Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-22 / 68. szám

KEDD, 1955. MÁRCIUS 22. 0 ÉLMS GYftRORSZtC Meghalt L. A. Govorov, a Szovjetunió marsallja Moszkva (TASZSZ). Március 19én hosszantartó súlyos betegség után. elhunyt Leonyid Alekszandroyics Govorov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának póttagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsénak küldötte, a Szovjetunió bovédelmi miniszterhelyetteseL. A. Govorov marsall személyében a szovjet állam és fegyveres erői a kiváló hadvezérek egyikét, a Szovjet Hadsereg kiemelkedő tagját, a Szovjetunió és a Szovjetunió Kommunista Pártja hü fiát vesztették el. Leonyid Alekezandrovics Govorov három és fél évtizeden át minden erejét, tudását és óriási harci tapasztalatait a Szovjet Hadsereg szervezésének. a Szovjetnnió hatalma megszilárdításának szentelte és önfeláldozóan harcolt a Szovjetunió ellenségei ellen. Bata István elvtárs, a Magyar Képköztársaság honvédelmi minisztere ezalkalomból a következő táviratot intézte G- K. Zsukov marsallhoz, a Szovjetunió honvédelmi miniszteréhez; Leonyid Alekszandrovics Govorov marsall, a Nagy Honvédő Háború kiváló hadvezére, a Szovjetunió honvédelmi miniszterhelyettese elhunyta alkalmából, engedje meg Marsall Elvtárs, hogy a magyar néphadsereg és a magam őszinte részvétét tolmácsoljam. Budapest, 1955. március 21-én. BATA ISTVÁN vezérezredes a Magyar Népköztársaság hovédelmi minisztere Egy évszázados utitok" nyitja Mi okozza a rizs pusztulását ? Maurice Thores nyilcrtkoiata a Pravdának Moszkva (TASZSZ) Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára fogadta J. Zsukovot és G. Rassza gyárit, a Pravda tudósítóit és válaszolt Franciaország halaszthatatlan és égető politikai problémáit érintő kérdéseikre. Maurice Thorez az újságírók kérdéseire adott válaszaiban többek között kijelentette: Már önmagában az a tény, hogy a politikusok a párizsi egyezmények ratifikálásának kérdését kizárólag az -atlanti szolidaritás-- megőrzésének szemszögéből tekintik, azt mutatja, hogy az idegen érdekeket fölébe helyezik a nemzeti érdekeknek. A párizsi egyezmények azzal, hogy lehetőséget nyújtanak a bonni revans-politikusoknak hadseregük megalakítására, közvetlenül veszélyeztetik Franciaországot és Németország többi szomszédját, amelyek országunk természetes szövetségesei. Ezek az egyezmények aláaknázzák Európa biztonságát, holott a francia kormány segíthette volna Európa biztonságának megszilárdítását, ha elfogadta volna a szovjet javaslatokat az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésével foglalkozó európai értekezlet összehívására* Nemzetközi vonatkozásban az -atlanti szolidaritás- az Egyesült Államok függvényévé tette Franciaországot. Országunk többé nem ura saját politikájának. A független nemzeti politika elutasítása másodrendű állam színvonalára süllyesztette országunkat s ez együttjár nagyhatalmi érdekeinek feláldozásával. Mihelyt országunk hozzájárul a bonni kormány kezdeti követelésében szereplő 12 hadosztály felállításához. London és Washington vezetői nyomban letesznek arról, hogy Páriesasal számoljanak. Az -atlanti szolidaritás- egyet jelent Franciaország megalázásával és tehetetlenségével. Jelentés a téxHluzemek kulfurversenyéről Saegedi Ruhagyár Szombaton mutatkozott be a Ruhagyár kultúrcsoportja. A műsor érdekessége Kisfaludy Károly „Győz a szerelem" című darabja operett változatának előadása volt. Nagy munkára vállalkozott a csoport ennek előadásával, mert az ének és a játék összhangja nehéz színpadi feladat A feladat nagyságához mérten az előadás elég jól sikerült. A szereplők közül különösen Székely Ilona tűnt ki a cseléd alakításával. Tetszést aratott Bajszövő szerepében Elekfalvy Ferenc is. Kár, hogy hangja kissé (halk. A menyaszszony (Szabó Mária) és a színésznő (Kurunczi Eta) alakítása körül megoszlottak a vélemények. Előbbi átél tebben, utóbbi pedig rutinosabban játszott Igen szépen mutatkozott be az üzem zenekara is. Jogos remény. :k lehetnek a zenészeknek, mert előadásuk a legjobbak egyike. Csupán kisebb kritikák érték őket, s karmesterüket, az egyik szám hangszerelését és a vezénylést illetőleg. Ezek azonban könnyen javíthatók, A tánccsoport gyengébben szerepelt, mint a színjátszók, vagy a zenészek. A leánytáncot nem lett volna szabad még színre hozni. Mezey Károlyt — aki a tánccsoportot patronálja —> jogosan hibáztatták ezért. A párostánc mér sokkai jobban sikerült. összevetve a műsor egyes számait; a ruhagyár bemutatója ugyanazon a színvonalon mozgott, mint a többi üzemeké, tjeaagvdi Kender-Lamimövö Vállalat Legszebben énekkara szerepelt, komoly élményt nyújtott a nézőknek. Nagy kezdeményező készsig mutatkozott meg s látszott, hogy Felmentették a Siovrelunié kulturális ügyeinek miniszterét Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének előterjesztésére határozatot hozott, amelyben felmentette C. F. Aleksza-ndrovot a Szovjetunió kulturális ügyei miniszterének tisztségétől, mert nem látta el kellőképpen a kulturális ügyek minisztériumának vezetését. A Legfelső Tanács elnöksége a Szovjetunió kulturális ügyeinek miniszterévé N. A. Mihajlovot nevezte ki, és felmentette őt a Szovjetunió varsói nagykövetének tisztsége alól, Kertész Lajos karnagy komoly munkát végzett. Az énekkar mellett a zenekart is meg kell említenünk, mert szintén jelentősen kivette részét a műsor színvonalának megteremtésében, a közönség szórakoztatásában. Szépen szerepelt a tánccsoport ts. Ha össze lehet hasonlítani a táncosokat az énekesekkel, vagy a zenészekkel, akkor azt kell mondanunk, hogy a zene- és énekkar nagyobb élményt nyújtott a közönségnek. A színjátszók két darabot adtak elő. Szóvá kell tenni a darabok megválasztását Nagyon jó, hogy előadtak egy Móricz-művet. A másik darabnak azonban egy ilyen üzemi kultúrverseny keretében úgyszólván semmi jelentősége sem volt, fölöslegesen hatott. Ha mégis i két darabot akartak előadni, azt sokkai gondosabban kellett volna megválasztani, a szovjet, vagy a magyar egyfelvonásosok közül. Egyébként a szereplők sokszor elfogadhatóan, sőt jól alakítottak mindkét darabban* azonban hiányzott játékuk összhangja. Az előadás tempója is lassú, a közönség számára idegesítő. Arra kell törekedniök, hogy — erőteljesebb rendezéssel is — pergőbben, az eeves szereplők fokozottabb összjátékával készüljenek a további előadásokra. A műsorban sok a szólószám. Hasznos lett volna a bemutató előtt kiválasztani a legjobb számokat, így a bemutatójuk rövidebb s színvonalasabb lett volna. KI NE TUDNÁ, hogy hazánkban is meghonosodott a rizstermelés?! A magyar rizs — túlzás nélkül mondható — aranyat ér. A rizstelepeket azonban nálunk és az egész világon veszedelmes növényi betegség tizedeli. A bamulásos betegség, amelyet olasz eredetű szóval hruzónénak hívnak. A magyar föld rizstábláin az elmúlt esztendőben is pusztított a bruzóne és közel félmilliárd forint kárt okozott. A betegség okát már több mint egy évszázada kutatják, s ebbe a munkába kapcsolódtak be a tudomány magyar emberei, amikor a rizstermelés meghonosodott nálunk. Nyilvánvaló, ha nem tudjuk a bruzóne létrejöttének okát, akkor nem lelhetjük meg az ellene való védekezést sem. Kutatók és rizs termesztők másós más utakon indultak el, hogy napvilágra hozzák a rizs megbetegedésének "titkát*. Ezt mondhatni másban és másban keresték, mert a sok tényező közül nehéz vplt felismerni a közvetlen okot. A NAPTÁR 1953 júniusát mutatta, amikor a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa: Vámos Rezső foglalkozni kezdett a bruzóne kérdéseivel. Tudományos munkáját segítették azok az adatok, amelyet a magyar kutatók hoztak létre a bamulásos betegség okainak megközelítéséért. Sík Kárcüy, Frank Melanie, Prettenhoffer Imre, Somorjai Ferenc, Kállai Kornél kutatási eredményeit Vámos Rezsőnek főként talaj-élettani és talajtani vizsgálatokkal kellett kiegészíteni, hogy megállapíthassa a rizsre halált hozó betegség létrejöttének tényezőit. 'Vámos Rezső maga meséli, hogy izgatta a téma, s nem hagyta nyugodni. Járta a rizstelepeket ós makacs elszántsággal kutatta, mi hozza létre a rizs halálát. S a tudomány embere — ahogy tréfásan maga mondotta: "Kutatásaim'megkezdése előtt rizst csak a tálban láttam« —>, egyre jobban behatolt a betegség okainak sűrűjébe. Megfigyelte <— például a Csongrád megyei Kopáncsom is hogy a rizs betegsége nyílegyenes, mértanilag elhatárolt helyen mutatkozott; a beteg növények szigorúan elváltak az egészségesektőd. Ez is azt igazolta, hogy a bruzóne oka nem a baktérium, a gomba, amely a beteg növényeken megjeleiyk, hanem más. Az idő rokkájén pergett ae iű6. Nem volt egyszerű a kórokozóra bukkanni. Igaz, az közismert, hogy a bruzóne augusztusban, a magKépződéskor lép fel. De vajon mi az oka? Nyomozni, keresni keilett! S VÉGRE ELJÖTT az örömteli nap. Világosan állt a meghatározás: a betegséget a talaj élettana okozza; a betegségnek kénhidrogén az oka. Ezt az okot, legalább tíztizenöt tényező szabályozza. Úgyis meg lehet fogalmazni: a bruzóne nem más. mint a szikesed és folyamatának hatása a rizsre. Ismert és igaz, hogy a betegség csak a mésztelen, savanyú szikeseken fordul elő. Való-e, hogy a rtes betegségét, pusztulását a kénhidrogén okozza? Vámos Rezső bebizonyította, hogy így van. Egy alkalommai — ez is szenvedélyes munkára vall •— ezüst cigarettatárcáját dugta a rizs telep iszapjába. Az ezüst tárgyak ugyanis kénhidrogén tartalmú környezetben megfeketednek. Megfeketedett az ezüst cigarettatárca is. A kénhidrogén veszedelmes, minden élőlényre mérgező hatású, még az emberre is. A kénhidrogén az, amely —> természetesen több tényezővel együtt — halálát okozza a rizsnek. NEM ELÉG létrehozni a diagnózist, hanem utána teendő a gyógyítás, illetve a betegség megakadályozása. Vámos Rezső jottányit sem tágított. Sikerült létrehozni a bruzóne fellépése megakadályozásának anyagát. Még tavaly beteg rizstelepre vitte ki az -orvosságot-. Kis idő múltán a már beteg növényekbe kezdett visszatérni az élet, megmaradtak, s új gyökeret eresztettek. További kísérletek is voltak, amelyek igazolták a bruzóne elleni -orvosság- jóságát. Az Országos Találmányi Hivatal pedig 40 ezer forintot adott Vámos Rezsőnek, kutatásai folytatására, befejezésére, Szemben ülünk az adjunktussal, aki a fent leírtakon kívül sok mindenről beszél. Elmondja, hogy munkáját Kiss Árpád, a Szegedi Egyetem Kossuth-díjas rektora és professzora, aztán többen mások segítették. Kreybig akadémikus Budapestről lejött Szegedre és átadta tapasztalatait. "Ezért hálával és köszönettel tartozom-. De kérdezzük tovább Vámos Rezsőt. A rizsbetegség -orvossága- drá® ga-e? — Nem — felel —. Négy kiló rizs árából egy hold rizst mente® síteni lehet a betegségtől Az -or® vossagot-- por formájában a földre szórják és így megszüntetik a kénhidrogén káros hatását is. Most mar csak az van hátra, hogy meghatározzuk, mikor és mennyi -or® vosságot- adjunk. — Az -orvosság- jó hatása meg® mutatkozik-e a bamulásos beteg® ségre nem hajlamos rizstelepnél? — Igen. várható, mégpedig a terméseredmények növekedésében. Már ezen a nyáron alkalmazzák a -gyógyszert- a magyar rizsföldeken. Akkor aztán mindenki pontosan megtudhatja, láthatja, mi aa -orvosság-. MILYEN NAGYSZERŰ is lesr, ha mér ez év nyarán dúsan arathatunk rizst, olyan táblákról, amelyeket nem pusztított a bruzóne. A megújult magyar tudomány bizton várt eredménye lesz ez. Megvan aa évszázados "titok- nyitja. i | l i Morvay Sinde* Közlegelőre van szüksége falunknak Kedves -Délmagyarország"! Nekünk, Mórahalom község belterületén lakó gazdáknak van egy régi és súlyos panaszunk. Falunknak nincsen közlegelője és ez nagyon megnehezíti állatállományunk eltartását Mi valamennyien azon vagyunk, hogy teljesítsük kormányunknak az állattenyésztés fejlesztéséről szóló határozatát. Ugy látjuk, hogy ha a községi, a járási és a felsőbb tanácsszervek kezünkbe vennék ügyünket, könnyen megoldódna problémánk. Máris sokkal többet segíthetnénk mi, mórahalmi gazdák is abban, hogy több hús, zsír és tej jusson dolgozótársaink asztaléra. Ha közlegelőnk lenne, több állatot tudnánk tartani) nagyobb trágyakészleteink lennének és földjeinken nagyobb termésátla® gokat lehetne elérni. Kérjük a -Délmagyarország"-ot, legyen segítségünkre, hogy mielőbb tatoJnnk közlegelő*. Szélpál Vince dolgozó paraszt Mórahalom, Petőfi Sándor utca 49. szám, • Jogos a mörahalmiak pamom, Szerkesztőségünk ezúton is tel* hívja az illetékesek figyelmét » mó® rahalmi gazdák panaszára. A lebe® tőségekhez képest mielőbb tatér.® zék el ezt a kérést* torttfs 1-től fizetik vissza az Ötéves Tervknesiat A vasárnap megtartott ötéves Tervkölcsön utolsó húzásán 76.600 kötvénytulajdonos 30,697.400 forint értékű nyeremény gazdája lett. Ezenkívül a ki nem sorsolt 450.520 kötvényt 85,960.000 forint összegben névértékben váltják be majd, A nyeremények kifizetését —eltérően az eddigiektől —1 csak április 1-én kezdik meg. Miéit csak 10 nap elteltével váltják pénzre a kötvényeket? t—. kérdik sokan. Erre az Morc azért van szükség, mert ezalatt készttik el az Ötéves Tervkölcsön 10 sorsolásának összesített nyereményjcgyíékéii A régebbi nyereményjegyzékben ugyanis feltütették a kisorsolt kötvények száméit is. A mostani jegyud csak a t-> KI sorsolás alatt «-» nyereménnyel kihúzott kötvény aS számát és a nyert összegei, tartel® mazza. A névértékben beváltásra kerülő kötvények száma mért nem szerepel a jegyiekbe^, mert április egytől minden Ötéves Tervkölcsön kötvényt *~> amelyet nem is sorsoltak. M ma beváltanak. Ugyanez vonatkozik a kamatozd kötvényekre is, amelyeknek a még be nem váltott kamatszelvényeit 13 kifizetik. Az Országos Takarékpénabfcv, a tanácsok és az üzemek április oi® sejétől sűrűn rendeznek sorsolási tanácsadást, hogy megtalálják a még ki nem fizetett ötéves Terv® kölcsön kötvénytulajdonosait. Szaráén kezdőeMc a poffltl szerződének ratifikációs vitája a francia Köztársasági Tanácsban Párizs (MTTf. X Köztársasági Tanács szerdán kezdi meg a párizsi szerződések ratifikációs vitáját a Luxemburg-palotában. Meghűlt Iitétvi Wtiüo (MTI). Franciaországban éves koréban meghalt Károlyi Mihály. Károlyi Mihály az első világhábo" rú ntán a Magyar Köztársaság «1+ nöke volt- 1945 és 1949 között w magyar diplomáciai karban tevékenykedett. Hátralévő éveit teljes visszavomultságban külföldön tői® totta. • ti Paifáse íermte IÁNG0KAIÉJSIAKÁBAN ftrwi'iwwoei® , ,, V.'/>«AW»UUWU fvnn-.-.n-.-n-. iTAfiU/vivi /"JVA*. •. határozott. — Nem 1*4 csegtct sikerrel egyik sem a rendelkezésünkre álló eszközök közül. Nézze csak... Az ablakhoz lép, felú engedi a redőnyt. 'Az éjszaka rőt fényébe® tündököl oda® kint. Kísérteties. Pompás, de szívszorítóan fenyegető- Olyan, mint a nép, amelynek szíve haragtól izzik. Gyűlöli fosztogatóit. Az égboltot mintha végtelen vörös drapériákkal vonlak volna be. A lángok tüzoszlopa magasra tör. A vörös féuy ráesik az ablaknál állók arcára. Aehmcd olyan tőle, mint egy szépséges bronzszobor- .Tulka könnyein keresztül mosolyog, úgy nézi magáratalált szerelmesét, a béke új, bátorszívü harcosát. — Nézze! — ismétli Achmed és szembenéz az amerikaival. — Látja! A lángok az eget verik. Maga azt hiszi, hogy elolthatja! Nos, rajta; próbálja meg! Ellép az ablaktól. Hálatfordít a toporzékoló amerikainak. Tekinteté bátran, szenvedélyesen és büszkén találkozik a lányévalMesszire világítanak a lángok az éjszakában (V E G E-). a. Achmed sefve mfnd nehezebb. Arra gcmdoll: attól lenne könnyebb, ha a kezébe foghatná Jnlka fehér kezét ég fölé hajolhatna bűnbánóan, mégyenkesően, megal ázottan. Mert semmi sem menti, nem mentheti, eddigi förtelmes gyarlóságát, bűnös tévelygését ... Mit mondott ez a visszataszító, honoegő, csirkefogé! Nálnk, Kaliforniában gyorsabban eloltják! Hát csak oltsák el. Menjen a pokolba. A fene törődik vele. Takarodjon innen ez a pimasz, idetolakodott semmirekellő. Gálád söpredék, fosztogató haramiák — izzik Achmedben a gyűlölet, s a köze ökölbeszorul. — Ah, de jó volna a gyalázatos képébe vágni, leköpni, megragadni a gallérját és meglódítani, hogy a lába se érje a földet. — Menjetek — lángol benne a harag — hordjátok el magatokat! Szemtelenkedjetek Kaliforniában vagy bánom is én, akárhol, ahol megtűrnek benneteket. Dickson hangja rázza fel gondolataiból. Egyenesen hozzá fordul, neki szól az amerikai: — Nos, ön kitűnő szakember, tehetséges mérnök. Önnek nincs elfogadható terve, sikeresnek ígérkező elgondolása a gyors mentésre! A .vállalat, a kormány, mi valamenynyten a legmosszetfbamcnően értékelnénk é* honorálnánk... Achmed felemeli a fejét. Kiegyenesedik. Kihúzza magái, szinte felmagasodik a venki előtt. Jalka nagy nyugalma szertefoszlik ezekben a másodpercekben. Kezét a szívére szorítja, nehogy meghallják a közelállók, milyen gyorsan, milyen eszeveszetten dobog. — Achmed, mindenem — rebegi hangialanul. — Élj, ne vessz el, maradj az enyém... a miénk 1 A zajos, füstös szobában mindenki elcsendesedik, minden szem Achmedre tekint. Irigy sóvárgást, gonosz gyűlöletet, mohó várakozást, rokonszenvet és közönyt lehet kiolvasni ezekből a szemekből. Amikor szólásra nyílik a mérnök ajka, mintha fogaialmat mondana, mintha maga a nép mondana ítéletet: — Nincs tervem az elemek megfékezésére, uram — a hangja ércesen cseng, kemény és