Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-29 / 230. szám

Szombat, 1956. szeptember 29. n. OELlfifiYfiROllsns Ma kezdődnek Szegeden a néphadsereg napjának ünnepségei A Magyar Dolgozók Pártja Szeged Városi Bizottsága, Szeged megyei jogú város ta­nácsa és a Hazafias Népfront városi bizottsága a néphad­sereg napja tiszteletére nagy­szabású ünnepségeket rendez. Szombaton, szeptember 29-én reggel 9 órakor helyőr­sági sporttalálkozót tartanak a Törekvés-pályán labdarúgó­és röplabda-mérkőzésekkel és atlétikai versenyekkel, vala­mint lövészettel. Az üzemek­ben, a vállalatoknál és az in­tézményeknél délután 2 óra­kor ünnepi megemlékezések lesznek. Délután 4 órakor pe­dig a vásártéren megyei futó­verseny kezdődik. Az ünnepi díszelőadás szombaton este 8 órakor lesz a Szegedi Nemzeti Színház­ban. Vasárnap, szeptember 30-án, reggel 9 órakar megkoszo­rúzzák a szovjet hősök Szé­chenyi téri emlékművét. Majd ezt követően 10 órakor ugyancsak a Széchenyi téren térzene lesz. Hasonlóképpen 10 órakor kezdődnek a Ha­ladás-pályán a sportverse­nyek döntői: itt labdarúgó-és röplabda-mérkőzések, atléti­kai, kerékpár- és repülőmo­dellező versenyek lesznek. A belépés valamennyi ren­dezvényre díjtalan. Asoühalmon olyan szövetkezeti társulásokra adunk lehetősége?, amilyet a dolgozó parasztox leghsíyesehbnex tartanak Ma nyílik meg a dorozsmai mezőgazdasági kiállítás % kiállítás ma délután 2 Órakor nyílik meg, s előtte szőlő- és gyümölcstermesz­tési tapasztalatcsere ankét lesz, utána méhészeti szak­előadást tartanak. Fontos, hogy mindkét helyen egyéni gazdák és termelőszövetke­zeti tagok egyaránt minél nagyobb számban jelenjenek meg. A Dorozsmához távo­labb eső községek tanácsai, pártszervezetei falujukban közös kirándulást szervezze­nek a két napig tartó kiállí­tás megtekintésére. A láto­gatóknak alkalmuk lesz meg­ismerkedni számos új ag­rotechnikai módszerrel. Ruházati kiállítás nyílik Szegeden A Szegedi Ruházati Bolt a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalattal közösen vásárlással egybekötött ruházati kiállítást rendez október 1—10 között az MSZT székház nagytermében (Horváth Mihály u. 6.): A kiállításon a Ruházati Bolt 6-os árudája október 5-én dél­után 6 órakor csak nők részére bemutatja a mérték után készí­tett fehérnemű újdonságait. A Ruházati Bolt 3-as számú áru­dája legújabb kisestélyi- és ru­hamodelljeit mutatja be — külö­nös tekintettel a báli szezon megkezdésére. — Ezenkívül fér­fi, gyermekruha — tipegőktől a bakfis és kamasz korig — őszi, téli kalap és frizura bemutatók gazdagítják a kiállítás program­ját­A kiállításon a Hungária és a Virág cukrászda legújabb sü­teménykülönlegességeit is bemu­tatják. Október 3-án, 4-én és 10­én délután 6 órakor filmvetítés­sel szórakoztatja a rendezőség a kiállítás nézőit. A kiállítás, a ruhabemutatók tájékoztatják a vevőket az év utolsó negyedévében forgalom­ba kerülő cikkekről. Hogy csak néhányat említsünk meg: jer­sey-szövet, nylon kesztyű, diva­tos, új fazonú retikül, selyem­sál, bő választékban áll a vá­sárlók rendelkezésére. A kiállí­tás megtekintése díjtalan. Nyit­va mindennap délelőtt 10 órától este 8 óráig. Ásotthalom pártbizottsága foglalkozott a szövetkezeti mozgalom helyzetével és leg­fontosabb feladatként a köz­ség területén levő tsz-ek gaz­dasági megerősödését tűzte feladatul. Különösen nagy gondot fordítunk a Szabad­ságharcos Tsz megerősítésére. Ahhoz, hogy a szövetkezeti mozgalmat illetőén komoly eredményeket érjük el, fel­tétlenül szükséges, hogy a község legnagyobb szövetke­zete, a Szabadságharcos Tsz kiküszöbölje a gazdasági ve­zetésben és tervezésben meg­levő olyan hibáit, amelyekről a tsz-tagok a közgyűlésen gyakran beszélnek és amelye­ket gyakran bírálnak. A hi­bák egyik oka a taglétszám­hoz viszonyított nagy meny­nyiségű szőlőterület. A szőlő — mint ismeretes — igen munkaigényes növény, per­metezésére csak az erős fizi­kumú férfiakat tudják alkal­mazni és a szőlőmunkák zöme egybeesik a tavaszi és nyári növényápolás dandárjával. A Szabadságharcos Tsz ve­zetősége, a községi és a járási pártbizottság munkatársai helyesen úgy határoztak, hogy körülbelül 80 holddal csökkentik a rosszul termő szőlő területét. LEVELEZŐINK ÍRJÁK KÉMÉNYTISZTÍTÁS KOROMESOVEL Á Gogoly utcai sütöde ké- ságokat. Arra kérjük az ille­ményének „tisztítása" után olyan a környék mintha ko­rom-, vagy szurokeső hullott volna. Arról van szó, hogy a sütöde dolgozói időnként —- gondoljuk, akkor, amikor a kémény már eltömődik —, felmásznak a háztetőre, s hatalmas vasdoronggal ol­dalba verik a pár méter ma­gas vaskéményt, amelyből ömlik a korom, a kátrány a szomszédos házak udvarába, s a nyitott ablakon, ajtón keresztül a lakásokba. Nemegyszer előfordult, hogy a környék asszonyai­nak frissen mosott ruháját lepte be a korom. Ilyen ké­ménytisztítás után nagyta­karításnak, nagymosásnak kell jönni, s ez külön mun­kát jelent asszonyainknak. Már kértük a Kenyérgyár igazgatóját, hogy kémény­seprővel, szakemberrel tisz­títtassák a sütöde kémé­nyét. Eddig eredménytele­nül. Szeretnénk végre, ha megértenék a Kenyérgyár vezetői, hogy egy-egy ké­ménytisztítás után mennyi bosszúságot, s mennyi mun­kát okoznak a környék asz­szonyainak. Heréd! Györgyné Aradi Imre KI KORÁN KEL... Korán reggel indulok munkahelyemre, a Kéziszer­számárugyárba. Ha az utca­ra lépek, olyan nagy a sötét ség, hogy olyan érzésem tá­mad, mintha zsákba bújtam volna. Ez az első bosszúság, j Miért oltják el szürkület ; előtt a villanyokat? A Szent István téren ke­resztül haladva sok kocsiba beleütközöm, de lámpát tar­tó póznába nem. Itt még ak­kor sem égnének a villa­nyok, ha lenne áram, itt ugyanis nincs lámpa. Ez a második bosszúság. A harmadik a Mérey ut­cánál vár. Az építkezés mi­att teljesen elzárták a gya­logjárdát, s így ott lehetet­len közlekedni. Azután kö­vetkezik a Boross József ut­ca ... és már nincs türel­mem tovább írni a bosszú­tékeseket, könnyítsék meg a dolgozók közlekedését, lega­lább úgy, hogy a forgalmas utcákat szabadítsák fel, s világítsák meg azokat. Hegedűs Pál ÚTÉPÍTÉS CSÓRVÁN Csorváról a Ruki 1. iskola felé vezető út csak egy da rabon köves. Utána száraz időben járhatatlan homokúr vezet tovább. A csorvai ta­nács máris nagy összeget fordított egy székesút meg­építésére. A dolgozó parasz­tok és a DISZ-fiatalok fel­ajánlották az útépítéshez se­gítségüket. Az idősebbek és a fiatalok lelkes munkája nyomán máris nagy darabon elkészült az út. A Csórva Ruki 1. iskola felsőtagozatú pajtásai is becsületesen dol­goztak az útépítésen, a lá­nyok pedig az iskola csinosí tásával foglalatoskodtak ad­dig. Fodor Károly A tsz vezetőségének ezt a ha­tározatát a tagság többsége helyesli és támogatja. Fontos azonban a szőlőterület ilyen arányú csökkentése mellett az, hogy olyan termeivénye­ket is termeljenek, amelyek év közben folyamatosan, (ko­moly mértékben biztosítani tudják a tagok pénzbevételé­nek lényeges emelkedését, hogy a tagok munkaegység­előlegként az eddiginél lé­nyegesen többet kapjanak. Ilyen termeivény a dinnye, a fűszerpaprika és a területnek megfelelő zöldségféle. Ahhoz azonban, hogy a tsz-ben a jövő év valóban a gazdasági megerősödés éve legyen, nem elegendő pusztán a szőlő csökkentésére, a mű­velési ág megváltoztatására hozott helyes határozat. A gazdasági megerősödés egyik legfőbb előfeltétele, hogy a tsz tagjai valamennyien szív­vel-lélekkel kivegyék részü­ket a közös munkából — va­lamennyien érezzék, hogy a tsz vezetősége — Bénák elv­társsal az élen — mindent el­követ a tsz-tagok jövedelmé­nek fokozásáért és valameny­nvien szilárd támaszai legye­nek a termelőszövetkezet gaz­dasági megerősítésének. A tsz-tagok többsége rend­szeresen olvassa az újságot és tudják, hogy a Miniszterta­nács határozatai a legmesz­szebbmenőkig segítséget és támogatás1! nyújtanak szövet­kezeteinknek. De azt is tud­ják: a lehetőségek felhaszná­lásához feltétlenül szükséges, hogy a tsz-ben minden mun­kaerőt mozgósítsanak a fel­adatok végrehajtására. Jogo­san vetik fel a Varga-brigád tagjai, hogy a vezetőség hi­bájából többnyire csak idős tsz-tagok vesznek részt a kö­zös munkában. A vezetőség­nek arra kell törekednie, hogy a fiatalok is dolgozzanak tekintették a nagyszerű , _ ,. , . gyógyfürdőt, valamint a mar a tsz-ben Ezt pedig csak ugy ~űködő több orvosi rende­erjuk el, ha a szövetkezetet löt. a beigyógyászat, fogá­vonzóvá tesszük a fiatalos . . , , .. . számára, és ha a tsz gondos- szat es a nőgyógyászati szak­kodik a fiatalok részére az rendelés felszerelését évközben végzett munka ará- A látogatás után a kultúr-' nyában a rendszeres pénzré- teremben munkavédelmi an­szesedésrőh kétQt rendeztek, ahol Tö­Vilagosan kell látni azon­ban. hogy Ásotthalmon a ter- morkeny László fomernok, melőszövetkezeti mozgalom dr. Balassa Miklós üzemi fejlesztésének kérdése nin- ! orvos, Szűcs István munka­csen megoldva a községben j védelmi felelős és Gál Fe­levő tsz-ek gazdasági problé- ren{, szakszervezeti vezető mainak megoldasaval. hiszen , ,, . , .. , , a község lakóinak többsége j számolták be az üzem bal­még ma is egyénileg dolgozó esetelhárítási és munkavé­paraszt. De ezek a dolgozó parasztok napról napra győ­ződnek meg arról, hogy a kö­zös gazdálkodás valóban az egyénileg dolgozó parasztok­nak az érdeke és ez az egyet­len járható út, amely a gaz­dasági felemelkedéshez vezet. Elég, ha csak a márciusban megalakult kissori Alkot­mány Termelőszövetkezeti Csoport példáját említjük, amely annak ellenére, hogy tagosítás hiányában csak részben tudott nagyüzemi módexn termelni, mégis diny­nyetermeléssel katasztrális holdanként 16—18 ezer forin­tot tudott biztosítani egy-egy tszcs-tagnak. Ez a példa azt mutatja, hogy Ásotthalom községben is — természete­sen továbbra is szem előtt tartva a termelőszövetkeze­tek elsőségét — az eddiginél sokkal több gondot kell forditanl a terme'őszövetkezeti csopor­tok alakítására, a szakcso­portok létesítésére és a ter­melési társulások létrehozá­sára. Ezzel kapcsolatban kell megemlíteni, hogy az Ásott­halmi Földművesszövetkezet a községi pártbizottság irá­nyításával a leghelyesebb úton halad. Kormányunk szövetkezeti politikájának megvalósulá­sát községünkben csak úgy tudjuk elérni, ha az eddigi­nél többet hallgatunk az egyénileg dolgozó parasztok véleményére és olyan társu­láshoz adunk nekik lehető­séget, amelyet saját maguk a leghelyesebbnek tartanak és amelyhez a legnagyobb kedvük van. Ezt a szempon­tot tartja szem előtt a föld­művesszövetkezet igazgató­sága — Sebők elvtárssal az élen — akkor, amikor a kis­sori területen zöldségtermelő szakcsoportot alakított 18 taggal, 137 kh. földön. Ugyan­akkor megkezdte egy zöld­ségtermelő szakcsoport szer­vezését Kőröséren, ahol az egyénileg dolgozó parasztok megelégedéssel fogadták a kezdeményezést s előrelátha­tólag a hét végén megalakul a csoport. A felsorolt adatok bizonyít­ják, hogy az ásotthalmi dol­gozó parasztokban is megvan a szövetkezés! hajlam aikkor, ha megtudjuk velük értetni, hogy ez valóban saját maguknak érdeke. Ehhez ter­mészetesen az szükséges, hogy a párttagok, a népneve­lők rendszeresen foglalkozza­nak a dolgozó parasztokkal, hallgassák meg véleményü­ket és vezetőnk segítsék ab­ban őket, hogy olyan társulá­sokat hozzanak létre, ame­lyeket ők saját maguk a leg­jobbnak tartanak. Ez kétség­telenül Ásotthalmon is előbb­re viszi a termelőszövetkezeti mozgalom ügyét, mert az a dolgozó paraszt, aki az első lépést már megtette a nagy­üzemi gazdálkodás felé, a következő lépéseket sókkal könnyebben és sokkal maga­biztosabban fogja megtenni. Berta Vince, a községi pártbizottság titkára Afadlák a Szegedi Kenderfonégyár dolgozóinak az új győgyíűrdőt Munkavédelmi ankét az üzemben Tegnap délelőtt ünnepé- delmi helyzetéről és a továb lyes keretek között adták át bj feladatokról, a Szegedi Kenderfonógyar dolgozóinak az újonnan léte­sült gyógyfürdőjüket. Az átadásra a gyár vezetősége meghívta a szegedi üzemek vezetőit, munkavédelmi megbízottait és munkavédel­mi felügyelőit is, akik meg­A szegedi egészségügyi szervek, valamint az üzemek dolgozói közül többen szól­tak hozzá a beszámolókhoz. A felszólalók tanácsokat ad­tak a Szegedi Kenderfonó­gyár dolgozóinak munkájuk megjavításához, s hangoztat­ták, hogy sok és értékes ta­pasztalattal fognak eltávoz­ni az üzemből. Közömbösség A minap Márta Szilvesz•* ter Algyő-Csergőtelepi doU gozó paraszt az alábbi pa-> nasszal kereste fel szerkeszt tőségünket: — Mindössze három hold földem van. Kettőt szeret­nék most az őszön felszánt tatr.i, bevetni. A gépállomás azonban semmi áron sem hajlandó velem szántási szerződést kötni. Azt mond­ják, hogy már ki van a ter­vük. Ha a gépállomás nem szántja meg a földem, ak­kor hogyan szántassam meg? Nelkem nincs igám. Ezután azt is elmondot­ta, hogy a gépállomás Al­győn és Csergőtelepen zöm­mel olyan dolgozó parasz­tokkal kötött szántási szer­ződést, alkiknek saját t.gá­julc, kocsijuk, lovulk van, da mégis géppel szántatnak, mert tudják tapasztalatból, hogy a gépi szántás sokkot jobb, mint a lófogattal való szántás és csak 125 forintba kerül katasztrális holdan­ként, míg a másikért 300 forintot, sőt helyenként még többet is elkérnek. így te­hát kifizetőbb a tótulajJo­nosoknak, ha addig is, míg a saját földjeiket a traktor szántja — igával nem ren­delkező kis-, vagy szegény­parasztoknak szántanak, hi­szen egynapi munkájuk árá­ért — jobb minőségben — majdnem háromszor annyi munkát végez a gépállomás, Mi nem akartuk, hogy ez az ügy nyilvánosság elé ke­rüljön, s szépszerével alkar­tuk elintézni. Telefonon fel­hívtuk a Batidai Gépállo­mást — ugyanis a Sándor­falvi Gépállomással egyes­ségben az algyői határ egy részén a Batidai Gépállomás traktorai dolgoznak most —, hogy csupán két háld földről van szó, kössenek szerződést Márta Szilvesz­terrel, hiszen a gépállomás egyik rendeltetése az, hogy a kis- és szegényparasztsá­got megvédjék a igauzsorá­tól, s a középparasztokéhoz hascyiló jó termelési feltéte­lieket biztosítsanak nekik is. A főgépész elvtárs azonban — alkivel beszéltünk — hajthatatlan maradt. Szó sem lehet már ilyesmiről — mondta — különben az a környék nem is a mi terü­letünk, csak segítségképpen vállaltuk, hogy elvégezzük az ott lévő munkát, s aztán kifejezte a főgépész azt az érzését is, hogy kár is ezzel bárhová fordulni, hiszen a szántási keret már betelt, különben is — mondta — egyénieknék csak akkor szánthatunk, ha a szövetke­zetekkel készen vágynák. Az azonban úgy látszik teljesen közömbös a Batidai Gépállomás vezetőinek, hogy kik azok az egyértic::. Ez egész egyszerűen lel­ketlen közömbösség. (Cs, I.) Őszinte szóval. A MÁV S?eaedi Iaa7qatósáaár)ak közleménye a szeniélfvesia o'i forp!mi!iai< IcorláfaiásÉrá! A MÁV Szegedi Igazgatósága értesíti az utazóközönséget, hogy a rendkívüli erős őszi teherfor­galom és az igen nehéz szén­helyzetre való tekintettel 1956. szeptember 30-án, nulla órától kezdődően egyes vonalakon a személyszállító vonatok forgal­mát átmeneti időre, s előrelát­hatólag 3 hétre korlátozza. Közvetlen szegedi vonatko­zásban az alábbi változások tör­ténnek : Szeged—Budapest Nyugati pu. között megszűnik a reggel 5.57 órakor induló és Szegedre 21.17 órakor visszaérkező gyors­vonat. Ugyancsak Szeged—Budapest Nyugati pu. között a Szegedre 12.28 órakor induló és Szeged­ről 22.30 órakor induló távolsági személyvonat csak vasárnap közlekedik. A Szegedről 19.07 órakor im duló és ide 10.56 órakor visz­szaérkező budapesti gyorsmo­torvonat, valamint a Békéscsaba —Dombovár között közlekedő sebesmotorvonaton díjszabási korlátozást vezettek be. Megszűnik Szeged—Békéscsa­ba között a Szegedről 11.00 óra­kor induló és ide 10.30 órakor érkező személyvonat, továbbá Szeged—Hódmezővásárhely kö­zött a Szegedről 16.25 órakor induió és ide 20.33 órakor visz­szaérkező személyvonat is. A Szegedről 14.15 órakor Hódmezővásárhely felé induló és ide 18.07 órakor visszaérkező személyvonat, továbbá a Sze­gedről 22.20 órakor induló és ide 5.37 órakor visszaérkező személyvonat csak Szeged— Hódmezővásárhely között közle­kedik. duló és ide 7.30 orakor vissza­érkező személyvonat csak Sze­ged— Orosháza között közleke­dik. Végül megszűnik az Újsze­gedről 8.15 órakor induló és oda 17.23 órakor visszaérkező me­zőhegvesi motorosvonat, vala­mint Szeged—Röszke között a Szegedről 11.47 órakor induló és oda 13.08 órakor visszaérke­ző személyvonat is. Fentiektől függetlenül kéri a MÁV Igazgatósága az utazókö­zönséget, hogy elutazása előtt az érdekelt állomástól a szükséges felvilágosításokat szerezze meg. * A MÁVAUT értesíti az utazó­közönséget, hogy a Szeged—Bu­dapesti viszonylatban a vasár­napi járat 17 óra 45-kor a hét­köznapi járat 16 óra 05-kor jn­A Szegedről 18,15 órakor in- dul szeptember 30-tól kezdve. Mennyi fiatal! Sajnálha­tod, te szórakozóhelyen táncoló és érdekes izgal­makat kereső lófarok-f(i­zurájú lány, hogy nem jöttél el közénk csütörtökön este. Sokan voltunk csü­törtökön este a diákklub­ban, de te még hiányoztál. Lelkes fiatalok! Nevek: Bécs Ernő, Dalnoki And­rás, Farkas László, I.ődi Ferenc, Magyar V. László, Nagyfalusi Tibor, Németh Ferenc, Petrovácz István, Ralhó József, akiket már ismertünk, vagy éppen most ismertünk meg. Fiatalok, akik elhozták gondolataihat, országot se­gítő terveiket, a szép irán­ti lelkesedésüket. Elhoz­ták költeményeiket és a fi­atalok, a közönség, a mű­vészetek rajongói, az újért lelkesedők — örömmel tap­soltak. Szegedi fiatal költök fel­olvasó-estje — milyen ke­veset mondtunk ezzel! Mennyivel több volt ez ti­zennyolc költemény el­mondásánál! Nemcsak egy költői gárda, hanem egy nemzedék mutatkozott be. A művészi elgondolások különbözőek, de céljuk kö­zös: a költészei szabad és élő virágzása. Lapot ala­pítanak, a „Hétköznapok" ­at, amely novemberben már meg is jelenik! Az elő­fizetők már ott, a felolvasó­est után jelentkeztek. Nemcsak költeményeket mondtak el ezen az estén: a Zeneművészeti Szakisko­la fiataljai közül a zongo­ra mellé is többen leültek. Többször felhangzott Bar­tók muzsikája ... Zenészek és költők ... Milyen szép lett volna, ha fiatal költő­ink versét fiatal szegedi színészeink adták volna elő!... Ugye, megtették volna? Várjuk mindnyájan a következő felolvasó-estet. Várjuk és segíteni is aka­runk. Segíteni, hogy Sze­ged teljesíthesse azt a vég­rendeletet, amit Juhász Gyula, Móra Ferenc, Tö­mörkény István, József Attila. Radnóti Miklós, Ba­bits Mihály tehetsége ha­gyott ránk. Szállj, költemény őszinte szóval — teljesítsd felada­tod! (apor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom