Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-05 / 105. szám

SZERDA, 1954. MÁJUS 5. DELMRGYIRORSZftG Korányi Sándor vándorgyűlés Szegeden Május 6-tól 9-ig tartja Szegeden az V. Korányi Sándor vándorgyűlést az 1. számú Belklinika. Külön ünnepélyességet kölcsönöz a kongresszusnak, hogy időpontja Korányi Sándor halálának tízéves évfordulójára esik. A vándorgyűlést nagy érdeklődés előzi meg. Többszáz orvos érkezik az ország különböző részeiből. Orvosküldöttség érkezik a Szovjetunióból és a baráti népi demokráciákból is. A kongresszust a Tudományos Akadémia irányításával a szegedi 1. számú Belklinika rendezi. A vándorgyűlés ezidei elnöke a Belklinika igazgatója, Hetényi Géza akadémikus. íccU Unalc teudezaink flz elmúlt negyedévben 14-en nyerték el a sztahánovista címet A SZOT határozata értelmében a Szegedi Erőműnél is nagymértékben fellendült a sztahánovista mozgalom; Az újonnan megállapított sztahánovista szint nagyobb lehetőséget ad dolgozóinknak arra, hogy egy-egy hónapi eredményes munkájuk után elnyerjék a sztahánovista címet; Ezt legjobban az első negyedévi eredmények bizonyítják. Ebben a negyedévben 20 dolgozó érte el a sztahánovista szintet; Az albizottság az értékelésnél 14-et fogadott el; A karbantartó részlegnél Hancseruk Mihály, Krista Ferenc, Komócsin Balázs és Filák Ignác nyerték el a megtisztelő sztahánovista címet. Termelési eredményük nem volt 130 százalék alatt; A rendszeres széntakarékosságban és az egyenletes gőztartásban a kazánfűtők közül Gerstenengest Károly és Bihari Pál érték el a sztahánovista címet. A legtöbb sztahánovista a szénhordó dolgozók közül került ki. Itt Káli István, Simon János, Vass Antal, Mészáros Mihály, Vidács János, Szögyényi József, Kónya Ferenc és Mészáros József végeztek jó munkát; Az értékelésnél azonban még mindig hibák mutatkoznak. Az előző hónap jó dolgozóinak munkájával a hónap eleje helyett, a végén foglalkoznak. Ebben elsősorban hibás a szakszervezet vezetősége, mert húzzák, halasztják az értékelést. A kongresszusi versenyben a dolgozók egymás után teljesítik túl vállalásaikat és az értékelő bizottság a sztahánovista cím rendszeres értékelésével még jobban előre lendítené a kongresszusi munkaversenytj Misán György Jogos panasz Az elmúlt napokban az Attilautca Íj szám alatti ház lakói levéllel keresték fel szerkesztőségünket; A levélben említett problémákat szerkesztőségünk megvizsgálta; A ház lakóinak panaszát és kérelmét jogosnak tartjuk. A levélben a többi között ezeket irták a lakók: „Az Attila-utca 1. szám alatti ház Sztálin-körút felőli homlokzatát állandóan szépítik, ugyanakkor benn a házban a dolgozók lakásai a követelményeknek nem felelnek meg. A házban kívülről minden nagyon szép, a szenny azonban — amely a házon belül megtalálható, felháborító. A pincékben magasan áll a szennyvíz, melyben patkányok tanyáznak, s ez a közegészséget veszélyezteti. Á folyosó menynyezetéröl vakolat darabok hullnak le a játszadozó gyermekekre. A tető cserepei hiányoznak, az esőzés a mennyezeten keresztül is érezhető; A kémények úgyszólván minden pillanatban ledőlhetnek. A mosókonyha használhatatlan állapotban van, így a munkájukból hazajövő családanyák konyhájukban kénytelenek mosni. A lakók összesen, és egyenként is kérve és követelve többször fordultak a házat kezelő KIK-hez. A KIK azonban a mai napig sem hozta rendbe a házat"; A levelet a ház lakói nevében: Bakacsi Antal, Bárdóczki András, Molnár Józsefné, Nagy Mihály, Francia Antalné — írta