Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-20 / 93. szám

KEDD, 1954. ÁPRILIS 20. DELM9GYSIR0RSZAG Látogatás a gorkiji áruházban rAZ OKA ÉS A VOLGA találko­zásánál terül el a Szovjetunió egyik nagy ipari ós kulturális köz. pontja — Gorkij városa. A városban, már korán reggel megkezdődik a munka. A hajnali csendességet megtöri a gyárak és gőzhajók kürthangja, a villamo­sok, a gépkocsik, trolibuszok zaja. Reggeltől késő estig hullámzik az emberár az egyik központi ut­cában. Itt a Szverdlov-utcában ta­lálható a számos intézeten kivül a város legnagyobb áruháza is. Az áruház csarnokai állandóan zsú­foltak. Sodródjunk ml is a vásárlókkal végig az áruházon. Beköszöntött a tavasz, s vele az áruház dolgozói számára a ke­mény munkák ideje. A város lakói nyári ruhákat vásárolnák, meg szép könnyű szandálolcat. Az el­árusítók alig győzik kiszolgálni a sok vevőt. A nöi cipők osztályán, tok a vá­sárló. Tamara Poluskina elárusító­nő nagy figyelemmel hallgatja az egyik asszonyt. Azt hinné az em­ber, hogy régi ismerősök. Ez így is van. Az áruház vásárlóinak jó­része jól ismeri ezt a magasterme­tíi elárusítónőt. Mindig jó taná­csokat ad a vásárlóknak: milyen cipőit vegyenek az egyik vagy má­sik ruhához, hogyan ápolják, kí­méljék a cipőt, stb. A SZOVJET VÁSÁRLÓKÖZÖN­SÉG vagyon igényes. Az áru sza. bását, anyagát, elkészítését — mind-mind kritvkiu szemmel nézi. Ezért a gyárból érkező árut gon­dos ellenőrzés után veszik csak át az áruház raktárában. De az el­adó is, még mielőtt a vásárló ke­zébe adná, többször átvizsgálja az eladásra kerülő árut. A dpőrészleg vezetője, Jefíza­reta Karcsenho u következőket mondja: — Áruink választéka egyre bő­vül, Jelenleg kb. 100 modell van forgalomban az áruházban a férfi­cs női cipőkből. Már az idén is lilrtio újfajta szabású cipőt kap­tunk a gyártől. 'Az áruk kidolgo­zása és minősége is elsőrendű. Észrevehetően megnövekedett a lakkcipők, a sevro- és az antilop­cipők forgalma. Az utóbbi időkben azt tapasztal­tuk mi is, meg vásárlóink is, hogy a gorkiji cipőgyár szállítmányai­ban silányabb minőségű áruk for­dultat: elő. Hol a széle volt vala­melyiknek egyenetlen, hol a csat­tól varrták rosszul, máskor, meg a pánt sikerült túl rövidre, stb.. 'Az Uyen árukat azután leértékel­tük másod- vagy harmadosztályú­vá és tevelet irtunk a gyárnak amelyben közöltük a vevők pm­nasza&t. 2 gyár tamiTmányozfn az észrevételeket cs csakhamar meg­javította az tiruk minőségét. Emiatt <-* éppúgy, mint az 'áru­ház más részlegeiben nyilván­tartást lapok vannak, amelyekből pontosam meg lehet állapítani az egyik vagy mdstk áru iránt mutatl A «cegedi Yárosellátd Gazdaság az idén csaknem négymillió kilá zöldségfélét visz piacra Á-* SMegedI Városellátó Gazdaság czévbeo jelentősen hozzájárul a szegedi dolgozók zöldség-növények­kel való jó ellátásához* A gazda­ság dolgozói napjainkig is jelentős mennyiségű primőr árut szállítot­tak a 6zegedi piacra; A hónapos re­tekből több mint 10 ezer csomót adtak el* Salátából 7800 fej, spe­nótból 18 ezer küó, sóskából 9 ezer kiló került a Városellátó Gazda­: ágból a dolgozók asztalára* A na­pikban tájabb jelentős mennyiségű : v.Iátát, spenótot és retket hoznak majd a piacra* A gazdaság terve szerint ebben ; z esztendőben csaknem négymillió kiló zöldségfélét termesztenek* A í rtlegágyakban szépen fejlődnek p kiültetett palánták. A paprika — ; melyből idén háromezer mázsát t rmelnek — már 10—15 centimé­teres* A kalarábé dói nagyságúra t őtt. A hónap végén 2000 csomó kalarábét hoznak piacra* kozó keresletet. Ezekből a lapok­ból derült ki pl. az is, hogy a „tanlzotka" típusú élénkzöldre fes­tett női cipőt alig vásárolják. Az áruház dolgozói értesítették erről a gyárat. Azóta más színt használ­nak festésre. AZ ÁRUHÁZ DOLGOZÓI, akik jól ismerik a vásárlóközönség igé­nyeit, résztvesznek az új modellek tervezésében. Az áruház küldöttei ott voltak a modell- és sportcipő­gyárak müvésztanácsának ülésein, ahol a tavaszi-nyári szezon mo­delljeit beszélték meg. Tizenkét mintát ajánlottak. Az egyik mo­dell az áruház dolgozói javaslata nyomán nem került szériagyár­tásra, mert nem találták jónak a szabását. A kulturális cikkek osztálya, az áruház „legvidámabb" része. Csaj­kovszkij és Chopin művei vidám dalokkal váltakoznak. A zeneked­velők válogatnak gramofonlemeze­ket. A vásárlóközönség kéréséve az drtiház több mint százféle mik­robarázdás lemezt rendelt. Megta­lálhatók itt Muszorgszkij és Csaj­kovszkij operái, Bach, Beethoven művei, továbbá népdalok, Saljapin, Leptesev és más kiváló művészek előadásában. Ezen az osztályon kü­lönösen észrevehető a szovjet em­berek megnövekedett vásárlóereje. Évről-évre nagyobb a kereslet a pianinók, a motorkerékpárok, fényképezőgépek 'és rádiókészülékek iránt. f De lássunk csak néhány adatot erre: 1952-ben 1260 rádiókészüléket adtak el <xz áruházban, viszont 1953-ban vtár több mint kétezret. Majdnem három és félszeresére nö­vekedett a motorkerékpárok for­galma, a pianino eladás pedig kétszeresére nőtt. Annak érdekében, hogy az áru­ház minél teljesebben kielégíthes­se a vásárlók igényeit, — egyre bővíti a közszükségleti cikkek vá­lasztékáit. Nagy a kereslet a villamos-hűtőberendezések, a mosó­gépek és egyéb hasonló áruk iránt, amelyek megkönnyítik a háziasszo­nyok munkáját, 2 GORKIJI 'ÁRUHÁZ dolgozói előtt széles távlatok, nagy felada­tok- állnak. 'Az• idén például 285 millió rubel értékű árut kell el­adniok a tervek szerint. Ez majd­nem kétszerese az áruház 1950-es évi forgalmának. Az áruházat ha­marosan még 45 ezer négyzetmé­ter területű új épülettel bővítik ki, s így az ország egyik legnagyobb áruháza lesz. V. R'ATAKOr A kultűrverseny városi bemutatói Kórusok, zenekarok, iánccsoporíok a szegedi Nemzeii Színházban Vasárnap délelőtt zajlott le a művészeti verseny városi bemuta­tójának egyik része, a Szegedi Nemzeti Színházban. Tánccsoport­jaink, kórusaink, népi-, fúvós és esztrád zenekaraink mérték össze a körzeti bemutató óta elmélyült munkával gyarapított erejüket. Nagyjából így már ismerős cso­portok léptek a színpadra vasár­nap, amelyek a körzeti bemutató értékelő bírálatának szellemében igyekeztek tökéletesíténi az utolsó nagy -futamra*, a bemutatásra kerülő számaikat. A hallgató számára — aki ott volt már a körzeti bemutatón is — különösen az énekkarok fejlődése volt szembetűnő. A* előző szereplésük óta eltelt ifdőt tálán kórusaink használ­ták fel legjobban. Városi énekkultúránk jelentős ál­lomása volt szinte valahány kórus szereplése, így a Városi Tanács kórusáé is. Mozart: Böcsődalá­nak előadásában a széphangú szó­listák, Fazekas Andrásné és Novo­donszki Györgyné közreműködésé­vel hűen adták vissza az árnya­lati finomságokkal, mély líraiság­gal telített altató dalt. Hasonló­képpen az Üjszegedi Kender-Len­szövő Vállalat énekkara sok* kel­lemes percet szerzett a kevés szá­mú, de annál lelkesebb közönség­nek. A MÁV énekkarnak és a Sze­gedi Kenderfonógyár énekkarának fegyelmezettsége, a beszéd tiszta­ságának, kifejező erejének az ének­ben is megőrizni akarása, a kultú­rált előadásmód jó tanító dicsére­tére vallanak. A MÁV énekkar különösen Kodály páratlanul szép esti dalának előadásával, a Kender- I téma szerint csoportosítjuk az elő­fonó kórusa pedig ízes, friss humo- adott táncszámokat, rú szegedvidéki népdalokkal ara­tott nagy sikert. A zenekarok közül legforróbb tapsot a Konzervgyár népi ze­nekara kapta. A palotás ünnepélyességét, a fris­ses, majd pedig a csárdás talpat bizsergető áradó jókedvét muzsi­kálták a hallgatóság szivébe, min­den előadói póz nélkül, mintha ott­hon a Konzervgyár kultúrtermében lennének és húznák a talp alá va­lót. De meg kell említeni még az Üjszegedi Kender-Lenszövő Válla­lat szalonzenekarát, a Szegedi Ken­derfonógyár népi zenekarát, az egyetem kiváló citera-zenekarát, amely új színt hozott ezen a na­pon is a művészeti bemutatóra. A vasárnap délelőtti bemuta­tón csak kevés szólista szere­pelt. Az Állami Zeneiskola növendéke, Tóth Rózsa, Kacsó Pongrác János vitéz című daljátékából a Francia királykisasszony dalát adta elő, Papp Izabella zongorakíséretével. A felcsattanó taps nemcsak az első fecskeként megjelenő szólistának szólt, — kár, hogy az egyéni szá­mok énekben, zenében és táncban hiányoztak a művészeti verseny városi bemutatójáról —, hanem szólt a szép hangnak, a nem egé­szen hibátlan, de bátor előadás­nak. Fejlődő népitánc kultúránknak igen szép seregszemléje volt a be­mutató. A tánccsoportok közül már nehezebb lenne kiválasztani a leg­jobbakat, mert igencsak egy szín­vonalon mozogtak. Ha viszont a elsőként a Konzervgyár együt­tesének négy képből álló vér­bő, élettel teli Tápai lakodal­mas című népi játékát kell em­líteni, amelynek összeállításában igen nagy része volt az együttes min­den tagjának, hiszen a maguk gyűjtése alapján állították össze ezt a műsorszámukat, örvendetes dolog, hogy az üzemi tánccsoportok közül a Konzervgyár lelkes táncos sainak sikerült ellesniük legjobban a nemrégiben nálunk járt Mojsze­jev együttes egyik legragyogóbb* ugyanakkor nem utánozhatatlan vonását, éspedig azt, hogy nem egyforma emberek, egyéniségek tancolnak egy-egy tánckompozició­ban. A lakodalmasban különösen a legények táncából láthattuk ezt az igen értékes jelenséget. A részeg legény megelevenítője dicséretre­méltó mértéktartással mutatta be egy lányért való búslakodásának apró és mégis derűséget keltő moz­zanatait. Igen szép volt a Jutaáru­gyár, a Textilművek, a szövetkezeti bizottság és a MEZŐKER tánccso­portjának bemutatkozása is. Mindent összevetvet, jól sikerült a művészeti verseny városi bemu­talója a Nemzeti Színházban. A gondos felkészülés, az elmélyült munka méltó elismeréseként igen nagy sikert arattak kórusaink, ze­nekaraink és tánccsoportjaink, amelyeknek tagjai őszinte büszke­séggel mondhatják, előbbre vitték a szocialista kultúra ügyét. (- h -) Hoffszí ée fáradtságos munka eredményét vittéöc el a művészeti csoportok a városi bemutatókra. Lelkes együttesek gyűltek összo és léptek színpadra a Textilművek és a Szegedi Kenderfonógyár kul­túrtermében szombaton és vasár­nap délután. A bemntató műsorának három­negyed részét a színjátszó csopor­tok adták. Nagyrészt nemrégen alakult, de nagy akarattal és mun­kakedvvel rendelkező csoportok léjptek fel. Nyilvánvaló, hogy a bemutatók színvonala nem volt egységes. A gyengébben sikerült műsorszámoknál is látható volt azonban, hogy mennyi tehetséges fiatal színjátszó ya*n és hogy A színjátszó csoportok bemuiaíói fel mennyi lelkesedéssel készültek az előadásra. A bemutatón kiemelkedett a Szegedi Jutaárugyár együtte­sének a „Nagy gazda menye" című háromfelvonásos műsora. Kátai Endre, a szegedi Nemzeti Színház művésze foglalkozik a csoporttal, ő rendezte a bemutató darabot is, A Jutaárugyár együt­tesének dicséretére szól, hogy va­lamennyien természetesen alakítot­tak. Az Állami Biztosító csoportja a „Magas vendég", a Paprikafel­dolgozóé pedig az „Örült" című ogyfelvonásosokban mutatta meg tudását. Jó és gyakorlott csoportot is­mertünk meg a Szegedi Kender színjátszóiban. A csoport Jároli Je­Á Ládagyár dolgozói már pótolták elmaradásuk 15.5 százalékát - HtPNI VI-Q» »*«r»IZ*l*l|AK SZAK*** nélkülözhetetlen az agitációs munkában Alig múlt egy hete, hogy elhang­zott az Üjszegedi Ládagyárban a fogadalom Szegeden elsőként: -„A kongresszusig megszüntetjük leina­radásunkat!1' Azóta az Üjszegedi Ládagyár munkásai úgy dolgoznak, hogy a napi tervek teljesítése mel­lett a vállalt 453 tonna ládával a terven felül valóban többet termel­jenek, hogy elmúlt negyedévi tar­tozásukat megadják; Már megszü­lettek az első eredmények. A Lá­dagyár dolgozói április első tíz nap­jában 70 tonna ládával készítettek többet terven felül, így pótolták le­maradásuk 15.5 százalékát* A Ládagyár irodájában azt szá­molgatják, hogy a kongresszusig négy és fél dekád van hátra, s ha fogadalmukat teljesíteni akarják, még fokozni kell a munka ütemét, ki kell használni azt a felfelé ívelő munkalendületet, amely a tartozás törlesztésére megindult; A számok azt mutatják, hogy a Ládagyár dol­gozói egyre többet és többet tör­lesztenek tartozásukból: április 1-én a tartozásnak megfelelően felemelt tervüket 101, 6-án 107.1, 9-én 109.8 százalékra teljesítették* Az egész üzem jó eredményei mö­gött ott vannak a brigádok és élen­járó dolgozók kimagasló teljesítmé­nyei. A Vörös Lobogó anyagfelhor­dó brigád — vezetője Busa La­jos — akik elsőnek mondották ki: Ugy dolgozunk, hogy május 24-ig a napi tervek teljesítése mellett az elmúlt negyedévi lemaradást is megszüntessük, márciusi 162 száza­lékos átlageredményükkel szemben április első dekádjában átlagosan 185.5 százalékra teljesítették a tar­tozással felemelt tervet. Sánta György anyaglehordó brigádja már­ciusi 167 százalékos eredményét 202.4 százalékra fokozta április első dekádjában. Kovács Péter ifjúmun­kás motorszabász brigádja, akik az ifjúság lendületét vitték a tartozás törlesztéséért folyó harcba, márciu­si 140 százaiékas átlageredményü­ket 162.8 százalékra fokozták ápri­lis első tíz napján. kimagasló eredmény is született, amelyek azt bizonyítják, hogy az üzem dolgozói megértették: csak az ő igyekezetükön múlik a elmúlt ne­gyedévi tervlemaradás törlesztése, kiegyenlítése; Morvái Antal már­ciusi 184 százalékos eredményével szemben 195.2 százalékra, Kispéter István szélező körfűrészes 127 szá­zalékról 182 százalékra teljesítette tervét; Ezek az eredmények nemcsak azért születtek meg, mert az üzem nincs száz százalékon alul teljesítő. Javult a munkafegyelem, nincs igazolatlan hiányzó, vagy későn­jövő. Az üzem dolgozói eredmé­nyeiket úgy is fokozzák, hogy ma­radék nélkül é3 észszerűen hasz­nálják' ki a munkaidő minden per­cét* A tartozás kiegyenlítése mellett a Ládagyár minden brigádja foko­zott gondot fordít a minőségre és az anyagkihasználásra is. Az el­múlt dekádban 98.3 százalékos volt Liebmann felv. Fény. Szöv. A Vörös Lobogó anyagfelhordó brigád minden dolgozója a legnagyobb igyekezettel dolgozik. Az év első negyedében az anyaghiány nagyban gátolta a napi tervek teljesítését. Gyakran előfordult, hogy anyag­hiány miatt kisebb méretű, csak­nem hulladékszámba menő desz­kákkal dolgoztak. Most elegendő anyag áll rendelkezésűiére és így a munka folyamatosabb, rendezet­tebb. Emellett az üzem műszaki ve­zetői részben átszervezték a terme­lést. Azokon a gépeken, amelyeken a 8 órai munkaidő alatt nem tudnak a fokozott követelményekhezmérten ___ eleget termelni, most reggel 7-től A brigádokon belül több olyan'este' 10-ig dolgoznak. Az üzemben­az anyagkihasználás, amely orszá­gosan is igen jó eredmény. Kovács Péter ifjúmunkás brigádja és Kis­péter István brigádja április első tíz napján 98 százalékos minőség­gel dolgozott. Az eddigi eredmények tehát azt mutatják, hogy a Ládagyár dolgo­zói állják szavukat és keményen harcolnak azért, hogy államunkkal és dolgozó népünkkel szemben fennálló tartozásukat kiegyenlítsék. A naponta fokozódó eredmények bizonyítják: pártunk III. kongresz­szusát az Üjszegedi Ládagyár dol­gozói tartozás nélkül, büszkén és jó eredményekkel ünnepelhetik. nő rendezéséiben a „Holt vájat* című háromfelvonásost mutatta be. A daTab a bányászok életét, az el­lenség elleni harcit mutatta be. Az Élelmiszer kiskereskedelmi Vállalat együttese és a Posta szín­játszó csoportja egyaránt a „Nép hangja" című — az olasz munká­sok életével foglalkozó jelenetet adta elő, A Posta szereplői jobban tolmácsolták a darab mondani valóját. A' szociáldemokrata apa, s Viktó­ria leánya, valamint a kommunis­ta Kuggiro szerepét jobban élték át a Posta együttes tagjai, míg a beteg anya szerepe az Élelmiszer­kiskereskedelmi csoport előadásá­ban volt jobb. Darvas Jfnréné szebbem1 tolmácsolta egy félénk, a családját szerető anya érzéseit. Nagy fába. vágta a fejszéjét és erejét meghaladó darabot válasz­tott az üjszegedi Kendergyár együttese. Kisfaludy: „Hárman egyszerre" című darabját mutat­ták bo Akkord László betanítá­sában. Az együttes tagjai jók, sok lehetséges színjátszó van kö­zöltük és sikeres műsorvdlas iás őseién sokkalta szebbel nyújthattak volna. A bemutatókon szavalatot is hallottunk, Szabolcsi Gábornak, a | Szegedi Kendergjár fésűjavító­jának az előadásában. Uj műíaj­| ként üdvözölhetjük a bemutatókon ; a .Tutaárugyár együtteséből Búcz József — művészi l'elolvasár-át. A | művészi felolvasásnak nagy kö­: z.önségsikere biztató lehet a cso­portnak. Dicséret illeti a Szegedi I Posta énekkarát is, mely Szécsi József vezényletével szegedkörnyé­j ki népdalokat és Kodály: Békcda­'át adta elő. i Hibája az énekkarnak, hogy kicsi. Mindössze 19 tagú, bő­vítésre szorul. A bemutatókon tapasztaltakat összevetve megállapítható, hegy jól dolgoznak, fejlődnek a kullúr­i-siportjaink. Segíteni kell őket a műsoranyag megválasztásában és fokozni kell a szakmai segíts'get is. A megválasztott darabok egyes szerepeit jól ki kell dolgozni. Vi­szont a csoportok tagjainak szé­lesíteni kell soralkat, mind töhb és több tagot vonjanak bo soraik­ba. Sehalz Róbert MENETRENDVÁLTOZÁS AZ AUTÓBUSZ­KÖZLEKEDCSBEN A Szegedi Oé?: ecs'közlel edési Vállalat értesíti az utazókat, hogy a 2630 T. szitun Szeged—Kistelek—Csongrád közt közlekedő és regyel s.40-kcr induld autóbuszjárat április 26-tól, hétfőtől kezdődjön 10 perc­cel korábban Indul Szegedről. A menetrend tehát elk;'nt változik: Szegedről Indul 4.5"-kor. Kistc!ck-e 4r­I ezlk 5.40-kor. Csongrádra érkezik 7 óra­kor. Visszaindul Csongrádról 7,'0-kor. Kis­telei-e érkezik S.35-kor, Szegedre érkezik 8.20-kor. A délutáni járat menetrendje változat­lan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom