Délmagyarország, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-31 / 258. szám

oelmsgyflrorszag VASÁRNAP. 1954 OKTÓBER 31. Paprikatermesztésünk jelentősége és fejlesztésének jövő feladatai A HAZAFIAS NÉPFRONT szegedi bizottsága programmja helyesen állapítja meg, hogy életszínvonalunk emelésének egyik jelentős és sarkalatos tényezője a mezőgazdaság fejlesztése; és itt nedv feledkezik meg világhírű különlegességünkről, a szegedi fűszerpaprikáról sem, melynek területét növelni és minőségét emelni tervezi. Teljes összhangba lépett ezáltal a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló múlt év decemberi párt- és ' korményhatározattal, mely zöldség- és fűszerkülönlegességienkről szólva kimondja, hogy azokkal „viszsza kell térni a történelmileg kialakult termelőtájikra, ... a fűszerpaprikával Kalocsa és Szeged környékére" és ott minőségi vetőmaggal, korszerű termesztési eljárásokkal gondoskodni kell azok jobb és nagyobb terméshozamáról. Miért e kiemelése egy táji jellegű mezőgazdasági terményünknek, melyet ma legfeljebb 10.000 holdon termesztenek? Ennek mugyarázatát a magyar fűszerpaprika számos irányban megnyilvánuló Jelentősége adja meg. A fűszerpaprikatermesztés mezőgazdasági jelentősége abban áll, hogy termesztése jövedelmezőbb sok más gazdasági növényünk termesztésénél, s ezen felül annak termelékenységét a tudomány és korszerű agrotechnika, jarovizálás, öntözés, trágyázás stb. segélyével sokkal hathatósabban lehet növelni, mint például a búzáét. Ma 5 hold búza termésének értéke egyenlő 1 holdnyi csöves paprika értékével, az őrölt édesnemes paprika pedig húszszor akkora értékű, mint a finom búzaliszt. Szállóigévé vált, hogy a Jól müveit paprika, mint elövetemény, fél trágyázással felér; s a paprikának, mint olyan növénynek, melyet nagy munkaigénye következtében csak a lehető legnagyobb termésre törekedve érdemes termeszteni, s így mindent a legjobb minőségben meg kell adni neki, amit az okszerű növény termesztés előír: nagy a mezőgazdasági nevelő hatása; jobb gazdálkodásra és többtermelésre nevel, mint ahogy annakidején a cukorrépatermesztés bevezetése átalakító, termésnövelő hatással volt az egész magyar mezei gazdálkodásra. A FŰSZERPAPRIKA ipari és kereskedelmi jelentőségét kellően megvilágítja az a tény, hogy a szocialista ipari feldolgozás és kereskedelem a maga munkájával kevés mezőgazdasági terményből tud akkori értéket előállítani, mint a fűszerpaprikából, melynek újabban őrleményén kívül még kikészitési mellékterméke, az erezet is valutaszerző exportcikk, a belőle gyógyászati célra készült sapsaiclntartalmú sűrített kivonatok révén. A sok ezer munkáskéz, melyet termesztése, feldolgozási, forgalmazása körében a fűszerpaprika ma is foglalkoztat, s akiknek népi demokratikus rendszerünkben ezért jóval nagyobb kereset, több egészségügyi és kényelmi berendeziés, művelődési és szórakozási lehetőség, egyszóval magasabb életszínvonal jut osztályrészül, mint a korábbi, a kapitalista rendszerben jutfctt. Ezeket tetőzi be eszményi fűszerkülönlegességünknek, a tüzespiros, Illatos és zamatos szegedi paprikának táplálkozás-élettani jelentősége, amit az étvágyra és emésztésre gyakorolt Jelentékeny kedvező hstásának köszönhet. Ezek együttesen alkotják a fűszerpaprika népgazdasági jelentőségét. Ezt a jelentőséget a jövőben növelnünk kell és alábbi irányelvek figyelembevételével lehet is. Mert jó híre ellenére paprikánk termelékenység és minőség tekintetében még további javításra, tökéletesítésre szorul. Helyes a Hazafias Népfront helyi bizottságának szándéka, hogy a szegedi fűszerpaprika termesztésére további területeket akar biztosítani. Ezek a területek azonban ne legyenek Szegedtől, az átvétel és feldolgozás központjától távol, mert ameszsziről szállítás torimés árunál költséges, nyers, ömlesztett állapotban nagymérvű romlást ls okoz, szállítóládái pedig az átvevő szervnek a beszállítás számára még nincsenek. Azonkívül, mennél jobban távolodunk a paprikatermesztés történelmi központjától, annál kevesebb az a tapasztalat, hozzáértés, gys korlat és szeretet, amely az eredményes paprikatermesztéshez az első talajmunkától, a termés fűzéres eltartásáig szünet nélkül szükséges. Még kevésbbé engedje a Hazafias Népfront szegedi bizottsága és a tanács, hogy bárki bárihol, £ z egész országban engedély nélkül is, házi szükségleten felül ls termeszthessen fűszerpaprikát. A magyar fűszerpaprika hírnevét az ősi szegedi csípős fűszerpaprika alapította meg, s az ebből nemesített csípős fajták képviselik ma ts a magyar fűszerpaprika legértékesebb tulajdonságait. Alacsonyabbrendü csípős őrleményeink külföldi kereslete is igen megnövekedett, s kielégíthetetlenül nagy a külföldi kereslet a csípős paprika erezetéből itthon gyártott fűszerező és gyógyhr.tású sapsaicin-kivonatok iránt. A DECEMBERI párt- és kormányhatározat megállapítja, hogy a terméseredmények növelésének fontos eszköze a minőségi vetőmag. A köztermesztés folyamatos ellátását minőségi vetőmaggal a szegedi fűszerpaprikánál megszervezték és 1954-ben gv korlatilag is megindult. A szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet ugyanis mind csípős, mind c. pörségtől mentes paprikából az eddigieknél Jobb fajtákat nemesített, s ezekből saját kísérleti gazdaságúban már 1953-ban olyan mennyiségű elitvetőmagot állított elő, hogy azok I. fokú szaporítási 1955-től kezdve minden évben friss minőségi vetőmaggal tudja ellátni Szeged egész paprikatcrületét. Az I. fokú szaporítást már á termeltető \ lillalat végzi a maga célgazdaságsiban. E szaporí1 ; tervszerű végrehajtása nyomán immár lehetsé: , lesz és kötelessége is a termeltető vállalatnak, •»y a keztermesztést a jövő évtől kezdve kizárói-ig nemesített csípős és nemcsípős fajtájú paprika Minőségi vetőmagjával oldja meg, s szüntesse meg \ i érvényesen a keveredett, vagy elkorcsosult vet mr.g után származó úgynevezett „enyhén csípős" )"-;r";:nyagminő3éget, melyet csípős és nem csipős iláju paprika vegyes keveréke alkot. Minthogy i lő nagyságú I. fokú szaporitóterület sikerült "termése minden paprikatermelőnek évenkinti . .magfelújítást tesz lehetővé, teljesen megszűnik az egymás közelében -termesztett csípős és csipősségtől mentes paprika kölcsönös elkorcsosulásának aggodalma. PAPRIKATERMESZTÉSÜNK jelentőségének növelése, nagyobb termelékenység és jobb minőség érdekében szükséges fejlesztése terén még számos fontos feladat megoldása vár ránk, s ezek mindegyikével egyidejűleg, sürgősen és ütemesen meg kell indulnunk, hogy gyors és átütő eredményre jussunk. Ezek a teendők egyaránt kiterjednek a termesztés és feldolgozás korszerűsítésére, a nemesítés további feladataira, a köztermesztésből származó nyerstercnény begyűjtésének, beszállításának és átvételének, illetve beváltásának tökéletesebb megszervezésére, az üzemegészségügy és balesetvédelem, a minősítés és jogszabályalkotás, a tudományos kutatás további fejlesztésére. E feladatokat egyenkint sorra venni és behatóan tárgyalni hosszú lenne; közülük itt csak néhány legfontosabbra kívánok rámutatni. Szegedi paprikatermesztésünk rákfenéje a mindenkori időjárástól függő hidegágyi palántanevelés, mely sokszor gyenge palántákat és elkésett kiültetést, nagy terméskiesést és gyenge minőséget von maga után. Mind a decemberi párt- és kormányhatározatban, mind a Hazafias Népfront szegedi bizottsága programmjában hangsúlyozottan szereplő, fokozott melegágyi deszka- és ablakkeretellátást jövő tavaszig meg kell oldani. A SZOCIALISTA SZEKTOR nagyüzemi termeszlésében a palántakiültetés, ugyancsak az előbb említett károkkal, igen elhúzódik. Kétféle segítség van. Egyik a hazánkba is behozott, több évjáratban és. több helyen kipróbált szovjet palántaültetőgép áttervezése paprikára és annak sorozatgyártása, másik a Poegay Elemér kutatónk által kísérletileg kidolgozott és nagyüzemileg is kipróbált javított közvetlen szántóföldi magvetés kisegítő alkalmazása a paprikaterület egy részén a palántás ültetés területi és időbeli tehermentesítésére. A papriliamunikák nagyobb arányú, korszerű gépesítésének szüksége nemcsak a különleges ültetőgépre korlátozódik. Nincsenek elegendő számban vontató és egyéb erőgépeink, előhántós ekéink, boronáinli, hengereink, korszerű kapálógépeink, sőt sokszor a legegyszerűbb gazdasági szerszámaink és eszközeink, zsákjaink sem. Szállítóládák hiányában dolgozóink szállítás közben ráüléssel még mindig törik-zúzzák a zsákolt, vagy ömlesztett nyers paprikát. A paprika ipari feldolgozása sincs még teljesen korszerűen gépesítve. A csípős paprika kézi hasítását meg lehet szüntetni, egyéb kikészitési, mesterséges szárítási és őrlési műveleteket lehel tökéletesíteni. A füzérpajták és ágssok számának, s a munkaerőnek növelésével a nyersanyag átvételét folyamatossá, zökkenőmentessé kell tenni. A decemberi párt- és kormányhatározat előírja többek közt a fűszerpaprikára is a vetőmag jarovizálását, mint termésfokozó agrotechnikai beavatkozást. Szegeden négyéves, igen alapos kísér" leti munkával Posgay Elemér dolgozta ki a fűszerpaprika nagyüzemi jarovizációs eljárását, s ugyancsak nagyüzemi kísérletekkel megállapította, hogy az nemcsak termésnövelő, hanem egyben érést siettető, s így minőségjavító hatású is. Az eljárás kényes; szakértelmet és gondosságot igénylő, tehát nem az egyes paprikatermesztök dolga, hsnem azt megfelelő szakirányítás és ellenőrzés mellett központilag a termeltető vállalatnak kell elvégeznie; s ezt annál könnyebben megteheti, mert a jarovizélt vetőmag kiszárítható és csíraképessége romlása nélkül vetésig tárolható. Mind a párt- és kormányhatározat, mind a Hazafias Népfront szegedi bizottsága programmja hangsúlyozza a fűszerpaprika öntözését, mint az egyik leghatásosabb termésnövelő termesztési eljárást. A termésnövekedés mértéke természetesen évjárattól függő, azonban éppen a korszerű öntözéssel tudjuk a paprika termésnagyságát az időjárástól függetleníteni. A szegedi kísérleti intézet eddigi kísérleteiben aszályos években 5—7 sőt 9-szeres, de még nedvesebb években is másfél-kétszeres termést ért el, mérsékelt, esetenkint 30—40 mm-es, 4—5 ízben végzett b". rázd ás öntözéssel a paprikaminőség lényegesebb kára nélkül. Fűszerpaprikánk nagyobb jelentősége, jobb jövője érdekében a tudományos kutatásra és a nemesítésre is várnak további feladatok. EGYRÉSZT még nincs megoldva a szegedi fűszerpaprika „Űjhitűség" nevű virusbetegségének és az ellene való hathatós védekezésnek kérdése. E betegség bonyolult jelenség, lényegének és okainak kutatása több tudományterületet érint, s gyors, eredményes megoldása csak különböző szakmájú kutatók kollektív munkájától remélhető. A megoldáshoz mindenesetre a nemesítésnek és agrotechnikai kutatásnak is van szava, s e téren nem vagyunk tétlenek. A fűszerpaprikanemesítésnek új célkitűzései és lehetőségei támadtak azáltal, hogy dr. Benedek László kutatónknak a paprika festék- és csípösségtartalmu mennyiségi meghatározására gyors és szabatos laboratóriumi módszert sikerült kidolgoznia Ez megnyitotta az utat és exakt alapot egyrészt minden eddig nemesített fűszerpaprikánk színezőképes3égének örökletes fokozására, másrészt a capsaicin-tartalom szabályozására felfelé és lefelé. Gyógyászati ipari nyersanyagnak igen nagy, fűszernek pedig csípős paprikából igen kis capsaicintartalmú olyan fajtákat akarunk nemesíteni, amelyek a csípős fűszerpaprikától a csfpősségen kívül annak minden egyéb oly:n jó tulajdonságát örököljék, amelyekben az étkezési és fűszerpaprika keresztezéséből származott mai csipősségtől mentes fajtáink a csípős szegedi fűszerpaprikát teljes mértékben utolérni eddig nem tudták. Ha ez sikerül, a csipősségtől mentes fűszerp?prika minőségének olyan fokát fogjuk elérni, amilyet keresztezésből származó mai fajtáink továbbnemesítése útján csak igen nagy fáradsággal és költséggel és igen soká, vagy sohasem tudnánk elérni. MÉG TÜBB fontos feladat vár ránk a szegedi paprika jövedelmezőségének, népgazdasági jelentőségének növelése érdekében, de ha csupán az itt röviden vázolt legsürgősebb feladatokat oldjuk is meg, máris nagv lépést tettünk a szegedi p prika szebb jövője felé. Dr. 0DERMBYER ERKŰ, Kossuth-díjas akadémikus f ,, i , , , Jldtó^atáö a 9léftmüuédieU Játék es v al o s a g 2titétet rmn{átdiÁ tankolhatnám. Fiatal ember áll a képzelt színpad közepén. Athevülten magyaráz. — Most nem a szöveg a íuntos. Az a feladat, hogy megkeresse mindenki a saját érzését. Mondja el, hogy ilyen esetben mit érezhet az épen olyan ember, amilyent a szerző alkotott. Mi a színpadon most megoldandó feladat? András szegény béreslegény. Pénz nélkül ül a kocsmában. Hitelt kér. Nem kap. a cdeiekmény Ezt úgy kell megeleveníteni, hogy fölébredjenek azok az érzések, amelyek a szolgában és a kocsmárosban élnek. Mik izek az érzések? Az elemzésre nemcsak a képzelt színpadon gyakorló néhány szereplő figyel feszülten, hanem a •nézők* is, akik valamennyien színjátszók. Figyelik Radványi Sándornak, a Népművészeti Intézet fiatal rendezőjének előadását. Néhányan jegyeznek is. Az előadó most leül a "nézőtérre*. Járcli Jenő, Nagy Ádám, s a színpadon gyakorló többi szereplő néhány pillanatig hallgat, aztán megindul a próba. Most nem az író szövegét mondják. Az csak vezérfonál. Saját szavaival költi át mindenki az író tömör mondatait. Megkeresik színeit, minden árnyalatát annak az egy-két mondatnak, amibe az író egy erős összeütközést: a szegény elesettségéből fellángoló keserűséginek és a nagyonos pimasz lenézésének öszeütközését sűrítette. Jó kétórai kemény munka után a rendező föláll. Szünet Pihenő. Nézők és szereplők csakhamar vitába bonyolódnak. A vitából aztán beszélgetés lesz. Mi is folyik itt, a Szegedi Kenderfonógyár kultúrtermében. Próba? Iskola? Mindkettő. — A Népművészeti Intézet kísérletképpen szervezte mog azt a színjátszó-iskolát, — mondja Radványi Sándor, az Intézet rendezője. — Az egyre szaporodó színjátszó csoportok instruélását az intézet képtelen ellátni. yjtükdiq. uan defitötáualtxa. Széles aktívahálózatra. Ügy véljük] hogy egy-egy erős, eddig is komoly sikereket elért színjátszó-csoport köré kell egy-egy város, járás szí njátszócsoportjainak érdeklődését irányítani. A Szegedi Kenderfonógyár színjátszói nagyszerű színjátszók. Vezetőjük Jároli Jenő elvtárs gazdag tapasztalatú rendező, akinek munkájára a megyei kultúrversenyeken eddig is számítottunk. Ezért új elképzeléseinket először Szegeden valósítjuk meg. — Ez az iskola elméleti és gyakorlati képzést ad a színjátszóknak. Megismerik, gyakorolják Sztanlszlavszkij módszerelt, hogy az iskola végeztével segíthessenek a várős kisebb színjátszó csoportjainak munkájában. — Legtöbben a Szegedi Kenderfonógyárból vannak a tanfolyamon, de a Paprikafeldolgozó, a Villamosművek, a MAV. a Konzervgyár, a Ruhagyár színjátszói is elküldték legjobb színjátszóikat. 25—30 színjátszó ismerkedik meg alaposan a színpad törvényeivel, válik játéka tudatosabbá, — ösztönös játék helyett átgondolt tudatos művészi munkává. — Hogyan éri el az iskola ezt a célt? — Egy hétig pontról pontra elemezzük a Szegedi Kenderíonógyár szín játszócsoportjának próba alatt álló darabját: Barta Lajos: Tavaszi mámor című egyfelvonásosát. Ez a darab jól ütemezett, a konfliktus egyre fokozódó erejű, éles összeütközésekben bomlik kl, s így alkalmas arra, hogy a különböző Jellemeket, azok magatartását, a bennük végbemenő lelki folyamatokat megkeressük. — A szünetnek vége. A színjátszók ismét munkához lótnak. A színpadon Mánik László a Szegedi Nemzeti Színház főfodrászmestere. Előkerülnek a festékek, parókák, s megindul a madik-alkötád tudományának megismerése. Berényl elvtárs ül a székre, arca pillanatonkint változik. Most fiatal, üde, majd őszülő pettyüdtarcű, bankigazgató-arcú' férfiú, aztán megtört, elfáradt, paraszt-arccal néz ránk! A mai tanulásnak vége. Háromtól hétig volt együtt a csoport kemény, megfeszített munkában. Munkások. Fiatalok, — öregek. ŰJ sarjadó, erősödő szocialista kulturánk harcosai. A riporter csak azt sajnálja, hogy ennek a nagyszerű és új eredmény, ket hozó kezdeményezésnek "bázis iskola* a neve. Á "kiértékel* "átpolitizál*, "beiskolázás" mellé ez az cinevezés a "színtelen, szagtalan bürokrata . tolvajnyel* újabb hajtása. Kérjük a Népművészeti Intézetet, hogy nyesse le ezt a vadhajtást a színjátszó mozgalom egyre terebélyesebb fájáról. (- i - r - j Javaslat" Juhász Gyula em'ékének ápolása ügyében Jóki Gyula orvosprofesszornak, az <1ső szabadegyetemi orvosi előadós-ín cl| mondott bevezető azavait közöljük nz I alábbiakban. Ugy gondoljuk, nem szükséges bővebb kemmentárt fűznünk ezekhez a sorokhoz. Reméljük: megértésre, segítségre találnak. Hiszen Szeged népének kívánságát foglalják magukba. És a szegedi dolgozók, munkások, parasztok, értelmiségiek, a szegedi művészek, mindannyian segítenék megvalósítását. Ugy érzem, hogy az első szabadegyetemi orvosi előadás alkalmával nekünk is illő, nemcsak az irodalomtörténet hivatalos képviselőinek, megemlékeznünk Juhász Gyuláról, a szegedi Szabadegyetem névadójáról, a nagy költőről, Ady barátjáról, József Attila elő mesteréről. A halott költő neve ma már valódi dicsőségében ragyog. Juhász Gyula Szeged szülöttje volt. Szülőháza, ahol ifjúságát is töltötte, azonban eltűnt már. Az Ipar utca 13. számú házat, szülőházát, amikor a húszzs évek elején lebontani kezdték, szomorú, de derűlátó versben énekelte meg. Eltűnik egy ház. Alacsony tetővel Nem ostromolja gőggel az eget, Míg állt, nem tűnt fel senkinek e tájon, öreg anyó volt, élt már eleget. De nekem a szívembe vág a csákány. Mely falait lebontja, mert nekem E ház volt gyermekségem, ifjúságom, E szürke ház volt színdús életem. Ez a régi, azelőtt Sörház utcai ház másról is híres volt. Ebben a házban volt Juhász Gyula nagyapjának, Káló Antal gombkötő mesternek kosztos diákja Petőfi Zoltán, Petőfi korán sírbaszállt fia. Petőfi Zoltán cimű versében írta Juhász Gyula: A kis szobábm, hol e verset írom. Lakott Zoltánka, a szép, bús gyerek S merengett egy korai messze síron. Hol apja alszik. Ó hol U lehet? Ez ablakból kitárta vézna karját Felétek: élet, szabadság, hilál S már vitte gyorsan az Illés-batár! Eltűnt a ház, de mikor hallgatta a költő; „hogy cseng a csákány, ront, bont a faltörő", azt ls hallotta: „Hogy épül álmon, harcon és kudarcon, egy élet romjain túl a jövő!" Annak a háznak a helyén, ahol Juhász Gyula született és ifjúságát élte, és s melyben Petőfi Zoltán mint kosztosdiák lakott, ma az Orvostudományi Egyetem Sebészeti Klinikája áll. És ma esle a Juhász Gyula szabadegyetem előadói emelvényéről indítom el a javaslatot és kérem rzok segítségét, akik segíteni tudnak és akarnak, jelöljük meg emlékművel a helyet, ahol Juhász Gyula szülőháza állott. Juhász Gyuláról úgysincs semmiféle emlékmű Szegeden. Az emlékmű előtt fognak majd eljárni naponta az orvostanh llgatók. Adjon példát nr>kik az emlékmű és árassza közéjük Juhász Gyula, a szabad világ legnagyobb értékéről, a munkáról daloló sorait; Én őt dicsérem csak, az élet anyját: Kitől jövendő győzelmünk ered; A munkát dalolom, ki a szabadság Útjára visz gyász és romok felett. És hirdesse az emlékmű azt: Hogy szent az élet és hogy Z2C l az ember, Kl jövőt épít, mint korálll a tenger.,.