Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-14 / 87. szám

VILÁG PRÖLETARJÁI MMAHORSJAG AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGAINAK LaPJA XI. évfolyam, 87. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1955. április 14. Uj eredményekért - május 1 méltó köszöntéséért Havonta 2500 forintot takarít meg a Gdrdidn - brigád A takarékosságban jó ered­ményeket ér el a Szegedi XI. sz. Autójavító Vállalatnál a kárpitosok háromtagú bri­gádja is. Nagyon összeszok­tak, jól ismerik egymás ké­pességeit, és ez sokszor elő­nyükre válik. Sok kicsi sokra megy. Tudják ezt a kárpitos brigád tagjai. Ha kell, újítanak is és két esztendő alatt hárman 14 újítási javaslatot adtak be. A takarékosságot pedig a többi üzemrészlegekre is ki­terjesztik. — Megtehetnénk — mond­ja Kelemen Ferenc — hogy azzal az anyaggal ne törőd­jünk, amit nem mi haszná­lunk. De nem így gondolko­zunk! — Nagy vétek lenne ha a gépkocsi ülésekről leszedett íongydarabckra nem fordila­r.ánk gondot, hiszen azokat törtőrongynak a kovácsok el tudják használni — szól köz­be Gárdián Ferenc, a brigád­vezető, majd így folytatja: — Egy esetben késett az J üzem törlőrongy-kiutalása és teljes egy hétig mi gondoskodtunk a műhelyek törlőrongy ellá­tásáról. Hegesztőanyagra nagy ösz­szeget fordít az üzem. Igaz, ez jelentősen csökkent, ami­óta Kócsó Pál hegesztő kí­sérletei sikerrel jártak. A he­gesztéshéz a jó helyettesítő anyag a kárpitosoktól ke­rül hozzá. A Gárdián-brigád nem dobja el a levágott ru­gódarabokat, hanem össze­gyűjtve átadja a hegesztők­nek, akik munkájukban hasz­nosítják. Negyedévenként a rugódarabok 60—80 kilót tesznek ki. — Két hete sincs — mond­ja Gárdián elvtárs — hogy tíz kiló rugódarabot adtunk ái Kócsó Pálnak. Ezzel ő ezer forint értékű hegesztőanya­got takarított meg. Egy-egy gépkocsihoz a kár­pitosok munkájuk közben háromnegyed kiló szöget használnak el. Évente ez bi­zony sokba kerülne, ha kiló­ját 27 forintért vásárolná az üaeim. Ésszel gondolkodnak itt is a kárpitosok. Már a ko­csik belsejének szétszedésé­nél összegyűjtik • jó szögeket. Kiszámították, hogy ezzel fél kiló szöget nyernek az egy kocsihoz a szükséges három­negyed kilóból. Havonta 13 kocsit kárpitoznak és a 12 kilogramm szögből 8 kilo­grammért nem kell pénzt ki, adni. Ez a néhány tény már mutatja a brigád munkáját az önköltség csökkentéséért. Beszólni kell még a kárpitos brigádnál az idő gazdaságos kihasználásáról is. Ez a má­jus l-re tett vállalásukban is ezerepei. Terven felül két személygépkocsit akarnak út­jára bocsátani. Az egyikkel már 60 százalékban elkészül­tek, a másikhoz két napja kezdtek hozzá. A festőktől függ majd, hogy a kocsik május elsején "fussanak", mert a kárpitosok idejében végezitek a munkával. Nem kapkodnak, mert a minőségre sokat adnak. A brigád vezetője most ju­bilál: öt esztendeje, hogy az Autójavító Vállalatnál dol­gozik. Azóta minőségi kifo­gás nont volt munkájában. Hozzávetőlegesen számol­va a kárpitos részleg havon­ta több mint két és félezer forintot takarít meg. Takarékoskodnak a szénnel az EM fiitöbrigádjai (Tudósítónktól) A Szegedi Erőmű fűtőbri­gádjai május 1 tiszteletére 28 tonna szén megtakarítását vállalták. Most javítják az l-es szá­mú nagy kazánt. A karban­tartó dolgozók vállalták, hogy a tervezett kazánjavítáai időt egy nappal megrövidítik. Ás Auróra ifjúsági export-brigád négy nappal előbb teljesíti második negyedévi tervét Az ITjszegedi Kender-Len­szövő Vállalatnál az Auróra iiavet viselő ifjúsági expprt­brigád május 1. tiszteletére megígérte, hogy második ne­gyedévi tervüket 4 nappal a batáridő előtt teljesítik, 8 munkájuk minősége kifogás­talan lesz. A szövődében dolgozó Au­íóra-brigád vezetője Tóth Margit. A brigád lagjai: Csányi Júlia. Nagy III- Er­zsébet, Kakuszi Margit, Gé­mes Erzsébet ég Galgóczi Pi­roska. Az ifjúmunkások kedvvel, lelkesen végzik fel­adataikat. Azt akarják — ég ez munkájuk nyomán úgy is lesz —, hogy külföl­dön ls elismeréssel beszélje­nek arról az áruról, amit ők készítenek. Párosversenyre hívták ki a gyár Zója ne­vét viselő szövő ifjúmunkás brigádját, amelynek Nagy II. Erzsébet a vezetője. Az Auróra-brigád már ed­dig is szép termelési ered­ményekkel dicsekedhet. Leg­utóbb 132 százalékot teljesí­tettek és az áru, amit gé­peikről adtak hiba nélküli volt. Ha így dolgoznak to­vábbra — é8 ee a brigád tagjainak elhatározása — akkor vállalásukat nemcsak elérik, hanem túlszárnyal­ják. i Megbeszélést tartoltak Szeged élelmiszeripari üzemeinek vezetői A szegedi élelmiszeripari üzemek Vezetői, műszaiki dol­gozói kedden délután tanács­kozást tartottak az MTESZ helyiségében. Az MDP Köz­ponti Vezetősége márciusi határozata alapján az élel­miszeripar előtt álló tenni­valókat vitatták meg; a ter­melékenység emeléséért, az önköltség csökkentéséért, a minőség javításáért. A ta­nácskozáson résztvett és fel­szólalt Tulkán István elvtárs, a Városi Párt-végrehajtóbi­zottság ipari osztályának ve­zetője. A jobb, gazdaságosabb munka egyes kérdéseiről Kardos Ernő elvtárs, a Kon­zervgyár főmérnökié tartott beszámolót, ismertette a jó tapasztalatokat. Több üzem, vállalat képviselői ismertet­ték, mit kívánnak tenni az­ért, hogy nőjjön a termelé­kenység csökkenjen az ön­költség, javuljon a minőség. Engi János elvtárs, a Pap­rikafeldolgozó Vállalat fő­mérnöke arról is beszélt, hogy egyes kézi munkák gé­pesítésével is növelik a ter­melékenységet. A paprika­feldolgozóban már elkészült egy paprikahasító és paprilta­csipedő gép mintapéldánya. A továbbiakban paprika­fűzőgépet akarnak készíteni. Több javaslat hangzott el a dolgozók jobb ellátásáért, az áruk olcsóbbá tételéért. A megbeszélés is megmutatta, hogy az élelmiszeripari üze­mekben a pártszervezetek segítségével cselekednek az MDP Központi Vezetősége márciusi határozatában meg­jelölt ipari feladatok jó vég­rehajtásáért, — készülnek május 1. méltó megünneplé­sére, Egy kiállításról, mely közénk idézi József Attilát (2. oldal) Kutatómunka a szegedi Szervcskémiai Intézetben (3. oldal) A szocialista iparosítás — a szocializmus építésének fő eszköze (5. oldal) Az egész társadalomnak segítenie kell a vasgvűjiési A tavasz beköszöntével szinte egyidejűleg megkez­dődik a városokban és a fal­vakban a nagyobbarányú tisztogatás. Ezzel egyidejűleg jelent meg a Gheorghiu-Dej Hajógyár felhívása, amely­ben vas- és fémgyűjtési ver­senyt kezdeményezett. Mi a jelentősége a vas- és fémgyűjtésnek? Termelő iparunk fokozódó nyersanyagszükséglete meg­követeli a rejtett anyagtar­talékok feltárását. A vas- és fémhulladékok összegyűjtése különösen jelentős megtaka­rítást eredményez különféle ipari termékek előállításá­nál. Ha például egy tonna acélt akarunk nyersvasból előállítani, akkor előzőleg két és féltonna vasércet kell kibányászni. A kibányászott ércet különböző technológiai műveleteknek kell alávetni, s ehhez a folyamathoz két tonna elsőrendű kokszolható szenet kell biztosítani. Ezzel szemben, ha az acélt vashul­ladékból állítjuk elő, megta­karítjuk az érc bányószá­sát, a közbeeső technológiai műveleteket és az értékes szén felhasználását. Ez az egy példa is igazolja, hogy az acélgyártás növelését nemcsak a kohászok segít­hetik elő a kohóknál és Martin-kemencéknél, nem­csak a bányászok az érc- és szénbányászatban — hanem a városok és a községek vas­ée fémgyűjtői is. Érdemes néhány pédát emíténi, hogy egy-egy má­zsa vashulladékból mi min­dent lehet előállítani Egy mázsa hulladékból 3600 mé­ter távvezeték készülhet, másfél mázsa hulladékvas feldolgozásával 10 kerékpár vasalkatrészeit fedezhetjük, 25 máz6a vashulladék már egy traktor előállítását te­szi lehetővé. Érdemes tehát alaposan körülnézni falun és városon egyaránt. A gyűjtést a MÉH-vállala­tok is végzik, eredményesen azonban csak akkor dolgoz­hatnak, ha széleskörű társa­dalmi segítségben részesül­nek, Ezért a feladat kettős; Az egyik: állami vállala­toknál, intézeteknél, intézmé­nyeknél gyűjteni a vashul­ladékot — természetesen csak azokat, amelyek tény­legesen hulladéknak tekint­hetők. Az eddigi tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy a gyártakarítások során rend­kívül nagymennyiségű és ér­tékes anyag kerül felszínre. Ennek a munkának meg­szervezése nem jelent külön költséget, mert az ifjúság értékes támogatója a hulla­dékgyűjtési mozgalomnak; a másik lehetőség: a lakó­területi gyűjtés. A feladat itt már lényegesen nehezebb. S éppen ezért különösen nagy szerepe van a társadalmi és tömegszervezeti segítségnek. Itt is elsősorban a fiatalok, a DISZ-esek és az úttörők végeztek már eddig is jó munkát. Az eredményes hul­ladékgyűjtéshez azonban nem elég egyedül az ifjúság részvétele; a lakók, a kis­iparosok, az ingatlankezelő vállalatok a használaton kí­vüli berendezéseket, elavult felszereléseket kiselejtezhe­tik, s átadhatják a begyűjtő szerveknek. Feltétlenül szá­mítani kell a tanácsokra is, s a tanácsoknál dolgozó hul­ladékgyűjtő albizottságokra. Mint a legfontosabb és leg­átfogóbb tömegszervezetünk, a fémgyűjtésnek nagy len­dületet adhat jó munkájá­val. Sikeres munka folyik az Ásotthalmi Állami Gazdaságban Jó eredménnyel zárult az Ásotthalmi Állami Gazdaság dolgozóinak felszabadulási versenye. Ennek során elve­tettek 50 hold borsót, 25 hold burgonyát, melegágyba 65 holdra való paprikát és 20 holdra való paradicsomot. Magágyba kerültek a beter­vezett takarmánynövény­magvak is. A gazdaság bor­só-, takarmányrépa- és lu­cernatáblái már szépen zöl­delnek. Természetesen a verseny­nek más eredményei is van­nak. Legfontosabb, hogy az alkotó munkakedv ki­bontakozása. a munka kol­lektív nevelőszerepe új munkásokat és munkásnő­ket vezérelt a legjobbak közé. Ezeket a dolgozókat hazánk felszabadulásának 10. évfor­dulója alkalmából ünnepé­lyesen köszöntötték, megju­talmazták. A legjobbak kö­zött van Horváth András fo­gatos, Makra Géza csoport­vezető, Oltványi Etelka, Hó­di Mária és Kónya Piroska munkásnők, Nagy Igác tehe­nész, Papp Géza és Szeke­res Ferenc traktoros gépé­szek és mások. Hazafias pél­dájuk lelkesítse új eredmé­nyek elérésére az ásotthalmi gazdaság minden dolgozó­ját. Legfontosabb közeli célja az ásotthalmi mezőgazdasági üzem munkás- és vezető kol­lektívájának a tavaszi nö­vényápolás. a répakapálás, s ezzel egyidőben a szőlőmet­szés, vesszőkötözés és a gyü­mölcsfák permetezése. Emel­lett a gazdaság a párt határo­zatainak szellemében gépi segítséget nyújt a környék­beli egyénieknek. Április 12-én például négy állami gazdasági traktor szántott egyéni földeken. Mindebben nagy szerepe van az üzem pártszervezetének, amelynek vezetősége — R. Szabó Imre titkár elvtárssal az élen — rendszeresen ta­nulmányozza a munkát, ja­vaslataival segíti a vezetést és — egyéni beszélgetések során is — nevelőmunkát folytat a munkafegyelem to­vábbi megszilárdításáért. A pártszervezet ilyenirányú munkájának nemcsak az a célja, hogy ellenőrizze, se­gítse a termelést, hanem az Is.liogy á dolgozók legjobbjai kö­zül következetes nevelő­munkával kommunistákat — új tagjelölteket és ta­gokat — neveljen a párt számára. További sikeres munkát az állami gazdaság dolgozói­nak, pártszervezetének! Holnap tartják Hódmezővásárhelyen a gépállomások megyei gazdasági­műszaki pártkonferenciáját Az MDP Csongrád megyei Párt-végrehaj tóbizottsága összehívta a megye 19 gép­állomásának párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetőit, valamint legjobb brigádve­zetőit és traktortstáit, hogy megvitassák az önköltség­csökkentéssel, a termelékeny­ség növelésével és a minőség fokozásával kapcsolatos fel­adatokat. A gépállomások megyei gazdasági-műszaki pártkon­ferenciáját pénteken Hód­mezővásárhelyen tartják a Megyei Pártoktatók Házában. Az értekezlet délelőtt 9 órakor kezdődik. I Száz hold szőlő- és gyümölcstelepítésre adtak engedélyt (Jllésen Ullésről Kocsispéter János levelezőnk arról számol be, hogy a mezőgazdasági mun­kák megfelelő ütemben ha­ladnak. A község terülotén lévő trágyának mintegy 95 százalékát kihordták a föl­dekre. Ullésen eddig mint­egy 100 katasztrális holdra adtak szőlő- és gyümölcste­lepítési engedélyt és eddig a lalajforgatást mintegy 70 százalékban a lermelök el­végezték. A telepítést aka­dályozta az időjárás, azon­ban az idő javulásával mi­előbb befejeződik. A tanács mezőgazdasági állandó bizottsága legutóbbi ülésén a peronoszpóra-jelző állomás felállításával fog­» Ialkozolt. A mezőgazdasági áb. tagoknak az a javaslata: a községben legalább három peronoszpóra-jelző állomást létesítsenek, hogy a sző'.őt megóvhassák étlől a kárte­vőtől. Ma délelőtt ülést tart a Városi Tanács Ma délelőtt 9 órakor kez­dődik a Városi Tanács dísz­termében a Városi Tanács ülése, amelyen a kerületek, és a városi tanács község­politikai tervét — amelyet Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács Vb. elnöke ismertet — vitatták meg. Ezen az ülésen döntenek a városi és a kerületi tanácsok község. politikai terveinek végleges elfogadásáról. Bz elmúlt héten újabb 112 dolgozó paraszt lépett a megye termelőszövetkezeteibe Április első hetében a szegedi járásban léptek be leg­többen a termelőszövetkezetekbe, mert ebben a járásban 21 dolgozó paraszt cserélte fel az egyéni gazdálkodást a termelőszövetkezettel. A kisteleki Felszabadulás TSZ há­rom tagot vett fel. Makón hét új tag lépett a szövetkeze­tekbe. Csongrádon pedig a Vörös Október TSZ-be két olgozó parasztot vettek fel. A csongrádi járásban hattal szaporodott a szövetkezeti parasztok száma. Hódmezővá­sárhelyen 19 az újonnan belépő tsz-tagok száma. Közülük a Szántó Kovács TSZ-be ketten, az Úttörő TSZ-be öten, a Rózsa Ferenc TSZ-be pedig négyen kérték felvételüket. A makói járás szövetkezeteibe hatan, Makó város termelő­szövetkezeteibe tizenhatan, a szentesi szövetkezetekbe 18-an, a szentesi járás szövetkezeteibe pedig hatan kérték fel­vételüket. Felkészültek a rizs vetésére az állami gazdaságok A rizstermelő állami gaz­daságokban felkészültek a vetésre. A talajelőkészítéssel párhuzamosan halad a mű­trágyaszórás és a mindenütt kellő mennyiségben rendel­kezésre álló vetőmag csává­zása. A gazdaságok jó mun­kával a legtöbb helyen be­hozták a késői kitavaszodás okozta elmaradást. Ha az időjárás nem rosszabbodik, a jövő héten mindenütt —ahol a talaj állapota megengedi — megkezdik a rizs vetését. Az öntöző vállalatok a vízemelő berendezéseket már ország­szerte elkészítették,

Next

/
Oldalképek
Tartalom