alá. Csongrád megye teljesítette kukorica vetéstervét A megyei tanács mezőgazdasági osztálya közli: Csongrád megyében a kedvező időjárás folytán az elmúlt napokban nagyban meggyorsult a kukorica vetése. Április 30-ig bezárólag a megye 95.3 százalékig teljesítette kukorica vetéstervét, a tegnapi napon pedig elérte a 100 százalékot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már befejeződött a kukorica vetése. A határszemlék során még most is találhatók hellyel-közzel olyan kisebb területek, melyek még nincsenek bemunkálva. Ezekbe a földekbe elsősorban kukoricát kell vetni, hogy az egyre növekvő sertésállományunk hizlalásához megfelelő takarmány álljon majd rendelkezésre. Thomas Mann nyilatkozata a „l'Unita"-nak mindenkinek hozzá kell Róma (ADN). Thomas Mann, a nagy német író a „l'Unita" című olasz lapnak adott nyilatkozatában a népek békés megegyezése mellett foglalt állást. „A népek harca az atomháború veszélye ellen — mondotta — nemes ügy, amelynek sikeréhez járulnia"; Thomas Mann .a továbbiakban síkraszállt amellett, hogy a népek egymás közti viszonyának megjavítására ki kell szélesíteni a kulturális és kereskedelmi kapcsolatokat. Mi újság a Szegedi Felépítményi ? Vasanyagjaviió Vállalatnál Az esztergaműhely a lelke az üzemnek. Itt fordul meg minden munkadarab, mielőtt a szerelő csoportokhoz kerül. Jól is dolgoznak az esztergályosok. Munkájuk megérdemelt jutalma: a legjobb műhelynek kijáró vándorzászló ott függ az üzemrész bejáratánál. Látszólag nem is gátolja semmi a jól összehangolt, munkát, amely a műhely vezetőjének szervezését dicséri. A kongresszusi vállalásokat is a doigozók már csaknem az utolsó munkadarabig teljesítették. Pedig számtalan akadály jelentkezik munka közben. Ha például csavarmenetet kell vágniok, sokszor tanácstalanul megállnak a műhelyben: -hogyan csináljuk, hogy jó legyen". Tudja ezt a Budapesti Vasanyagjavító Vállalat vezetősége is — amelynek felügyelete alá tartozik a Szegedi Felépítményi Vasanyagjavító Vállalat — mégis keveset segítenek. Küldtek ugyan legutóbb két új esztergapadot. Kifogástalanul is működnek — de ez nem elegendő. A régi, elavult gépeket, amelyeket "özönvízelőttinek" neveznek a vállalat dolgozói, fel kellene újítani és fokozatosan kicserélni. Kevés a gépierö a műhelyben — a munka pedig sürget. Ez az egyik oka annak, hogy a generálozási tervet nem tudják megtartani. Azért áll már hosszú ideje a fúrógép is, mert a főjavításhoz hiányoznak olyan gépek, amelyek segítségével tökéletesen pótolhatnák a fúrógép hibás alkatrészeit. Persze más baj is van az esztergaműhelyben. A munkafegyelemben van némi lazulás. Nem a késésben és hiányzásban mutatkozik ez meg, hanem abban, hogy a kiadott munkákat és a hozzáfűzött utasításokat nem veszik mindig és mindenki figyelembe. Ezért került most a kongresszusi versenyben a kovácsműhely eléjük. • Az öntóműhely az elmúlt negyedévben adós maradt a tervteljesítéssel. A formázok 105 tonnával kevesebb öntvényt készítettek. Most a dolgozók az öntődében a tervzett 75 tonna helyett legutóbb 80 tonnát öntöttek — pedig pár héttel ezelőtt még 60 tonna öntvényt sem igen sikerült önteni egy-egy alkalommal. A jó eredmény elérésében komoly része van Dobó Mihály főművezető elvtársnak, aki patronálja az öntőműhelyt. Ugyanis a többszöri ellenőrzésnél kitűnt, hogy a munka szervezése nem egészen megfelelő az öntőműhelyben. Nincs kihasználva a formázó terület, nem jó a formázó homok és kevés a formaszekrény. Dobó Mihály mindezeken sokat segített az öntőknek, jobb homokot, elegendő formázószekrényt készíttetett és gyakran ott van közöttük, figyeli munkájukat és megbeszéli velük a prolémákat. Igyekszik biztosítani számukra mindazt, amely feltétele a zavartalan munkának. Az öntődében az elmúlt hónapi átlagteljesítmény az ő segítségével 149.78 százalék volt. Az egész öntöde selejtes munkája két százalék alá esett yissza. A jobb munkafeltételek biztosításával tehát jobban lehet termelni. És még sokat lehetne tenni ennek érdekében. A formázók idejük egyrészét formaszekrény hordással, munkájuk előkészítésével töltik. Most, mióta háromnaponként van az öntés, nem használják ki munkaidejüket úgy, ahogyan kellene. A helyszűke miatt a formaszekrényeket nem tudják hova rakni és kénytelenek összezsúfolni. É2 azt a veszélyt rejti magában, hogy öntés közben a dolgozók megbotolhatnak és a forró vas rájuk ömölhet. Ezen sürgősen segíteni kell. Növeljék az öntések számát az üzemben és gondoskodjanak arról is, hogy a formázó csak formázással töltse idejét, ne pedig különböző segédmunkákat végezzen. • i Á munkaruha-hiány miatt sok a panasz az üzemben. A kollektív szerződésben lerögzítették, hogy kinek és milyen időközben kell munkaruhát adni. A kollektív szerződés az üzem alkotmánya, ennek pontjait pedig be kell tartani. Már pedig a Vasanyagjavító Vállalatnál a munkaruhára vonatkozó részt nem teljesítik. A vezetők későn gondoskodtak arról, hogy beszerezzék a dolgozók számára szükséges munkaruhákat. Most egyetlen kivitelező vállalat sem tudja sürgősen szállítani, az üzemben pedig égetően nagy szükség lenne rá. Hogy mikor lesz munkaruha, erre a kérdésre Faragó elvtárs, az üzem vezetője így válaszolt: "Majd csak az évvége felé, vagy a jövő év elején". A munka megkívánja; hogy a legrövidebb időn belül gondoskodás történjék ebben az ügyben. • * ötnapos ünnepi műszakot tartót" tak az üzem dolgozói a tizedik sza" bad május 1 megünneplésére. Az ünnepi műszakról így ír Katona Lajos levelezőnk: "Az ünnepi műszakban a kovácsműhely dolgozói szép eredményt értek el. Terven felül 3000 darab sinszeget vállaltak — tízezer darabot készítettek április hónapban. Bartha Ferenc, Szelei János, Mucsi István és Somogyvári Vilmos mutattak példát jó eredményeikkel a tervteljesítésben. A motorszerelő csoport dolgozói két pályakocsi helyett hatot készítettek terven felül május 1 tiszteletére. Alapos munkaidő kihasználással dolgoztak, A szerelőcsoport tagjai közül Szabó Imre, Albert Ferenc, Fekete Sándor és Sárközi Ferenc tűnt ki szorgalmával. A vegyes lakatosnuihelyben is fáradtságot nem ismerve dolgozik mindenki. Száz folyóméter blokkláncot forrasztottak és tíz darab talpfapánt huzatot készítettek terven felül. Üzemünk április havi tervét 104 százalékra teljesítette. Továbbra is azon igyekszünk, hogy a kongresszusir versenyben eddigi lemaradásunk jórészét bepótoljuk és szé^p eredményekkel köszöntsük a kongresszus napját", II járási és kfizségi tűzvédelmi bizottságok megalak itása A csongrádmegyei tűzvédelmi bizottság megtartotta alakuló ülését. Felmérte és értékelte az elmúlt év folyamán a községi tanácsok, valamint a szocialista szektorok tűzrendészeti munkáját és a hiányosságok megszüntetése és a nyári mezőgazdasági megelőző tűzvédelem biztosítása érdekében határozatot hozott a járási és községi tűzvédelmi bizottságok megalakítására. A megyei tűzvédelmi bizottság felhívja a járási és községi tanácsok figyelmét, hogy ahol még a tűzvédelmi bizottságot nem alakították meg, ott a bizottság megalakítására a szükséges .intézkedéseket tegyék meg. A bizottság felhívja a szocialista szektorok vezetőit, valamint a tömegszervek vezetőit, hogy a nyári mezőgazdasági tűzvédelem biztosítása érdekében a saját vonalukon nyújtsanak hathatós "támogatást a helyi tűzvédelmi bizottságoknak. Budapestről Szegedre utazás alkalmával történt. SZEGEDI 3EGYZETEK Kellemetlenség hely foglalt. "A bőrülések denki beszállt és sorban — az új, gyönyörű IKA- ellenőrzöm a jegyeket. RUSZ kocsiban — nin- Ezzel az utasok egyre. Ott kezdődött a kelle- csenek számozva, s h iá- sze beült, többen álltak, metlenség, hogy a szép- ba szorongatták kezükben s megindult a busz — arcú, kedves kalauznő — a számos helyre szóló megkezdődött a jegyek mert ilyen is van — csak jegyeket, amelyeket még ellenőrzése. Kiderült, könnyedén mosolygott a reggel váltottak ... hogy a sofför mögött ketbusz ajtaja mellett, a Kellemetlen, nagyon fen ülnek, akiknek csak sűrűn utazókat, régi is- kellemetlen — ez érző- pótjegyük van. aztán az merösként, barátságos, de dőlt annak a férfinak a is kiderült, hogy az tartózkodó mosollyal üd- hangjából is, aki kérie a egyik, hátsó ülésre is vözölte. Azzal azonban kalauz elvtársnőt, hogy ugyancsak jogtalanul ült mitsem törődött, hogy biztosítsa számukra a le valaki — más helyére, odabent a kocsi belse- jogos helyüket. Akik pótjeggyel utazjében mi történik. Az in- — Talán több ülőhe- lak jól tudták: vállalni dúlás ideje pedig roha- lyet adtak kit — kérdezte kell azt a kellemetlensémosan közeledett. Az En. óvatosan. get — ha egy órával kégels-téri MAVAUT ál- — Nem kérem, csak söbb a gyorsvonattal nem lomást betöltötte a be- négy-öt pótjegyet adtunk akarnak utazni kényelmemondó hangja: „Kecske- ki, de a jegy lulajdono. sen —, hogy ál'.niok kell, mét, Kiskunfélegyháza, sai tudják, hogy nincs mert. nincs már az autó. Kistelek, Szeged — az helyük. buszban ülőhely. De nem. autóbusz öt perc múlva, — Hát akkor legyen Kettő közülük idősebb 16 óra 25 perckor indul a szíves szóljon az elvtárs- férfi volt, a harmadik nő. hármas kocsiállásról." nő, hogy akiknek nincs fíizonyára azt gondolták: Többen siettek a várót e- helyreszóló jegyük, azok téülünk, úgy sem szólremböl beszállni a ko- ne foglalják el mások he. hat senki egy nőnek vagy Csiba, s megütődve ta- lyét. egy öszhajú embernek, pasztalták, hogy minden — Majd kérem, lia min- liogy — „kérem álljon fel, ez az én helyem Nem is szólt, — kínos dolog lett volna. Csak miután elhangzott egy pár helytelenítő megjegyzés, akkor állt fel a nö — s egy másik nőnek adta át a helyét, akinek arra az ülésre szóló jegye volt. Az öregek közül egyik fölényesen meg is jegyezte: — Fiatalabbak mint mi, kibírják. — S a fiatalabb így válaszolt: — Ha látom, hogy egy idősebb áll, biztos felállók, átadom a helyem. De ez a módszer... S mindez nem történt volna meg, ha a MAVAUT vezetői úgy oktatják ki a kalauzokat: biztosit, sók az utazóközönségnek a jegyükön feltüntetett helyüket — ez elemi kötelességük. Markovits Tibor Jókai emlékünnepségek városunkban Amikor Jókai Mórról emlékezik meg halála 50. évfordulóján országunk népe, a szegediek is szeretettel gondolnak a nagy magyar regényíróra. A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, az írószövetség szegedi csoportja és a népművelési osztály tegnap Jókai ünnepségeket rendezett a városban. A Beloiannisz-téri pantheonban lévő Jókai-szobron Dér Endre, az írószövetség szegedi csoportjának titkára helyezte el délután 4 órakor az emlékezés koszorúját. Móra Ferencet idézte: „A világító embernek", ezzel a két szóval koszorúzta meg egykor Móra Ferenc a szobrot. — /Világító ember volt Jókai Mór — mondotta Dér Endre. Gazdag és hosszú élete során nem világított mindig egyforma töretlenséggel, de írásaiban sokrétűen, csodálatos gazdagsággal, a költői színek egész tárházának ragyogtatásával, a jellemek, események káprázatos sokaságával tárja elénk kora társadalmának képét, + A koszorúzás után került sor a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában a Múzeum, a Somogyikönyvtár és a Levéltár dolgozóinak közreműködésével rendezett kiállítás megnyitására. Jókai nagyon szerette Szegedet, sokat járt a városban és a szegediek is örökre szívükbe zárták őt. A kiállítás gazdag anyagot tartalmaz látogatásai emlékéről. A Somogyi-könyvtár és a Városi Múzeum 1883-as megnyitáskori vendégkönyvében Ferenc József neve után az „írófejedelem" kézjegyéi láthatjuk. Az egyik eredeti városi jegyzőkönyv írói működésének 50 éves jubileuma alkalmából „indítványozott" díszpolgárrá választását örökíti meg. Az 1880-as években mutatták be Szegeden az „Aranyember" című művét. Nagy érdeklődéssel tekintik meg a látogatók azt a „bőgőhajó" modellt, amilyenen az „Aranyember" hőse, Timár Mihály szállította a gabonát. Sokrétűen számolnak be az egykori újságszeimelvények Jókai szegedi útjairól. A Szegedi Napló 1891 április 5-i száma arról ír, hogy Petőfiről tartott felolvasást a városban. A nagy magyar regényíró haláláról valamenynyi szegedi újság hosszan emlékezik meg. Sok eredeti kéziratot, leveleket, regénytöredékeketf állítottak ki, köztük a „Ne bántsd a magyart" című egyfelvonásos drámát, amelyet a szegedi árvíz alkalmából a Kisfaludy-Társaság kiadásában megjelent „Árvízkönyv''-be írt. _ Érdekesek azok a dokumentumok, amelyek Jókainak a szabadságharccal való kapcsolatát mutatják be, valamint azokról az útjairól szólnak, amikor Szeged vidékén járt, hogy átadja Rózsa Sándornak a Kossuth által küldött menlevelet. Jókai a természet rajongó barátja volt. Az egyik vitrinben a „Csigák regénye" című kisregénye mellett a műben szereplő legjellegzetesebb csigafajták vannak. Az érdekes és sokrétű kiállításon nagy muzeális értéket képviselnek az első Jókai kiadások. Müvei a világ valamennyi kultúrnyclvén megjelentek, ezekből is kiállítottak néhány példányt. Regénycinek díszkötésű jubileumi kiadásából főleg azok láthatók, amelyekben szegedi vonatkozású részek vannak. „Életemből" című művében egész ciklust szentel a városnak. Külön vitrinben helyezték el az Ifjúság által legkedveltebb Jókairegényeket. Jókai hírlapi, nyelvészi és más munkásságát külön művek dokumentálják. Kiállították Jókai életéről és munkásságáról írt műveket, köztük Mikszáth kétkötetes „Jókai Mór élete és kora" című munkáját. Itt láthatjuk a legújabb Jókai értékelést. Sőtér István Kossuth-díjas irodalomtörténész munkáját is. A kiállítást Nagy Sándor Sztálinés Kossuth-díjas író nyitotta meg. — A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Jókai emlékkiállítása ízelítőt ad a halhatatlan író munkásságából és arra törekszik, hogy bemutassa Jókainak szegedi kapcsolatait — mondotta. Ebben van újszerűsége, az évfordulók szokásos kiállításain sk jelentőségén túlnövő értéke. A kiá'lítás hozzájárul ahhoz, hogy a r.agv mesemondó művészete még több szállal fűződjön Szeged népéhez, ugyanakkor helyi hagyománya mk fokozottabb megbecsülésére tanú. B. M.-ne