Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-18 / 65. szám

CSÜTÖRTÖK, 1954. MÁRCIUS 18. DÉLMEGYÜRORSZÍG A Szovjetunió Legfelső Tanácsának választásai alkalmából &2aku!t központi választási bizottság közleménye v Moszkva. A ©TASZSZ© közli a Szovjetunióban lefolyt választások lebonyolítására alakult központi választási bizottság alábbi közle­ményét: 1954 március 14-én, vasárnap az egész országban megtartották a Szovjetunió Legfelső Tanácsának választásait. A választások lebonyolítása cél­jából 1347 választókerületet alakí­tottak, ezek közül 708 választóke­rületet a szövetségi tanács válasz­tásainak lebonyolítására és 639 vá­lasztókerületet a nemzetiségi ta­nács választásainak lebonyolítására. A választásokat valamennyi vá­lasztókerületben megtartották. A szavazás mindenütt helyi idő­számítás szerint reggel hat óra­kor kezdődött és éjszaka 12-kor fejeződött be. A kerületi választási bizottsá­goktól kapott jelentések szerint a Szovjetunió Legfelső Tanácsa kül­dötteinek választásában 120 millió 321 ezer 192 választó vett részt, vagyis az összes választók 99.98 százaléka. Előzetes adatok szerint a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának a kommunisták cs pártonkivüliek népi tömbje által állított kü'­döttjelöltjcirc szavazott a vá­lasztásokon résztvevő választók több mint 99 százaléka, így tehát a választásokon a kom­munisták és pártonkivüliek népi tömbje teljes és osztatlan győzel­met aratott. A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak választásai mindenütt a lakos­ság nagy politikai aktivitásának és szervezettségének jegyében zajlot­tak le. A központi választási bizottság­nak 1954 március 18-án áll mód­jában közölni a választások végle­ges eredményeit és a Szovjetunió Legfelső Tanácsába megválasztott küldöttek névsorát. A Szovjetunió Legfelső Taná­csának választásai alkalmából ala­kított központi választási bizott­ság. 1954 március 16. Walkins, Kanada moszkvai nagykövete átnyújtotta megbízóteveiét Moszkva (TASZSZ) K. J. Voro­silov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa elnökségének elnöke március 16-án a Kremlben fogadta J. B. Watkinst, Kanada moszkvai rend­kívüli és meghatalmazott nagykö­vetét, aki átnyújtotta megbízóleve­lét. A megbízólevél átnyujtásánál je­len volt V. V. Kuznyecov, a Szov­j jetunió külügyminiszterhelyettese, I N. M. Pegov, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa elnökségének titkára, N. V. Szlavin, a Szovjetunió kül­ügyminisztériuma második európai osztályának vezetője és D. A. Zsu­kov, a Szovjetunió külügyminiszté­riuma protokoll-osztályának veze­tője. K. J. Vorosilov a megbízólevél átnyújtása után elbeszélgetett J. B. Watkins nagykövettel. A beszél­getésben rész vett V. V. Kuznye­cov is. Szíria a közel- és középkeleti események tükrében Szíriával, mint a Kö­zel- és Közép-Kelet egyik legfontosabb államával az utóbbi időben igen sokat foglalkozott a vi­lágsajtó. Egyrészt ezért, másrészt, mert az itt le­játszódó események kö­zötti összefüggések csak nehezen voltak felismer­hetők, röviden összefog­laljuk, miről volt és van itt szó. S ziria a Földközi­tenger keleti me­dencéjének partján, Tö­rökországtól délre terül el. Területe 188 ezer négyzetkilométer és mintegy hárommillió la­kosa van. Fővárosa Da­maszkusz, az arab kul­túra egyik legrégibb köz­pontja, 200 ezer lakossal; Sziria a szomszédságában fekvő, a Földközi-tenger partján elterülő Libanonnal együtt 1941-ig francia fennhatóság alatt állt. E zév februárjának végén felke­lés tört ki, kezdetben Észak­Szíriában. Ez a felkelés rövid idő alatt az egész országra kiterjedt. A felkelők Hasem el Ataszi jelenlegi elnök — aki az angol körökkel szo­ros kapcsolatokat tartó, úgyneve­zett Néppárt egyik irányító szemé­lyisége — vezetésével elérték, hogy Sisakli volt elnök — aki 1949-ben amerikai segítséggel jutott hatalom­ra az angolbarát Husni Zaim ki­végzése után — repülőgépen feb­ruár 25-én elhagyta az országot. Si­sakli egyébként az elmúlt év de­cemberében lefolyt, ellene irányuló zavargások óta a Damaszkusz mel­letti messei repülőtéren ütötte fel főhadiszállását és végülis az állan­dóan rendelkezésére és készenlét­ben álló repülőgépen menekült el. Hírek szerint Sisakli a felkelést megelőző hónapok alatt minden éj­jel más házban aludt, mert életét veszélyben érezte. T ényegében tehát egy amerikai segítséggel uralomrajutott el­nök távozásáról és egy, az angolok által támogatott új elnök hatalom­rajutásáról, vagyis rajtuk keresztül angol-amerikai ellentétekről van szó. Mint a Novoje Vremjá című szovjet külpolitikai lap megjegyez­te, az angolok és amerikaiak poli­tikájában annyi a közös vonás, hogy emiatt napirenden vannak kö­zöttük az ellentétek. Ezek az ellen­tétek különösen Közel- és Közép­Kelet területén jelentkeznek a leg­nagyobb élességgel, mivel az ango­lok a/on a véleményen vannak, hogy a földnek ezen a részén első­sorban az ő elképzeléseiknek kell érvényesülniök. Abban egyetérte­nek, hogy a közel- és középkeleti államokat támadójellegű célokkal tömöríteni kell, a vita „csupán" azon van, hogy kinek a vezetésével történjék ez a tömörítés. A z angolok a második világhá­ború után két tervet dolgoz­lak ki e cél elérésére. Az egyik az úgynevezett „Nagy Sziria"-tcrv, amelynek az a lényege, hogy Transzjordániát, Palesztinát, Sziriát és Libanont egyetlen államban egyesítsék. A másik terv, a „Ter­mékeny Félhold" azután született meg, hogy Izrael és az arab álla­mok között a legutóbbi évek során több ízben is fegyveres összeütkö­zések keletkeztek. E terv szerint Irak, Sziria, Libanon és Jordánia alkotna egy Bagdad székhellyel bíró államot. Az amerikaiak az angolok terveinek ellensúlyozására «'«m>»nia\ \ / • i-v v te » Km* f u 1 azonban az arab álla­mok törekvése arra vo­natkozóan, hogy a két — angol-amerikai — lehe­tőség közül egy harma­dik: országaik független­sége mellett kössenek ki, hogy ezen keresztül biz­tosítsák Délkelet-Ázsia békéjét és gazdasági fej­Tudománnyal a népért .4 Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat rorata A szocialista újfalu A FÜLDGAZDASAG NÉPÉT, a szövetkezeti cs magángazdálkodá­sét egyaránt, élénken foglalkoztat­ja ma a kormányzat legújabb, még a szaktudományos tanulmányozás stádiumában levő alföldi település­rendezési célkitűzése. A földrajz­tudomány már évtizedek előtt megmutatta és bebizonyította, hogy az Alföld települései mai állapotuk­ban nincsenek harmóniában a ter­mészeti viszonyokkal, tehát nem felelnek meg a termelés térbeli követelményeinek sem. A helyzet az, hogy a termelési viszonyok az utolsó száz esztendő során roha­mosan megváltoztak, ma pedig hirtelen robbanásszerűen átváltoz­tak. Ezzel szemben a települési vi­szonyokban semmi lényeges válto­zás nem történt, ezek megmarad­tak, megmerevültek úgy, ahogy a történelmi fejlődés évszázadonkinti lassú ütemében a városok, mező­városok, óriásfalvak és tanyák vi­dékenkint különböző módon ki­épültek. Az Alföld közepén a török­dúlás hatása alatt óriásfalvakba zsúfolódott a nép, azután pedig ki­szóródott a tanyákra. Az Alföld déli felén a török-dúlás után a tel­jesen néptelenné vált földeken az uradalmi majorok és a szabályos falutelepítvények keletkeztek. Az Alföld szélein vidékenkint külön­böző módon keveredett az ősiség maradványa és az új hozzátelepü­lés. Pedig az Alföld egységes ter­mészete ellentétben van ezzel a feltűnő tarkasággal. De nemcsak lődését. E célok meg- f ellentétben van, hanem az ellentét­a * NtruD r»,i„ igyekeztek létrehozni az úgyneve­zett „középkeleti parancsnokságot", amelynek az arab államokból kel­lene állnia és ehhez a tömbhöz csat­lakoznék Anglia, Amerika, Francia­ország és Törökország. Ez a terv azonban az angolok ellenállása miatt nem valósult meg. Ugyancsak éle­sen ellenezték az angolok a török­pakisztáni szerződés létrejöttét, amely egy, az Égei-tengertől a Gangesz-ig terjedő államok katonai szövetségének váza lenne, amerikai irányítással és — természetesen — Anglia kizárásával. Erre fel került napirendre az Arab Liga januári ülésein az „Arab Föderáció" terve, amely nem más, mint a „Nagy Szi­ria"- és a „Termékeny Félhold"­tervek felújítása; Mint. látható, az angol-amerikai ellentétek alakulása határozta meg eddig Közel- és Közép-Kelet álla­mainak politikai és gazdasági hely­zetét, mindenekelőtt az uralmon lé­vő kormányok sorsát. Egyre erősebb valósítását tűzte maga elé a szíriai nép is. Ezt bizonyítja Haled Bag­das, Sziria és Libanon Kommunista Pártja tit­kárának a napokban tett nyilatkozata is. Szíriának — mondotta — egy olyan nemzeti-demokratikus kormányra van szüksé­ge, amely szembeszáll az imperialista törekvések­kel és amely megja­az ország helyzetét. A szi­kommunisták — mondotta ké­vitja riai befejezésül Haled Bagdas szek támogatni egy ilyen kormányt anélkül, hogy feltételül kötnék ki a kormányban való részvételt. A sziriai nép előre akar menni a nem­zeti függetlenség és a demokrácia útján." Ami Hasem el Ataszi kormányát illeti, még távolról sem érezheti magát biztonságban. Sorsa attól függ, hogy mennyire tartja a sziriai nép érdekeit szem előtt. A Sziriával kapcsolatos esemé­nyek .bizonyították Molotov elvtársnak a berlini értekezlet első ülésén tett következő kijelentését: .,Mindenki előtt világos, hogy egyes közel- és középkeleti államok terü­letén folyó támaszpontlétesítések­nek semmi közük sincs a védelmi célokhoz". Petrovics István nek rengeteg káros kihatása is van Volt is mindig. Az egyik az em­beri munkaerő pocsékolása, a má­sik a műveltségi elmaradottság, a harmadik a politikai közélet zilált­sága, zavarossága, de súlyos ne­hézség mutatkozott a termelési ja­vak kicserélésében cs elosztásá­ban is. A szocialista tervgazdálkodás elé súlyos akadályként áll ez a terhes örökség. Az egyén úgy meg­szokta, talán meg is szerette ezt a településformát, hogy szívfájdalom­mal gondol megváltoztatására. De gondoljuk meg, hogy a mai tanyá­sok dédapái sem repeső vigasság­gal szálltaik ki annakidején a ta­nyára a városi piactéri kaszinó kö­zelségéből, ahol olyan kedves volt vasárnaponkint a komázás. De a szegénység kiverte a népet a vá­rosból, a félnapi járóföldi legelő pedig ekét kívánt a megélhetéshez. És így vagyunk most is. Meg kell látnunk, hogy a termelési viszo­nyok megváltoztak, nem ülhetünk tovább nagyapáink diófája alatt most már a tanyán sem. A FÖLDRAJZTUDOMÁNY alap­vető szakvéleménye az Alföld ter­mészeti adottságainak ismeretében nem szólhat másként, mint hogy itt a település-földrajzi harmonikus kép az egyenletesen szétszórt kis­falu és az úgynevezett központi funkciókat végző nem túlságosan nagy városoké. Ilyen volt az ide­gen hataími invázió és ország­pusztulás, vagyis a mohácsi vész előtt az Alföld településföldrajzi ábrázata, mert ez volt a természe­tes ábrázat. Amikor a szocialista országépítés a mai termelésviszo­nyokkal éles ellentétben és aka­dályként álló ábrázatot meg akarja változtatni, az ősi képnek visszaál­lítása felé is halad. Letörölni ter­vezi azt, amit az idegen és belső hatalmak ráraktak. A termelés és népjólét érdekében nagyvonalúan és egységesen akarja megvalósí­tani azt, amit a tökéletlen tagosítá­si és telepítési törvényeikkel már az előző kormányzatok is látszat­ként kitopogtak. Mielőtt a termelési viszonyok szemszögéből kiinduló alapos ta­nulmányok eredményeit bemutat* ják, előre is sejteni lehet, hogy ezek három súlypontra helyeződ­nek. Az egyik a káros ta­nyatelepülés felszámolása és akár szövetkezeti, akár családgazdasági, vagy a kettőt első lépésként ve­gyesen szórt, önálló organizmus­ként életképes, maximális terme­lésre módot nyújtó kis- és közép­falu rendszerének kiépítése. A má­sodik súlypont a nagyfalvak ölébe ült kisvárosokról a tiszta falu­gyűrű lehámozása. A harmadik a középrangú megyeközponti városok fejlesztésének kérdése és ezzel a termelési viszonyok képére idomí­tott közigazgatási területrendezés, valamint a- közlekedéshálózat le­bontása a budapesti sugárút rend­szerről. NAGY, ÉVTIZEDEK munkáját igénylő feladatok ezek. De erre a forradalmi átalakulásra lelkileg fel kell készülnünk. Azt a tömérdek ma elpocsékolt munkaerőt, a ki­használatlant és a munkahelyre jutás idejét lefoglalót egyaránt, népgazdaságunk nem bocsáthatja a levegőbe. Kulturális szempontból nemcsak óriási teher, hanem népi kielégíthetetlenség okozója is a mai állapot a kormányzatban. A népesség pedig szaporodik, a ter­melést fokozni kell. A jövő nemze­dék is élni akár. Prinz Gyula egyetemi tanár As amerikai textilmunkások foglalkostatottsága ax 1930-as válságos évek óta a legalacsonyabb sxinten áll New-York. Az amerikai textil-1 hogy a textiliparban a íoglalkozta­munkások szakszervezetének vég-1 tottak száma a válságos 1930-as rehajtó bizottsága a közelmúltban I évek óta a legalacsonyabb szinten tartott értekezletén megállapította, | áll. AZ EMBER FEJÉRŐL leesik a sapka, ha a fel­hőkbe nyúló, hatalmas fém­tartóoszlopokra tekint. Bá­tor és ügyes madarakra em­lékeztetnek a fent dolgozó emberek. Könnyen és cso­A Volga feletti drótkötélpálya építői (Levél a sstálingrádi vislerömű épít késéséről) vázait, a messzi megy az ereszték alá, ahol felemelt rácsostartó beálli­Szibériában rádiótornyokat a csörlők cs az emelődaruk tása és rögzítése. A magas­dálatraméltó gyorsasággal emelt. Mégis, az a munka, irányítópadját helyezték el. szerelők a rácsostartó acél­mennek át az egyik fém- amelyet itt a Volga partján — Viktor! -•- kiált oda rúdjaihoz kapcsolják szerkezetről a másikra, keU elvégezni, még a sokat az óriási subába öltözött mintha nem is ingatag taPasztalt magasszerelők legénynek, deszkapadlón, hanem az ut- számára is^ nehéz. ^ yi legény ügyetlenül for­cán járnának. * — ma­gukat. A daru emelőkarja lassan oldalra mozdul. teljesítették. Ugyanilyen si­kereket értek el Sz. P. Zernyikov vezetésével a jobbparti pillér építői. Februárban is jól dolgoz­tak a drótkötélpálya építői. Naponta két- két és félsze­res normát teljesítettek. Még néhány hónap és a Volga fölött ott húzódik A Volga feletti drótkötél­pálya építői dolgoznak itt. Igor Sztyepanovics Ladik, a magasszerelők brigádve­zetője, éppen most ereszke­dett le a 80 méteres ma­gasságból, ahol brigádja be­fejezte a következő szakasz A sztálingrádi vizierömü dul a brigádvezető felé. A epitesének kerületében, a vastag ruha akadályozza a Volga felett húzódó drót- mozgásban kötélpálya egyedülálló léte­sítmény. Ilyet még nem épí­tettek sehol a világon. IGOR SZTYEPANOVICS 37 éves, de sokkal fiata­labbnak látszik. Széles, — Lassan, még lasab- majd a széles légi út, ame­ban! — kiáltja a brigádve- lyen a rakományok végei zető a darugépésznek. nem érő áradata özönlik uz Most különös óvatosság- egyik partról a másikra. Vz ra és pontosságra van szük- lesz a hatalmas volgai épit­ség. A daru karjának kezés főütőereje, amely az egyetlen rándulása sok kel- építkezést összekavesolja a lemetlenséget okozhat a jobbparti kerülettel, ahol a erősítését. Az óriási pillér gyermekes arcát pirosra egyik „lába", amely a drót- festette a szél. Gyorsan jár, kötélpályát fogja tartani, kissé biceg a jobblábára. 6.5 méterrel ismét maga- Még évekkel ezelőtt egy sabb lett. Ladik brigadja- sérülést szenvedett, de nem nak 12 magasszerelője a változtatott szakmát, csu­másik „láb" felé vette az pán elővigyázatosabb lett a irányt, ahová most a futó- munkában, darú már kezdi feladni a — Még nem találtam fémszerkezeteket. olyan embert, — mondja Másfél hónapja érkeztek Ladik, — aki a magassze­ide ezek az emberek Dnyep- relö szakmát otthagyta vol­ropetrovszkból, ahol a vá- na. A brigádban öten is szerelőknek, s ezért Viktor vízierőmű építésének anya­" Turukin darugépész, fe- got szállító külszíni bányák — Mi az Vliya, hozzáfa­gyott a csizmád a földhöz? — mondta tréfásan a bri­gádvezető. — Fel kellene menned a fiúkhoz CSZt TTl6(l7n6l/GCJ6Clll'' ' szült figyelemmel nézi a vannak. Innen kell a drót­— Bizony ott melegebb brigáővezetö mozdulatait, kötélpályán a betongyárax­van, mert közelebb vannak aki a munkát irányítja A '»" átszállítani a 7 millió c naphoz. — valaszolt a fiu darugépész széles liomlo- köbméter beton előállitásá­es megcsillant feher fogso- kán kigyöngyözik a veríték, hoz szükséges követ, homo­ra• Fönt pedig a 80 méter kot és cementet. — Rövidesen neked is magasban a szerelők ügye- A drótkötélpálya a sztá­meleged lesz. — tréfált Igor ser. dolgoznak csavarkul- lingrádi vizierömü építésé­Sztyepanovics. — Kapcsold csaikkal és rövid acélrúd- nek befejező esztendejében be a motort! jaikkal. fogja teljesíteni uto'só fel­Viktor Turukin futó- ••• Beállították ezt a adatát. A drótkötélpálya se­darugépész ledobja válláról rácsostartót is. gítségével fogják elrekesz­a nehéz subát, s odamegy A MAGASSZERELÓK leni a Volga medrét. Az kÜl!ÍT vannak> akika hadseregben a kapcsolótáblához. A csór- odaadóan dolgoznak a zord önbillenö csillék többezer lök hatalmas hengerei las- téli napokon. A kemény köbméter követ szórnak san mozgásba jönnek. A fagyok ellenére egyetlen majd a folyóba. A kövekre soktonnás rácsostartó fel- napra sem hagyták abba a iszapszivattyúk fognak föld­emelkedik a földről. munkát, A balparton lévő hátat mosni. Ezután meg­Most kezdődik a szerelők tartópillér szerelői G F. kezdődik a sztálingrádi víz­legnehezebb és legfelelős- Szamokin vezetésével javu- tároló feltöltése, ségieljesebb munkája: a ári tervüket 210 százalékra iy Jeremenkó) bözó szerelömunkát végez tek. Igor Sztyepanovics La­dik már 12 éve magassze­relö. Brigádjával sok vá­rosban megfordult. Szülő­földjén. Ukrajnában, ő sze­relte a hatalmas gyar­vagy a flottánál új szak­képzettséget szereztek, de leszerelésük után újra visz­szatértek régi szakmájuk­hoz. Ez már szinte törvény nálunk! — Igor Sztyepanovics be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom