIZÉN Kisfiával egyetlen ember maradt csak olt, aki ugyan a fejétől a talpáig száraz volt, vagyis tiszta "alibivel* rendelkezett, mégis végig kellett hallgatnia a parancs­nok intő szavait: — A város szennyvize itt folyik a Ti­szába, alig kétszáz méternyíre. A víz 80— 90 százaléka erősen szennyezett, mert idáqj érve még nem tisztítja meg önma­gát. Kedves szülő, a gyermeke érdeke is megköveteli.:: — De én nem fürdöm — mentegetődzlk a lelkiismeretén fogott apa. — Most nem, de ha elmegyünk;;: láttunk mi már ilyet. — zsörtölődik to­vább a parancsnok. Két üres kajakot ringat a víz... A parton hagyott ruhákat összeszed­hetnénk, s így gazdáik is előkerülnének, de mégse báfttjt£ a ruhákat, inkább azon tűnődünk, hogy miért nem tesznek ide az illetékesek tiltó táblákat, jelezve n szennyezett vízterülctet: jóllehet itt nincs szabad strand, de mégis .:: A boszorkányszigeti részen nincs semmi különös. Jójárt András, emelőliálóval dol­gozó halásznak nézzük meg a papírjait, majd lejjebb egy horgásznak, aki — leg­alábbis addig — egy fia halat sem írt be az aznapi credmény-haplóbn. Ám a túlsó parton, a »gyufás*-Crdő bokros aljában, félig a partra vonva, két kajakot ringat a víz. Sehol egy lélek. Rosszat sejtve a partnak fordulunk. Közelebb érve, egy fiú és egy lány alakjának körvonalait raj­zolja elénk egy odatűző napsugár. A fo­toriporter, aki eddig Csupa álromantikát fényképezett az úton, most kapva kap a szerelmesek megörökítésén. 4 Tiszát átúszni tilos ! A strand előtti vizközépen ismét nagy az igyekezet a part felé, amikor látókő­zeibe érünk. Egy ismerős sokcsaládos,­ám még fiatal apát azonban tetten érünk; amint átúszta n Thzát. Tekintetéből elő; re kiolvassuk azt a riadalmat, nmi akkor szokott tükröződni, amikor szabálysérté­sért száz. forintokat, fizetnek az emberelő A Bertalan-szobortól a strand felé csú« nya kép tárul elénk. Néhány nap óta is-t inét ott legelnek a tehenek. Miniszteri rendelet ide vagy oda, a csordásnak úgy látszik nem parancsol senki. Ám legyen csak tömeges fertőzés, vagy megbetegedés a tengernyi kórokozót tartalmazó elhul­lajtott trágya miatt, lesz akkor valakinek; vagy valakiknek haddelhadd, mert n strand környékén — enyhén szólva —< nem engedhető meg a legeltetés. Egy másik észrevételünk: n Tisza és a Maros összefolyásánál évek óta nincs dögesősz. pedig kishajónk mellett is egy állati bullát vitt a strandolók felé a víz; Aki szó szerint átesett a ló másik oldalára Micsoda erőt képvisel ez a Szeged alatt összetalálkozó két folyó. Tavaly ilyenkor Aradnál kineveltük a Marost, amely ott kis zátonyokat képezve csordogált csak, most pedig úgy rohan, hogy egy lovat is elvinne. — Sőt a lovast ís! — mondja a pa­rancsnok, aki elmesélte, hogy pár nappal ezelőtt mentettek ki a Marosból egy lo­vát mosó embert, aki a szó szoros értel­mében átesett a ló túlsó oldalára, ahol rögtön elkapta az ár, s ráadásul úszni sem tudott, otthon pedig három gyereke várta. A Marosról visszafelé jövet a Sárgánál kattan ismét a fényképezőgép. Varga Já­nos ipari tanuló, Sze X 747-c, egypár evezőséből ugrott ki fürödni nz. eleven sodrásba. Ha ezt teszik a "felnőttek*, mit variálunk a gyerekektől? Azt, amit két jt éves gyerek — Rndi Ferenc, Párizsi körút 11- és Farkas Mária, Brüsszeli kör­út 13. — tett az evezős ugrása Után? Ok is beúsztak majdnem a Tisza feléig. Kö­zelükben nem volt egy lélekvcsztő sem, s lia netalán baj történt volna, a szülők most tördelhetnék a kezüket. A vízenjárók nehéz, de felelősségteljes mesterségéből csupán villanásokat láttunk egyetlen őrjárat során, mégis soknt ta­pasztaltunk. Nem egy ember köszönheti nekik az. életét, de még többen a figyel­meztető jó siót, amely szolgálat közben annyiszor elhangzik; LCdi Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom