Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-26 / 72. szám

PÉNTEK, 1954. MÁRCIUS 26. DÉLMÖGYHRORSZÍG Ujabb két szegedi vállalat teljesítette első negyedévi tervét •A CSONGRÁDMEGYEI ÉPÜ­LETSZERELŐ VÁLLALAT dolgo­,ói első negyedévi termelési ter­vüket értékben március első de­líádjában teljesítették. Jelenleg a ierv túlteljesítésén dolgoznak. Meg­kezdték Szatymaz község belső vil­lamos szerelési munkálatait. A sze­relést a Stefán-brigád vállalta. A jll pártkongresszus tiszteletére áp­rilis 17-ig befejezik az épületek belső szereléseit. Munkájukkal már annyira előrehaladtak, hogy jóval a határidő előtt teljesíteni tudják kongresszusi felajánlásukat. A sze­relók közül március első dekádjá­ban Tóth Mihály és brigádja érte el a legjobb eredményt 155 száza­lékos eredményével. A szentesi részlegnél Szecskó László 152, Ste­fán Mihály és csoportja a szaty­irrazi szerelésnél 136, Szegeden Ambrus Ferenc 126, Hrabák. Károly U5 százalékkal járt az élen. Részlegeink Is jól dolgoztak. Kü­lönösen a vízvezetékszerelő részleg, amely 112 százalékra teljesítette tervét. A lakatos részleg átlagosan 108 százalékos eredménnyel dolgo­zott. A bádogosok pedig 106 száza­lékot értek eL Kovács István AZ ÚJSZEGEDI ROSTKIKÉ­SZÍTŐ VÁLLALAT tilosai kismar­kos tilolással dolgoznak. Ennek a munkamódszernek eredménye, hogy üzemünk nemcsak teljesíti, hanem túl is teljesíti tervét. Ezt a ne­gyedévi tervteljesítésünk is mutat­ja, ugyanis első negyedévi tervün­ket szálban március 20-án befejez­tük. < A kismarkos tilolási módszer al­kalmazásával sokan kimagasló eredményt értek el, közöttük R Tóth Lászlóné 157, Rózsa Ilona 111 Sitkei Istvánná 127, Márkus János­né 150 százalékot. Ők valameny­nyien hozzájárultak ahhoz, hogy első negyedévi tervünket a határ­idő előtt befejezhettük. Szügyi Sándor Újra munkában az iizemsk sorsolási tanácsadói Egy nap múlva — az idén először _ újra megperdülnek a sorsolási kerekek és megkezdődik az ötéves tervkölcsön nyolcadik sorsolása. A szegedi üzemek sorsolási ta­nácsadó bizottságai jól felkészültek, hogy már a húzást követő regge­len ismertessék a nyerők neveit A Szegedi Kenderfonógyárban kutató­brigádok gyűjtötték össze a köt­vénytulajdonosok névsorát s mellé írták ki melyik üzemrészben dolgo­zik, hogyha nyer, azonnal értesít­hessék az örömhírről. Elhatározták, hogy nemcsak a hangoshíradón, ha­nem a kultúresoport csasztuska­brigádja is köszönti őket. Szeged legkorszerűbb üzemében, a Szegedi Textilművekben is nagy örömmel várják a sorsolást. Az ak­kor még épülő üzem dolgozói az ötéves térvkölcsönből több mint százezer forint értékű kötvényt je­gyeztek. Ezzel is elősegítették, hogy üze­mük az elmúlt évek alatt még szebb lett, Az udvart parkosították, kultúrtermet, sportpályát kaptak. Ezenkívül orvosi rendelő, mozigép, 1300 kötetes könyvtár áll rendelke­zésükre. Az ötéves tervkölcsön hú- I zásain kötvényeik több mint felét' már kisorsolták. Most érdeklődéssel várják, kire mosolyog rá újra a szerencse. A sorsolási tanácsadók mindenütt munkában vannak. Amióta meg­kapták az eddigi húzások összesí­tett hivatalos nyereménylistáit, tö­megesen keresik fel őket a dolgo­zók, hogy nem nyert-e kötvényük. Számos dolgozó kötvényét már évekkel ezelőtt kihúzták, de nem tudtak róla. Most, hogy a tanács­adó tagjai erről felvilágosítják őket, örömmel sietnek ezeket beváltani. Néhány nap alatt több mint hú­szan vették át régen kisorsolt köt­vényeik nyereményeit. A mezőgazdaság feladatait, Szeged ezévi egységes tervét beszélték meg a Városi Tanács ülésén Csongrád megye értelmiségi dolgoséi monográfiát készítenek a megyéről felszabadulásunk 10. évfordulójára Csongrád megye értelmiségi dol­gozói, írók, tanárok, muzeológusok, művészek, kutatók elhatározták, hogy 1955 április 4-ére, felszaba­dulásunk 10. évfordulójának tiszte­idére elkészítik a megye monográ­fiáját. A könyv irodalom, művésze­ti, kultúrtörténeti, néprajzi vonat­kozásban mutatja be a megye éle­tét egész napjainkig; Mónus Ferenc hódmezővásárhelyi gimnáziumi tanár a hódmezővásár­helyi fazekas ipar történetét dol­gozza fel; Péczely Attila muzeoló­gus Csongrád megye népzenéjének fejlődését írja meg; Osváth Béla gimnáziumi tanár a megye színház és irodalom történetéről ír tanul­mányt. Madáchy László „Móra Fe­renc harca a szegény ember igazá­ért" című munkájában bemutatja: milyen szeretettel fordultak kérdé­seikkel a nagy íróhoz a megye dol­gozói. Péter László, a szegedi Egye­temi Könyvtár munkatársa József Attilának és Juhász Gyulának a megyében eltöltött éveiről ír. Biró József Szántó Kovács Jánosnak, a hódmezővásárhelyi parasztforradal­márnak állít emléket írásában. Be­retzk Péternek, a biológiai tudomá­nyok kandidátusának írásából a Fehértó élő világát ismeri meg majd az olvasó; • A több mint 650 oldalas mű el-1 készítésében mintegy százan vesz­nek részt; Szakkör a Nyelvtudományi Intézetben EGYETEMEINK ÉLETÉBEN a központilag meghatározott tanul­mányi anyag feldolgozása és elsa­játítása mellett igen jelentős sze­reP jut az egyes karokon működő tudományos szakköröknek. Ezek­oek célja egyrészt a tudományos Káderutánpótlás biztosítása, más­Iesü bizonyos tudományágak és •tatok iránt érdeklődő hallgatók ^vezetése a tudományos munka módszereibe. Á Szegedi Bölcsészet­tudományi Karon öt ilyen szakkör működik; 'gen szép eredményeket ért el a Nyelvtudományi Intézetben mű­ködő nyelvész-szakkör. A tudomá­Jyos munka itt háromirányú. Ws hallgatók bizonyos munkafo­lyamatokkal kapcsolatos nyelvi ki­űzések, beszélgetések szövegeit fitik és dolgozzák fel. Ilyen pél­'aul a szántás-vetés, aratás, dísz­ülés, lekvárfőzés, stb. munkafo­lyamatainak leírása. Ehhez ha­í°nl°> de már jóval szélesebb ská­lán - ..... áést mozgó és alaposabb elmélye­., megkívánó kutatómunka a argyköri monográfia elkészítése, 1Ir>elynél a hallgatók bizonyos '^ágaknak és mesterségeknek a munkafolyamatait írják le és elké­rik annak a mesterségnek a cso­óortnyeivi szókészletét. Ezek az agynevezett szöveggyűjtési munká­lok. ]VIás hallgatók munkájukkal ' magyar nyelvjárások nyelvi rend­őrének feldolgozását segítik elő; 'f, ,°lyan hallgató is akad, aki ön­Jilo ... „ nyelvtörténeti kutatásokat vé­— huszita nyelvemlékeink a'apján. * FIATAL NYELVÉSZ GENE­*AClö több. elmélyült tudományos munkát végző tagjával találkozha­tunk a harmadik évfolyam magyar-, szakos hallgatók között. így Ko­vács Lajos DISZ csoportvezető je­lenleg a kustányi nyelvjárás alap­tanából dolgoz fel részleteket. Nemrégen „A magtól a kenyérig" és „Míg a borgyubú tehén lesz" című szöveggyüjtéseit a Magyar Tudományos Akadémia ezer fo­rinttal jutalmazta. Hasonló szép munkát végzett Fekete Margit is, akinek „A kender feldolgozása és megmunkálása Komádiban" című tárgyköri monográfiáját 600 forint jutalomban részesítette a Nyelvtu­dományi Intézet. Kiss Anikó és Mazurka Károly eddig végzett szakköri munkája is szép eredmé­nyekről tanúskodik. Mindketten néhány héttel ezelőtt egyhetes ta­nulmányi szabadságra utaztak ha­za szülőfalujukba, hogy tárgyköri monográfiájukhoz szükséges anyag­gyűjtő munkát a helyszínen végez­hessék el. Szögi Klára negyedéves hallgató egyik huszita nyelvemlé­künk, a Müncheni-kódex egy ré­szével foglalkozik. Kovács Rózsa negyedéves hallgató pedig a dá­vodi népviselet leírásán dolgozik, eredeti népi szöveggyűjtések alap­ján. AZ ITT SZEMLÉLTETETT né­hány adat csak igen csekély töre­déke annak a munkának, amely ma egyetemeinken új értelmisé­günk nevelése terén folyik. De ezek. is konkrét bizonyítékai kor­mányunk kultúrpolitikájának, mi­szerint az oktatásügy terén is ne szakbarbárok", hanem olyan szak­emberek kerüljenek ki, akik min­den téren helyt tudnak állani. Wallinger Endre Szeged Város Tanácsa szerdán délután 4 órától a tanácsháza nagy­termében ülést tartott. A tanácsta­gokon kívül számos meghívott és érdeklődd vett részt a tanácsülésen. Dénes Leó elvtárs, a Városi Ta­nács végrehajtó bizottsága elnöké­nek megnyitó szavai után, a napi­rend első pontjaként a mezőgazda­sági termelés fejlesztéséért előt­tünk álló egyes feladatok ismer­tetésére került sor. Az előadó Kurunczi Lajos elvtárs, a tanács főagranómusa volt. Gyorsítsuk a tavaszi munkákat Az előadó beszéde első részé­ben megállapította a többi között, bogy a tavaszi munkák elvégzésé­hez szükséges gépi és fogatd erő biztosítva van. A további tennivaló, hogy a rendelkezésre álló erőt he­lyesen osszuk el és kihasználjuk, E téren is nagy szerep vár a tanács mezőgazdasági állandó bizottsá­gára és a mezőgazdasági termelési bizottság különböző szakcsoport­jaira. Ezután az előadó isimertette a mezőgazdaságban eddig elvégzett munkákat. A pártkongresszus tiszteletére számos termelőszövetkezeti tag és egyéni gazda tett vállalást, me­lyekből már eddig is jelentős szá­mút teljesítettek- A kongresszus tiszteletére 307 egyéni gazda tett vállalást, melyet 75 százalékban már teljesítettek. Termelőszövetkezeteinkben fel­adat a helyes munkaszervezés, — a munkafegyelem megjavítása. Eh­hez is sokkal több segítséget kell adni a tanácsnak. El kell készí­teni a mezőgazdasági munkák so­ronkövetkező, második negyedévi ütemtervét. E munkák jó elvég­zéséhez kérni kell a mezőgazda­sági állandó bizottság és a terme­lési bizottság segítségét. A sorra következő feladatok tudatosítá­sáért a város területének dolgozó parasztok lakta körzeteiben tíz gyűlést tartanak. Az időszerű munkák helyes elvégzéséért szük­séges, bogy a mezőgazdasági ál­landó bizottság és a termelési bi­zottság rendszeresen ülést tartson, megvitassák, mit kell tenni, mert elengedhetetlenül fontos a tavaszi munkák meggyorsítása. Nagy lendülettel folyik a munka a termelőszövetkezeti és az egyéni kertekben. A MEZÖKER a munká­jában lévő hibák megszüntetésé­ért a többi között Újszegeden, a Bérkert-utcában két átvevőhelyet és az Erdélyi-téren egy átvevőhe­J|yet állít fel. Baktóban új átve­vőholyet létesítenek ós ezzel az ot­taniak régi kívánsága teljesül. A mihályteleki ás a városi átvevő­helyeket is bővítik és átszervezik. A gyümölcstermelés fokozásá­ért Baktóban és Újszegeden mész­kénlófőző brigád dolgozik. így a termelők önköltségi áron jutnak tömény mészkénléhez. Szüntessük meg a begyüitésben mutatkozó lemaradást A város hároméves mezőgazda­ságfejlesztiási terve külön figyelmet fordít a világhírű szegedi fűszer­paprika nagyobb területen törté­nő termesztésére; továbbá a nö­vénytermelésre, állattenyésztésre és gyümölcstermelésre. A terv ter­mészeti, termelési és történelmi adottságok, a helyi lehetőségek gondos figyelembevételével készült el. Az állattenyésztés fejlesztése szoros kapcsolatban van a lakosság jobb zsír- és húsellátásával. Ezért célul tűztük ki állatállományunk számbeli és minőségbeli emelését, termelékenységének fokozását. Az állattenyésztés fejlesztése össz­hangban áll a növénytermeléssel. Ezután az előadó a begyűjtési munkáról beszélt. Megállapította, hogy a dolgozó parasztok között végzett felvilágosító munkával is­mertessük a begyűjtés jelentőségét. Szükséges a begyűjtésben mutat­kozó lemaradás megszüntetése. A begyűjtés törvényes kötelesség! A város ezévi egységes terve A napirend második pontja­ként Nagy István elvtárs, a tanács végrehajtó bizottságának elnökhe­lyettese a város 1954. évi egységes tervéről számolt be. A beszámoló első részébon megállapította, hogy a párt határozata, a kormány programmja nyomán az elmúlt év­ben is jelentős intézkedések tör­téntek a szegedi dolgozók anyagi és kulturális életének még jobbá tételéért. A város ezévi egységes terve is Szeged népének könnyebb, szebb életét szolgálja. Különösen fokozni kell a helyi iparnak, a tanács vállalatainak a helyi igé­nyek kielégítését szolgáló terme­lésüket. A város fejlesztéséért, szépítéséért is sok a tennivaló. Az előadó ezután a helyi ipar tervét, feladatait ismertette. A Szegedi Vas- és Fémipari Vállalat az elmúlt évben központi árualap­ra dolgozott. Ezévbeu már a la­kosság szükségleted kielégítéséhez, a háztartási mérlegek gyártásával is hozzájárul. A Hangszerkészítő Vállalat nemcsak hangszerkészí­téssel, hanem parkettakészítéssel is foglalkozik. A Hordójavító Vál­lalat megkezdte a favödrök és kádak készítését. A Vegyesipari Javító Vállalat építő kapacitásá­nak 60 százaiékát a lakosság szük­ségleteinek kielégítésére fordítják. A város kisipari szövetkezeteinél hiba, hogy nem igyekeznek eléggé a lakosság szükségleteinek kielé­gítésére termelni. A fémiparban a mezőgazdasági hiánycikkek gyár­tására is gondot kell fordítani. A cipész kisipari tsz-nek meg kell javítania a munka minőségét és meggyorsítani a javítási munká­kat. Ezévben már működik az újszegedi víztorony A helyi villamosvasút ezévi sze­mélyszállítási terve 1.9 százalékkal nagyobb, mint a múlt évben. Az utánszállítási tervvel együtt a for­galmi terv is arányosan emelke­dik. A kommunális vállalatokról szólva az előadó megállapította, hogy a kertészeti vállalatnak több és olcsóbb virággal kell ellátnia a varos dolgozóit. De a parkok fo­kozottabb gondozását is elő kell segíteniök. A köztisztasági válla­lat tervo 45.4 százalékkal maga­sabb az elmúlt évihez viszonyít­va. Jelentősen emelkedett a tisz­títandó utak száma. Lehetővé vá­lik, hogy Szeged kövezett utcái rendszeres takarítás alá essenek. A Víz- és Csatornamű Vállalat elő­segíti a lakosság -ivóvízszükségle­tének jobb kielégítését. Az újszege­di víztorony ezévben való üzem­behelyezése is jelentősen javítja Szeged vízellátását. A Városellátó Gazdaság az el­múlt évinél sokkal jobban segíti a szegedi dolgozók zöldségfélék­kel való ellátását. A Szegedi Gáz­mű ezévi tervfeladata igen cse­kély százalékkal emelkedik az 1953. tervfeladat fölé, — mindösz­sze 0.4 százalékkal. A tervfeladat nalgyobbfokú emelése azért nem vált lehetségessé, mert a gázfej­lesztő kemencék felújításra szo­rulnak. A felújítási munkák ez­évben megkezdődnek, s ha befeje­ződnek, akkor több lesz a gáz. Fejlődik, szépül a város Á városfejlesztéséről szólva az előadó beszámolt arról, hogy foly­tatódik a 142 lakásos bérház épí­tése, a Sztálin-körút aszfaltozási munkája, a Főfasor téglagyalog­járóval való kiépítése, valamint a Múzeum és a Somogyi Könyvtár bővítése. Az általános iskolák berendezési tárgyainak pótlására 38 ezer forintot, a gyermekottho­nok berendezésének megjavítá­sára pedig 100 ezer forintot for­dítunk. Egészségügy terén a kór­házi ágylétszámot növeljük. A kereskedelmi élettel kapcso­latban, a város dolgozóinak ellátá­sa terén is figyelemreméltó a ja­vulás. Az élelmiszer kiskereskedel­mi hálózat tíz új üzlettel bővül, a ruházati boltok 6záma kettővel emelkedik. A vegyes iparcikkeket árusító üzletek száma 11 új léte­sítménnyel szaporodik. Terven felül szándékoznak a városban két tejivót és egy üvegárudat lé­tesíteni. Megtörténik a Tisza­étterem konyhájának bővítése, de bővítik a Széchenyi-téri cukrász­dát is. Szeged dolgozói, a város gazdái — állapította meg befejezésként az előadó — egyre erősödő öntu­dattal végzik saját programmjúk­nak megvalósítását, A hozzászólások A beszámolókhoz számosan szól­tak hozzá. Thébeez Antalnó tanács­tag, az egészségügyi állandóbizott­ság elnöke rámutatott arra, fon­tos lenne a móravárosi bölcsőde, az újszegedi körzeti orvosi rendelő, továbbá a mihályteleki idényböl­csőde létrehozása. De megállapí­totta, hogy Petőfi-telepen is szük­ség lenne bölcsődére. Kérte, hogy a Városi Tanács forduljon ismét illetékes felsőbb ezervei felé, hogy a város tervébe bevegyék a bölcső­dék, körzeti orvosr rendelők létre­hozását. Bozsár József, tanácstag, gázgyári dolgozó; az újszegedi üz­letek helyesebb elosztását kérte. Csűri Mihály a közkifolyók és a külvárosi közvilágítás megjaví­tását kérte ismételten felvenni * tervbe. Orlovszki Józsefnó ta­nácstag a rókusi dolgozók nevé­ben kérte, hogy a FrancSa-utea sarkán lévő népboltot . újból nyis­sák ki. Bárdos Miklós tanácstag a többi között a bölcsődék megvaló­sítását kérte. A tanács mezőgaz­dasági osztályának — állapította meg — a soronlévő feladatok meg­oldását jobban kell segítenie. Eh hez az is kell, hogy a mezőgazda­sági osztály átgondolt, tervsze­rű munkát végezzen. Dunai József tanácstag hangoztatta, fontos, hogy a helyiipari vállalatok, tsz-ek egy­re jobban a lakosság szükségleteit figyelembe véve termeljenek. Makra Mihály tanácstag, a Vá­rosi Pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője rámutatott arra, hogy a tanács mezőgazdasági osztálya nem segíti eléggé a dol­gozó parasztok körében kibonta­kozó kongresszusi versenyt, nem adnak eléggé jó segítséget a me­zőgazdaságban soron lévő felada­tok elvégzéséhez. Elmondotta, hogy a mezőgazdasági állandóbi­Zottság és a termelési bizott­ság segitsiétgét, javaslatait job­ban figyelembe kell venni. Csúcs Mihály, a Táncsics tsz elnöke fel­hívta a figyelmet arra, hogy a ta­nácsnak meg kell vizsgálni az őszi árpavetéseket, mert a rossz időjá­rás bizony több helyen kárt tett benne. Fontos a kifagyott, vagy kiritkult árpavetések helyébe ta­vaszi kalászosokat vetni. Miksi Jó­zsef , a Városellátó Gazdaság igaz­gatója a többi között kérte, segít­sen a tanács tisztázni, hogy a gazdaság tulajdonképpen melyik minisztérium hatáskörébe tarto­zik, mert ez még nincs rendezve. Hirch Klára, Komócsin Antal, dr. Lantos György, dr. Kövesdi Pál. Bodor József né hozzászólása után Lakatos Antal újszegedi egyéni gazda szólalt fel. Kérte, hogy a tanács rendezze a Tisza széléről a melegágyak részére elhordott fö­vény ügyét. Szabó Lajos, az Ecset­gyár, Balla Sándor, a Vegyesipari Javító Vállalat részéről szólalt fel. Gazdag József, az Alkotmány tsz elnöke a tavaszi búza mielőbbi elvetésének fontosságáról, Katona. Antal a Dózsa tsz tagja a böl­csődék kérdéséről beszélt. Dénes elvtárs a hozzászólásokra válaszolva megállapította, hogy a bölcsődék, körzeti rendelők, köz­kifolyók ügyében, de a többi el­hangzott javaslat ügyében is meg­teszik az intézkedést, — újból kérik a bölcsődék, orvosi rendelők meg­valósításának tervbe vételét. A tanácsülés határozatba fog­lalta a soronlévő teendőket. Magas pénzjutalomban részesülnek a kongresszusi munkaversenyben legjobb eredményt elérő szőlő- és gyümölcstermelők A földművelésügyi minisztérium növénytermelési főigazgatója és a MEDOSZ elnöke a kongresszusi verseny legjobbjai számára jutal­makat tűzött ki: az ország legjobb szőlő-, illetve gyümölcstermelő tsz-e 8000—8000 forint jutalomban részesül. A jutalmazás feltétele, hogy az összes talajelőkészítési, trágyázási, agrotechnikai és védekezési mun­kákat megfelelően elvégezzék. 2000—2000 forint jutalmat kap a legjobb termelőszövetkezeti szőlő-, illetve gyümölcstermelési brigádvezető, aki dolgozótár­sainak tapasztalatait átadja, brigádja részére jó szervezéssel kedvező munkafeltételeket teremt, I gondoskodik a szükséges védeke­zőanyagokról és műtrágyáról. 1000—1000 forint lesz a jutal­ma a legjobb szőlő-, illetve gyümölcstermelő egyénileg dolgozó parasztnak. aki az előírt agrotechnikai munká­kat pontosan, határidőre elvégzi és évek óta kiváló termésered­ményt ért el, továbbá becsülettel teljesítette az állam iránti köteles­ségét, .s példájával, tapasztalatát­adásával dolgozó paraszf társait többtermelésre serkentette. Végül 3000-3000 forint jutalom­ban részesül az ország legjobb ered­ményt elért megyei 6zőlő-, illetve gyümölcstermelési előadója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom