Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-05 / 3. szám

GtWCYIRORSZflG Auriol és laniel mes!erkedásei egy nyílt kormányválság elhárítása érdekében KEDD, 1054. JANUÁR 5. A némel nép sorsa a baHin! értekezlet napirendjére kerül Nyugatnémetországi Japvélemények a berlini értekezlettől A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendelete Annak érdekében, hogy a Magyar Népköztársaság költségvetése a népgazdasági lerwel teljes össz­hangban készülhessen el, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1953. december 15-én törvényerejű rendeletet hozott, amelynek értel­mében 1951. évtől kezdődően az állami költségvetést az országgyűlés az év első felében tárgyalja, az előző évi költségvetés végre­hajtásáról szóló évi jelentéssel egyidőben. Az elnöki tanács törvényerejű rendelete kimondja, hogy mindaddig, amíg az országgyű­lés a költségvetést meg nem ál­lapítja, az államháztartás vi­teléről — a népgazdasági terv, ezen belül a költségvetés tervezett előirány­zatának keretében — a minisztertanács gondoskodik. A törvényerejű rendelet alap­ján a minisztertanács 1953. decem­ber 30-i ülésén meg'árgyalta és jó­váhagyta a Magyar Népköztársaság 1954. I. negyedévi előzetes költ­ségvetését, valamint az 1954. évi népgazdasági tervet. QtüiúrtBk'ón nyitják meg Szegeden az újjárendezett (Várát @tiUag- ji/mizin/uízat A szegedi Vörös Csillag-íUm­szfnház talarozási munkálatai az új esztendő első napjaira befeje­ződtek. A korszerű filmszínházat teljesen újrafestették, ahlaikrámáit, ajtóit megjavították A nézőtér erő­sen megrongálódott padoztatát kor­szerű betonpadozattal. a székeik napyrészét is kányehnes ü'ésű új székekre cserélték fel. Megnagyí­tották az előcsarnokot, valamint bővítették a pénztár helyiségét is, gondoskodva az elővételekről. A mozi homlokzatára neonfényt sze­reltek. A filmszínház csütörtöki megnyitásán a Tavasz a jégen cí­mű osztrák színes filimet vetítik. Ez a f.lm az Elveszett melódiák testvérfilmje. A nagy érdeklődésre való tekintettel a filmet a Szabad­ság-mozi is vetíti. Nagyarányú téli építkezés Szegeden Rzegoden és környékén nagy­arányú téli építkezéseket végez­nek a szegedi építőmunkások. Amíg a felszabadulás elő t a téli hóna­pokban kenyér nélkül az utcán lé­zengtek, addig most a több mint 23 millió forint beruházással épülő különböző létesítményeken bősé­gesen van munka az építőmunká­sok számára. Egyedül a városban nyolc nagy építkezés folyik a télen. A szegedi 65/1. sz. Építőipari Vállalat jól fel­készült, hogy mindenütt zavarta­lan legyen a munka. Mintegy hat­van kokszkosárban izzik a parázs, hogy a szabadban dolgozó munká­sok melegedhessenek. Azok szá­mára, akik belső munkákon dol­goznak 126 kályha és 1A dobkályha adja a meleget. Ezenkívül több mint három és félezer négyzet­méter gyékény, s mintegy 5000 négy­zetméter nádpalló szigeteli el a hi­deget a munkahelyeken. A kavics, a habarcs és giás épí tőanyag melegítésére csak a két nagy — száz-száz lakásos bérház épí'ésénél két gőzkazánt használ­nak. Megy is a munka fennakadás nélkül. Nem akadályozza a fagy sem, hogy az egymással versenyző brigádok jó teljesítményt érjenek el és jól keressenek. Terhes Ist­ván falazó brigádja legutóbb 151, Kiss István brigádja pedig 142 százalékos átlagteljesítményt ért el. Kurgyls János segédmunkás brigádja állandóan 190 százatékot teljesít, mégis alig győzik meg a falazókat téglával. Az egyik bér­háznak már befejezték a földszinti falazását. A szegedi falamezgyárban gőz­kazánokat sem kellett vinnie a vállalatnak, mert az üzem saját ka­zánjából biz'osítja az új farost­üzem építkezéséhez szükséges gőzt. 65/1-es Építőipari Vállalat dol­gozóinak nemcsak a téli kerese­tet biztosítják, hanem azt is, hogy munka ntán kényelmesen pihen­hessenek, szórakozhassanak. Most építenek számukra egy 160 férő­helyes munkásszállót. A szép új szállóban négyszemélyes szobák, fürdőszobák, társalgók, tanuló­szobák szolgálják majd a dolgozók pihenési, tanulási lehetőségét. Az új munkásszállót a jövő hónapban adják át rendeltetésének. Elkezdték a Szeged'' Móra Ferenc Múzeum kibővítési munká atalt Párizs (MTI) Január 2-án takti­kai --levélváltás- történt Auriol köztársasági elnök és Laniel mi­niszterelnök között Január 2-án Laniel miniszterel­nök levelet intézett Vincent Auriol köztársasági elnökhöz, -felajánlva lemondását-, kérve, hogy a köztár­sasági elnök fogadja el azt, -mi­helyt a nemzetgyűlésben végetért a költségvetés vitája-. A köztársasági elnök még ugyanaz nap válaszolt a miniszter­elnöknek és levélben — egyetértve René Coty újonnan megválasztott köztársasági elnökkel — felhívta Lanlelt, maradjon to­vábbra . is hivatalába. Utalva a küszöbönálló berlini négy­hatalmi külügyminiszteri értekez­letre, Vincent Auriol a következő­ket fejtegeti levelében: -Azok a kérdések, amelyek a ber­lini külügyminiszteri találkozón szóbakerülnek, ugyanazok, mint amelyek a bermudai értekezlet tárgysorozatán is szerepeltek... HeSru beszéde a Pakisztánnak nyújtandó amer kai katonai „segélyről" Delhi (TASZSZ). Nehru, India miniszterelnöke január 3-án Ban­galorcban egy nagygyűlésen ki­jelontotte, bogy Pakisztánnak nyúj­tandó amerikai katonai segítség nemcsak az új világháború felé vezető lépés, de egyben olyan lépés is, amely közvetlenül In­dia határaihoz hozza a háborút. Pakisztánnak nyújtandó kato­nai segítség — folytatta Nehru — komolyan befolyásolja nemcsak In­dia, hanem valamennyi ázsiai or­szág politikáját ts. Éppen ezért nemcsak Indiában, hanem majdnem valamennyi ázsiai és középkeleti országban elége­detlenséget keltett ax a ja­vaslat, hogy Amerika katonai segítséget szándékszik nyújtani Pakisztánnak. Ezek az országok elégedetlenek a Pakisz'ánnnk nyújtandó amerikai katonai segiUóg-porspektíváJával, mert ez fokozza a háborús veszélyt. Nyuga'némo'országl po'gári lapo' G. H. Malenkov nylaikoza-áról Berlin (MTI). G. M. Malenkov elvtársnak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének Klngsbury Smith kérdésoire adott válaszai egyes nyugatnémet polgári lapok­ban is pozitív visszhangot keltet­tek. A „Hamburger Morgenpost" ki­jelenti: A Malenkov-nyilatkozat rendkívüli jelentősége abban áll, hogy konkrét diplomáciai lépések támasztják alá. 1954. az atombéke esztendeje lehet. A „Weser-Kurier* szerint „a Szilveszter-éjszaka vidám hangu­latát az a tény tette indokolttá, bogy Malenkov miniszterelnök nyilatkozata megmutatta a Kelet ós Nyngat közötti feszültség csök­kentésének reális lehetőségét". Indiai lap a porugál gyarma ar ok úgynsvezett „nftps avazásárúl" (MTI) A „Hlndustan Standard" című indiai lap az India területén lévő portugál birtokokon tartandó „népszavazásról" ír. A lap „kép­mutató álszenteskedésnek" nevezi azt a portugál lépést, hogy „népszavazást" tartanak indiai birtokaikon. Rámutat az ilyon „népszavazás" kétes értékére és megbízhatatlan­ságára. „Az idegen birtokok lakossága — frja a lap — jogosan követelheti, hogy megszabaduljon az idegen uralomtól'. Az idegen birtokok la­kosságúnak azt a kérdést kell fel­lenni, vájjon akarják-e hogy a gyarmattartó hatalmak továbbra is búbokként használják fel őket, még akkor is. hn ezek a hatalmak hazá­juk biztonságát és scrthetetlensé­r ' fenyegetik. A válasz egészen biztosan nemleges lesz, ha lehetővé teszik, hpgy a nép szabad légkör­ben nyilváníthassa ki véleményét". Bi 1952 - 53-as tennen 30.000- lesükén a főiskolákról klkerHAt ?z^ma az Egyosiill Ailamoiban New-York (ADN) Az Egyesült Államokban az 1952—53. tanévben az előző évihez képest 30.000-reI csökkent a főiskolákról kikerülők száma — mondja egy amerikai kor­mánykörökben elhangzott nyilatko­zat, Ezért úgy gondoljuk, éppen a -nemzetközi diplomáciai naptár* követelményeire való tekintettel lehetetlen elfogadnunk lemondá­sát*. Miután Lanielnek így sikerült el­érnie első céljót, vasárnap újabb levelet küldött a köztársasági elnöknek, beje­lentve. hogy a nemzetgyűlés el­nökétől Írásban kérte —zárdá­ra, január 6-ra hívja össze a nemzetgyűlés rendkívüli ülését A nyugatnémetországi lapok bő­ven foglalkoznak a küszöbönálló berlini értekezlettel és a külügy­miniszterek tanácskozásának esé­lyeivel. A „Hamburger Volkszeitung" megállapítja: — A berlini értekezlet csak az esetben végződik olyan határoza­tokkal, amelyek megakadályozzák az 1939 és 1945 közötti borzalmak megismétlődését, ha sikerül kivív­nunk, hogy a tárgyalásokon a németek kép­viselői is megjelennek és véle­ményt nyilvánítanak. A „Hamburger Echó" rámutat: — A bonni kormánykörökben egy évvel ezelőtt bolondnak tartot­ták azt. aki a németországi négy megszálló hatalom képviselőinek értekezletében látta a német kér­dés békés megoldásának egyetlen BERLIN (MTI). A Német Demo­kratikus Köztársaságban a közel­múltban fejezték be annak a kínai írógéptípusnak szerkesztési mun­káit, amely 2500 kínai írásjel leírá­sára alkalmas. • TIRANA (TASZSZ). Az „Albán Távirati Iroda" jelentése szerint az Albán Népköztársaság Miniszterta­nácsa elhatározta, hogy az ország­nak a külföldi hódítók uralma alól történt felszabadulása 10. évfor­dulója tiszteletére pályázatot hirdet az új állami himnusz legjobb szö­vegére és legjobb zenéjére. Ugyancsak az évforduló tisztele­tére a minisztertanács pályázatot hirdet a legjobb művészeti és iro­dalmi műre. • PHENJAN (TASZSZ). A „Koreai Központi Távirati Iroda" összefog­laló jelentést adott ki a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaságban 1953-ban végrehajtott árleszállítá­sokról. A közlemény elmondja, hogy az elsőrendű közszükségleti cikkek árát háromszor szállították le: már­ciusban. júliusban és decemberben. Márciusban több mint 50, július­ban 30 és decemberben újabb 30 Belrut. A libanoni sajtó jelentése sze­rint az wab országok tanulmányoz­zák a Kínai Népköztársaság elis­merésének kérdését. A Kínai Nép­köztársaság elismerése ugyanis kedvező feltételeket teremtene » Kínával folytatott kereskede­lem kiszélesítésére. E kereskedelem fejlesztése különö­sen nagyjelentőségű az arab orszá­gok számára, minthogy gazdasági helyzetük rosszabbodik. Mint a „Telegraf" című lap közli, az Arab Liga politikai bizottságá­nak december 26—28-án Beirutban tartott ülésszakán Egyiptom, Libanon. Irak. Transzjordánia, Szíria. Szaúd­Arábia és Jemen kormánykül­Berlln (MTI) A nyugatberlini munkanélküliek érdekvédelmi szö­vetsége határozatban állást foglalt az Adenauer-kormány és a reak­ciós nyugatberlini szenátus nép­nyúzó politikája ellen. A határozat a többi között a következőket emeli ki: — 250 000 nyugatberlini mun­kanélküli aggódva kérdezi: mit hoz az 1954-es év? A Szovjetunió javaslatára összeülő négyhatalmi értekezlettel és Berlin demokratikus képviselőtestületé­nek a nyugatberlini képviselötestü­egy kormánynyilatkozat meghallga­tása céljából-. -Ilymódon — írta Laniel — a nemzetgyűlésnek mód­jában lesz szavazni, én pedig majd levonom, ennek a szavazásnak a kö­vetkezményeit-. Párizsi politikai körökben elter­jedt vélemény szerint a miniszter­elnök és a visszalépő köztársasági elnök levélváltása nem egyéb, mint arra irányuló taktikai fogás, hogy a miniszterelnök továbbra is hatal­mon maradjon. útját. Ezek a körök ma már azt ál­lítják, hogy mindig pártolták a négyhatalmi értekezlet gondolatát. Ez a sze­mérmetlen valótlanság a poli­tikai események meggyorsult ütemét mutatja. A Gambergben megjelenő „Fraen­klschér Tag" kiemeli: — Németország biztonsága és Európa békéje szempontjából sok­kal fontosabb, hogy a Szövetsági Köztársaság egye­süljön Kelet-Németországgal, m'nt az. hogy 12 hadosztályt állítson fel az európai hadsereg részére. Az „Allgemeine Zeitung" című stuttgarti lap leszögezi: — A német nép sorsa a berl'nl értekezlet napirendjére kerül. A most következő hetekben min­dent meg kell tennünk, minden le­hetőséget ki kell merítenünk egy­séges német álláspont kialakítására. közszükségleti cikk árát szállítot­ták le. + SZÖFIA (MTI). A „Georgi Dimi­trov" víztároló építői szívós munka után befejezték a Szredna-Gora hegység alatti sziklák átfúrását és átadták rendeltetésének az itt épült alagút utolsó 6297 méter hosszú szakaszát. Ezzel befejeződött a 12 és fél kilo­méter hosszú alagút építése, ame­lyen keresztül a „Georgi Dimitrov" víztároló vize a Szredna-Gora hegy­ség alatt a Sztara-Zagora-i síkság felé haladhat. • BERLIN (MTI). Hamburgban ja­nuár 3-án nagygyűlésen ünnepel­ték meg Németország Kommunista Pártjának 35 éves jubileumát. Az ünnepi nagygyűlésen Franciaor­szág, Nagy-Britannia, Belgium, Hollandia, Ausztria és Dánia Kom­munista Pártjának küldöttei is megjelentek. Wilii Mohn. Németország Kom­mun'sta Pártja Elnökségének tagja ünnepi beszédében felszólította Nyugat-Németország lakosságát, hogy vesse latba minden erejét a külügyminiszteri értekezlet ered­ményességének előmozdítására. döttsége nem hivatalos formá­ban megtárgyalta a Kínai Nép­köztársaság e,;STnerésének kér­dését. A lap szerint a küldöttségek meg­állapodtak abban, hogy mindegyik kormány külön döntse el ezt a kérdést. „A küldöttségek többségének álta­lános véleménye az volt — jegyzi meg a lap —, hogy el kell ismerni a Kínai Nép­köztársaságot". A Roze el Jusszef" című egyipto­mi hetilap azt írja, hogy a Kínai Népköztársaság elismerésének kér­dését az Arab Ltga tanácsának ja­nuár 9-én Kairóban megnyíló ülés­szakán tárgyalják meg. A* ülés­szakon valamennyi arab állam kor­mányfője résztvesz. (MTI) Iethez intézett felhívásával kap­csolatban követeljük: németek, üljetek végre közös tárgyalóasztalhoz! Követeljük a bonni és párizsi militarista szerződések hatálytalanítását és újrafelfegyvsrzés megszünteté­sét! Nem akarunk újabb világháborút és német testvérháborút, hanem tárgyalásokat és megegyezést, hogy végre résztvehessünk a békés építő munkában. Az újraegyesített Né­metország békét, munkát, ember­hez méltó életet hozna a munka­nélküliek százezreinek, Hetven éve áll fenn a szegedi Móra Ferenc Múzeum. Azóta — különösen Tömörkény és Móra Fe­renc kutatásai nyomán — nagy és értékes gyűjtemény halmozódott itt fel. Ezeknek jelentős részét azon­ban — elegendő számú muzeológus, másrészt hely hiányában — sem rendezni, sem kiállítani nem tud­ták. Évtizedekig az alagsorban poro­sodtak a tudományos szempontból szinte felbecsülhetetlen értékű lele­tek, régészeti, néprajzi, természet­rajzi gyűjtemények, Rákóczi kora­beli fegyverek, stb. Már a húszas években felmerült a kutatók részéről a múzeum kibő­vítésének gondolata, hogy az egész anyagot közkinccsé tegyék. A vá­ros akkori vezetői tervet is készí­tettek erre, azonban egészen a fel­szabadulásig terv maradt csak ez. A mult rendszerben nem töröltek az ilyesmivel, sőt féltek a dolgozók felvilágosításának, tudományos ne­velésének következményeitől. A múzeum fennállása alatt nem fejlődött annyit, mint a felszaba­dulás óta. Dolgozóink száma meg­növekedett. Lehetőség nyílt olyan nagyszabású feladatok megvalósítá­sára is, mint például az ország leg­szebb vidéki természettudományos kiállításának, a Fehértó élővilágát bemutató kiállításnak a megrende­zése. Ezt a legkorszerűbb szemlél­tetési elvek alapján rendezett ál­landó kiállítást megnyitása óta soktízezren látogatták, s a dolgozók természettudományos nevelésének kiváló eszköae lett. Egyedül ez az egy kiállítás négy nagy termet foglal el. A képtárat már nem tudták az épületben elhe­lyezni, a város egy másik részén külön kétemeletes helyiségben ka­pott helyet. Emellett sok néprajzi, természetrajzi és egyéb anyag még mindig az alagsor raktáraiban van. Most a mult rendszer mulasztá­sainak helyrehozására többmillió forintos költséggel bővítik a múze­umot. A meglévő épület két oldal­ról 12—12 méteres új épületszár­nyat kap, amelyekben hat nagy, összesen mintegy ezer négyzetméte­res terem lesz. A későbblek során az épületet összekötik a mögötte lévő régi vár­maradvánnyal, ahol várostörténeti múzeumot helyeznek majd el. A ki­bővített múzeumban kutatószobák könnyítik majd meg a muzeológu­sok munkáját. Az eddiginél szebb helyet kap az épületben lévő 170 ezer kötetes Somogyi Könyvtár is, ahol olvasószobák, kölcsönző helyi­ségek állnak majd a dolgozók rendelkezésére. Ebben az évben mintegy hetven­ezren nézték meg a múzeumban a különböző kiállításokat, rendezvé­nyeket, de akik most keresik fel, kétszeres élményben van részük. Nagyarányú építkezés vonja most magára a múzeumot látogatók fi­gyelmét. Az a mintegy 600 látogató is, aki karácsony két napján ke­reste fel a múzeumot — a hatal* mas elevátorok és a mellettük tor­nyosuló fö'.dhegyek láttán — arról is meggyőződhetett: ma már a hó és kemény fagy sem állhatja útját annak, hogy a kultúra igazi palo­tája végre felépülhessen Szegeden. Hójelentés 'A közlekedés- és postaügyi mi­nisztérium jelenti: Bács-Kiskun megye: Az 31-os szá­mú Szeged—Bútm zéki út 89 km-es szakaszán Mélykút község köze­lében kisebb akadályok vannak. Az 531-es számú. Kiskunhalas—fel­sőszentiván főközlekedési út 29 ­30 km szakaszán, Borota község és Jánoshalma községek közelében 50 cm-es akadályok. Békés megyében az Endröd— Nagyszénási összekötőút 5J5—12 km-es szakaszán Endröd és Kon­doros köaségek között hóakadály van. Az eltakarítási munkálatok folyamatban vaunak. niyugatberlini munkanélküliek problémái Rövid külpolitikai hírek Az Egyesült Államok nyomása az arab országokra

Next

/
Oldalképek
Tartalom