Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-04 / 183. szám

Wtt'AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZEGED VÁROS ÉS A SZEGEDI JÁRÁS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 183. szám Ára: 50 fillér Szombat, 1956. augusztus 4. Befejeződött az országgyűlés filénwaka Megváfasztották az országgyűlés bizottságai! - Interpellációk a pénteki ülésen Megyei pártaktíva-ülés ma Hódmezővásárhelyen A Csongrád megyei Párt-végrehajtóbizottság ma dcl/ előtt 9 órára a hódmezővásárhelyi Béke-szálló nagyterme/ ba megyei pártaktíva-ülést hívott össze. A pártaktíva a Központi Vezetőség 1956. jűUus 18—21-1 ülésének határozata alapján adódó megyei feladatokat tárgyalja meg, Előadó: Lövő Ferenc elvtárs, másodtitkár. A beszámolót vita követi. Az országgyűlés pénteken folytatta tanácskozását. Az ülésen megjelent a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Acs Lajos, Erdei Ferenc, Gcró Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kiss Károly, Kovács István, Mekis József, Szalai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Rónai Sándor, Egri Gyula és a Minisztertanács tagjai. Részt vettek az ülésen a hazánkban tartózkodó lengyel parlamenti küldöttség tagjai ls. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai testület több tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Baranya megyei választókerületben a lemondás folytán megüresedett képviselői helyre Sudár Ferenc soronkövetkező pótképviselőt hívták be. Ezután az országgyűlés áttért a bizottságok megválasztására. Először megválasztották a 21 tagú JOGI, IGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁGOT, Tagjai: Ács Ferenc. Czikesz Józsefné, Dávid Ferenc, Dinnyés Lajos, Gábri Miháiy, Harrer Ferenc. Katona Sándor. Kopácsi Sándor. Kovács István. Kristóf István, Köböl József, Kukucska János, Nagy Kálmán. Nánási László, Nezvál Ferenc, Pongráez Kálmán, Reszegi Ferenc. Szabó Gusztáv, Szentiványi Lajos. Var"a Sándor. Vigh Zsrvánné. Utána ugyancsak 21 tagú KÜLÜGYI BIZOTTSÁGOT választottak: A bizottság tagjai: Andics Erzsébet, Barcs Sándor. Biró Mihály. Dénes István, Dögei Imre, Gáspár Sándor. Gosztonyl János, Horváth Márton, Ilku Pál. Izsák Júlia, Kiss Károly. Matécz János, Mihálvfi Ernő, Nógrádi Sándor, Péter János. Rusznyák István. Sebes István. Szalai Béla, SzádeczkvKardoss Elemér, Vajdai Lajosné. Vég Béla.. A HONVÉDELMI BIZOTTSÁG fis 21 tagú: Bajtai Károly, Bereczki László. Egri Gyula. Gerő Ernő, Házi Sándor, Horváth Nándor. Janza Károly, Konyecsni György, Kör-. nyei József, Kusnyér Zoltán, Loy Árpád. Madarász Ferenc. Magosi Károly, Matusek Tivadar, Márton András, Molnár István, Pocza Istvánná, Szabó István. Szomszéd László, Várkonyi László. Zsofinyecz Mihály; A TERV- ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁGBA 31 képviselőt választottak: Antos István, Adhátz Imre. Balogh József. Berki Zoltán, Beresztoczy Miklós, Bódi Jánosné, Dedinszki János, Földvári Rudolf. Friss István, Gazda Géza. Hajdú József, Harustyák József. Hegyi Imre. Iván István. Juhász Irnréné, Kanda Zsófia, Kiss Árpád. Kiss Imre, Kossá István. Molnár Ernő, Nagy Antal, Nagy Dániel. Nagy Károly, Osváth Károly, Papp Dániel, Seregélyi József, Stozicski Ferenczné, Szabó Rezső, Varga Károly, Vida Miklós, Wolf Johanna. A MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁG 21 tagú: Birícás Imre, Bogos Domonkos, Borbás Lajos, Boros Gergely. Dobozi Erzsébet. Fekte Miklós. Fodor Imre, Fodróczi Lajos, Hodos János. Hosnyánszky János. Kaszapovics András, Komócsin Zoltán. Kákái Jánosné, Losonczi Pál. Makrai János, Mészöly Gyula, Misloczki Mátyás, Z. Nagy Ferenc, Szabó Pál, Tisza József. Vas Zoltán. AZ IPARI BIZOTTSÁG tagjai: Barczi Gyula, Bláha Béla, Bonta József, Csiki Lajos. Galló Ernő, Gácsi Miklós. Germadics Vilmos, Herczeg Ferenc. Horváth Ede. Inklovics Mária, Jármai Ervin. Kádár Béla, Moder Mártonná, Murvai András. Pioker Ignác, Sálvi István, Sási János. Suszter Sándor, Varga Ferenné. Var. ga Lénárt, Úszta Gyula. Ugyancsak 21 képviselőt választottak a A KERESKEDELMI BIZOTTSÁGBA: Czéh József. Csala László, F.lek János, Földes László. Gém Ferenc, Gregor Sándor. Hortobágyi János. Kozma József. Lövő Ferenc. Miklós Árpád. Nádházi András. B. Papp Mihály, Papp Sándor, Pá'.a Károlyné, Rigó János, Szijjártó Lajos, Szigeti Attila, Sztankovics Mátyás, Trcppert Józsefné, Vadászi Elemérne, Wirth Ádám. A KULTURÁLIS BIZOTTSÁG 23 tagból áll: Benke Valéria. Bognár Rezső. Boros Ida. Darabos Iván. Erdey-Gruz Tibor, Ivanics Frigyesné, Kancsár Sándorné, Karácsonyi Béla, Kelen Béla. Kerek Gábor, Kónya Lajos, Ladányi Ferenc, Lukács György, Majlát Jolán, Nagy Mária, Palócz Ilona, Suhajda József, Szabó Ferenc, Szeimenvei Antalné, Tenczer Béláné. Urbán Ernő Veres Péter. Vető Laios; A SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁG pedig 21 tagból áll: dr. Bárczi Gusztáv, dr. Bene Zoltán, Bárdosi Lajos, Dobmi Jánosné, Dubi Ferencné, Elekes Ferenc, dr. Kende Zsigmond, Kikillai Sándorné, Lengyel István, Máté János, Mónus István, Németh József, Pataki Lajosné, Pesta László, Sárfi Rózsi, Sípos Istvánné, dr. Sívó József, dr. Szabó Miklós, Varga M. János, Váczi Sándor, Vámos Ferencné. Végül 11 tagú MENTELMI ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI BIZOTTSÁGOT választottak. Tagjai: Ács Lajos, Berki Mihályné, Bozsóki Ferenc, Grubics István, Györe József, Kovács Béla, Martin Ferenc, Nagy János, Parragi György, Szabó Piroska, Zentai József. A bizottságok megválasztása után az országgyűlés áttért az interpellációk előterjesztésére. Elsőnek Mészöly Gyula Bács-Kiskun megyei országgyűlési képviselő interpellált a földművelésügyi miniszterhez a homoki szőlőtermesztés időszerű kérdéseiről. Bevezetőben hangoztatta, hogy a magyar szőlőtermesztéstésből jelenleg csaknem teljesen hiányzik a gép. Felteszem tehát a kérdést — mondotta —, mit kíván tenni a földművelésügyi miniszter a nagyüzemi szőlőtermesztés megteremtésére, a szőlőtermesztés önköltségének csökkentésére? A továbbiakban elmondotta, hogy véleménye szerint helyes volna a korábban jól bevált, a szőlőtermelők és az ország szőlőtermesztésének érdekeit jól szolgáló hegyközségi szervezeteket visszaállítani. a magyar bor közismert jó híre — folytatta — az utóbbi években sajnálatosan csorbát szenvedett. Ebben elsősorban a borkereskedelmi szerveink a hibásak, amelyek szőlészeti szakembereink tiltakozása ellenére és a magyar bortörvény mellőzésével az átmeneti borhiány enyhítésére áttértek a mújior gyártására. Ennek az lett a következménye, hogy a fogyasztóközönség elfordult a bortól és áttért a sörfogyasztásra, illetőleg az egészségre ártalmas töményalkohol — rum és pálinka — fogyasztására. Az elmúlt esztendőben közepesen jó bortermésünk volt és máris értékesítési nehézségekkel küzdünk. Ebben az esztendőben ismét jó közepes, és a tavalyinál lényegesen jobb minőségű bort várunk. Ha az elmúlt eszten? dei gyenge minőségű borokat nem tudjuk idejében kiüríteni, kétséges, hogy az idei jó bortermésünket el tudjuk-e helyezni. Hogy ezen a bajon segítsünk, az volna a javaslatom, hogy meg kellene szervezni a belföldi borfogyasztást. Az egyes bortermő vidékeken termelt tiszta borokat tiszta állapotban, tehát keverés nélkül, úgynevezett házasítás nélkül hozzuk forgalomba, mert a magyar közönségnek nem tetszenek ezek az úgynevezett pancsolt, vagy házasított borok. (Derültség.) Az interpellációra Matolcsi János földművelésügyi miniszter válaszolt. Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hat-hét esztendőben elsősorban az alapvető mezőgazdasági munkák gépesítésére fordítottuk a fő figyelmet, amelyek a legdöntőbbek a terméshozamok növelése szempontjából, s amelyek a legnehezebb munkákat könnyítették meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy belenyugodhatunk a szőlőművelés gépesítésének elmaradottságába. Most azon dolgozunk •— folytatta —, hogy a különböző külföldi jó tapasztalatok felhasználásával kialakítsunk olyan géptípusokat, amelyeket kellőképpen alkalmazhatunk szőlőinkben. — Ami a szőlőtermelők hegyközségbe tömörülését illeti — folytatta —, úgy gondolom, hogy kormányunk a szőlőtermelőknek ezt a többször felvetett kívánságát teljesíteni tudja és teljesíteni fogja. Természetesen nem a régi hegyközségi szervezetek formájában, amelyek nagyobb részt — meg kell mondani — a kulákok és a falu módosabb embereinek befolyása alatt állottak, s azok abban a formában nem szolgálták a szőlőtermelők többségének érdekeit. Remélem, hogy már ez év őszén megkezdődhet az újtipusú újjászervezett hegyközségek létrehozása, megalakítása. Kormányunk foglalkozik a magyar bor minőségének megjavításával, illetve a mi(Folytatás a 2. oldalon,) A SZEGEDI RUHAGYÁR a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaiával Hitiintetett négyszeres zászlós élüzem 1955 novemberét írtunk... Élüzem ünnepség volt ekkor a Szegedi Ruhagyárban. Igazgatónk értékelte 1955. III. negyedévének munkáját. Beszédében a többi között a következőket mondotta: "-Nagyon sokat kell tenni azért, hogy továbbra is megtartsuk az élüzem kitüntető címet. El kell nyerni a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját-*. Több mint fél év telt el az ünnepség óta. Üzemünk jól fejlődött és 1955 második félévének munkája alapján elnyertük a megyei pártbizottság vándorzászlaját. Ez év első féléve kiváló munkája alapján az első és második negyedévben ismét zászlós élüzamek vagyunk és a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaja a birtokunkban van. De más ás történt az elmúlt félévben. Üzemünk elnyerte a ruházati ipar legjobb műszaki színvonalú üzeme címet és a vele járó zászlót. DISZ-szervezelünket a ter/ melésben és az ifjúság nevelésében végzett kiváló eredményéért "Ságvári Endre Érdeméremmel* tüntették ki a ruhaipari 1. DISZ fesztivál alkalmából. DlSZ-szervezelünk az alkotmány-műszakban tovább harcol a DISZ Központi Vezetősége vörös vándorzász Iájáért. A második ötéves terv irányelvei alap/ ján kidolgoztuk üzemünk fejlesztési tér/ vét. Ennek a nehéz feladatnak megoldása/ hoz 800 javaslattal járultak hozzá a dolgozók. A gyárban a negyedik géptermet látlük el a legmodernebb berendezéssel. Egyre több dolgozónk éri el a kiváló dolgozó szintet és kap magasabb kormánykitünte* tést. Legtöbb dolgozók több reszorton tud dolgozni. Pámet Miklós főművezető Szeged dolgozói a Központi Vezetőség határozatáról Hz önálló tervezés, a magasabb színvonalú gazdaságvezetés a dolgozók életszínvonalát is jelentősen emeli , Különösen a gazdaságvezetés színvonalának emelése és az önálló tervezés ragadott meg a Központi Vezetőség ez év júliusi nagy jelentőségű és rendkívül sokoldalú határozatából. Hangsúlyozni szeretném, hogy még nagyon sok részlete a határozatnak nagy hatással volt reám, de most erről a két kérdésről akarnák szólni. Ügy érzem, addig nem tudjak a gazdaságvezetést az eddiginél magasabb színvonalra emelni, amíg nem azok terveznek, akik a tervet végrehajtják. Ha központilag azt mondanák: X millió forint értékű ilyen és ilyen árut kell készítenünk, ennyi és ennyi nyereséggel stb., tervezzétek be magatok, gazdákodjatok megfontoltan, akkor állítom, sokkal gazdaságosabban, eredményesebben hajtanánk végre a tervet. A Központi Vezetőség határozata leszögezi, hogy előtérbe kell helyezni a munka minőségének premizálását. Ez égetően szükséges, de nem megvalósítható mindaddig, amíg a központi tervezés keretbe köt bennünket. Meg van szabva a mennyiség, a béralap, a létszám, a norma, s ezt áthágni nem lehet. Hát hogyan lelkesítsük mi a dolgozókat arra, hogy jobb minőségű árut készítsenek, ha csak a mennyiségi eredményre ösztönözzük? Meg kell nézni a 170 és a 130 százalékot teljesítő dolgozóknak a munkáját: nyilvánvaló, hogy a 130 százalékos szebb munkát végez és őt kellene dijazni, jutalmazni, premizálni, ösztönözni arra. hogy ha 100 százalékon felül teljesít, akkor is többet keres, azonban, ha minőségileg jobb munkát végez, akkor még többet keres. Szerintem itt van a kutya elásva. Mert például nálunk, a Konzervgyárban, ha a zárógépnél dolgozó eltór egy üveget, s azt fogja, arrébb dobja a benne levő anyaggal együtt, semmi bántódása nem esik. Semmi oka sincs arra, hogy vigyázzon, minél kevesebb üveg törjön el, mert őt csak a mennyiség érdekli, az után keres. Vonatkoztathatnánk ezt több munkára is itt a gyárbán. Viszont . nem díjazhatjuk kellőképpen a minőséget, mert köt a béralap, és köt a mennyiség. Pedig ez a helyzet drágább, rosszabb a népgazdaságnak és a dolgozóknak. Mert például a kiváló minőségű zöldborsó konzervért sokkal többet kapunk, mint az első-, vagy másodosztályúért. Ha tehát a dolgozó kevesebbet, de jobbat termel, akkor a népgazdaság is jól jár, meg a munkásnak is több lesz a keresete, ha ő minőségi premizálásban részesül elsősorban. És akkor valóban lelkesedik, hogy minél jobban dolgozzon, s látja is jobb munkája értelmét. A minőségi munka természetesen magával hozza az anyaggal való takarékosságot és az önköltség csökkentését is, hisz mondjuk, ha vigyáz a dolgozó az üvegekre, akkor azzal már anyagot takarít meg és kevesebb lesz például a zöldborsó konzerv előállításának a költsége. Amikor néhány dolgozónak kifizetünk pár száz forintot azért, mert vigyázott a minőségre, takarékoskodott — tehát olcsóbban termelt —, ez a körülmény több ezer forint hasznot hoz a házhoz: jól jár a munkás, jól jár a népgazdaság. Nemrégiben Dunakeszin, az ottani konzervgyár vezetői teljesen szabad kezet kaptak, vagyis „önállósították'' őket. Ez azt jelenti, Mégegyszer annyi árpa, mini az egyéniek földjén Csongrád megyében a deszki Kossuth Termelőszövetkezet évek óta gazdagabb termést takarít be, mint a falu egyéni gazdái, s az idén minden eddiginél jobban túlszárnyalta őket. Amíg községi átlagban őszi árpából nyolc mázsás termést arattak, a termelőszövetkezet 90 holdas tábláján — a vízkár ellenére is — csaknem 16 mázsa a lioldankénti átlag. Búzából pedig legalább öt mázsával jobb a Kossuth Tsz termésátlaga, mint az egyénieké. Az évek óta elért kitűnő termés a legjobb agitáció a kollektív gazdálkodás mellett. Ez évben 78-ról 154-re szaporodott a szövetkezel taglétszáma. hogy felsőbb szerveink meg/ próbálják, hogyan válik be a gyakorlatban az önálló tervezés, az önálló gazdaságvezetés. Ml elhatároztuk, hogy elmegyünk hozzájuk tapasztalatcserére cs biztosak vagyunk abban, hogy az önálló tervezés, a magasabb színvonalú gazdaságvezetés a dolgozók életszívonalát is jelentősen emeli, ugyanakkor jelentős anyagi eredményeket hoz népgazdaságunknak, s a kereskedelembe csak jó minőségű áru kerül. Ez a változás magával hozza a gazdaságvezetés szívonalának, módszereinek emelését. Ügy gondolom, az természetes, az eddigi szokásoktól eltérő intézkedések megkövetelik, hogy jó szakemberek, minden munkaterületen a legmegfelelőbb emberek legyenek a vezetők, olyanok, akik képesek arra is, hogv ne csak az eszükkel, hanem a szívükkel is együtt dolgozzanak a munkásokkal. Mi elhatároztuk, hogy minden egyes üzemrészt külön-külön felülvizsgálunk nagyon mélyen, alaposan, hogy a vitás kérdéseket ott a helyszínen a dolgozókkal, a párt- és szakszervezettel, a szakvezetőkkel közösen tisztázzuk. Ugyanakkor keressük azokat a módszereket, amelyekkel a munkát könynyebbé, gyorsabbá, olcsóbbá tudjuk tenni. A Központi Vezetőség határozata óta a dobozüzemben tettünk több intézkedést, amelynek igen jó hatása és eredménye van. Egy-két dolgozó fizetését is felemeltük — amennyire a jelenlegi keretek engedték. Az összeg nem volt sok, mégis a munkások örömmel fogadták és láthatóan nagyobb lelkesedéssel dolgoznak. A dolgozók bérezését tehát úgy gondolom: alapórabér, plusz minőségi prémium. Ehhez — többek között — elengcdhetelenül szükséges a dolgozókkal való közös önálló tervezés, újszerű gazdaságvezetés. Ennek a módszereit kell kidolgoznunk, megvalósítanunk a Központi Vezetőség határozata nyomán, amelynek nagy munkájába — remélem a Délmagyarország hasábjain is — minél többen bekapcsolódnak a szegedi gazdaságvezetők. Kardos Ernő - Szegedi Konzervgvnr főmérnöke