Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-25 / 146. szám

VILÁG PROLETÁRJAI* EGYESÜLJETEK! imittlilt i Hla: l • • •" V ' ,;, . .tei".b.**:­A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁS PÁRT LAPJA XIII. évfolyam, 146. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1957. június 25. Egy próbaper tanulságai a háztulajdonosok- £ nak Nagy siker Szatymazon a megyei bor­versenyen ! Sikeresen zajlottak le a szigorlatok a szegedi egyete. men. Természetesen nehéz v olt a vizsga, a „prof." alapo- \ \ san megizzasztotta a „szegény" jelölteket. Kétszeres az ok :: tehát, hogy egy korsó sörrel igyanak áldomást a jó ered- X, ; menyre. .Exporiqli' A ^ r w w X a ' *t •• t , • , :: ellenforradalmár :: A pamut es a kender f A jol sikerült vizsga utaní ® Bt ^ ^ K jdí • X Cl I* /iwopn.n ei/i ilrtf f/l I- Tn /• nw—i.1.4.1. — If 1 _ A _ .. _ — ^ m m kazassaga valt bei a 10 es L vizesfonal gyártási kísérleteinél a Kenderfonógyárban! vasárnap •portjáról A hosszas, körültekintő kí­sérletezés ismét eredményt hozott a Szegedi Kenderfo­nógyárban. A magyar ken­derből hosszú ideig nem tud­tak finomabb, vékonyabb fo­nalat gyártani, legfeljebb csak 6-os, 7-es numerusét. Ha vékonyabb fonalra volt szükség, akkor az olasz ken­der természetadta jó tulaj­donságaihoz kellett fordulni •— tehát ez az út sem volt számunkra könnyen járható. A len. és kenderiparnak és a népgazdaságnak viszont igé­nye, hogy a kenderfonógyá­rak vékonyabb fonalat — s így 10-es L vizesfonalat is — készítsenek, mert azzal lenfonalat lehet helyettesíte­ni. A hazailag feldolgozott len háromnegyede import út­ján kerül országunkba, s így érdemes volt a témával fog­lalkozni. A lánc azonban to­vább visz: a lenfonal alkal­mas pamut pótlására.; Egy lépéssel tovább Mikor a 10-es L vizesfcmal űj gyártási eljárásnak kí­sérleteihez hozzáfogtak a Kenderfonógyárban, éppen arra gondoltak, hogy siker esetén mindenki lép egyet. Az említett fonal behelyette­síthető olyan ponyvákba, amelyeket korábban csak lenből készítettek, továbbá alkalmas bútorszövetek és háztartási textiláruk gyár­tásához is* A vékony fonal gyártása nem egyedül a fonodán mú­lik — érdekeltek ebben a rostkikészítők és a mezőgaz­dasági szakemberek is. So­kat tesz a kender minősége, de kikészítése is; A fonógyár dolgát különösen az nehezíti meg, hogy előfonó-rendszere nem felel meg a vékonyabb fonal technikai és technoló­giai igényeinek; Végleges megoldást tehát egy modern előfonó-szisztém eredmé­nyezne — de addig te szük­ség van áthidaló eljárásra. S a szövődéből jó hír érkezik Kezdetben a kikészítők próbálkoztak «— később a műszakiak is tevékenyebben beleszóltak a kísérletezésbe. Hírt adtunk annak idején arról, hogy perion-, majd pa­mutbetétet fontak kísérlet­képpen a kenderfonalba — s ma már jelenthetjük, hogy az utóbbi jól bevált. Két he­te pamutbetéttel fonják ezt a fonalat s nagyobb tételeket juttattak már el belőle a Bu­dakalászi Szövőgyárnak és az újszegedi szövődének. Újsze­gedről már a kiszőtt pony­vaminta is visszaérkezett. Két évvel ezelőtt 10-es L vizesfonal még csak nem is szerepelt a kenderfonó gyár­tási tervében, de később is csak vetüléknek alkalmas minőségben tudták gyártani. Az újszegedi jelentés szerint a ponyvaszövésnek, láncnak is kitűnően megfelel, jólle­het, egy szál olasz kender sincs benne és pamuttartal­ma is csupán egyhatod ará­nyú. A további (ennivalók Mint hangsúlyoztuk, ez a megoldás csak átmeneti, de a legtökéletesebb eljárás­módot is felvázolták az üzem műszaki dolgozói. Először is szóvá tették, hogy a mezehe­gyesi és eperjesi határban az olasz kender tulajdonságai­hoz igen közelálló kender te­rem, s érdemes volna kihasz­nálni az itteni optimális le­hetőségeket, mondjuk ken­der-mintatelep létesítésé­vel. A második lépés azután az üzem modern, finom elő­fonó-rendszerre történő ellá­tása lehetne — s akkor pa­mut, vagy olasz kender be-: helyettesítése nélkül tudnák gyártani a len pótlására al­kalmas, s a kenderszövésben is praktikusan használható 10-es L numerusú vizes­fonalat Rratögép vágfa az árpát a szegedi Dózsa Tsz-bea Csengelén, Bordányban aratják a rozsot Szeged határában és a sze­gedi járásban hétfőn volt az idei első igazi aratási nap, amikor a kedvező időt ki­használva sokfelé megpen­dültek a kaszák. Különösen Bordányban, Mórahalmán, Csengelén és a szegedi földeken mozgal­mas a határ. A szegedi Dózsa Termelőszö­vetkezetben tegnap, már ara­tógép vágta az őszi árpát. A hatalmas, huszonnégy hol­das őszi árpatábla széleit Meggyes Pál munkacsapatá­val vágta körül, s nyomuk­ban a Kiskundorozsmai Gép­állomás aratógépei láttak munkához. Erdei Mátyás ze­toros és Kopasz János arató­gépkezelő már az első napon sikeresen, üzemzavar nélkül dolgoztak. Ma a Kiskundorozsmai Gépállomás aratógépei munkához látnak a szegedi Felszabadulás Tsz-ben is. A szegedi járásban az el­múlt napokban a sok csapadék és a vihar több helyen megdöntötte a gabonát. Ezeken a helye­ken kézi kaszások vágják a gabonát. A mórahalmi Vörös Október Termelőszövetkezet tagjai 8 hold árpaföldről arattak le így. Vágják már többfelé a ho­moki táj kenyérgaboná­ját is. Csengelén Bitó Ferenc és Tisóczki Sándor dolgozó pa­rasztok- aratták le elsőnek a csaknem embermagasságú rozsot, amely a tavalyinál gazdagabb terméssel fizet. A szegedi járásban a múlt évi­nél egy-másfél mázsával több holdankénti átlagter­mésre számítanak. KISZ-aratóbrigádok a szegedi járásban A szegedi járás KlSZ-szer­vezetei az aratásból, a nyári nagy munkákból is méltón ki akarják venni részüket. A járás 37 KlSZ-alapszer­vezete a sövényházi KISZ­alapszerv kezdeményezésé­re elhatározta, liogy arató­brigádokat alakítanak és segítik a gabona vágását Tanulmányút a Maroson az arra rászoruló, idős ko­rú, beteg embereknek. A napokban már munkához is látnak a KISZ aratóbrigá­dok. Vasárnap például a sö­vényházi, a tiszaszigeti, a szatymazi, a szatymaz-feher­tói KISZ-szervezet tagjainak aratóbrigádja is segítséget ad az arra rászoruló dolgozó parasztoknak, hogy időben, szemveszteség nélkül végez­hessenek a fontos munkával, az aratással. Az MSZMP Központi Bizottságának ülése Az MSZMP Központi Bizottsága folyó hó 22-én ülést tartott. A Központi Bizottság megtárgyalta az MSZMP or­szágos értekezletével kapcsolatos kérdéseket, a pártértekez­let elé terjesztendő javaslatokat. Az MSZMP Központi Bizottságának ; közleménye Az MSZMP Központi Bizottsága értesíti a pártértekezlet küldötteit, hogy az MSZMP országos pártértekezletét 1957. június 27-én délelőtt 9 órára a parlament épületébe össze­hívja. A pártértekezlet napirendje: 1. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának beszá­molója. Előadó: Kádár János elvtárs. 2. Javaslat a szervezeti szabályzatra. Előadó: Marosán György elvtárs. 3. A párt vezető szerveinek megerősítése és kiegészítése. Előadó: Somogyi Miklós elvtárs. Egyre több az eredményes tanácstagbeszámoló Elmondhatjuk, hogy állan­dóan növekszik a jól sikeíült, színvonalas és megfelelő ér­deklődés mellett megtartott tanácstag-beszámolók száma. Több tanácstag igen helye­sen, úgy szervezi az összejö­veteleket, hogy beszámolóját Jól sikerült tanulmányutat kótól Szegedig. Az rendezett szombaton a Ma- Vízügyi Igazgatóság gyar Hidrológiai Társaság szegedi csoportja a Maroson. úthoz a biztosí­tott csónakokat és útközben Makón, Marosleién, Klára­A folyó hidrológiai és bioló- falván és a marostorkolatban giai kérdéseit tanulmányozta szakemberek tartottak elő­Népi citerák gyártásét kezdte meg a szegedi hangszerkészítő vállalat a közel 50 főnyi társaság Ma­Jól vizsgáztak az önkéntes tűzoltók Vasárnap Ealástya község­ben Mórahalom, Üjszentiván, Szőreg, Ásotthalom, Zá­kányszék, Bordány, Zsombó, Balástya, Kistelek és Sán­dorfalva, valamint a nagyobb szegedi üzemek önkéntes tűzoltói gyorsasági versenyen mérték össze tudásukat, ügyességüket. Az önkéntes tűzoltók — akik társadalmi munkában látják el fontos feladatukat — jól vizsgáztak a versenyen. Tanúbizonysá­got tettek arról, hogy felké­szültek az idei termésnek, épületeknek, gépeknek vagy más értékeknek az esetleges tűz elleni megvédésére. Az érdekes, látványos ver­senynek sok nézője akadt. Több számban: kocsifecs­kendő, kis- és nagymotor­fecskendő-szerelésben mér­ték össze tudásukat. A köz­g Kfskundo ™a é^Mte alatt áltó nagy nyárfa adás- a folyó hidrológiai sajá­tosságairól, szabályozási kér­déseiről, továbbá a marosvöl­gyi állat- és növényvilágról. A remek, napsütéses időben tett csónakút folyamán nem­csak a tudományosan érdekes sajátosságait ismerték meg a folyónak, hanem a romanti­kusan szép részletek, a bár­sony simaságú porondok, a Természetvédelmi Tanács vé­gigantikus, lenyűgöző méretei arról is meggyőzték a részve­vőket, hogy Szegedtől nem messze, könnyen elérhetően, kitűnő fürdőlehetőségek, sze­rahalom férficsapata, vala­mint a sándorfalvi úttörő­csapat lett a győztes. Az üzemek versenyében pedig a Szegedi Kendergyár kötél­verő telepének és a Szegedi Kenderfonógyárnak a tűzöl- met, lelket gyonyorkodteto tói szerepeltek a legjobban, változatos tájképi szépségek A sikeresen szereplő csapa- várják a kirándulókat; tok pénzjutalomban része­sülnek. (Dévény István) Népi citerák sorozatgyár­tását kezdte meg a szegedi Hangszerkészítő Vállalat. A jávor- és fenyőfából készülő natúr színben fényezett ma­gyar citerákból hatszázat ál­lítanak össze az idén. Sebők István műszaki ve­zető — régi szegedi hang­szerkészítő család tagja — állandóan kutatja az ország más vidékein, múzeumokban a népi hangszereket, s ennek alapján különböző tájtípu­soknak megfelelő citerákat is készítenek. Az országszerte fokozódó kereslet kielégítésére jelen­tősen növelik az egyéb hang­szerek termelését és válasz­tékát is. Hegedűből a múlt évben csak egyféle készült, s tavaly a harmadik negyed­évben 500 került ki az üzem­ből. Most hatfélét gyártanak, s a második negyedévben kétszer annyi: 1000 darab jut el belőlük az ország minden részébe. A következő negyed­ben már nyolcféle hegedűből 1300-at gyártanak. Hasonló arányban növelik a csellók, brácsák, nagybőgők termelé­sét is. A jelentős termelésnöve­lést az üzem átszervezésével, s új munkaerők alkalmazá­sával érték el. Az idén negy­ven új dolgozót vesznek fel, s nagyobb részüket már munkába is állították. nem egy helyen, hanem kör­zetének megfelelően, több helyen tartja és a jó idő be­álltával nem lakásban, ha­nem kint a szabadban. Ilyen esetben sokkal értékesebb, tartalmasabb a megbeszélés. Ezt bizonyítja Szabados fct­vánné elvtársnő, tanácstag, Eattyhány u 12. szám alatt, június 17-én megtartott be­számolója utáni vita is. A jelen lévők sok problémával foglalkoztak és nem egy vég­rehajtására javaslatot is tet­tek. Frank Istvánné például az alsóvárosi piac létesítésére tett javaslatot és mindjárt elmondotta azt is, hogy ké­résének teljesítése a nagy­számú piacra járó vásárlók­nak és eladóknak egyaránt könnyebbséget jelentene. Szabadosné elvtársnő ígére­téhez mérte* ezen kérést má­ris továbbította a III. kerü­leti tanács illetékeseihez. Vasárnap délelőtt mutatja be új műsorát a szegedi „Dankó Pista cigányzenekar" Vasárnap délelőtt 11 órakor néhány hónapi szünet után ismét fellép a szegedi „Dankó Pista cigányzenekar", most már mint a KISZ Szeged Városi Bizottsága Művész­együttesének tagja, a Szabadság-filmszínházban. A zene­kar új műsorával, két űj énekessel, kétórás műsor ke­retében szórakoztatja a szegedieket. A Szabadság-mozi pénztárában és a KISZ Városi Bi­zottságán már a mai naptól kaphatók jegyek: 4, 6, 8, 10, 12 forintos árban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom